2018. június 13., szerda

AZ ŐSBŰN A KÖZOKTATÁSBAN VAN, A NYELVTANULÁS EGYÁLTALÁN NEM HATÉKONY

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / KOVÁCS M. VERONIKA
2018.06.13.


Motiválatlan tanárok oktatnak elavult módszerekkel idegen nyelveket, így nem csoda, hogy az uniós rangsor végén vagyunk – így látja a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. Salusinszky András a Reggeli gyors vendégeként elmondta, a munkaképes magyar lakosságnak csak 15%-a beszél valamilyen idegen nyelvet, holott Magyarország nem lehet versenyképes idegennyelv-tudás nélkül. A nyelvtanár és felnőttképzési szakember szerint.

Védekező reflex a nyelvtanulás hiánya

Egy felmérés megvizsgálta, hogy az Európai Unió munkaképes lakossága mennyire tud beszélni legalább egy idegen nyelvet. Ebben a felmérésben Magyarország az utolsó helyen van, vagyis nálunk beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet – mondta el Szénási Sándor a beszélgetés felütéseként.

Salusinszky András pontosította az adatokat: a keresőképes magyar lakosság 15%-a beszél angolul, míg Horvátországban háromszor ennyien. Ez kisebb részt azzal indokolható, hogy Magyarországon szinkronizáljuk a filmeket. A másik gyakran hangoztatott indok szerint a magyarokra mindig idegen hatalmak kényszerítették rá a nyelveket, a németet, a latint, az oroszt, így egyfajta szembenállás volt a nyelv nemtanulás. Salusinszky András szerint ebben is van egy kis igazság.

„Egy ilyen kicsi népnél van egyfajta védekező reflex, amivel szeretné megvédeni a kultúráját” - fogalmazott a nyelvtanár. Érdekességként említette, hogy a külföldi nyaralások alkalmával is inkább a magyarokkal társalgunk, vagyis „éljük tovább a magyar életünket.”

Angoltudás nélkül nem vagyunk versenyképesek

Szénási Sándor felvetette, hogy nem csak a kis nemzetek esetében hiányzik a nyelvtudás, de pl. az angolok sem beszélnek más nyelven. Ezzel egyetértve a szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy mi – az angolokkal ellentétben – egy izolált nyelvet beszélünk.

„Ezt a nyelvet rajtunk kívül nem sokan ismerik Európában, ezért Magyarország idegennyelv-tudás nélkül nem versenyképes.”

Salusinszky András szerint ha mi többet és többen tudnánk idegen nyelveket, akkor egy gazdagabb és boldogabb ország lehetnénk. „Egy elemzés szerint ahol az angoltudás magasabb, ott az ország 74%-kal nagyobb külkereskedelmet bonyolít” - tette hozzá.

Kisebbségi érzés, mint a nyelvtudás gátja


Az okokat továbbkutatva felmerült, hogy míg a szlovákok ha helyenként hibásan is, de mégiscsak nagy számban beszélnek angolul. A felnőttképzési szakértő elmondta, ők megértőbbek magukkal szemben, mint a magyarok.

„Mi magyarok úgy gondoljuk, addig nem szólalunk meg, amíg nem tudunk hibátlanul beszélni. Holott ez a fajta perfekcionizmus leginkább a kisebbségi érzéssel rokon.”

A szakember szerint ennek következményei károsak is lehetnek. Felidézte azt a sokak által ismert képet, amikor egy budapesti belvárosi közértes a kicsit butának nézett külföldivel hangosan, tagoltan, de magyarul próbál meg kommunikálni. Ez országimázs szempontjából sem tesz jót – állapította meg...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése