2018. október 10., szerda

A DEMOKRÁCIA SZINTJÉT TEKINTVE MAGYARORSZÁG AZ UTOLSÓ ELŐTTI HELYEN ÁLL 41 FEJLETT ÁLLAM KÖZÜL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.10.10.



- A magyarok 37 %-át nem érdekli, hogy pusztul, rohad a demokrácia: töretlenül bízik a Fideszben 

- Azért még mindig nagyot durran, ha Hillary Clinton nyilvánosan nekimegy a magyar állapotoknak

- Szíjjártó szerint tanácsos volna, ha az Európai Néppárt átvenné a magyar sikerreceptet

FT

A Bertelsmann Alapítvány tanulmánya megerősítette, hogy a magyarok, a lengyelek és a törökök mind nagyobb bizalmat tanúsítanak illiberális kormányuk iránt, noha mindhárom országban egyre gyengül a demokrácia. (A jelentést olyan kép illusztrálja, amelyen Orbán Viktor éppen elmerül hívei körében.) Az elemzés a magyarázatot abban találja meg, hogy az alapvető demokratikus értékek még nem ivódtak be megfelelően a társadalom jelentős részének tudatába. A német kutató intézet 41 államban vizsgálta a demokratikus normák helyzetét és a kép általában véve is lehangoló. A három évvel ezelőtti állapotokhoz képest 26 országban esett vissza a demokrácia, csak 14 helyen tapasztalni javulást. A sereghajtó Lengyelország, Románia, Mexikó, Magyarország és Törökország, így, ebben a sorrendben.

A legnagyobb gyengülést a lengyelek produkálták, ők három éve még a 29. helyen álltak, most a 37-ek. Náluk az emberek 50 %-a mégis hisz a kormánynak, noha az kirívóan megsérti a jogállamot. A magyaroknál a Bertelsmann szakértői azt állapították meg, hogy a demokrácia masszívan lepusztult Orbán Viktor alatt, ennek ellenére a lakosság 37 %-a bízik a Fideszben. A felmérés azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a társadalom jelentős hányada elutasítja a demokrácia lebontását. Vagyis Magyarországon tekintélyes a megosztottság.

The Times

Hillary Clinton azt mondta: senkit se tévesszen meg az a komédia, hogy Törökország és Magyarország még mindig demokrácia volna, csak éppen illiberális. A volt amerikai külügyminiszter Oxfordban, egy emberi jogi konferencián tartott előadásában rámutatott, hogy az illiberális demokrácia önmagában véve ellentmondás. Azon felül egyik országot sem lehet demokratikusnak minősíteni, csupáncsak azért, mert ott választások vannak. A politikus egyúttal felszólította az EU-t, hogy szálljon szembe az emberi jogok megsértésével. Mint mondta, a demokráciához szükség van a szólásszabadságra, szabad sajtóra, a jogállamra és független bíróságokra. Ha ezek hiányoznak, akkor ott nincs demokrácia, hanem tekintélyelvűség van, nevezzék azt adott esetben akár illiberális demokráciának. Hozzáfűzte, hogy a szabadság veszélyben van, emiatt sérülékennyé váltak az emberi jogok.

Egyben bírálta brit tory MEP-képviselőket, amiért azok – eljárásjogi okokra hivatkozva - nem támogatták a magyar kormány elleni szankciókat Strasbourgban. Úgy fogalmazott, hogy a konzervatív párt messzire került Thatchertől és Churchilltől, hiszen kiábrándító látni, amint az európai jobboldal részeként védeni próbálták Orbán Viktort. Úgy értékelte, hogy Trump miatt demokratikus válság van Amerikában is. Szorgalmazta továbbá, hogy a nyugati világ szálljon szembe az orosz és kínai agresszióval.

Der Standard

Szíjjártó Péter szerint a nacionalizmus és a kereszténység jelenti Európa jövőjét. A külügyminiszter rövid időn belül már a 3. nagy interjút adta a nemzetközi sajtónak. Ezúttal először arról beszélt, hogy a befektetőket nem annyira foglalkoztatják az olyan véleménykülönbségek, mint a legutóbbi EP-határozat, ők inkább a kedvező magyarországi üzleti lehetőségre figyelnek oda. Nem érdekli őket, hogy milyen kép jelenik meg valamely országról a nagy világlapokban, inkább személyesen szereznek tapasztalatokat a tényleges helyzetről. Ugyanakkor a politikus csalódással szólt arról, hogy az osztrák kancellár minden barátság ellenére a szankciók mellé állt. De ettől még az együttműködés folytatódik. Az Európai Néppárton belül pedig arra törekszik a Fidesz, hogy erősödjenek a migrációellenes erők, mert jelenleg a másik oldal sokkal befolyásosabb. A kilépésre nem gondolnak, inkább azon dolgoznak, hogy a konzervatívok vegyék át a magyar siker receptjét.

Az egyáltalán nem jöhet szóba, hogy Magyarország elhagyja az EU-t. Az viszont nem volna jó, ha az okvetlenül szükségesnél több jogkört kellene átadni Brüsszelnek, pl. a határvédelem kapcsán. Szíjjártó kormánya erős Magyarországot akar egy erős Európában, ám az unió jelenleg rossz irányban halad. Remélhetőleg ez változik a jövő évi EP-választás után, annál is inkább, mivel a jelenlegi Bizottság egy sor kérdésben kudarcot vallott. Ami pedig a támogatásokat illeti, az nem egyirányú utca, a Nyugat éppen elég anyagi ellenszolgáltatást kapott a magyar csatlakozás után, tehát senki se próbálja meg úgy beállítani, mintha ezek a pénzek a régi tagok nagyvonalúságát tükröznék. (A lap megjegyzi: a tárca nem támasztotta alá azt az adatát, miszerint a szubvenciók 70 %-a nyugati cégek számlájára kerül.)

Szíjjártó kiemelte, hogy Magyarország a kettős állampolgárság kapcsán egyáltalán nem avatkozik bele az ukrán belügyekbe, itt a nemzetközi jog teszi lehetővé, hogy a kormány segítsen a kárpátaljai magyaroknak, miután sérülnek azok jogai. Ukrán részről szerzett jogokat vonnak meg, lásd a nyelvoktatást. Ugyanakkor az interjúalany visszautasította azt a vádat, hogy a magyar fél túlzottan is szoros kapcsolatot ápolna Moszkvával, amellyel a nagy nyugati konszernek hatalmas üzleteket bonyolítanak le.

Ami a 600 ezer magyar kivándorlót illeti, a miniszter úgy reagált, hogy nálunk szinte teljes foglalkoztatás van és más keleti államokból arányait tekintve sokkal többen dolgoznak külföldön. Viszont egyre több magyar tér haza, hála az egyre javuló körülményeknek. Szerinte a rendszer demokratikus, ezt a választások igazolják. Minden más csupán ízlés dolga, illetve duma. A sajtószabadságról azt mondta, hogy a neten többségben vannak a kormánykritikus oldalak, és ugyanide tartozik az RTL is. Vagyis a média kiegyensúlyozott. Mindezen az sem változtat, hogy a Magyar Idők pár hónapja feketelistát tett közzé, mert itt egy magánkézben lévő orgánumról van szó. Ezzel szemben Szíjjártó szerint igenis létezik a Soros-terv, azaz olyan stratégiai papírok, amelyeket részben a befektető írt, részben pedig az általa támogatott civil csoportok. Viszont mint kifejtette, az üzletember egyértelművé tette, hogy a magyar kormány megbuktatását szeretné, noha a magyar nép világosan kinyilvánította, melyik oldalon áll...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése