Szerző: GÁL MÁRIA
2018.07.25.
„Sem fából, sem vasból nem vagyok, szükségem van elismerésre és támogatásra is” – mondta tavalyi tusnádfürdői szereplése végén Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök évek óta kerüli a közvetlen megmérettetést belpolitikai ellenfeleivel, (annyira, hogy miniszterelnök jelölti vitát sem vállal), a sajtótól is elzárkózik idehaza és határon túl egyaránt, ám annál inkább kedveli az olyan lehetőségeket, mint a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor, ahol ő maga a központ, rá épül a rendezvény, kellemetlen kérdésekkel nem kell szembesülnie, mert azokat kiszűrik a rendezők (direktben kérdezni nem lehet, csak előre benyújtott cetliken). Igen, Tusványoson megkapja az elismerést, a hódolatot. Évente általában 1000-1500 embertől, aki kilátogat a politikum és az immár világsajtó által várt éves programhirdető beszédére.
Az egykoron szépreményű nemzetpolitikai kezdeményezés, a román-magyar, illetve magyar-magyar párbeszéd fórumaként létrejött szabadegyetem mára a második Orbán-kormány 2010-es megalakulása óta fokozatosan a Fidesz és Orbán öntömjénezésének színhelye lett. Dialógus nincs, csak monológ, nem egyeztetés zajlik a magyar kormányzat és a kárpát-medencei magyar pártok képviselői között, hanem utasítás, bejelentés és bólogatás. A kisebbségi magyar pártok mindegyikét bedarálta az Orbán rezsim, a kárpát-medencei magyarság kezd belefulladni az orbáni nemzetpolitika posványába és egyre inkább kiszorulni annak az országnak a politikájából, ahol működnek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.