2018. január 4., csütörtök

TÚL KORÁN CSATLAKOZTUNK AZ EU-HOZ 2004-BEN

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.01.04.


Eltaknyolt rendszerváltás, eltaknyolt EU-csatlakozás. A mai reality show fényében, ami még mindig csak az első felvonásnál, a nemzeti szocialista néplélek megmutatkozásánál tart és vissza van a második, a nemzeti képességek gyengeségének teljes feltárulkozása egy jelentős gazdasági visszaesés és a társadalom további szétesésének (további tömeges kivándorlásnak és szociális dezintegrációnak) formájában, már egészen világos, hogy 2004-ben elsiettük a csatlakozást. 

Ma nagyon úgy néz ki, hogyha "nem lenne Brüsszel", akkor rég nem lenne már Orbán, de semmiképpen sem tudta volna megcsinálni, amit ma tesz -- az EU finanszírozásában és a nacionalista tudat hergelésében. Továbbá, ha nem vettek volna fel túl korán az EU-ba, magasabb lenne a GDP-nk, biztosan magasabb lenne az életszínvonal és versenyképesebb a gazdaságunk, mert olyan feszítő kompetencianövelési pályára kellett volna állnunk, hogy bírjuk a megnövekedett kockázatok és exportköltségek árát, hogy az mára egy teljesen más társadalmi képet eredményezett volna -- sokkal jobbat. Vélhetően nagyobb lenne a hazai vállalatok aránya a hozzáadott értéknövelésben, és ha még nem történt volna meg az elsietett privatizáció a 90-es években (és most ne firtassuk a korábbi "spontán" magánosítást, jóllehet ennek kisebb kára volt), akkor a hazánkban maradó és újra befektetett, növekvő arányban exportképes tőke viszonylag organikus módon tudott volna növekedni. Továbbá, nem mellesleg, az EU is jobb bőrben lenne, a brexit sem történt volna meg. Ma ellenben az EU-nak nemcsak a monetáris és a külpolitikája, de az egész intézményrendszere néz ki úgy, mint Augiász istállója. Egy lyukas garast nem érnek az elvek, semmi sincs szinkronban semmivel. A mi helyünk még mindig rajta kívül lenne, társult tagként, speciális feltételekkel. (nyilván lehet és kell is ezzel a nézettel vitatkozni, de közben azt se felejtsük el, hogy nem ismert olyan komolyabb tanulmányok, amelyek megvonnák az EU-tagságunk eddigi mérlegét. Ami nem csoda, tekintve, hogy a kifizetett pénzekről sincs semmilyen elszámolás, a megtérülésükről meg aztán pláne. Ennél bonyolultabb dolgokról meg ne is beszéljünk.)...

ORBÁN KUNYERÁLÁSA AZ ÉVTIZED ÁTVERÉSE, MÉGIS MŰKÖDNI FOG

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: aswood
2018.01.04.


Az adófizetők pénzéből legvastagabban kitömött állampárt, amely pirulás nélkül használja saját céljaira az államkasszát is, most támogatást kunyerál szimpatizánsaitól. Mert Soros… Orbán arcpirító húzása mégis működni fog.

Mindig van lejjebb – és amikor azt hinnénk, hogy a Fidesz és vezénylő tábornoka elérte mindennek az alját, na akkor csavar egyet a fideszes kampánycsapat az arcátlanság potméterén, és bebizonyítja, hogy beláthatatlanul messze még az aljasság-gödör feneke. A legújabb húzás: Orbán Viktor arcát és szignóját adja az össznépi kunyeráláshoz. Elvégre annyira nagy bajban a haza – mármint a Fidesz –, hogy csak a szimpatizánsok adományaiból futná Sorost megállító kampányra. Hát persze...

Az adománygyűjtő indok persze a rémuralomra törő milliárdos és ádáz szövetségesei. "Útjában állunk a Soros-tervnek, amely le akarja bontani a határkerítést, fel akarja számolni a nemzeti kormányokat, és azt szeretné elérni, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen. Soros György nyílt támadást intézett Magyarország ellen. Kiépített ügynökszervezet-hálózat és szinte korlátlan anyagi erőforrás áll a rendelkezésére. Mindemellett az ő tervét hajtják végre a brüsszeli bürokraták és a magyar ellenzéki politikusok is." Ezzel a szöveggel bíztatja adományozásra a pártelnök híveit.

Felesleges újra és újra cáfolni mindazt a blőd hazugságot, amit Orbán és sleppje percenként felbüfög. Ahogy bizonyítékokat sem érdemes számon kérni senkin. Mert nincs. Vagy van, de titkos. Persze nincs, ezért titkos, de ha már egyszer titkos, bármit lehet róla mondani. A tények pedig ma már messze nem olyan makacs dolgok, mint egykor, hiszen az Orbán-hitüek számára a habonyi alternatív igazságok lettek a valóság.

Nézzük inkább a számokat, mekkora nagy szüksége is van a Fidesznek az adományokra:

– Soros elleni kampányra eddig több mint 3 milliárdot költöttek az államkasszából - oda pedig senki nem önszántából fizet,

– a Fidesz állami támogatása minden évben 876 millió forint,

– a pártalapítványuk 530 millió forintot kap évente,

– a kampányra szintén az államtól közel 400 milliót kap az állampárt.

Ezek a legális forrásai a Fidesznek - nagyságrendekkel több, mint bármelyik másik pártnak, sőt, a teljes ellenzék összes támogatását is meghaladja.

A kevésbé legális források:

– az elvben pártfüggetlen állami média kizárólag az állampárt érdekeit nézi, a Fidesz igényeit szolgálja ki minden szinten,

– a teljes vidéki napilap-hálózat Mészáros Nem Stróman Lőrinc kezében van,

– a második legnagyobb kereskedelmi TV-hálózatot Andy Vajna bocsájtja Orbán rendelkezésére,

– az államkassza pedig kimeríthetetlen forrásokkal áll az állampárt rendelkezésére, amikor saját kommunikációs céljait akarja épp megvalósítani Rogán Nem Samesz Antal. Tavaly például 46,7 milliárdot költött el baráti médiumoknál a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.

Ebben a helyzetben joggal merül fel a bicskanyitogató kérdés: és mi nem kéne még?...

ZSIDAY VIKTOR: "MARADUNK EBBEN A FÉLÁZSIAI POSVÁNYBAN"

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: WINDISCH JUDIT
2018.01.04.


Tízszázalékos reálbér-növekedés mellett nagyon bénának kell lennie a kormánynak, hogy elbukja a választást, de a jövőre nézve van pár jelentős kockázat – mondja Zsiday Viktor befektetési szakember. 

Például, hogy milyen állapotban érkezünk a gazdasági fellendülés végéhez, 
mihez kezd majd a csúcson lévő 10-50 szereplő,  ha elapad az uniós pénz, mi lesz a nekik adott, egyre duzzadó hitelekkel. Interjú.

- A kormány azt hiszi, megtalálta az örök sikerre vivő utat, közben nem érzékeli, hogy strukturális változtatásokat nem tudott elérni

- Még tart a száguldás, de a végén megszorításra kényszerülhetünk

- A stadionok árából minden általános iskolai osztályban taníthatna anyanyelvi tanár

- Van alapja annak, hogy a kormány megpróbál tőkésosztályt képezni Magyarországon, a végrehajtás módja viszont a legtöbb ember számára elfogadhatatlan

- Idővel az lesz a kérdés, ha már nem lesz elég uniós pénz, amiből táplálkozhat a csúcson lévő 10-50 szereplő, akkor elindulnak-e az orosz–ukrán vonalon, rámozdulva más szereplők vagyonára

hvg.hu: Ki lehet mondani, hogy jobban élünk, mint négy éve?

Zsiday Viktor: Egyértelműen. A lakosság nagyobb része jobban él, mint négy éve. Szép lassan a devizahitelek is elmorzsolódnak, a bérek több szektorban jelentősen nőnek. Egy barátom mondta, hogy ha 10 százalékkal nőnek a reálbérek, egy kormányzatnak nagyon bénának kell lennie, hogy elbukja a választást.

hvg.hu: Nem is úgy áll most a széna.

Zs. V.: Nem. A kormány csodálatos helyzetben van, jön az uniós pénz, a bérnövekedés miatt nő a fogyasztás, ez élénkíti a gazdaságot, tehát a világon semmit nem kell csinálniuk...


ITT OLVASHATÓ

A MISKOLCI SZUPERKÓRHÁZBÓL TÁVOZÓ ORVOSOK ESETE JELZI AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN IS URALKODÓ KORRUPCIÓT

MÉRCE
Szerző: PÓSFAI ORSI
2018.01.04.


Miskolcon egy évvel ezelőtt vonták össze a megyei kórházat a városi fenntartású Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházzal (MISEK), így született meg a miskolci „szuperkórház”. Az összevonás során a korábban önállóan működő, negyven éves múltra visszatekintő, kultikus Gyermekegészségügyi Központot (GYEK) is beolvasztották az új intézménybe, emiatt a központ korábbi vezetője, Barkai László tavaly ősszel felmondott.

Most azért került ismét a hírekbe a miskolci kórház, mert további orvosok távoztak az intézménytől. Egyesek önként távoztak, például a radiológiai központ és laboratórium vezetője is, de másokat, főleg egyes stratégiai szakmák vezetőit sorra menesztettek a kórházból.

Szuperkórházak létesítéséről már jó ideje hallhatunk, bár leginkább a tervezett új budapesti kórházak kapcsán. Budapesten Észak-Pestre, Dél-Pestre és Dél-Budára terveznek szuperkórházakat, melyekre a fővárosnak nagy szüksége is van: a kórházak állapota az a kivételes terület, melyben a vidék jobban teljesít Budapestnél. Ez leginkább az elmúlt évek EU-s fejlesztéseinek köszönhető, melynek keretében több mint 500 milliárd forint jutott a korábban még jobb állapotban lévő budapesti és közép-magyarországi régión kívüli területek egészségügyére.

Az EU-s pénzeknek köszönhetően viszonylag jó állapotban lévő vidéki egészségügyi intézmények között az Index 2016-os cikke szerint van egy jól kialakult feladatmegosztás is: „a kis városi kórházak járóbeteg-ellátást, egynapos sebészeti beavatkozásokat végeznek vagy krónikus betegeket ápolnak, a komolyabb eseteket a megyei kórházakban látják el, és vannak olyan megyei vagy egyetemi centrumok, amelyek a nap 24 órájában el tudják látni a legsúlyosabb betegeket és sérülteket.”

Ennek ellenére 2016-ban és 2017-ben több vidéki kórházat is összevontak, a miskolci volt a 17-ik. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár 2017 februárjában jelentette be, hogy Miskolcon két, korábban önállóan működő intézmény összevonásával létrejön a miskolci szuperkórház. Ennek szükségességét azzal indokolta,
hogy ezzel egyrészt racionalizálódik a dolgozók terhelése, másrészt a betegek gyorsabb és jobb ellátáshoz juthatnak.

Azonban a szuperkórházról hamarosan kiderült, hogy politikai blöffnek tűnik. Ott kezdődött a probléma, hogy nem a megyei kórházat már 20 éve igazgató Csiba Gábort nevezték ki az új kórház élére, hanem a városi kórház igazgatóját, Tiba Sándort, akinek a testvére Tiba István fideszes országgyűlési képviselő...

CSALÁDOK ÉVE

FARKASVONÍTÁS BLOG
Szerző: Tarski
2018.01.03.


Hosszú évek során megszokhattunk már azt, hogy január elsejétől több jogszabály megváltozik. Most is ez történt, de az új jogszabályok közül jelentőségét tekintve kiemelkedik a családtámogatási rendszertovábbi fejlesztése. Eszerint január elsejétől például a gyed maximális összege 2018-ban eléri a bruttó 193 200 forintot, míg a diplomás gyed az alapképzésben részt vevő hallgatóknál 96 600 forintra, a mesterképzésben résztvevők esetében 126 350 forintra emelkedik. Továbbá növekszik a kétgyermekesek családi adókedvezménye, aminek nyomán háztartások 35 ezer forinttal többet tudnak megspórolni. Egyről két évre emelik a diplomás gyed időtartamát, így akár 1,5 millió forintnyi többlettámogatást is kaphatnak azok, akik az egyetem, főiskola alatt, vagy annak elvégzése után egy éven belül vállalnak gyermeket. Január elsejétől indul az ún. köldökzsinór program, amely azokat szólítja meg, akiknek magyar gyermeke nem Magyarország közigazgatási határain belül születik, hanem bárhol másutt a világon. Ezen szülők is jogosultakká válnak az egyszeri 64 125 forintos anyasági támogatásra, valamint a Babakötvényre.


Mindezek az intézkedések szerintem három alapvető célt szolgálhatnak: 1. a fiatalok körében a gyermekvállalási kedvet kívánják fokozni, 2. a külföldön élő magyar családokat akarják hazacsalogatni és végül 3. a gyermeknevelés anyagi leterhelésének csökkentésével, illetve átvállallásával a gyermeknevelés társadalmasítását akarják fokozni. Mindezek kétségtelenül fontos intézkedések, de ennél azért sokkal többről van szó, mégpedig az egész nemzet ügyéről. Az ugye, mindenki számára világos, hogy az új nemzedék lehet egy nemzetállam létének a letéteményezője, tehát az új nemzedék felnevelésének részbeni átvállalása, és a megfelelő nevelése egyúttal kijelöli azt az irányt, amelyik perspektívikusan meghatározza és behatárolja az adott nemzetállam minőségét és a nemzetállamok között elfoglalt helyét. Ebben a tekintetben két szélsőséges helyzet állhat elő: az egyik szerint Magyarország felolvad a többi nemzetállam kohójában és megszűnik a nemzetállami jellege. A második opció az lehet, hogy hazánk a lélekszámát megtartva, vagy növelve továbbra is részesévé válhat az európai nemzetállamok közösségének. Mindkét lehetőség ma reálisan létező opció, és ezért ma erről felelősen dönteni tényleg nemzetstratégiai jelentőséggel bír. A kormány pedig a jelek szerint a második opciót, tehát Magyarországnak, mint nemzetállamnak a perspektívikus túlélését kívánja előmozdítani.


Figyeljük meg, hogy ez a nemzetsratégiai döntés egyenesen következik a Fidesz “nemzetben” történő gondolkodásából. Ez a párt mindig kihangsúlyozta azt, hogy nemzeti jellegű párt és ezért legfőbb céljának a nemzeti integritásának a megtartása volt és jelenleg is ezt tekinti alapvető feladatának. Minden konkrét problémát ennek szemüvegén keresztül szemlélt és nem csupán szavakban foglalt állás ebben a tekintetben, hanem tettekben is. Ebben a vonatkozásban a mai balliberális ellenzék jelentős hátrányban van, mert az eddigi megnyilatkozásaiból inkább a kozmopolita szemléletmód sugárzott ki. Ilyen alapvetés esetén azonban megkérdőjeleződik az cél, hogy egy kormányváltás valóban szolgálhatná-e a az eddigi, a Fidesz által követett nemzetstratégiai elvek érvényesülését...


TRUMP ÉS ORBÁN: KENYERESPAJTÁSOK

ZÁRÓJEL BLOG
Szerző: BOKROS LAJOS
2018.01.04.



Trump és Orbán: kenyerespajtások, ezt a tapasztalatot mutatta föl az éppen elmúlt 2017-es esztendő. Nem véletlen, hogy Orbán rajongva szereti az amerikai elnököt. Egyéniségük, jellemük jórészt azonos. Más kérdés, hogy Trump nem veszi észre Orbánt, de hát az orrszarvúnak rossz a látása; csak akkor veszi észre a mezei pockot, amikor már eltaposta. Vagy még akkor sem.

Trump és Orbán: kenyerespajtások

A jellemrokonságnál azonban fontosabb a viselkedésből fakadó tény.

Van két hasonszőrű politikus. De melyek a közös tapasztalatok?


1. Hivatali hatalommal való visszaélés személyes anyagi előnyszerzés céljából. Család és oligarchia-társak gátlástalan gazdagítása állami erőforrásokkal és segédlettel.

2. Közömbösség az igazsággal, legtöbbször a valósággal szemben. Magyarul: a tények elferdítése, netán nyílt tagadása. A valóságot hamis hírnek beállítani (fake news).

3. Támadás a jogállami intézmények ellen, azok tekintélyének és működésének folyamatos aláásása. A jogállam kultúrájának pusztítása.

4. A nemzetközi kapcsolatok “zsoldos” jellegű felfogása: az egyik ugyanannyit nyer, mint amennyit a másik elveszít. Kölcsönösen előnyös együttműködés helyett harc. Kooperáció helyett konfliktus.

Mind Trump, mind Orbán mestere annak, hogy egészen mást mondjon, mint amit tesz.

Trumpot sokan pluto-populistának nevezik, hiszen intézkedései a szuper-gazdagoknak kedveznek, miközben szónoklatai a feldühödött és elégedetlen kisembert szólítják.

Szerencsére van különbség. Trump ez ideig mindössze meggyengítette a liberális, vagyis a jog uralmán alapuló demokráciát, Orbán viszont elpusztította azt. Amit Orbán és hasonszőrű társai megszépítve illiberális demokráciának hívnak, az nem más, mint a formális népszavazáson nyugvó diktatúra, szép magyar szóval: önkényuralom.

2017-ben az önkényuralom diadalmasan előrehaladt az egész világon, nem mellesleg éppen azért, mert az USA – legalábbis ideiglenesen – megszűnt a liberális demokrácia fáklyavivője lenni. Trump saját hazájában ugyan nem tudta eltiporni a fékeket és ellensúlyokat – így a végrehajtó hatalomtól független sajtót és igazságszolgáltatást – de naponta tesz botrányos kijelentéseket, amelyek sejtetik, hogy szívesen megtenné.

A világ szabadságszerető demokratái számára azonban kellene a fáklya, mert enélkül hideg és sötét van. Amíg az amerikai elnök csipogva (Twitter) tombol, addig a világon szabadon virágzik a kínai-orosz-török-azeri és mindenféle más önkényuralom.

A FFIDESZ III./III-AS CSAPATA: A NAV, AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ÉS A FŐÜGYÉSZSÉG

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2017.01.04.


A mai állampártnak nincs szüksége belbiztonsági besúgóhálózatra, hisz ott az adóhatóság, az Állami Számvevőszék és a főügyészség. Nincs olyan – ember, párt, civil szervezet vagy cég –, akiket ne tudnának felkoncolni pillanatok alatt.

Az Állami Számvevőszék rendíthetetlen kereszteshadjárata minden ellenzéki formáció ellen jól mutatja, mennyire mélyen van jelen a pártállam - ismét – az állampolgárok életében. Az ÁSZ legutóbb, több kisebb párttal egyetemben – megbírságolta, pontosabban megbírságolni készül az Együtt Korszakváltók Pártját is. A határozat-tervezetben, amelyet nemrég juttattak el a pártnak, egyebek mellett az olvasható: "az Együtt nem a gazdasági esemény tényleges tartalmának megfelelően mutatta be a bevételeit, amikor 2015. évben öt fő által 62 ezer Ft tagdíjként befizetett összeget adomány jogcímen vett nyilvántartásba és mutatta ki a pénzügyi kimutatásában."

A megállapításban nem az összeg kicsinysége az érdekes. Minthogy a törvények előírják, a pártoknak is – ahogy a vállalkozásoknak – minden fillérrel el kell tudniuk számolni. Az azonban már elgondolkodtató, sőt, egyenesen ijesztő, hogy az Állami Számvevőszék honnan tudja, ki a párt tagja? Az ellenőrzés során kizárólag a törvényben meghatározott dokumentumokat kérhette be a vizsgálatot végző szervezet a párttól, ezek között pedig nem lelhető fel a tagnyilvántartás. Ha viszont mégis a számvevők tudomására jutott, ki volt párttag 2015-ben, akkor azzal sértett törvényt, hisz ilyen szenzibilis személyes adatot nem kezelhetnek az ÁSZ berkein belül. Már ha egy pillanatra is komolyan vesszük még, hogy Magyarország jogállam.

Márpedig annak kell tekinteni, hisz maga az ÁSZ adott ki nemrég egy közleményt, amelyben leszögezik: "Az ÁSZ a magyar jogállamiság egyik legfontosabb garanciális intézménye, így a minden alapot nélkülöző, de az ÁSZ-szal szembeni közbizalom aláásására alkalmas kijelentések, az ÁSZ jó hírnevét sértő politikai nyilatkozatok és valótlanságokat tartalmazó közlések a magyar demokratikus jogállam alapjait veszélyeztetik. Az ÁSZ felszólítja az Együtt elnökét és a párt nevében nyilatkozókat, hogy tartózkodjanak a valótlanságok állításától."

Azt talán hagyjuk is, hogy mennyire tekinthető a magyar jogállamiság egyik legfontosabb garanciális intézményének az a szervezet, amelynek határozatával szemben semmilyen fórumon nem lehet jogorvoslatot kérni. Főként akkor, amikor e garanciális intézmény élén Orbán Viktor személyes gyámolítottja, az évtizedekig kiemelkedően megbízható pártkatona, Domokos László áll. (Domokosnak sem hovatartozása, sem szakmai képességei nem képezik vita tárgyát – kedves, habzó szájú Gajdics Ottó. Csupán annyi: e legfontosabb garanciális intézmény pártutasításokat hajt -e végre? Ez pedig nem is kérdés.)...

"A ZENÉSZEK ZENÉLJENEK, A POLITIKUSOK POLITIZÁLJANAK!"

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: ÉRY BALÁZS
2018.01.04.


Nagy Feró szerint: „a zenészek zenéljenek, a politikusok politizáljanak, s ne foglalkozzanak egymással”. [A “minek mindenbe belekeverni a poltikát?!” – a status quót védelmező, széleslátókörű, tájékozott és éleselméjű hozzászólók princípiuma a nemzeti együttműködés üzenőfalán is.] Egy ideális társadalmi rendszerben lehetne ez a természetes munkamegosztás, de ma Magyarországon…?! (Most következhetne a Nagy Feró-életmű szakmai bírálata, esetleg – mivel nem értek egyet a „nemzet csótányának” véleményével – az Orbán Band országlásának kritikája, de inkább térjünk vissza eredeti témánkhoz!) De vajon hol húzódik a határ a művészet és a társadalombírálat, vagy a politika között? Könnyedén leválasztható-e az etikai, erkölcsi, eszmei mondanivaló a hordozó közegről például a pop-rockzene esetében. Akkor politizál-e hatékonyabban (egyértelműen) egy zenész, ha tiltakozó röpiratot ír alá, vagy ha dalaiban következetesen képviselni képes meghatározható értékeket, elveket? Ugye nem kell magyaráznom, miért pont Koncz Zsuzsát kérdeztem erről?

Nem tudom, milyen lenne egy olyan élet amilyet a fenti idézet sugall? Te cipész vagy csinálj cipőt, ne törődj, az időjárással, az úttal, a ruhával se, csak a cipővel, ahhoz értesz. Ha csak bakancsot gyárthatsz, mert az kell a katonának, ne akarj báli cipőt, mert az tilos, és ne is tégy semmit, hogy ez megváltozzon. Maradj a kaptafádnál, hiszen Te csak cipész vagy. A háború, vagy a béke nem a Te dolgod azt mások csinálják. Te maximum halj bele, lehetőleg szó nélkül!

Volt idő, amikor nagyjából ilyen szabályok között éltünk de ez elmúlt. Mellesleg a magam részéről Bródy szövegeivel akkor is igyekeztem „hangot” adni efölötti nemtetszésemnek. Miért ne mondhatnám el, milyennek is látom ezt a mi kis világunkat, önmagamat benne, vagy másokat, mit gondolok minderről, rólunk, mindnyájunkról és hogy mit érzek? Én ezt nem hívom politizálásnak, ez inkább a felelősség vállalása mindazért, ami körülvesz. A dal számomra a pillanat lenyomata, ha úgy tetszik, látlelet a világról. Amikor azt éneklem: Miért hagytuk, hogy így legyen, vagy azt hogy… és ha engem lánckerék taposna alattam a föld is sírva beomolna… vagy hogy: azt mondta az én anyám ez a hely az én hazám…

Arról énekelek, amit érzek, gondolok. Végtelenül leegyszerűsített, egyáltalán nem helytálló megállapítás az, hogy ezek a dalok politizálnának! Az ember közösségre ítéltetett lény, nem teheti meg, hogy nem veszi figyelembe a másikat, a többieket. Persze abban az előbb említett régi világban elő lehetett írni, hogy akkor a dal szóljon a szerelemről, azaz cipész maradj a kaptafánál. De volt másik véglet is, mikor pol-beat fesztivált rendeltek, ahol szólt dal az agresszor amerikai repülőről, esetleg Kennedy elnök gazságairól. Ez politika volt, nyom nélkül elmúlt, és mert nem rólunk szóltak ezek a dalok, nem volt semmilyen hatásuk.

A művészember érzékeny „szerkezet”, kicsit talán úgy működik, mint egy „hőmérő”. Figyel és reagál. Még az is, aki csak „zörög”, dübörög és üresnek tűnik a végtelenségig. Azt mondja: ” hé, világ , ilyen rémesnek, elviselhetetlennek látlak! Gondolkodj el ezen ”. És a „mondanivaló” így is hiteles, akkor is, ha én magam a zenével való „beszélgetés” híve vagyok. Örömmel éneklek a műfajban „őshonos” lírai, szerelmes dalokat, de nagyon izgat, hogy ezeken a hagyományos témákon kívül mi mindent lehet még megfogalmazni a műfaj keretein belül? Mindig is ez érdekelt. Ezért énekeltem, éneklek verseket is például.

Régen is ellentmondásos volt a világ de ma a helyzet, úgymond, fokozódik, feszültségek halmozódnak mindenfelé. Etnikai feszültségek, – igen anakronisztikus módon – vallási, vagy legalábbis vallási köntösbe bújt feszültségek, sima politikai feszültségek, és természetesen gazdasági feszültségek, a szegény és a gazdag világ közötti különbség. Ezek világméretű konfliktusok, és igen veszélyesek. Az ember egy puskaporos hordó tetején érzi magát. Kérdés, hogy a zene alapvetően érzelemgazdag közegében miképpen jelennek meg ezek a dolgok manapság, megjelennek-e egyáltalán, működik-e a művészetek tükör funkciója.

A könnyűzenében alapvető különbség van a megközelítések között. Vannak a trendlovagok, akik csak meg akarnak felelni a sablonnak, „megélhetési” muzsikusok. Nem akarnak semmit, csak sikert, illetve pénzt. Sokat. Nincs mondandójuk, nincsenek gondolataik, mozdulataik is betanultak, a jelmezük sem a sajátjuk, csak amit a divat előír, azt alkalmazzák. Minimal art: eldobható „műanyag zene”, a megtévesztésig egyforma „csomagolásban”. A másik hozzáállás, amikor így vagy úgy, de jelen van az alkotás vágya, a szerző, előadó önmagából szeretne kifejezni valamit a zenéjével. Ha politikus alkat, mintegy tükröt tart a másik, a társai, a társadalom elé, elmondja azt, hogy ő erről az egészről miképpen vélekedik. Vajon ezt miért ne tehetné?...

A NEMZETI TŐKÉSOSZTÁLY CSŐDJE

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: HAJDÚ PÉTER
2018.01.04.


Már a 2010-es hatalomra jutás előtt fontos célja volt Orbán Viktornak a nemzeti tőkésosztály létrehozása. A törekvés üdvözlendő volt, hiszen a nemzetközi vállalatok többszörös előnyből indultak a rendszerváltás, majd különösen az uniós csatlakozás után, köszönhetően egyrészt hatalmas tőkeerejüknek, másrészt az anyaállamok hathatós támogatásának.

Sokunk szemében azért is volt szimpatikus az elképzelés, mert abban reménykedhettünk, hogy a legtehetségesebbek, a legrátermettebbek kapják az állami segítséget, és néhány év alatt – a különböző csatornákon keresztül érkező központi segítség felhasználásával is – nemzetközileg versenyképes vállalkozásokká növik ki magukat.

Hiábavaló volt a remény. A nemzeti vállalkozói réteg létrejött – de nem úgy, ahogy ideális lett volna. Sőt. Az uniós támogatásokat és az adófizetői pénzeket nem a legtehetségesebbek, a legrátermettebbek kapták – hanem a kormányhoz, illetve személy szerint Orbán Viktorhoz közel állók. Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Szemerey Tamás, a Matolcsy-klán, az Orbán-vő Tiborcz István és még sokan mások jelentős állami megbízásokat kaptak, mégis képtelenek nemzetközi szinten versenyképessé válni a piacon. Pedig a kezükbe került ajándék pénzeket akár okosan is felhasználhatták volna.

Azok sem jutottak sokra, akiket az ingyenpénz mellett multiellenes törvényekkel segített a kormány. Ilyenek a plázastoppal, a vasárnapi zárvatartással, az élelmiszer-utalványok piacának állami letarolásával megtámogatott hazai láncok. Jó példa erre a CBA korábbi osztódása, de még inkább az a közelmúlt vezető híre Baldauf László meglepő döntéséről: kiszáll az üzletből, a Lidlnek adja el jó néhány áruházát. Különösen tudathasadásos volt a nyugdíjba vonuló CBA-vezér magyarázata, amikor az eladás után arról beszélt, hogy vissza kell szorítani a multikat.

De nem csak a haveri pénzosztogatás a probléma a jelenlegi kormány tevékenységével kapcsolatosan. Komolyabb gond a személyre szóló törvénykezés, illetve az, hogy általánossá vált az állami szervek – például az adóhivatal, a számvevőszék – egyéni, pártérdekek szerinti használata. Ez egyrészt erkölcsi kérdés, másrészt a gazdaságot is visszafogja. Hiszen a tízmilliárdokkal támogatott baráti multik kivételével elriasztja a befektetésektől a fejlett külföldi cégeket, de ami még nagyobb gond, a növekedésre képes hazai vállalkozások vezetői is meggondolják, gyarapodjanak-e egy bizonyos méret fölé. Nem ritka ugyanis, hogy egy prosperáló vállalkozást kinéz magának valamelyik haver, és ha nem adják nyomott áron, akkor a legkülönbözőbb állami szervek zaklatásai teszik lehetetlenné a normális működését, a végén pedig csak kénytelen ár alatt eladni vállalkozását az eredeti tulajdonos...

A MAGYAROK TÖBBSÉGE SZÍVESEN FOGADNÁ A PÁRTÁLLAMOT

1000 A MI HAZÁNK
Szerző: HaFr
2018.01.03.


Az Állami Számvevőszék a szóvivője útján büszkén jelenti be, hogy a választásokig már nem fogja ellenőrizni a Fidesz gazdálkodását, miután a legutóbbi ellenőrzésen mindent rendben talált nála -- ellenben az összes ellenzéki pártot megbírságolta. Miután megvette az ország gázellátásának felét, legutóbb egy erőművet, és elvitt egy-két közbeszerzést a decemberi EU-s pénzesőben -- mindezt napokon belül -- Mészárosról büszkén hirdeti a rezsim, hogy 2018 első munkanapján majd' 50 milliárdos tendert nyert. Egy mai hír szerint Tiborcznak éppen luxusszállodák néznek ki. Az irracionalitás tombolásának más fajta jeleként simán lenyeli a választó, hogy "nincs szükségünk a németek pénzére", amikor nagyjából a németek pénzén élünk (túl), akár ha az exportképes vállalatainkat nézzük, akár ha az EU támogatását. Elnézzük, amint az óvodásaink és iskolásaink köré lőterek épülnek és idejekorán beveszi magát a lelkükbe a primitivizmus és az agresszió. Tovább erősítve a hadait, vélhetően mielőtt valamiféle Jugendszervezetet is felállít, Orbán levélben fordul a szavazóihoz anyagi támogatásért olyan állításokat téve a csekkhez mellékelt levelében, amelytől minden épeszű embernek elzsibbad az agya, de a híveknél minden bizonnyal eléri a kívánt hatást: nem csak hogy a végtelenül korrupt rezsim pártját saját pénzecskéjükből támogassák, hanem hogy megerősödjön az Orbán és közöttük táplált véd- és dacszövetség. (Meg hát lesz a döntésükben egy csipetnyi félelem is: vajon mennyit ildomos adni, illetve mi lesz, ha megtudják, hogy nem adtam.) Közben a többiek érzékelik a tovább erősödő Orbán-rendszert, és látva a szervezettséget egyre kevésbé lesznek hajlandók a saját pártjaikért elvándorolni a szavazófülékékig. Lemondanak róluk. Barát vagy ellenség legyen, mindenki érzékeli, ahogy az orbánizmus ellenállhatatlanul szervezi a társadalmat a saját céljaira, az életünket a vagyonuk üzemeltetése köré, a jövőnket a saját szájuk íze és érdekei szerint.

Én mindig azt írom, semmi különös nincs abban, hogy a magyarok nagy többsége nem érti a kapitalizmus és a liberális demokrácia működését, ti. hogy mire jók és miért rossz a hiányuk. Ennek a népnek sosem volt alkalma megtudni, milyen, amikor tényleg -- nem csak a propaganda szintjén -- sikeres egy ország. A kormány pedig mindent megtesz azért, hogy a nép ne is tudja meg. Emberemlékezet óta a legsikeresebb történeti korszakunkról, a kiegyezést követő dualizmusról, 1867 százötvenedik évfordulóján egy hang sem volt a kormánypárti (azaz a lakosság 90%-át befolyásoló, 50%-át kizárólag befolyásoló) médiában. Nem lehet, mert az ugye nem volt annyira "nemzeti", amennyire a mai fogalmaink szerint kéne. A magyarok autokratikus-kifosztó rendszerekhez szoktak, az ezekhez való alkalmazkodás stratégiáit ismerik, ez van a DNS-ünkben, erre készülünk most is...

HOGYAN TUDJA ÉPP A FIDESZ MEGÚSZNI A SZÁMVEVŐSZÉKI VIZSGÁLATOT?

INDEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2018.01.04.


A Fidesz (és a KDNP) is megússza, hogy a választásokig kutakodjon a gazdálkodásukban az utóbbi időben nagyon bekeményedő Állami Számvevőszék. Ennyire kilóg a lóláb? Nem egészen: Orbánéknak szerencséjük van, méghozzá azért, mert a 94-es választás után az MSZP és az SZDSZ került kivételes helyzetbe. A Fidesznek a jogszabályi környezettel is jól jön ki a lépés: 2010 után még keményebb büntetést kaphattak volna, mint most a Jobbik, mert ami akkor még csupán etikátlan volt, az ma már törvénytelen is.

Tavaly év végén jelent meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2018 első félévére vonatkozó ellenőrzési terve, amelyből kiderült, hogy a szervezet májusig az MNB, az NMHH, a MÁK és több önkormányzat mellett pártok alapítványait is ellenőrizni fogja. A hét ellenőrizni tervezett pártalapítvány az MSZP-hez, az LMP-hez, a DK-hoz, a Jobbikhoz, az Együtthöz, a Liberálisokhoz és a Párbeszédhez tartozik.

Önmagában ebben nincs semmi meglepő, hiszen az ÁSZ-nak az a dolga, hogy pártok és pártalapítványok gazdálkodását is ellenőrizze, viszont ez a helyzet azt is jelenti, hogy
az áprilisi választásokig csak a Fidesz és a KDNP gazdálkodását nem vizsgálja ismét az állami szervezet.

Azok után, hogy decemberben a Jobbik 660 milliós gigabüntetést kapott az ÁSZ-tól és több kisebb pártra is komoly bírságot szabtak ki, adja magát az az értelmezés, hogy itt nemcsak a lóláb lóg ki, hanem az egész ló.

De tényleg arról van szó, hogy Orbánék már a látszatra mit sem adva zsinóron rángatnak egy elvileg független állami szervezetet? Mégis hogyan lehetséges, hogy a választásokig csak a kormánypártokat nem ellenőrzi az ÁSZ? A különös helyzetre több magyarázat is kínálkozik:...

A CSÚCSÉRTELMISÉGIEK ÚJRA KIVONNÁK A POLITIKÁT A POLITIKÁBÓL

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.01.04.


V18 (Válasszunk! 2018) néven 11 többé-kevésbé csúcsértelmiségi állt elő, hogy megoldanák az ellenzék baját. Nem a jóindulatát szeretném megkérdőjelezni ezeknek az embereknek, de egy számot szeretnék a figyelmükbe ajánlani: 96 nap.

Ennyi nap van hátra a választásokig, ha a legkorábbi időpontra írja azt ki a Fidesz (na jó, Áder János). 96 nappal a választások előtt pedig előáll ez a 11 ember, és egyszerre beszélnek arról, hogy a választókat mozgósítanák, hogy segítenének közös programot írni az ellenzéknek, hogy megtalálnák a jó egyéni jelölteket, szükség van egy miniszterelnök-jelöltre, de nem tudják ki az, és hogy szívesen beszállnának egy árnyékkormányba is.

A szerdai sajtótájékoztatón persze kiderült, hogy ezek így mind igazak egyszerre, de ők maguk sem tudják mit akarnak. Az viszont amit eddig tudunk róluk, inkább árt, mint segít. Lehet, hogy nagy bejelentés helyett először inkább ki kéne találni, mit akarnak.

Hiszen már az is, hogy egyszerre mindent akarnak az urak és hölgyek, jól mutatja, hogy egyrészt tényleg segíteni akarnak, másrészt pedig lehet, hogy a szakmájukhoz értenek, de a politikához, és leginkább a politikai kampányoláshoz egyáltalán nem.

Balázs Péter volt EU-biztos például azt mondta az RTL Híradónak, azt szeretnék, ha a pártok felzárkóznának hozzájuk. De mihez? Egy bejelentéshez?

Szükség van egy közös miniszterelnök-jelöltre? Tényleg? És azt vajon hogyan akarnák elérni, hogy minden párt támogassa az ő jelöltjüket? Meg egyáltalán nem egy jelölt kéne előbb? Jelölt és politikai erő nélkül egy ilyet bedobni, nem többet árt mint használ a jelenlegi helyzetben?

96 nappal a választások előtt, 4 év nem-politikai cselekvés után előállni, és megmondani, itt vagyunk és mi mutatjuk a tuti frankót, nem tűnik a legjobb döntésnek...

AZ UNIÓ REBELLISEI EGYSÉGFRONTBA TÖMÖRÜLNEK - NEMZETKÖZI LAPSZEMLE

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2018.01.04.


A lengyel és a magyar kormányfő közös sajtótájékoztatójából az amerikai Fox News az AP hírügynökség alapján azt emelte ki, hogy szerintük az Európai Unióban sikerült elterjeszteni kvótaellenes nézeteiket, amit egyre több ország támogat.

A Washington Post Orbánt idézve Ausztriával példálózott, merthogy a választásokkal épphogy a demokráciát állították vissza, hisz az osztrákok is elutasították az uniós migrációs politikát. A magyar kormányfő ezzel összefüggésben fontosnak tartotta elmondani egyrészt, hogy az uniós menekültpolitika látványosan megbukott, - ezt egyébként a Deutsche Welle is tudósítása címében hangsúlyozta.

Másodsorban pedig azt, hogy az unió gazdasági növekedéséhez és biztonságához a magyarok épp úgy hozzájárultak, mint a lengyelek. Épp ez ad alapot arra, hogy beleszólhassanak az Unió jövőjébe. Ezt egyébként a Reuters tudósítása is fontosnak tartotta interpretálni, méghozzá a lengyel kormányfőt idézve, azaz kettejük összhangja több, mint figyelemfelkeltés. Ugyanakkor az AP tudósítása megjegyezte, hogy egyik fél sem említette meg az egymás iránti, kölcsönös szolidaritást, már ami a Tanácson belüli vétójogukat illeti abban az esetben, ha az Európai Unió szankciókkal sújtaná bármelyiküket.

Egyébként, ha csak a tudósítások címeit nézzük, akkor is tökéletes értékelést kapunk a két kormányfő találkozójáról: a Reuters azt emelte ki, hogy Lengyelország és Magyarország nagyobb beleszólást követel az unió jövőjének alakításába, a Bloomberg szerint az illiberális vezetők összetartanak, miközben a post-Brexit helyzetben zsugorodnak az uniós alapok. Az Unió rebellisei egységfrontba tömörülnek – így pedig az Euractiv fogalmazott. A Politico kiemelése telitalálat: Ne zárjanak, ne rekesszenek ki minket!...


ITT OLVASHATÓ

HUSZONÉVESEN MILLIÁRDOSOK - ÍGY ÁLL SAJÁT LÁBÁN AZ ORBÁN-REZSIM MÁSODIK GENERÁCIÓJA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.01.04.


Kennedyk vagy Alijevek? A nyugati vagy a keleti változatra hasonlítanak jobban a közelmúltban kialakult magyar politikus- és oligarcha-dinasztiák? Az Orbán-Tiborcz házaspár, a három Mészáros-testvér és Matolcsy Ádám vagyona összesen tízmilliárdos nagyságrendű, Mészárosék második generációja ráadásul több százmilliárdos tőzsdei értékű cégek döntéshozó és ellenőrző testületeiben is szerepet kapott.

A náci Németországban sem történt meg, hogy a nagyipari állami beszállítókat, például a Kruppot vagy a Thyssent Hitler strómanjai vagy rokonsága szerezze meg és működtesse. Erős a párhuzam? Autokráciák és diktatúrák különféle módon viszonyulnak a magántulajdonhoz.

Magyar Bálint szociológus, volt SZDSZ-es politikus, a posztkommunista maffiaállam könyvsorozat szerzője szerint a kommunista diktatúrákban a fogyasztási javakból (üdülő, autó) több és drágább jutott ugyan a nómenklatúra tagjainak, de nem volt módjuk kiurgóan számottevő, örökíthető vagyont felhalmozni, vagy éppen a politikai ranglétrán a magas rangú szüleikhez hasonló karriert befutni. Még a klánszerűen működő Apró családnak is csak egy rövid időre sikerült bejuttatnia Gyurcsány Ferencet a száz leggazdagabb magyar közé.

Az akkori elit gyerekeinek természetesen könnyebb volt az élete: jobb iskolák, állások vártak rájuk, mint a proletárdiktatúra proletárgyerekeire. De állami üzletből eredő milliárdokra (kivételes eseteket, például Dobi István fiát leszámítva) nem számíthattak. Ellentétben napjaink oligarcháival és, mint látjuk, az ő gyermekeikkel.

Az örökíthető vagyon nagyságáról, növekedésének elképesztő mértékéről szólnak az évenként megjelenő gazdagember-listák, illetve például az Átlátszó összefoglalói: nemrég a Horthy-rendszer legvagyonosabbjaival mértük össze Mészáros Lőrinc birodalmát, és azt is bemutattuk, mi áll hetvenszeres tőzsdei árfolyam-emelkedés hátterében.

Mészáros Lőrinc a teljes magyar gazdaságtörténet leggyorsabban gazdagodó milliárdosa – infografikákkal

Égig érő fák nőttek a pesti tőzsdén Mészáros Lőrinc nyomában

A Fidesz-közeli családoknak 2010 előtt is csurrant-cseppent. Már a kilencvenes évek elején pártszékházpénzt teleportáltak „közeli” cégek érintésével Orbán Viktor édesapja bányavállalatába. Majd Orbán feleségéről, Lévai Anikóról derült ki, hogy nem csak jelentős föld- és szőlőbirtokos, de szőlészete állami támogatásokra is pályázik.

A másodvonalbeli politikus-elitben immár külön kaszt a feleségeké: Vajna Tímeáé, Rogán Cecíliáé, illetve a Habony-menyasszonyok gyorsan rotáló csapatáé. Az sem szúr különösebben szemet, amikor – ahogy Lázár János kisfiai Mádon – iskoláskorú gyerekek válnak földbirtokossá, éltes matrónák pedig, például Kósa Lajos miniszter 82 éves édesanyja pedig mezőgazdasági vállalkozás tulajdonosává.

Szintlépés azonban a második generáció, a leszármazottak és házastársaik százmilliós, milliárdos tételekkel való kistafírozása, piacvezető cégek menedzsmentjébe való beemelése...

A DÖNTÉS A MI KEZÜNKBEN VAN


KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.01.04.


Napjainkban a modern technológia egyre inkább meghatározza életünket, az okostelefonoktól kezdve a robotokon át a városok felett repkedő drónokig. Cikkünkben ez utóbbi felhasználásával szeretnénk foglalkozni, ugyanis egy Közép-afrikai ország lakosai igen érdekes felhasználási módot találtak a modern kor robotrepülőinek. Egy olyan módszert, mely ezidáig már több száz ember életét mentette meg, és fogja megmenteni a közeljövőben is.

Ruanda az a Közép-afrikai ország, melynek meglétéről talán csak igen kevesek tudnának, ha nem ott zajlik le az elmúlt évtizedek legbrutálisabb népirtása. 1994-ben négy hónap leforgása alatt legalább 1 millió ruandait mészárolt le, a hutu törzs vezette kormány. Milliók kényszerültek elhagyni otthonaikat az eszetlen mészárlás elől menekülve. Az akkori események – hasonlóan a napjainkban zajló rohingya népirtáshoz – bejárták a világsajtót. Azonban az ezt követő években nem igazán érkeztek hírek a kicsiny országból, egészen mostanáig.

Ezúttal azonban nem szomorú apropója van a dolognak, épp ellenkezőleg. A ruandai kormány és egy amerikai cég, a Zipline, egy olyan projektet dolgozott ki közösen, mely forradalmasíthatja a peremvidékeken lakók orvosi ellátását, újra esélyt adva azon családoknak, melyek korábban a biztos halállal néztek szembe egy baleset vagy épp szülés következtében.

A Zipline egy olyan Szilícium-völgybeli cég, mely drónok gyártásával foglalkozik, azonban a korábban sokszor látott funkciót – katonai célokat – mellőzve. Nem az emberi élet kioltására alkalmas, hanem az emberi élet megóvására készült drónok gyártásával foglalkozik. A cég a ruandai kormánnyal együttműködve dolgozott ki egy rendszert, mely legfeljebb 30 percen belül eljuttatja a szükséges gyógyszer, vért vagy épp antibiotikumot az akár nagyvárosoktól távol lévő kicsiny települések kórházaiba is. Olyan helyekre, ahova a drónok használata nélkül csak órák, rosszabb esetben pedig csak napok alatt érne a segítség akkor, amikor már nem lenne kinek segíteni, ugyanis túl késő lenne...

AZ ORBÁN-KORMÁNY PÉNZOSZTÁSA - ÖNÖS ÉRDEK ALAPJÁN

VÁROSI KURÍR - VOKS2018
Szerző: Városi Kurír
2018.01.04.


A kormány az ünnepek előtt újabb 200 milliárd forintot osztott szét a hozzá közel álló határon túli szervezetek, egyházak, illetve a labdarúgás támogatására – jelentette ki a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.

Ez is azt bizonyítja, hogy az Orbán-kormány a közpénzeket nem a közjó érdekében, a szociális rendszer, az egészségügy és az oktatás fejlesztésére, az ország modernizálására, hanem önös érdekei mentén használja fel – közölte Niedermüller Péter.

Hozzátette: ha a demokratikus ellenzék alakíthat kormányt 2018-ban, az ország fejlesztésére fogják fordítani az adófizetők pénzét.

Mint elmondta: a kormány az ünnepek előtt elfogadott rendeletek szerint 30,7 milliárd forintot juttat a Magyarországi Református Egyháznak, illetve, miközben az állami egyetemek súlyos gondokkal küszködnek, 8,2 milliárd forint jut a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek.

Jelentős támogatást kapnak határon túli egyházi szervezetek: 27 milliárd forintot az Erdélyi Református Egyházkerület és 1,5 milliárd forintot a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség. A Kárpátaljai Magyar Főiskolákért Jótékonysági Alapítvány 2,2 milliárd forint magyarországi költségvetési támogatásban részesül.

Ugyanakkor továbbra is jelentős összeg, 37 milliárd forint megy el a labdarúgásra. A többi között a nyíregyházi stadion építésére és határon túli klubok – a dunaszerdahelyi, a révkomáromi, a munkácsi és a csíkszeredai – támogatására is...

GYŰJTÉS SZEMMŰTÉTRE

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.01.04.


Esmeraldának, de lett is olyan a látása a népszerű sorozat-hősnőnek, hogy a sas leszáll az ablakára a receptért!
Orbán pofátlansága olyan szép, hogy az ember el is felejt dühöngeni rajta, hiszen amikor Mészáros Lőrincnek hívják, akkor az ország leggazdagabb magánszemélyei közé tartozik, amikor meg miniszterelnöknek, akkor úgy bánik az ország - a te, az én meg a Tót Ottó - pénzével, mint egy középkori uralkodó a kincstárával.
Szerintem ott is tartja a gatyája zsebében, és gyönyörködve morzsolgatja szotyolázás közben - mikor mi akad a kezébe, hol egy mogyoró, hol egy erőmű...
Szeretett Vezérünk ugyanis pénzt kér a választóktól nemes céljai támogatására, merthogy ami rendelkezésére áll, az kevés az előtte tornyosuló gigászi feladathoz - üres a kincstár, jól tudja.
És onnan tudja jól, hogy ő volt az, aki kilopta belőle a lóvét, a maradékból meg stadionokat építget, merthogy ez a hobbija, meg a zsebhoki.

Nem az a fájdalmas ebben, hogy ez már valóban az elszemtelenedés csúcsa, hanem az, ahogy erre magyarember reagál a Nyugati Pályaudvar előtt.
A sok kilógó seggű szegényember mellébeszél, meg azt mondja, hogy ha lenne pénze, támogatná a kormányt az előtte álló harcokban anyagilag, így csak minden másban - ahelyett, hogy elküldené a francba azt, aki az ország legnagyobb tolvaja, aki emellett legfeljebb beteg elméje rémeivel folytat kilátástalan harcot - igaz, azt legalább állandóan.
Gyermekkorunkban is kellett egy ismeretlen és megfoghatatlan fogalom, amitől retteghettünk, akkor ezt - családi tradíciótól függően - hol Mumusnak, hol Bumbusnak hívták, és a neve említésére is rettegve bújt a kisgyerek a dunyha alá.
Igaz, akkor mi négyévesek voltunk, mostanra meg a társadalmat sikerült elmeállapotát tekintve egy négyéves szintjére zülleszteni, mondván jön a Migráncs, mars a dunyha alá - de előtte perkáld le a dunyhahasználati díjat.
Siralmas.
A nép libasültet akar enni, miközben kulcsot ad a rókának a libaólhoz...

VALAMI NEM STIMMEL AZ ISKOLÁK HONVÉDELMI TERVÉVEL

24.HU
Szerző: KOVÁCS MÁRTA
2018.01.04.


A kormány a NATO-ra mutogat, pedig a honvédelmi intézkedési terv közel sem új fogalom: már négy éve is létezett, csak akkor még nem hivatkoztak a migrációs válságra.

Ahogy korábban megírtuk, hamarosan minden óvodának és iskolának fel kell készülnie a terrortámadásra: fél évet kaptak, hogy Honvédelmi Intézkedési Tervet (HIT) készítsenek maguknak.

Az oktatási intézményeknek elküldött dokumentumból kiderül, hogy

az intézmény vezetője felelős az intézményre háruló honvédelmi és a válságkezelés katonai vonatkozású feladatai végrehajtásának megszervezéséért és támogatásáért.

A HIT a dokumentum szerint azért szükséges, hogy biztosítsa a feladatok végrehajtására való képességet megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, rendkívüli állapot, szükségállapot vagy váratlan támadás esetén.

A kormányzati terv leszögezi, hogy az intézménynek kell biztosítani
  • a honvédelmi feladatok végrehajtásának folyamatos irányítását,
  • a terveknek a bekövetkező változásoknak megfelelő pontosítását,
  • felkészülésüket a további rendszabályok kialakítására és azok végrehajtására, illetve
  • a terrorcselekmények elleni védelmi rendszabályok bevezetésére.
Arról nem esik szó, miért az intézményvezető feladata mindez az egyébként is sok helyen erőforráshiánnyal küzdő iskolákban, illetve hogy például a bölcsődékre miért nem vonatkozik a rendelet.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vasárnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az oktatási intézményekben egy NATO-kötelezettség miatt kell honvédelmi terveket készíteni, az erről szóló előírások hátterében pedig az áll, hogy „a migrációs válság következtében Európának nincs olyan pontja, ahol ki lehetne zárni terrorcselekmény elkövetését”...

LŐTÉR

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.01.03.


Munkára, harcra kész. MHK. Az ötvenes évek széles tömegeket mozgósító mozgalmi mozgalma. Munka és harc. Szovjet tőről fakadó kötelező. Futni kellett meg kislabdát dobni. Mindenkinek. Emhákázott az ország apraja-nagyja. Nem lehetett tunyulni, mert az ellenség nem aludt. Az imperialisták. De lőteret nem építtetett Rákosi Mátyás! És terrorelhárítási tervet sem kellett készíteniük az iskoláknak!

Mondom egy ideje, ilyen förtelmes korszaka nem volt a magyar történelemnek, ilyen elmebeteg briganti nem került még a kormányrúdhoz. Sok büdös tróger gyilkolta már ezt a népet, de eddig mindegyiket a világpolitika szennyáradata okádta ki magából. 
Magyarország lakossága soha, a honfoglalás óta soha nem volt annyira független, amilyen 1990. óta, soha nem fordult még elő, hogy társadalmi és gazdasági viszonyait nem külső körülmények kényszerítő hatására lehetett alakítania. Azaz önszántából termelte ki magából első miniszterelnökét, akinek sikerült néhány hónap alatt - most már látjuk - visszafordíthatatlanul tönkretennie az egész országot, és finom meleg akolt építenie kedvenc "politikusának", egy tomboló gazembernek, aki remélhetőleg annyira azért beszámítható, hogy a független orvosszakértők tetteiért felelősnek nyilvánítják, és nem egy elmegyógyintézetbe utalják, nyilvánvalóan életfogytig tartó büntetésének letöltésére.
A rendszerváltás első miniszterelnökének másik kreatúrája, a Torgyán nevű pojáca valamilyen rendezvényen (a fene emlékszik rá, mi volt az) eljuttatta odáig a hallgatóságát, hogy érezhetően kezdett kialakulni a lincshangulat, többen el is indultak felé. Akkor ez a bármilyen aljasságra kész, de alapjában véve kisstílű szélhámos elkezdett ordítani, hogy "komcsik haza", és ritmusra a levegőbe lökte a karját. Az előtte hullámzó csürhe megállt, és elkezdett vele együtt üvölteni, komcsik haza.
Akkor nem gondoltam, hogy ez a kép a maga primitív iszonyatával ennyire rögzülni fog bennem, hogy megrezzenek, amikor valamiről eszembe jut. Azt még kevésbé gondoltam, hogy jön még egy, az előbbinél is ostobább gonosztevő, aki folyamatosan élni fog ezzel a zsigerekre ható akcióval, és ez minden egyes alkalommal ki fogja váltani a horda várható reakcióját: az együtt hörgést egy meghatározhatatlan, félelmetes külső ellenség elüldözésére.
Lövöldözünk és tervet készítünk a meghatározhatatlan, de félelmetes külső ellenség távol tartására. Ugye tetszik tudni, mit jelent ez? Tanároknak és diákoknak az ősember szintjére való lerángatását...

GYARMATI ANDREA: HELIKOPTERSZÜLŐK ÉS OKOSPELENKÁK

24.HU - POSZT ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2018.01.01.


Útjára kéne engedni a gyereket.

Amikor áprilisban megjelent a Hányattatásaim című könyvem, már tudtam, mi a következő téma, amiről írni szeretnék. Olvasom is a vonatkozó irodalmat, és közben igyekszem visszaemlékezni a régmúltra. Izgalmas, mert mindig boldoggá tesz, ha akár évtizedekkel később is, de megértek valamit.

Hiszem, hogy a történetek, akár az enyémek, akár azok, melyeket orvosként a betegeimmel megéltem, érthetőbbé, sőt, könnyebben kezelhetővé szelídíthetnek nehéz dolgokat.

A könyv ötlete nem újkeletű.

Régóta vágytam rá, hogy arról a bizonyos csodálatos első évről írhassak. Az aktualitását nyilván Rozika, az unokám születése adta, és persze az is, hogy évek óta hallom a kérést:

doktor néni, olyan jó lenne egy használható segítő könyv az első babánk mellé.

Amolyan „hogyan működik a kisbaba?” jellegű tanácsgyűjtemény.

Tudom, persze, semmit, ami gyakorlati dolog, nem lehet csak könyvből elsajátítani, sőt, az sem titok, bár sok a hasonlóság, de mindig az egyes eset a lényeg, és azon belül is sok a variáció. Ez adja szerintem a szakmám egyik nagy gyönyörűségét.

Mert, ha kitalálom, mi a teendő, és segítek a babának, s vele a mamának, boldogabb, nyugodtabb és egészségesebb lesz mindenki. Vagy nem betegszik meg, és azért ez sem mellékes szempont.

Szóval, gyűjtöm az anyagot, és mint mindig, elcsodálkozom, mennyi újdonságra bukkanok. Olyan, a közelmúltban felfedezett, vagy megváltozott tudásra, ami olykor egészen más megvilágításba helyezi a dolgokat.

Változnak az idők, és benne változunk mi is, sőt most, mivel ez a bizonyos első év áll az érdeklődésem középpontjában, inkább úgy fogalmazok:változnak az idők, és változnak a szülők is...

TARHÁLÁS A KÖBÖN

KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyok Földje
2018.01.03.


Vajon hány választópolgár hánykolódik álmatlanul éjszakánként attól félve, hogy a Fidesz nem lesz képes előteremteni a következő választásokra annyi pénzt, amennyi szükséges az újraválasztásához? Ők végre megnyugodhatnak, hiszen Orbán Viktor a menetrendszerűen járó több, mint kétmilliárdos állami támogatás mellett személyesen kuncsorog adományokértsárga csekket is mellékelve. Szóval aki úgy hiszi, az ő adománya nélkül a kormánypárt képtelen lenne újrázni, az megnyugodhat és már postázhatja is a narancsos győzelemre szánt ezreket. És a közösségi finanszírozást új szintre léptetve még Soros ellen is küzdhet meg tarthatja egyben az országot, amely minden bizonnyal atomjaira esne szét jelenlegi miniszterelnökünk áldozatos tevékenysége nélkül.
Persze vannak olyanok, akik úgy gondolják, a pofátlanságnak is van teteje és aki lehetővé teszi saját magának és haverjainak a nagyüzemi lopást (közbeszerzéseknek, álláshalmozásoknak, kötvényüzleteknek, alapítványi buliknak, állami ingyenhiteleknek, méltatlanul elnyert pályázatoknak, támogatásoknak és egyebeknek álcázva a kitalicskázást), annak az a szép magyar átok is kijárna, miszerint a kevésbé tehetőseket így megvezetve kicsalt összeget bizony költse inkább gyógyszerre. Mert miért nem nyúlja le az általa személyesen teremtett friss oligarchákat? Adózzanak kedvenc pártjuknak és miniszterelnök-jelöltjüknek az államtól bezsebelt milliárdok minimum 1%-ával, a tao-ra is többet áldoznak. Bár ez utóbbi ugyebár az adófizetés helyett történik, az előző meg azért, hogy az elkövetkező időkben se kopjon fel az álluk és legyen továbbra is vaj a kenyérre és az állami pénzforrások se apadjanak el. Az pedig alapvetően a szégyen és gyalázat kategóriába tartozik, ha a pártfunkcionáriusok meg azok a sógorok, komák és jóbarátok, akik egy adott párt segítségével gazdagodnak, egy fillért sem csorgatnak vissza annak a szervezetnek, amelynek zászlaja alatt a hatalomba kerültek – talán ideje lenne pártvezetőt meg pártpénztárost cserélnie a tagságnak, hogy megszüntessék az „oroszlán társaság” (societas leonina) állapotot. És valami úton-módon megbüntessék azokat, akik kapzsisága és zsugorisága már az elképzelhetetlen mérték sávjába ért.
Azonban mindig vannak olyanok, akik élen járnak a talpnyalásban és buzgón az első szóra példát mutatnak és sokmilliós, alapvetően az anyapártjuknak köszönhető és az adófizetők finanszírozta jövedelmükből (meg a még inkább sok-sok milliós egyéb bevételeikből) gálánsan felajánlanak tízezer forintot. Ha azonban azt nézzük, milyen kicsi befektetéssel érhet el az adott, rakétasebességgel reagáló illető igen nagy profitot (még öt évre polgármesteri szék vagy egyéb zsíros funkció, rokonoknak-haveroknak állami megbízások, egyéb megtisztelő figyelem a látványos lojalitásért cserébe, stb.) akkor már csak azt nem értjük, a polgármesterek miért nem rohantak a sajtóhoz tömegével és nyilatkoztak, ők is, ők is. Plusz a tarháló levél aláírója, maga Orbán Viktor is kiállhatott volna és elmondhatta volna, személy szerint ő mennyit adományozott magánvagyonából pártja sikerének érdekében...