Szerző: SZELESTEY
2018.07.10.
- Kaczynski beintett az uniónak, Brüsszel viszont nem figyel oda, hogy Románia esetében a térségen belül újabb kormány int búcsút a jogállamnak;
- Simicska kapitulációjával Orbán korlátlan hatalmi törekvéseinek immár semmi sem áll útjában.
Washington Post
A kommentár úgy látja, hogy a történelem ismétli önmagát, akkor pedig Trump bajban van. Európát az utóbbi 4 évben az egykori náciból lett liberális-demokratikus Németország vezeti. Az USA más úton halad, de a kettő most közelít egymáshoz. Merkel a hatalom csúcsán nehezen ugyan, de megbirkózik csodálnivaló bevándorlási politikájának árával. A másik oldalon az amerikai elnök ahelyett, hogy megtámogatná a kancellárt, lefitymálja, pedig az az egyetlen olyan vezető, akit fenntartás nélkül dicsérni lehet. De ha valaki jó ember, attól még nem bölcs politikus. A nyitott kapuk visszaütöttek, belső határok emelkednek, Schengen levegő után kapkod.
Minden más amerikai elnök felismerné, hogy ha a történelem visszafelé fordul, akkor senki sem tudja megmondani, hol áll meg. A határok nélküli Európa azért jött létre, hogy orvosolja a heveny nacionalizmus betegségét. A legfontosabb állam, Németország keleti szomszédjai, Ausztria, Lengyelország és Magyarország jobbra tolódtak. A lengyeleknél és a magyaroknál lopakodik a tekintélyelvűség, de ebben nincs semmi új. Mindkét országban illiberális rezsimek voltak hatalmon a háború előtt, most úgy tűnik, hogy megint afelé tartanak. Trump pedig örül, hogy a világban sokfelé újjászületik a durva ostobaság. Semmit sem tud a történelemről, így arról, hogy az európaiak az emlékek folytán miért vannak a nyitott határok mellett. És hogy miért tartanak a szélsőjobbtól.
Az elnök belerúgott Merkelbe, amikor az a földön volt, pedig annak egyetlen hibája az volt, hogy túlhajtotta a kontinens alapelvét: az emberséget. Pont ott tartunk, mint amikor Franklin Roosevelt kijelentette, miután a fasiszta Olaszország hadat üzent Franciaországnak - utóbbit akkorra már megtámadta Németország: a tőrt tartó kéz hátba döfte a szomszédot. Lehet, hogy a történelem tényleg ismétli önmagát.
New York Times/AP
Európa és Amerika is lecsap a migrációra, noha az illegálisan érkezők száma egyre csökken, mi több, öt éve nem volt ilyen alacsony szinten. A családok szétválasztása a mexikói határon, illetve a menekülthajók be nem engedése olasz részéről mutatja, mennyire megkeményedtek az álláspontok. A Nemzetközi Migrációs Szervezet szóvivője megerősíti, hogy az adatok egyáltalán nem támasztják alá a hisztériát, ám a politikusok tudják, hogy ily módon rendkívüli módon tudnak hatni a választókra. Az Atlanti-óceán mindkét partján lassanként ez lesz a fő választóvonal a politikában. Az egyik fél a bevándorlást teszi felelőssé a bűnözésért és a munkanélküliségért, határ az oksági viszony nemigen áll fenn. A másik tábor azt mondja, hogy a vezetők egyszerűen felismerték: a tömeg aggódik a nemzeti identitása, illetve az idegenek gyenge beilleszkedése miatt.
A kérdés 3 éve került a figyelem középpontjába és a fő témának bizonyult a választáson több országban is, így Magyarországon, ahol könnyedén nyert Orbán Viktor, aki rideg elutasításáról ismert. De még Merkel is bekeményített, noha a számok cseppet sem válságról tanúskodnak. Egy amerikai kutató úgy látja, hogy tényleges adatoknál sokkal fontosabb a jelenség megértéséhez a munkások gazdasági elbizonytalanodása, és az, hogy vannak gátlástalan politikai vezetők, akik meglovagolják a félelmet. Merthogy utóbbi nagyon hatásos politikai fegyver...
Washington Post
A kommentár úgy látja, hogy a történelem ismétli önmagát, akkor pedig Trump bajban van. Európát az utóbbi 4 évben az egykori náciból lett liberális-demokratikus Németország vezeti. Az USA más úton halad, de a kettő most közelít egymáshoz. Merkel a hatalom csúcsán nehezen ugyan, de megbirkózik csodálnivaló bevándorlási politikájának árával. A másik oldalon az amerikai elnök ahelyett, hogy megtámogatná a kancellárt, lefitymálja, pedig az az egyetlen olyan vezető, akit fenntartás nélkül dicsérni lehet. De ha valaki jó ember, attól még nem bölcs politikus. A nyitott kapuk visszaütöttek, belső határok emelkednek, Schengen levegő után kapkod.
Minden más amerikai elnök felismerné, hogy ha a történelem visszafelé fordul, akkor senki sem tudja megmondani, hol áll meg. A határok nélküli Európa azért jött létre, hogy orvosolja a heveny nacionalizmus betegségét. A legfontosabb állam, Németország keleti szomszédjai, Ausztria, Lengyelország és Magyarország jobbra tolódtak. A lengyeleknél és a magyaroknál lopakodik a tekintélyelvűség, de ebben nincs semmi új. Mindkét országban illiberális rezsimek voltak hatalmon a háború előtt, most úgy tűnik, hogy megint afelé tartanak. Trump pedig örül, hogy a világban sokfelé újjászületik a durva ostobaság. Semmit sem tud a történelemről, így arról, hogy az európaiak az emlékek folytán miért vannak a nyitott határok mellett. És hogy miért tartanak a szélsőjobbtól.
Az elnök belerúgott Merkelbe, amikor az a földön volt, pedig annak egyetlen hibája az volt, hogy túlhajtotta a kontinens alapelvét: az emberséget. Pont ott tartunk, mint amikor Franklin Roosevelt kijelentette, miután a fasiszta Olaszország hadat üzent Franciaországnak - utóbbit akkorra már megtámadta Németország: a tőrt tartó kéz hátba döfte a szomszédot. Lehet, hogy a történelem tényleg ismétli önmagát.
New York Times/AP
Európa és Amerika is lecsap a migrációra, noha az illegálisan érkezők száma egyre csökken, mi több, öt éve nem volt ilyen alacsony szinten. A családok szétválasztása a mexikói határon, illetve a menekülthajók be nem engedése olasz részéről mutatja, mennyire megkeményedtek az álláspontok. A Nemzetközi Migrációs Szervezet szóvivője megerősíti, hogy az adatok egyáltalán nem támasztják alá a hisztériát, ám a politikusok tudják, hogy ily módon rendkívüli módon tudnak hatni a választókra. Az Atlanti-óceán mindkét partján lassanként ez lesz a fő választóvonal a politikában. Az egyik fél a bevándorlást teszi felelőssé a bűnözésért és a munkanélküliségért, határ az oksági viszony nemigen áll fenn. A másik tábor azt mondja, hogy a vezetők egyszerűen felismerték: a tömeg aggódik a nemzeti identitása, illetve az idegenek gyenge beilleszkedése miatt.
A kérdés 3 éve került a figyelem középpontjába és a fő témának bizonyult a választáson több országban is, így Magyarországon, ahol könnyedén nyert Orbán Viktor, aki rideg elutasításáról ismert. De még Merkel is bekeményített, noha a számok cseppet sem válságról tanúskodnak. Egy amerikai kutató úgy látja, hogy tényleges adatoknál sokkal fontosabb a jelenség megértéséhez a munkások gazdasági elbizonytalanodása, és az, hogy vannak gátlástalan politikai vezetők, akik meglovagolják a félelmet. Merthogy utóbbi nagyon hatásos politikai fegyver...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.