Szerző: STUBNYA BENCE, ELŐD FRUZSINA
2018.09.06.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy az érettségi idén mennyire volt nehéz, viszont van egy másik egyetemistákat érintő kihívás, ami biztos, hogy pénzügyi értelemben a legnehezebb volt az elmúlt években: az albérletkeresés.
Az elmúlt években a nagyobb magyar városokban ugyanis meredeken emelkedtek a lakásberleti díjak, így akik a lakhelyüktől eltérő város egyetemére nyertek felvételt, viszont a kollégiumi helyről lecsúsztak, az elmúlt évekhez képest eddig a leghúzosabb bérleti díjak kigazdálkodására készülhetnek most.
Ráadásul ők egyáltalán nincsenek is kevesen, legalábbis a legfrisebb statisztikák alapján kb.
AZ EGYETEMISTÁK FELE KÉNYTELEN A LAKÁSPIACRÓL MEGOLDANI A LAKHATÁSÁT.
(Persze ide tartoznak azok a szerencsések is, akiknek kényelmesebb lakást bérelni vagy venni, mint kollégiumban, vagy otthon lakni). Az Eurostudent VI tanulmányának 2015/2016-os tanévre vonatkozó adatai alapján a hallgatók 37 százaléka élt a szüleivel, a kollégisták aránya 18,3 százalék volt, a maradékuk pedig nem otthon és nem kollégiumban, hanem egyedül vagy barátokkal lakott.
A kollégiumok elsősorban a kevésbé tehetős hallgatóknak jelentenek fontos lakhatási lehetőséget: 2016 elején az átlagosnál rosszabb helyzetű hallgatók negyede lakott kollégiumban, az átlagos helyzetűek ötöde, és a nagyon jómódú családokból származóknak csak kevesebb, mint 8 százaléka.
A kollégium tehát a rászorulók továbbtanulási lehetőségeit a vagyoni helyzetüktől függetlenítve segíti, ugyanakkor
A 2001 ÉS 2016 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN A KOLLÉGIUMBAN LAKÓK ARÁNYA JELENTŐSEN CSÖKKENT.
Az ábrán látszik, hogy miközben 2001-hez képest 2016-ra - bár 2007 óta a trend csökkenő - a felsőoktatásban tanulók száma összességében hatezerrel nőtt, a kollégiumban lakók száma 47 ezerről 36 ezerre csökkent. (Azért csak 2016-ig ábrázoltuk a trendet, mert a KSH legfrissebb adatai ebből az évből származnak.)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.