Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2018.10.03.
Másfélmillióan élnek zsúfolt, nedves, alacsony komfortfokozatú lakásban, amit többnyire esélyük sincs felújítani. Ez a Habitat for Humanity éves jelentéséből derül ki, amelyet most kivételesen nem kötetformában, hanem egy honlapon tettek közzé. A legfontosabb számok szerint
- a 4,4 millió magyarországi lakóingatlan 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai elvárásoknak.
- Minden harmadik háztartásra igaz, hogy a jövedelméhez képest irreálisan sok pénzt költ rezsire, bérleti díjra vagy törlesztőrészletre.
- Látványos az eladósodás: 1,4 millió háztartásnak van hitele, és a háztartások 13 százalékának van 60 napon túli rezsitartozása.
- Közben 750 ezer végrehajtási ügy van folyamatban, és minden napra jut egy tucatnyi kilakoltatás.
A kutatás készítői úgy becsülik, legalább 2-3 millióan élnek lakásszegénységben, ami azt jelenti, hogy megfizethetőségi, lakásminőségi és energiahatékonysági, területi, vagy jogi szempontból az átlagosnál rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetben vannak.
A jelentés szerint az elmúlt években folyamatosan mélyült a lakhatási válság, és bár a kormánynak lenne rá lehetősége, látványosan nem csinál semmit az ügy érdekében. Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország vezetője a jelentés bemutatóján azt mondta, 2018-ban 285 milliárd forintot költött a kormány lakhatási célokra, de ennek csak 11 százalékát osztották ki szociális alapon. A többi családi otthonteremtési kedvezményre, lakástakarékossági támogatására, kamattmogatásra vagy áfa-visszatérítésre ment, ami inkább a jobb helyzetűeket érinti. Ez évek óta jellemzi a kormány politikáját, itt is írtunk már róla.
“Az állam eseti szociális problémaként kezeli a lakásszegénységet” – mondta Pósfai Zsuzsanna, a jelentés egyik szerkesztője. Vagyis ahelyett, hogy rendszerszinten próbálná megoldani ezt a tömegeket érintő problémát, a szociális ellátórendszerbe tereli azokat, akik kihullanak a rendszerből. Ezért éltek 2015-ben több mint 90 ezren valamilyen szállást nyújtó intézményben. Közben az állam megszüntette a normatív lakásfenntartási támogatást, és az önkormányzatokra bízta, hogy adnak-e ilyet a lakosaiknak. A településeknek viszont általában nincs elég forrásuk, vagy ha mégis, sokszor a politikai akarat hiányzik, és inkább kiszorítani próbálják a szegényeket, például a szociális bérlakások számának csökkentésével.
Szegfalvi pozitív kormányzati intézkedésként a Nemzeti Eszközezelő létrehozását említette, amely szerinte tényleg képes segítséget nyújtani az adósságspirálba került embereknek. Ezen az ábrán megnézheti, pontosan mekkora összegeket költ a kormány a különböző lakhatási célokra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.