2018. június 14., csütörtök

HA KECSKÉT VEZETNE, AZÉRT AZ JOBB VOLNA

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.06.14.


Azt olvastam, hogy egy celeb lány mostantól műsorvezető lesz. A fiaim mamája tudta is, ki az, valamilyen sorozatnak az amatőr szereplője (ebben a sorozatban csak olyanok vannak, ők legalább beismerik).
Megnéztem a képét, szép lány. Olyan keleties, az különben is a gyengém, tudom, most nagyon népszerűtlen leszek, szerintem a legszebb és legizgalmasabb emberféle a különböző "migránsokkal" való keveredésből születik, különös tekintettel a lányokra (róluk megbízhatóan tudok esztétikai ítéletet mondani, sok évtizedes rutinnal ez nem olyan nehéz).
Naszóval, műsorvezető lesz. Egyszer olyan jó volna valakitől megtudnom, mi az. Mert ezek szerint ez valami foglalkozás. Esetleg egy állás, amit be lehet tölteni olyanokkal, akik az égvilágon semmihez nem értenek, bejönnek az utcáról (vagy valamelyik színházból, ahol addig színészek voltak), és azt mondják, ők műsorvezetőnek jöttek. Kérem szépen, mondják nekik, itt tessék aláírni... nem is tudom, talán az nem követelmény, hogy az illető írni is tudjon. És akkor föl van véve. És akkor attól fogva műsorvezető.
Jó, tudom, mi akarna ez lenni, ezzel az álértetlenkedéssel csak azt jeleztem, hogy ilyen nincs. Ez egy nemlétező funkció. Olyan persze van, hogy valaki összekötő szöveget mondegy valamilyen műsorban, azt háromféle munkakörben lehet csinálni:
1. egy bemondó (szpíker) vagy hozzá hasonlóan szépen artikuláló, jó beszédkészségű civil felolvassa azt, amit a különféle műsorszámok közé a szerkesztő megírt
2. egy riporter beszélget azokkal a vendégekkel, akiket a szerkesztő meghívott a műsorába, összekötendő a különféle betéteket
3. a szerkesztő odaül (áll, sétál) a mikrofonhoz, a kamera elé, és saját maga mondja el a saját műsorához saját maga által kitalált (leírt vagy szabadon elmondott) szövegeit, e legutolsó esetben az illető valóban levezeti a műsort, de ő akkor is szerkesztő marad, aki bír azokkal a képességekkel, amikkel képes ellátni egy bemondó és egy riporter feladatát is (akik különben azért nem lehetnek vezetői egy műsornak, mert az a funkció minden esetben a szerkesztőé, aki az esetek jelentős százalékában megbízást ad az összekötőszöveg elmondására vagy a riportok, interjúk elkészítésére).
Azt tetszik gondolni, vaskalapos vagyok. Pedig nem. Csak próbálom elmagyarázni a jószándékú, de a tömegtájékoztatásban fogyasztóként résztvevő olvasónak, miért borzalmasak a különféle magazin műsorok, amikről persze már senki nem tudja, hogy azokat úgy nevezné a szakma, ha volna még szakma ebben az országban. A fentebb felsorolt funkciók akkor is a nevükön nevezettek, ha az illető bemondó vagy riporter megbízást kap egy műsor egyes darabjainak az elválasztására.
Ezek szakmák ugyanis. Sok évig, sok gyakorlati helyen elsajátítandó, sok elméleti tudás megszerzésével elérhető hivatások...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése