2018. november 9., péntek

FELVONÁS VÉGE? - FÜGGETLENEK ÉS MAGÁNSZÍNHÁZAK VÉGVESZÉLYBEN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: HERSKOVITS ESZTER
2018.11.09.


Egyik pillanatról a másikra megszüntetné a kulturális taót a kormány. Vagyis azt a rendszert, hogy a magyarországi cégek a társasági adójuk egy részét felajánlhatják előadó-művészeti szervezeteknek. A kormányzati tervek szerint központi elosztás váltaná a taót, pályázati úton juthatnának forrásokhoz a kulturális szervezetek. Ma ül össze Fekete Péter kulturális államtitkár a kiválasztott színházigazgatókkal. A színházak képviselői még nem tudják, hogyan tovább, de remélik, hogy a sokak számára elengedhetetlen támogatási rendszer még valamilyen formában megmenthető.

A megfontoltság és a fokozatosság sosem volt a NER sajátja. De egy tíz éve működő támogatási rendszert egyik pillanatról a másikra bedönteni – nos, az még az Orbán-kormányhoz képest is szokatlanul rapid. Ráadásul most, novemberben, amikor már elkészültek a 2019-es költségvetések, amelyekbe belekalkulálták a taót is, ami a 2018-as működésük után jár a színházaknak. Vagyis 2018-ban úgy működtek a színházak, úgy vállaltak el bemutatókat és vidéki fellépéseket, hogy számoltak a taóból származó bevétellel.

Ennek a – mondjuk ki – ad hoc intézkedésnek a magánszínházak és a független társulatok lehetnek az igazi vesztesei. Ezek döntő többsége ugyanis nem kap semmilyen állami vagy önkormányzati támogatást. A jegybevételekből tartják fenn magukat, illetve a taóból, ami az éves nettó jegyárbevételek nyolcvan százalékát érheti el.

Az Orlai Produkciós Iroda is ilyen: száz százalékban magánpénzből működik, a taóból pedig mintegy 300 millió forintos bevételük származik. Nehéz elképzelni, hogy ez az összeg pályázati úton pótolható lehet.

– Úgy tudtuk megőrizni a függetlenségünket mindegyik politikai hatalomtól, hogy nem indultunk semmilyen pályázaton, és nem fogadtunk el állami vagy önkormányzati támogatást – mondja Orlai Tibor, a produkciós iroda alapító igazgatója.

Hasonló helyzetben van a Rózsavölgyi Szalon is. Igaz, ők időnként elindulnak pályázatokon, sőt nyernek is, de összköltségvetésüket tekintve csak csekélyebb összegeket. A Rózsavölgyi működéséhez és létezéséhez is elengedhetetlen a tao.

Mindemellett nem pusztán támogatás ez: sokkal inkább piaci értékítéleten alapuló bevételi forrás, amely pontosan tükrözi, hogy a nézők mit gondolnak az adott produkcióról.

Általa piaci mechanizmusok indulhattak be: a színházak nagyobb bevételre törekednek, hogy minél több taotámogatást kaphassanak. Márpedig nagyobb jegybevételre úgy tudnak szert tenni, ha azt adják, amire a nézők vágynak.

– A mi kínálatunkat a nézői igény alakította – magyarázza Szentpéteri András, a Rózsavölgyi Szalon ügyvezető igazgatója. A szalon 2012-ben nyílt, akkor még elsősorban beszélgetéseket és könyvbemutatókat, kisebb előadásokat és koncerteket tartottak itt. Később mind a személyes visszajelzések, mind a közösségi oldalakon megjelenő vélemények alapján egyértelmű lett: a közönség főképp színházi előadásokra lenne kíváncsi. A jegyeladásokból az is hamar kiderült, hogy milyenre: igényes, különleges prózai színházra.

– Független színházként teljes mértékben a nézői elvárások szerint tudtuk alakítani a műsorrendet. Értékalapú darabokat várnak tőlünk – mondja Szentpéteri András...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése