2018. november 9., péntek

UTAZÁS LŐSZERES DOBOZOKON A VILÁG VÉGÉN

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Gábor
2018.11.09.


Avagy lőszeresdobozos-kamazplatónszigetátszelős-bányás-oroszos kaland Gogland szigetén. Ezzel a poszttal véget ér Gábor balti-tengeri szigettúrája, az eddigi három leírást ITT és ITT és ITT olvashátjátok. Ezúttal a csokoládé is szerepet kap.

Gogland

Mielőtt kikötöttünk volna a nem túl oroszos nevű, ámde mégis orosz Gogland szigeten, vezetőnk kis eligazítást tartott nekünk.

Elmondta, hogy ahogy kikötünk, be fog jönni a hajóra egy morcos-köpcös orosz katona, aki egyesével összeveti az útleveleinket az engedélyeinkkel (és saját magunkkal), valamint egyesével elbeszélget minden ideérkezővel. A „külföldivel” talán hosszabban.

Elmondja majd, hogy a 21 km2-es szigetnek csak a déli részén lévő világítótornyot tekinthetjük meg (de nem fotózhatjuk, nem videózhatjuk), az északon lévő másik világítótornyot nem közelíthetjük meg, mivel ott van az orosz katonai bázis.

Mivel földrajzilag csak 40 km-re vagyunk a finn Kotkától (Szentpétervártól meg 120-ra), ezért némileg érthető az aggodalma. A katonák egyébként sincsenek sosem tekintettel a turistákra.

Vezetőnk elmondja azt is, hogy csakis csoportosan mozoghatunk a szigeten, és a katona „meg ne lásson egyedül bóklászó embert”, valamint azt is, hogy szinte semmit nem fotózhatunk, de főleg a katonai objektumokat nem.

(Csak azt nem tudom ekkor, miből fogunk rájönni, hogy mi a katonai objektum, és mi nem az? Jó - a tehén vélhetően nem az, de itt nagyjából véget is ér a felsorolás)...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése