2018. január 2., kedd

ARZÉNES IVÓVÍZ, ÖRÖKMOZGÓ, METRÓBOTRÁNY, FŐÚRI KASTÉLY - ÍGY KÖLTÖTTÜK AZ UNIÓS PÉNZT 2017-BEN

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: BECKER ANDRÁS
2017.01.02.



Az uniós fejlesztések szempontjából 2017 a voluntarista pénzszórás és az érdemi eredmény nélkül lezárt nyomozások éve volt. Miközben a magyar nyomozóhatóságok viccet csinálnak a korrupció elleni fellépésből, még soha ennyi uniós pénzt nem pumpáltak a magyar gazdaságba: az elmúlt évben 2500 milliárd forintnyi támogatást osztottak szét Magyarországon.

A játéknak még koránt sincs vége: néhány hónapon belül a teljes, 2020 végéig szóló keretre eredményt hirdetnek, az év végéig pedig 2400 milliárd forint kifizetését tervezik. Változás tehát nem lesz: a gyenge kontroll mellett abszolvált kifizetésdömpingben jó eséllyel tovább folyik a pazarlás, és ugyanúgy következmények nélkül lehet majd átcsatornázni a fejlesztési forrásokat a felemelkedő nemzeti burzsoázia javára.


Hogy mennyi volt a nettó lopás, és mennyi a rossz előkészítés miatti veszteség, azt egy alapos vizsgálat tudná feltárni, de az tény, hogy a felső-bácskai ivóvízminőség-javítási projekt botrányos eredménnyel zárult. A 6 milliárd forintból megvalósult beruházás után Baja egy részén például az ivóvizet még fürdésre sem merték használni, de volt olyan település, ahol az új hálózatból kapott víz minősége miatt a lakók a régi, arzénes vizet követelték vissza.

A probléma súlyát mutatja, hogy a társulást vezető bajai vízmű igazgatója a kivitelezés minősége miatt nem volt hajlandó átvenni az új rendszert, inkább felmondott.

Persze nem Felső-Bácska az egyetlen hely, ahol botrányosra sikeredett az ivóvízminőség-javítás: a Dél-Alföldön botrányok sorozata kísérte az összességében 100 milliárdos projekteket. Akárhogy is, az unió Számvevőszékének különjelentése nyomán, az ivóvízminőség ügyében tett vállalások nem-teljesítése miatt kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben.

Nyomozás viszont egyetlen esetben sem indult, a projektek – papíron legalábbis -, az utolsó pillanatban rendben lezárultak. Igaz, mi is jártunk olyan településen, ahol a hivatalos projektzárás után 3 hónappal még egyetlen csepp víz sem érkezett az új vezetéken...


EZEKKEL INDÍTSA AZ ÚJ ESZTENDŐT!

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.01.02.


Az új évet sokan köszöntik különböző fogalmakkal. Egy kutatás szerint azonban az újévkor fogadkozók 88 százaléka nem éri el a célját. Összeszedtünk néhány tippet ahhoz, hogy legalább a pénzügyek terén sikeresebben vehető legyen ez az akadály.

A Bristol Egyetem korábbi kutatásának eredménye szerint az újévkor fogadkozók 88 százaléka nem éri el a célját – állították a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői. Az indoklás szerint ugyanis senki sem változtat könnyen berögződésein egyik napról a másikra, hiába az új naptár. Saját tapasztalataink is azt támasztják alá, hogy szinte lehetetlen megfelelni a nagyon elrugaszkodott elvárásoknak, de az is akadály, ha a fogadalom túl általános (például ezután jobban ügyelek a pénzre).

A család anyagi helyzetének javításához szerintünk a legfontosabb először annak fülöncsípése, hogy milyen csatornákon keresztül folyik ki valaki kezéből a pénz. Nagyon jó lehet az évet azzal indítani, hogy felmérjük, milyen a pénzügyi személyiségünk. Ehhez hasznos a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) tartozó Pénziránytű Alapítvány által kidolgozott tesztet kitölteni. Még azoknak is érdemes lehet ezt újra elkészíteni, akik két és fél évvel ezelőtt (akkor készült az alkalmazás) már megtették. 

A kérdőív (ami itt található) 36 kérdésből áll. A kitöltők egytől ötig értékelhetik, hogy mennyire jellemző rájuk egy-egy tulajdonság, viselkedés. Az értékelés során hat személyiségdimenzió mentén rajzolódik ki a pénzügyi személyiségprofil. Ezek közé tartozik például az árérzékenység, a takarékosság, a mértéktartás vagy a szorgalom. A kitöltés után az online alkalmazás azonnal kiértékeli az elért eredményt, és megrajzolja a pénzügyi személyiségprofilt. A felhasználó az egyes dimenziókban elért pontszámai alapján egy rövid leírást is olvashat az adott területen megmutatkozó pénzügyi tulajdonságairól; illetve ezeknek megfelelően tanácsokat, esetleg bátorítást kaphat...


ITT OLVASHATÓ

VÁLASZTÁSOK UTÁN TÖMEGES LEÉPÍTÉS A KÖZIGAZGATÁSBAN?

KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyok Földje
2018.01.02.


Kormányunk uniós pályázaton 5 milliárd forintot nyert arra a célra, hogy egy csomó embert kirúgjanak a közigazgatásból, azaz csoportos leépítést hajtsanak végre brüsszeli forrásból. Ez akár még üdvözítő is lenne a költségvetésünk szempontjából, ha a ritkítást odafent kezdenék, azaz rögtön a felesleges államtitkárokat meg a legkülönfélébb, megjegyezhetetlen nevű, havi szinten fejenként akár milliós juttatásban is részesülő miniszterelnöki biztosoknak, kormánybiztosoknak meg miniszteri biztosoknak kötnének első körben útilaput a talpára, ám egyelőre nem úgy néz ki, hogy ők lennének azok, akik lapátra kerülnek.
A cél elviekben üdvözítő: Demján Sándor (azaz a kormány) szerint 350 ezer állami alkalmazott felesleges jelenleg (most tekintsünk el attól, hogy nagyságrendileg kb. ennyivel szaporította a Fidesz-KDNP a közszolga-állományt) és az is igaz, hogy ezek finanszírozása iszonyatosan nagy terhet jelent az adófizetők számára. Az sem kutya, hogy míg a német gazdaság elketyeg valahogy 9 százaléknyi közszolgával (az összes munkavállaló közül ennyien kapnak az államtól fizetést), addig a magyar közigazgatásban ugyanehhez 19% szükséges. Ez a szám ráadásul igen csalóka, mivel nálunk nemcsak az él az államból, aki a KSH szerint közalkalmazott vagy köztisztviselő, hanem ott vannak még a közmunkások, a legkülönfélébb állami vállalatok munkajogviszonyban lévő dolgozói, hogy a bújtatott támogatásban részesülő különféle szervezetek munkásairól már ne is beszéljünk. Ha csak abba belegondolunk, hogy a tao pénzekből hány ember kapja a fizetését (vagy annak egy részét) meg az álcivil szervezetek aktivistáinak és az állami hirdetésekből tengődő kormányközeli, ám hivatalosan privát média, közvéleménykutatók, stb. talpnyalóinak miből vajazódik meg a mindennapi kenyere, akkor ez a 19% valahol bőven meghaladhatja akár a 25%-ot is. Vagy a harmincat.
Nem sok adófizető hullatna könnyeket tehát akár a hivatalos, akár a bújtatottan közpénzből etetettek kiebrudalása miatt, ám – különösen Demján Sándor szösszenetét átgondolva – most sem a léhűtőknek kell aggódniuk, sőt. A Rokonok óta tudjuk, országunk hogyan működik és talán soha nem volt annyira igaz mint most, hogy minél csókosabb valaki, annál nagyobb az esélye, hogy megmarad a státusza még akkor is, ha az ég adta világon semmi szükség sincs rá. Valószínűleg ezer indoka van annak miért létszükséglet kicsiny országunkban a vitorlázási meg a kisvasútügyi biztos, ahogy a kerékpározás is olyan fontos, hogy normál közigazgatási keretek között megoldhatatlan a problémája. Nem, Demján szerint a megoldás nem a rangkórságosok meg a legkülönfélébb ál-háttérintézmények dolgozóinak elbocsátása – a mindenhez értő vállalkozó a felsőoktatásban és a közoktatásban robotoló pedagógusok számát csökkentené elsősorban, meg hát a jelenlegi 160 kórház helyett szerinte elegendő lenne 20 is. És mi a vigasztaló? Hogy Budapest, a világváros ezek szerint akár még két kórházat is kaphat, bár az egyik ebből tuti sportkórház lenne...

"OTT ÁLLTAM FÉL LÁBON A JÁNOS-KÓRHÁZ TRAUMATOLÓGIÁJÁN, KISSÉ TANÁCSTALANUL"

MAGYAR NEMZET ONLINE
- PUBLICISZTIKA
Szerző: HAJDÚ GÁBOR
2017.12.30.


Fújja a szél a fákat, letöri az ágat, reccs! – hangzott a mondóka megannyiszor óvodáskorú gyermekem szájából. Ezt a reccsenést hallottam a térdemben nemrégiben, amikor a szokásos reggeli kutyasétáltatás közben lehajoltam a kutya labdájáért. Csillagokat láttam a fájdalomtól. Görnyedve, fél lábon ugrálva vánszorogtam vissza a házba. Nem kellett hozzá nagy felismerés, hogy magamtól nem oldom meg, hívtam hát a mentőket. Az ügyeletes készségesen biztosított róla, hogy hamarosan érkezik a segítség. Egy óra múltán jöttek is. A mentőtiszt kikérdezett, majd azt javasolta, melegítőnadrágot vegyek fel, könnyebb lesz majd a röntgen és a gipszelés is, mert valószínűleg eltört a térdem. Hordágyra tettek, és bevittek a Szent János Kórház traumatológiájára.

Nem csak nekem sült el balul az aznap reggel, a folyosót aggódó hozzátartozók, ambuláns kezelésre várók töltötték meg. Betoltak a vizsgálóba, ahol nemsokára megkaptam beutalómat a röntgenre. Miközben a mentőápoló elment, hogy szerezzen egy hordágyat, amelyre áttehetnek, felmértem a terepet. Jobbomon egy lepedőbe csavart fiatal srác, bal oldalamon egy építkezésen állványról leesett munkás, feltehetően gerincsérüléssel. Három orvos próbálja uralni a helyzetet, pontosabban kettő, a harmadik egy széken ül, és meredten néz maga elé. Kisvártatva jön a mentőápoló, a traumatológián összesen három gurulós hordágy van, mindegyik foglalt, nem tudnak áttenni, és ők sem tudnak addig továbbmenni. Ha lenne sem lennék előrébb szerinte, mert beteghordárból is egy van. Az egyik orvos odalép hozzánk, és kérdőre vonja a mentőst, miért nem raktak már át. Megpaskolja a fájós térdem, nincs ez eltörve, jó lesz neki a kerekesszék is – majd nagy sebbel-lobbal távozik. Őt aznap már nem láttam. Áttesznek a tolókocsiba, hálásan búcsúzom szállítóimtól. Az ósdi ablakon keresztül az őszi napfényben fürdőző gesztenyefaleveleket figyelem, azok is betegek. Révedésemet egy határozott mozdulat töri meg: előkerült a beteghordó. A röntgenben harmincas évei ellenére kiégett férfi fogad. Köszönésemet nem viszonozza, rezignáltan közli, feküdjek az asztalra. A mocskos, mindenféle higiéniai szükségletet mellőző pultra egyedül szenvedem fel magam. Egy felvétel szemből, egy oldalról, majd irány vissza a vizsgálóba, ahol ezúttal az ápolók asztala mögött sorakozó beteg kollégáim közé toltak be, bepillantást nyerve ezzel az ő munkájukba is. Egyikőjük szorgalmasan ír, adminisztrál, beteget tologat. Nehéz nem észrevenni a zoknija sarkán tátongó óriási lyukat, ami önkéntelenül is szánalmat kelt. Társaival folytatott beszélgetéséből kiderül, aznap van a születésnapja, 26 éves...

ITT OLVASHATÓ

JOBB NEM FÉLNI

HVG ONLINE - ÉLET+STÍLUS
Szerző: GYARMATHY ÉVA
2018.01.02.


Az Emmi honvédelmi intézkedési terv kidolgozására szólította fel az iskolákat, óvodákat. Ezt az adminisztratív terhet azért kapják a nyakukba a pedagógusok, hogy növekedhessen a félelem. Vélemény.

Amit az ember nem ért, attól fél.” Lovász László, az MTA elnöke

Nem mindegy, mi történik az oktatásban. A tudatlanság az oktalan félelem forrása. A diktatúrák ezért mindig igyekeznek a tudástól és az információktól elvágni az embereket, és ezzel növelni a félelmet és a bizonytalanságot. A veszély és fenyegetettség érzése felülír mindent. Kiirtjuk a parlagfüvet, a kártevőket, mindent és mindenkit, akit betolakodónak ítélünk. Önvédelemre hivatkozva megtámadhatsz Másokat, önvédelemre hivatkozva megtámadhatnak Téged, elpusztíthatsz másokat, elpusztíthatnak Téged, de legalább is korlátozhatják a szabadságodat. (Lásd, hogyan lett a terrorizmus jelszavával a szabad USA egy börtön.) Hol van a határ?

Nem a kerítés véd meg, hanem ha tudod, hogy problémahelyzeteket meg tudsz oldani, és ebben vannak társaid, ehhez van lelki erőd és főleg bizalmad. Szükséged van bátorságra, mert nyitnod kell az ismeretlen, a bizonytalan felé. Ha biztos vagy magadban, akkor mersz bízni másokban és szilárd alapértékeiden állva be mersz engedni új lehetőségeket. A bizalom jobban megtérül, mint a bizalmatlanság és a félelem. Ezt konkrét közgazdasági adatok igazolják. Egy ország gazdasági fejlődése és az emberek egymásba vetett bizalma között szoros összefüggés van. A gazdasági mutatókat sok egyéb tényező befolyásolja, de a bizalom mint társadalmi tőke a jóléthez vezető út egyik alapköve. Mindez számokban is megjelenik az egyes népek alkotta országok gazdasági sikerességében. A kutatások nagyon egyértelmű összefüggést tártak fel a bizalom és a gazdasági sikeresség között. Rengeteg kárt szenvednek azok az országok, ahol az emberek bizalmatlanok, mert energiáikat az eltúlzott önvédelemre és nem a fejlődésre fordítják.

A bizalom mélyebb elemzésére máshol vállalkoztam, itt csupán azt szeretném bemutatni, hogy miért veszélyes a félelemre építeni, és miért nagy baj számunkra az Emmi Köznevelési Stratégiai Osztályának ukáza, amely felszólítja az intézményvezetőket, beleértve az óvodákat is, hogy honvédelmi intézkedési tervet dolgozzanak ki. Egy adminisztratív teher, amelyet azért kapnak a nyakukba a pedagógusok, hogy növekedhessen a félelem.

A honvédelem fontos dolog, de egyrészt nem a pedagógusok és gyerekek feladata, másrészt jelenleg semmi nem indokolja a különleges mozgósítást. A magyar kormányzat 2017. augusztus 22-én kihirdette, hogy az egyik legbiztonságosabb ország vagyunk. Nincs semmi bizonyíték arra, hogy 2017. december 22-ére, vagyis pontosan négy hónap alatt a biztonsági helyzetünk ekkorát romlott volna. Vagy nagyon nagyot tévedett a brit felmérés, amelyre a kormányzat hivatkozik, vagy az Emmi súlyosan hibás stratégiát követ. Van még más verzióm is: Az Emmi pontosan tudja, mit akar elérni stratégiájával. Próbálom elhessegetni a gondolatot, hogy a kormányzat tudatos terv szerint készíti fel a gyerekeinket a húsdarálóra, de a tények makacsak. Felsorakoztatva az önmagukban még ártalmatlan tények is csúnya irányt mutatnak:

- A hazai oktatás központosított parancsuralomra vált, ezért a tanítás a központi érdekeket szolgálja.
- A magyar iskolák több évtizedes hátrányt szenvednek.
- Nemzetközi vizsgálati eredmények szerint a magyar gyerekek problémamegoldó képessége gyenge, ha önállóan kell gondolkodni, bajban vannak.
- Nemzetközi vizsgálati eredmények szerint a magyar gyerekek jól tudnak felmondani betanult információkat, vagyis képesek a rájuk öntött ismereteket befogadni.
- Nemzetközi vizsgálati eredmények szerint a magyar gyerekek szövegértése javul, vagyis képesek megérteni és követni az utasításokat.
- A magyar gyerekek nyelvtudása döbbenetesen gyenge, vagyis csak magyarul tudnak információkat megérteni.
- A magyar felsőoktatást visszafogja a kormány, nem kell túl sok kiművelt hatékony elme.
- Az Emmi bevezeti a honvédelmet az iskolai tanításba, de ezzel még nem vezeti be a hadkötelezettséget.
- Az Emmi az iskolákat készenléti szolgálatba lépésre, honvédelmi feladatra, vagy a válságkezelés katonai feladatainak támogatására kötelezi, nem megkérdezve, kinek milyen lelkiismereti ellenvetése lenne...

BÁRKI NYERI A VÁLASZTÁSOKAT, FÁJDALMAS MEGSZORÍTÁSOKKAL KELL INDÍTANIA A KORMÁNYZÁST

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.01.02.


A Fidesz esetében hatványozottan érvényes a mondás: A látszat csal. Lényegében minden máshogy van ugyanis, mint ahogy azt a hivatalos kormánykommunikációban tálalják. A szédületes pénzszórás ellenére nem áll jól a költségvetés egyenlege, a hosszú távú gazdasági kilátások pedig egészen elszomorítóak. Milliók szociális problémáit kell megoldani, ugyanakkor az állam az orosz és kínai hitelek miatt egyre inkább eladósodik, az önkormányzatok pedig átgondolatlan kormányzati intézkedések miatt kerülnek adósságcsapdába. Akár az Orbán-kabinet, akár valamilyen ellenzéki formáció alakít kormányt tavasszal, ezekkel a problémákkal azonnal kell kezdenie valamit.

Az év végi politikai uborkaszezon egyik váratlan híre volt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium 5 milliárd forintot nyert egy "Létszámleépítések megelőzése és kezelése"elnevezésű uniós pályázaton. Ez a summa akár elegendő is lehet azoknak a végkielégítéseknek a kifizetésére, melyek a korábban többször beharangozott, ám minduntalan elhalasztott bürokráciacsökkentési terv keretében kéne leszurkolnia a kormánynak a közszférából elbocsátandó dolgozóknak. Lázár János többször nekifutott már ennek a projektnek, de a választások előtt nyilván nem akartak szavazókat veszteni a kormány emberei, így egyelőre fenntartották azt a hatalmas apparátust, amely rengeteg forrást von el a költségvetéstől.

A választásokat követően aztán minden adott lesz, hogy alaposan megnyirbálják a közszférát, bárki is kerül hatalomra. Az ország versenyképességét ugyanis komolyan rontja (más tényezők mellett) az, hogy az állam aránytalanul sok embert fizet, a versenyszféra pedig nehezen tudja eltartani azokat, akik közvetlenül szinte semmit sem adnak hozzá a hazai GDP-hez. Ezt maga a kancelláriaminiszter is sokszor elismerte már, de a hangzatos tervek helyett minden maradt a régiben, mert a Fidesz inkább fenntart egy költséges apparátust, minthogy tízezreket veszítsen el szimpatizánsai közül a 2018-as megmérettetés előtt...

POLGÁRMESTERI FEJTÁGÍTÓT TART A FIDESZ A CIVILEK TOVÁBBI VEGZÁLÁSÁÉRT

VÁROSI KURÍR - KERÍTÉSEN INNEN
Szerző: MÁTRAI ANNA
2018.01.02.


Mottó: nem kell elvenni a jogokat, elég az igényt kiirtani. Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke 18 nagyobb város polgármesterét rendelte be raportra.

Fejtágítás

Január végére tervezi Kaposvár polgármestere, hogy újra elbeszélget polgármester-társaival a szerinte égetően fontos civil-vegzálásról. Feltehetően nem tartja elég hatékonynak az inkriminált városokban üldözésüket, ráerősít.

A székesfőváros ad otthont a nemtelen kezdeményezésnek, melyen a HírTV értesülése szerint Szita a Soros György magyar származású amerikai filantróp, üzletember által támogatott vidéki, szerintük bevándorlást szervező irodák terjeszkedéséről rántja le az amúgy is áttetsző leplet.

Az alapos nyilvántartás révén a Fidesz politikusa azt akarja fehéren-feketén bebizonyítani társainak a Fidesz-hívésben, hogy a Magyarországon működő mintegy 600 alapítvány 10 százaléka Soros Györgyhöz köthető, ami magában is nonszensz. Nem beszélve a szándékaikról! Az elvetemültek jogsegélyt nyújtanak a rászorulóknak, mások ételt és meleg ruhát osztanak annak, aki éhes és fázik. Pfújjjjj!
...

AZ ÜGYÉSZSÉG 2018-BAN BIZONYÍTHATNÁ, HOGY NEM ORBÁN BÁBJA - DE ESZE ÁGÁBAN SINCS

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2018.01.02.


A jogállamiság alapja: a bűn nem annak függvénye, hogy ki követi azt el, a törvény egyformán súlyt le a megsértőire. Erről Magyarországon évek óta nem beszélhetünk. A választás évét akár arra is felhasználhatta volna az ügyészség, hogy bizonyítsa: nem Orbán füttyére ugranak. De jó előre jelezték: eszükben sincs levetni a fideszes mezt.

A 2014-es választások előtt hetekig másról sem szóltak a hírek, mint a volt szocialista politikus, Simon Gábor megvádolásáról. Sorjáztak a képek a rabláncon vezetett politikusról, előzetes letartóztatásáról, az állítólagos szoci korrupció leleplezéséről, százmilliós bankszámlákról. Az ügy végkimeneteléről már messze nem számolt be ilyen lelkesedéssel a kormánypropaganda: Simont végül 200 ezer forintra bírságolták meg. Alig többre, mint egy vaskosabb gyorshajtásért járó büntetés. Még az ügyészség sem kérte, hogy ültessék le azt a politikust, akit alig három évvel korábban az évszázad korrupciós vádlottjaként igyekeztek bemutatni, megelégedtek volna egy kis felfüggesztett börtönnel.

Mondanunk sem kell: Simon ügyét direkt politikai megrendelésre időzítette Polt Péter legfőbb ügyész a választások előtti hetekre. (Természetesen a politikai indíttatás semmivel nem csökkenti Simon Gábor bűnösségét.)

Hasonló eljárásokba most is belekezdett már az ügyészség: Czeglédy Csabát hurcolják éppen meg, meglehetősen bizonytalan lábakon álló vádak alapján. A politikai lóláb most is kilóg, mégpedig elég alaposan: Orbán füttyjelére ugrott az ügyészség, a parlament lényegében azonnal határozatot fogadott el a gyanúsított (még csak nem is vádlott!) bűnösségéről, a következő napokban pedig a kormány dönt majd az állítólagos károsultak kártalanításáról. Biztosak vagyunk abban, hogy a választás napjához közeledve egyre többször látjuk majd rabláncon vezetve a politikust. Az ügy végeredménye pedig teljesen mellékes lesz. A lényeg, hogy bele lehessen keverni bárkit az ellenzéki oldalról.

Az ügyészség azt is egyértelművé tette: esze ágában sincs szakítani a jelenlegi gyakorlattal. Polt, bár szavakban harciasan tiltakozik az ellen, hogy a Fidesz kesztyűsbábjának titulálják, tettei továbbra is ebbe az irányba mutatnak.

A legújabb húzása: miután a parlament gazdasági bizottsága kénytelen volt egy bírósági döntés nyomán kiadni a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos anyagit, a dokumentumokat átnyálazó Magyar Nemzet egészen elképesztő visszaélésekre bukkant:

– akadt vállalkozás, amelyik 2013 május 27-én nyújtotta be kérvényét a kötvényforgalmazásra, a bizottság mégis május 23-án fogadta be azt,

– volt cég, amelyik egy nappal azelőtt alakult kötvényforgalmazásra, hogy Rogán Antal benyújtotta volna az erről szóló törvényjavaslatát a parlamentnek,

– több vállalkozás még a hiánypótlás során sem csatolta a szükséges dokumentumait,

– az egyik kötvény-kereskedőnek egy szobában van irodája a Távol-Keleten Habony Árpáddal,

– a kötvényforgalmazással foglalkozó cégek elsöprő többsége off-shore paradicsomban bejegyzett, valójában ismeretlen tulajdonú vállalkozás...

A NAGY NEMZETI BLÖFF - AVAGY KINEK ÁLL AZ ÉRDEKÉBEN, HOGY FOLYTON A NEMZETI IDENTITÁSUNKKAL FOGLALKOZZUNK?

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK

2018.01.02.


„A radikális jobboldal nemzetiségi politikája patetikus magyarkodásban, hazafias frázisokban és a környező országokkal szembeni kultúrfölény hangoztatásában merült ki. Eljött az ideje, hogy kimondjuk, (...) visszaélnek a nemzeti retorikával, és valójában nemzetellenes politikát folytatnak.” (Orbán Viktor)

Akinek van szeme és füle, az nap mint nap látja, hallja, hogy mostanra a liberálisokat kiebrudaltuk, a kommunisták naftalinban, a pesti retyerutya pedig Londonig futott. A nemzet vezetői ennek megfelelően szinte óránként tesznek hitet sujtásos dolmányban az 1000+ éves magyar vérvonal mellett.

Ám a mai, rohanó világunkban, ahol már megkérdőjeleztetett minden, fejtetőre állították az ősi vallásokat, a hagyományos nemeket, és a „jó szándékú” demokráciaexport is kimutatta a foga fehérjét, érdemes eggyel tovább lépni, és megvizsgálni, hogy a herderi jóslat esetleg nem ette-e be magát lopakodva a nemzettest bőre alá. Miért is táncolunk úgy, ahogy egyesek a Nélküledet fütyülik?...

TÖRÖK GÁBOR: "ÓRIÁSI A TÉT, A FIDESZ SZÁMÁRA IS"

HVG ONLINE
Szerző: GERGELY MÁRTON - WINDISCH JUDIT
2018.01.02.


Török Gábor politikai elemző szerint a jelenlegi ismeretek szerint nem kérdés, hogy a Fidesz nyeri a választást, az viszont nagyon is, hogy mennyivel. Szerinte az ellenzéknek igazat kellene mondania a valós esélyekről, így tudnák kommunikálni a választás valós tétjét. Ez pedig az, kisebbségbe kerül-e a kormány.


- A választás tétje: kisebbségbe kerül-e a Fidesz
- Az ellenzéknek őszintén kellene erről beszélnie
- Nem hungarikum, hogy 8 év alatt az ellenzék nem tud kitermelni ütőképes vezetőt
- Az MSZP-Párbeszédnek nem jósol 10 százalékot
- Ellenzéki oldalon Gyurcsány Ferenc áll a legközelebb a saját politikai céljai eléréséhez

hvg.hu: Lefutott a választás?

Török Gábor: Mai tudásunk alapján nem lehet kérdés, hogy a Fidesz nyeri-e a választást, a győzelem mértéke azonban nagyon is. Nagyon nem mindegy, hogy kétharmada lesz, abszolút vagy esetleg csak relatív többsége. Olyan léptékű a Fidesz előnye négy hónappal a választás előtt, hogy nem tudom elképzelni, hogy bármely párt listán megelőzze. Az egyéni választókerületek egy jelentős részében viszont egyáltalán nem lefutott a választás. Ha igaz az, hogy a kormány maradását és a kormányváltást akarók tábora közel azonos nagyságú, akkor a választókörzetek egy részében ma is többségben vannak azok, akik a Fidesz bukását akarják. Ha az ellenzék erre létre tud hozni valamilyen koordinált jelöltállítási struktúrát, vagy a kormányváltást kívánó választók egy része maga elvégzi a feladatot, és pártszimpátiája ellenére kiválasztja a legesélyesebb ellenzéki jelöltet, akkor itt még lehet meglepetés, előfordulhat, hogy a Fidesz megnyeri ugyan a választást, de nem lesz a sokak által jósolt kétharmada, vagy akár még abszolút többsége sem. 20 körüli egyéni választókerület elvesztésével oda a kétharmad, 40 körüli mandátummal pedig az abszolút többség is veszélybe kerülhet, ez óriási tét, a Fidesz számára is...

MIÉRT SZERETIK A KISGYEREKEK ANNYIRA A DÍNÓKAT?

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ
2018.01.02.


Ritka manapság az olyan ember, akinek környezetében lévő kisgyermek nem imádja a dinoszauruszokat, ne nézné szenvedélyesen a róluk szóló filmeket, vagy ne gyűjtené róluk a képeket. A tudósok ezt a vonzalmat EII-nek nevezik (Extremely Intense Interests – rendkívül intenzív érdeklődés).

Már egy tíz évvel ezelőtt megjelent tanulmány megállapította, hogy a 2-6 év között gyermekek egyharmadánál alakul ki a dínóimádat és ez a szenvedély hosszabb ideig is megmaradhat.

A york-i, a queensland-i és a virginiai egyetemek kutatói szerint, akik a The Cut című szakfolyóiratban tették közzé eredményeiket az idén decemberben, ez az extrém érdeklődés a vonatok és az autók iránt a legnagyobb, és őket követik az őshüllők.

Kelly Chen, a baltimore-i Johns Hopkins egyetemi kórház ergoterapeuta-gyermekpszichiátere arról a tapasztalatáról számolt be, az intenzív érdeklődés valami iránt serkenti a gyermek kognitív fejlődését, erősíti koncentráló képességüket, információ-szerzési készségüket. Közülük kerülnek ki a legjobb, legintelligensebb tanulók.

Ezzel a jótékony hatással tisztában vannak a kzatk, de az még rejtély előttük is, hogy miért éppen ez vagy az a dolog váltja ki az intenzív érdeklődést...

FÉLMILLIÓ A VILLANYSZÁMLA, DE MEGÉRI - ÍGY BÁNYÁSSZÁK BUDAPESTEN A KRIPTOVALUTÁT

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2018.01.02.


Tajti István fél éve kezdett munkája mellett kriptovalutákat bányászni, és a több tízmilliós befektetés már megtérülni látszik. A budapesti bányába a Qubitet engedték be elsőként.

Ha a bitcoint már nem is éri meg lakossági szinten bányászni, a kisebb kriptopénzek még nem igényelnek olyan számítási kapacitást, amit kis befektetéssel ne tudna megoldani egy kisebb géppark – és ezért már nem kell Kínáig vagy Izlandig menni.

Tajti István budapesti irodájában 42 videokártya pörög éjjel-nappal, hét rigben, vagyis bányászgépben. „Általában hat videokártya van egy rigben, mert az ideálisabb a bányászatra a processzornál vagy a memóriánál. Minél több videokártyát tudsz egy rigbe zsúfolni, annál többet spórolsz a többi alkatrészen, az alaplapon, a memórián” – mondja Tajti, aki a bányászat mellett egy informatikai céget vezet. Egy rig gyakorlatilag azonos egy asztali számítógéppel, azzal a különbséggel, hogy több videokártya van benne, és nincs rajta a fedőlemez. A házak vázát cseréplécből, ikeás bútorlapból vagy cipősszekrényből is szokták csinálni, Tajti épp alumíniumlécből készítette őket.

Milliókat termel, és alig van vele munka

Tajtit idén nyáron érte utol a kriptoláz, de elsősorban befektetőnek mondja magát, a valutabányászat technikai része kevésbé érdekli. „Amikor ezt elkezdtem, 6-8 hónapot mondtak a befektetés megtérülésére, de érdemes egy évvel számolni. Ez így passzív jövedelemként, úgy, hogy nem kell napi 8-10 órát foglalkoznod vele, meglehetősen jó befektetésnek mondható, már csak akkor is, ha megnézzük más befektetések, például a lakáskiadás megtérülési idejét”.

A bányászattal foglalkozó magyarok Facebook-csoportokban tartják a kapcsolatot, ahol összesen 2-3 ezren lehetnek. Közülük Tajti szerint többségben vannak, akik csak a rendszeresen használt számítógépükben lévő videokártyát pörgetik erre a célra éjszaka, és néhány százan foglalkozhatnak bányászattal nagyobb léptékben.

„Két embert ismerek Budapesten, akinek nagyobb bányászfarmja van, céges szinten. Az egyikhez beviheted a saját gépedet, a másiknál pedig vehetsz kész gépet, és azt ott elhelyezheted. Ezen kívül egy-két embert tudok, akinek hasonló mennyiségű gépe van, mint nekem” – meséli...

2018 - A FÉLELEM ÉVE

KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyok Földje
2017.12.31.


Miközben a kormány tagjai és barátaik egyre intenzívebben kaszálnak a közpénz mezején, a mindezt lehetővé tevő adófizetők jobb, ha felkészülnek, nemcsak finanszírozniuk kell az immáron napi szinten komoly teherautó konvojt igénylő pénzkitalicskázást, hanem cserébe még retteghetnek is. Hogy mitől? Mindentől, de leginkább attól, amit a kormánypropaganda tálcán nyújt és amire megoldást is kínál a Fidesz-KDNP további négy (meg ki tudja még mennyi) évre hatalomban tartása esetén.
Először is ott vannak racionális félelmek – például végleg lehúzza a rolót a nem kormánybarát munkahely, vagy csak simán átveszi egy fideszes haver és aki nem haverja a havernak, az elveszti az állását és mehet isten hírével, amerre lát. Bármilyen kisebb betegség is halálos félelmet kelthet egy átlagpolgárban, hiszen mi a garancia arra, hogy nem lesz bármelyik családtagja az egészségügyünk évi 32 ezer felesleges áldozatának egyike? Aztán vannak azok a félelmek, amelyek lassan mérgezik nemzetünk csóróbb felének lelkét – miből lesz nyugdíj, ha a mai kormány mindent ellop, cserébe nem képzi az új generációt? Hogyan lesz az iskolák karbantartására meg a minőségibb pedagógusok megtartására pénz, ha minden a focira meg egyéb látványsportokra megy el? Vajon a mellékutcákban a járda a fontosabb vagy az, hogy minden főtér ötödjére is újra legyen térkövezve és a közvilágítást is átszereljék ki tudja hanyadjára? Mi lesz azokkal, akik nem tudtak annyi pénzt összeszedni, hogy öregkorukra Floridában hávájozzanak egy golfpálya mellett, hogyan tengetik majd életüket és ki nyitja rájuk az ajtót, ha a rokonaik már évek óta külföldön gályáznak, ahogy a profibb szociális munkások is?
Persze a haveroknak is van mitől félniük, nem is kicsit – kiesnek a pikszisből és a hét bő esztendő után beköszönt a hét szűk esztendő. Elég egy rossz sajtónyilatkozat, egy rossz helyen rossz időpontban megjelenés, aztán jön a selyemzsinór meg a hiperűrsebességgel érkező utód. Ahogy vannak egyenlők meg még egyenlőbbek, úgy a haverok belső hierarchiája is változhat, egyesek még haverabbak lesznek, mások meg kevésbé haverok és ez nemcsak az ő életükre van kihatással, hanem az összes rokonukéra, bajtársaikéra meg a talpnyalóik hadára. Állami szerződések egy nap alatt mehetnek a levesbe, megbízások röpke idő alatt kútba eshetnek, ha feltűnik a láthatáron egy még csókosabb, még haveribb alak. Vagy az ország polgármesterének és főstrómanjának valamelyik alstrómanja. Mondjuk emiatt a kisember nem forgolódik álmatlanul mindaddig, ameddig rajta nem csattan az ostor, mert immáron az ő, eddig biztosnak tűnt közszolga pozícióját is megkívánta valaki.
Azonban nemcsak a kisemberek, hanem az igazi nagykutyák is félnek – nem mástól, mint attól, hogy elvesztik a hatalmukat és egyrészt másé lesz az aranytojást tojó tyúk (azaz más szipolyozhatja az adófizetőket), másrészt pedig ők akár még börtönbe is kerülhetnek folytatólagosan és szervezetten, különösen nagy értékre elkövetett mindenféle gazdasági és vagyon elleni bűncselekmény meg legfőképpen hazaárulás miatt. A tét tehát hatalmas, az egyre jobban elhatalmasodó racionális félelem pedig előbb vagy utóbb átcsap irracionalitásba – égett már Róma, lakmároztak oroszlánok barbárokból meg keresztényekből, tömegesen irtottak ki macskákat meg farkasokat és a templomos lovagok sem ujjongtak örömükben péntek tizenharmadikán...

NEM PÁLYÁZATI ÚTON KAPOTT AZ ATV TULAJDONOSA 800 MILLIÓ FORINTOT ORBÁNTÓL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018. 01.01.


Az Index hozta nyilvánosságra, hogy a december 28-i Magyar Közlöny szerint a kormány 758 milliót adott a Hit Gyülekezetének a hazai és határon túli egyházi fejlesztésekre szánt közpénzből. Nem sokkal ezután a Hit Gyülekezete is kiadott egy MTI közleményt. Ebben az áll, hogy “Kormányhatározattal részesült támogatásban a Hit Gyülekezete és a Szent Pál Akadémia”.

Gábor György a Hit Gyülekezete “önfenntartó egyházmodellre” vonatkozó deklarációjával összegyeztethetetlennek nevezte a csaknem 800 millió forintos kormányzati támogatást. A filozófus vallástörténész Facebook oldalán idézte Mészáros István, volt SZDSZ-es képviselő 1999-ben elhangzott beszédét, amelyben Mészáros azokat az egyházakat kárhoztatta, akik állami pénzt fogadnak el. Mindezt az egyház és az állam öszefonódásának nevezve.

Gábor György kritikájára Mészáros István a Hit Gyülekezete teológiai főiskolája, a Szent Pál Akadémia rektor-helyetteseként a gyülekezeti Vigyázó blogban válaszolt. Ebben Mészáros azt állította, hogy az állami támogatás igénybevétele “azt jelzi, hogy hosszú kirekesztettség után immár neki is van esélye rá, hogy – más szereplők mellett – pályázatot nyerhessen”. (A levélváltásról az Amerikai Népszava ebben a cikkében írt.)

A Hit Gyülekezete azonban a csaknem 800 milliós (egymilliárdhoz közelítő!) közpénzt nem pályázat útján nyerte el. Mint saját közleményéből is kiderül, kormányhatározattal került a hatalmas mennyiségű közpénz az ellenzékinek mondott ATV tulajdonosa, Németh Sándor, s az általa vezetett gyülekezet zsebébe. Pályázatokról nem kormányhatározattal döntenek...

OLCSÓBB HAL, MAGASABB FOCISTA FIZETÉSEK - ÍGY VÁLTOZIK IDÉN AZ ÉLETÜNK

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / GALAVITS PATRIK
2018.01.02. 


Olcsóbban internetezhetünk és ehetünk étteremben, emelkedik a nyugdíj és a minimálbér, módosulnak a cafeteria-szabályok – az új évben gyakorlatilag mindenkit érinteni fog valamilyen pénzügyi változtatás.
Ritka az a kormány, amely egy választás évében nem rukkol elő annyi jóléti intézkedéssel, amennyivel csak tud. Néha még akár erőn felül is, aminek később aztán éppen a szavazók látják kárát, mint arra már Magyarországon is volt példa.

Január elsején sokan nem csak az új év köszöntésére koccinthattak, hanem azért is, mert a kormány valóban széles rétegeknek akar kedvezni intézkedéseivel.
Ugyan Európa legmagasabb, 27 százalékos áfakulcsa nem változik, a sertés vágási melléktermékek és belsőségek, valamint a fogyasztási célból vásárolt hal után fizetendő forgalmi adó 5 százalékra mérséklődik.
Olcsóbban lehet majd internetezni is: az eddigi 18 százalékról ennek az áfakulcsa is 5 százalékra módosul. Ezzel kapcsolatban ráadásul a szolgáltatók bejelentették, hogy nem nyelik le a keletkező hasznot, hanem teljes mértékben érvényesítik az áfacsökkentést.
Nagy kérdés, hogy ugyanígy tesznek-e majd az vendéglátósok, hiszen az éttermi szolgáltatások áfája is ilyen arányban, 18-ról 5 százalékra csökken.
A munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó is mérséklődik, 22-ről 19,5 százalékra, ami segítheti a béremeléseket.
A legkevesebbet keresők jövedelme biztosan növekszik: a minimálbér 8, a szakmunkás bérminimum pedig 12 százalékkal emelkedik. Előbbi így majdnem 92 ezer forintos, utóbbi pedig 123 ezer forint feletti nettó összeget jelent.
A gyed és a diplomás gyed összege is nő. A gyed felső összegét 193 200 forintban határozták meg, a diplomás gyed pedig alapképzésben résztvevők esetén 96 600 forint lesz, a mesterképzésesek pedig 126 350 forintot kapnak.
A táppénz eddigi napi legfeljebb 8500 forintos összege 9150 forintra módosul és 20 százalékról 19,5 százalékra mérséklődik az ekho. A profi sportolók még jobban járnak: utánuk ezentúl nem kell a munkáltatónak ekhót fizetnie, a tao pénzekkel legtöbbször teljesen átláthatatlanul kistafírozott sportkluboknak is több pénz marad a zsebében...

MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA ŐRÜLT, A NER-LOVAGOKNAK PARÁDÉS LEHET AZ ÚJ ÉV

HVG ONLIUNE
Szerző: GYÜLKERI MERCÉDESZ
2018.01.01.


Áfamentes meccsbelépő, Fidesz-közeli magánegészségügy, unióbarát Orbán Viktor egy Malév-gép fedélzetén: kíváncsiak voltunk, mit hozhat 2018 Magyarországnak, tehát belenéztünk egy jósgömbbe. Persze, mint minden jósgömb, ez is tévedhet, de talán nem túl nagyot.

Többször hallhattuk, hogy a 2018-as évben nem tervez választási költekezést a kormány, és a nyugdíjasoknak szánt plusz juttatásokon kívül nincs is különösebb jele annak, hogy ilyen módon igyekeznének szavazatokat „vásárolni”. Nem mintha különösebben erre kényszerülne a kabinet, hiszen a Fidesz győzelme egyelőre biztosnak tűnik.

Naivak lennénk azonban, ha azt gondolnánk, hogy a felálló újabb Orbán-kormány a tavaszi voksolás után is mindent változatlanul hagy. Az előző, 2014-es választás után is hosszú évekre meghatározó lépéseket tett a kabinet – elég az energiacégek, a Budapest Bank vagy az MKB megvásárlására gondolni –, amit az is befolyásolt, hogy arra az évre már kikecmergett a válságból a magyar gazdaság.

2018-ban pedig még jobb a gazdasági helyzet, bőven van pénz a kasszában, így az állami nagyberuházások felpörgetése várható, annál is inkább, mivel lassan már nincs olyan összeszerelő üzem, nincs olyan uniós támogatási forma, amelytől aranybányaként remélhetne újabb bevételeket az állam. (Egyelőre azonban nincs minden, irányítószámmal bíró településen stadion.)...

ZAJLIK AZ ORBÁNJUGEND KÉPZÉSE

VÁROSI KURÍR 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Andrew_s
2018.01.01.


Ki és meddig lehet büszke egy iskolára, ahol egy ideje a gyilkolástani ismeretek tanítása zajlik?

Talán az iskolákban most elharapódzó honvédelmi intézkedési terv tett érzékenyebbé. Benne van a pakliban. Volt középiskolám honlapját az esetleges érettségi találkozó miatt feltúrva jöttem rá arra, hogy ott már a 2014-es pedagógiai program része volt a „Katonasuli” nevű fakultatív agymosás.

Lehet belőle érettségizni is. A pedagógiai programban taglalva, hogy elvárás az olyan humánus eszközök használatának ismerete, mint a gépkarabély, vagy a kézigránát. A biológiai, vegyi és sugárfegyverekről nem is szólva. Illetve szólva. A tanrend szerint. Ráadásul a pedagógiai program szerint cél a hivatásos katonaság iránti kedv felkeltése is. Miközben volt középiskolám NEM katonai iskola. Annak idején sem volt az...

EZEK VOLTAK 2017-BEN A SAJTÓSZABADSÁGOT ÉRT LEGDURVÁBB TÁMADÁSOK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2017.12.31.


Sajtószabadság szempontjából sem volt egy derűs év 2017: a lassan, de biztosan romló európai trendek mellett józanító erővel bír két újságíró, a máltai Daphne Caruana Galizia, valamint a svéd Kim Wall halála. Az Európai Unió perifériáján – Törökországban vagy Szerbiában – egyenesen tragikus a helyzet.

Az Index on Censorship által működtetett Mapping Media Freedom projekt az újságírókat és sajtószabadságot ért visszaéléseket dokumentálja az Európai Unió tagországaiban, illetve néhány, sajtószabadság szempontjából különösen problémás nem-EU tagállamban, mint például Törökország, Oroszország, Fehéroroszország vagy Azerbajdzsán.

2017-ben a projekt tudósítói összesen 1035 visszaélést dokumentáltak. A nemzetközi közvéleményt megrázó Daphne Caruana Galizia-gyilkosság mellett figyelemmel követik a törökországi helyzetet, ahol jelenleg 155 újságíró van bebörtönözve nagyrészt koholt vádakkal, azt, hogy egy új oroszországi törvény értelmében a külföldi tudósítóknak ügynökként kell regisztrálniuk, vagy akár Kim Wall svéd újságírónő meggyilkolása miatti nyomozást.

Nagy hangsúly a helyi visszaéléseken

Emellett a Mapping Media Freedom projekt nagy hangsúlyt fektet az olyan, helyi szintű visszaélésekre, melyek egyébként nem biztos, hogy megütnék a nemzetközi sajtó ingerküszöbét. Ilyenek például a katalán függetlenségi népszavazásról tudósító újságírókat ért zaklatások, egy kis bolgár internetes portál kiadóját ért halálos fenyegetés, vagy például azoknak a görög újságíróknak az ügye, akik nem tudósíthattak arról a tüntetésről Thessalonikiben, amikor a szélsőjobboldal megakadályozta, hogy menekült gyerekek iskolába járjanak.

Magyarország idén 20 incidenssel szerepel a Mapping Media Freedom térképén – ezzel a számmal a monitorozott országok közül nagyjából középmezőnyben található, olyan országokkal egy szinten, mint Bosznia és Hercegovina, Németország vagy Románia...

A POLITIKAI GONDOLKODÁSTÖRTÉNET-ÍRÁS MÓDSZERTANÁHOZ

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.01.01.


A gondolkodástörténet nem filozófiatörténet, a tárgya nem elsősorban egyes alkotók és ezeknek a századokon átívelő diskurzusában megnyilvánuló gondolkodási minták, iskolák, áramlatok értelmezése, előadása és rendszerezése, hanem egy közösség produktumának elemzése. A politikai gondolkodástörténet értelemszerűen egy adott közösség politikai (tkp. az önigazgatásra való) képességének alakulásáról való történeti beszámoló. Ez a látószög egyformán a politikai közösség gyakorlatáé és a saját magára való reflexiójáé. A szerencsés politikai közösségekben gyakorlat és reflexió termékeny egyensúlyban vannak, a legkevésbé szerencsésekében mind a kettő improduktív. A magyar nemzet mint politikai közösség története ez utóbbi véglethez áll közelebb.

A gondolkodástörténet abban a végletben, ahol mi mozgunk, inkább mentalitás- és kultúratörténet, hiszen a politikum nagyfokú reflektálatlansága és a csökevényes reflexiónak a gyakorlattal való meg nem felelése miatt aligha lehet a szisztematikus reflexiót sejtető "gondolkodástörténetről" beszélni. A politikai gondolkodásunkból csaknem teljesen hiányzik a filozófiai szint és meglehetősen terméketlen a gyakorlati reflexió -- tkp. a termékeny politikai kritika -- szintje. Ami van, az leginkább bizonyos ideologémák és érzelmek politikai tárgyiasítása, reciklikálása és (populista) propagandisztikus felhasználása. Oka van annak, hogy ez így van. A kérdés -- hogy miként értelmezzük a feladatunkat -- ugyan első ránézésre módszertaninak tűnik, de a módszertan itt se más, mint a tényanyaghoz szabott adekvát elbeszélési forma. Nem arról van szó, hogy ne lettek volna "gondolkodóink" (bár messze többen voltak a "kommentálóink" a valamennyire is reflexív habituson belül), de ha a belőlük összeállított gondolkodástörténetből akarnánk megérteni a magyar politikatörténet eszmei vagy elméleti vonulatait, akkor csak igen töredékes, néhol félrevezető tudást nyernénk...

FARKASVONÍTÁS - BEKÖSZÖNTŐ

FARKASVONÍTÁS BLOG
Szerző: Tarski
2018.01.02.



A természettudósok sem értik igazán azt, hogy a farkasok vonítása miért van, milyen célt szolgálhat. A legáltalánosabb felfogás szerint ez is a kommunikációjuk része, de annak egy sajátos formája. Az elnyújtott, siránkozó hang nyilvánvalóan kifejezhet valamit, amit csak a farkasok érthetnek meg igazán. Ilyen vonító farkas vagyok magam is, az írásaim pedig farkasvonításoknak tekinthetők abban a korban, amikor az ország politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, és egyéb helyzete a hivatalos kommunikációval szemben kiábrándítónak tekinthető, az erkölcsi züllés kitapinthatóvá vált. Magányos farkas is vagyok, mert a cikkeimben megfogalmazott nézetekkel szinte egyedül maradtam. Fenrir is vagyok, mert a hatalom megkötöz és naponta próbál becsapni a manipulácóival. Ebben a helyzetben igencsak nagy felelősség megszólalni és elmondani a saját véleményemet. Mindezek ellenére azt vallom, hogy még nagyobb felelőtlenség lett volna az, ha nem szólalnék fel a liberális demokráciánk, egyáltalán az emberi méltóságunk védelmében.

Ezen a honlapon azok az írásaim olvashatók, amelyeket a napi politikai események kapcsán kritikailag megfogalmazok valamint azok a cikkek, amelyekben tükröződik a korábban kidolgozott demokrácia- és jogállamelméletem, egyáltalán a korábban vizsgált politikai problémák általam történt értelmezése. Néhol azonban már olyan új gondolatok, állítások is megtalálhatók, amelyek túlmutatnak a korábban megfogalmazott elméleti tételeken.

Debrecen, 2018. 01. 02.

Székely Szabolcs

TÍZ DOLOG, AMIÉRT JÓ NÉMETORSZÁGBAN ÉLNI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.01.02.


Nehéz Németországról (is) minden tartományra érvényes listát írni, hiszen hatalmas országról van szó, arról már nem is beszélve, hogy mindenki másképp éli meg a dolgokat. Úgyhogy Pink Peitsch mai posztját is nyilván ennek fényében érdemes olvasni, aztán kommentelni. Jöjjön tehát a „Tíz dolog…”-sorozat 2018-as első darabja, Németországról...

Érdekes, hogy mindeddig a „Tíz dolog…”-sorozatban nem jelent meg Németországról poszt, pedig sokan vagyunk itt a blog kommentelői közül. Van egy olyan sanda sejtésem, hogy amiatt, mivel egészen eltérő élmények érhetik az embert, attól függően, melyik tartományban él, hiszen helyenként még a törvények is mások (persze, a Bundesnek nem mondanak ellent).

Na, akkor következzen az én 10-es listám az ország mellett.

1. Az ügyintézés

Elképesztő mennyire egyszerű itt annak, aki a magyar százkarú poliphoz szokott. Gyakorlatilag bemondásra megy nagyon sok dolog, pl. a lakcím bejelentése.

Élénken emlékszem a budapesti jó 2 évvel ezelőtti kálváriámra, ahol a bérleti szerződéstől kezdve a tulaj személyes megjelenéséig mindent kértek.

A mostani lakhelyemen gyakorlatilag 3-4 perc alatt ment, oké, ez egy falu, viszont Stuttgartban sem vártam anno negyedóránál többet. És nem, nem kellett előzetes időpont.

Arról nem is beszélve, hogy bemondásra ment: ez és ez vagyok (oké, itt kellett útlevél), itt és itt lakom, ettől az időpontból. És csókolom. Ennyi. Ja, és ez a magánszektorban hatványozottan érvényesül. Például bankszámlát nyitni nem volt egészen 5 perc. Most meséljek a magyar gyakorlatról, Minek? Rémálom.

2. A bizalom

Az előzőből adódik. Az állam és hivatalai nem kezelnek sem potenciális bűnözőként, sem megrögzött hazudozóként, sem notórius csalóként. Megvan az alapvető bizalom. Persze, elég egyszer visszaélni vele, és elvágtad magad. De akkor vastagon meg is érdemled...

MILO YIANNOPOULOS, A POSTMODERN POLITIKA KRÍZISTERMÉKE

MÉRCE
Szerző: BÖCSKEI BALÁZS ÉS BARKÓCZI BALÁZS
2017.01.02.


Létezhet-e ideológia nélküli jobboldal? Beszélhetünk-e lázadó konzervativizmusról? Használható-e a szexuális kisebbséghez tartozás védőpajzsként, amelyet magunk elé tartva a hagyományosan baloldali/liberális(nak mondott/gondolt) politikai korrektség védőbástyáit támadhatjuk? Politikai–közéleti hisztérikus bereccsenések (amelyekre egy példa itt, egy további pedig itt) helyett talán a fenti kérdéseket kellene feltenni a Magyarországon szinte teljesen ismeretlen Milo Yiannopoulos kvázi kormányzati konferencia-meghívása kapcsán.

Milo Yiannopoulost illetően is igaz ugyanis, hogy – Nádas Péter után szabadon – sem az állandó hisztéria, sem az állandósult cinizmus nem lehet ténykedésünk mértékegysége. Ehhez képest persze nem is ebben a sajátos magyar politikai valóságban léteznénk, ha olyan, a késő modernitás (utáni) válságidentitásokat és krízis-politikai termékeket, mint Milo, ne a szélsőjobboldalizálás hisztérikusságával fogadnánk. Nádasékkal élve: „A végletesség köntösében megjelenő ítéletek mindössze egyetlen napra (…) szólnak. Végletes ítéletek, amelyek a korízlés szabta előítéletekre vannak alapozva”.
Ezt elkerülendő, nézzük meg, miért ne csupán „széljobber” provokátornak tekintsük Milót, az (online) Trump-szubkultúra egyik ünnepelt sztárját, és miért állítjuk, hogy ő maga a posztmodernizált politika válságának terméke.

A karrierjét tech-újságíróként kezdő, extrém megnyilvánulásairól és szélsőséges kijelentéseiről elhíresült, és a véleményvezérség privatizálódásával azzá is váló Milo a bulvárpolitizálás eszközeit radikalizálva, valamint a nyilvános politikai beszédmódot a közösségi szájtok nyelvére redukálva egy olyan „alternatív jobboldal” arca lett, amely egyszerre tagadja az ideológiák érvényességét, elit- és idegenellenes, és erőteljesen épít a posztmodern identitáspolitikával szembeni szorongásra. Egy olyan jobboldal arca, amely politikájának lényegét trollpolitikaként írhatjuk le talán a legérvényesebben.

Korábban Milo tevékenységének egy jelentős részét az tette ki, hogy az amerikai elnökválasztási kampány során kamerájával járta a Trump-ellenes tüntetők rendezvényeit, és miközben az utóbbiak a béke, a szolidaritás, az együttérzés, a nyitott Amerika jegyében (ellen)tüntettek, addig Milo felvételeire számos alkalommal arrogánsan, erőszakosan reagálták. Ezzel a trumpista online háló a demokraták támogatóinak önmagukról vallott képét „cáfolta” meg. Pillanatok alatt szétspriccelő videókról beszélünk ugyanis, amelyek bár az amerikai népesség lélekszámát tekintve kevésbé jelentős eléréssel és nézettséggel futottak, de az online marketing új eljárásai révén eljutottak oda, ahova kell (és még messzebb is).

Az akciók lényegei tehát az volt, hogy rövid idő alatt széles körben „cáfolja” vagy gyengítse azt a képet, amit a demokraták igyekeztek magukról kialakítani. Milo kezében a jelenetet rögzítő telefonjával, odalépett egy-egy demokrata tüntetőhöz, abban erre úgy ment egyre feljebb a „politikai ideg”, hogy a végén „Peace” feliratú plakáttal kezdte el csapkodni Yiannopoulost, aki Mark Zuckerberg jóvoltából mindezt élőben közvetítette a Facebookon...