2018. augusztus 5., vasárnap

IVÁNYI GÁBOR LEVELE SEMJÉN ZSOLT CINIKUS ÉS ARCPIRÍTÓ RÁGALMAIRA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.08.04.


Egy parlamenti képviselői kérdésre adott válaszában Semjén Zsolt orvvadász, egy nulla támogatást élvező törpepárt elnökeként a magyar kormány miniszterelnök-helyettese, a NER politikusaira jellemző cinizmussal és arroganciával válaszolt, több tekintetben sértve Iványi Gábor metodista lelkész által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és Iványi Gábor jó hírnevét, elferdítve az igazságot.

Semjén arcátlan válasza nem is leplezi, hogy politikai alapon diszkriminálnak egyházakat. Iványi Gábornak a NER-hez, és annak rablóbandára emlékeztető vezetőihez való viszonyára hivatkozik akkor, amikor mindenkinek egyformán járó alapjogok megvonásáról beszél. Az alábbiakban változatlan formában közöljük Iványi Gábor Semjén Zsoltnak írott válaszát, amely tartalmazza a tényeket, a háziállatok közpénzen gyakorolt legyilkolásában jeleskedő Semjén hazugságaival szemben.

A levél kordokumentum is, amely a kommunista diktatúra gyakorlatára emlékeztető vallási törvény visszaéléseinek változatos formái mellett felhívja a figyelmet arra a nemzetközileg is alátámasztott és védett tényre, hogy az egyházi státusz elvétele a vallásszabadságtól elválaszthatatlan. Az Orbán-rezsim önkényes döntései lábbal tapossák a lelkiismeret- és a vallás szabadságát, a vallás szabad gyakorlását.

Íme Iványi Gábor Semjén Zsolt levelére adott válasza:

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyházi státusza és Semjén Zsolt

„Mikor szüntetik meg végre azt a jogsértést, amit az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség ellen immár négy éve folytatnak?”címmel írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Dr. Szabó Szabolcs az LMP országgyűlési képviselője Gulyás Gergelyhez, a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez.

A kérdésére Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válaszolt. Kifejtette, hogy a 2011-ben elfogadott új egyházi törvény (Ehtv) célja az „egyházak tényleges társadalmi és történelmi súlyának megfelelő szervezeti keretek meghatározása” volt. Majd hamis indítékkal nekihajtott a volt „MSZP-SZDSZ kormányoknak”, amelyek e téren vagy semmit nem tettek, vagy nem állták útját az állítólagos visszaéléseknek.

Semjén Zsolt ezután az Ehtv alakváltozásait ecseteli, melyek által – szerinte – „csökkentek a vallási közösségek közötti különbségek”, és azt állítja, hogy a 2015-ben (részben, úgymond, miattam) kudarcba fulladt módosítási kísérlet megteremtette volna egyházi státuszunk bírósági regisztrációját. Már-már komikus véleményét azzal egészíti ki, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság döntése nyomán részünkre kifizetett állami kárpótlással – szintén szerinte – lezártnak tekinthetik az egyházunkkal folytatott vitájukat.

Tudni véli, hogy szociális és oktatási intézményeink (többségét – szerinte – 2010-2011 után vettük át) – nyilván a történelmi egyházak gyakorlatából következtetve – fenntartói szerepére csupán az azóta is folyamatosan érkezett „normatíva igénybevétele érdekében” vállalkoztunk.

Végül elfogultságomról és realitás érzékem hiányáról elmélkedik, megjegyezve, hogy Magyarország kétharmados többséggel megválasztott miniszterelnökét és kormányát börtönbe küldeném sátáninak nevezve politikájukat, „a hazánk biztonságát és jövőjét veszélyeztető Soros Györgyöt” ellenben Nobel-békedíjra jelöltem.

Mellékesen kapnak még egy fricskát a balliberális pártok és sajtóorgánumok, melyek kritikátlanok az egyik oldal iránt, miközben „elvitatják a jogot” más egyházak lelkészeitől, hogy társadalmi és közéleti kérdésekben „lelkiismeretük szerint hangot adjanak meggyőződésüknek”.

Semjén Zsolt szándékos tévedésnek nevezhető állításaira felelnem kell, annál is inkább, mivel válaszlevele a sajtóban is napvilágot látott.1

Szabó képviselő úr (akinek felszólalását ezúton köszönöm) felvetését annyiban korrigálom, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) ellen nem négy, hanem idestova hét éve folyik a méltatlan eljárás.

Új egyházi törvény

Érdemes néhány szót szentelnünk a jelenlegi új magyar egyházi törvény (Ehtv) születése körülményeinek. A KDNP a rendszerváltás óta buzgólkodott azon, hogy olyan egyházi törvényt erőltessen keresztül újra a parlamenten, amilyen a második világháborúig létezett, de már akkor is a XIX. század előtti idők állapotait konzerválta, a kiváltságosok számára privilégiumokat tartalmazott. Ez a lehetőség akkor jött el számára, amikor – önállóan immár mérhetetlenül csekély támogatottságú pártként – a Fidesz árnyékában kormányzati tényezővé válhatott. A 2011-ben benyújtott törvényjavaslat szerint három kategóriában határozták volna meg az egyházak elismerési szintjeit. Az elsőbe kerültek volna a mindenkori kedvezményezettek, a másodikba azok az egyházak, melyek valamilyen közhasznú tevékenységet is folytatnak (ebben lett volna a MET is), a harmadikba pedig a többiek.

A kormány és a KDNP elképzelései azonban nem egyeztek. A célokról és az új szabályozásról, Lázár János akkori Fidesz frakcióvezető az Alkotmányügyi Bizottság 2011. július 14. napján megtartott bizottsági vitájában azt mondta, úgy látják, hogy Magyarországon a „bolyongó lelkekért” harc folyik, amely során egyes közösségek versenyhátrányba kerültek, és ez társadalmi probléma.2 Emiatt a KDNP által előkészített törvényt 2011. nyarán végül az eredetileg beterjesztett javaslattól jelentősen eltérve, azzal fogadták el, hogy egyházként csupán tizennégy, állam által elismert közösség maradt lábon, a másik két kategória kimaradt a végleges változatból. A 2011. évi C. törvénnyel kihirdetett jogszabály lényegi rendelkezései 2012. január 1-jétől lettek volna hatályosak.3

Az új szabályozást – tényleges hatályba lépését megelőzően – azonban az Alkotmánybíróság 2011. december 19. napján közzétett határozatával megsemmisítette. Álláspontjuk szerint, ha egy jogszabályt oly módon alkotnak meg, hogy az érintettek a státuszuk megváltozására képtelenek időben felkészülni, akkor ez a manőver alkalmas az emberek hitének a jogalkotás méltóságában és tisztességében való megrendítésére.4

Lázár János 2011. december 21-én önálló képviselői indítvánnyal, új javaslattal állt elő.5 Előterjesztése még jobban tükrözi a 2010. óta regnáló hatalom szándékait. Tizennégy felekezet (nem teljesen azonosak a megsemmisített 2011. évi C. törvény melléklete szerintiekkel) státusza megmaradt, a többiek helyzetéről később kívántak dönteni. 2012 tavaszán aztán az újabb felvettekkel harminckettőre bővült az elismert egyházak köre.6
...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése