2018. július 8., vasárnap

LASSABBAN FOGYUNK, JOBBAN ÉLÜNK, DE BOLDOGTALANOK VAGYUNK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GULYÁS ERIKA
2018.07.07.


A KSH legfrissebb kiadványa 24. alkalommal foglalja össze az előző év gazdasági és társadalmi folyamatait a számok tükrében. Nagy vonalakban javul az életünk, egész addig, amíg el nem jutunk a részletes adatsorokig és az emberig.

Kissé lassult a népesség fogyása, de egy év alatt 27 ezerrel lettünk kevesebben, így idén januárban már csak 9 millió 771 ezer fő volt Magyarország népessége - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hét közepén megjelent évkönyvéből. A legtöbben 1981-ben voltunk, akkor még 10 millió 713 ezer főt mutatott a statisztika, azóta elvesztettünk így vagy úgy egymillió magyart. A baj csak az, hogy ha az ember tovább olvassa az évkönyv számsorait és eljut odáig, vajon hány magyar dolgozik külföldön, és lehet-e tudni, vajon közülük hányan jönnek majd haza és a fiatalok közül mennyi azok száma, akik végleg más országban képzelik el a jövőt, a kötet nem kínál egyértelmű válaszokat.

A kiadvány szerint egyre kevesebben mennek el és tavaly 9 százalékkal többen vándoroltak vissza Magyarországra azok közül, akik az utóbbi években külföldön kerestek munkát. Azt viszont nem lehet tudni, hogy jött ki ez az eredmény, mert eddig többnyire csak találgattak a szakemberek a kivándoroltak számáról, vagy legalábbis tagadták a közkeletű 600 ezer fős létszámot. A másik oldalon valamivel biztosabbnak tűnő adatokkal találkozni, ezek szerint 1981 óta 200 ezer fővel lettünk többen a támogatott bevándorlás következtében – a jelenlegi kormány által sokat támadott migráció tehát valamire mégis jó lehet. 2018. január 1-jén a jogszerűen és huzamosan Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma 156 ezer fő volt, az ország népességének 1,6 százaléka. Az itt élő külföldiek túlnyomó többsége Európából, ezen belül a környező országokból, főképp Romániából, Németországból, Szlovákiából, valamint Ukrajnából érkezett.

A tavalyi számok alapján ki lehet jelenteni, hogy a kormány módszeresen sulykolt családpárti mondatai ellenére kevesebb gyerek született, mint az előző évben – igaz, nagyjából 20 ezer fővel kisebb lett a szülni képes nők száma is. Ráadásul 2017 telén ismét erős influenzajárvány söpört végig az országon, amibe sok idős ember halt bele. Ha csak ezt a két adatot vetnék össze az elemzők, a lélekszám csökkenés meghaladná a 40 ezer főt, de a statisztikát nagyban javította a fent idézett bevándorlási többlet.

A lakosság fogyatkozása nem egyformán érinti az ország egyes régióit, tavaly is folytatódott a korábbi belső vándorlás. A Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön volt a legmagasabb a létszám csökkenése, az Észak-Alföldön és Pest környékén a legalacsonyabb. „Megyei szinten az átlagnál gyorsabban fogy Békés, Zala, Nógrád és Somogy megye népessége, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Pest megyében az országosnál fiatalabb korösszetételből adódóan a legkisebb a természetes fogyás mértéke.” 2017-ben is két térsége volt az országnak, ahol létszámbővülést rögzítettek: természetesen a gazdasági központokban, tehát Pest és Győr-Moson-Sopron megyében. A tavalyi adatok alapján folytatódik a tendencia: Szabolcsból és Borsodból menekülnek az emberek, mert nincs elég munka. Pontosabban nincs olyan munka, amit a magyarok elvállalnának, mert közben a határ túloldaláról épp ebbe a térségbe érkeztek a legtöbben.

Már nem emelkedik a házasságok száma

A demográfiai adatokból az is kiderült, hogy megszakadt a házasságkötések számának 2010 és 2016 között tapasztalt látványos emelkedése, tavaly 1200-zal kevesebb pár kötötte össze az életét hivatalosan, mint 2016-ban. Ugyanakkor jó hír, hogy 20 ezernél is kevesebb házasság végződött válással 2017-ben, csökkent az abortuszok száma és egyetlen ponttal ugyan, de javult az úgynevezett termékenységi arányszám, ami megmutatja, hogy a 15-49 éves kor közötti nők átlagosan hány gyermeket szülnek. A KSH jelenti: másfelet...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése