2018. szeptember 15., szombat

ÉHEZÉSTŐL A CSÚCSIG: A FINN CSODA

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: HATÁRÁTKELŐ
2018.09.15.


A mindenféle nemzetközi rangsorokban Finnország rendre az élvonalban végez, az ottani élet minősége kétségtelenül a világ élvonalába helyezi az országot. A nagy kérdés (amin azért Magyarországnak is érdemes lenne elgondolkodni), hogy miként jutottak oda, hiszen nekik (szemben mondjuk a norvégokkal) nincsen például olajvagyonuk. Tanulságos történet következik.

Európa utolsó, természet okozta éhínsége 150 évvel ezelőtt történt az orosz birodalom egy eldugott részében. Finnországban (mert róla van szó) akkor negyedmillió ember, a teljes lakosság 10 százaléka halt éhen.

Tavaly (100 évvel a függetlenség kivívása után) Finnország egyike volt a legstabilabb, legbiztonságosabb és legjobban kormányzott országoknak a világon. Ja, és emellett a harmadik leggazdagabb, az egyik legkevésbé korrupt, társadalmilag a második legfejlettebb és a társadalmi egyenlőség terén is a három legjobb között volt.

Az 5,5 milliós ország igazságügyi rendszere a legfüggetlenebb az egész világon, az emberek bíznak a rendőrségben, bankjai stabilak, vállalatai etikusak, választásai szabadok, polgárainak személyes szabadságát pedig semmi sem veszélyezteti.

Sorolhatnám még, de minek, a lényeg alighanem látszik: Finnország egy bő évszázad alatt a semmiből a csúcsra küzdötte, dolgozta, alakította magát.

„Ha megnézzük, hol voltunk akkor és hol tartunk ma, akkor nyugodtan beszélhetünk finn csodáról. Hogyan és miért történt? Na, ez a nagy kérdés” – mondta a brit Guardiannek Bengt Holmström, a Helsinkiben született Nobel-díjas közgazdász.

Még akkor is igaz ez, ha a finnek közül nem feltétlenül mindenki így látja a saját országát, elvégre egy elég komoly recesszióból jönnek ki, a munkanélküliség 8 százalék, van szélsőséges pártjuk is, amely 20 százalékon áll – szóval sokak szerint Finnország már nem az, ami volt, vagy ahogyan többen megfogalmazzák: „úgy érti, van ennél rosszabb is?”.

Van, kedves finnek, van.

És miközben az nyilvánvaló, hogy nincsen csodarecept (hiszen ami működik Finnországban, nem biztos, hogy működne Magyarországon vagy mondjuk Romániában), azért érdemes elgondolkodni azon, hogyan jutottak odáig, ahol most vannak, és akadna-e olyasmi, amit át lehetne venni tőlük...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése