POGÁNY ELKÉPZELÉS ÁLL AZ ALAPTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA MÖGÖTT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2018.07.19.

Keresztény vezető szakirányú továbbképzés indul a Kaposvári Egyetemen, a képzés irányítója szerint egyre több vállalkozás alkalmazza működése során a Biblia tanait. A keresztény közgazdaságtan posztgraduális elsajátítása pedig évek óta folyik a Budapesti Corvinus Egyetem segítségével. Létező fogalmakról van szó, vagy csak politikai divatról? Deák Dánielt, a Corvinus egyetem kutatóprofesszorát kérdeztük.

– A hetedik alkotmánymódosítás, amely a politikai kurzus részévé tette a kereszténységet, lehangolóan ismerős jelenség a 20. századi magyar történelemből. Mi ma a tartalma?

– Azt gondolom, ez ijesztő üzenet, és az értelmiség legfőbb dolga, hogy szemügyre vegye a kereszténység és a politika kapcsolatát. De előbb nézzük meg, milyen állapotban vannak az egyházaink, milyen a viszonyuk a társadalomhoz, és hogy az egyházak válságjelenségei mennyiben járultak hozzá ehhez a szerencsétlen kombinációhoz, vagyis a kereszténység és a politika összekapcsolásához. Én a katolikus egyházról tudok beszámolni, nyugodtan mondhatom, hogy aktív hívő vagyok. Látom, hogy egyre kevésbé képes kommunikálni az emberekkel – tehát teret veszít.

– Ezért keres szövetséget a politikával?

– Inkább azt mondanám, hogy az egyházak sebezhetővé váltak, és így ki vannak téve a politikai befolyásnak. A közéletben és a politikában egyre több az agresszió, amivel szemben mindenki védekezésre kényszerül, az egyházak is, ezért kénytelenek olyan kérdésekben is állást foglalni, amilyenekben egyébként nem lennének kötelesek.

– A menekültválság ügyében a katolikus egyház éppen hogy nem foglalt állást, legalábbis nem a krisztusi szeretet parancsa értelmében nyilvánult meg.

– 2015. szeptember elején a püspökkari konferencia szokásos értekezlete utáni sajtótájékoztatón Erdő Péter bíboros kifejtette, hogy az egyház nem képes segítséget nyújtani, sőt nem is szabad segítséget nyújtania a menekülteknek, mert aki ezt teszi, maga is bűncselekményt követ el. Pár nappal korábban hallotta a politikától ezt a kifejezést, ami jogi szempontból sem volt igazolható. De ami fontosabb, Erdő Péter szavai mögött mély identitásválság és orientációs zavar húzódik meg.

– De ez azt mutatta, hogy az egyház nem menekül a politika elől, hanem inkább megadja magát neki.

– Talán ebben is menekülés volt, a bíboros ugyanis azt jelezte, hogy a menekültkérdés az állam, a civil szervezetek, a politika dolga, ebbe az egyház nem folyik bele. Megpróbált félreállni...

ITT OLVASHATÓ