2018. szeptember 6., csütörtök

ISTEN OSTORA

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.09.04. 


Különféle nyelvek a "gyökér" szót valaminek az "eredője" helyett használják nagyon költőien és nagyon szakszerűtlenül. Magyarország miniszterelnöke a maga végtelen butaságában, mit sem törődve a maga végtelen tudatlanságával természetesen  Magyarország türk gyökereiről pöszített (örök és áthághatatlan szabály: testi és egyéb akaraton kívüli hibákkal nem gúnyolódunk - a beszédhiba nem az, némely végletes esettől eltekintve bárki meg tud tanulni beszélni, egy beszédhibásnak akkor nézem el a hiányosságát, ha sok kiváló tulajdonságával azt képes eltakarni).
Magyarországnak nincsenek türk gyökerei. A magyar nyelvnek sincsenek. A magyar nyelv érintkezése a "türk"  nyelvekkel (megint egy szakszerűtlen fogalom) még érintőlegesnek is alig nevezhető, ha mindenáron a növénytanból kell hoznunk a hasonlatot, ez az érintkezés olyan, mint a fa alatt talált idegen falevelek, amiket a szél odasodort. Ezenkívül az is elhangzott, hogy "a magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun-türk eredet alapján állnak, nyelvük a türk nyelvekkel áll rokonságban." Bizonyos tanulatlan szittya "magyarok", akik azt hiszik, előkelő dolog az isten ostora rokonának lenni (az ilyenek kétségkívül tömegesen fordulnak elő az országban) valóban az illető leszármazottainak tekintik magukat, de ettől még a magyaroknak jóformán semmi közük nincs Attilához. A "rokonság" foka legegyszerűbben úgy határozható meg, ahogyan a csimpánz és az ember rokonsága: egy közös őstől indultak, és lett belőlük két külön, egymással semmiféle kapcsolatban nem lévő ág, amik ennek megfelelően különféle irányban fejlődtek. A hun-türk eredet, aminek az alapján állnak valami olyasféle összekapcsolás, mint mondjuk az ajtó-szekér eredet, amennyiben mindkettő fából van - azaz a hun és a türk még a fa alatti száraz levél szintjén sem kapcsolható össze. Ja és persze semmiféle rokonságban nem állnak, kivéve ha például a mohácsi csatát rokoni találkozónak  tekintjük - ha annak tekintjük, akkor áll a nyelvi rokonság is.
Természetesen már rég nem várom el, hogy egy iszonyatosan ostoba, faragatlan, kültelki ízlésű, baromfiszaros udvaron szocializálódott prosztó képes legyen felfogni, a megnyilvánulásaival egy országot járat le, annál is kevésbé, mert ezt az országot már amúgy sem lehet lejjebb járatni. Mindössze bizonyos fogalmakat akartam tisztázni, amik a köztudatban finoman szólva zavaros képet mutatnak.
Az Ezerév című, készülő könyvemben azt írtam, hogy a magyar ázsiai nép, bármennyire nem szeretjük is ennek az expressis verbis kinyilvánítását.
Nem vagyok boldog attól, hogy a mondatom ilyen látványos és egyben förtelmes megerősítést kapott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.