2018. január 6., szombat

A KISZÁMÍTHATATLANSÁG REMÉNYE

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2018.01.06.



Félig tele van a pohár, biztatta karácsony előtt az ellenzék híveit Molnár Gyula, az MSZP és a DK közötti egyéni kerületi megállapodásra célozva. A közös listát elutasító Gyurcsány Ferenc szerint a koordináltan indított jelöltek támogatása és a külön állított listák melletti saját pártkampány menni fog, mint a karikacsapás. Ha igaza lesz, akkor beteljesül Kunhalmi Ágnes várakozása, miszerint el lehet zavarni a kormányt, mint a huzat. A szocialisták budapesti elnökére amúgy is fontos szerep vár, hiszen az MSZP reménybeli miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely alig várja, hogy felszántsa Kunhalmival együtt az országot. Szél Bernadett szintén szívesen használja ezt a fordulatot: ha gondos figyelemmel követjük megszólalásait, akkor tapasztalhatjuk, hogy máris felszántotta és egyidejűleg ismét felszántani készül e választókerületekre szabdalt hazát. Mindeközben az Állami Számvevőszék által szorongatott Vona Gábor két kutyasimogatás közben az egyedüli kihívó öntudatával készül a kormányváltásra.

A kétségkívül rendkívül aktív ellenzéki politikusok szerint az elégedetlenek többsége, a még párt nélküli több százezer szavazó aktivizálódása a győzelem biztosítéka. Akárcsak négy évvel ezelőtt, amikor ugyanerre számítottak.


Mindeközben a pártot választani tudó állampolgárok több mint fele a kormánypártot támogatja. A teljes, szavazókorú népesség körében a Fidesz támogatottsága az egyes intézeteknél háromszor-négyszer akkora, mint az őt követő nagyobbacska pártoké. Bár a Fidesz „felülmérése” afféle kutatói közhelynek számít, azzal sem vagyunk kint a vízből, ha a Fidesz végül csak a 2014-es fölényét tudja megismételni. E fölény valószínűleg nem optikai csalódás, az előző ciklusban a Fidesz szintén a választást megelőző évben növelte támogatottságát.

Az akkori helyzethez képest a Jobbik mutatói most valamivel jobbak, de az utóbbi hónapokban romlanak a számai. Az LMP is erősebb, mint négy éve, ami azt jelenti, hogy biztosan a bejutási küszöb fölött tudhatja magát. Az egykori közös listás ellenzék pártjai közül egyedül a DK erősödött, a többiek állapota jelentékenyen rosszabb.

Az összkép kedvezőtlenebb startpozíciót jelez a demokratikus pártoknak a négy évvel ezelőtti választáshoz képest – amit ugyebár a baloldali-liberális ellenzék elvesztett.

Nem kizárt, hogy 2018 elején véglegessé válik valamiféle megegyezés a szövetségben egyáltalán gondolkodni kész pártok között. Ám a reményeit rendületlenül ebbe a politikai oldalba helyező választópolgárt aligha nyugtatja meg, amikor Karácsony Gergely optimizmusa abban fejeződik ki, hogy akár még februárban is létrejöhet a végleges együttműködési konstrukció...


MAGYAR GYÖRGY: ITT MÁR A LÁTSZATRA SEM ÜGYEL SENKI

MAGYAR ÜGYVÉD BLOG
Szerző: Magyar Ügyvéd
2018.01.06.


A politikusoknak és a hozzátartozóiknak is lehet saját vállalkozása, s ezzel önmagában nincs semmi baj. Jó lenne azonban, ha mindenki kiterítené a lapjait, és akkor nem lengené be a gyanú árnyéka például a kormánytagok, parlamenti képviselők vagy rokonaik egyes üzleti tranzakciót. 

Nem tudni milyen forrásból, de egyre nő Kósa Lajos rokonainak vállalkozásbirodalma – írta a Népszava. A miniszter nyugdíjas édesanyja két esztendeje egy mátészalkai sertéstelep felét vette meg. Ugyancsak jó időpontban lépett, mert a korábban is a politikus rokonainak érdekeltségébe tartozó cég még éppen el tudott indulni egy állami pályázaton, amin 123 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert.

Kósa felesége pedig egy céget vett meg igen olcsón: tavaly tavasszal vásárolt meg egy olyan vállalkozást, amelynek bár bevétele évek óta nincs, de 139 millió forintos eszközállománnyal rendelkezik. Az ár állítólag hatmillió forint volt, az eladó pedig a nyugdíjas szövetkezetek létrehozásának ötletadó gazdája, s erről szóló törvénytervezetet meg éppen a fideszes politikus nyújtotta be a parlamentnek.

Kósa Lajos szerint mindehhez senkinek semmi köze, hiszen az édesanyja és a felesége nem közszereplő. Így azt sem tudni, hogy egy nyugdíjas bölcsődevezetőnek vagy a politikus párjának honnan volt pénze efféle üzleti tranzakciókra, s persze arra sincs válasz, a sertéstelep miért éppen most nyert el százmilliós nagyságrendű támogatást.

Mindezzel kapcsolatban a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában kérdezték pénteken Magyar Györgyöt (a beszélgetést itt hallgathatják meg 11 perc 35 másodperctől). Az ügyvéd szerint ezek a jelenségek is azt mutatják, hogy Magyarország már nem jogállam, legfeljebb annak látszik.

A politikusoknak és a hozzátartozóiknak is lehet saját vállalkozása, s ezzel az ügyvéd szerint önmagában nincs semmi baj. Jó lenne azonban, ha mindenki kiterítené a lapjait, és akkor nem lengené be a gyanú árnyéka például a kormánytagok, parlamenti képviselők vagy rokonaik egyes üzleti tranzakciót.

Nálunk azonban a vagyonnyilatkozati eljárásnak sincs semmilyen érdemi jogkövetkezménye, tehát mindenki úgy hazudik, ahogyan akar. Hiszi például valaki, hogy a miniszterelnöknek a feleségével közös számlán – legalábbis a 2017-es bevallása szerint – 742 ezer forintja van, s a két ingatlana mellett semmilyen más vagyonnal nem rendelkezik?...

A TŰZ ÉS A HARAG SEM MENTI MEG TRUMPOT A BOTRÁNYTÓ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: IVÁNYI MARGIT
2018.01.05.


Donald Trump nem tudta elérni az elnökségéről szóló könyv betiltását, mely a Nemzetbiztonsági Tanács volt stratégiai főtanácsadója, Steve Bannon közreműködésével készült, és több mint 200, az elnökkel és belső körével készült interjú alapján készült.

Miután a New York Magazine szerdán részleteket közölt a könyvből, Donald Trump nyilatkozatban kárhoztatta Steve Bannont. Az elnök ügyvédje levélben kérte a könyvet összeállító Michael Wolff írótól és a kiadótól, hogy tiltsák le a könyv forgalmazását.

Charles Harder ügyvéd annyira nem járt sikerrel, hogy a Fire and Fury: Inside the Trump White House (Tűz és düh: Trump Fehér Háza belülről) című könyvet a tervezettnél is előbb dobják piacra, és már péntektől kapható lesz a boltokban.

Az elnök ügyvédjének nyilatkozata szerint a könyv – melynek címe nyilvánvaló utalás arra, mikor Trump Észak-Koreát fenyegette “akkora haraggal és tűzzel, amilyet még a világ nem látott” – sok valótlan állítást tartalmaz....

VAN ENNÉL NAGYOBB SZÉGYEN?

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.01.06.


Így, az új év kezdetén, az ünnepi szezont letudva sokan térnek vissza munkahelyükre frissen, megújult erővel. Vannak azonban olyan munkahelyek, ahol az ünnepek nem egy töltött káposztával és bejglivel teli boldog, vidám hetet, hanem az év legzsúfoltabb, sokszor legbrutálisabb időszakát jelentik. Autóbalesetek, karácsonyfaégő miatt kigyulladt lakások tucatjai, öngyilkosságok. Csak egy pár eset azok közül, melyekhez a tűzoltókat legtöbbször hívják az ünnepek körül. Noha sokszor az életüket kockáztatják a mi, vagy családtagjaink testi épségéért, megbecsülve nincsenek. Na nem általunk, állampolgárok, hanem a magyar állam által.

A 24.hu utánajárt egy teljesen alapvető dolognak, miszerint a kapitányságok hogyan oldják meg a munkaruhák tisztíttatását. De amikor azt gondolnánk, mi az érdekes ebben, hiszen biztosan bedobják a tűzoltóságokon található mosodába és pár órával később már vonulnak is a frissen mosott felszerelésben, akkor nagyot tévednénk. Még ez a teljesen alapvető dolog sem megoldott idehaza. Röviden: a budapesti tűzoltók – őket kérdezték – nagy részének problémát jelent munkaruhájának kimosása!

Képzeljük csak el, milyen lehet az, ha az általunk hívott tűzoltók, kiérkezéskor vérrel átitatott, vizes, büdös ruhában érkeznek meg? Hát hogy a jó édes életbe fordulhat ilyen elő? Hogy nem képes megoldani az állam a tűzoltók egyik legalapvetőbb problémáját? Azt nekem ne mondja senki, hogy nincs pénz egy tetves mosógépre. Ott ahol százmilliárdok vannak stadionok és kisvasutak építésére. Ott, ahol világbajnokságok rendezése mellett készen voltunk egy olimpia megrendezésére is!

Itt azonban még nincs vége a történetnek. Ha véletlenül lenne a tűzoltóságon egy működőképes mosógép és még mosóport is biztosítanának, akkor is csak a legsilányabb minőségűt, mert csak arra van pénz. Azonban a portál beszámolója szerint vannak ám jó hírek is! Most már nem a tűzoltóknak kell biztosítaniuk a laktanyák wc papír készletét és néha még szappan is érkezik. Hát nem örömhír? Kézfertőtlenítő viszont már nincs, azt a mentősöktől kell kunyerálni, hogy ha valakinek esetleg beszennyeződött volna a keze, azt fertőtleníthesse.

Tehát amellett, hogy a tűzoltóságokat átvette a Katasztrófavédelem – ezzel már eddig is megszámlálhatatlan problémát okozva – még a legalapvetőbb felszereléseket sem kapják meg. Ez is pontosan mutatja, mennyire megbecsült tagjai ők társadalmunknak. Az állam elvárja, hogy tökéletesen teljesítsenek annak ellenére, hogy a körülmények, amelyek között kénytelenek dolgozni, harmadik világbeliek...

GABO TITKAI A VILÁGHÁLÓN

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: Göbölyös N. László
2018.01.06.


2014 novemberében a Harry Ransom Center, a texasi egyetem múzeuma kb. 2 millió dollárért megvásárolt Gabriel García Márquez irodalmi örökségét. Most ez a hagyaték mindenki számára ingyen hozzáférhető lett a világhálón.

Ez szokatlan dolog, annál is inkább, mert a művekre még érvényes a szerzői jog. A múzeum azonban hangsúlyozza, hogy e szabad hozzáférés az örökösöknek köszönhető, akik nem kifogásolták az eljárást.

Több mint 27 ezer dokumentumról van szó, amelyek 50 évet fognak át. A nyelvük döntően spanyol, de vannak írások olaszul, franciául és angolul is. Fotókat, esszéket, leveleket, feljegyzéseket is tartalmaz az örökség, sőt annak a beszédnek a felvételét is, amelyet 1982-ben mondott el Stockholmban az irodalmi Nobel-díj átvételekor.

Vannak a hagyatékban személyes iratok, iskolai bizonyítvány, útlevelek. Sok a még soha nem publikált anyag, amelyből kiderül, hogy kikhez fűzték baráti szálak, többek között Fidel Castro kubai elnökhöz, milyen szenvedélyek és rögeszmék tették őt a dél-amerikai irodalom legendás figurájává, „Gabóvá”. De abba is betekintést nyerhetünk, hogy mi volt az olyan remekművek alkotói hátterében, mint a Száz év magány...

MIBŐL LEHETNE TÖBB PÉNZ A NYUGDÍJAKRA ÉS EGÉSZSÉGÜGYRE, ÁTVEHETŐ-E A SKANDINÁV MODELL?

HVG ONLINE - GAZDASÁG
Szerző: ÁRVA LÁSZLÓ, HERCZOG LÁSZLÓ
2018.01.06.


A járulékok csökkentése önmagában helyes lépés, de a kieső bevételeket pótolni kell. A hvg.hu által felkért közgazdász szakértők szerint van megoldás, csak szakítani kellene a múlttal.

A hazai alacsony bérekről, a megélhetés nehézségeiről, az alacsony bérek miatti elvándorlásról naponta beszélünk. Az is mindennapi téma, hogy a magas bérköltség – elsősorban a magas bérjárulék miatt – akadályozza a foglalkoztatást, rontja a versenyképességet, nehezíti a bérek emelését. Ennek a következménye egyebek között a képzett munkaerő kivándorlása, valamint a vállalkozások adóelkerülő magatartása is.

A bérjárulékok csökkentését a kormány el is kezdte: 2017-ben a munkáltatók által fizetett járulék – hivatalos nevén: szociális hozzájárulási adó – 27 %-ról 22 %-ra mérséklődött, amit 2018-ban további 2,5 százalékpontos csökkenés követ. Az is tudható, hogy 2019-től a szociális hozzájárulási adó mértéke összesen négy alkalommal további 2 százalékponttal csökken, amennyiben az éves reálkereset 6 százalékkal nő.

Amennyire örülhetünk a bérterhek csökkenésének, annyira aggódhatunk is: a járulékok ugyanis a nyugdíjak és az egészségügyi ellátások fedezetéül szolgálnak. Az pedig köztudott, hogy ezeket a területeket nem a forrásbőség jellemzi, vagyis arról is beszélni kellene, hogy a kieső bevételeket hogyan pótoljuk. A kieső járulékbevételek egy részét a béremelések fedezik, azonban nyilvánvaló, hogy költségvetési hozzájárulásra is szükség van. Ezért két további kérdést is meg kell válaszolni: milyen intézményes garanciákkal biztosítható az egészségügy és a nyugdíjak megfelelő finanszírozása, illetve a szükséges kiegészítés hogyan illeszthető az állami költségvetés rendszerébe?
...

SZOCIÁLIS UNIÓ: REMÉNY VAGY HIÚ ÁBRÁND

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: CSIBA KATALIN
2018.01.06.


Kétéves előkészítés után, november 17-én Göteborgban aláírták a Szociális Jogok Európai Pillérének nyilatkozatát, amely műfaját tekintve csupán egy politikai deklaráció. Azonban a folyamat mégis nagy port kavart, ugyanis ez a Maastrichti Szerződés szociális kritikájára adott első európai szintű reakció.

Megrekedt konvergencia

A 2008-as gazdasági válság következményeinek hatására került be a közbeszédbe, hogy az európai jogrendből fájóan hiányzik a humánpolitikák, azaz a foglalkoztatás- és szociálpolitika, az egészségügy és az oktatás érdemi harmonizációja. A kérdés megértéséhez vissza kell nyúlnunk a 25 éves Maastrichti Szerződésig, mely az EU történetének egyik legfontosabb dokumentuma. Mivel ez Európa legnagyobb gazdaságainak integrációját hivatott szolgálni, a legfontosabb gazdasági ágazatok egybeolvasztása, valamint az euró és közös monetáris politika bevezetése alkotja a gerincét. Azonban a foglalkoztatás- és szociálpolitikák egységesítéséről, valamint a humánerőforrásba való közösségi befektetésről valójában azóta sincs szó uniós szinten. Amikor az Európai Bizottság 2016 folyamán útjára bocsátotta a szociális pillér becenevű kezdeményezést, a Juncker vezette bizottság lényegében azt a kérdést tette fel, hogy képesek vagyunk-e befoltozni a humán szakpolitikák terén tátongó lukat, ami miatt megtorpant a szegényebb tagországok felzárkózása, és ami közrejátszik a szegények és gazdagok közötti szakadék növekedésében szinte minden tagországban.

Az európai integrációs folyamat egésze mögött az a klasszikus gazdaságpolitikai feltételezés állt, hogy az egybeolvasztott piacok, főleg a közös munkaerőpiac és a munkaerő teljesen szabad mozgása magától ki fogja egyenlíteni az európai béreket és a jóléti szolgáltatások is közelíteni fognak egymáshoz. Jelenleg azonban úgy tűnik, mintha egy köztes állapotban rekedt volna meg a folyamat. Többek között a nyelvi korlátok miatt az EU-s munkaerőpiac nem elég mobil ahhoz, hogy gyors bérkiegyenlítődést eredményezzen. A bérkiegyenlítődés magától is lassú, de a keleti blokk jobboldali kormányai rendre igyekeznek korlátozni azt, és védik az olcsó munkaerőre épített nemzetstratégiájukat. Ez komoly feszültséget kelt a nyugat-európai országokban, ahol a keleti olcsó munkaerő lefele nyomná a béreket, és a “szociális dömping” miatt erőre kaptak a szélsőjobboldali nézetek. A szociál- és foglalkoztatáspolitikák törvényi hatáskörét a tagországok pedig különböző okokból, foggal körömmel saját hatáskörben akarják tartani. Ez hasonló helyzet, mint hajdanán a környezetvédelmi problémák - melyek ugyanúgy nem tisztelik az adminisztrációs határokat - nemzeti hatáskörben való kezelése, sűrű egymásra mutogatás közepette...

VÉDŐSZENT

FARKASVONÍTÁS
Szerző: Tasrski
2018.01.06.


Orbán Viktorról a 2010-es, a balliberális oldal történelmi vereségével végződő választás előtt írtam egy viszonylag rövid tanulmányt, címe a Cézárarcmás volt. Ebben főként a személyiségének a lélektani problémáival foglalkoztam. Még a cikksorozat megírása előtt alaposan áttanulmányoztam minden olyan anyagot, amit szükségesnek tartottam a kellő tájákozottságom megszerzése érdekében. Ennek során tudatosult bennem az, hogy egy kiváló képességű, de egy kemény és célratörő, a hatalomért, a győzelemért a lehetőségeihez mérten mindenre képes hatalomtechnikusról van szó, aki magában olvasztotta mindazokat a jó és rossz tulajdonságokat, amelyek szükségesek voltak politikai céljainak a megvalósítására. Ezeket a tulajdonságait pedig képes volt kellő időben aktivizálnia és a cél érdekében a megfelelő módszert is kiválasztania. Akkor még úgy gondoltam, hogy mindezek során csupán politikai eszközökkel operál, ma már azonban be kell látnom azt, hogy bizony a pszichológiai hadviselés terén is kiválót képes alkotni. Ezt a vélekedésemet bizonyítja a legutóbbi húzása, amelynek során levélben kér pénzt a hívőitől annak érdekében, hogy Soros György és az általa pénzelt civil szervezetek ellen hatékonyabban tudjon harcolni.

Ebben a levélben Orbán Viktor közvetlen hangnemben szólítja meg a hívőit: “Tisztelt Honfitársam! Azért írok Önnek, mert egy sorsdöntő választás előtt állunk. A tét nem kisebb, mint hogy Magyarország megmaradhat-e magyar országnak.” A következőkben pedig jön mindaz a kampányszöveg, amit már éveken keresztül sugároztak a királyi médiában és adtak közre a milliónyi nyomtatott lapban és internetes portálon. A lényege az, hogy Soros György megtámadta Magyarországot, ami ellen közösen kell védekeznünk. A brüsszeli bürokraták pedig a Soros-tervet hajtják végre. Az országnak meg kell védenie az eddig elért eredményeket, amihez anyagi hozzájárulásukat kéri a kormányfő. Ebből a rövid összefoglalóból is látható, hogy a politikai harc tárgya nem változott, csak éppen a módszere, ami teljesen unikumnak tekinthető és látszólag minden józan észnek ellentmond. Valójában azonban mindez szerves részét képezi a korábban kialakított médiakampányuknak...

MÁRA VIRRADÓRA A LOVAGGÁ ÜTÖTT HARCOS ISMÉT KIJELÖLTE HÍVEINEK AZ ELLENSÉGET

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szező: TAMÁS RÓBERT
2018.01.06. 


Ingerem van megemlékezni a kormányba négy lábbal kapaszkodó párthoz szervesen rögzült szakmunkásokról. Ezen belül is az ötös számú tagkönyv büszke tulajdonosáról. Illetve nem róla, mert nem ismerem, nem is érdekel az ő lelki szépsége. A testi se. Az érdekel, mert az tartozik rám, amit kiöklend magából.
Ma nagyot ment a koszorús költő, ami valahol érthető is. Ha változni találna a kellemesen belakott világ, nemhogy koszorúra, de még egy lábos krumplifőzelékre elegendő babér sem hullana az ölébe, úgyhogy védeni kell a bőven termő kertet. És persze a kertészt, akinek ott kell lennie örök időkig a helyén, hiszen ő dönti el, ki mit lophat szabadon abból a kertből. A mások terméséből.
Ezért mára virradóra a lovaggá ütött harcos ismét kijelölte híveinek az ellenséget. Az ellenség: mindenki, aki a szekértáboron kívül van. Idézek a műből, hogy érthető legyen a mondandóm:
Íme, a szemünk előtt kacsint össze a nyilasávós csőcselék a nyilas­ávós „értelmiséggel”! E nyilasávós „értelmiség” két utolsó mohikánja nekilátott, hogy elvégezze az örök munkát, amelyet még Lukács György hagyott rájuk: Heller kiengedi a karanténból a nyilas csőcseléket, rájuk üti a kóser pecsétet, Konrád pedig immáron bolsevik csőcselékként szólítja meg a masszát, s kijelöli a végső teendőt: meg lehet lincselni az ellenséget, ha az nem hajlandó magától távozni.
Jelen állás szerint a nyilasávós csőcselék vezére Konrád György. Akihez képest a cikk szerzője egy harmatos harangvirág. Nyilván.
A cikk apropóját (mindjárt a fizetési csekk után) a HVG című lapban megjelent interjú adta. Ebben szerepel az alábbi mondat:
Rejtelmes mozgások egyszer csak oda vezethetnek, hogy a miniszterelnök, ha nem akar Nicolae Ceausescu sorsára kerülni, akkor önként elmegy valahova. Jóakaratú emberként azt kívánom, hogy Felcsútra menjen.
Ebből természetesen Bayer Zsolt azonnal levonta a következtetést: itt kérem uszítanak Orbán Viktor ellen, meg akarják gyilkolni, ki akarják végezni. A csőcselék, a nyilasok, az ávósok, akik ráadásként bolsevikok is. Meg is támogatja az elméletét a Facebookról összegereblyézett hozzászólásokkal.
Most tekintsünk el attól, hogy bármikor, bárki össze tud szedni ennél cifrább, fenyegetőbb, átgondolatlanabb és ostobább kommenteket bármelyik tetszőleges kormányoldalról. Hülyék ugyanis mindenhol vannak...

SZELLEMI IGÉNYTELENSÉG KONRÁD GYÖRGYTŐL BAYER ZSOLTIG

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.01.06.


2 napja azon rágódik a Fidesz médiája, hogy Konrád György lelövetné Orbán Viktort. Persze nyilván ez így nem igaz, de nem is a félreérthetőség a legfontosabb kritika Konrád mondásával kapcsolatban, hanem a szellemi igénytelenség.

Konrád György ezt nyilatkozta ugyanis a HVG-nek: “Rejtelmes mozgások egyszer csak oda vezethetnek, hogy a miniszterelnök, ha nem akar Nicolae Ceaușescu sorsára kerülni, akkor önként elmegy valahova. Jóakaratú emberként azt kívánom, hogy Felcsútra menjen.”

Ez a mondatsor nyilván nem arról szól, hogy Konrád lelövetné Orbánt, még csak nem is azt, hogy ezzel fenyegeti. Ez egy elemzés, amelyben Konrád a Ceaușescu-Orbán párhuzamot megvonva próbálja megfejteni a magyar jövőt, valamiféle rejtelmes mozgásokra hivatkozva. Konrád ehhez a rejtelmes erőhöz még annyit tesz hozzá a HVG online kiadása szerint, hogy a magyarok uniópártiak, ez okozhatja a rejtelmes mozgásokat.

De vajon van értelme egyáltalán ennek az elemzésnek és párhuzamnak? A Securitatéval (a román diktatúra titkosszolgálata) ellátott, ceaușescui elnyomó rendszer és a mai Orbán-rendszer között lehet párhuzamot húzni? Vagy az áramhiánnyal küzdő, zuhanó jólétet termelő 80-as évek végi Romániát a mai Magyarországgal? Nem lehet inkább, hogy az egyetlen párhuzam Orbán és Ceaușescu között, hogy állami pénzből húztak fel focicsapatot a falujukban? Mert más nem nagyon van.

Ebből következőleg az olyan elemzéseknek, hogy majd a forradalom elsöpri Orbánt ugyanúgy, mint Ceaușescut, nem sok értelme van. Már csak két okból sem. Egyrészt még mindig nem tisztázott, hogy a romániai forradalom végkimenetelében mennyi volt pontosan a spontaneitás, és mennyi a párt Ceaușescu-ellenes részének szerepe. Másrészt pedig egyáltalán nem látunk forradalmi tömegeket Magyarországon.

Az pedig egy hamis illúzió, hogy a kormánnyal és a rendszerével való elégedetlenség már önmagában forradalmi tömeget képezne. Főleg ma Magyarországon, ahol a politikai aktivitásra képes, hatalommal, erőforrással és szervezettséggel rendelkező középosztályszerűség fejlődésére és jólétére vigyáz a rendszer.

Ez a hamis forradalmi illúzió pedig arra való, hogy elhitessék magukkal és az ellenzéki szavazókkal is a balliberális holdudvar vezetői, hogy már majdnem itt a forradalmi pillanat. Abba a hamis illúzióba ringassák magukat, hogy a győzelem csak egy lépésre áll, csupán hátra kell dőlni és várni, hogy bekövetkezzen.

Csakhogy ez egy csapda, a politikai változások nem előzmények nélkül történnek meg. Ahhoz politizálni kell, ideológiai alapokat, intézményeket felépíteni, megépíteni azokat a fórumokat, ahol az elégedetlenség felszínre törhet, kinevelni azokat a politikusokat, akik irányítani tudják ezt az elégedetlenséget. A Konrádéihoz hasonló hamis illúziókkal pont az a probléma, hogy a politika megtanulását és megértését, és ezzel pont a cselekvést lehetetlenítik el...

KORMÁNYZATI TANÁRLENYÚLÁS?

KOLOZSVÁRI SZALONNA - VOKS2018
Szerző: MÁTRAI ANNA
2018.01.06.


Kiszámolták, hogy mennyit vihetnének haza a tanárok havonta, amennyiben a nemzeti kormány kivételesen ahhoz tartaná magát, amit 2013-ban beígért. Láss csodát: havi legalább 50.000.- forinttal lenne több!

Átverés? Tanárlenyúlás?
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője vett elő kockás papírt és szánta rá magát a nem egyszerű matekra. Több számítást is végzett a pedagógus előmeneteli rendszer szerinti illetményeket illetően.

Először a 2016. szeptember 1-jétől hatályos százalékokkal számolt illetményeket hasonlította össze a 2018-as minimálbérrel és a 2017. szeptember 1-jétől hatályos százalékokkal. Az eredeti ígéretek szerint az illetményeket a mindenkori minimálbérhez kötötték volna. A számokból látszik, hogy nem így tettek, illetve kiderül az is, mennyit spórolt a kormány egy-egy tanáron azzal, hogy a belengetett béremelést kitolta négy évre.

A pecsistop.hu értesülése szerint:

Ezt tetézte, hogy már az első év után elszakították a bérrendszert a minimálbértől, és a helyette bevezetett úgynevezett vetítési alap, amelyből a bért kell számolni mindenféle szorzókkal, a 2014-es minimálbér szintjén maradt. Majd jött a következő csavar: a négy évre kitolt béremelés utolsó eleme már nem is járt mindenkinek, hanem az intézményvezető „differenciálhatott” belőle – azaz dönthette el, hogy ki kap az alapból és ki nem.

Nagy kiszámolta azt is, hogy ha a 2018. évi minimálbérrel számolt illetményeket a 2017. szeptember 1-jétől hatályos százalékokkal számított illetményekkel hasonlítjuk össze (tehát ha úgy vesszük, hogy az intézményvezető 2017. szeptember 1-jétől differenciálás nélkül hajtotta végre az illetményemelést), akkor hogyan alakulnak a különbözetek:...

MÁR FEKETE ISTVÁN KIRÁLYT LÁTNAK A RETTEGŐ 888.HU SZERKESZTŐSÉGÉBEN

ÁTLÁTSZÓ - VASTAGBŐR BLOG
Szerző: zero
2018.01.06.


Szerdán jött a híre annak, hogy a görög internetezők nem vették jó néven, hogy a BBC és a Netflix Trójáról készülő új sorozatában fekete színész játssza többek között Zeusz és Akhilleusz szerepét. A magyar kormánysajtó is bepánikolt a hírtől.

Magam is teljesen eldöbbentem, hogy egy fantasyt nem pontosan az eredeti helyszínen eredeti ógörög emberekkel forgatnak le, és egy olyan hiteles, alaposan dokumentált történelmi személyiséget, mint Zeuszt, az istent fekete színész játssza el. Liam Neeson után...

A STÍLUSRÓL

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.01.05.


Tavaly augusztus 17-én idéztem egy franciát:

"Georges-Louis Leclerc de Buffon, a kiváló természettudós, az őslénytan "atyja" mondta (márpedig egy természettudóstól mindenkinél jobban elfogadok igazságokat), hogy a stílus maga az ember (le style est l' homme même)."

Olvasom, hogy eltartott ujjú, finomlelkű arszlánok ragadták fel az irodalmi szalon pennáját, mert felemelt orrocskájuk érzékeny idegvégződéseit irritálja a Kolozsvári Szalonna stílusa. Az egyik ilyen kényes ízlésű uracs egy magánhangzóra végződő szó birtokos személyragját (újabban ez jel, ki tudja, miért) j helyett ly-nal írta. Elütés ugyebár nem lehet, talán csak a fentebb styl jegyében született ez az érdekes szókép... De mindegy is.

Azt szeretném kérdezni a kellő tisztelettel, mit méltóztatik "stílusnak" nevezni, amiről azt méltóztatik gondolni, hogy ugyanis az maga volna az ember. Csak azért kérdezem, mert azt gyanítom, itt egyes szavak használatáról beszélnek, és azt jelölik stílus gyanánt. Ugye nem? Mert azért ez ennyire nem egyszerű. Georges-Louis Leclerc de Buffon megállapítását alaposan félre tetszik érteni, ha itt arról folyik a felháborodott disputa, meg lehet-e jeleníteni egy szövegben például a picsa alakú denotációt. Tételezzük fel, hogy a poézis szantálillatú budoárjában idejét múlató dendi erre haragosan mélyeszti ápolt kezeit selyemköntösének zsebébe, esetleg még toppant is kesztyűbőrből készült parafatalpú házicipőjének sarkával, és fejét dacosan felvetve azt mondja, nem...

KI A FELELŐS AZ ELVÁNDORLÁSÉRT?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.01.06.


Kezdjük ott, hogy a határátkelés egy teljesen természetes jelenség (emberek mindig is jöttek és mentek), amiért a magyar társadalomnak mégis talán a vártnál nagyobb sokkot okozott (bár erre sincsenek adatok, szóval ez inkább csak amolyan megérzés), az az, hogy az utóbbi évtizedekben hagyományosan nem voltunk egy nagyon mobilis ország.

Azaz az emberek nem szívesen költöztek el otthonról, és még ma is jellemző, hogy országon belül viszonylag kisebb a mozgás. Ehhez képest az, hogy emberek százezrei indultak el az Európai Unióhoz történt csatlakozás után, kisebb sokként érte az országot.

Pedig az elvándorlás iránya és szerkezete mindegyik 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott kelet-európai ország (Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Észtország, Litvánia és Lettország) esetében hasonló volt.

Ez azt jelenti, hogy nagyjából hasonlóan rövid, időszakos jellegű, munkavállalási célú határátkelésről beszélhetünk, ami ráadásul „cirkuláris jellegű”, azaz nem csak kifelé, de visszafelé is irányul.

Hárs Ágnes tanulmánya (amiről itt írtam bővebben) szerint utóbbi leginkább a lengyeleknél figyelhető meg, de a szlovákok és a balti államok lakosai esetében is sokan hazatértek a kivándorlók közül – hogy aztán közülük megint csak nem kevesen ismét felkerekedjenek.

Magyarországról igazából 2010 után gyorsult fel az elvándorlás, ami különlegessé is teszi az új uniós országok között, ám az azóta eltelt időben megközelítette a korábban körükben tapasztalt mértéket.

Manapság Magyarországról körülbelül annyian mennek el külföldre, mint a hagyományosabban mobil Lengyelországból közvetlenül az uniós csatlakozás után, illetve a munkaerőpiac korlátozásának feloldását követő években.

Nézőpont kérdése, hogy ez a népesség 0,3 százaléka körül mozgó arány sok, vagy kevés (Magyarország esetében ugye évi 30 ezer emberről beszélünk). Mindenesetre sokkal alacsonyabb, mint Lettország, Litvánia, vagy Románia esetében...

SZEMÉLYES ÉRDEKEK VEZÉRLIK A MAGASHÁZAK ÉPÍTÉSÉT

24.HU
Szerző: EMBER ZOLTÁN
2018.01.06.


Egyetért Lázár Jánossal abban, hogy a Parlamentnél magasabb épületek a mohóság szimbólumai. De azt szeretné, hogy a tervezett épületek sorsa ne hatalmi erőviszonyok alapján, hanem a lakossággal folytatott párbeszéd során dőljön el. Pálfy Sándor építész professzorral, a BME Urbanisztika Tanszék volt vezetőjével beszélgettünk a budapesti magasházakról.

Mit szól Lázár János miniszter bejelentéséhez, hogy megszűnik a lehetősége 65 méter fölé nyúló magasházak építésének?

A bejelentés nem váratlan, csupán megerősítése egy korábban bejelentett kormányzati szándéknak, amiből ha jogszabály lesz, felülírja a szakmailag is alátámasztott városfejlesztési terveket, amelyek a Csepel-sziget északi részén nem zárták ki a 65 méternél magasabb toronyházak építését.

Abban az értelemben azért váratlan, hogy zajlik két gigaprojekt Budapesten. Az egyik a Mol 120 méteres tornyának építése, a másik az Árpád híd pesti hídfőjéhez tervezett 90 méteres irodaház. Mint városépítésznek mi a véleménye ezekről?

Részese lehettem az Árpád híd pesti hídfőjéhez tervezett magasházak tervtanácsi vitájának, ahová meghívtak opponensként 2016 közepén. Akkor is azt mondtam, hogy sehol nem szabadna magasházat építeni Budapesten, amíg ez nincs egységesen szabályozva és megfelelően alátámasztva. Az is fontos, hogy ha születnek szabályozások, akkor azokat be kellene tartani...

SZAR ALAKNAK SZÜLETNI KELL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: FORGÁCS ERZSÉBET
2018.01.05.


A seggnyalás, az elvtelen szervilizmus, a gumigerinc kifizetődik. Ez tény és nem mostantól tény, mindig is az volt, mióta az eszemet tudom. Becsületesnek lenni nem kifizetődő. Az elvekhez, erkölcsi alapvetésekhez ragaszkodni nem anyagilag megtérülő befektetés. De ez nem is erről szól. Sőt, van egy nagyon rossz hírem. Szerintem nem elhatározás kérdése az sem, hogy valaki holnaptól gerinctelen féreg lesz és a becsülete árából vesz egy luxusautót, luxuskurvát, kacsalábat, kastélyt a gyerekinek. Ez nem így működik. Szar alaknak születni kell.

Ismerünk név szerint is olyanokat, akiket az előző, vagy az aktuális diktatúra eltaposott, ellehetetlenített, vagy törekedett erre, igyekezett megtörni. Tudósokat, művészeket, alkotmánybírákat, politikusokat, civileket. Ángyán Józseftől Ferenczi Krisztinán át Horváth Andrásig (zöld dosszié), Hodosán Rózától Váradi Andráson át Hadházy Ákosig és Sándor Máriáig nagyon hosszú a lista. Van, aki már nem él, de aki igen, egy sem állt be a sorba. Mert nem tehetik, nem képesek rá.

Van, aki egyszerűen beintett a nevét, szakértelmét használni akaró férgeknek, mint Holoda Attila és van, akit naponta taposnának el, de nem tudják megtenni, mert a megvetett, lenézett nép, az emberek megtartják őket ott, ahol lenniük kell. Bródy Jánostól Alföldi Róbertig és Iványi Gáborig hosszú a sor. Újságírók, írók, költők, zenészek, festők, színészek, rendezők neveit lehetne sorolni, akik nem adták a becsületüket.

És legalább ilyen hosszan lehetne sorolni azokat, akik adták és most jól élnek. A mindig, minden rendszerhez jól alkalmazkodó seggnyalók egy része luxusautóval jár vásárolni, más része örül a biztos állásának, sokaknak elég a tudat is, hogy mások életét képes megnyomorítani. Ha már az övé is nyomorult.

A névtelenek sokkal, de sokkal többen vannak. Becsületesnek lenni nem csak annyit jelent, hogy kiállunk egy politikai rendszer ellen, ha az szerintünk kártékony. A becsületnek ezer arca van. Ismerek olyan embereket, akik a nagyon, de nagyon kevésből juttatnak másoknak. Olyanoknak, akik még nagyobb bajban vannak, mint ők. Tudok olyanról, aki a lakás ajtajának szigetelésére évek alatt összespórolt pénzt (igen, a kevésből sokáig tart összekuporgatni) gondolkodás nélkül adta oda valakinek, aki nem tudott gyógyszert venni a gyerekének.

Napról napra, hónapról hónapra emberek tízezrei dolgoznak azért, hogy emberek százezreinek, vagy éppen millióinak segítsenek túlélni a holnapot. Ebben az országban jóformán semmi nem működne már a normális emberek elszántsága nélkül, legfeljebb a NAV és a TEK. A túlhajszolt, halálosan fáradt, de elkötelezett orvosok nélkül még sokkal többen halnának meg gyógyítható betegségekben. A szintén túlhajszolt, de legalább alulfizetett ápolók, mentősök, tűzoltók nélkül a jelenleginél is drámaibb lenne a helyzet...

ŐSI FIDESZES FELLEGVÁR BEVÉTELÉRE KÉSZÜL EGY MAGÁNYOS HARCOS, AKI NEM MEGY EGYEDÜL HARCBA

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: KUCZOG BALÁZS
2018.01.05.


Egy mélyen vallásos, sokgyermekes hódmezővásárhelyi polgár próbálja megtörni a Fidesz egyeduralmát Hódmezővásárhelyen. Első hallásra: mission impossible, de azért ne legyintsünk Márki-Zay Péter személyére. Egyrészt, mert egy megyei jogú városban körvonalazódik egy olyan összefogás, amely legutoljára a solymári időközi választáson jött össze, másrészt egy polgármester-választás nem egyenlő a parlamenti helyekért folytatott közdelemmel. Vagyis, csak a győzelem számít, a töredékszavazatoknak és pártlistáknak nincs jelentőségük. Vendégszerzőnk, Kuczog Balázs írása.

Bevezetőül egy kis történelmi összefoglaló azoknak, akik eddig nem ásták bele magukat Hódmezővásárhely rendszerváltás utáni történetébe. 1990-ben úgy választották meg Rapcsák András önkormányzati képviselőt polgármesternek (akkor még a képviselő-testület tagjai), hogy egyetlen szavazaton múlt a sikere, így nem Farkas Ferenc, a helyi református gimnázium történelem tanára lett a város első embere, hanem Rapcsák, aki még igen távol állt az akkori Fidesz értékrendjétől. Ha Farkas lesz a polgármester, akkor SZDSZ-es politikus vezetésével indul Csongrád megye második legnépesebb városának története a pártállami időket követően. De nem így történt.

Rapcsák meglehetősen öntörvényű politikusként később utat tört magának az országos politikába is, így sokáig egyszerre volt polgármester, és Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője. A 90-es évek végén feltűnt a környezetében Lázár János, akit sokáig a polgármester „táskacipelő emberének tartottak. Lázár azonban messze túlnőtt mesterén, így amikor Rapcsák meghalt, ő foglalta el korábbi pártfogója helyét a polgármesteri és a parlamenti poszton is. Mivel az elmúlt 28 évet Rapcsák és Lázár sikerei fémjelzik a városban, a baloldalnak soha nem termett babér itt. A szomszédos Szegeden hasonló folyamatot figyelhetünk meg ez idő alatt, csak ott a jobboldal bukdácsolt folyamatosan, és a baloldal uralta a várost néhány évet leszámítva...

OROSZ KUTATÁSOK: MITŐL ERŐS PUTYIN?

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2018.01.06.


- Nem igazán akad kihívója a jelenlegi elnöknek

- Az oroszok viszonylag jól érzik magukat
- De valami azért hiányzik a teljes boldogsághoz


Nagyot nem veszíthet az, aki már most megteszi a jövő márciusi orosz választások győztesének Vlagyimir Putyin regnáló elnököt – a közvélemény-kutatások alapján nem is lehet kérdés, ki lesz Oroszország első embere. Érdemes viszont megnézni azt is, hogy mindeközben hogyan érzik magukat az oroszok, nem sokkal a választások előtt. Tanulságos.

A legfrissebb, december 27–30. között végzett felmérés 58 százalékra mérte Putyin támogatottságát, kihívói pedig meg sem közelítik, nem hogy őt, de még a 10 százalékot sem. És tegyük hozzá gyorsan, hogy utoljára november végén mértek ilyen „rossz” eredményt a jelenlegi elnöknek, igaz, azóta történt ez-az: például a legnépszerűbb ellenzéki politikust, Alekszandr Navalnijt december 25-én nemes egyszerűséggel eltiltották a választáson való indulástól, de hadjárat indult egyes sajtótermékek ellen is.

Ám elnézve a jelöltek listáját Putyinnak nem nagyon kell szorongania: Navalnij kiiktatásával az egyik legnagyobbnak tűnő akadály elhárult, a második legerősebb ellenfél pedig az a Vlagyimir Zsirinovszkij, akit leginkább részeg nyilatkozatairól, a Dumában kezdeményezett bunyóiról és rasszista, antiszemita, szexista megjegyzéseiről szokás felismerni (egyébként szokás szerint a Liberális Demokrata Párt jelöltje), de 10 százalékon felül több mint egy éve nem mérte egyetlen közvélemény-kutató sem.

Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy Putyin újabb hat évnyi kormányzásra készülhet. Már csak az a kérdés, hogy az oroszok hogyan élik meg mindezt? Nos, úgy tűnik, hogy többnyire örömmel.

A Levada közvélemény-kutató 2017. december közepi felmérése szerint az oroszok boldogabbak, mint a Szovjetunió szétesése óta bármikor...

EZ MÉG CSAK AZ ÉV ELEJE, ÉS MÁRIS ELÉG BELŐLED, FIDESZ KORMÁNY!

VÁROSI KURÍR 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Bandita
2018.01.06.


Németh Szilárd az idén még nem csinált hülyét magából. Sok fideszes politikus már igen, de Szilárd hallgat! Aggódom! Baljós ez a csend! Olyan kitörni készülő, vihar előtti.

Már úgy hiányzik a rezsitábornok idióta sorosozása a sok hülye hozzá nem értő sorosozása után, hogy már majdnem fáj.

Hol vannak már azok a régi szép idők, mikor Kósa még többet szerepelt a médiában, és nem lehetett abbahagyni a röhögést.

Matolcsy is csak néha szólal meg, de ilyenkor ez ember mindig naprakész az elmebetegek kórtanával.

Persze a feltörekvő titánok nagyon igyekeznek a nagyok lába nyomába taposni.

Itt van ez a dörmögő Csaba. Vagy Dömötör.

Nekem mindig az a mese jut róla eszembe, mikor a kis nyálas fejű, pelyhedző állú farok azt hiszi magáról, hogy tud valamit, és kardot kirántva elindul a szélmalom ellen, hogy megvédje a gonosz éhes óriást a rá támadó szegény vándortól, akit az éppen fel akar falni. Néha még a mikrofont is eltalálja ez a dörmögő gyerek ha beszélni kezd. Rogán Tóni jól beválasztott vele, de akkor is Szilárd az etalon a sorosozásban.

Olyan egyenetlen így a kormány kommunikációja. Mindig csak ez a Soros György, meg migráns, meg kvóta, sehol egy lélekemelő jó hír.

Hogy mennyit adtak a magyar adófizetők a külhoni magyarok egyházainak, focicsapatainak azért a nyomorúságos szavazatért.

Ezt például olyan szépen tudná mondani majdnem Semjén Zsolt, lóhátról, csillogó keresztényi demokrata tekintettel. De Zsolti sem a régi már, ő most is nem csak ott hülye ahol van, de mindenhol, és egyre jobban.

Vagy itt van a született analfabéta zsenink, aki százmilliárdokat nyert úgy, hogy nem is tudott róla. És két év alatt! Az egyiknek a végén, és a másiknak az elején. Ez tíz nap, és ezt még Lőrinc is össze tudja adni, pont ennyi ujj van a kezén a napokhoz. Csak össze ne keverje a sorrendet, és vegyen bele még egy hőerőművet, vagy egy szállodát. Ja, azt még ebben az évben nem vett. Csoda!

Pedig már így az év elején is erősen bele kell csapni a lecsóba, meg a sertéstelepbe, lássa az a választó, jó helyre ment az Erzsébet utalvány! Tíz rugó per fő, azért ezt nehéz volt összehozni a tavalyi hasonló siker után...

MEGJELENT A KÖNYV, AMIT TRUMP BE AKART TILTANI, MERT A SAJÁT MINISZTEREI ÉS CSALÁDTAGJAI ECSETELIK BENNE , MEKKORA KÁRTÉKONY IDIÓTA

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2018.01.06.


Michael Wolff a manhattani pletykák szakértőjéből néhány nap alatt a leghíresebb élő újságírók egyike és a világpolitika alakítója lett - jellemzi a helyzetet a New York Times portrécikke. A Fehér Ház szennyesét kiteregető riportkönyvének jövő hétre tervezett megjelenését előrehozták mára, miután Trump ügyvédei jogi eszközökkel próbálták megakadályozni, hogy az a boltokba kerülhessen. 

Ez a betiltási kísérlet több szempontból is rossz ötletnek tűnik:
- Trumpot a kritikát elviselni képtelen zsarnoknak mutatja;

- az eddiginél is nagyobb hírverést csinál a könyvnek;

- miközben azt a benyomást erősíti, hogy itt tényleg nagy titkok derülnek ki – márpedig az ilyesmi pont a tipikus Trump-szavazókat, az összeesküvés-elméletekért rajongó és mindenhol az elhallgatott igazságot kereső közönséget hergeli fel leginkább;

- ráadásul az elnök jogászai valószínűleg csak blöffölnek, és – ahogy Trump számtalanszor megtette már üzletemberként is – végül megállnak a fenyegetőzésnél, és nem mennek el a bíróságig, hiszen egy ilyen eljárás csak még nagyobb veszélyt jelentene Trump számára.

De miért pánikol az Amerikai Egyesült Államok elnöke?


Amióta megválasztották, Trump stábja folyamatosan szivárogtat belsős információkat a sajtónak, az Oroszországgal való összejátszást vizsgáló különleges ügyész sorra teszi közzé a terhelő adatokat és a vádemelésekről szóló értesítéseket, és a titkosszolgálatoktól is egyre-másra kerülnek ki durva dolgok. Nehéz volt elképzelni, hogy ezek után egy újabb csokornyi belsős információ így feldúlja a Fehér Házat.

A Fire and Fury című könyv azonban tényleg különleges. A 64 éves szerző, Michael Wolff nem tényfeltáró újságíró, inkább a médiáról, a divatról és bulvárhírekről írta eddig vitriolos cikkeit, a New York-i társasági élet ismert figurájaként. Nem csoda, hogy sikerült elnyernie Trump bizalmát, akinek már korábban szerepelt az egyik, végül be nem mutatott valóságshow-jában. A tavalyi választási győzelem után pedig azzal lopta be magát az elnök szívébe, hogy fáradhatatlanul fikázta az őt támadó mainstream sajtót...

LENGYEL LÁSZLÓ: KÉTEZER-TIZENHÉT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: LENGYEL LÁSZLÓ
2018.01.06.


A világméretű, dicsőség nélküli ellenforradalom elmaradt. A liberális kapitalista politikai és gazdasági világrend nem omlott össze. A A világméretű, dicsőség nélküli ellenforradalom elmaradt. A liberális kapitalista politikai és gazdasági világrend nem omlott össze. geopolitikai egyensúly a világhatalmak – az Egyesült Államok, Kína, Európa, Oroszország, India, Japán – között hangsúlyokban változott, de nem borult fel. Egy lépéssel távolodtunk az ISIS legyőzésével a terror uralmától. Egy lépéssel közelebb kerültünk az atomháborúhoz a Koreai-félszigeten. A világ erős és elszánt vezetői – Trump, Hszi, Macron és Merkel, Putyin, Modi, Abe - azon igyekeznek, hogy saját kezükbe vegyék országuk, földrészük, a világ dolgát. A világ erős intézményei és érdekcsoportjai korlátozzák az erős vezetőket. Minden megváltozott, hogy az egész ugyanaz maradhasson.

A félelmek és remények éve

A 2016-os év folyamatai azt a rémületet keltették, hogy rövidesen sor kerülhet a fajok, nemzetek, vallások, osztályok, civilizációk vagy akár a nagyhatalmak – választhattunk a rémisztő és a rémisztőbb között – háborújára. A társadalmak mozgásba jöttek. Kialakultak a konfliktushelyzetek. A liberális világrend és alrendszerei, így az európai rendszer egyszerre mutatták a tehetetlenség és a szétesés képét. Volt okunk félni Donald Trumptól és a trumpi Amerikától. Trump és a mögötte álló érdekcsoport nemcsak a demokrata és a republikánus eliteket és a New Deal óta teremtett amerikai liberális rendszert akarta megsemmisíteni, de a II. világháború utáni nemzetközi rendet is. Globális ellenforradalmat szeretett volna véghez vinni a konfliktusos nemzeti érdek alapján.

A 2017-es év bebizonyította, hogy nem a tömegek szülték Trumpot, a brexitereket, Orbánt, hanem az elitek hideg polgárháborúja folyik a tömegek bevonásával. A trumpisták felfogása szerint Amerika Reagan óta rossz célokat tűz maga elé – a „gonosz birodalmaként” megnevezett Szovjetunió, és a „gonosz tengelyeként” kiállított terrorista államok legyőzését - és rossz eszközöket használ: a liberális szabadkereskedelmet, az emberi jogok és a demokrácia terjesztését. Az amerikai nemzeti érdek a kereskedelmi nagyhatalmak – Kína, a Németország vezette EU, Japán – elleni fellépést sürgeti, amelyek manipulációk révén kereskedelmi és fizetési mérleg többletet érnek el Amerikával szemben, s amelyek a maguk javára használják ki a liberális világrendet. Ők vették el az amerikaiak munkáját. Ahogy a brit és a magyar elit egy része szerint Brüsszel felelős mindenért. Ezek az elitek elutasítják a fennálló rendet és káosz-érdekeltek: intézményi és szabályozási káoszban lehet és kell nemzeti/saját érdeket érvényesíteni. Ellenben Kína, a Németország vezette EU, Japán irányító elitjei rend-érdekeltek, mert meggyőződésük szerint a szilárd intézményekkel és a multilaterális megállapodások hálóival lehet és kell a világrendszert, a regionális alrendszereket és az államközi kapcsolatokat építeni, fenntartani.

Tarthattunk attól, hogy újabb, az 1956-os szuezihez és a 2003-as irakihoz hasonló atlanti válság robban ki Amerika és Európa között, hogy Amerika védtelen hagyja Európát. Félhettünk, hogy kereskedelmi háborúk robbannak ki a világban. De az amerikai és a nemzetközi intézményrendszer megállította az ellenforradalmi kísérletet. A kiszámíthatatlan elnök állandó kockázatot jelent - kiléptette Amerikát a párizsi klíma-megállapodásból, a TPP-ből (Trans-Pacific Partnership - a szerk), egyoldalúan Jeruzsálembe helyezte az amerikai követséget -, de a Kongresszus és az adminisztráció viszonylag sikeresen teremtett ellensúlyt Európában az orosz agresszióval szemben, és eddig kezelte a koreai válságot. Nem következett világméretű protekcionista bezárkózás és nem következett be a klíma-egyezmény összeomlása...

KENDE PÉTER: AZ ORBÁN-RENDSZERREL AZ ÖNHITT HATALMI GŐGJE IS VÉGEZHET

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BUJÁK ATTILA
2018.01.06.


Legalább háromnemzedéknyi időt élt, karácsonykor töltötte be a kilencvenet. Kende Péter szociológus, politikai író harminc éve él kétlaki életet, egyik hazája Franciaország, a másik nagy kötődése Magyarország, Budapest, a forradalom városa. Litván Györgyékkel együtt az 1956-os Intézet egyik alapítója, 1994 óta a kuratórium elnöke, s bár az intézetet azóta állami ellenőrzés alá vonták, ma is bejár a Dohány utcai irodába. A háromnemzedéknyi időbe három nagy modernizációs kísérlet mellett három bukás is belefért. 1945 a szociális felemelkedés esélyét hozhatta volna el a nemzet kitaszítottjainak, 1956 a társadalmi forradalomét, 1990 a liberális demokráciáét. Mindhárom kísérlet elbukott. A demokrácia romokban hever, ’56 mítoszát szimbolikusan bedarálta a NER. Azt nem tudja, mikor és hogyan ér majd véget az Orbán-rendszer, de abban biztos, hogy az unió a nyitott nemzetállamok szövetsége marad, a nacionalista államok képtelenek lesznek uralmuk alá hajtanai a globalizált gazdaságot. Kende hiába „a borzalmas 20. század” gyermeke, mégis javíthatatlanul optimista.

2006-ban jelentette meg leghatásosabb történelmi elemzését, amikor a pesti utcán a híres-hírhedt ’56-os emlékév jobboldali zavargásai dúltak. A Parlamentben tolongtak a díszvendégek, a belvárosban retrótüzek égtek. Szimbolikus lehetett.

– Az ’56-os könyvemben azt írtam, hogy az életemet három jelentős fordulat tagolja: 1945, 1956 és 1989–90. 2006-ban még nem sejthettem, hogy lesz majd egy negyedik, minden korábbit fölülíró mozzanat. 2010 összeomlása minden korábbi reményünket szétdúlta. Életem első harminc éve ’56-tal zárul. Európa utolsó klasszikus forradalma volt. Az emigráció szintén harminc évet tesz ki. Ezt követte a máig tartó kétlaki élet francia és hazai helyszínen. Sorsdöntő változást, valójában bukást a legutolsó hét év is hozott. 2010-ig normális demokráciában éltünk. Amit ma az állami propaganda harsog, legkevésbé sem fedi a valóságot. Korábban hamisítatlan politikai váltógazdaságban éltünk, mindenkor bízhattunk abban, hogy ha egy párt vagy pártszövetség hatalomra jut, azt idővel leváltja a másik.

Ennek azonban 2010-zel vége.

– Ez az, amit még mi sem tudhatunk. Sejtelmünk sincs például arról, miként omlik össze az Orbán-rendszer. Bizonytalan, hogy a konstrukció választásokon dől-e meg, gazdasági krízis billenti-e ki, vagy nemzetközi trendekhez igazodva borul-e fel. És egyáltalán összeomlik-e? De végezhet vele a sors, a hübrisz, a politikai kontroll alól kiszabaduló vezető önhitt hatalmi gőgje is...

ÁLMÁBAN CSÖNGET EGY PICIT

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÜDI JÁNOS
2018.01.05.


Sokan gondolhatják, Jézuska könnyű helyzetben van, amikor a magyar gyermekek karácsonyi kívánságait hallgatja. Nem kértek mást – a televízión keresztül –, csupán annyit, hogy három napig aludhassanak, s a felnőttek hagyják őket békében. Jézuska azonban teljesíthetetlen kívánságokat kapott.

Ami fontos

A mai kor iskolásainak tankötelezettségük kezdetekor befejeződik a gyermekkoruk. Olyan oktatási rendszer jött létre, amelyben nem a gyermek érdekei a fontosak, hanem az államé. Ez az oktatási rendszer – szemben a közoktatással – nem közszolgáltatás nyújt, hanem közszolgálatot szervez. Hasonló fogalmak. Eltérő filozófiák. Aki szolgáltat, partnerére figyel. A szolgáltatásban részesülő a megrendelő. A megrendelő ellenőrzi a szolgáltató munkáját. A közszolgálat nyújtója az állami akarat végrehajtója. A megrendelő az állam. Az állam kéri számon a teljesítést. A közszolgáltatás címzettje köteles azt eltűrni. Ezért vonja meg a hatóság az iskoláztatási támogatást attól a szülőtől, akinek gyermeke mulaszt az iskolából. Az állam nem feltárja az okokat, nem segít azok megszüntetésében. Az állam „köznevel”. Aki kivonja magát ez alól, arra lesújt.

Az oktatásért felelős államtitkár sugárzó arccal jelentette ki, az államosítás gyümölcse beérett. A legutolsó nemzetközi mérés igazolja ezt. A tízéves korosztály teljesítménye az olvasást és a szövegértést illetően javult. Elfelejtette, hogy a tizenöt éves korosztály teljesítménye – az egy héttel korábban közzétett nemzetközi jelentés szerint – ugyanezen a területen jelentős romlást mutatott? A teljesítmények összevetése, továbbá az a tény, hogy nőtt az iskolát idő előtt elhagyók aránya, nem indokolja ezt az optimizmust. Ráadásul a „dicsőséges” jelentés szerint, a tízévesek 43 százaléka panaszkodott fáradtságra. A nemzetközi átlag 32 százalék. Az államtitkár úgy gondolja, a pedagógusok terhelik túl a tanulókat. Nem tagadva a pedagógusok felelősségét, őket elsődlegesen a cinkosság bűne terheli. Az igazi ok a köznevelésről szóló törvény: nem védi, hanem kiszolgáltatottá teszi a tanulót. Ez a gyümölcs, a jól ismert magyar narancs...

KÓSA LAJOS ÉDESANYJA SERTÉSTELEPET, TIBORCZÉK ÚJABB LUXUSINGATLANOKAT SZEREZTEK - HETI LAPSZEMLE

ÁTLÁTSZÓ - MUTYIMONDÓ BLOG
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.01.05.


Magyar Nemzet: Embercsempészet-gyanúban a Csíki Sör tulajdonosa

Lénárd Andrást, a magyar kormány által is támogatott székelyföldi sörgyár, a Tiltott Csíki Sört előállító üzem tulajdonosát embercsempészet miatt keresik az Amerikai Egyesült Államokban. Az amerikai periratok szerint Lénárdot 2001. január 21-én Champlain település közelében fogta el a rendőrség, amint Kanada és az Egyesült Államok közötti zöldhatáron, két mérföldre a hivatalos határátkelőhelytől autójában három külföldi nőt csempészett az országba. Az Átlátszó Erdély újságírója elérte egyiküket, aki azt mondta: egy amerikai sztriptízbárban táncoltak volna, de nem kaptak vízumot. Kanadába utaztak, ahol Lénárd várta őket autóval, hogy a zöldhatáron csempéssze át őket az Egyesült Államokba.

Heti Válasz: Tiborcz újabb ingatlancégei

A kormányfő veje immár hivatalosan is óriásvállalkozó: három hónapja még csak 5 cégben látszott érdekeltnek, ma már 17-ben. Legutóbb azt a Longoria Holding Zrt.-t vette a nevére, amelyhez egy visegrádi és egy belpesti – ötcsillagos álomhotellé fejlesztendő – gigaépület tartozik.

Népszava: Kósa anyjának cége állami támogatást kapott


Jó időpontban vette át a Kósa Lajos miniszter 82 éves édesanyjának érdekeltségébe tartozó cég a korábban a politikus rokonaihoz tartozó sertéstelepet. A vállalat ugyanis éppen időben el tudott indulni egy állami pályázaton, amin végül 123 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert. A politikus édesanyja, a nyugdíjazását megelőzően védőnőként, majd bölcsődei vezetőként dolgozó Kósa Lajosné Bacskó Katalin 2015 nyarán vásárolta be magát a sertéstenyésztéssel foglalkozó Méker Kft.-be.

Magyar Nemzet: Közel 50 milliárdot költöttek Rogánék

A Rogán Antal kabinetminiszter alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal a közbeszerzési adatbázisban található összegzések és szerződések alapján a különböző állami intézmények kommunikációjára, nyomdai és PR-költségeire 46,7 milliárd forintot osztott szét. Mindezt egy 2016-ban a tavalyi évre kiírt, 25 milliárd forintos keretközbeszerzésre hivatkozva, a valóságban alaposan túllépte a keretet. A pénzszórás haszonélvezője három cégcsoport volt, amelyek Balásy Gyula, Kuna Tibor – Szijjártó Péter barátja –, valamint Csetényi Csaba – Rogán Antal szomszédja – érdekkörébe tartoznak.

Index: Belső válság a Momentumban


A kampányfőnök és a kabinetfőnök után a kommunikációs igazgató is távozott a Momentumból a közelmúltban. A párt szóvivője, Hajnal Miklós megerősítette a három vezető távozását, és azt mondta, eltérő okokból mondtak le mindhárman, kirúgásokról nincs szó. Szerinte a kampányidőszak mindenki számára megterhelő, és egy ennyi önkéntest foglalkoztató pártban elkerülhetetlen a fluktuáció.

JÓ ÖTLET: ÚTDÍJ, OKOS FEDÉLZETI EGYSÉG

SZTÁRKLIKK BLOG
Szerző: CEGLÉDI ZOLTÁN
2018.01.06.



A Momentum elsősorban nem az autót, hanem az autózást adóztatná, helyesen.

A választásokig minden héten valamelyik ellenzéki párt programjából emelek ki egy-egy szimpatikus, szerethető, praktikus, innovatív elemet. Nem az általános "demokráciavédést" meg semmitmondó jókívánságokat, hanem konkrét ígéreteket. Olyat, ami alkalmas arra, hogy egy szavazó azt mondja, örülne, ha ez megvalósulna. Oldalt kattintható a már bemutatott jó ötletek sora, ma a Momentum egyik javaslatát méltatom, ezt:

ELTÖRÖLJÜK A SÚLYADÓT, A REGISZTRÁCIÓS ADÓT, A CÉGAUTÓADÓT ÉS AZ AUTÓPÁLYAMATRICÁT IS. AZ EZEKET KIVÁLTÓ ÚTDÍJ LEHETŐVÉ TESZI, HOGY CSAK AKKOR KELL AZ AUTÓZÁSÉRT FIZETNI, HA VALÓBAN KÖZLEKEDÜNK AZ UTAKON...


EGY MEGKÉSETT VITA MARGÓJÁRA

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.01.05.


Sarkítottan talán úgy lehetne összefoglalni Magyar György és Pető Péter vitájának lényegét, hogy választ keresnek a Nagy Kérdésre: a pártszféra ad megoldást a mai gondokra, vagy a civil szféra.
Magyar azt állította, hogy ma technikai együttműködésre lenne szükség, de ezt a pártok - legfőképpen a pártok vezetőinek egzisztenciális érdekei miatt- megakadályozzák.
El kell érni, hogy a pártok egyéni képviselő-jelöltjeiket ne (csak) a pártok prominensei és tagjai közül válaszzák, hanem az arra helyileg legalkalmasabbakat, legnépszerűbbeket, akik ennélfogva képesek a fideszes jelölt legyőzésére.
Pető szerint a szavazók nem fognak átszavazni egységesen, mondjanak bármit is a pártvezérek, így ez halott ügy.

Nagyon jó kis vita lett volna ez, ezelőtt nyolc - öt - két évvel, de akkor erről nem vitatkozhattunk, mert akkor éppen isteníteni kellett a civileket, akik költséghatékony pódiumokat ácsoltattak maguknak kitudjakikkel, felmásztak rájuk, szidták a pártokat, aztán az első kínálkozó alkalommal átminősítették magukat pártpolitikussá, tovább forgácsolva a demokratikus oldalt.
Ez nem volt szép dolog, de ettől még vitathatatlan, hogy a helyi közéletben forgolódó rátermett embernek (horibile dictu asszonyállatnak) több joga lenne a helyi társadalom képviseletére, mint egy, a "lelátogató" pártpolitikusnak smúzoló, befolyásra és gazdasági érdekérvényesítési lehetőségekre vágyó helyi pártprominensnek.

Ez a vita ma már a döglött ló verésével esik egy kategóriába, negyed év van hátra a választásokig, amit idáig nem sikerült megoldani, annak megoldására a hátralevő kis időben már nemigen van esély.
A probléma pedig nem a valóságos civilek és a pártok között áll fenn, hanem egy nagyon egyszerű kérdés az, amit elfelejtettek dicső pártjaink eldönteni, igaz, nem is nagyon kéri számon rajtuk senki.
A kérdés az lenne, hogy kit, kiket képvisel az adott párt?
Amikor a pártok szavazatmaximalizásról beszélnek, akkor azt mondják, hogy ők mindenkit képviselnek, márpedig az a párt, mely mindenkit képvisel, az nem képvisel senkit.

És itt válik okafogyottá ez az egész vita.
A pártok ugyanis érdekképviseleti szervezetek lennének, merthogy más az érdeke a libának, mint a rőkának, és mindkettőtől eltér a gazdasszony érdeke, hogy a libakereskedő érdekéről ne is beszéljünk.
És akkor még ott van a libalegelő tulajdonosának érdeke is, őt a mindent elpusztító libapotty színéről bátran nevezhetjük zöldnek is....