2018. június 30., szombat

JÚLIUSTÓL MÁR GYANÚ NÉLKÜL IS NYOMOZHATNAK, MEGFIGYELHETNEK A HATÓSÁGOK

444
Szerző: akiraly
2018.06.30.


...Jól értették, az új törvény alapján tényleg bárkit megfigyelhetnek. A törvény szerint ugyanis előkészítő eljárást az ellen lehet indítani, aki "bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhet". Sánta Szabolcs Miklós ügyvéd, büntetőjogász szerint az, hogy ki lehet ilyen, "egyáltalán nincs behatárolva, ez gyakorlatilag bárkit jelenthet". Sánta szerint a jogalkotó "a jelek szerint a lehető legszélesebbre akarta tárni az eljárás előtti kapukat, jóformán minden tekintetben".

Ez a jogalkotói szándék abban is megfigyelhető, hogy az előkészítő eljárás során bevethető leplezett eszközök használata nem célhoz kötött - vagyis, bár az eljárás célja elvben annak eldöntése, hogy a hatóságok tudomására jutott információ alapján megalapozható-e gyanú, végső soron a megfigyelés során észlelt bármilyen más bűncselekményben is eljárást lehet indítani.

Ez azért érdekes fejlemény, mert bár a jogalkotó korábban is megkísérelte szinte korlátlanná tenni a megfigyelést - 2011. március 1-től papíron a titkos információgyűjtés eredményét mindenkivel szemben, minden bűncselekményben felhasználhatták, függetlenül attól, hogy kivel szemben és milyen bűncselekményre rendelték el - a bírói gyakorlat korrigálta ezt. A magyar bíróságok rendre nem engedélyezték az így gyűjtött információk felhasználását a büntetőeljárásban.

Ahogy arra Szikinger István ügyvéd, alkotmányjogász felhívta a figyelmem, a titkos információgyűjtés alkalmazhatóságának célját már a Rendőrségi törvény (Rtv.) is rendkívül tágan határozza meg. Már e régi törvény alapján is titkosan gyűjthetnek információt
- bűncselekmény megelőzése, megakadályozása;
- felderítése, megszakítása;
- elkövető kilétének megállapítása, elfogása, felkutatása;
- bizonyítékok megszerzése;
- vagyon visszaszerzése;
- az eljárásban részt vevők védelme;
- költségvetési szervek bűnmegelőzési célú ellenőrzése

érdekében. Bárándy és Enyedi szerint a jelenleg hatályos szabályozás "alig differenciál a tekintetben, hogy milyen cél elérése érdekében alkalmaznak titkosszolgálati eszközöket". Vagyis ezeket az eszközöket használhatják a büntetőeljárásban, de rendészeti célokból, bűnmegelőzésre is. Ez viszont konfliktust teremt, mert a büntetőeljáráson kívüli titkos felderítés eredményeként beszerzett információk büntetőeljárásban használhatósága számos kérdést vet fel...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése