2018. október 13., szombat

MA MÁR EMBERI JOGI BIZOTTSÁG SINCSEN, A MEGFÉLEMLÍTÉS A CÉL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CZENE GÁBOR
2018.10.13.


A kormány célja a megfélemlítés és az elrettentés – mondja Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, aki pár nap múlva rangos emberi jogi díjat vesz át New Yorkban.

A Gyurcsány-ellenes utcai zavargások idején, 2006-ban a Magyar Helsinki Bizottság keményen bírálta a rendőrséget: részben a tévészékház ostromakor tanúsított dilettantizmusa, részben a túlkapások miatt. Milyen retorzió érte a jogvédőket az akkori MSZP-SZDSZ-es kormány részéről? 

Egyáltalán nem ért minket retorzió. Még csak olyan következménye sem volt a tevékenységünknek, hogy kétségbe vonták volna a legitimitásunkat. Senki nem kérdőjelezte meg sem a létjogosultságunkat, sem a szakmaiságunkat. Annak ellenére sem, hogy rendkívül nagy nyilvánosságot kapó ügyben, erősen átpolitizált térben működtünk. 

Amikor közleményeket vagy jelentéseket írtak a jogsértésekről, szempont volt-e, hogy fellépésükkel óhatatlanul is a baloldali-liberális kormányt gyengítik és a fideszes ellenzéket erősítik? 

Nem volt ilyen szempontunk. Határozottan emlékszem rá, az a dilemma jött elő, hogy lehetséges-e árnyalt és szakmailag megalapozott üzenetet eljuttatni a közvéleményhez. A menekültügyi programjaink mellett a kilencvenes évek közepe óta foglalkoztunk rendőri jogsértésekkel, bántalmazásokkal is. 2006-ban ezek a kérdések és a gyülekezési jog alkalmazásával kapcsolatos problémák hirtelen a figyelem középpontjába kerültek. Az emberek számára kiderült, hogy nem csak a társadalom marginalizált csoportjaihoz tartozók, hanem bárki, középosztálybeliek is elszenvedhetnek rendőri túlkapásokat. 

Nem kizárólag papírokat gyártottak, több esetben is vállalták a sértettek jogi képviseletét

Ez magától értetődik. Az eljárások rámutattak, amit már régóta mondtunk, hogy a rendőri erőszak áldozatainak panaszai nagyon nehezen jutnak bíróság elé. A másik: nem megoldás, ha a rendőrök által elkövetett jogsértéseket a rendőrségen belül vizsgálják ki. A 2006-os események pozitív hozadékaként jött létre a Független Rendészeti Panasztestület. 

A Fidesz akkor éppen eltökélten védte az emberi jogokat. Megfordult a fejében, hogy az egész csak politikai szemfényvesztés? 

Ilyesmi nem jutott eszembe. Bevált gyakorlat, hogy a civil szervezetek javaslatot dolgoznak ki, amit aztán – optimális esetben – a pártok felkarolnak. Ma különösen fontos hangsúlyozni, hogy nem csupán a politikusok joga beleszólni közéleti kérdésekbe. A civil szervezetek azonban bármilyen jó szakmai elképzeléseket tesznek le az asztalra, ahhoz, hogy azokból jogszabály legyen, szükség van a pártokra. Az előbb említett Független Rendészeti Panasztestület is így alakulhatott meg. A Fidesz komoly szerepet játszott abban, hogy létrejött, amit a jogvédők szerettek volna. 

Abban az időben nem kifogásolták a fideszesek, hogy a jogvédők támogatást kapnak Soros György alapítványától? 

Szóba sem került. Az, hogy honnan kapunk támogatást, akkoriban a legcsekélyebb mértékben sem tartozott a politika érdeklődési körébe. Már akkor sem titkolóztunk, pontosan közzétettük, hogy milyen forrásokból működtetjük a programjainkat. Nem készültem rá, hogy megnézzem, de nagyon remélem, hogy a 2006-os pénzügyi beszámolónk is kint van a honlapunkon. Ott kell lennie. 

Én megnéztem, ott van. Tételesen felsorolják, honnan, mire és mennyit kaptak. 

Amikor Lázár János minisztersége idején híre ment, hogy Lázár hajdan részt vett a Magyar Helsinki Bizottság munkájában, sorra kerestek minket az újságírók: mikor, mennyi ideig, milyen javadalmazással, mit csinált? Munkatársaimnak nagyjából tíz percébe telt, hogy előkeressék a kért adatokat. Könnyen cáfolható tehát az a vád, hogy átláthatatlan lenne a tevékenységünk. Lázár János amúgy a fogdamegfigyelési programunkban vett részt, a Soros Alapítvány ösztöndíjával. Jó munkakapcsolatot alakítottunk ki Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások későbbi miniszterével, aki 2006-ban a parlament emberi jogi bizottságának elnöke volt. Ma már emberi jogi bizottság sincs. Azt hiszem, ez sokat elárul. 

Csokorba tudná gyűjteni, hogy a mostani – néhány év megszakítással 2010 óta kétharmados – Fidesz, milyen intézkedéseket hozott önök ellen? 

A Norvég Civil Alap által támogatott szervezetek elleni támadással kezdődött 2014-ben, amit különféle újságcikkek, listázások vezettek fel. Örökké emlékezetes marad, hogy Móra Veronikát, az Ökotárs Alapítvány vezetőjét házkutatás során elviszik a rendőrök. (Abszurd módon pár évvel később ugyanőt kitüntette a Miniszterelnökség – a szerk.) Utána már törvényi úton hozott jogsértések következtek: a „külföldről támogatott szervezetek” megbélyegzése, majd a „bevándorlási különadó” bevezetése, büntetőjogi fenyegetések. A Magyar Helsinki Bizottsággal évtizedek óta meglévő együttműködést szakított meg a rendőrség, a bevándorlási hivatal és büntetés-végrehajtás. A média nagy része fölött megszerzett kontroll révén a kormánypropaganda próbálja kikezdeni a szakmai és erkölcsi hitelességünket. 

Mi lehet a cél? 

A megfélemlítés és az elrettentés. A gépezet képtelen leállni, a Fidesz a jogszerűtlenség önkéntes elfogadására akarja kényszeríteni a civil szervezeteket. Nincs ebben semmi különleges. A magyar kormány azokat a módszereket másolja hazai viszonyok között, amelyeket Oroszországtól Törökországig az autokratikus hatalmak alkalmaznak. Magyarországon – a térség más országaihoz hasonlóan – 2010 előtt sem létezett kellőképpen erős civil jogvédelem, az ellenállás túlságosan gyenge...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése