Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.06.09.
Azt a szakgimnáziumi érettségit, amelynek már levezénylése előtt tiltakozott a szakma, és amelynek jogsértő mivoltát egyébként egy másik ombudsman is elismerte, még az érettségi előtt. De nem történt semmi.
30 ezer diák érettségizett így tavaly, rajtuk utólag már nem sokat segít, hogy egy ombudsmani jelentés megint megerősíti azt, amit mindenki, aki részt vett ennek a folyamatnak a levezénylésében, tudott.
Felmerülhet a kérdés tehát, hogy mégis mi végre van az ombudsman?
A bármikori országgyűlési biztosok függetlenek más állami szervektől, a parlament választja őket, és csak őket megválasztó országgyűlésnek tartoznak felelősséggel. Nem hozhatnak kötelező intézkedéseket, nem alkalmazhatnak jogi szankciókat. Magyarán jelezhetik a problémát, hogy például valamely hatóság sérti az emberek alkotmányos jogait, de arra nem kényszeríthetnek egyetlen hatóságot sem, hogy megszüntessék jogsértő gyakorlataikat.
Erre az Emberi Erőforrások Minisztériumának működése számos példát szolgáltatott a közelmúltban, és még csak nem is kizárólag az oktatásban tapasztalt visszásságok terén.
De azért a szakgimnáziumi érettségi esete különösen jól mutatja, hogy ma, amikor kétharmados többséggel választ a parlament ombudsmant hat évre, mennyire vannak biztonságban az emberek alkotmányos jogai.
Mert a tavalyi szakgimnáziumi érettségi ellen rengetegen tiltakoztak, sőt, még bőven az érettségi előtt a Független Diákparlament, a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform ajtóról ajtóra járt, és próbálta jelezni, hogy baj lesz. A szakoktatásért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium válaszra sem méltatta őket. Balog Zoltán, az oktatásért is felelős emberi erőforrás-miniszter válaszra sem méltatta őket. Palkovics László, közoktatásért felelős államtitkár elutasító választ küldött nekik, egy olyan jogszabályra hivatkozva, mely nem kapcsolódik közvetlenül a diákok felvetéseihez...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.