2018. szeptember 17., hétfő

SAJÁT CIVIL SZERVEZETET GRÜNDOL AZ ÖNKORMÁNYZAT A RÓMAI-PARTON , ÉS "KÖZÖSSÉGI TERVEZÉST" INDÍT

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: BECKER ANDRÁS
2018.09.16.


Közösségi tervezéssel fog kialakulni a Római-part arculata – már ha hihetünk a III. kerületi önkormányzat kampányának. Sajnos azonban nemcsak az eddigi csúnya taktikázás utal arra, hogy a kerület vezetése megint az időhúzásra játszik: a mostani feltételek alapján ugyanis a „közösség” „tervei” semmilyen relevanciával nem bírnak a lényeget, a Római sorsát meghatározó gát nyomvonalát, vagy akárcsak a part használati funkcióit illetően. Ráadásul az önkormányzat csendben életre hívta a maga „civil” szervezetét, amelyik nyilván ugyanolyan joggal nyilvánít majd véleményt, mint a közhatalomtól független civilek.

Néhány hete nagyon csinos kérdőívvel startolt el a projekt, melyben „Közös gondolkodásra hívja az önkormányzat a helyi ingatlan-tulajdonosokat, érdeklődő társadalmi szereplőket a Római-part Kerületi Építési Szabályzatának [KÉSZ]megalkotására.” A kérdőív ugyan kicsit furcsán indul, az első blokk helyismereti tesztbe ágyazva próbálja kitapogatni a felhasználó ízlését, de aztán olyan kérdések következnek, amelyek valóban a terület használatával kapcsolatos igényfelmérést szolgálhatják.

Csakhogy van néhány mozzanat, ami alapján az egész “civilbevonás” inkább PR-akciónak tűnik, mintsem valódi közösségi tervezésnek:

- bár a kérdőív kísérő szövege egyértelművé teszi, hogy a „közösségi tervezés” pont magára a Római-partra, vagyis a tervezett (?) mobilgát (?) által közvetlenül érintett területre nem vonatkozik, a projekt mégis azt sugallja, hogy a polgár véleménye valamiképp kihat erre is. Fordítsuk meg a dolgot, és rögtön egyértelművé válik a stikli: ha a főváros úgy dönt, hogy mégis épít gátat a parton, azaz de facto felszámolja a jelenlegi Rómait, akkor ugyan kit fog érdekelni, hogy mit tartalmaz a gát mögötti területre vonatkozó szabályozás, azaz a KÉSZ? Anélkül, hogy a kerület egyértelműen állást foglalna arról, hogy a fővédvonal nem lehet a parton, csak szemfényvesztés a „közösségi tervezés”. Igaz, 2013 óta a főváros kezelésében van a sétány és a föveny, de a kerület ettől függetlenül deklarálhatná – épp egy ilyen „megkérdezéssel”-, hogy milyen Rómait, és oda milyen funkciókat szeretne
- de még ezen a szűk területen is csak nagyon korlátozott ráhatása lehet a „közösségnek”, mivel a köz véleményét mindössze az építési szabályzatról, és nem az ennél sokkal fontosabb, nagyobb hatású rendezési tervről kérdezik. A Római jövőbeni arculatát épp a rendezési terv határozhatná meg, ennek révén korlátozhatná például az önkormányzat a nagy állami tulajdonban levő telkek lakóparkká történő átalakulását, és segíthetné a közösségi funkciók bővülését
- a kerületnek nemhogy rendezési terve, de jövőképe, úgynevezett víziója sincs arról, hogy milyen is legyen a Római, milyen funkciókat, milyen városképet szeretne ide. A rendezési terv már ezt a jövőképet konkretizálhatná – igaz, mindehhez előbb kellene valami konkrétat mondani a parti vagy a most preferált kerítésmenti nyomvonalról. E nélkül ez így megint a „gombhoz a kabátot” – esete...

1 megjegyzés:

  1. Ez bevett gyakorlat lehet a kerületben.A Csúcshegyi városrész lakónak a kötelező feladatellátásból alig jut valami,még ivóvizük sincsen. Van egy egyesület,ami azt sem tudjuk éle-e még,mert tavaly augusztusban egy kiadvánnyal jelentkezett utoljára,most meg szüreti bál a hónap végén.Közben van egy civil társaságunk 100 fővel,akivel alig áll szóba a kerület,de elért sok építési jog korlátozás eltörlést,amit a kerület tervezett az építési szabályzat véleményezése előtt. Aki szerepel a kerület oldalán feltüntetve csak reprezentál és cikkeznek róla,a másikban a tulajdonosok dolgoznak az érdekeikért és igyekeznek elhallgatni a céljaikat,igényeiket! Természetesen a kerület így ne kell képviselje a a lakosok igényeit a főváros felé azt már 94 óta hivatalosan nem közvetítve!

    VálaszTörlés