2018. június 11., hétfő

JÓK VAGY ROSSZAK VAGYUNK? EZEN DILEMMÁZOTT TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS KOLOZSVÁRON

HUPPA
Szerző: KUSTÁN MAGYARI ATTILA
2018.06.10.


Vannak dilemmák, amelyeket újra meg újra át kellene gondolnunk. Ilyen dilemma az is, hogy jónak vagy rossznak születünk, szabadnak vagy sem – fogalmazott Tamás Gáspár Miklós filozófus kolozsvári előadásán, a BBTE Kritikai elmélet és multikulturális tanulmányok mesterképző vendégelőadójaként.

A kereszténység előtt a szabadság mint politikai fogalom nem játszott szerepet. Az antik városállam legfőbb célja nem a szabadság, hanem az aktivitás, a részvétel, az ezzel kapcsolatos erények gyakorlása volt – a szabadság éppen a közügyektől való szabadság volt – hangzott el. A szabadság ma ismert fogalma a kereszténységgel egyidős és az akarat szabadságával függ össze. Azt tartjuk szabad állapotnak, amelyben az akaratunkat nem bénítják külső akadályok – fejetegette az előadó.

A páli kereszténység az ókor kérdésére is válaszolt egyúttal, arra, hogy az akaratszabadságot mint a szabadság legteljesebb, legnemesebb megtestesülését a szuverén ész hatalma alatti lélek területére koncentrálta, ahol a szabadság legmagasztosabb aktusa a megtérés – amelyben a ránk nehezedő külső korlátok úgy távolíthatók el az életünkből, hogy mi távolodunk el a kozmosztól, ahol ezeknek a korlátoknak szerepük van. Ehhez el kell képzelnünk ezt a kozmoszt, amely a lélek területe – mondta a filozófus.

TGM szerint szabadságnak van egy másik, nem politikai aspektusa itt: a szenvedélyek uralmától való megszabadulás, a föléjük való emelkedés egészen a racionális világhoz. Megszabadulni mindattól, ami korlátozza a rációt, ami tulajdonképpen a szabadság..
.

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése