MEGMOND, ELŐÍR, UTASÍT, DE TANSZABADSÁG MORZSÁIT SEM ADJA VISSZA AZ ÚJ NAT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2018.09.12.

– Marketingből ötös, tantervelméletből elégtelen – így jellemezte tavaly lapunknak Vass Vilmos tantervelméleti szakember azt a folyamatot, amelynek keretében Csépe Valéria biztosként nekiállt átdolgozni a NAT-ot. Egy évvel ezelőtt kezdődött el ez a munka, amelyet olyan hangzatos, a sajtóban népszerű interjúk kísértek, mint hogy – csak egy jellemző példa – korszerűsíteni kell a kötelező olvasmányok jegyzékét, és ha szükséges, Jókai helyett Harry Pottert is olvashassanak a gyerekek. Ennek kapcsán emlegette Vass Vilmos a marketinget. A 300 oldalas, most elkészült tervezet alapján is ezt a véleményt fogalmazta meg a szakember, hozzátéve: a marketinggel kapcsolatban fokozottan igaz a korábbi kijelentése.

– A dokumentum eklektikus, de nagy meglepetést nem okozott. A szerkesztési kritériumokkal kapcsolatban annyit megjegyeznék, hogy ahhoz képest, mennyi munka van benne, lehetne koherensebb a szöveg – mondta lapunknak.

A 312 oldal két részre oszlik, a bevezetőre és a konkrét tanulási területekhez kapcsolódó tantárgyak részletes eredménycéljaira. A bevezetőben számos olyan kifejezés olvasható, amely igen jól hangzik, mint az aktív tanulás, örömteli élmény, személyre szabott tanulás, egyéni tanulásutak biztosítása, differenciált oktatás, és még sorolhatnánk. Vagyis, így Vass Vilmos, a bevezető olvastán jól érzékelhető, hogy dolgoztak olyan szakemberek a NAT-on, akik nemzetközi konferenciákra járnak, és meg is jegyezték a tanácskozások legfontosabb kifejezéseit, panelmondatait. A bevezető után azonban eltűnik a progresszió az alaptanterv tervezetének részleteiben, és mint tudjuk, az ördög is a részletekben lakozik – mondja. Vass Vilmos arra mutat rá, hogy a bevezetőben felvetett differenciált tanítás, azaz a gyerekek személyre szabott fejlesztése a jelenlegi oktatási rendszerben, ahol nincs pedagógusszakmai autonómia, eleve nem lehetséges.

Mint ismert, a hetvenes években vált sok pedagógus számára nyilvánvalóvá, hogy a tanterv-utasításos rendszer nem ad teret a gyerekek eredményes oktatására, ezért egyre többen próbáltak a szocialista oktatásirányításra hatni, hogy az haladja meg az „egy törvény – egy tankönyv – egy tanterv” merev világát. Az 1985-ös oktatási törvény már megengedte a kísérletek indítását, egyedi megoldások bevezetését. A rendszerváltás után az 1993-as közoktatási törvény biztosította, hogy a pedagógusok és az intézményvezetők a helyi körülményekre, az érintett tanulókra szabottan maguk válasszák meg azt, hogyan, mit és milyen eszközökkel tanítsanak. Ezt a szabadságot vonta vissza – nem részleteiben, hanem teljes egészében – a 2010-ben felálló új kormány. Vass Vilmos hangsúlyozza: ennek a szabadságnak a morzsáit sem adja vissza a Csépe Valéria-féle NAT.

– Ez a szöveg a kerettanterv műfajának felel meg – hangsúlyozza. – Megmondanak, előírnak benne mindent, se helyi pedagógiai innovációra, sem differenciált oktatásra nincs ez alapján lehetőségük az iskoláknak. Az a kompetenciafejlesztési szemlélet, ami a bevezetőben a szép megfogalmazások szintjén megjelenik, a tantárgyak kimeneti eredménycéljaiban már nincs benne. Ha ez alapján kell majd a kerettanterveket megírni, akkor az szabályozás lesz a négyzeten, és a helyi szintű, differenciált fejlesztést lehetetlenné teszi – mondja, utalva arra, hogy a merev, előíró jelleg eleve akadályoz mindenféle innovációt. Annak ellenére is igaz ez, hogy a dokumentum végén található „glosszáriumban” az olvasható: Csépe Valéria és csapata a jelenlegi, törvényben szereplőnél 10 százaléknál többet, 20 százalékos eltérést engedélyezne a kerettantervtől a helyi igényekre szabott helyi tanterveknek. Vagyis a NAT-tervezet készítői sem bíznak meg annyira a tantestületekben, hogy egy rövid, tömör NAT alapján a pedagógusok saját programokat fejlesszenek. Vass Vilmos emlékeztet arra, hogy ez a 20 százalékos eltérés a Pokorni Zoltán-féle egykori tartalmi szabályozásnak felel meg...

ITT OLVASHATÓ