2018. január 24., szerda

AKKOR ÉS MOST IS, EZEK UGYANAZOK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.01.24.


...Problémák nincsenek idehaza, vagyis dehogyisnem: Soros, az ő katonái, illetve több millió határon áttörni szándékozó migráns, akik mind Soros jelére várnak.

Miközben a teljes vezetés néz hülyének minket és hazudik bele a kamerába nap nap után, addig sok hazai rettegő elhiszi a meséket. Elhiszi azt, hogy valóban jobban élünk, hála Viktorunknak. Elhiszik, hogy valóban megvédi Európát és annak keresztény értékeit. Elhiszik, hogy ő a nép hőse, egy vezető, akire végre fel lehet nézni. Egy új Kádár, egy új Horthy, a nép megmentője. Lehajtott fejjel vonulnak egy újabb elnyomó vezető szavára. Vonulnak a diktatúra felé vezető úton, a kerítéssel körbezárt Magyarországon.

Egy országban, ahol megmondják mit gondoljunk, ahol a mi nevünkben élnek vissza jogainkkal. Eljutottunk oda, hogy Horthy Miklós szobrot avatunk, oda, hogy misét mondassanak érte a keresztény „értelmiségiek” Auschwitz felszabadulásának évfordulóján. És mi ezt tűrjük. Elfogadjuk, hogy ez a mi sorsunk. Elfogadjuk a várólistákat, az elviselhetetlen állapotok mindennapivá válását, a szegénységet és annak minden hozadékát.

Ordítás helyett elnémultunk. Elfogadtuk, hogy ez a mi sorsunk, nekünk ez jár. Az utcákon nem látni mást, mint elgyötört, szomorú arcok tucatjait. Meggyötört, sorsukba beletörődő emberek ezreit, akik már nem harcolnak, nem szólalnak fel, nem háborodnak fel. Ezzel szemben a kórházak tucatjai telnek meg, hogy aztán sokak számára az út végét jelentsék. Egy olyan élet befejezését, mely különböző rendszerek elnyomását tűrte el, hol szó nélkül, hol harcolva az ellen.

De nem tanultunk. Azt, amit apáink és anyáink átéltek évtizedekkel korábban, az sem rettent el bennünket. Nem vesszük észre, hogy újra megtörténik az, amiről azt hittük, soha nem fog újra megtörténni. Az elnyomók újra itt vannak és a nép felett uralkodva újra hülyének néznek minket. Ugyanazokkal a módszerekkel ugrasztanak minket egymásnak és legitimálják a rasszizmust, az antiszemitizmust, a gyűlöletet.

1989-ben nem váltottunk rendszert, sőt, még csak nem is változtattuk meg azt. Egy kis kitérőt követően újból egy elnyomó rendszernek adtunk hatalmat. Egy értelmes vezető helyett egy, a nép felett uralkodó, elborult, a szellemi és erkölcsi iszapban dagonyázó senkit választottunk. Egy senkit, aki gyerekkori vágyait beteljesítve változtatja meg országunkat az elkövetkező évtizedekre. Egy olyan rendszert kiépítve, melyet meg kell dönteni és végre tudatosítanunk kell magunkban: ez nem történhet meg soha többé!...


ITT OLVASHATÓ

AKKOR KELLETT VOLNA KIMENNI AZ UTCÁRA ÉS BELEORDÍTANI ENNEK A TETVES, CINIKUS, GECI BAGÁZSNAK A POFÁJÁBA, HOGY ELÉG VOLT!

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.01.24.


Abba a retkes büdös picsába.
A fenti szép gondolat kivételesen nem az én fejemben fogalmazódott meg, hanem Bálint kolléga száján szaladt ki. Okkal. És ha már intim kitárulkozást tartok, ide teszem a folytatást is.
Nem tudom, hová fogjuk tenni ezt a sok szemetet, ha vége lesz ennek.
Én se tudom. Főleg hogy azt se tudtam, hogy ezek léteznek. Sokáig nem tudtam.
Pedig léteznek. És eddig én sem tudtam, hogy ennyien.
Horthy Miklósért imádkoznak. A keresztény értelmiség, így becézik önmagukat. Horthyért, a holokauszt-emléknapon. Horthyért imádkoznak, és az Auschwitzban legyilkolt emberekért imádkoznak. Ugyanott. Ugyanazok. Ugyanakkor. És ez egy gesztus, a megbékélés gesztusa. Mondta ezt az a pap, aki a misét tartja. Ő is keresztény értelmiségi, ezt gondolja magáról. És azt is gondolja, hogy akiket felháborít ez az egész, azok gyűlölködnek és hisztériát keltenek.
Igen, én sem tudtam. Pedig tudhattam volna. Akkor, amikor a Rogán bagázs urizálását úgy mentegette valamelyik másik pióca, hogy mi a fasz van akkor, ha helikopterrel járnak lagziba? Bárki megteheti, ha nem issza el a fizetését.
Vagy akkor, amikor Lázár János óbégatott a Parlamentben, a rá jellemző gátlástalan cinizmussal. Vigyorogva. Pofátlanul. Hogy kikéri magának, amiért Tiborcz Istvánt ide citálják. Mert csak a miniszterelnököt akarják támadni. Mert egyetlen másik sikeres üzletember neve sem bukkan fel, csak Tiborczé. És micsoda aljas, szemét dolog ez.
Akkor kellett volna kimenni az utcára és beleordítani ennek a tetves, cinikus, geci bagázsnak a pofájába, hogy elég volt! Elég volt a mocsokból, ami a pofájukból folyik, elég az ótvaros hazugságokból, elég a szarszagú hörgéseikből, az öntömjénező, maguk ácsolta piedesztálra csimpaszkodásukból, a sértett visításukból.
Ha máskor nem – ezer és egy ok lett volna rá -, legalább akkor bele kellett volna üvölteni az arcukba, hogy igen, ha egy 24 éves takony, akinek a segge lóg ki a gatyából, milliárdos lesz pont akkortól kezdve, amikortól elkezd udvarolni a miniszterelnök lányának, akkor az egy égbekiáltó kurvanagy korrupció. Akkor is, ha törvényt hoztak rá, hogy nem az. Az. Mindenki tudja. Mindenki tudja, hogy ugyanez a helyzet Mészárossal, ez volt a helyzet Simicskával, az Orbán pereputty minden tagjával, a vezető politikai élősködőkkel, azok rokonságával. Mindenki pontosan tudja, még a leghülyébb fideszesek is tudják. Csak őket talán nem zavarja, mert a két működő agysejt a fejükben azt dünnyögi nekik, hogy legalább ezek lopnak meg, nem azok. És ez nekik elég is. Ameddig van mit zabálni és ameddig ki lehet teríteni a roggyant konyhaasztalra a bözsiutalványokat karácsonykor, ameddig az imádott vezérük húsz évvel ezelőtti, rommá photoshopolt ábrázatát csókdoshatják nyálasra, addig jó.
De attól még kurvára nem jó. Ez az ország egy pöcegödör lett, minden vonatkozásban. Néhány telhetetlen bűnöző, valahány rendíthetetlen hülye, akármennyi haszonleső mocsadék, sok megvezethető barom és még sokkal több patópál rántotta a szarba az országot.
Nem létezik, hogy ennyire ne számítson. Nem hiszem el, hogy ennyire mindegy legyen, kik és hányszor törlik belénk a trágyás csizmájukat. Nem akarom elhinni, hogy ennyire nem maradt semmi erkölcsi tartás a többségben. Nem hiszem el. Nem fogadom el.
Nem akarunk tüntikézni? Jó, ne akarjunk. Az már úgysem fog segíteni. Ezek nem fognak eltakarodni, bármennyi ember vonul is az utcára. Ezek abból nem értenek és le is szarják. De mégsem mindegy. Nekem nem mindegy és remélem, sokunknak nem mindegy. Hogy akárki, bárki szólaljon meg. Tegye fel a kurva fészbukjára azt a pár gondolatot, ami eszébe jut ilyenkor. Szólaljon meg az értelmiség. Nem a keresztény, hanem az, akinek mindegy, hogy keresztény, vagy nem keresztény ő, vagy a másik. Szólaljon meg mindenki, aki fontosnak érzi, akinek elég volt ebből a pusztulásból. Szólaljon meg, hogy legalább lássuk, vagyunk még páran, akik szerint leértünk a gödör aljára és nincs szükségünk sem politikusnak álcázott korrupt gecikre, sem kereszténységbe csomagolt, mindenki mást gyűlöletkeltőnek bélyegző megszállottakra ahhoz, hogy végleg szétcsesszük ezt a nyomorult kis országot.
Meg tudjuk ezt tenni magunktól is, de legalább nem szarunk a saját sírunkra. Mint ahogy ezek teszik.

TÍZMILLIÁRDOKAT ADOTT AZ EU, HOGY JOBB LEGYEN A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY, DE EZT IS SZÉTLOPTÁK

444.HU
Szerző: SARKADI ZSOLT
2018.01.24.


- 2015-ben rengeteg EU-s pénz áramlott a magyar egészségügybe egy pályázaton, de végül szétlopták ezt is.

- A GVH gyanúja szerint az egészségügyi beszállítók nagy része kartellbe tömörült, és lezsírozták a sok milliárdos pályázatokat.

- Iparági szakértők szerint a számai alapján is bűzlő pályázat teljes forráskeretének legalább 20 százaléka vándorolhatott magánzsebekbe.

- A GVH egy ipari kémkedésért elítélt hétpróbás ügyeskedőt és Orbán Viktor miniszterelnök régi egészségügyi tanácsadóját gyanúsítja a kartell koordinálásával.

- Az egyik nagy nyertes mögött ráadásul ott áll az NFM közlekedéspolitikai államtitkárának felesége.

A magyar egészségügy évtizedek óta katasztrofális állapotban van. Nincs megfelelő munkaerő, és a néhány felújítás ellenére sok kórház egyszerűen rohad. Az intézmények folyamatos pénzhiánnyal küzdenek, a várólisták egyre hosszabbak, és a diagnosztikai gépekkel is rengeteg a gond.

2015-ben a kormány szeretett volna legalább az utóbbin javítani, és EU-s forrásból elindították a KEOP-5.6.0/E/15 - Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása című pályázatot. Eredetileg úgy volt, hogy 9 milliárdból vehetnek majd MR, CT és röntgengépeket a kórházak, a nagy érdeklődés miatt azonban végül kibővítették a forrást. A palyazat.gov.hu-n szereplő összesítés szerint 81 intézmény nyert el összesen 40,9 milliárd forintot. A kozbeszerzes.hu-n pedig 206 olyan szerződést találtunk, amit valamelyik magyar kórház az ezen a pályázaton elnyert forrás terhére kötött, és ezek összértéke 32,7 milliárd forint volt.

Ez lehetett volna a magyar onkológia nagy ugrása, a magyar kórházak több tízmilliárdból modernizálhatták volna a gépeiket.

DE VÉGÜL EZT IS SZÉTLOPTA A RENDSZER...

HOGYAN LEGYÜNK DIKTÁTOROK EURÓPA KÖZEPÉN? - AZ ADÓPRÉS, MINT FINANSZÍROZÁSI FORRÁS (ONLINE KÖNYV 11.KÉRDÉS)

KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyokfoldje2017
2018.01.24.


Csúcsra járatott adóprés

Előző rész itt.

Az állam javainak kisajátítása után a második és egyben sokkal tartósabb és jobban prognosztizálható pénzforrásunk az adók, illetékek, díjak és a mindenféle járulékok szövevényes tengere. Lehet, hogy azzal nyertünk választást, drasztikusan csökkentjük az adófajták mennyiségét és az adóteher mértékét, valamint söralátét méretűre fazonírozzuk a bevallásokat, az ígéretünket azonban nem feltétlen kell betartanunk. Ha később bárki az orrunk alá dörgöli, nem erről volt szó, szimplán engedjük el a megjegyzést a fülünk mellett vagy hivatkozzunk arra, elődünk sokkal rosszabb helyzetben adta át az államkincstárat, mint ahogy mi gondoltuk. És egyébként is az idők változnak, ez pedig megköveteli az adminisztráció egyre bonyolultabbá tételét, ahogy újabb és újabb adónemek kreálását is.

A legfontosabb alapvetés, hogy mindig az előző kormány a hibás. Hivatkozzunk arra, hogy az eredeti szándékunk az adóterhek lejjebb szorítása volt, de mivel sokkal rosszabb a költségvetés állapota, mint ahogy előzetesen látni lehetett, nincs mit tenni és a választók okolják legyenek szívesek az elődünket, ha már nekünk kell korrigálni az általuk elkövetett hibáikat.

Legyünk kreatívak az adók növelésében. A bolygónk legmagasabb általános forgalmi adókulcsát akarjuk bevezetni? Semmi gond, főleg ha már eleve is magas volt. Az emberek többsége úgysem érti, mi is az az áfa és mikor hogyan kell kiszámolni, az árszínvonalért pedig okoljuk a multinacionális kiskereskedelmi láncokat. Vessünk ki adót minderre, amire csak nem szégyellünk (és miért is lennénk szégyenlősek?), legyen az bérbeadott lakás, más házában töltött éjszaka, külföldről behozott autó vagy kémény az ingatlanon, netalán kutya, ló vagy éppen egyéb állat.

Vannak olyan adónemek, amelyek jól prosperálnak és sok pénzt hoznak, ilyen például a forgalmi adó, a társasági adó, a személyi jövedelemadó, az út- és a fogyasztási adó vagy a pénzforgalmat terhelő tranzakciós illeték és vannak olyanok, amelyekért igazából lehajolni sem érdemes. Az első csoportba tartozó adónemek beszedését tartsuk meg magunkat és a százalékos mértékeket emeljük a lehető legmagasabbra, második kategóriásokat pedig engedjük át az önkormányzatoknak, nekik és élniük kell valamiből. Miért is bíbelődnénk országos szinten olyanokkal, mint ebadó vagy kommunális adó? Sok hasznot nem hoznak, cserébe lekötik az adóhivatal személyi állományát, az adófizetők pedig úgyis hihetetlen elszántsággal és a kiskapuk kihasználásával igyekeznek kibújni az extra kötelezettségek alól.

A nagy adóprés üzemeltetésben időnként olyan adófajtát is kitalálhattunk, amely észvesztően bonyolult, kevés pénz folyik be belőle, cserébe túl sok szakértelmet és munkaórát igényel nemcsak a bevallása, hanem az ellenőrzése is. Ezeket haladéktalanul szüntessük meg vagy vonjuk össze másik kisadókkal úgy, hogy annak mértékét megemeljük vagy személyi-területi hatályát kiterjesztjük. A módosítást elegánsan kommunikáljuk bürokrácia leépítésnek, az mindig jól hangzik.

Ha túlságosan gátlástalanok vagyunk, netalán rossz szakemberre bízzuk a költségvetés finanszírozási forrásainak kitalálását, akkor előfordulhat az is, hogy kapzsiságunk már gátolja a gazdaság működését. Ebben az esetben feltétlen gondoljuk újra az elképzeléseinket meg céljainkat és módosítsuk az irányvonalat. Túl magas a forgalmi adó? Látványos propaganda akció keretében csökkentsük egy-két alapvető élelmiszer (kenyér, sertéshús, stb.) esetében, hagy lássa a nép, csakis a kormány miatt vásárolhat többet ugyanannyi pénzért az üzletekben. Agyonnyomja a vállalkozókat a munkabérekre rakódó járulékok terhe? Engedjünk el egy-két százalékot, de csakis azokban az ágazatokban, amelyek már a csőd szélén állnak.

Tegyük hatékonyabbá az elmúlt kormányok alatt már bejáratott és jól teljesítő bevételi forrásokat is. Elképzelhető, hogy az elődünk már bevezetette az autópályadíjat, mi szélesítsük annak területi hatályát, azaz azt, hogy milyen utak használatáért kell fizetni – egészen addig, amíg el nem érünk a földutakig. A bliccelők büntetéséből is összeszedhetünk jó pár milliárdot, pláne ha kellően zavarossá tesszük a fizetős útszakaszok listáját, logikátlanul állítjuk fel a szakaszhatárokat és a tájékoztató táblák kihelyezésével is dilettánsokat bízunk meg. Alkalmazzunk a külföldiekkel szemben többszörös szorzót, ezért népünk külön hálás lesz, hiszen csak örülni tudnak annak, hogy az idegenek bezzeg többet fizetnek.

A különféle díjak esetén a bevételeket, ha erre módunk van (például a parkolási és autópálya díjat) vezessük át a privát szférába – csak annyi a dolgunk, hogy a teljes rendszer létrehozását, üzemeltetését és a bírságok behajtását is egy magáncégre (vagy cégcsoportra) bízzunk. Olyan magáncégre, amelynek tulajdonosai kiválóan ismerik a játékszabályainkat és kellően hálásak azért, amit kapnak.

Az adók, illetékek és különféle díjak változtatásait padlógázzal nyomjuk át a parlament szavazógépezetén. Ezek a törvénymódosítások nem igényelhetnek egy-két hétnél (vagy legideálisabb esetben egy-két napnál) többet, így képesek vagyunk az adó- és egyéb bevételeinket már rövid idővel a kormányra kerülésünk után megugrasztani.

Előfordulhat, hogy idiótán kigondolt adótípus (például az internetes forgalom megadóztatása gigabájtok alapján) hatalmas társadalmi ellenállásba ütközik –még idejében hátráljunk ki a tervezetből és kenjük az ötletet valamelyik inkompetens minisztériumi aktakukacra. Soha ne várjuk meg, hogy az ilyen típusú intézkedések ellen protestálók száma túlságosan megnőjön és a kis, könnyen lerázható és elfelejthető probléma lavinává váljon. Ezek azok az esetek, amikor szégyen a futás, de hasznos és semmi értelme sincs az erőpolitikának.

Folytatjuk ...

Előző rész itt.

TOMPA: VALAKI MAGZATPÓZBAN SÍRDOGÁL A TRÓFEASZOBÁBAN

24.HU - POSZT ITT
Szerző: TOMPA IMRE
2018.01.24.


Világosan megmondtuk: azért nem reggeliznek a szegény gyerekek, mert nem éhesek. Vélemény.

Krisztusban kedves testvérek, kedves Nertársak, püspök úr, drága plébános, egyem a szíveteket!

Kérem, figyelmezzetek szavamra, melyet hitetek megerősítése végett bocsátok ki magamból tagtoborzási szándékkal, most, hogy közelednek a választások és próbál erőre kapni a szabadkőműves, sorosista, keresztényüldöző, migránsszopogató satöbbisatöbbi propaganda.

Összefoglalom, mik a mai magyar kereszténydemokrácia sarokpontjai, miket kell teljesítenie egy igaz keresztény magyarnak, hogy

soraink között üdvözölhessük és vállvetve küzdhessünk az enfarkukba harapó, hehe, liberális szakállasbácsis genderskorpiók terjesztette métely ellen.

Pillanatra se inogjatok meg, ha két hazaárulás között azt harsogják a keresztényellenes brüsszelita kampányközpontok kajlafülű és taknyosorrú firkászai, hogy bő 2,5 millió embert fenyeget a szegénység, ezen belül bő félmillió a gyerek, közülük naponta 30-50 ezer éhesen megy az iskolába, nem igaz. Világosan megmondtuk, hogy

azért nem reggeliznek, mert nem éhesek,

vagy a hanyag szülők hibája, ha nem reggeliznek, megszüntettük a szegénységet, megszűnt, mondom, a szegénység Magyarországon, az anyátok istenit!!! Laudetur Iesus Christus! Legalábbis a mienk, és ez pont elég, Krisztusban kedves testvéreink, Teréz anya is megmondta: ha nem tudsz segíteni egymillió emberen, segíts egyetlenen, ez volnék én. Jobban élek, mint négy éve,

telik nemcsak szalonnára, de szalonkára is,

álmomban nem gondoltam volna, miközben a szakdolgozatomat állítottam, izé, össze, hogy egyszer így kigömbölyödöm, és hogy nem kell többé magzatpózban sírdogálnom a trófeaszobában.

A másik tagfelvételi előfeltétel, hogy mindig, minden, a jogállamot lebontó intézkedést nemcsak, hogy szó és hang nélkül kell megszavazni, és

nemcsak hirdetni kell a szószékről, de el is kell hinni,

ahogy mélyen hinni kell abban is, hogy a brüsszeli bürokraták azért akarják átjátszani a hatalmat a civil szervezeteknek, hogy megvalósítsák a szabadkőművesek Soros-tervét, Európa iszlamizálását, én is már annyit mondogattam, illetve annyira hülye vagyok télleg, hogy tökre elhiszem.

Végül, ha a pápa elkezd hangosan gondolkozni az óvszerhasználatról, legyetek korrektek, ragaszkodjatok ahhoz, hogy csak akkor, ha a ministráns is beleegyezik (Bödőcs nyomán).

ÖT KÉRDÉS, MELYEKRE AZ 1300 MENEKÜLT BEFOGADÁSA UTÁN VÁLASZT KELL KAPNUNK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.01.24.


Megfordulhat-e a közhangulat 1300 menekült befogadása miatt a választások előtt? Ez a legfontosabb kérdés ma Magyarországon, amit mielőbb a saját szájíze szerint szeretne megválaszolni a kormánypárt. Kétségtelen, veszítenivalójuk nekik van leginkább - no meg a teljesen hülyének nézett választópolgárnak -, ám az ellenzék még a segítségükre siethet azzal, ha nem tud élni egy ilyen váratlanul felbukkanó eséllyel. Ha a Fidesz felé lejtő pályán a kormányváltásra törekvő erők inkább egymás gáncsolásával lesznek elfoglalva, mint a hátrány ledolgozásával, akkor az Orbán-rezsim ezt a botrányt is megússza. Bárhogy is történik, az alábbi kérdésekre mindenképpen választ kellene kapnunk még április 8-a előtt.

1. Van-e jó migráns és rossz migráns? A kormány érdekes módon nem a totális tagadást választotta, amikor Altusz Kristóf egy máltai lapnak elismerte 1300 ember tavalyi befogadását. Korábban az sem zavarta különösebben őket, ha hangfelvétel bizonyította bizonyos kijelentések hitelességét, így akár azt a megoldást is választhatták volna, hogy kirúgják a hibázó helyettes államtitkárt, és megnyugtatják híveiket, hogy csak kommunikációs hiba történt. Ehelyett Altusz maradt, a főnöke pedig még meg is erősítette a menekültekkel kapcsolatos híreket. Ezzel Szijjártó Péter arra kényszerítette saját kormányát, hogy önmagának kelljen megkülönböztetnie jó migránsok és rossz migránsok csoportjait. Később ezt megtette maga Orbán Viktor is, amikor péntek reggeli rádiómonológjában az illedelmesen bekopogó menekülteket megkülönböztette a vaddisznóként csörtető illegális bevándorlóktól. Az hagyján, hogy a korábbi hivatalos kommunikációban tudatosan összekeverik az illegális bevándorló, a menekült, a kerítéseket letaroló migráns és a terrorista képét, de most ennek a fogalmi összemosásnak visszájára kényszerültek. Az idegenek elleni hergelés nyilván nem lehet elég hatásos, ha az üldözötteket kiemelik a gyanús, illetve a veszélyesnek tartott emberek közül, mert ezzel azt sugallják, hogy vannak olyan emberek a világban, akiknek egyszerűen emberségből segítenünk kell.

Például jó lenne megtudni, milyen országokból érkeztek a menekültek, milyen okok vezettek oda, hogy a menekültügyi eljárás végén oltalmazott státuszt kaptak a magyar államtól.

2. Lehet-e humánus a menekültekkel Nemzeti Együttműködés Rendszere? A fentekből egyenesen következik ez a kérdés. Érdekes módon épp azt szeretik a Fidesz hívei az Orbán-kormányban, hogy kíméletlen mindazokkal, akik nem szolgálják az érdekeit. Így járnak el a kormánykritikus civilek, az ellenzéki pártok ellen, de megkapja a magáét az akadékoskodó Európai Unió és persze Soros György is. Ha például elismerné a kormány, hogy a magyar származású milliárdosnak komoly szerepe volt a rendszerváltásban, és hogy sok fideszes politikus tanulmányait támogatta anyagilag, az egész Stop Soros kampányt ki lehetne dobni a kukába. Orbán világképe olyannyira fekete-fehér, hogy az árnyalatok meglétének beismerése is komoly bizalomvesztéssel járna saját táborán belül. A kormányfő jókra és rosszakra osztja fel a világot, amikor a híveihez szól, ám amikor pávatáncot kell járnia a nemzetközi diplomáciában, akkor gesztusokra kényszerül. Így most olyan helyzetbe került a kabinet, hogy a saját hívei felé is úgy kell kommunikálnia, mintha nemzetközi jogvédők felé kéne gesztusokat gyakorolnia, hogy ne fenyegessék meg szankciókkal. Jól látszik, hogy ebből a kényszerhelyzetből mielőbb szabadulni szeretne a kormány, és visszatérni a jól megszokott jók-rosszak felosztáshoz, amit igazán kultivál a mintegy kétmilliós szavazótábora...

A HORTHY-MISE BOTRÁNYA FOLYTATÓDIK

VÁROSI KURÍR BLOG
Szerző: Városi Kurír
2018.01.24.


A nap folyamán többször foglalkoztunk már a Horthy-mise provokatív botrányával, amit – minden híreszteléssel szemben – nem hisszük, hogy véletlenül időzített éppen az auschwitzi láger felszabadulásának emléknapjára a többek által csak a “kormány kedvenc plébánosaként” emlegetett, Polgári Magyarországért Díjjal kitüntetett Osztie Zoltán, a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosa.

Egy polgár felháborodott kérdése


“Ki és milyen céllal szervez Horthy-megemlékezést éppen a Holokauszt nemzetközi emléknapján?! Ezen való meghökkenésemben írtam egy levelet a Belvárosi Plébániatemplom emailcímére, illetve a magát szervezőként megjelölő Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Egyesület budapesti csoportjának.”
A válaszlevél

Ezt a választ kaptam. 
Olvassátok jól...

DOBSZAY JÁNOS: "HORTHY-MISÉRŐL"A

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: DOBSZAY JÁNOS
2018.01.24.


Tájékoztató II. János Pál pápa útmutatásáról megfeledkezett katolikusok számára.

Minden jó érzésű katolikus számára nyilvánvaló botrány (vagy annak kellene lennie), hogy a Budapest-belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templomban – ahogy több éve már – e hét végén „Horthy-emlékmisét” tartanak. A katolikus liturgia olyat, hogy „emlékmise” nem ismer. Lehet misét mondani szentek tiszteletére, vagy hozzátartozói misét mondathatnak bárki, akár „elhunyt Miklós testvérünk” lelki üdvéért is. De a politikusok (Boross Péter, Lezsák Sándor) meghívásából is nyilvánvaló, hogy itt nem egy vallási, hanem tisztán politikai akcióról van szó.

A templomban tartott politikai demonstráció engedélyezésével a Nagyboldogasszony-templom plébánosa egy kifejezett pápai tilalmat sért: „Nem szabad összekapcsolni a szentmise végzését politikai vagy világi eseményekkel” (Szent II. János Pál pápa Redemptionis Sacramentum című enciklikájának 78. paragrafusa). Ugyanezen dokumentum szerint „Minden katolikus hívőnek, legyen pap, diákonus vagy laikus, megvan a joga panaszt emelni liturgikus visszaélés miatt a megyéspüspöknél...”

Akinek füle van a hallásra, hallja meg!

KÓSA LAJOS FELESÉGÉNEK CÉGVÁSÁRLÁSA AZ EGYIK LEGSÚLYOSABB ÜGY, AMIT FELTÁRTAM - HADHÁZY ÁKOS

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió
2018.01.24.


Az LMP szerint felmerül a hivatali vesztegetés és a költségvetési csalás gyanúja is Kósa Lajos feleségének gyanús cégügyei kapcsán, ezért a párt feljelentést tett – közölte Hadházy Ákos társelnök. Az ellenzéki politikus felidézte, hogy a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter neje alig 6 millió forintért szerzett meg egy olyan céget, melynek a cégbírósági adatok szerint 139 millió forintos vagyona mellett összesen 30 millió forint tartozása volt.

Az LMP társelnöke szerint tovább növeli a gyanút, hogy a céget értékesítő Fiák János munkaerő-kölcsönző céget üzemeltet, és Kósa Lajos a tranzakció után alig egy hónappal épp egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésben, mely lehetővé tette a nyugdíjas munkaszövetkezetek létrehozását, hatalmas piacot létrehozva ezáltal a munkaerő-kölcsönző cégeknek.

Az ellenzéki politikus hozzátette: az értékesített cégről semmit nem lehet tudni: bevétele és alkalmazottai nincsenek, és az sem ismert, hogy mi lehet az a százmilliós vagyontárgy, ami valóban értékessé teszi a vállalkozást. Álláspontunk szerint azonban a több mint gyanús körülmények miatt a nyomozóhatóságoknak kell kiderítenie.


HOGYAN ADOMÁNYOZZUNK? - MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁSOK

ÁTLÁTSZÓ - SZOCIO BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.01.24.


Az adományozók többsége konkrét célra, konkrét családra, gyerekre fókuszálva szeretné a támogatását célba juttatni. Cipőt adni annak, akinek nincs, tüzelőt, ha nincs tűzifája, élelmiszert oda, ahol ebben van hiány. Szereti tudni, kinek megy, és nem akar úgy „általában” segíteni. Pláne nem pénzzel.


Van ebben egy nagyfokú bizalmatlanság a segítő szervezetek irányában, sokan feltételezik, hogy a küldött pénzt biztosan nem arra használják, amire kellene, biztosan ellopják a tárgyi adományokat, és, mint az élet minden területén, bizony találunk példát a civilek között is a visszaélésekre. A másik tényező, hogy sokan akkor érzik csak beteljesülve az adományozáshoz kapcsolódó pozitív érzést, ha konkrétan látják, hogy a használt ruhát ki viseli tovább, látják a mosolyt, az örömöt, a visszacsatolásban átélhető köszönetnyilvánítást. Azt, hogy érezhetik, jót tettek, csak konkrét személy viszonylatában tudják megélni.

Azt hiszem, mikor az állam még több területen sikeresebben működtette a szociális ellátás rendszerét, vagy nem volt ekkora mértékű a leszakadás, a szegénység, és nem hárult ennyi feladat a civilekre, akkor egyszerűbb volt a helyzet. Aztán, ahogy a feladatok nőttek, úgy kellett változni a civil szervezeteknek is.

Mert ezt a munkát már nem lehet kizárólag önkéntes munkában végezni. Akkor, mikor időnk, kedvünk van rá. Ráadásul egyre határozottabban körvonalazódott az a növekvő réteg, akiken segíteni kell, mert a rendszerben ez a szerep sincs meg, sőt, ők kívül maradnak az egyházi missziók látókörén is. Akiket felkereső jelleggel lehet csak elérni, és folyamatossá kell tenni mellette a jelenlétet, ha változást akarunk. Ők a legproblémásabbak, a legmélyebben levők, akiknek száma és gondjai is sokasodtak az utóbbi időben.

A krízishelyzetekből egyre több lett, rendszereket kellett kidolgozni a kezelésükre, szervezni, ehhez iroda kellett, számítógép, később raktár, polcok, autó, a célba juttatáshoz, elszállításhoz, mert sok adományozó jelzi, hogy nála vannak holmik, de azt is, hogy a szállítást nem tudja megoldani. Mindezek működtetéséhez is pénz kell, és ahogy bővültek a feladatok, megjelentek a működési költségek, személyi kiadásban is, mert kell hozzáértő adminisztrátor, könyvelő, hiszen törvényesen szeretné az ember működtetni a szervezetet. Kell honlap, hírlevél, ehhez értő munkatárs. Költségek jelennek meg, amire a támogatók nem szívesen szánnak, ám ezek nélkül a munka nem végezhető el megfelelően.

Általában nem gondolnak bele, hogy miből teremtődik meg a szállítási költség? Vajon a telefont, amin felhívják, miből fizetik? Hova kerül az ömlesztve, zsákokban lehozott ruhamennyiség, amíg szétszortírozzák méret és szükséglet szerint? Vajon lehet-e a törvényeknek megfelelően működtetni ezt az egészet hozzáértő személyzet nélkül? Az ilyen segítő szervezetek, nagyságuktól függően ma már sokkal inkább társadalmi vállalkozások, mintsem jó szándékú emberek alkalmi, önkéntes segítségnyújtásai.

A cégek, akik a segítő szervezetek felé fordulnak, jobban értik ezt. Hiszen ők látják, miféle logisztika kell bármilyen működéshez. Ők tudják, hogy a céges autók javítása, biztosítása is költség, nemcsak a benzin. Hogy útnyilvántartót kell vezetni, a megfelelő nyomtatványok beszerzésével, hogy a számítógépekhez legális szoftverek kellenek. Wc papír, és tisztítószer kell a dolgozói mosdóba. Hogy ki kell fizetni a raktár riasztását. A szemétszállítást. Stb. Ők látják a működés költségeit.

Éppen ezért a tőlük érkező támogatások között gyakrabban van nem „címkézett”, amit arra fordíthatunk, hogy működtessük ezt az egészet, a segítségnyújtást, a fejlesztéseket. A magánszemélyek ebbe ritkábban gondolnak bele. A célzott, címkézett, nevesített támogatás náluk sokkal gyakoribb. Ritka vendég az olyan megjegyzés az ő utalásaik mellett, hogy „amire kell”, vagy szabad felhasználásra”, esetleg „szükségletek szerint”.

Cikksorozatunk korábbi részei itt olvashatók


Próbáljuk úgy szervezni, hogy mindenkinek jó legyen. Hogy átláthatóan, dokumentálva használjuk fel a támogatásokat, adományokat. Tanulunk, hogy jobban tudjunk kommunikálni, visszacsatolni, új nyilvántartási rendszereket alkalmazni, képezni az önkénteseket, megérteni az új adományozási szisztémákat, alkalmazkodni az állandóan változó jogszabályi környezethez. Megtanulunk rendezvényeket szervezni, hogy azok is, akik adnak, és azok is, akik kapnak, jó érzéssel menjenek haza, kiszűrni azokat, akik nem tiszta szándékkal jelentkeznek. Megértetni, hogy mire van szükség a szegénységben, alakítani az adományozási kultúrát.

Folyamatosan tanul, fejlődik a civil szféra. Azok, akik az állam működési hézagaiban dolgoznak, nekik most még nehezebb. Társadalmi vállalkozásokká válunk, mert a feladatokhoz már ez kell. Akik erre vállalkoznak, azokat nem a pénz vezérli, hanem a társadalmi hatások, a problémák megoldása. A fenntarthatóság cél persze… de a probléma növekedése ma gyorsabb, mint a biztos bevételek tervezhetősége. Az állami rendszer pedig ma nem civilbarát.

Ahhoz, hogy erősebbek legyünk, jobban tudjuk kezelni az általunk vállalt problémákat, működnünk kell. Csak biztos alapokkal lehet bírni a napi munkát. Ehhez pedig segítség, működési költség is kell a civil szervezeteknek. Hogy fenn bírjanak maradni.

STOP SOROS

FARKASVONÍTÁS
Szerző: Tarski
2018.01.24.


Újabb frontot nyitott a Fidesz a migráció– és migránsellenes stratégiájában. Korábban a “StopBrüsszel” kampányhadjáratot folytatták, ami mindenképpen sikeresnek tekinthető, ám úgy tűnik, hogy ezt már kifutottnak minősítették, ezért ugyancsak a migráció témájával összefüggésben, de más célzattal indították el a “Stop Soros” médiakampányukat. Sok szempontból fontos lehet ez a kormánypártok számára, ami közül egyet feltétlenül meg kell jegyeznem: az egész hazai közvéleményt állandó feszültség alatt tartják, amivel mindig igazolni akarják/tudják a saját elhivatottságukat a hatalomgyakorlásra. Az biztos, hogy ezt a korábbihoz hasonlóan kiválóan csinálják, amit az bizonyít, hogy továbbra is magasan vezetik a pártpreferencia listákat és egyre közelebb kerülnek egy harmadik nagyarányú választási győzelemhez. Ma még nem lehet azt megítélni, hogy a magyarság jövője szempontjából ez mennyire jó fejlemény, mindenesetre a kormánypártok határozott irányvonalat követnek a migráció kérdésével kapcsolatban.


Van azért különbség a két fentebb említett médiakampány között. Az első kampány úgymond a “külső ellenséggel” szemben folyt és az Unió “vízfejének” hatásköri illetékességét kívánta kétségbe vonni és semlegesíteni a kvóta kiszabása terén. Ehhez jó partnereket sikerült szerezni a V4-ek tekintetében, ami azért volt jó dolog, mert ezzel már nem Orbán Viktor különcködése és nyílt ellenállása gyanánt lehetett értelmezni a migrációs politikáját, hanem egy nemzetállami tömb határozott törekvéseként. Olyan nemzetállamok fogtak össze, amelyek az egész történelmük során szenvedtek a külső megszállás miatt, elvesztették a szuverenitásukat, sőt, Lengyelország, mint önálló és területileg jól körülhatárolható nemzetállam megszünt. Tehát ilyen szempontból tényleg indokolt és megérthető az, hogy ezek a nemzetállamok foggal-körömmel ragaszkodnak a nemzeti identitásukhoz és irtóznak attól, hogy a bevándorlók tömegesen lepjék el országukat.

 

A “Stop Soros” médiakampány azonban egy minőségileg új fejezetet jelent a kormánypártok migrációellenes kampányában, mivel most már úgymond a “belső ellenséggel” kíván leszámolni meglehetősen határozott és kemény módszerekkel. Fontos megjegyeznem azt, hogy ennek is megvoltak az előzményei, amelyek kellő morális és jogi alapot nyújtottak ahhoz, hogy megléphessék ezt a mostani húzást. Már most elmondható az, hogy a szóban forgó három törvény, ha azt a parlament elfogadja, óriási felháborodást fog kiváltani úgy a hazai, mint a nemzetközi közvéleményben. De ne feledjünk el néhány tényt. 1. az Unióban egyre világosabban látszik az, hogy a kvótarendszer nem vált be, sőt, kifejezetten káros az egyes nemzetállamok számára gazdasági és biztonságpolitikai szempontból. 2. ezzel szemben az Unió határain kívül létrehozott menekülttáborok kiépítése és anyagi segítése sokkal jobban szolgálja úgy a tagországok, mint az Unió céljait. 3. a kormánypártok korábbi Nemzeti Konzultációs párbeszédei kellő morális alapot nyújthatott számukra arra nézve, hogy ezt a mostani kemény lépéseket megtegyék. Tehát az utóbbi két-három évben jelentős változások történtek nem csupán a világban, Európában, hanem Magyarországon is, ami kétségtelenül bővítette a kormánypártok mozgásterét. Orbán Viktor pedig nem az az ember, aki ha lehet, akkor ne ütne akár a politikai, akár pedig a civil ellenfelein. Most éppen a civil jogvédő szervezeteket vette célba és ne legyenek kétségeink, ebben a csatában is nyerni fog...


MENNYI HATÁRÁTKELŐ TÉR VISSZA MAGYARORSZÁGRA?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.01.24.


A címben feltett kérdés megválaszolása több szempontból is komoly nehézségbe ütközik. Az első, és alapvető probléma, hogy azt sem lehet megmondani (csak megközelítő találgatások vannak), hogy egyáltalán mennyi ember ment külföldre. Ebből következik a második nehézség: ha nem tudjuk, mennyi ment el, honnan tudhatnánk, mennyi tért vissza?

Némileg talán egyszerűbb a dolgunk, ha elsősorban nem a számokra vagyunk kíváncsiak, hanem arra, hogy a ki- és visszavándorlás aránya hogyan viszonyul egymáshoz, ami persze elsősorban a magyar munkaerőpiac szempontjából fontos, de nekünk is érdekes lehet.

Erről szól Hárs Ágnes és Simon Dávid minap a Munkaerőpiaci tükör 2016-ban megjelent tanulmánya. Ebben az MTA kutatói megpróbáltak bizonyos arányokat megmutatni. A módszertanba most nem mennék bele, azt mindenki elolvashatja az eredeti publikációban (itt érhetitek el teljes terjedelmében a 94.-109. oldalon).

Ha egy mondatban szeretném összefoglalni a tanulmány megállapítását, akkor azt írnám, hogy a két kutató becslése (ők használják ezt a szót, ami azért sokat mond) szerint évente átlagosan a 18 éves és idősebb, nem nyugdíjas foglalkoztatottak kicsit több mint 2 százaléka vállalt külföldi munkát (a 2011-2016 közötti időszakról van szó), és ezeknek nagyjából a fele hazatért Magyarországra.

Magyarul a nettó elvándorlás 1 százalék, ami egyrészt a régiós átlagot nézve nem magas, amiért esetleg annak tűnik (gondolom én), hogy a 2006-2010-es időszak duplája (akkor nem érte el a 0,6 százalékot).

Mielőtt kedvenc trolljaink megjelennének (ha egyáltalán túljutnak a címen), gyorsan megjegyzem, hogy a munkavállalási kedv megugrásának nyilván elsősorban ahhoz van köze, hogy Németország és Ausztria is ekkor nyitotta meg munkaerőpiacát.

Honnan mennek el a legtöbben?

Az egyik érdekes kérdés, amit a tanulmány vizsgál, hogy az ország mely részét érinti leginkább a kivándorlás. Aligha meglepő, hogy leginkább a Dél-Dunántúlról (nyilván Ausztria közelsége miatt), és Észak-Magyarországról (az ország egyik legszegényebb régiója) mennek a legtöbben külföldre.

Érdekes módon utóbbi régióban magasabb a visszatérők aránya, ami a kutatók szerint azt mutatja, hogy onnan sokkal többen vállalnak szezonális munkát.

Közel 1000 külföldi állásajánlat vár a Határátkelőn egyetlen kattintásra


Ha már az előbb az osztrák határ melletti részről volt szó, érdemes megemlíteni Nyugat-Dunántúlt is, ahol a nettó munkaerő-elvándorlás aránya messze meghaladja az átlagot, nyilván rengetegen dolgoznak Ausztriában.

Érdekes, hogy a nagyobb városokban és a fővárosban élők esetében gyengébb a marginális hatás a külföldi munka vállalására, a kisebb városokban élők esetében viszont nagyobb a valószínűség arra, hogy visszatérnek...

ÍGY HAZUDIK A 90 MILLIÁRDBÓL FENNTARTOTT KÖZMÉDIA

MÉRCE
Szerző: SÁROSI PÉTER
2018.01.24.


...Annyi ostobaságot önt az arcunkba mostanában a közmédiának hazudott propaganda-gépezet, hogy a legszívesebben legyintve napirendre térnénk a cikk felett. És ők pontosan erre játszanak. Hogy egy idő után egyszerűen mindenki feladja és apatikus undorral térjen napirendre a hazugságok felett, míg végül a hazugságok fogyasztása éppúgy a mindennapjaink részévé válik, mint a levegővétel.

Azon persze már meg sem lepődünk, hogy a magyar televíziózás első önálló, egykor szebb napokat is látott műsorának hírportálja, amelynek egy demokratikus országban a tárgyilagos, megalapozott hírszolgáltatás etalonjaként kellene szolgálnia, a 888 nevű bulvárlapot használja forrásként egy külföldi országból származó hír kapcsán. Ráadásul anélkül, hogy eredeti forrást használna. Hogy a Habony-művek milyen értesülésekre támaszkodott, azt sem nehéz beazonosítani. Bár a Reutersre hivatkoznak, a hírnek az orosz propaganda által átcsócsált verzióját vették át, ami végigfutott a Putyin dezinformációs gépezete által táplált álhíroldalakon...

NYOMTASS TE IS! #27

NYOMTASS TE IS
Szerző: Nyomtass Te Is
2018.01.24.



Bár sokan borúlátók azzal kapcsolatban, hogy megbuktatható-e az Orbán kormány, de a számok mást mutatnak. Az ellenzék együtt sokkal erősebb, mint a Fidesz, és már két politikusa is népszerűbb a miniszterelnöknél...

Mi ez?

Mára oda jutottunk, hogy az ország nagy részéhez csak az állami propaganda jut el a rádiókból, a televíziókból és a helyi újságokból. Ideje tennünk valamit! Egy nagyon egyszerű eszközt ajánlunk, amellyel megtörhetjük a kormányzati médiafölényt. Egyfajta XXI. századi szamizdatot, amely olcsón, könnyen és gyorsan juthat el akár milliókhoz is.

Bár maradt még néhány független újság és hírportál, amelyek tisztességesen elvégzik a munkájukat, ezeket nem olvassák elegen. Kezdeményezésünk segítségével sokakhoz eljuttathatjuk az általuk előállított értékes tartalmakat. A legfontosabb írásokat lerövidítve, közérthetővé téve, egy A/4-es lap két oldalára helyezzük el (tördeljük be). Ha félbehajtjuk ezt a lapot, akkor egy újság formátumú kis kiadványt kapunk.

Aki úgy gondolja, hogy ezekről a hírekről másoknak is értesülniük kell, annak csak annyi dolga van, hogy több példányban kinyomtatja, lefénymásolja, és tovább terjeszti...


MA MÁR NEM MILO YIANNOPOULOS JELENTI AZ ALT-RIGHTOTAZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN, FAJVÉDŐKET SZTÁROL A KORMÁNYSAJTÓ

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2018.01.24.


Kormányközeli szereplők Magyarországon is megpróbálják meghonosítani a Donald Trumpot segítő alt-right trendet, csakhogy ez a mozgalom Amerikában ma már jószerivel nem létezik. Trump legodaadóbb hívei ma inkább új jobboldalként definiálják magukat, míg az alt-righton belül a Magyarországról korábban kitiltott fajvédők diktálják a tempót – kérdés, hogy a fideszközeli alt-right-szimpatizánsok beleállnak-e a fajelméletbe.

Az elmúlt év végén kisebb vihart okozott, amikor a magyar kormány a V4-es konferenciájára Milo Yiannopoulost kérte fel vendégelőadónak. A Breibart volt újságíróját – pártállástól függően – nevezték provokátornak, a szólásszabadság élharcosának, szélsőjobboldalinak, felhánytorgatták azt a pedofilbotrányát, ami miatt távozni kényszerült a Breibarttól.

Mind a Milo Yiannopoulost bíráló, mind az őt méltató cikkekben felbukkant viszont az az állítás, hogy Yiannopoulos az angolszász alternatív jobboldal, az alt-right egyik vezéralakja – annak ellenére, hogy Yiannopoulos már nem vallja magát az alt-right tagjának.

Egy a tábor, egy a zászló


Az alt-right fogalma az előző amerikai elnökválasztási kampány idején került be a köztudatba. Hogy pontosan mit értettek ekkor alatta, azt nehéz röviden összefoglalni, de valahogy így fogalmazható meg: informális, ideológiailag nem egységes csoportosulás, amely szemben áll a mainstream amerikai jobboldallal, amelyet egyszerre tartanak avittnak, de bírálják, amiért az szerintük behódol a baloldal egyes elveinek, és egységesen támogatta Donald Trump megválasztását.

Az alt-rightra hangsúlyosan jellemző a politikai korrektséggel, a feminizmussal, a multikulturalizmussal szembeni ellenállás, erőteljesen beágyazódott az internetes kultúrába, jellemzője a provokatív stílus, a mémek, az irónia és a humor használata. Fontos az is, hogy az alt-right elsősorban a millenial generáció tagjait szólította meg, vagyis egy olyan csoportot, akik addig kifejezetten a liberálisok bázisának számítottak.

A jelenségről részletesebben például ebben a cikkben, illetve Yiannopoulos kiáltványszerű altright-határozójában lehet olvasni. Az alt-right jelenség a leginkább látványosan az online médiában jelent meg: olyan orgánumok, illetve személyiségek sorolhatók ide, mint a Breitbart, a kanadai Rebel Media és egyik ismert (volt) munkatársuk, Lauren Southern, Paul Joseph Watson vagy Mike Cernovich, a jobbszélen pedig az American Rennaisance, a Red Ice Radio vagy Mike Enoch és a The Right Stuff.

Sokak szerint Milo Yiannopoulos meghívásával a kormánypárt a fiatalabb generációt próbálja megszólítani, akik körében ma rendkívül gyenge a Fidesz támogatottsága. Erre első látásra valóban alkalmasnak tűnik az angolszász alt-right jelenség importja. Egyes új kormánypárti felületeken érezhetők is ezek a gesztusok: a 888, a Pesti Srácok és kapcsolódó blogjaik rendszeresen veszik át a (2016-os) alt-right fordulatait, hivatkoznak annak ismert véleményvezéreire...

ESTERHÁZY PÉTER: MEG VAGYUNK VÁLASZTVA KÉTHARMADDAL, AKINEK NEM TETSZIK, NYALJA KI A SEGGÜNK

VÁROSI KURÍR 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG / KULTÚRA
Szerző: ADORJÁN GYÖRGY
2018.01.24.


Súlyos, ragályos betegség tüneteinek összessége. Fizikai és lelki sérüléseket okozó fertőző jelenségek halmaza, melyek lappangási ideje változó, szövődményeit csak műtéti úton lehetséges megszüntetni. Más megközelítésben az illiberális államépítés ragályos keléseit nevezzük összefoglalva orbántalomnak. Sokan elkapták már. Nehezen gyógyítható.

De talán mégsem a hazugság az, ami miatt annyira fölháborító lesz az uriz, a sokmilliós Porsche, a kormánynak a Várba költözése (szolgáltató állam?), a gyerek nevére íratott ingatlanok, a „széles körű családi összefogás”. Hanem inkább a gőg. Az arrogancia, a dölyf és pökhend. Ezek mint a demokrácia ellentettje. Nem beszélünk meg semmit senkivel, önmagunkkal sem, tesszük, mert tehetjük, meg vagyunk választva kétharmaddal, akinek nem tetszik, nyalja ki a seggünk. Ha megengedjük. A nemzeti konzultáció után. Előtt. Alatt. Szabad ország vagyunk, ahogy akarni tetszenek.” (Esterházy Péter)
orbántalmak

Súlyos, ragályos betegség tüneteinek összessége. Fizikai és lelki sérüléseket okozó fertőző jelenségek halmaza, melyek lappangási ideje változó, szövődményeit csak műtéti úton lehetséges megszüntetni. Más megközelítésben az illiberális államépítés ragályos keléseit nevezzük összefoglalva orbántalomnak. Sokan elkapták már. Nehezen gyógyítható.

Azt mondta a 168 órában egyszer Schilling Árpád: „Ha nincsenek bátor és független szellemi erők, akkor csak az ostoba megalkuvás marad. Érdemes végignézni a Fidesz szellemi holdudvarán, illetve ami abból maradt: szolgalelkűség, sötétség és arrogancia.” Íme egy-kettő mutatóba.

A pirospont popsik és a piros lámpák fényében kell vizsgálni azokat, akik hivatalból sikítanak, amikor bárhol a világban rálépnek egy magyar lábára. Balla György képviselőt is, aki az áhítattól tátott szájjal figyeli a parlamentben főnöke bármely megnyilvánulását, immár az ötödik ciklusban. Vagy akár Tapolczai Gergelyt, aki a kétes hírű Farkas Flórián mellett a parlamentben féloldalasan ülve is azt demonstrálja, hogy ő aztán nem azonosul szomszédjával, igaz még csak a második ciklusban. Ezen testi jeltolmácsolása beszédes. A többi, automata nyaló gép gombnyomogatót már meg sem említem!...

JEGYZETEK A MAGYAR SÉRELMI GAZDASÁGTAN MARGÓJÁRA

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.01.24.


Nemrég a Mandiner (profil: nacionalista) közölte Piketty "sztárközgazdász" (profil: szocialista) "számítását" arról, hogy a külföld mennyivel károsítja meg Magyarországot -- ti. szakmai nyelven mennyivel nagyobb a külföldi befektetésből származó tőkejövedelem/profit hagyja el az országot ahhoz képest, amennyi az EU transzferek különbözete a javunkra, azaz "Magyarország gazdasági értelemben az unió nettó befizetője, és felveti annak lehetőségét, hogy a legfejlettebb országok pedig nettó haszonélvezői" (Piketty), kvázi "Nyugat-Európa Magyarország egyik legnagyobb haszonélvezője" (Mandiner).
Piketty-re a hazai és nemzetközi szocializmus (truth be told, szociáldemokrácia) mai apostolára egyre több hivatkozás esik a világban nemcsak a szűkebben vett politikai támogatóinak, hanem az "ellenoldalnak", a nacionalista globalizmus-kritikának az oldalán is. Ezen nem változtat, hogy amikor valamilyen elejtett kormányoldali nyilatkozatból kitűnően a szocialistáknak kedves "skandináv modell" felé szeretnék elvonni Magyarországot, akkor azt lehet gyanítani, hogy a Piketty iránti újabb keletű rajongás a jövedelemcentralizáló, korrupt magyar államigazgatásban a szükséges házi feladattal szembeni rugdalózás (megúszás) újabb kanyarja a selyemúton, közvetlenül az interkontinentális fordítókorong mellett, a kelet-európai banán hámozása közben -- megjegyzem, teljes értetlenségben arról, hogy ennek a "modellnek" legalább három, egyre inkább divergáló megvalósulását látjuk a három skandináv országban, de annyi közös bennük, hogy erős, bizalmi kultúrán tenyésző piaci individualizmus ötvöződik a nagyon hatékony többszintű közigazgatással, ráadásul az egész hátterében a piaci liberalizmus '50-es és '80-as évek közötti sikere áll. Kivéve persze Norvégiát, amelynek viszont olaja is van. Magyarországon meg mindebből semmi...

ANTI-OBAMA: TRUMP ELNÖK VIHAROS ELSŐ ÉVE

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: DOBOZI ISTVÁN
2018.01.19.


Donald Trump elnöknek is politikai fekete hattyú maradt. Nem váltott át méltóságteljes, prezidenciális modorra, a Fehér Ház folyamatos kampányüzemmódban működik. Az elnök stílusa és megosztó személyisége jóval népszerűtlenebb, mint tényleges politikai-gazdasági intézkedései. A kultúraháborúk, vallási, faji és etnikai ellentétek tovább éleződtek. Anti-Obamaként az előd vívmányai visszafordításának szánta az induló évet – nem kis sikerrel. Az adórendszer ellentmondásos reformja volt eddigi legfőbb politikai trófeája. A világ – egészében véve – jól alkalmazkodott az új elnök agresszív, nacionalista külpolitikai doktrínájához. Ám közben Washington mind jobban elszigetelődik, teret nyitva a fő geopolitikai riválisoknak.

Az első év utáni mérlegkészítés már hetek óta nagyüzemben folyik Amerika- és világszerte. A vereségtől még mindig kissé kába liberális oldal számára nincs meglepetés: Trump pont olyan rossz, mint amire számítani lehetetett az elnökségre morálisan eleve alkalmatlan, kiszámíthatatlan és politikailag tapasztalatlan személytől. Az American Thinker magazin fogalmazta meg ezt legjobban: „A demokraták és a liberális média Trump jelenlétét az Ovális Irodában nem pusztán ideiglenes birtokháborításnak tekinti, hanem bizonyíthatóan pillanatnyi nemzeti elmeháborodásnak, amelyből soha nem fogunk magunkhoz térni. Trump elnök vitathatatlanul felelős az ország társadalmi és politikai normáival szemben elkövetett bűnökért.” Utólagos igazolásként a baloldalon gyakran hivatkoznak Jeb Bush volt floridai kormányzónak az előválasztási kampányban tett jóslatára: „Donald Trump a káosz jelöltje, aki megválasztása esetén a káosz elnöke lesz.”

A másik oldalon viszont a republikánus hívek az elnök repülőstartját és politikai következetességét hangsúlyozzák, különösen azt, hogy mennyire komolyan veszi legfontosabb választási ígéreteit. Szerintük futószalagon szállított elnöki rendeleteivel, gyökeres adóreformjával Trump többet valósított meg egy év leforgása alatt, mint más elnökök egy egész ciklus alatt. A Legfelsőbb Bíróságba sikerült egy olyan személyt kineveznie, akivel helyreállt testületben a konzervatív fölény. Némileg gyöngült ugyan a Trump-koalíció, de korántsem esett szét. Fő tömegbázisa – a fehér munkásosztály, a vidék és a konzervatív evangéliumi jobboldal – támogatását az elnök ma is csaknem ugyanúgy élvezi, mint diadalmas kampányában. A gazdaság élénkítésére, az adórendszer gyökeres átalakítására, az infrastruktúra modernizálására és a washingtoni „bürokratikus mocsár” lecsapolására vonatkozó üzletbarát tervei minieufóriát váltottak ki az üzleti életben. Tavaly a gazdasági növekedés kettőről három százalékra gyorsult, a munkanélküliség négy százalékra csökkent, a tőzsdeindexek szárnyaltak. Az illegális bevándorlás lényegesen visszaesett a mexikói zárófal megépítése nélkül is. Az Iszlám Államra pedig sikerült döntő csapást mérni.

Hol az igazság a két erősen pártos álláspont között? Ahogy lenni szokott: a kettő között...

A BELÜGYMINISZTER KORREKT VÁLASZOK HELYETT ÖSSZEVISSZA BESZÉL 200 MILLIÁRD FORINT FELHASZNÁLÁSÁRÓL

VÁROSI KURÍR 
- KERÍTÉSEN INNEN BLOG
Szerző: PÁLMAI TAMÁS
2018.01.24.


Dr. Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője, ” Mekkora összeget használtak fel nyilvános közbeszerzéseken a menekültügyi helyzet kezelésére kapott 198 milliárd forintból”, címmel írásbeli kérdést intézett Dr. Pintér Sándor, belügyminiszterhez.

Mennyi az annyi?

A szocialista képviselő hivatkozik arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2017 . augusztus 31-én kelt Jean-Claude Junkernek, az Európai Bizottság elnökének írt levelében, az európai szolidaritásra hivatkozva azt a kérést fogalmazta meg, hogy az Európai Unió fele részben viselje a migrációs válság miatt a külső határok védelme érdekében foganatosított intézkedések költségeit. Az elmúlt két évben felmerült kiadásokat, összesen 270 milliárd forintban jelölte meg.

Harangozó képviselő ezért közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnöki Kabinetirodához, amelyben kérte Orbán Viktor miniszterelnök levelében a határvédelem költségeként megjelölt összeg meghatározásának alapjául szolgáló dokumentumok megküldését. A belügyminiszterhez írt levele szerint:

” Közérdekű adatigénylésemnek eleget téve, a Miniszterelnöki Kabinetiroda szeptember 21-én megküldte részemre, a Belügyminisztérium által összeállított „A menekültügyi és migrációs helyzet kezelésével összefüggően a kormányzat által biztosított források összesítése 2015-2017.június 30. között” című dokumentumot, ami költségvetési fejezetenkénti, illetve címenkénti bontásban tartalmazta a kiadásokat. E dokumentum szerint a Belügyminisztérium fejezet alá tartozó valamennyi intézmény kiadásának teljes értéke, 198 599, 2 millió forintot tett ki.”

A Miniszterelnöki Kabinetiroda válaszában külön felhívta a képviselő figyelmét arra, hogy a további kérdések megválaszolására, a belügyi tárca az illetékes. A szoci képviselő, figyelemmel az elköltött közel 200 milliárd forintra, arra várt választ, hogy e forrás mekkora részét használták fel nyílt közbeszerzési eljárásokon...

KIMUTATTÁK: ELKÉPESZTŐ, MENNYIT GÜRIZNEK A NŐK - HIÁBA A GÉPESÍTÉS, A HÁZIMUNKÁRA FORDÍTOTT IDŐ NEM CSÖKKEN?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.01.24.


A magyar GDP negyedével lenne magasabb, ha a házimunka is beleszámítana. Naponta 50 perccel több idő megy el a fizetetlen, mint a fizetett munkára. Nem meglepő módon az otthoni tevékenység dandárját a nők végzik. Sokszor kereső munkájuk mellett.

A családfenntartó férfi és a háztartásbeli nő szerepekkel leírható tradicionális családmodell ugyan eltűnőben van, de az otthoni munkamegosztás radikális átalakulása elmaradt – derül ki a KSH most közzétett konferenciakötetének egyik tanulmányából. Ebben a szerző a háztartási munkára fordított idő nemek szerinti változását vizsgálta két időszakot összehasonlítva. (A részletes adattáblákat, de a többi tanulmányt is itt nézheti meg.)...

Magyarországon a népesség átlagosan napi 214 percet fordít fizetetlen munkára, miközben fizetett munkával 164 perc telik el. Majdnem egy órával többet foglalkoznak tehát a családtagok a házi, mint a fizetett munkával. Mint a KSH tanulmány megállapítja: a házimunka figyelembevételével a GDP értéke is mintegy negyedével lenne magasabb.

A frissebb (a korábbihoz képest egyébként a nők szempontjából jobb) „időmérleg” – mint az a táblázatból jól látszik – meglehetősen durva különbségekre világít rá. A tanulmány szerint a foglalkoztatott nők a munkanapokon átlagosan kevesebb időt fordítanak a háztartással kapcsolatos tennivalókra, de az elmaradt időt bepótolják a hétvégi szabadnapokon...

BOTRÁNY! A HOLOKAUSZT NEMZETKÖZI EMLÉKNAPJÁN MISÉZIK HORTHYÉRT A KERESZTÉNY ÉRTELMISÉGIEK SZÖVETSÉGE

SZTÁRKLIKK
Szerző: Márkus
2018.01.24.


...Miközben világszerte - így Magyarországon is - megemlékeznek Auschwitz felszabadulásáról, addig a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban állami részvétellel miséznek annak a politikusnak az emlékére, akinek a vezetése alatt álló országból 1944 májusától alig másfél hónap leforgása alatt négyszázharminchétezer zsidó származású magyar állampolgárt vittek náci gyűjtőtáborokba, a biztos halálba.

ORBÁN HOZTA ÖSSZE TIBORCZOT SIMICSKÁVAL

INDEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2018.01.24.


A Fidesz először megpróbálta Bajnai-kormányra tolni a miniszterelnök vejének szabálytalan közbeszerzései miatt indult OLAF-vizsgálatot, majd előhúzták a kalapból Simicskát. Eddig sem volt titok, hogy a Fidesz egykori csúcsoligarchája évekig üzletelt Orbán vejével, de két fontos kérdésre még nem kaptunk választ. Miért szállt be Simicska Tiborcz cégébe? És ami ennél is érdekesebb: miért szállt ki néhány héttel Orbán Ráhelék esküvője előtt? A sajtóban eddig főleg azt emlegették, hogy az ifjú pár nászajándékba kapta a közpénzből felpumpált céget, pedig ennek pont az ellenkezője történt. Mindeközben a kormányban nem aggódnak túlzottan az OLAF-jelentés miatt.

Január közepén derült ki, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) befejezte a két évig tartó nyomozását az Elios Zrt. uniós forrásokat felhasználó közbeszerzései körül, és súlyos szabálytalanságokat tart fel. Ennek eredményeként az OLAF azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy a projektekre költött támogatás száz százalékát kérje vissza, ami nem nevezhető általánosnak a hivatal gyakorlatában.

A kormány az agyonhallgatás mellett először annyival próbálta elütni a Fidesznek kínos ügyet, hogy bedobták: “az OLAF vizsgálata a Bajnai kormány idején elindított, és később is folytatott közvilágítási program pályázati felhívásait érinti”. Majd egy héttel a botrány kipattanása után Lázár János és a kormánysajtó elővette, hogy egy időben Simicska Lajosnak többségi tulajdonrésze volt Tiborcz István cégében, vagyis megpróbálták a Fidesz egykori csúcsoligarháját beállítani főkolomposnak.

A kormánypárti narratívaképzés eredményeként rögtön felmerült két eddig megválaszoltatlan kérdés. Mit keresett Simicska Tiborcz cégében, majd miért szállt ki? A Simicska-közeli válaszokból az derült ki, hogy

AZ ABSZURD KIRÁLYI KORRUPCIÓS DRÁMÁT IDÉZŐ SZTORI ORIGÓJA NEM MÁS, MINT A MINISZTERELNÖK...