2018. november 6., kedd

BETLEN JÁNOS: A BOLOND HOZZÁSZÓL

24.HU
Szerző: BETLEN JÁNOS
2018.11.06.


Nemrég közöltük Gerő András: A holokauszt története és a Gonosz mibenléte című vitaindító írását a Sorsok Háza koncepciójáról és az általa generált emlékezetpolitikai dilemmákról. Az írásra elsőként Gábor György és Vörös Kata válaszolt A Sorsok Háza sorstalansága című szöveggel, majd Karsai László közölt véleménycikket a témában A Sorsok Háza és akik gründolják címen. A vita legutóbbi fordulójaként Gerő ezen írásokra adott válaszát közöltük, az alábbiakban pedig Betlen János véleménye olvasható.

Elszomorított a Gerő András írását követő vita, mert nem érzek benne semmi konstruktivitást.

Gábor György és Vörös Kata lenyűgöző erudícióval és nagy terjedelemben tudatja, hogy mind nevében, mind tartalmában elfogadhatatlannak tartja a Sorsok Háza tervét.

Majd közlik velünk, hogy elvben elkötelezett hívei a terv megvalósulásának. Azt sem látom egészen következetesnek írásukban, hogy egyrészt, mint maguk írják, sosem volt kész kiállítási koncepció, másrészt azonban tudtunkra adják, hogy tekintélyes nemzetközi intézmények alapos indokokkal vetették el a koncepciót. Örömmel állapítottam meg viszont, hogy nem bocsátkoznak személyeskedésbe.

Karsai Lászlót ellenben igazságtalan lenne akár azzal vádolni, hogy bármilyen értelemben támogatná a tervet, akár azzal gyanúsítani, hogy féken tartja személyes indulatait
.

A holokausztkisebbítés minősített esetének, büntetőeljárásra alapot adó ténynek nevezi például, hogy Schmidt Mária szerint a hadviselő felek szemében a holokauszt nem volt stratégiai tényező. (Egyébként éppen nála, Karsai Lászlónál olvastam valamikor, hogy a franciaországi zsidóság háromnegyede jó négyévi megszállás után is életben maradt.) Történelemhamisítónak (mellesleg gyávának is!) minősíti Schmidt Máriát, pedig úgy látom, nem tények körül zajlik a vita, hanem az értelmezések térnek el...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése