2018. augusztus 20., hétfő

DE HOVÁ TŰNT SIMICSKA LAJOS?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2018.08.20.



...Egy valakiről nem esik szó a pártújságokban. Simicska Lajosról. Se alkoholprobléma, se jobbiképítő, se hazudozó bukott oligarcha, se lebontott hirdetőoszlopok, se Simicska fia egy melegfelvonuláson, se semmi. Az ember eltűnt, felszívódott, köddé vált. Van ebben gyakorlata, régebben még a létezése sem volt bizonyított, talán még a személyigazolványában sem volt róla fotó, olyan ügyesen bujkált. Mostanság azonban a pártpropaganda reformújságíróinak egyáltalán nincs szükségük arra, hogy valakiről megtudjanak valamit. Az újságírás – mármint amit ők újságírásnak hívnak abban a dimenzióban ahol ők léteznek – meglehetősen kreatív műfaj lett. Szárnyalhat a fantázia, legfeljebb leközlik éjfélkor a kulturális rovatban, hogy egy büdös szó sem volt igaz semmiből. Na és akkor mi van? Semmi.

Tehát Simicskának nem kell ahhoz plakátot renoválnia, hogy beverekedje magát a propagandalapokba (ha egybe, akkor az összesbe, mert riadóláncosan működnek ezek), mégis olyan mély kuss van őkelméről, mint az Orbán-Tiborcz házaspár bahreini tárgyalásáról az ottani energetikai miniszterrel. Vagy mint az Elios-ügy méla csendje. És még ezer ilyet fel lehetne sorolni, de nem fárasztom vele sem a kedves és kedvetlen olvasókat, sem önmagamat. Koncentráljunk Simicska Lajosra, Orbán Viktor egykori berúgó-, dugó-és harcostársára a kollégiumi lábszag összekovácsoló erejében. Aki nélkül ma nem létezne ez a Fidesz és nem létezne ez az Orbán Viktor sem. Aki nélkül az Orbán pereputty ma nem lenne milliárdos vagyonok ura, a fél ország nem lenne egy gázszerelő nevén, aki nélkül ma nem rendelkezne a párt 500 darabos médiabirodalommal. Persze Simicska sem lenne milliárdos Orbán Viktor hálás barátsága nélkül.

A két barátnak tehát megtérült a befektetés. Egymásra támaszkodva az egyik lerabolta kicsit az országot, a másik meg nagyon lerabolta. Aztán borult a bili, Simicska el is mesélte, hogy neki elvei lettek hirtelen és ő nem azért támogatta Orbánt, hogy az visszavezesse Magyarországot Oroszország kebelére, azt már nem, ő ebben nem vesz részt. Persze akkor sem erről volt szó, hanem a két maffiózónak üzleti vitája támadhatott egymással. A lényeg, hogy Simicska kizuhant a királyi páholyból. Orbán pedig parádésan bebizonyította, hogy már régen ő irányít mindent a két kezével, hiszen a Simicska-cégek addig szériában nyerték a közbeszerzéseket, tendereket, attól a pillanattól kezdve pedig nem nyerték. Ez egyetlen esetben lehetséges: ha irányított pályázatok vannak. Jó, addig is tudtuk, hogy az van, de így be is bizonyosodott. Nem baj, senkit nem hozott lázba.

Simicska szép csöndesen döglődni kezdett. Időnként kiordított a gödörből, hogy jön és bosszút áll. Amit egészen biztosan meg is tehetett volna, van elég bizonyítéka az egykori cimborája ellen. De akkor magát is be kellett volna vádolnia, az meg már nem tetszett a népéért aggódó hazafinak. Jobb üzletnek bizonyult, ha alkut köt Orbánnal. Szabad elvonulás a vagyon maradékával. Cserébe Lajos is kussol és a pártpropagandisták is kussolnak. Az átlag kéményen csodálkozó kisember memóriája egyébként sem közelíti meg egy aranyhal emlékezőképességét, egyszóval nem lesz semmi gáz. És nem is lett. Ez egy ilyen csodás ország. Indokolt az ünneplés. Kellemes tűzijátékot mindenkinek!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.