2018. augusztus 19., vasárnap

NEM ÉRTIK, BETILTJÁK

VASÁRNAPI HÍREK
Szerző: F. SZABÓ KATA
2018.08.17.


Pető Andrea a CEU professzora, egyetemi tanár, az MTA doktora. Idén megkapta az Európai Akadémiák Kulturális Értékteremtésért járó Madame de Staëldíját a társadalmi nemek és a kortárs európai történelem kutatásában végzett tudományos munkájáért. A közelmúltban jelent meg könyve Elmondani az elmondhatatlant – A nemi erőszak Magyarországon a II.világháború alatt címmel.

- Kormányzati nyilatkozatok alapján a társadalmi nemek kutatása haszontalan Magyarország számára. Milyen jelenlegi társadalmi problémák, feszültségek megértését, kezelését szolgálhatja ez a tudomány?

– A társadalmi nemek kutatása több tudományterületet érintve azokat a történelmi, jogi, gazdasági, társadalmi, vallási, elméleti, politikai és kulturális folyamatokat elemzi, amelyek során kizárnak csoportokat vagy kérdéseket láthatatlanná tesznek. És fel is tárja azokat a strukturális tényezőket, amelyek a kizárást eredményezik, javaslatokat is kidolgoz ezek megszüntetésére, mert alapvetően a társadalmi változás elérése a célja. Olyan kérdéseket vizsgál, mint a történelem, kultúra, szexualitás, család, demográfia, társadalmi nemi identitás, a reprezentációk hatalma, és ezt a multikulturalizmus és a rasszizmusellenesség alapján teszi. Hogy a saját szakterületemről hozzak példát, generációk sorával sikerült megutáltatni a történelmet, mert azt hitték, nem áll másból, mint évszámok biflázásából. Pedig a történelem érdekes, főleg, ha megértjük, kiről milyen forrás maradt fenn, kit hogyan és miért írnak bele a történelembe, és ki marad ki.

Például mi marad ki a történelemből?

– Bármilyen szakterületen, a csillagászattól a közgazdaság-tudományon keresztül a nyelvészetig lehet a tudomány történetét vizsgálni, és ebben közös, hogy a műveléséből a nőket kizárják, eredményeiket elhallgatják, műveiket nem idézik. A gender tudomány az adott területen a tudás létrehozását is vizsgálja, vagyis elemzi azokat a hatalmi viszonyokat, amelyek a tudást meghatározzák. A hallgatóknak nyelvet ad arra, hogy tapasztalataikat megfogalmazzák, a politikusoknak pedig szakpolitikai eszközöket, hogy a népesség hátrányokat elszenvedő csoportjainak jellemzőit figyelembe vegyék, amikor döntéseket hoznak.

Elsősorban milyen témák állnak az e területen tanuló diákok figyelmének fókuszában?

– A Közép-európai Egyetemen nemzetközi, gyakran összehasonlító kutatásokat végeznek a diákok. Legutóbb egy általam vezetett szakdolgozat a kirgizisztáni női gulag emlékezetével foglalkozott, egy másik a Hitler szülőháza körüli emlékezetpolitikai vitákat tárta fel: mit lehet tenni azokkal a helyekkel, melyek szörnyű dolgokra emlékeztetnek? De ezek csak példák, a tanszéken a kollégák mindenféle szakterületről jöttek: a tudománytörténettől a jogig, antropológiáig vagy történettudományig. Az ELTE és a CEU mellett Miskolc, Szeged, Debrecen, Pécs egyetemein, valamint a Műegyetemen, a Corvinus Egyetemen, a Zsigmond Király Főiskolán és a Metropolitan Egyetemen tanítanak a kollégák ilyen kurzusokat, még akkor is, ha a címben nem szerepel a társadalmi nem. Nagyon sokszínű ez a szakma, folyóirattal, konferenciákkal és a Magyar Szociológiai Társaság Feminizmus Szakosztálya ugyanúgy működik, mint a Magyar Történelmi Társulat Nőtörténeti Szakosztálya, és az MTA-n is működik nőtörténeti bizottság.

De hogyan segíthetnek ezek a kutatások a magyar társadalom problémáinak megoldásában?

– A nagy nemzetközi szervezetek, mint a Világbank is kimutatták, hogy a társadalmi nemek közötti egyenlőtlenségek hosszú távon csökkentik a versenyképességet és a boldogságérzetet is. Éppen ezért az egyenlőtlenség csökkentése lenne az első cél. És ezek megértésében a társadalmi nemek tudománya kulcsszerepet játszik azzal, hogy felhívja a figyelmet a szakpolitikusok által elhanyagolt kérdésekre. Rámutat arra, amit a hagyományos szakterületek nem látnak. Például nagy a kísértés, hogy a nők egyenlősége alatt a középosztálybeli nők munkahelyi és politikai egyenlőségét értsük. De közben könnyű elfeledkezni azokról a nőkről, akik számára a munkavállalás nem az egyenlőtlenségek megtapasztalásának a helye, hanem távoli cél, már-már vágyálom.

Mik a magyar nők legnagyobb problémái, amivel a politikának foglalkoznia kellene?

– Generációk szorulnak be a gondoskodási válságba: vagyis a gyerekek mellett az idős szülőkről, rokonokról is nekik kell gondoskodni, miközben az állam magukra hagyja őket. A másik kulcskérdés a nők reproduktív jogainak tiszteletben tartása. Túl sok intézmény, társadalmi szereplő jelenik meg az utóbbi időben, akinek véleménye van arról, hogy a nőknek mit kell tenniük a testükkel...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.