Szerző: SZELESTEY
2018.09.14.
A lap szégyennek nevezi, hogy a tory EP-képviselők nem szavazták meg Orbán megbüntetését, vagyis annyira csak a Brexitre koncentrálnak, hogy még a magyar demokrácia megőrzését sem támogatják. Ily módon lejáratták a saját pártjukat. Nem mintha a magyar vezető titkolná, hogy mit akar, vagy éppen a legcsekélyebb mértékben szégyellné magát érte. Illiberális demokrácián dolgozik, jóllehet olyan nincs: egy rendszer vagy illiberális, vagy demokratikus, a kettő kizárja egymást. Ám egy ilyen országnak nincs helye egy demokratikus közösségben. A magyarok egyértelműen csúsznak a tekintélyelvűségbe Ám az európai kormánypártok közül csak a konzervatívok foglaltak állást a szankciók ellen. Ez pedig azt tanúsítja, hogy hihetetlen mértékben elvesztették a tájékozódási képességüket, a mértéket. Egyik képviselőjük ugyan arra hivatkozott, hogy csak nem akarták több hatalomhoz juttatni Brüsszelt, ám nevetséges abból kiindulni, hogy egy eljárás nagyobb veszélyt jelent, mint amikor egy tagállamban kisebbségeket vesznek célba és csúfot űznek a tisztességes játékszabályokból.
Orbán azzal érvel, hogy minden országnak joga van saját döntéseket hozni. Ez igaz, ha már kivált az EU-ból, addig azonban nem. A szervezetben vannak törvények, vannak normák. Ha egy ország kezd eltávolodni a demokráciától, akkor az nem beavatkozás, ha az unió kinyilvánítja ellenkezését. Sőt, még többet is kell tennie. Hogy a magyarok és a lengyelek ne fedezzék egymás hátát, azt úgy lehet kivédeni, hogy együtt tárgyalják az ügyeket, mert az képtelenség, hogy kéz kezet mosson, azaz egy jogsértő állam segítse ki a másikat, és viszont. Az integrációnak sok hibája van, pl. nem képes megbirkózni a menekültkérdéssel és a populizmus az idekapcsolódó félelmet gerjeszti. De a menedékrendszer reformját össze kell kapcsolni a szankciókkal azokkal az országokkal szemben, amelyek már nem méltóak a tagságra.
Daily Telegraph
Egy kiszivárgott bizalmas irat szerint a brit miniszterelnöki hivatal azt tanácsolja a tory EP-képviselőknek, hogy határolódjanak el a tekintélyelvű magyar kormányfőtől, miután nem szálltak azzal szembe a szerdai döntő fontosságú szavazáson. Az utasítás értelmében az érintett politikusoknak twitter üzenet formájában nyilvánosságra kell hozniuk, hogy nem támogatják Orbánt. Vagyis közöljék, hogy Strasbourgban ugyan az indítvány ellen adták le a voksukat, az nem a magyar politika helyeslését jelenti, de utána többet ne nyilvánítsanak véleményt a kérdésben. A Downing Street egyébként azt közölte, hogy nem kérték ki az álláspontját a szerdai határozathozatal előtt. A lap megjegyzi, hogy Nagy-Britanniában viharos visszhangot váltott ki, hogy a toryk nem ítélték el Orbán Viktort az Európai Parlamentben
FT
1. Orbán Viktornak szerdán rossz napja volt Strasbourgban, de egyáltalán nem győzték le. Hagyományos mércével mérve persze megszégyenítette az Európai Parlament, még a konzervatívok nagy többsége is megszavazta, hogy induljon eljárás a magyar kormány ellen. Hazai hívei felháborodtak, ám a döntésről kiderülhet, hogy inkább a kormányfő büszkeségének ártott, mint a politikai pozícióinak. A szankciós fenyegetés igen távoli, amúgy is ez a legkevésbé fontos az egész történetben. Nemigen lehet várni azt sem, hogy kitenné a szűrét a Néppárt, a többi közt azért nem, mert a vezetők aligha akarják destabilizálni az EPP-t, 8 hónappal az európai választás előtt.
Ezzel együtt Orbán az európai színtéren félig-meddig elidegenedett a sajátjaitól, legalábbis egyelőre. Nem túl jó a viszonya Merkellel és Junckerrel, vagyis ha kilép, nem veszít túl sokat. Sokkal valószínűbb, hogy előbb veszi a saját akaratából a kalapját, még mielőtt kényszerítenék rá, de ehhez az kell, hogy már ne tartsa hasznosnak a tagságot. Az illiberális internacionálé lehetőségét olyan pártok vizsgálják, mint az Osztrák Szabadságpárt és az olasz Liga. Azon kívül Orbán kihasználhatja az unión belüli ellentéteket, hogy a migránsbarát EU-elit ellenfeleként jelenjen meg a hazai politikában. Vagyis lehet, hogy Brüsszel pillanatnyilag sarokba szorította, de messze nem verte meg.
2. Orbán Viktor nem az az ember, aki csendben belenyugszik a vereségbe. A kudarc oka ezúttal az volt, hogy sok európai konzervatív képviselő elfordult tőle Strasbourgban, mert ez EP megpróbálja ellenőrizni az új erőket, amelyek felforgatják az EU politikáját. A magyar miniszterelnök, akinek kifejezett célja, hogy létrehozza a bevándorlást elutasító kereszténydemokráciát, az euroszkeptikus nacionalisták zászlóvivője. Meg akarja buktatni a liberális uniós elitet és jobbra igyekszik vinni a Néppártot. A mérsékeltek éveken azt gondolták, hogy képesek nyesegetni a túlkapásait, de most közeledik a nagy leszámolás. Az Európai Parlamentben sokan úgy látják, hogy Orbán magához ragadja a kezdeményezést, továbbá elmélyíti a kapcsolatokat más, unióellenes pártokkal, valamint Steve Bannonnal.
Hegedűs Dániel, a German Marshall Alap kutatója nem gondolja, hogy még vissza lehet fordítani az igen csak radikalizálódott politikust. Így lehet, hogy az még a magyar uniós tagságot is felülvizsgálja. Közben kereszténydemokrata vezetők azt mondták, hogy a jövő heti salzburgi egyeztetésen fel lehet mérni, hogy mennyire Orbán-ellenes a hangulat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.