2018. szeptember 20., csütörtök

DUBČEK ELVTÁRS JÓ ELVTÁRS - BESZÉLGETÉS LÁSZLÓ-HERBERT MÁRK ÉS MINK ANDRÁS TÖRTÉNÉSZEKKEL, A NYÍLT TÁRSADALOM ARCHÍVUM MUNKATÁRSAIVAL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: VÁRKONYI BENEDEK
2018.09.14.


A prágai tavaszt, a szocialista világrend pompás felvillanását kissé elfeledte az utókor. Alexander Dubček, a Csehszlovák Kommunista Párt első titkára 1968-ban „emberarcú szocializmust” akart, reformokkal, valódi demokráciával. A „Brezsnyev-doktrína” ezt nem tűrhette, és a szocializmus védelmében Lengyelország, Magyarország, Bulgária és a Német Demokratikus Köztársaság támogatásával augusztus 21-én elindultak a tankok Prága felé, hogy szétzúzzák ezt a kezdődő és parányi szabadságot is. A Szabad Európa Rádió percről percre adott hírt a fejleményekről; e híradásokból lett az a 4000 oldalas gyűjtemény, amelyet az 50. évfordulóra a Nyílt Társadalom Archívum (OSA) – az akkori események szerint tényleg percről percre – közzétett. László-Herbert Márk és Mink András történész, az OSA munkatársa e történetnek jó ismerője.

A Szabad Európa Rádió híradásai most így egyben mennyiben gazdagítják mai képünket az 1968-as csehszlovákiai megszállásról?

László-Herbert Márk: – Nagyon sokat árnyalnak, és számos olyan részletet tudhatunk meg belőlük, amelyet eddig nemigen ismertünk. Például akkor zajlott a Bajnokok Ligája – abban az időben BEK-nek hívták –, és kisorsolták, ki kivel játszik. A szovjet bevonulás után a nyugatiak azonnal fellázadtak, mondván, ők nem akarnak kelet-európai csapatokkal játszani. Új sorsolást írtak ki, ahol a selejtezőkben kelet-európaiak kelet-európaiakkal, nyugat-európaiak nyugat-európaiakkal találkoztak, és csak a végén volt olyan ütközet, amelyben a két világrend összecsapott. Nagyon sok bojkott volt a sporteseményektől a tudományos rendezvényeken át a művészeti eseményekig, amelyeken nemcsak Csehszlovákiát, hanem a bevonuló országokat is bojkottálták. A nyugat-európaiak akkor készültek a lipcsei vásárra, többen onnan is távol maradtak.

Románia kivonta magát ebből a közös akcióból. Ellenük nem fordultak?

Mink András: – Romániával ellenkező módon bántak. Nagy hírveréssel mindenhová meghívták, Jugoszláviával és Albániával együtt, vagyis ezt a három országot kiemelten kezelték, miközben a többieket bojkottálták.

Miért éppen ezt a négy országot választotta ki a Szovjetunió? A földrajzi elhelyezkedés miatt egyszerűbb volt így az akció? Bár Bulgária nem volt szomszédos Csehszlovákiával.

M. A.: – A szovjetek azzal számoltak, hogy ez közös „vállalkozás” lesz. El akarták kerülni, ami 1956-ban Magyarország esetében történt, vagyis hogy egyedül kell ennek a következményeit viselniük, és ezzel magukra vonniuk a nemzetközi felháborodást. Meg akarták mutatni, hogy ez kollektív döntés, és most már nem az történik, amiről egyedül Moszkvában döntenek, hanem ez közös fellépés. Ebben persze az is benne volt, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak, illetve a kommunista pártok vezetőinek többsége mélységes aggodalommal és ellenszenvvel figyelte mindazt, ami Prágában zajlik. Egyébként ilyen nyomás 1956-ban is volt a szovjeteken: a románok, a kelet-németek, a csehszlovákok a beavatkozás mellett voltak, csak éppen nem akarták bepiszkolni a kezüket. Nem a szovjetek döntése volt, hogy a románok nem vesznek részt ebben, hanem Ceaușescu határozott így. Alapvetően ez volt az oka annak, hogy finom nyomással belekényszerítették az összes többi országot. Ebből a szempontból a magyar eset sem egyszerű...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése