Szerző: Határátkelő
2018.09.26.
Nem véletlen, hogy az amerikai külügyminisztérium hivatalos oldalán is hosszan foglalkoznak a hazatérés sokkjával, hogyan érdemes felkészülni rá, mire számítsunk. Arra gondoltam, nem árt megnézni, szerintük miért okozhat kultúrsokkot a hazatérés és milyen javaslatokkal élnek.
Persze a kultúrsokkhoz hasonlóan annak fordított változata is erősen szubjektív, személyfüggő, de az azért megállapítható, hogy sok olyan tényező, ami a külföldre költözéskor sokkol minket, elérhet a hazatéréskor is.
A szubjektivitás ellenére a különféle kutatások azt bizonyítják, hogy vannak olyan általános, közös jellemzők, melyek a legtöbb esetben jelen vannak a hazatérők körében.
A „sima” kultúrsokk jellemzői
Mielőtt azonban rátérnénk a fordított változatra, vegyük át gyorsan a határátkelés során tapasztalt kultúrsokk jellemzőit (Wilhelmus egy régi, itt olvasható posztja alapján).
A kultúrsokk egy pszichológiai folyamat, amin az új környezetbe, új kultúrába kerülő emberek átesnek. A folyamat hosszú, több éven át zajlik, és több szakaszra bontható.
„Nászút vagy mézeshetek” szakasz
A választott országban minden izgalmasnak, érdekesnek, egzotikusnak tűnik, a megérkezéssel együtt járó izgalom rányomja a bélyegét az első élményekre. Más a nyelv, más a földrajzi környezet, újnak és különlegesnek hatnak az ízek, az emberek érdekesek és barátságosak.
Ez a szakasz tarthat néhány napig vagy akár 3 hónapig is, de van, akinél teljesen kimarad. (Például azért, mert már ismeri az országot, többször járt ott, vagyis ezen a szakaszon akár korábban is áteshetett.) ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.