ALBÉRLETHORROR AUSZTRIÁBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.10.28.

A határátkelők jelentős része bérelt ingatlanban lakik (most azt hagyjuk, hogy ez szoba vagy lakás, esetleg ház), ami amellett, hogy havi rendszeres költség, kiszolgáltatottságot is jelenthet. Ebből kerekednek az olyan történetek, mint a mai egyik sztorint. Aztán kiderül, micsoda elképesztő változatosság tud összejönni egy fesztivál önkéntesei között, hogy a válogatást egy olyan országgal fejezzük be, ahol minden hétfőn himnusszal és a nemzeti zászlóval indul a hét az iskolában, majd ugyanezzel a ceremóniával fejeződik be péntek.

Kezdjük akkor Ausztriában, ahol a Made in Austria blog szerzője tapasztalta meg a saját kárán, milyen aljas tud lenni egy osztrák főbérlő, oly sok év után is.

„Főbérlő Franz az a mindent felfelé kerekítgető köcsög, akitől végül a mostani lakásunkat kibéreltük. Nos, a történet szempontjából némileg fontos mellékszál, hogy hogyan is alakult a kapcsolatunk az öreggel az évek alatt.

Ugye azok után, hogy remegő kézzel, de dollárjelektől párás szemmel mégis kiadta a „furcsán méretezett” és féltve őrzött palotáját két ágrólszakadt „kelet-európai migránsnak" elkezdett keményen rettegni, nagyjából ilyen gondolatmenettel:

„Iiiigen, ezek tényleg fizetnek, pontosan is, de biztos átbasznak!”

„Tuti beköltöztettek maguk mellé még 3 albánt meg 2 koszovói öregasszonyt, akik most épp a frissen lopott kecskét nyúzzák a hochwertiges és kibaszott drága konyhapultomon!

„Óhhh mei`GOTT, EZ MÁR BIZTOS MERT TÚÚÚL CSÖNDBEN VANNAK, biztos kummantanak valamivel!

Sebaj, JOGOM VAN MEGNÉZNI A SAJÁT PECÓM, és bár időben illene szólnom előtte, ha beközlöm az idiótákkal, hogy negyedóra múlva ott vagyok, tuti nem lesz idejük betuszkolni az öregasszonyokat az ágy alá!”

Hááááhhh!

Mekkora TERV!!!

*csiiiing*

„Hello, Főbérlő Franz vagyok, ÉPP ITT JÁRTAM A KÖRNYÉKEN és gondoltam beugrok hogy kicseréljem nektek a hálószoba ajtó feletti szellőztetőtakaró ÁLLÍTÓ PÖCKÉT....!

Nem, nem vicc.

Nem, nem is művészi túlzás.

Esküszöm EZZEL az ócska dumával jött először...

...majd teljesen meglepődött tekintettel távozott, miután konstatálta, hogy:

- a lakásban rend és tisztaság van

- minden bútora továbbra is karcmentes

- nem áll hegyekben a szemét, és nem kell a nappaliban tárolt kukazsákokról lerugdosni a mosómedvéket

- végül de nem utolsósorban: Tényleg csak mi ketten lakunk bent.

Miután a fenti szituáció egy fél éven belül még kb 3x lejátszódott, emberünk végleg megnyugodott. Nem, nem azért, mert a 3. alkalommal elástam a helyi kiserdőben, hanem mert belátta, hogy nem minden magyar egy gyökér...

ITT OLVASHATÓ