2018. január 22., hétfő

ORBÁN VIKTOR MEGBOTLOTT PÁVATÁNC KÖZBEN, ÉS HA NEM VIGYÁZ, MÉG HASRA IS ESHET

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.01.22.


A lehető legrosszabbkor botlott meg legendás pávatánca közben az Orbán-kabinet, hiszen a választásokig hátralévő hetekben magyarázkodásra szorulhat, ha az ellenzék ügyesen használja ki azt a bakit, melyet a külügyminisztérium helyettes államtitkára követett el néhány napja. Altusz Kristóf elszólására az 1300 befogadott és védelem alá helyezett menekültről épp annak köszönhető, hogy a magyar kormány a színfalak mögött gesztusokat gyakorolt az EU intézményei felé, hogy komolyabb szankciók nélkül kihúzza a választásokig. Nem jött össze, és ennek következményei még átírhatják az áprilisi voksolás erőviszonyait.

Orbán Viktor úgy gondolja, hogy meggyőzheti saját híveit arról, vannak illedelmes migránsok, és olyanok, akik ajtóstul rontanak a házba. Szokásos péntek reggeli rádiómonológjában ugyanis azzal mentegette saját kormányát a befogadott 1300 menekült ügyében, hogy akik oltalmazott státuszt kapva Magyarország kormányának védelmét élvezik, azok illedelmesen bekopogtattak az ajtónkon, és segítséget kértek tőlünk, és mi ezt a nemzetközi szerződések értelmében nem tagadhattuk meg tőlük.

Nos, ez olyan szemfényvesztés, amivel csak a legvadabb kormánypárti szavazókat lehet elkábítani. A magyar kormány ugyanis számtalanszor kinyilvánította, hogy egyetlen menekültet sem enged be az országba, így próbálkozhatnak kerítésen átmászva, a tranzitzónában kopogtatva vagy csempészautó csomagtartójában kucorogva, Magyarország nem enged az Európai Unió nyomásának, és nem fogad be senkit. Már az őcsényi eset után azonban világos lett, hogy csak porhintés a teljes elutasítás, hiszen akik ellen a Tolna megyei település lakói tüntettek a magyar állam által befogadott, oltalmazotti státusszal rendelkező menekült asszonyok és gyerekek voltak.

Már akkor le kellett volna csapnia az ellenzéki pártoknak erre az ellentmondásra, és szembesítenie Orbán Viktort azzal a ténnyel, hogy az általa megdicsért őcsényiek olyanok ellen gyűlölködtek, akiket a magyar állam hivatalosan befogadott, és elvben védelemben részesített. Az igazi áttöréshez azonban az kellett, hogy egy helyettes államtitkár egy máltai lapnak elmondja azt, amiről egyébként az EU illetékeseit is tájékoztatták már korábban. Az alku röviden annyi lehetett, hogy Magyarország titokban teljesíti a menekültkvóta rá eső részét, így a nemzetközi elszigetelődése nem lesz olyan látványos, mintha ezt nem tette volna meg. Altusz hibája az volt, hogy ezúttal nem egy uniós vezetőnél magyarázta a bizonyítvány titkos részét, hanem egy máltai lapnál...

SKIZOFRÉNIA: ORBÁNÉK A CIVILEK ÉS MENEKÜLTEK ELLEN USZÍTANAK, DE KÖZBEN EGYÜTTMŰKÖDNEK VELÜK

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: MR FLYNN RIDER
2018.01.22.


Teljes az ellentmondás aközött, amit Orbánék mondanak, meg amit csinálnak. Ilyenkor kérdőjeleződik meg igazán az egész propagandakampány hitelessége. 

Emlékszik még valaki, hogy a Wikileaks-botrányban Orbán Viktorról is derültek ki csúnya dolgok? Ez volt az az eset, amikor Orbán a nagyköveteknek, a 2006-os választások előtt azt mondta: "Hagyják figyelmen kívül, amit mond" a kampányban. A WikiLeaks által kiszivárogtatott táviratokból kiderül, Orbán arra gondolt, hogy az amerikai diplomaták által populistának nevezett választási ígéretei nem feltétlenül esnek egybe teljesen pártja terveivel. Orbán kijelentéseit a versenyképesség fontosságáról, az adórendszer megreformálásáról és a költségvetési fegyelem fenntartásáról akkor üdvözölték a befektetők, de különösen a vállalati vezetők aggódva emlékeztettek a 2006-os választás előtti kijelentéseire, amikor a választási ígéreteit firtató kérdésekre válaszolva biztosította őket arról, hogy 'hagyják figyelmen kívül, amit mondok' [ignore what I say]" – volt olvasható egy kiszivárgott táviratban.

Nos, Orbán Viktor tényleg máshogy cselekszik, mint amit mond (vagyis, hazudik): miközben a kormánya és a Fidesz ezerrel uszít a menekültek és a civilek ellen, Soros-ügynöközi és a nemzet ellenségeinek állítja be őket – egészen elképesztően primitív, náci módon egyébként - ugyanakkor ugyanaz az Orbán-kormány szigorúan együttműködik az Európai Unióval és pályázati pénzeket oszt a menekülteknek segítő civileknek.
Ugyanaz a menekülteket segítő civil szervezet éppen kaphat milliárdos támogatást a menekültek lakhatási helyzetének, integrációjának segítésére a kormányon keresztül az EU-tól és ugyanakkor a másik oldalon lehet céltáblája a kormány gyűlöletpropagandájának.

Skizofrén helyzet.


Ezerrel dübörög a Stop Soros-kampány, amiben a menekültek, illetve a menekülteket segítő civilek a „Soros-terv részeként” éppen „elözönlik Magyarországot” – mindenki ismeri a sztorit, vagy hallotta legalább egyszer ezeket a „társadalmi célú hirdetésnek” beállított politikai kampányszöveget.

Ám a helyzet a háttérben nem ilyen egyszerű: mióta a máltai lapnak elkotyogta Altusz Miklós helyettes államtitkár, hogy befogadtunk 1300 menekültet, újabb és újabb információk jelennek meg arról, mi is történik a valóságban. A 444 pl hosszasan írt arról, hogy mi történik igazából a menekültekkel: a kormány ugyan eltörölte a támogatásaik nagy részét, de azért valamit kapnak:

„A két határmenti táborban a kormány valóban biztosít a menedékkérőknek egy alapellátást: ruhát, tisztálkodó felszerelést, napi háromszori étkezést és orvost. Sőt, az ezeket a szolgáltatásokat a honlapján külön részletező menekültügyi hivatal külön kiemeli, hogy a menedékkérők temetését is megtérítik, ha nincs más, aki ki tudná fizetni.”...

MI LESZ ITT, HA KIDERÜL, HOGY NEM ARANY EZ, HANEM SZAR?

24.HU - POSZT ITT
Szerző: TOMPA IMRE
2018.01.21.



Vér és szarany. Vélemény.

Én nem tudom (…), hogy van az, hogy valaki

egyfelől tündéri, tevékeny és vicces egyén, másfelől virtigli, obskurus f@szfej kriptonáci, mint oly sok kedves rokonom.

Hogy ez hogy a manóba működ? Nem megy ez a fejembe. Tompa vagyok ehhez, muhaha. Ha vakarászni próbálja az ember a kérdés gyökerét, olyas feltevésekre juthat, hogy mindez alapvetően kulturális kérdés, hogy azok a gyerekkori mémek, melyek a vérébe ivódnak kvázi az embernek (bár rühellem ezt a vérükben van az erőszak-dumát,

szinte semmi nincs a vérünkben a szexen, a filhalláson, a muzikalitáson, a labdaérzéken, egyszóval a testi talentumon és a humoron kívül,

persze ez a lényeg, ez az x-tengely, ami ezen fölül van és egy ember morális és mentális szféráját alkotja, mind kulturális, felvett, nem hozott anyag, a körülmények alkotta térből jön, abból az ökológiai fülkéből, amibe a véletlen tojt minket ide, Kárpátiába, szal a gyerekkori mémek meghatározóak, olyan erősek, mint a gének, gének és mémek tengelyen rajzolgatjuk életgörbénket, ach, hogy költői legyek. Ilyen mém a vallás is...

FREE BUDAHÁZY 650 EZER FORINTÉRT - SNEIDER TAMÁS EDDIG 11 TANULMÁNYT RENDELT A PARLAMENT ALELNÖKEKÉNT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2018.01.22.


Sneider Tamás, az Országgyűlés jobbikos alelnöke 2014 óta összesen 2,8 millió forintért rendelt 11 tanulmányt különböző témákban. A legolcsóbb dolgozat 100 ezer forint volt, a témakörök pedig főként szociális jellegűek, de készült egy Budaházy Györgyöt mosdató esszé is 650 ezer forintért.

November végén számoltunk be arról, hogy összesen 5,4 millió forintért 24 tanulmányt rendelt különböző témákról az elmúlt 3 évben az Országgyűlés fideszes alelnöke, Lezsák Sándor. Földi László például 350 ezer adóforintért írta meg a “Gondolatok az Európát ért invázióval összefüggésben” című 15 oldalas dolgozatot, amelyben egyebek mellett fegyveres önvédelemre és a kaszárnyák M-zárolt készleteinek kifosztására buzdít:

A kaszárnyák kifosztását, fegyveres önvédelmet indítványoz Földi László az Országgyűlés alelnökének készült tanulmányában

Azóta egy újabb igénylésben kikértük az Országgyűlés másik, jobbikos alelnöke, Sneider Tamás által rendelt tanulmányok listáját is.

A válasz szerint Sneider 2014 óta összesen 2,8 millió forintért rendelt 11 tanulmányt különböző témákban. A legolcsóbb dolgozat 100 ezer, a legdrágább 650 ezer forint volt, a témakörök pedig főként szociális jellegűek: népesedés, leszakadó térségek, közoktatás, nyugdíj:...

AZ ÁLLAMPÁRT ÁLTAL MŰKÖDTETETT ALKOTMÁNYVÉDELMI HIVATAL SZIVÁROGTATOTT A PROPAGANDAMÉDIÁNAK EGY ELLENZÉKI KÉPVISELŐVEL SZEMBEN

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2018.01.22.


A hirado.hu féligazságokat kezdett el terjeszteni Németh Szilárd nyomán Szél Bernadettről és a szakértőjéről. A titkos információkhoz az Alkotmányvédelmi Hivataltól jutottak hozzá. 

Akárhogy is, a Fidesz már nem csak az ügyészséget és az ÁSZ-t használta fel a politikai propagandájához és választási győzelméhez, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatalt is.

Sokáig „vicc kategóriaként” lehetett emlegetni Németh Szilárd, a beszélő krumpli kirohanását Szél Bernadettel szemben, de az ügy egy újabb fordulata rávilágít, hogy a Fidesz tényleg beindította a titkosszolgálatokat is az ellenzék ellen.

És így a történet már vérkomoly és azokat az időket idézi, amikor a ballonkabátos emberek a fekete autóval mentek az "állam ellenségeiért".

A történet ráadásul több fázison ment keresztül, mire elnyerte a végső állapotát. Először Németh Szilárdot az MTI idézte. A Fidesz szerint Szél Bernadett és pártja, az LMP „Soros György érdekeit szolgálja” (implicit kijelentették egy egész pártól, hogy hazaáruló), ezért az ellenzéki képviselő nem vehet részt egy olyan nemzetbiztonsági bizottsági ülésen, amely a Soros-tervvel foglalkozna. Mindezt az MTI szerint Németh Szilárd jelentette be, aki a testület fideszes alelnöke. A beszélő krumpli azt állította, hogy mindezek miatt az LMP-s képviselő „nemzetbiztonsági kockázatot” jelent.

Ekkor jött az első magyarázkodás az ügyben, nyilvánvalóan a beszélő krumplinak is feltették a kérdést: mégis, hogyan képzeli az egészet, odaáll a bizottság ajtaja elé, hogy a testével tartóztassa fel az LMP-s hölgyet? Vagy hívatja a kopaszokat, mint a Választási Irodánál?

A Fidesz alelnöke erre megcáfolta a saját maga által adott korábbi nyilatkozatát és az alábbiakat válaszolta:

nincs kitiltva senki, de azon az ülésen, amelyen a Soros-terv téma lesz, az LMP-s tag nem vehet részt, mert egészen mást képvisel, mint a magyar érdek.”

Szóval, Szél Bernadett először ki volt tiltva, aztán mégsem.

Eközben a kormányzati propagandának kiadták, hogy gyártsanak érveket a beszélő krumplinak, mert érezték, hogy ez így kínos handabandázás. A gépezet pedig beindult...

A BETEGEKNEK VAN IGAZUK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2018.01.22.


A kórházfenntartó friss listája szerint mégis nagyon sokat, akár 3 és fél évet várnak a betegek az endometriózis miatt szükséges bélműtétre, bár ezt az egészségügyi kormányzat nemrég még cáfolta.

Vizsgálat indult a Semmelweis Egyetemen annak tisztázásra, hogy az intézmény nőgyógyászati klinikáján miként ítélhettek négy-öt éves várakozásra súlyos fájdalommal élő endometriózisos betegeket. Néhány napja pedig nyilvánossá tették a számukra nyitott várólistát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján. Eszerint most 136-an várnak a szükséges bélműtétre, a sor végén állók három és fél évig. Nagy lépés ez, ahhoz képest, hogy január 9-én még kormányzati közlemény cáfolta, hogy két hónapnál tovább bárkinek is várnia kellene erre a beavatkozásra.

Krámli Kinga énekesnő nemcsak hogy átszakította a „hallgatás falát”, de igazított kicsit a hazai kezelések szervezésén. A 34 éves nő január hetedikén a közösségi portálon azt írta: annak ellenére, hogy a bélendometriózisa állandó szenvedést, nem csillapítható fájdalmakat okoz, csak négy év múlva, 2022-re kapott kapott időpontot a műtétre. Orvosa alternatívaként azt ajánlotta: 2 millió forintért magánellátásban szinte azonnal műtőasztalra kerülhet, és nem kell várnia.

A poszt után trollok sora rontott Krámli Kingára, azzal is vádolva őt, hogy hazudik. Voltak, akik azt is követelték: valótlan rémhírkeltése miatt kérjen nyilvánosan bocsánatot.

A NEAK pedig a bejegyzés másnapján azonnal közleményben igyekezett cáfolni az énekesnőt, mint írták: átlagosan csak egy-két hónapot kell várni Magyarországon a szülőkorú nők 10 százalékát érintő betegség műtétjeire. A „hiteles és tényszerű tájékoztatás érdekében” azt is hozzátették: a történetét közzétevő énekesnő esete több szempontból egyedi. A bélendometriózis-műtétje komplikált, több szakorvos kell hozzá, ezt pedig kevesen végzik az országban, ha pedig valaki ezt választott orvosánál szeretné elvégeztetni, valóban hosszú lehet a várakozási idő. A közlemény kitért arra is, hogy miután a kórházaknak csak akkor kell várólistát nyitniuk, ha kapacitáshiány miatt a várakozási idő hatvan napnál hosszabb, így az endometriózis-műtétek nem tartoznak a kötelező nyilvántartásra elrendelt várólisták körébe, ezért nem is találhatók meg a nyilvános listán.

Az egészségbiztosító közleménye és a trollok támadása olaj lett a tűzre. Beszterczey Judit újságíró, aki maga is érintett, a közösségi portálon feltett Mi hazudunk? - kérdésére néhány óra alatt több tucatnyian írták le a saját történetüket. Valamint azt is, hogy hiába súlyos az állapotuk: éppoly választás elé kerültek, mint Krámli Kinga, amelyikük nem tudott a magánellátásért azonnal fizetni, azok egyike sem kapott műtéti időpontot 2020 előttre. A posztolók szinte valamennyien a Semmelweis Egyetem orvosához, dr. Bokor Attilához vártak a beavatkozásra. Az orvos az egyik legelismertebb specialistája a betegségnek. A posztokból kiderült az is, hogy a több éves várólista egyik indoka az, hogy a súlyosabb, bélérintettségű betegségek operációjához szükség van egyszer használatos bélvarró gépre. Ám ezt szigorú kvóta szerint osztják, és darabonként finanszírozza a biztosító. A klinika, ahol ezt a műtétet végzik, heti egy darabot kap.

A Népszava más forrásból úgy tudja: ha az egészségbiztosító jelzést kap extra-igényről, azt rendszerint teljesíti, de a Semmelweis Egyetem nem kérte, hogy többet kapjon. Sőt, az utóbb nyilvánosságra került várólistán is az látszik, 2021-ig is heti egy műtétet terveznek.

Lapunk azonban hiába kereste az intézményt, ahol előbb (tíz napja) még gyors választ ígértek, majd egy-két nap múlva hírzárlatra hivatkozva visszakoztak. Bár hallgatnak, de intenzív kármentésbe kezdtek: vizsgálatot indítottak. Egyebek közt azt is kutatva, hogy a klinika orvosai, akiket több magánintézmény is foglakoztat: gyakoroltak-e nyomást a betegekre, hogy azok inkább a fizetős ellátást válasszák. Sorra hívják be a klinikára Facebookon panaszkodó betegeiket, hogy „tárgyaljanak” a műtét várható idejének rövidítéséről. Akik benn jártak, azok közül van olyan, akit már január 17-én meg is operáltak, a többieket, akik nem mentek magánműtétre, újrasorolják. A NEAK honlapján is feltűnt egy új műtét típus a várólisták között – „a bélrendszer nagyobb műtétei laparoszkóppal, nem malignus folyamatokban”, – amit azonban egyelőre csak a Semmelweis Egyetem vezet. Ők január 15. és 16.-án összesen 137 betegről közöltek adatot...

HAZAI KÖRKÉP, AHOGY ÉN LÁTOM

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: HOLLÓSY GERTI
2018.01.21.



Lassan egy éve, hogy nem írok rendszeresen, de azért még követem az eseményeket és gondolkozom. Shakespeare tette fel az elhíresült kérdést, Hamlet szájába adva a szavakat: “To be, or not tobe”, azaz lenni, vagy nem lenni? Az én esetemre vonatkoztatva a kérdés: Írni, vagy nem írni? Ha nem írok, azaz látszólag nincs véleményem, szerintem már nem is vagyok. Ha van véleményem és ezáltal jelen vagyok, akkor a legjobban (?) teszem, hogy azt kimondom, közzé teszem. A másik lehetőség magamban tartani, de az is nehéz, ráadásul akkor magamat tagadom. A jelenlegi magyarországi gazdasági és politikai helyzet stagnál. Ha mozdul is, akkor számunkra, “keményen dolgozó emberek” (már, akik dolgozhatnak) számára egyre kilátástalanabb. Erről véleményt mondani naponta szinte már unalmas, hiszen alig változik (számunkra semmit), de ha egyszer elmondom a véleményemet, az talán kibírható.

Félni, vagy nem félni? Ez lenne a következő fontos kérdés. Félni lehet, akár jogosan is, de nem szabad! Félni van mitől a dolgozó kisembereknek, mert a sikeres gyűlöletkampányok mellett a Fidesz leghatékonyabb eszköze az egzisztenciális ellehetetlenítés. Aki nem fél és beszél, vagy ír és az nem tetszik a jelenlegi hatalmasoknak, az, bizony, könnyen elveszítheti a munkáját, az otthonát, a barátait, és így tovább, végül talán az emberi méltóságát is. Aki fél és nem szól, csak tűr, az viszont az utóbbit máris elveszítette. Nem szabad félni! A világot mindig az olyan emberek vitték előre, akik nem féltek az újtól, a mástól, attól, hogy tenni kell.

A 2018-as tavaszi választás eredménye nem csupán a politikusokon múlik (rajtuk is), hanem főképpen rajtunk, választókon. Éppen ezért próbálnak minket folyamatosan manipulálni. A képlet egyszerű, csak jól kell szavazni április 8-án és azzal mindent meg lehet változtatni. Végre vége lehetne az ország tönkretételének. Mégis szinte megoldhatatlannak látszik ez a feladat. Éppenséggel az egymás közt parlamenti mandátumokért vetélkedő (és azokon – fejben vagy talán szóban is – előre osztozkodó) politikusaink miatt. Miért is? Vajon akarják-e igazán az ellenzéki pártok, hogy végre vége legyen a Fidesz ámokfutásának? Hiába remélem, hogy ez a kérdés csak rémálmomban merült fel, mert vannak jelei annak, mintha nem is igazán akarnák. Talán a változtatás lehetőségére felhatalmazott politikusok még mindig fontosabbnak tartják pártjuk helyét és saját helyüket a politikai palettán, mint az együttműködést. Akar-e itt valaki valóban nyerni? Ha többen akarnak, akkor miért nem sikerül együttműködniük?...


BARTUS LÁSZLÓ: "STOP ZSIDÓ!" TÖRVÉNY

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.01.22.


A címen nincs mit csodálkozni. A Soros Györgyről készült gigaplakátokat hamar azonosítani lehetett a náci “nevető zsidó” plakátokkal. Ha pedig Soros a “nevető zsidó”, akkor a “Stop Soros!” törvény a “Stop zsidó!” törvény.

A “Stop Soros!” törvény arról szól, hogy meg kell állítani a zsidókat, a keresztény nemzetek elleni világ-összeesküvésüket. Meg kell állítani a zsidókat kiszolgálókat is, a zsidók fizetett ügynökeit. A bevándorlás a keresztény nemzetek önazonosságát fenyegeti, és ezt a zsidók szervezik, finanszírozzák. Hálózatot működtetnek erre, az útban álló nemzeti kormányokat le akarják váltani.

Ezt a gondolatmenetet nem maguktól találták ki. 1882. június 9-én Istóczy Győző, ismert antiszemita, a Nemzsidók Szövetsége, majd az Országos Antiszemita Párt alapítója, egy veretes beszédben a parlamentben ugyanezt előadta. A különbség annyi, hogy a nemzetet akkor a galíciai zsidók bevándorlása, az akkori népvándorlás fenyegette. Az orosz zsidókat ugyanúgy írja le Istóczy, mint most a muszlim bevándorlókat “szervező” zsidókat, “Sorost”.

Arról van szó, hogy a zsidók újabb praktikája a muszlim bevándorlás “szervezése”, melyet ugyanúgy inváziónak neveznek, mint Istóczy, és amelynek a bevándorlást szervező zsidók által ugyanaz a célja: a zsidó faj terjeszkedése és a keresztény nemzetek leigázása. Ennek eszközei a muszlim bevándorlók, mert velük a keresztény nemzetek identitása feloldható. A nyitott társadalom eszméje a keresztény nemzetek öntudatának felszámolása.

Ha ez sikerrel jár, a nemzetközi zsidóság, amely nemzetek fölötti láthatatlan államot képez, zavartalanul foszthatja ki a nemzeteket, ronthatja meg azok erkölcseit. Ebben használják ezúttal nem a Galíciából menekülő szegény zsidókat, hanem a menekülő muszlimokat. A liberalizmus, a pluralizmus, mind zsidó célokat szolgál. Akik pedig ezek mellett állnak, azok a zsidók (“Soros”) hálózatának tagjai. A “Soros-terv” végrehajtói (copyright: Rogán Antal).

A “Soros-terv” abban a formában, amiről Orbán beszél, soha nem létezett. Ez valójában a zsidó világ-összeesküvés. Ez ugyanaz a “zsidó terv”, amiről Istóczy, Prohászka, Hitler és az összes antiszemita és náci beszélt. Ezt kell érteni “Soros-terv” alatt: a keresztény Európa, a keresztény nemzetek, é a keresztény Magyarország vallási-nemzeti azonosságának direkt felszámolását. A nemzeti kormány ezt védi. Ha nincs nemzeti kormány, jönnek a zsidók és az általuk felbérelt ügynökeik, akik nem magyar országot csinálnak Magyarországból...

KIVÉTELES ÁLLAPOTBAN

ÚJ EGYENLŐSÉG BLOG
Szerző: ANTAL ATTILA
2018.01.21.


Az Orbán-kormány által alkalmazott permanens kivételes állapot a társadalom demokratikus immunrendszerét károsította, és csírájában fojt el minden társadalmi önvédelmi mechanizmust. Az Orbán-rendszer egyre inkább elszakad a jogtól és az önmaga által gyártott válságokat menedzseli úgy, hogy közben a lehető legnagyobb mértékben uralkodni akar az életünkön.


Elmúlt 2017 lehetőséget kínálva a számvetésre. Számomra leginkább az határozta meg az évet, hogy a 2016-ban az Alaptörvénybe emelt új kivételes állapot, a terrorveszélyhelyzet – bármilyen formális jogi eljárás nélkül – állandó valósággá vált a gyűlöletkampányok segítségével. 2017 decemberének végén még erre a hiszterizált hangulatra is ráerősített a kormányzat: terrorellenes intézkedési tervet kért az óvodáktól és az iskoláktól. Ennek kapcsán pedig már nyíltan beismerték: fel kell készülni egy “esetlegesen bevezetendő különleges jogrendre”. Vagyis az Orbán-rendszer egyre inkább elszakad a jogtól és az önmaga által gyártott válságokat menedzseli úgy, hogy közben a lehető legnagyobb mértékben uralkodni akar az életünkön. Ez pedig igen komoly veszélyeket hordoz.

Az Orbán-rendszer kapcsán gyakran fellángolnak a „minek nevezzük”-típusú viták: hibrid rendszernek, illiberális demokráciának hívjuk, vagy esetleg már mindezeken túl vagyunk, és autokráciáról beszélhetünk? Ezúttal nem nevezéktani kérdésekhez szólok hozzá (ugyanakkor az írás végén visszatérek röviden erre a kérdésre is), hanem a rendszer egyik alapvető (és szerintem az egyik legveszélyesebb) sajátosságával foglalkozom, mégpedig azzal, amely összekapcsolja az elmúlt „hosszú hét évet” – bármilyen névvel is illessük azt. Ez pedig nem más, mint a folyamatos kivételes állapotban való kormányzás és ennek a „kivételességnek” a folyamatos előállítása.1 A következőkben bemutatom a kivételes állapot mögötti elméleti kiindulópontokat és azt, hogy egyrészt mindez hogyan alkalmazható a 2010 utáni rendszerre, másrészt pedig utalok az ebből eredő szörnyűségekre is.

Jogi állapot jog nélkül

Giorgio Agamben, olasz filozófus szerint a kivételes állapot sem a jogrendszeren belül, sem azon kívül nem helyezhető el. Vagyis a fő kérdés, hogy e jognélküliség hogyan ragadható meg a jog eszközeivel. A 20. századi jog- és politikai fejlődés egyik fő vívmánya – a totalitárius diktatúrák tapasztalatai alapján – a politikai hatalomnak „a jog alá vetése”, a politikának a joguralommal való korlátozása. E főáramú gondolkodás mellett – amelynek egyébként Hans Kelsen az egyik legjelentősebb teoretikusa, aki lefektette azokat az elveket, amelyek mentén a liberális demokráciák a joguralmat főszabállyá tették és ennek legfőbb garantálójává magát az alkotmánybíráskodást emelték – mindig létezett egy olyan „szürke zóna” amely a politikát akarja rehabilitálni és a politika alá szeretné a jogot rendelni: ez az áramlat jogi erőre emelné magának a jogrendszernek a felfüggesztését. Ennek a második világháború óta elnyomott, a populista korszak beköszönte óta azonban igencsak népszerű irányzatnak az egyik legnagyobb óriása Carl Schmitt, aki a Politikai teológia (1992) című művében a szuverént akként definiálja, mint aki a rendkívüli helyzet kérdését illetően dönt, vagyis a politikai (telj)hatalom elválaszthatatlan a kivételes helyzetekről való döntés állandó képességével. Ily módon a kivételes állapot nem bizonyít mást, mint azt, hogy politika a jog feletti uralkodásra született. Ugyanakkor a szükségállapot a közjogi és a politikai tények között egyensúlytalanságot eredményez, s egyébként is, ez a köztesség egy homályos, bizonytalan határvonalon helyezkedik el a jogi és a politikai (minőségek) kereszteződésében (Agamben, 2005: 1.). A határmegvonódások kérdése különösen akkor válik fontossá, ha egy politikai krízis során kivételes intézkedések kerülnek bevezetésre, amelyeket nem a jogi-alkotmányos, hanem a politikai keretrendszerekben kell megérteni. Ezek miatt a politikai elsődlegességéből kiinduló nézetek – ahogyan az Orbán-rendszer is – előszeretettel alkalmazhatják a szükségállapotok politikai gyakorlatát...

MAGYARORSZÁGNAK NINCS KEDVE HOZZÁ? KI KELL BELŐLE HAGYNI

INDEX
Szerző: CSURGÓ DÉNES
2018.01.22.


Olivier Blanchard, a világ egyik legbefolyásosabb, legtöbbet idézett közgazdásza Kornai János 90. születésnapja alkalmából a Budapesti Corvinus Egyetem meghívására járt Magyarországon. A gazdasági világválság időszakában az IMF vezető közgazdászaként dolgozó Blanchard interjúnkban elmondja, mit tanult ebből a válságból, mit lehetett volna másképp csinálni. És hogy szerinte jelen pillanatban az egyenlőtlenség és a populizmus jelenti a legnagyobb veszélyt a gazdaságra.

Ön a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdásza volt nyolc évig, 2007 és 2015 között, vagyis pont a válság és a válságkezelés évei alatt. Visszatekintve, változott a világról és a gazdaságról alkotott képe, tudása ez alatt a nyolc év alatt?

Természetesen változott. Abban biztosan, hogy másokkal együtt én is abban a tudatban éltem, hogy a pénzügyi rendszerrel nem kell foglalkozni, hogy azzal minden rendben van. Hát, nem volt. Rá kellett jönnünk, hogy a pénzügyi rendszer milyen fontos a gazdaságban, és hogy mennyire félre tud siklani. Ez egy nagy lecke volt, amit nagyon gyorsan meg kellett tanulnunk, és eléggé megváltoztatta azt is, ahogy a makroökonómiáról gondolkodunk.

Korábban azt gondoltuk, hogy vannak sokkok, amelyek befolyásolják a rendszert, de annyira nem kell megértenünk, hogy ezek honnan jönnek, és miért, elég azt megérteni, hogy ettől hogyan alakulnak a beruházások, a fogyasztás, hasonló makrotényezők. Viszont anélkül, hogy megértenénk, a pénzügyi rendszerben ki mit csinál és kivel, nem érthetjük meg, milyen hatással lesz a rendszerre. Fontos tudnunk, hogy ha az egyik befektetési bank sokat elad valamilyen eszközből, akkor annak az ára lemegy, és egy másik bank, amelyik szintén rendelkezik ilyen eszközökkel, bajba kerülhet. Mi ezzel korábban nem foglalkoztunk, nem így gondolkodtunk a gazdaságról...

MIÉRT (NEM) JÓ MAGYARNAK LENNI?

TÉNYGYÁR
Szerző: TÉNYGYÁR
2018.01.20.


Ezért jó Magyarországon élni

A magyarok nem dolgoznak igazán sokat, azaz a munkaterhelés nem feltétlenül megy az életünk rovására, legalábbis nemzetközi összehasonlításban. Az OECD-tagállamokban az emberek 13 százaléka dolgozik nagyon sokat egy nap, nálunk ez az arány csupán 3 százalék. Az elmúlt évek lakáspiaci változásait látva talán meglepő lehet, de a magyarok relatíve keveset költenek lakhatásra – ami sajnos előrevetítheti azt is, hogy az elkövetkező években folytatódhat a drágulás, hiszen ez a piac is globalizálódik. Szintén pozitívnak tekinthető, hogy a háztartások elkölthető jövedelme visszaért a válság előtti szintre, most adózás után annyi pénz marad egy háztartásnál, amennyi 2005-ben.

Ha valami nagyot változott az elmúlt években, az a munkanélküliség, ami csaknem 10 százaléknyit csökkent Magyarországon. Sajnos ezt a képet némileg árnyalhatja, hogy a magyar kormány megváltoztatta a statisztikai számítás módját, így a külföldön dolgozók és a közmunkások is javítják a hivatalos számokat – ennek ellenére a növekedés egyértelmű. Csökkent a hosszú távú munkanélküliség aránya is. Komoly büszkeségre ad okot a magyarok iskolázottsága, nálunk ugyanis az emberek 83,5 százaléka rendelkezik legalább középfokú végzettséggel, ami kiemelkedően jó eredménynek számít az OECD-országok között. Kérdés, hogy a tankötelezettség korhatárának csökkentése hogyan befolyásolja majd ezt az eredményt.

És ezért nem jó magyarnak lenni


Sajnálatos, de nincs érdemi változás abban, hogy a fejlett országok közül a magyarok keresik a legkevesebbet. Ettől nyilván nem független, hogy nagyon kevés elkölthető jövedelme is marad egy-egy háztartásnak adózás és a lakbér (hitel), illetve rezsiköltségek kifizetése után. A magyarok szenvednek a legjobban a munkahelyi stressztől és kiszolgáltatottságtól. Nem élünk nagy lakásokban és házakban, az egy emberre jutó szobák száma igen alacsony.

Azt már korábban kimutatták OECD-kutatások, hogy a szegényekre rendkívül keveset költ a magyar állam, és az elmúlt években e tekintetben komoly visszaesés volt tapasztalható, a szegényebbek kiszolgáltatottsága pedig nyilván nem tesz jót „jóllét-érzékelésünknek” sem. 

Az pedig szinte közhelynek számít, hogy a magyarok nem elégedettek az életükkel – továbbra is búsuló nemzet vagyunk tehát. Jó hír ugyanakkor, hogy az elmúlt évtizedhez képest valamelyest jobban érezzük magunkat, amit indokolhat, hogy az egészségügyi állapotunkat és a biztonságot is jobbnak tartjuk, mint néhány évvel ezelőtt. Sajnos ezzel is az OECD-átlag alatt végeztünk.
Összességében tehát a válság után helyreálló gazdaság, a magas iskolázottság és a normálisnak mondható munka–élet egyensúly, ami miatt jobb ma magyarnak lenni, mint más ország polgárának. A legfontosabb kockázat pedig az alacsony kereset, a munkahelyi stressz és a szegénység...

SÍELNI MENNE? MUTATJUK, MELYIK BANKNÁL JÁR JOBBAN

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.01.22.


Kigyűjtöttük, hogy melyik banknál jár a legjobban és a legrosszabbul az, aki eurót vált, illetve kártyát használ külföldön. Meglepő módon az eltérés a bankok között egyetlen pillanatban akkorára rúghat, amennyire a forint árfolyama az egész eddigi szezon alatt mozgott.

Sokan panaszkodnak, hogy az elmúlt években mennyire megdrágult a síelés (különösen Ausztria kerül a korábbinál többe). A magyarok kiadásait a kinti árak mellett elég jelentősen befolyásolhatja az is, hogy miként és persze mikor szerzik be téli üdülésükhöz az eurót. Az idei szezonban eddig a hivatalos jegybanki adatok szerint eurónként körülbelül 6,5 forint volt az eltérés. Ezt azonban akár el is törpülhet ahhoz képest, ha valaki rosszul választja meg, hol váltja át forintját.

Valutához a bankfiókokban (a részletes táblázatot itt találja, de elrettentő példáról is írunk) átlagosan eurónként több mint 10 forinttal drágábban juthatnak az ügyfelek, mint a pénzváltóknál – derült ki az Azénpénzem.hu gyűjtéséből. A kártyás költést kedvezőbben számolják el a pénzintézetek (nem valuta, hanem devizaárfolyamot alkalmaznak), de a külföldön használt plasztikpénz így is többe kerül, mint a valutaváltónál beszerzett euróbankók. A különbözet átlagosan 4,3 forint eurónként. Érdemes felidézni (ahogy azt tettük már többször is), hogy a tranzakciós illeték bevezetése előtt, 2012 nyarán még – logikusan – százezer forintonként nyolc eurót lehetett spórolni, ha valaki inkább kártyával fizetett külföldön...

MEE TOO UTÁN TIME'S UP - AVAGY A HALLGATÁS IDEJE LEJÁRT

CIVILHETES BLOG
Szerző: NAGY ZSÓFIA
2018.01.21.


„A munkahelyeken tapasztalható egyenlőtlenségek és szexuális zaklatások ideje lejárt. Itt az ideje hogy tegyünk valamit!”

Tavaly éppen hogy csak elért a Metoo kampány szele bennünket is, a tengerentúlon már egy új forradalmi kezdeményezés látott napvilágot az Új esztendőben a Time’s Up.
Mielőtt azonban kifejtenénk ennek az új és korszakalkotó kampánynak a lényegi részét, feltétlenül ismernünk kell a súlyos tényeket, amik jogot formáltak arra, hogy létrejöhessen a kezdeményezés. Ezek az információk a hivatalos oldalon is megtalálhatóak
  • Háromból 1 nőt, (18-34 éves között) szexuálisan zaklattak már a munkahelyén. Ezen nők közül 71% -uk nem jelentette be
  • Az Egyesült Államokban dolgozó nők közel fele mondja azt, hogy zaklatást tapasztaltak a munkahelyükön
  • A szexuális zaklatás jelen van minden iparágban, de különösen az alacsony bérű munkahelyeken. Például az elmúlt évtizedben az EEOC-nál benyújtott szexuális zaklatások több mint 25%-a szolgáltatói iparágakból származik.
  • A fehér, nem-spanyol asszonyok 81 centet kapnak a dollárral összehasonlítva a fehér nem-spanyol férfiakkal szemben. Az ázsiai nők csak 88 centet kapnak a dollárért. A fekete és a spanyol nők csak 65 centet, 59 centet kapnak, amíg a fehér férfiak 1 dollárt.
  • A világ országainak több mint 1/3-a nem rendelkezik olyan törvényekkel, amelyek tiltják a szexuális zaklatásokat a munkahelyeken - így közel 235 millió dolgozó nő szenved a munkahelyeken.
  • A világon dolgozó munkaképes nőknek csak a fele vesz részt a munkahelyeken, szemben a férfi társaik mintegy háromnegyedével. Ez a szakadék 2025-re becslések szerint elérheti a 12 billió dollárt
A Me too kampány hatására nők ezrei nyíltak meg és beszéltek az őket ért sérelmekről, szexuális zaklatásokról, és visszaélésekről nem csak Hollywooodi hírességek, de talán a média szerepének is köszönhető, hogy a nők szakmai csoportjai egymást bátorítva összefognak, együtt éreznek és szolidarítanak egymás mellett oda -vissza. Az Egységben az erő, ezúttal pedig valóban megvalósulni látszik a tengerentúlon.
A kezdeményezés egy Nyílt Szolidarítási levéllel indult, amit 300 híres ember fogalmazott meg, melyben köszönetet mondtak mindazoknak akik támogatták az igazságok napvilágra hozatalát....

A DEVIÁNS LETT NORMÁLIS, ÉS MEGTANULTUNK EZZEL EGYÜTT ÉLNI. HÁT EZ A TRAGÉDIA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.01.22.



Csodaszép hideg téli napot, hétfőt, hetet kívánok minden kedves olvasónknak! Meg azoknak az önkéntes rezsimrajongóknak (a szaporodó trollokra gondolok) is, akik pont ugyanazt csinálják, mint a gazdáik: idejönnek, nem érvelnek, nem érdekli őket, amit leírtál, hanem minősítenek, csicskáznak, sorosoznak, gyurcsányoznak, eszdéeszeznek, kommunistáznak és nem értik, hogy a véleményszabadság nem pont erről szól. Aztán amikor a legocsmányabb személyeskedés után letiltod őket, visszamásznak valami hasonlóan kamu profillal és kezdik onnan, ahol abbahagyták. Igaz, hogy a hétfő reggel felmentő körülmény, de nem fogom fel – és ez már így is marad -, hogy fajult idáig ez az egész. Hogy akkor is köpködnek, amikor azt magyarázod nekik, hogy nem 10 évvel ezelőtt élünk, hanem most, tehát szimplán azért, mert akkor is voltak, akik hülyének nézték őket, nem válik igazzá, hogy ezután bármikor bárki hülyének nézheti. Ha a múltban valakik meglopták, az nem jogosít fel valaki másokat arra, hogy a jelenben meglopják. Ezerszeres nagyságrendben. Hogy ha valakik hazudtak nekik, az nem jelenti azt, hogy most is kötelességük eltűrni, hogy belehazudjanak az arcukba. Nem, nem értem. Elnézést kérek, időről időre előjön ez az értetlenség belőlem, pedig a válasz sokkal egyszerűbb, mint amennyire számomra felfoghatatlan.

Itt van például a legaktuálisabb átverés, ami nem ingatta meg kicsit sem a vakhit betonoszlopait. Miközben a salakmédia, azaz lejáratógépezet egyik része az LMP társelnökeivel van elfoglalva, úgy értem Szél Bernadett nemzetbiztonságilag veszélyes szakértő-jelöltjével (a MigSzol világossá tette, hogy a Némethszilárdok vádjai hamisak) és Hadházy Ákos Simicska Lajossal történt titkos, hétvégi egyeztetésével, miközben a salakmédia, azaz a lejáratógépezet másik része próbálja Simicska Lajosra kenni Orbán vejének mocskos ügyleteit, sajtóértesülések szerint egészen pontosan 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolja az OLAF, az Európai Unió csalás elleni hivatala a miniszterelnöki vej, Tiborcz István egykori érdekeltsége, az Elios Innovatív Energetikai Zrt. látványos közpénzes tarolása kapcsán. A bűnlajstrom csinos: összeférhetetlenség, közbeszerzési szabálytalanságok, eljárási manipulációk és csalás gyanúja. Legalább ennyire súlyos, hogy kormányközeli források úgy tudják: az OLAF-ot vezető Nicholas John Ilett által még karácsony előtt ellenjegyzett dokumentumok rég megérkeztek a Miniszterelnökségre. Remélem, senkit nem kell emlékeztetnem arra, hogy Lázár János kancelláriaminiszter sűrű csúsztatások kíséretében annak ellenére sem hajlandó beszámolni a megállapításokról, hogy ezt már megtehette volna. És sőt, kötelessége lett volna megtenni, hát hiszen az átláthatóság kormányával állunk szemben. Ha a miniszterelnök vejének mocskos ügyleteit el lehet sikálni, akkor milyen jogkövető magatartást lehet elvárni az állampolgároktól és milyen alapon? Azt hiszem, a legtragikusabb ebben nyolc éve tartó rémálomban az, hogy belekerültünk egy lefele mutató erkölcsi spirálba, és már nincsenek szilárd alapvetések és olyan természetesnek számító morális minimumok, amelyek jeleznék, hogy mennyire el vagyunk tévedve. A deviáns lett a normális, és megtanultunk ezzel együtt élni.

Miután évek óta mossák az agyunkat a migránshisztijükkel, és arra kényszerítenek, vetkőzzünk ki minden emberi mivoltunkból ahhoz, hogy igaz magyarok legyünk a szemükben, miután kormányprogrammá avanzsált az, hogy főműsoridőben hergelnek, uszítanak embertársaink ellen, nem csak az derült ki, hogy közben ők titokban befogadtak egy kisebb felcsútnyi embert (olyanokat akik ellen bármiféle agressziót legitimként értékelt a korrupt miniszterek elnöke), most újabb ordas hazugságra derült fény:...


TIMEO DANAOS

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.01.20.


Az egyházi iskolákról olvasok mostanában egyre többször, minthogy szaporodnak. Osztódással. Ha egyházi iskoláról hallok, az mindig olyasféle reakciót vált ki belőlem, mint amilyet például egy csúnya balesetről érkező hír.
Próbálom megmagyarázni.
A családi hagyomány szerint a bencésekhez kellett volna járnom, de az ő gimnáziumuk megszűnt a fővárosban, maradtak a piaristák.
A családi hagyomány esetemben azért nem érvényesülhetett a maga teljességében, mert a családom atomjaira hullott nem sokkal a születésem után, apámról és anyámról főképp hallomásból tudtam. Néha jelentkeztek ugyan, de én nem foglalkoztam velük, 16 éves koromig ők sem velem, legalábbis azt hittem. Csak jóval később kezdtem gondolkodni azon, hogyan szabadulhattam '57 nyarán, hónapokkal azután, hogy a különféle őrök mindennap azzal biztattak, másnap visznek kivégezni (azt a legendát nyugodtan tessék elfelejteni, hogy a jog szerint kiskorút nem lehet kivégezni, mert a jog előírásaira akkortájt nem voltak olyan nagyon kényesek, és nincs ugyan bizonyítékom, de a smasszerek - bár nem kérdeztem - mindig Dorn Jóskát emlegették, mint akivel már végeztek, ő velem volt egyidős). Soha nem fogom megtudni, anyám nem volt hajlandó beszélni róla. Az mindenesetre tény, hogy anyámat az arisztokrata bálon 17 éves korában szépségkirálynőnek választották. És hogy '57-ben 35 éves volt. És nem lett csúnyább. Még 75 évesen is szép volt. Nem tudom, na.
Vissza a családi hagyományhoz.
Apám élete végéig úgy vélekedett (kissé sarkosan fogalmazva), hogy ember az, aki a bencéseknél érettségizett, és utána az orvosi egyetemre járt. Úgyhogy az ő nézete szerint - ha félmegoldás is - maradnak a piaristák. Ezt üzente a nagyszüleimnek. Akiknél laktam. Anyám meg azt üzente, hogy nagyobb ostobaságot nem tud elképzelni, menjek beiratkozni a Cukor utcába. Tényleg nehéz elképzelni nagyobb marhaságot, mint az én "múltammal" a piaristákhoz járni. Azt megint csak nem tudom, hogyan kerülhettem be az Apáczaiba, az ország akkor első gimnáziumába, de az most mindegy is.
Mindenesetre tény, megúsztam az egyházi iskolát. Így módom volt elgondolkodni a vallásomon, amit mindenki istenhitnek nevezett (és nevez azóta is), holott minden többé-kevésbé értelmes ember tudja, hogy a vallásnak jóformán semmi köze nincs az istenhithez.
Sietek megmagyarázni, miért írom azt, hogy "így módom volt elgondolkodni a vallásomon".
Jónéhány nagyon okos embert ismerek, akik egyházi iskolába jártak. De egyet sem közülük, aki valaha elgondolkodott volna a vallásán. Nem tudom, mit tesz az ottani légkör vagy mit tesznek a tanárok, de a vallás úgy beleivódik az ott végzett diákokba, hogy még a kérdést sem tűrik, miért maradt meg bennük ilyen makacsul, és legnagyobb részük még azt is az én ostobaságomnak tartja, hogy különbséget teszek vallás és istenhit között. Egyetlen egy olyan vallásost ismertem, aki ki bírta mondani, ne beszéljünk róla. Van és kész. Pedig elég sokat beszélgettünk, elég soká, bizonyos szempontból a legközelebb állt hozzám és mégis. Mindenki másnak adott volna mindenféle, nyilvánvalóan remek magyarázatot, matematikus volt és író, mindkettőnek kiváló, ez így együtt az én nézetem szerint az emberi lét csúcsa, bármit mondott és írt, az úgy volt nagyszerű és tökéletes, ahogyan kimondta, különösen ha le is írta. De a vallásról sosem beszéltünk többet annál, hogy van és kész. Van elképzelésem róla, miért, de nem írom le - egy bizonyos, nem azért, mert úgy vélte, olyan hülye vagyok, hogy úgy sem érteném.
Csak azt akarom mondani, lehet, ha egyházi iskolába járok, engem is magához láncolt volna a vallás, és ha az élet minden területén képes lettem volna is értelmesen gondolkodni és cselekedni, kételkedni és kérdéseket föltenni, maradt volna bennem egy betokosodott, eltávolíthatatlan fogalomhalmaz, ami korlátoz abban a kevés szabadságban is, ami az emberlétben egyáltalán elképzelhető. Mert időről időre ez a burok fölreped és kisugárzik belőle az elmét bénító méreg, az egyházak által a "hívők" köré húzott gúzs, a számtalan tiltás és kötelesség, ami mind egy irányba mutat, úgy hívják, istenfélelem...

BÖDŐCS TIBOR: "A HUMORT NYITOTTSÁGNAK IS NEVEZHETJÜK"

HVG ONLINE - KULT
Szerző: KŐHALMI ZOLTÁN
2018.01.20.


Nem vicc, eljött az ideje, hogy humorista kérdezze a humoristát. Bödőcs Tibort interjúvolva Kőhalmi Zoltán a tőzegbányászattól a pálinkafőzésen, a
politikán és a demagógián át saját készülő könyvéig jutott. HVG-portré.


Bödőcs Tibor humorista

Még egyszerű kabaréhallgatóként született 1982-ben. Gyermekkorát a műsoraiban gyakran megénekelt Búcsúszentlászlón töltötte, ahol iskolaigazgató anyja és tőzeggyári telepvezető apja mellett hamar magába szívta az olvasás és a cefre szeretetét. Általánosban szamárpadba ültették, hogy ne tudja a padtársát szórakoztatni, ezért az egész osztályt szórakoztatta. Tehetsége tanárparódiákban tört felszínre, tanárai azonban nem bátorították, csendre intették. A komolyzenész bátyjától átszűrődő Bartók-concertók mellett hallgatott Hofit, és miután a gyerekszobában Hrabal és Bereményi találkozott Tarantinóval, olyan robbanóelegy keletkezett, ami színpadra kívánkozott. Első fellépésére gimnáziumában, a zalaegerszegi Zrínyiben került sor az alapítványi bálon, ami után elragadta a falunapok és cipőboltavatók világa. Jelentkezett a Rádiókabaréba, egyszer adásba is került, de többé nem hívták. Utóbb ezt a főszerkesztő, Farkasházy Tivadar élete legnagyobb szakmai tévedésének mondta.

Érettségi után bejutott az ELTE „magyar–büfé szakára”, 2004-ben pedig a Godot kávézóban talált színpadot az induló Dumaszínháznál, majd a következő évben fellépett Fábry Sándor show-jában, ami meghozta neki az országos ismertséget. 2010-ben Karinthy-gyűrűt kapott, az átadóra különbusz vitte az érdeklődőket a szülőfaluból.

Úttörő alkat, négy év szereplés után otthagyta állandó tévéműsorát, a Showder Klubot, kilépett a színházból is, ahová szólókarrierje mellett utóbb vendégművészként tért vissza.

Nem szalaszt el egy poént sem – csak hogy a násznépet megnevettesse, még a boldogító igent is képes volt pár másodperces gondolkodás után kimondani. Építész feleségével és két gyerekével Zuglóban él, és fenntart egy balatoni kiskertet, amelynek gyümölcseiből a családi hagyományokat folytatva, de immár a jogszabályoknak megfelelően pálinkát főz.

Nemrég jelent meg Addig se iszik című irodalmi paródiakötete. A munkát sétálással piheni ki, ez a szokása Guszti kutyája elvesztése után is megmaradt, de „mint akinek meghalt a teniszpartnere”, úgy érzi magát...


ITT OLVASHATÓ

TÚL SOK A LOPNIVALÓ: NEPOTIZMUS A STRÓMANOK KÖZÖTT IS

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: Amerikai Népszava
2018.01.21.


Nem elég Mészáros Lőrinc, hogy állami megrendelések, közbeszerzések révén szerezhető bevételeket, vagyont a nevére írják. Orbán nem meri tágítani a kört, mert az veszélyes, ezért a Mészáros család tagjaira, Mészáros gyerekeinek nevére is kell íratni közbeszerzést és vagyonelemeket, mert Mészáros már fejben sem tudja tartani, hogy papíron mije van.

Minden, amit Mészáros Lőrinc és családtagjai nevére írnak, neki ítélnek, a magyar néptől, a magyar vállalkozóktól veszik el. Ezért kell a családok egyik felének Európába menni, hogy onnan küljék haza a megélhetéshez szükséges pénzt, mert Orbán mesterségesen elzárja őket a forrásoktól. Államosítanak, központosítanak, ezért a legnagyobb bevételeket állami megrendelésből lehet szerezni.

Nem egyszerűen arról van szó, hogy Orbán az anyagi javakhoz való jutást pártszimpátia alapján korlátozza, és saját szavazói bázisa jutna hozzá a lehetőségekhez, a vagyonhoz. Az is törvénytelen lenne, de nem erről van szó. Itt a tízmilliárdok, százmilliárdok egy szűk kör kezében összpontosulnak, és ezek egy része nyilvánvalóan százalékot fizet, más részük pedig egyenesen Orbán strómanjai...

VALAMI I LOVE YOU SO

FÁY MIKLÓS BLOGJA
Szerző: FÁY MIKLÓS
2018.01.22.


Ma volna 75 éves Cseh Tamás, úgyhogy tegnap Cseh Tamás koncerten voltam, mondanám, mint valami születésnap-tudatos újságíró, de a valóság az, hogy nem jöttem rá a MOM-ban tartott koncert alatt, hogy miért is épp pont most. Az is véletlen volt, hogy a cseh futball válogatott trikóját és színeit viseltem, pedig nyilván nagyon szellemes lettem volna, ha ez szándékos. De engem csak a dalok... Nem csak a dalok, az előadók, színészek és színésznők érdekelnek, hogy miért hat még most is, hogy ez nosztalgia agy élő dalolás.

Ez is, az is. Szóval élnek ezek, bár hogy a főbérlő férfi létére fiúkkal jár, az ma már nem nagy tragédia, részint mert a főbérlő a mai fogalmak szerint nem lakik feltétlenül a lakásban, részint mert az ő dolga. Élnek a dalok, hol lenyomatként, a hatvanas évekről, amikor nyár felé tetőzött, hol napi tapasztalatként, mint a Metró, vagy a minket elfelejtő tanárok. Vagy csak úgy élnek, próbálok rájönni, mitől olyan tartósak. Talán mert annyi maradt bennük, mert annyira csak a vázukat kaptuk, egy szép hajú, szelíd ember gitározott, fütyült, énekelt, lehet ide tenni mögé több hangszert, és modernebb lesz, ütősebb. Vagy ne
m.  

TITKOS BUDAPESTI ALBÉRLETEK MENEKÜLTEKNEK - A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT HAJLÉKTALANELLÁTÓ SZERVEZETE 2016 ÓTA NYÚJT TÁMOGATÁST A BEFOGADOTTAKNAK

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: VÉG MÁRTON
2018.01.22.


Az évek óta tartó migránsozás közepette nem csak arról felejtette el tájékoztatni a lakosságot a kormány és a Fidesz, hogy 2017-ben 1291 menekültet befogadott Magyarország. Szintén eltitkolták, hogy 2016 augusztusa óta Budapesten már lakhatási program is van menekültek számára. A Belügyminisztériumhoz tartozó Belügyi Alapok portálról ugyanis kiderült: az Európai Bizottság által létrehozott Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap forrásaira – a 2014–2020-as időszakban 9,9 milliárd forint – sikeresen pályázott a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI), amely a fővárosi önkormányzat hajléktalanellátó szervezete. A 2015. június 30-án közzétett pályázatra a BMSZKI eredményesen nyújtott be támogatási kérelmet, és Nemzetközi védelemben részesülők önálló lakhatásának segítése című pályázatával 82,5 millió forintot nyert el. Az Európai Unió az alapokból megvalósítandó projektekhez 75 százalékos támogatást nyújt, amelynek mértékét évente határozza meg. A fennmaradó 25 százalékos forrást pedig a hazai költségvetés állja.

Természetesen megkerestük a BMSZKI-t, hogy pontosan miről szól a menekülteknek nyújtott lakhatási program, de a Tarlós István főpolgármester által irányított fővárosi önkormányzat nem engedte nyilatkozni a hajléktalanellátó szervezetet.

Ám a BMSZKI 2016-os beszámolójából kiderült: „2016 augusztusában indítottuk el a Nemzetközi védelemben részesülők önálló lakhatásának segítése című programot, amelynek célja az önálló lakhatáshoz való hozzájutás megkönnyítése és a már meglévő lakóhely fenntartása menekült és oltalmazott emberek számára”...

TE EL MERED MONDANI? ÚGY, AHOGY SZERETNÉD? - BESZÉLGESSÜNK AKKOR!

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: Éva28
2018.01.21.


Mikor beszélgettél egy jót utoljára? Olyat, amiben többen is részt vettetek, voltak, akik más véleményen voltak, de meghallgattátok egymást, értettétek egymást és nem estetek egymásnak.

Netán spontán módon alakult ki a dolog? Szerintem az az igazi, a nem-várt, a véletlenül kialakult, az olyan igazi kész csoda tud lenni!

Régen, fiatal koromban, amikor sokat vonatoztam Mád-Budapest viszonylatban, sokszor volt részem ilyenekben. Beszélgetnek még a vonaton az emberek? Orvosi várókban?

Vagy a gyerekkor: amikor megosztunk mindent egymással, amikor nagyon vágyunk egymás társaságára! Nem kell tartani a következményektől, a hibáktól. Persze később, a kamaszkor már necces, de ott is ki vagyunk éhezve a nagy beszélgetésekre. Ez a nagy tanulási időszak.

Társasági összejöveteleken, baráti körökben, születésnapokon, amikor többen együtt töltünk órákat, többször is futottunk bele kellemetlen vitákba, sokszor előjöttek a közéleti témák, amikor valaki aztán beszólt, hogy hagyjuk a politizálást (holott lehet, hogy csak egy óvatlan kórházi élménnyel, vagy a gyerek legutóbbi iskolai dolgaival indult a beszélgetés, aztán…). Ha belegondolunk abba, mit is jelent a szó, hogy ’politizálni’, akkor gondoljunk arra, hogy nem csak a pártpolitika számít annak (ki melyik táborhoz tartozik és kiben hisz, kire szavaz, kiket tekint fő-ellenségeknek), de már az is politika, hogy ki javítja meg az utat, ki tartja fenn az iskolát, dönt a tantervről, az iskolaigazgató személyéről, miből legyen villanyáramunk és mennyit kelljen fizetni érte, sőt az is, hogy épüljön-e bevásárló központ valahol, vagy sem. Jó, ha ezt tudatosítjuk magunkban. De most tényleg hagyjuk a politikát…

Szóval, vissza a kiinduló témához: milyen gyakran van részed ilyen és hasonló beszélgetésekben? Ha igen, akkor mi a fő téma? Mindig más? Vagy van valami állandó keret, ami ezt biztosítja? Mondjuk valami klubszerű program? Olvasóklub, női kör, családi klub, társasjáték kör, kártyás, vagy vallási közösség, civil egyesület (jaj, ez már megint politika szagú, bocsánat…)?

Vagy a munkahelyed szolgál terepül a változatosabb témák kibeszéléséhez? Akkor nagyon szerencsés vagy! Ezek szerint belefér az időbe, nyitott kollégákkal vagy körülvéve és van igényetek arra, hogy meghallgassátok egymás. Becsüljétek meg!...

AMIHEZ ORBÁN HOZZÁNYÚL, SÁRRÁ VÁLIK

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.01.19. 


Mielőtt 2030-ra (aztán 2170-re) aztán tényleg mi lennénk Európa motorja -- esetleg még a németek --, jegyezzük meg csendben, hogy Orbán világa visszatérően és kivétel nélkül kudarcot vall mindenhol, ahol versenyben mutatkozik meg a legjobb -- az agyondotált látványsportoktól kezdve általában az ország versenyképességéig. Ahol "működik", ott törvényszerűen a verseny kizárása, az agresszió és a manipuláció esete forog fenn: pl. gazdasági tenderek, politika. Ebből természetesen 2030-ra nem Európa motorja, hanem a sárvédőjén a sár lesz.

Kulcsfontosságú az ország jövője szempontjából, hogy megértsük: több száz év piaci alapú modernizációja nem takarítható meg kormányzati önkénnyel, most nem is beszélve arról, hogy milyen színvonalú önkény ez és mire irányul. Versenyképes országot nem lehet miniszterelnöki hisztériával csinálni, abból csak lecsúszás lesz, mint most. A siker titka nagy hajók (vállalatok, társadalmak, kultúrák) megfordításában kivétel nélkül a rendszeres, kitartó, józan ésszel és abszorbeálható innovációval végzett munka. A magyar csapat- és látványsport nem lesz jobb csak attól, hogy eszement -- és nem mellékesen korrupt -- módon dotálják; se a középvállalatok attól, hogy "munkahelyteremtési támogatást" kapnak; se az ország attól, hogy hazai oligarchák közpénzen meggazdagodnak. Láthatóan egyik említett manővert sem a hatékonyságról vallott racionális koncepció motiválja, egyikben sem a hozzáértés és a türelmes munka termi a gyümölcsét; egyikben sem az arra érdemesek kapnak okosan mért, visszaellenőrzött forrásokat -- magyarán, ami az utóbbit illeti, még a hibáinkból sem tanulhatunk. Nem csoda, hiszen nem is cél a fejlődőképes közösség. Ha az lenne, ma is a liberális demokrácia -- akár a 2010 előttinél jobb -- kiadásában élnénk. Ezért nem jut semmire sem a NER és az annak életét éppen meghosszabbítani készülő társadalom...

13 MILLIÁRDOS BÜNTETÉS LEHET ORBÁN VEJÉNEK ÜZLETÉBŐL

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2018.01.22.


Pontosan 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolja az OLAF, az Európai Unió csalás elleni hivatala a miniszterelnöki vej, Tiborcz István egykori érdekeltsége, az Elios Innovatív Energetikai Zrt. látványos közpénzes tarolása kapcsán. – tudta meg a 24.hu.

Ez derül ki a hivatal pénzügyi ajánlásából, amelyet az Európai Bizottságnak tett, és amelyet – két évig tartó vizsgálatának eredményével egyetemben – megküldött a magyar hatóságoknak is.

Kormányközeli forrásból úgy értesültünk, hogy az OLAF-ot vezető Nicholas John Ilett által még karácsony előtt ellenjegyzett dokumentumok rég megérkeztek a Miniszterelnökségre. Lázár János kancelláriaminiszter azonban egyelőre nem hajlandó beszámolni a megállapításokról. Pedig azok igencsak súlyosak.

A bűnlajstromban közbeszerzési szabálytalanságok sora, az eljárások manipulálása, a résztvevők közötti összeférhetetlenség és csalás gyanúja is szerepel.

Az Elios nyerőszériájának csúcsán, 2014-ben és 2015-ben összesen több mint 11 milliárd forint árbevételt produkált és tulajdonosainak több mint egymilliárd forint osztalékot fizetett. Az uniós csalás elleni hivatal azonban nem a családi gyarapodás okán kezdett vizsgálódni. Annyi derül ki a dokumentumokból, hogy „különböző forrásokból” kapott információkat, amelyek szerint befolyásolhatták a pályázati eljárások eredményét, különösen egy mérnöki tanácsadó céggel, a Sistrade Kft.-vel való összejátszás révén.

Leegyszerűsítve: a Sistrade a projektek előkészítésén dolgozott az uniós támogatásokra jogosult önkormányzatoknak, az Elios nyert ezeken a pályázatokon, ő lett a munka kivitelezője. A két társaság pedig összekapcsolható korábbi tulajdonosaikon, Tiborcz Istvánon és Hamar Endrén keresztül – erre jutott az OLAF is számos korábbi tényfeltáró cikkhez hasonlóan.

A két iskolai jóbarát az Elios-tulajdonos Green Investment & Solutions Kft.-ben közösködött, Hamar 2013 januárja és áprilisa között volt tulajdonos-ügyvezető, azután pedig az Orbán Viktor legidősebb lányával, Ráhellel 2013 őszén összeházasodó Tiborcz vette át tőle a stafétát és 2015 áprilisáig ő jegyezte a társaságot. (Addig, amíg az egyik építőipari üdvöske, a WHB-tulajdonos Paár László egyik cége át nem vette a Green Investmentet.)

Attól tartok, Hamar Endrével vitetik el a balhét – utalt az egyik informátorunk arra, hogy Hamar egyúttal a Sistrade-nek is tulajdonos-vezetője, így az ügylet mindkét ágán érintett.

Akkor is, ha a piacon úgy tudják, nem értelmi szerzőként került képbe.

A csalás elleni hivatal a környezet és energia operatív program keretében megvalósított harmincöt közvilágítás-korszerűsítési projektet vizsgált, ezekben az Elios vagy fővállalkozóként vagy konzorciumi tagként szerepelt. Miután nyert a 2009 szeptemberében, illetve 2012 decemberében épületenergetikai fejlesztések és a közvilágítás korszerűsítése, valamint a 2014 szeptemberében a közvilágítás energiatakarékos átalakítása címen meghirdetett pályázatokon...

FELSZÁLLT A FÜST

JOG-ÁSZ BLOG
Szerző: DR. SÁNDOR ZSUZSA
2018.01.21.


Megalakult az új összetételű Országos Bírói Tanács, egy „tökös OBT”, ahogyan egy bíró jellemezte.

Miért olyan izgalmas ez az esemény, hogy ettől hangos a sajtó? Miért érdekelne bárkit is, hogy egy intézmény „belső életében” egy testület mandátuma lejárt, és újat választottak helyette? Nem mindegy, kik ülnek ebben az OBT nevű isten tudja micsodában? Ha a nyájas olvasónak valaha volt, van, vagy lesz bármilyen ügye a bíróságon, márpedig az évi csaknem másfél millió bírósági ügy tükrében erre jó eséllyel számíthatunk, bizony nagyon nem mindegy.

Kezdetben vala az Handó Tünde, a fideszes Szájer József felesége, az Orbán család jó barátja, akit a Fidesz uralta parlament 2012-ben ültetett az Országos Bírósági Hivatal élére és ezzel a mozdulattal a bírák fölötti teljhatalommal is felruházta. Ettől besokallt fél Európa, és a nemzetközi nyomás hatására muszáj volt Handó hatalmából egy részt a bírák testületének, az OBT-nek átadni.

Nem is lényegtelen részt. Az OBT-nek fontos kérdésekben véleményezési, sőt egyetértési joga lett. Csak néhányat a fontosabbakból. Ha egy bírói állásra benyújtott pályázat során Handó (vagy Darák Péter, a Kúria elnöke) nem az első helyen álló pályázót akarja kinevezni, ezt csak akkor teheti meg, ha az OBT ezzel egyetért. Ha egy bírósági vezetőt a bíróságán dolgozó bírák nem támogatnak, csak akkor nevezhető ki, ha ehhez az OBT is hozzájárul. Az OBT vizsgálhatja, milyen gyakorlatot folytatnak az elnökök a bírói pályázatok elbírálása során és az erről alkotott véleményét évente közzéteszi. Végső esetben az OBT azt is javasolhatja a parlamentnek, hogy az elnököt nyilvánítsák alkalmatlannak...

NYOLC ÉVE ÜTI A KORMÁNY A LEGROSSZABBUL KERESŐKET

HVG ONLINE - GAZDASÁG
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2018.01.22.


Bele kell nyugodnunk abba, hogy a legalacsonyabb fizetésűek között ragadunk az EU-ban? Így alakultak a bérek 2010 óta Magyarországon.

Átlagosan több mint egyhavi bérrel többet vittek haza a munkából élő emberek Magyarországon – így vezette fel pénteken Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a fizetésekről szóló legfrissebb statisztikát. Ez azt mutatja: 59 hónapja – vagyis majdnem öt éve –emelkednek a reálbérek, amihez persze a béremeléseken túl az alacsony – időnként negatív – infláció is hozzájárult.

De mennyiben járult hozzá a kormány?


A nettó bérek 2010 óta 37 százalékkal – a közfoglalkoztatást nem számítva 43,5 százalékkal – nőttek 2017 végére. Ezen belül a szellemi dolgozók bére éppen a másfélszeresére nőtt, a fizikai dolgozóké pedig átlagosan 40 százalékkal. Különösen ez utóbbi kategóriában látszik azonban, mennyire egyenlőtlen volt a bérek emelkedése a második Orbán-kormány hivatalba lépése, 2010 óta.

A költségvetési szférában fizikai munkát végzők nettó fizetése mindössze 27 százalékkal emelkedett ebben az időszakban, és a legfrissebb, 2017 július-szeptemberi adatok szerint átlagosan mindössze 112 760 forintot tett ki. A képet rontja az, hogy a kormány a válság kellős közepén rendkívül megszigorította a munkanélküli ellátást, és egy olyan közmunkaprogramot vezetett be, amelyben rendeletben rögzítette a béreket...

AMIKOR NEM KAPSZ ENNI

HUPPA BLOG
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2018.01.21.


Az elmúlt évek minden egyes napja arról győzött meg, hogy a magyar emberek egyre lejjebb és lejjebb süllyednek egy olyan mocsaras létben, amely korábban – legalábbis ezt hittük– teljességgel elképzelhetetlennek tűnt.

Tudom, tudom! Érzékeny szenzoraim azonnal fogják az adást: olyan, hogy magyar emberek nincsenek. Olyan, hogy magyar néplélek – nincsen. Olyan hogy nemzeti lelkiismeret – nincsen. Vannak általánosan elfogadott sztenderdek, amelyeket az azonos országban élők, az azonos nyelvet beszélők, a hasonló sorsot hordozók mind elfogadnak és magukra nézve általában kötelezőbbnek tartanak, mint azokat a törvényeket, ilyen-olyan jogszabályokat, kötelezettségeket, amelyeket az éppen aktuális kormányzat rájuk oktrojál. Boldogabb nemzeteknél ez legalábbis így van. Általában is elmondhatjuk, hogy kultúrnépeknél a törvényt felülírja az erkölcs, s ez előbb utóbb arra kényszeríti a rossz törvény hozóját, hogy vonja vissza, semmisítse meg a jó erkölccsel ütköző szabályozást. Nota bene, van, ahol a tiltakozás miatt egy rossz törvény meg sem születhet. Érett népek honában már akkor óriási tiltakozási hullám indul meg, amikor még csak a készülődésről szóló hírek kelnek szárnyra. (Mindeközben a mai Magyarországon azt látjuk, hogy a „magyar embereket”, „a zembereket”, a „nemzetet”, a „világ magyarságát” a pártállami állampárt igenis meg tudja szólítani. Sajnos!)

Az agyam mindezeket pontosan tudja, a tapasztalataim azt bizonyítják, hogy bizony a jó magyar nép az elmúlt hét és fél (de leginkább 28) év alatt öntevékenyen felélte és eldobta magától az 1990-ben előtte megnyílt lehetőségeket. A kreativitására, ötletességére, szellemességére humorára oly hiú és büszke városi polgár, a rászorulót mindig segíteni, befogadni kész, kedves és önzetlen vidéki ember, akinél az éhezőnek mindig került egy tál meleg étel – eltűnt az éji homályban. Az ország befelé fordult, retteg, és érzéketlenné vált. Nem létező kísértetek járják be a kihalt utcákat. Kisszerű ostobák adnak gyilkos szavakat harsány szócsövek szájába és ezt mantrázzák tovább hívő tömegek, mint a hiszekegyet. Elszállt messze a józan ész ebből az országból...