2018. augusztus 16., csütörtök

A POLITIKA ELVESZÍTETTE A TISZTESSÉGET - KONCZ E. KATALIN: AZ IGAZI ÜZENET A MEGFÉLEMLÍTÉS

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.08.16.


A nyitott társadalom definíciója nem bűnös dolog, hanem a megértésre való törekvés, a megbeszélést és az abból fakadó folyamatos javulást jelentő társadalomműködés – mondja az augusztus 17-én budapesti irodáját bezáró Nyílt Társadalom Intézet (OSI) vezetője. Koncz E. Katalin nem költözik Berlinbe, 25 év után befejezi a közös munkát Soros Györggyel. Van mit feldolgoznia. Például azt, hogy éppen azok miatt, akikkel a rendszerváltás idején még maga is együtt dolgozott, a magyar társadalom bezárkózik, egyre inkább a félelem határozza meg, hogy az emberek miként beszélnek egymással.

Hogy van?

– Nem jól. Majd jól leszek, de most még 25 évet kell lezárnom és elengednem, s ez mindenkit megviselne. Épp 25 éve kezdtem felépíteni egy intézetet, amit most szét kell szednem. A legrosszabb azt nézni, ahogy sivataggá válik az iroda: dobozok mindenfelé, mindenki csomagol, s eltűnnek a kollégáim.

Aki indul, költözik Berlinbe, előre gondolkodik, tervez. Ön nem megy.

– Eszembe sem jutott elmenni. Persze mindenkinek komoly magánéleti döntéseket kellett meghoznia, de ha megérkeznek Berlinbe, ott már biztonságban és egy csodálatos irodában, jó körülmények közt lesznek. Új lendülettel, új energiával folytatódhat a munka. De ezek az emberek nem maguktól határoztak úgy, hogy elmennek Magyarországról. Én viszonylag korán eldöntöttem, ha nem tudjuk a tevékenységünket folytatni, akkor számomra itt a vége, nem megyek tovább.

Mit szólt ehhez Soros György?

– Megértette, nem kellett nagyon megmagyaráznom. Elfogadta, és amennyire ismerem, azt gondolta, ez a helyes döntés. Én ebben a környezetben szocializálódtam, itt dolgoztam még akkor is, amikor Magyarország már csak parányi szelete volt az OSI működésének. Magyar vagyok, itt éltem át a rendszerváltás reményteli korszakát, s itt követtem végig azt a folyamatot is, hogyan megy el a magyar társadalom egy egészen más irányba. Ez az irány nem az én irányom.

A támadássorozatra egy alkalommal reagált, egy véleménycikkben, melyben egyértelművé tette, Soros György nem változott, mint ahogy az önök elvei sem: mindig ki akarták nyitni a társadalmat. Nem sikerült, vagy épp most zárul be újra?

– Azt hiszem, a magyar társadalom kezdett kinyílni. Az, hogy egy társadalom nyitott, azt jelenti, megférnek egymás mellett a különböző vélemények. Egyszerűen csak megférnek, mert lehet úgy is együtt élni, hogy nem mindenben értünk ugyan egyet, de tiszteletben tarjuk, ha a másik másként gondolkodik, esetleg megtárgyaljuk a nézeteltéréseket, vitatkozunk róluk, mert tudjuk, ez olyan folyamat, amely jobbá teszi a közösségünket, végső soron az egész társadalmat. A nyitott társadalom definíciója nem bűnös dolog, hanem a megértésre való törekvés, a megbeszélést és az abból fakadó folyamatos javulást jelentő társadalomműködés. A nyitott társadalom eszméjének sosem volt a társadalmat gyengíteni vágyó, ártó szándéka.

Akkor miért éppen önöket pécézték ki?

– Azért, mert ez a hatalom nem fogadja el, hogy különböző nézetek létezzenek egymás mellett. Itt csak egyetlen ideológia, egyetlen megközelítési mód létezhet a társadalomfelfogásban, a szakpolitikákban vagy a tudományban. És azoknak, akik ezt nem fogadják el, nincs többé helyük ebben a társadalomban. Most a magyar társadalom egyre jobban bezárul. Míg a nyolcvanas években átélhettem, hogy egyre több információ, elmélet, társadalmi szokás, kulturális impulzus és lehetőség jut el Magyarországra, amelyek mind-mind megérintenek minket, hiszünk bennük és reménnyel töltenek el, addig most pont az ellenkezőjét tapasztalom. Azt látom, a félelem egyre inkább meghatározza, hogy az emberek miként beszélnek egymással. Nemrégiben, amikor a búcsúpartinkat szerveztük, arra gondoltam, milyen jó lenne, ha elénekelnénk közösen két dalt, a Tavaszi szél című népdalt, (amit Freddie Mercury és a Queen is elénekelt a Népstadionban 1986-ban), s mivel a kollégák Berlinbe mennek, az Európai Unió himnuszát, az Örömódát. Találtunk is egy énektanárt, akit megkértünk, jöjjön, tanítsa be a „Soros-bérenceket”. Ő a produkció előtt azt kérte, semmiképp ne mondjuk meg a nevét, se azt, honnan jött, ne készüljön róla fénykép, mert baja lehet belőle. Ha úgy érzi, neki ettől ma, a 21. században tényleg félnie kell, akkor ez nem az a világ, amelyben olyan jó lehet élni.

Mégis, hogyan lettek éppen önök a társadalom megrontói?

– Ez zseniális ötlet volt, hiszen Soros György személyében olyan embert találtak, akinek tevékenysége, meglehet, sok szempontból vitatható, de nem itt él, és sok olyan dolgot is megtestesít, amit irigyelni lehet, vagy épp sokaknak nehezen elfogadható. Olyan társadalomban, ahol az olló egyre inkább szétnyílik, és egyre többen válnak kiszolgáltatottá, ujjal lehet mutogatni egy gazdag emberre, azt bizonygatva, hogy ránk tör és kívülről veszélyezteti az életünket. A mantraszerű ismételgetés nyomán ezt egyre többen elhiszik. Egy olyan társadalomban, ahol stigma a szegénység, a hajléktalanság, az autizmus, a fizikai és mentális rendellenesség, ahol rendőrséget hívnak a „másságra”, kevés remény van a társadalmi szolidaritásra...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.