2018. június 2., szombat

NEMZETKÖZI VÉDELMET KÉRT AZ ORBÁN-KORMÁNY ELLEN A FÜGGETLEN MAGYAR BÍRÓI KAR - KÉRDÉS, MEGVÉDHETŐ-E KÜLFÖLDRŐL A MAGYAR ÍTÉLKEZÉS

168 ÓRA ONLINE
Szerző: B.M.
2018.06.02.


A magyar és a lengyel „járvány” terjedése alááshatja a demokráciát az Európai Unióban – állítja az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának elnöke.

A bírósági rendszer változtatásai Lengyelországban és Magyarországon is fenyegetik az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ennek a járványnak a terjedése alááshatja a demokráciát az Európai Unióban – ezt állítja az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ).

A szervezet jelenleg éppen felülvizsgálja lengyel tagszervezetének a tagsági jogosultságát, miután a lengyel vezetés erősebb állami ellenőrzés alá helyezte a bíróságokat. Minderről a Reuters hírügynökség számol be, és a cikket a The New York Times is átvette. A tudósítások – melyeket a Klubrádió szemlézett – szerint a magyar tagszervezet – az Országos Bírói Tanács – az európai ernyőszervezet fellépését kérte amiért Orbán Viktor magyar miniszterelnök olyan összetételű közigazgatási bíróságok felállítását tervezi, amely a kritikusok szerint növelni fogja a bírákra nehezedő politikai nyomást.

A lengyel és a magyar betegség továbbterjedhet a szomszédos országokra, és ki tudja, nem éri-e el Európa többi részét is

– fogalmazott a Reutersnek az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának az új elnöke, a holland Kees Sterk.

A cikk emlékeztet arra is, hogy az Európai Unió a támogatások visszatartásával fenyegette meg Varsót arra az esetre, ha nem fogja vissza a tömbön belül antidemokratikusnak tekintett politikai irányvonalát. Kees Sterk szerint Romániában a jogállamiság helyzete a lengyel- és magyarországinál „csak egy fokkal kevésbé aggasztó, de korántsem megnyugtató”.
A bíróságok – tette hozzá – Európai Unió-szerte nagyobb nyomásnak vannak kitéve a populista hullám közepette.

A napokban már többször is írtunk arról, hogy egész pályás letámadást indított a független bírói kar és az igazságszolgáltatás ma még kontrollálatlan vagy épp kontrollálhatatlan része ellen a Fidesz-KDNP és Orbán-kormány. Nemcsak az alaptörvény már parlament előtt lévő, hetedik módosítása, hanem a kormánypárti nyilatkozatok sora és egyre durvuló hangneme is jelzi, hogy esély sincs arra, hogy a még függetlenül ítélkezők tovább végezhessék munkájukat.

Túl sok az Orbán Viktornak nem tetsző, sőt, a NER számára kellemetlen ítélet, elsősorban a Kúrián (elég csak az elmúlt napok kémperes határozatára, továbbá számos közigazgatási, így közérdekű adatigénylési ügyek sorára gondolni) hozott döntés, így a negyedik Orbán-kormány egy újabb nagy csatára készül a független bíróságokkal.

Jelenleg úgy tűnik, a kormány nem habozik az újabb bírósági átalakítással, azonnal belevágnak abba, ami a hatalomgyakorlás utolsó korlátainak eltakarítását, s nem mellesleg a nyilvánosság korlátozását is magával vonhatja.

Pedig már eddig is tett lépéseket az Orbán-rezsim az ítélkezés saját arcképükre formálására, s a neki a lehető legkellemesebb végeredményt hozó, izgalomra okot nem adó bírói vezetői gárda összeállítására. Az első kétharmad, azaz a második Orbán-kormány hivatalba lépése után, még 2010-ben átalakították a bíróságok igazgatási rendszerét, majd az új alaptörvénnyel és a hozzá tartozó bírósági törvényekkel a többségében bírák által választott tagokból álló Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) helyett létrehozták az OBH-t, amelynek élére Handó Tündét állították. A Legfelsőbb Bíróság Kúriára való átnevezésével – hiszen nem új szervezetet hoztak létre – pedig mandátuma közben távolították el posztjáról Baka András főbírót, aki egyben az OIT elnöke is volt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése