2018. június 23., szombat

MEGHALT AZ EMBER, AKI FELTALÁLTA A LEGVIDÁMABB BARAKOT

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2018.06.23.


Szocdemből lett Rákosi hivatalnoka, majd Kádár embere, aztán részt vett annak a rendszernek a lebontásában, amit felépíteni is segített.

Nyers Rezső átélte a XX. századot, 5 évvel az I. világháború vége, 3 évvel Trianon után született. Megélte a II: világháborút, a német, majd orosz megállást, a nyilas rémuralmat és a sztálinista diktatúrát, az 56-os forradalmat, a Kádár-rendszer egyik vezetője volt, majd megbukott,
a reformkommunisták vezetője és a rendszerváltás egyik arca volt.

Olyan öreg volt, és annyira elfeledve élt, hogy még a hírfüggő, történelemkövető autisták némelyike is megesküdött volna, hogy már régen meghalt.

Nyomdászként kezdte, a karrierje háború után, szociáldemokrata pártfunkcionáriusként indult be. Az 50-es években még súlytalan politikus volt, bár országgyűlési képviselő, az MDP KV tagja, minisztériumi főosztályvezető, sőt 56-ban rövid ideig élelmiszeripari miniszter is volt.

A Rákosi-diktatúra egyik szürke apparatcsikjának szerepéből Kádár emelte ki, akihez közellátási kormánybiztosként csatlakozott a levert forradalom után. 1960-tól pénzügyminiszter, két évvel később az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkára. Ezekben a szerepekben ismeri fel a tervgazdaság korlátait, gyakorlatilag működésképtelenségét. Az ún. nemzetközi politikai helyzet (ti. az orosz megszállás és a szovjet érdekzónába tartozás)

a tervgazdasággal szakítani nem lehetett, de részlegesen megpróbálni megreformálni igen
.

Ez lett az ún. Új Gazdasági Mechanizmus, a verseny részleges engedélyezése (főként a mezőgazdaságban és a kisiparban), amelyet KB-titkárként ő irányított, dolgozott és dolgoztatott ki. Nyers volt a szülőatyja és (Fock Jenő miniszterelnök mellett) az arca a gazdasági verseny miatt létrejött Kádár-kori fellendülésnek a 60-as, 70-es években, ami miatt a nyugati sajtó a legvidámabba barakként emlegette Magyarországot, és ami miatt máig nosztalgiával gondolnak a korra, akik megélték.

1966-tól a valódi döntéshozó testületnek, az MSZMP Politikai Bizottságának is teljes jogú tagja lett, de Kádár 1973-74-től a reformot megakasztotta, kidolgozóit leváltotta. A pártfőtitkár mást nemigen tehetett: a hatalmon maradásának ez volt az ára, ha nem enged Zavidovóban Brezsnyev és Andropov utasításának, akkor a Szovjetunió leváltja, és a helyére a Komúcsin-Biszku-Gáspár vezette munkásellenzék valamelyik prominensét nevezi ki.
A reformnak így is, úgy is lőttek.

Nyerset az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének élére száműzték, elveszítette KB-titkári funkcióját, 1975-ben a PB-ből is kikerült. Az országgyűlési funkcióit megtarthatta; Kádár ezzel jelezte, hogy nem leszámolásról van szó, hanem parancsnak engedelmeskedik (mint ahogy Fock, Fehér Lajos, sőt, Aczél György esetében is, ellenben Bikszkut, a munkásellenzék Komócsin halála utáni hangadóját azonnal nyugdíjba küldte, amint lehetett)...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.