2018. augusztus 22., szerda

A KREML-BARÁT PROPAGANDA JELLEMZŐI ÉS LEKÜZDÉSÉNEK JELLEMZŐI KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPÁBAN

ÁTLÁTSZÓ PC BLOG
Szerző: PC BLOG / TÖLGYESI BEATRIX
2018.08.22.


A propaganda és a dezinformáció elleni sikeres küzdelem kulcsa a hosszú távú stratégiák és rövid távú megoldások, illetve az állami és civil szereplők részvételének kombinációja. A különböző háttérrel és megközelítésekkel rendelkező független szereplők széles körére van szükség a dezinformáció elleni küzdelemben, és miközben ezek összehangolása elengedhetetlen, a teljes központosítást inkább kerülni kell, ugyanis egy lazán összefüggő csoportosulást nehezebb megsemmisíteni. Hosszú távon a kormányoknak támogatniuk kell az állami intézmények stratégiai kommunikációs képességeit, figyelmet kell fordítaniuk a lakosság médiajártasságára, és foglalkozniuk kell azokkal a társadalmi problémákkal és törésvonalakkal, amelyeket a propagandisták kihasználnak. TÖLGYESI BEATRIX, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusza, az információs hadviselés kutatójának írása. 

Az orosz információs befolyás szakértői vitatták meg, milyen témákra koncentrál, és milyen eszközöket használ a Kreml-propaganda Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Ukrajnában, Moldovában és a Dnyeszter-melléken. Az ellenlépések és azok hatékonysága is terítékre került azon a 2018. május 23-24-ei brnói konferencián, amelyet a helyi Nesehnutí civil szervezet rendezett. A Nesehnutí tevékenysége széles területet ölel fel, a társadalmi kérdéseken kívül környezetvédelmi ügyekkel is foglalkozik. The Initiative Way nevű projektjük kelet-európai, elsősorban ukrajnai és dél-kaukázusi aktivistákat és újságírókat támogat az emberi jogok, a környezetvédelem, a fogyatékosok, a kisebbségek jogai és az állatjogok területén.

A konferencia szakértői egyetértettek abban, hogy a Kreml-barát propaganda a különböző országok eltérő narratívája ellenére is jól felismerhető: a dezinformációs, gyakran áttekinthetetlen tulajdoni háttérrel és anonim szerzőkkel működő honlapokról, a közösségi médiában terjesztett álhírekről vagy az azokat terjesztő trollokról. Egyes országokban viszont hatékony ellenintézkedésekre került sor, mind az állami szektor, mind a civil szervezetek, újságírók, tudósok, sőt, olykor még magánszemélyek részéről is.

A csehországi helyzetet bemutató cikk szerint az országban körülbelül ötven platform működik, amely Kreml-közeli narratívákat terjeszt.[1] A 2016-os nemzetbiztonsági audit ajánlása alapján felállították a belügyminisztérium mellett működő Terrorizmus és Hibrid Fenyegetések Elleni Központot.[2] Az állami szférán kívül a civil szervezetek, az újságírók és az akadémiai szektor is kiveszi a részét a dezinformáció elleni küzdelemből: a civil szervezetek és a think-tankek a kutatás, az oktatás és a propagandával kapcsolatos ismeretterjesztés terén aktívak; az újságírók a figyelemfelhíváson kívül oknyomozó projekteket is folytattak, gyakran szólaltak fel a témában, míg a tudományos szféra elsősorban a propaganda és a manipulációs technikák elméleti hátterével foglalkozik.[3]

A szlovák tapasztalatról beszámoló írás arra hívja fel a figyelmet, hogy a korrupció és a jogbiztonság hiánya miatti elégedetlenség (egy felmérés szerint minden negyedik szlovák szerint a parlamentáris demokrácia eltörlése és a diktatúra megteremtése lenne a megoldás [!]) kedvező feltételeket teremt a szélsőséges pártoknak, akiknek szavazói jobban bíznak az „alternatív” médiában, mint a hagyományosban.[4] Az állami vezetés megosztott az Oroszországhoz és az orosz propagandához való viszony tekintetében.[5] A szlovák titkosszolgálaton (SIS) belül a Nemzetbiztonsági Elemzési Központ (NBAC) felelős többek között az internetes fenyegetésekért, illetve más nemzetbiztonsági intézmények is foglalkoznak a hibrid fenyegetésekkel, de ezek nem szolgáltatnak információt a nagyközönség számára. A kormány saját stratégiát készít a hibrid fenyegetések leküzdéséről, de kritikusai szerint az nem tartalmaz konkrét óvintézkedéseket.[6] Így a privát kezdeményezéseknek nagy szerep jut a dezinformáció elleni harcban: Ján Benčík blogger szélsőségeseket, álhírterjesztőket és Ukrajnában harcoló zsoldosokat leplezett le; Ján Urbančík, egy hirdetésekkel foglalkozó cég vezetője létrehozta a Konšpirátori.sk rendszert, amelynek célja, hogy a gyanús oldalak ne juthassanak pénzhez hirdetések révén; egy ismeretlen programozó létrehozta a Blbec.online-t, amely mintegy 800 Facebook-oldalt monitorozva listázza a szélsőségeseket, az összeesküvéselmélet-terjesztőket, a Putyin-rajongókat és a csalókat. Sok hasonló oldal működik a Facebookon is, amelyeket önkéntesek működtetnek, és több ezren olvasnak.[7]

A lengyelországi helyzetet bemutató írás szerint az oroszbarát propaganda jelenleg négy fő téma köré szerveződik: Lengyelország zsidók általi leigázása, az Egyesült Államok terve, hogy háborút szítson Lengyelország és Oroszország között, a lengyeleket fenyegető ukrán veszély, az EU állítólagos támadása a katolikus Lengyelország ellen. Ez a propaganda a hazafias, antikommunista, katolikus, nemzeti-demokrata (endek) és nacionalista szavazókra, illetve a posztkommunistákra fókuszál.[8] Az országban nagyjából 50-70 orosz propagandát terjesztő honlap működik, de a Youtube-videók hatékonyabb eszközei ennek. A korrupt elittel szembeni bizalmatlanság miatt népszerűek az összeesküvés-elméletek.[9] Az internetes trollok valószínűleg egy maroknyi „hasznos idiótára” korlátozódnak, akik a nacionalista és a libertárius jobboldal köréből kerülnek ki; a botok száma kisebb, mint a balti államokban, mert ezt a funkciót betölti a már említett csoport. Az orosz trollokat az akadémiai környezetben verbuválják, oroszbarát tudósok segítségével.[10] A politikusok óvakodnak attól, hogy fellépjenek az orosz propaganda fő üzenetei ellen, mert bár Oroszország nem népszerű, a narratívák sokszor azok. Ezért néhány magánszemély és újságíró próbálja betölteni ezt a feladatot.[11]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.