Szerző: DERCSÉNYI DÁVID
2018.06.25.
Törökország választott, és megkezdte történetét az új politikai, elnöki rendszerben. Megszűnik a miniszterelnöki poszt, Erdogan irányítja a kormányt is, és ő dönt arról. ki lehet tagja az Alkotmánybíróságnak vagy a legfőbb jogi tanácsnak. Az ellenzék innentől úgy focizik, hogy nem lesz nála a labda, a bíró pedig elnézi Erdogan legnagyobb bodicsekjeit is. A vége akár török kivándorlási hullám is lehet.
"Fasiszta rezsim alatt élünk. De a fasiszta rezsimek általában nem nyernek választást 53 százalékkal, inkább 90 százalékkal. Ez is azt mutatja, hogy még vannak progresszív értékek, és képesek életre kelni" – ezt Selin Sayek Böke Köztársasági Néppárti (CHP) parlamenti képviselő mondta a BBC-nek a török választások után, és jól példázza, milyen átmeneti, hibrid politikai formációban él ma Törökország, és élnek sok populista rezsim alatt az emberek. De Törökország most, úgy fest, átlép egy másik korszakba, amihez Recep Tayyip Erdogannak az EU-s vezetők közül Orbán Viktor elsőként gratulált, még a hivatalos választási eredmények megszületése előtt - csaknem pontosan egy évvel ezelőtti találkozójuk után ez nem is igazán meglepetés.
Csak koalícióban van meg a többség, de kit érdekel
A törökországi választáson Erdogan pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elvesztette abszolút többségét, 42 százalékot ért el, de választási koalíciós partnerével, a 11 százalékot elérő nemzeti radikális Nemzeti Cselekvés Pártjával (MHP) meglesz a kormánytöbbsége, folytatódik az Erdogan-uralom – Egeresi Zoltán Törökország-szakértő szerint vagy koalícióban, vagy partnerségben fognak együtt kormányozni. A MHP-vel való szövetség viszont egy nacionalistább, konfliktusvállalóbb Törökországot jelent, ami alapvetően nehezíti meg, hogy a közeljövőben újrainduljon a békefolyamat a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) vagy hogy enyhüljön a nyomás a kurd Népek Demokratikus Pártján (HDP)...
"Fasiszta rezsim alatt élünk. De a fasiszta rezsimek általában nem nyernek választást 53 százalékkal, inkább 90 százalékkal. Ez is azt mutatja, hogy még vannak progresszív értékek, és képesek életre kelni" – ezt Selin Sayek Böke Köztársasági Néppárti (CHP) parlamenti képviselő mondta a BBC-nek a török választások után, és jól példázza, milyen átmeneti, hibrid politikai formációban él ma Törökország, és élnek sok populista rezsim alatt az emberek. De Törökország most, úgy fest, átlép egy másik korszakba, amihez Recep Tayyip Erdogannak az EU-s vezetők közül Orbán Viktor elsőként gratulált, még a hivatalos választási eredmények megszületése előtt - csaknem pontosan egy évvel ezelőtti találkozójuk után ez nem is igazán meglepetés.
Csak koalícióban van meg a többség, de kit érdekel
A törökországi választáson Erdogan pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elvesztette abszolút többségét, 42 százalékot ért el, de választási koalíciós partnerével, a 11 százalékot elérő nemzeti radikális Nemzeti Cselekvés Pártjával (MHP) meglesz a kormánytöbbsége, folytatódik az Erdogan-uralom – Egeresi Zoltán Törökország-szakértő szerint vagy koalícióban, vagy partnerségben fognak együtt kormányozni. A MHP-vel való szövetség viszont egy nacionalistább, konfliktusvállalóbb Törökországot jelent, ami alapvetően nehezíti meg, hogy a közeljövőben újrainduljon a békefolyamat a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) vagy hogy enyhüljön a nyomás a kurd Népek Demokratikus Pártján (HDP)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.