2018. szeptember 16., vasárnap

CEGLÉDI ZOLTÁN: A HATALOM LEVÁLTÁSÁNAK ESÉLYE A NULLÁNÁL TÖBB, DE A VALÓSZÍNŰNÉL KEVESEBB

168 ÓRA ONLINE
Szerző: PUNGOR ANDRÁS
2018.09.15.


Az nem ellenzéki munkavégzés, ha a Képviselői Irodaházból kijőve a lépcsőn tartanak sajtótájékoztatót arról, hogy a Fidesz politikája mennyire káros. Persze, közel a parkoló, pár lépésnyire vannak az autójuktól és hamar haza tudnak menni – állítja Ceglédi Zoltán. A politológus az ellenzéki csapdák, kommunikációs kényszerek és az uniós kampány kapcsán is arra jut: nem kellene megspórolni a melót.

Megdicsérte a szocialista Ujhelyi Istvánt a Facebookon, mert elvégezte a „házi feladatát”: a fideszes Deutsch Tamásra rábizonyította, hogy hazudott. Ez ennyire szokatlan?

– Igen. Korábban az ellenzék azért tűnt teszetoszának, mert nem azzal volt elfoglalva, hogy a Fidesszel küzdjön, hanem azzal, hogy a vele azonos oldalon lévő pártokkal harcoljon a jobb pozícióért. Azóta stratégiaváltás történt, aminek nyomát látni valamennyi ellenzéki pártban: úgy gondolják, nem biztos, hogy vitatkozni kell a Fidesszel, mert az emberek rájuk szavaztak.

Azért hoztam ezt szóba, mert az ellenzéki politikusok folyton amiatt panaszkodnak, hogy a médiamunkások vagy a politikai elemzők bírálják őket, pedig, mondják, ők elvégzik a feladatukat, csak ezt sokan nem hajlandók észrevenni.

– Az nem ellenzéki tevékenység, ha egy politikus az elemzők, újságírók Facebook-oldalán „harcol”, és nem a munkájának minőségét, hanem a róla kialakított véleményt próbálja megváltoztatni. Az nem ellenzéki munkavégzés, ha a Képviselői Irodaházból kijőve a lépcsőn tartanak sajtótájékoztatót arról, hogy a Fidesz politikája mennyire káros. Persze, közel a parkoló, párlépésnyire vannak az autójuktól, és hamar haza tudnak menni. A munka látszatát próbálják eladni.

Miért égnek takaréklángon? Filippov Gábor politológus egy cikkében azt írja, hogy a hatalom békés leváltásának elméleti lehetősége az ellenzéket is pacifikálja. „A választásokon a kihívók is szembesülnek a rendszer támogatottságával és saját gyengeségükkel, így az örök ellenzékiségben is elnyerhető képviselői helyek biztonsága és a kormányra kerülés bizonytalan jövőben lebegő esélye kezelhető keretek között tartja a rendszerellenes tevékenységet.”

– Filippovnak igaza van. Csak annyiban egészíteném ki, hogy a hatalom leváltásának esélye a nullánál több, de a valószínűnél kevesebb. Ha nem lenne esély rá, akkor maradék szavazóik is cserben hagynák őket. Ha valószínű lenne a leváltás, akkor pedig másképpen dolgoznának a pártok.

Akkor ebből nem lesz kitörés. Unger Anna politológus a kartell kifejezést használta erre a helyzetre.

– Valóban, van egy zárt, elit kör, amibe beletartoznak a kormány- és ellenzéki pártok, ide bekerülni lényegében lehetetlen. A bent lévők összekapaszkodnak, és befoglalják a hivatásszerű pártpolitikai dimenziót.

Ha az újak nem kerülhetnek be – a Momentumnak sem sikerült –, a kicsit korábban érkezők pedig gyorsan betagozódnak a kartellbe, lásd az LMP, akkor ebből a helyzetből nincs kiút.

– De vannak állandó tényezők a történetben: Orbán Viktor és a Fidesz. Az ő állapotuk meghatározza a kormányzás és a hatalom szilárdságát is. És az idő múlása ennek ritkán szokott kedvezni. Van több feltétele annak, hogy változás legyen, például a nemzetközi trendforduló. De az is fontos, hogy belső erózió támadjon a kormánypártban. Minden attól függ, hogy Orbán mennyire képes maga irányítani a változást, meddig tud innovatív maradni.

Az ellenzéki pártok pont így keresnek felmentést maguknak: jó nemzetközi környezet kell a győzelemhez, meg az, hogy erodálódjon a Fidesz.

– Nem természeti jelenségekről beszélek, sem vis maiorról, párás légtömegről, amit ide vagy oda fúj a szél. Olyan dolgokról, amik csak akkor okoznak változást, ha van mellettük ellenzéki aktivitás. Rendes munkát kell végezni az uniós parlamentben. Keményen és megalkuvás nélkül kell tágítani a repedéseket a Fideszben. Láttunk erre jó példát. Juhász Péternek ráment ugyan a politikai karrierje és a pártja, de elvégezte a házi feladatot: a belvárosban lényegében kinyírta a Fideszt, az LMP-s Csárdi Antal ezért nyerhetett. A változás harmadik feltétele az, hogy olyan új szereplőknek kellene érkezniük, akik nem elsősorban a kormányváltásban érdekeltek. Furcsán fog hangzani, de nekik lesz esélyük leváltani Orbán Viktort. 2014-ben és 2018-ban sem volt támogatottsága annak a gondolatnak, hogy minden mindegy, csak ne Orbán legyen a kormányfő. De tévút, ha valaki a kormánnyal egyetértve akar győzni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése