2018. február 12., hétfő

ERŐ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.02.12.


Csak úgy elgondolkoztam ezen az erő kérdésen. Hogy erőt kell mutatni, és az embereknek erőt kell látniuk, és az old meg mindent, ha erőt alkalmaznak. Azon gondolkoztam, miért mindig satnya kis alakok szavalnak az erőről. Szavalhatnának az észről is, nagyjából azzal is hasonlóképpen vannak ellátva, satnya kis agyvelő formátlan kis testben, mens infirma in corpore infirmo (bocs). Talán azért mindig az erőről megy a szájtépés, mert azt lehet mindenféle protézisekkel helyettesíteni. Különféle gépezetekkel és szerves vegyületekkel, általában ezek a szerves vegyületek kezelik a gépezeteket, arra viszonylag könnyen betaníthatók (lásd a TEK lánctalpas járművét – márciusi hóesés). Az észgép még nincs föltalálva.

Kicsi buta falusi futballista kiáll a közönség elé, mögötte észgép demonstrálja az illető mindenkit legyőző eszét – ez még nincs. Ha volna, kellene hozzá valaki, aki működtetni tudja. Zavaros tekintetű szerves vegyület, feliratos fekete textíliába öltöztethető húsépítmény mindenhol van, az nemcsak erőgép működtetésére idomítható, hanem rajongó szolgálatra is. Aki az észgépet tudná működtetni, rajongásra nem volna alkalmas, ahhoz azért kell az a nagyon alacsony, alig látható szint, amit szelleminek nem lehet nevezni. Úgyhogy végképp reménytelen az ész demonstrálása. Dehát mondom, igény sincs rá, aki az erőt tartja fontosnak, az körülbelül addig képes eljutni a gondolkodásban.

Erő, azt mondja és ádázul körülnéz. Mire kell az erő? Hát egy erős állam kell. Miért? Megvédeni az állampolgárt. Kitől? Hát az ellenségtől. Az hol van? Hát itt, mindenhol, az egész Európai Unió meg az egész Brüsszel, meg az amerikai imperialisták. Ezek a szövetségeseink. Nem baj. Erő kell és kész. Aha.

Beírtam a keresőbe, hogy „svájci terrorelhárítás”. Megmondjam, mi jött ki? „…szabvány szerinti terrorelhárítási eszközeit – dollár, font, svájci frank és euro…” Ezt bírta a Google keresőmotorja megfelelőnek találni, úgy különben Szíria címszó alatt. Svájci frank. Beírtam a biztonság kedvéért németül, franciául és olaszul, rétorománul azért nem, mert úgy nem tudok, de semmi. Ausztria, Hollandia, Belgium, Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország – semmi. Nem tudnak ezek semmit az erőről. Mit tetszik gondolni, miért nincs nekik TEK-jük? Mert 2002-ben lett egy szervezet, úgy hívják Counter Terrorism Group (CTG), ez az európai terrorelhárítás szervezete, az alapításában benne voltak a svájciak és a norvégok is, pedig ők nem tagok az EU-ban. És aztán kész, ennyi, ezek a szerencsétlenek azt hiszik, ennyi elég, nincs nekik saját erőszakszervezetük.

Még a munkaalapú társadalomig sem jutottak el, nincs nekik Kereskedelmi és Iparkamara elnökük sem, aki megmondaná, mit kell tenni a felsőoktatásban, nyilván mindenféle jött-ment akadémikusok meg egyetemi professzorok foglalkoznak ezzel a kérdéssel, pedig a mi iparkamarai elnökünk elég világosan megmondta már, ő pedig csak tudja, legjobb volna az egyetemeket megszüntetni, aztán majd ő kijelöli a helyes utat. Képezzünk kubikosokat, az a jövő. Azok jó erősek, a talicskához kell is. És jól megértik egymást iparkamarai elnökkel, a kormány tagjaival… na ezt visszavonom. A kubikosok tisztességes emberek, miért bántanám őket? Erő izom! Szebb jövőt! Kitartás! Szabadság, elvtársak!

Mi lesz itt tavasszal…

TIBORCZ ÉS CSAPATA: AZ ÉRINTHETETLENEK KASZTJA

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2018.02.12.


Polt Péter még nem szólalt meg a Tiborcz-ügyben és a rendőrség is meglehetősen visszafogott. Arról van szó, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF), hosszantartó vizsgálódás után visszaélésekre és szervezett csalásra utaló jeleket fedezett fel az Elios Innovatív Zrt. 2011 és 2015 közötti tevékenységében. Ennek a cégnek 2009 és 2015 között Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje is tulajdonosa volt.

Az OLAF jelentése szerint, amelyet egyébként a kormány igyekezett eltitkolni az állampolgárok elől, nemcsak túlárazással vádolja Tiborczékat, de megállapításaik szerint már a pályáztatás feltételei is annyira „testre szabottak” voltak, hogy kimerítik a szervezett csalás fogalmát: rendre olyan paramétereket jelöltek meg, amelyeknek egyedül a miniszterelnök vejének a cége felelt meg.

Hogy mekkora nagyságrendekről van szó, azt mi sem jelzi jobban, minthogy az OLAF – miután Tiborczék üzleteit az Európai Unió támogatta – mintegy 12 milliárd forintot követel vissza Magyarországtól.

Most azonban visszakérik a pénzt. Hogy ki fogja visszafizetni, afelől nincsenek kétségeink. Jobb híján a magyar adófizetők lesznek kénytelenek a zsebükbe nyúlni, hogy visszaadják az Európai Uniónak a Tiborczékra kiszabott büntetés összegét.

A 2010 előtti időkben, különösen nem sokkal a választások előtt, az ilyen ügyek gyanúsítottjait nagy és szervezett sajtóérdeklődés kíséretében, vezetőszáron és bilincsben vitték volna el. Most, hivatalosan ugyan megindult a nyomozás, ám ennek a kimenetele igencsak bizonytalan. Az Elios szerdai közleménye szerint mind a pályáztatásnál, mind az elvégzett munkáknál minden rendben volt. Amit persze jogukban áll kijelenteni, a gyanúsítottnak nem kötelező maga ellen vallani.

A tanúknak azonban muszáj igazat mondaniuk. Márpedig tanúk vannak szép számmal ebben az ügyben. Tanúnak tekinthetők ugyanis azok, akik a pályázatok kiírásában, majd elbírálásában közreműködtek, valamint azon személyek, akik elvégezték a munkát. És persze azok is tanúk, akik átvették a Tiborczék cége által elvégzett, és – sok település panaszai alapján fogalmazhatunk így – nem mindig minőségi munkát.

A legfőbb ügyész, Polt Péter hallgat, de még hivatalának szóvivője sem mond semmit. Pedig, miután a miniszterelnök családja is érintett, ez az utóbbi évtizedek legnagyobb közéleti botránya. Függetlenül attól, hogy az ország lakosságának nagy része, a köszönhetően a kormány és a hozzá közelállók tájékoztatási túlsúlyának, nem, vagy csak nagyon keveset tud arról, hogy van egy nagyon súlyos ügy, amelyben a miniszterelnök veje is érintett.

A botrány azonban előbb-utóbb kínos lesz a kormány és a Fidesz számára...

KAMPÁNYTÉMÁVÁ VÁLTAK A DEVIZAHITELEK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.02.12.


Mind több ellenzéki párt tűzi zászlajára a „devizahitel-károsultak megsegítését”. A jogászokat, civil érdekvédőket és banki károsultakat tömörítő szervezet közben néhány nap múlva minden parlamenti párttól nyilatkozatot vár arról, készek-e végrehajtani 12 pontos javaslatukat. Érdekes módon korábban nem láthattunk ilyen nagy összefogást, pedig meggyőződésünk szerint ezzel erősen befolyásolhatták volna a folyamatokat.

A devizahitelek pusztító hatását szinte senki sem tagadja, abban viszont a politikai nézetek és az érintettség mentén óriási a különbség, hogy kit lehet okolni az egész folyamatért. Az igazság az, hogy a dolog nem ilyen egyszerű. Sokan hozzátették a magukét. Az egész lefutása biztosan nem ilyen lett volna, ha mindenki nem az éppen adott pillanatban a legegyszerűbbnek tűnő, vagy kiemelten bizonyos csoportok érdekét képviselő lépéseket teszi...

MEGINT SIKERÜLT OLYAN EGÉSZSÉGÜGYI BÉREMELÉST VÉGREHAJTANI, HOGY VANNAK, AKIKNEK EGY FILLÉRREL SEM NŐTT A FIZETÉSÜK

444
Szerző: haszanz
2018.02.12.


Nem volt annyira régen, amikor decemberben az egészségügyi dolgozók jó része alaposan meglepődött, hogy a gyakorlatban mit is jelent a kormány által bejelentett 12 százalékos béremelés. Sokan ugyanis végül pont annyit kaptak, mint előtte...

Most újra nekifutott a kormány, ezúttal 8 százalékos béremelést jelentettek be, amit - nyilván a kampányra tekintettel - előre is hoztak novemberről mostanra. Most sem sikerült tökéletesre, íme egy több mint 20 éve az egészségügyben közalkalmazottként dolgozó béremelése...

Vagyis fillérre annyi, mint előtte.

Eközben a kormány arról beszél, hogy december után most is jelentős béremelések vannak az egészségügyben. De ez korántsem igaz minden egészségügyi dolgozóra.

Hogy miből áll össze az egészségügyi dolgozók fizetése, annak megértése nem egyszerű feladat.

Van egyrészt egy garantált szakmai bérminimum, ennek összege végzettségtől, beosztástól függ. Csakhogy az egészségügyi dolgozók fizetése annyira alacsony szintről indult, hogy volt egy nagy rés az alapbérük és a megállapított bérminimum között. Ennek betömését meg lehetett volna oldani úgy is, hogy felemelik az alapbért száz százalékig a bérminimumhoz. De a kormány másik megoldást választott: nem alapbérként, hanem más hivatkozással kipótolták a hiányzó összeget...

MÁR A BRIT SAJTÓ IS ORBÁN OLIGARCHÁIVAL FOGLALKOZIK

INDEX
Szerző: CSD
2018.02.12.

Címlapon foglalkozik Tiborcz István és Mészáros Lőrinc gyanús gazdagodásával az egyik vezető brit napilap, a Guardian. A lap brüsszeli tudósítója arról ír cikkében, hogy miközben Orbán Viktor és kormánya évek óta azzal kampányol, hogy meg kell állítani Brüsszelt (és Sorost, akinek persze az EU vezetői mind kiszolgálói), a miniszterelnök körében sokan kifejezetten az uniós forrásokon gazdagodnak.

A Guardian cikke hosszasan foglalkozik Tiborcz István éppen aktuális ügyeivel, vagyis azzal, hogy az EU csalás elleni hivatala, az OLAF szerint annyi probléma volt az Orbán veje által hol tulajdonolt, hogy irányított cég közvilágítási közbeszerzéseivel, hogy az EU inkább kérje vissza az ezekre adott 40 millió eurót. De szóba kerül Mészáros Lőrinc mesés gazdagodása, amelyet kiemelkedő részben uniós forrásokból fizetett közbeszerzéseknek köszönhet. Ezenkívül a cikk ír az Orbán házától egy kőhajításnyira lévő felcsúti stadionról és a felcsúti kisvasútról, továbbá arról is, hogy a miniszterelnök édesapjának cége is alvállalkozó egy uniós beruházásban. ..

KARAFIÁTH: UDVARLÁSKÉNT MEGBÖKSZ? HÜLYE VAGY?

24.HU - POSZT ITT
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2018.02.11.


Szerzőnkre porcelánszívvel támadt az udvarlója, és jól el is bukott.

Az Y generáció tagjai átlag napi 11 órát töltenek az okoseszközeikkel, ezt mérte a Nielsen.

Iszonyú szám, csaknem a fél nap! És ha belevesszük, hogy hat-nyolc órát alszunk, akkor az éber napunk nagy részéről beszélünk már. Gyakorlatilag teljesen áttettük székhelyünket a virtualitásba.

Ráadásul az idősebbek is rákattantak a gépekre, én is a napon nagy részét online töltöm. Így hallgatok zenét, így dolgozom, így kommunikálok. Lehet, nekem több is napi 11 óránál a mérlegem. És amit sose hittem: már én is többet kommunikálok neten, mint személyesen. És emiatt

még félénkebb lettem az emberek között, még nehezebben mozgok az úgynevezett rendes kapcsolataimban.

Még én is, aki képes vagyok elmerülni, sokkal hamarabb leszek nyugtalan és ideges, kevesebb ideig tudok koncentrálni, meg kell nézzem, üzent-e ez és ez, jött-e válasz, látta-e a Fontos Partner a levelemet, hányan nézték a cikkem, stb. Régen zenét is nyugodtabban hallgattam, most belecsörög az üzenetjel, megszakítja a telefon, holott nem veszem fel, de máris ideges vagyok, ez nem ér,

oda a délutáni relaxálás, pedig épp a Lélek nyugalma mix ment

kikapcsolódásképp.Újdonsült dél-koreai ismerőseimmel beszélgetve még jobban megijedek: ott, a jóléti paradicsomban (persze hamis a kép) már komoly viták, kutatások és elemzések tárgyát képezi az örök online lét veszélyessége, egyre többen csavarodnak (szó szerint is) bele az folytonos elérhetőség és ugraszthatóság okozta félelembe, abba az egyre terebélyesedő rettegésbe, hogy valamiről végzetesen lemaradnak. A parába, hogy ezer felé kellene koncentrálni, erről is kellene tudni meg arról is, erre is kellene figyelni meg arra is, de nem megy, egyszerűen nem megy. Hogy is lehetne: egy ponton túl ez életveszélyes ringlispíl, csak kizuhanni lehet.

A stresszbetegségek korát éljük, és nem lehet védekezni. (Jó a Slow Life hívők megpróbálják, de nekik van asszisztenciájuk vagy eleve olyan anyagi helyzetük, hogy ne legyenek kiszolgáltatva az állandó készenlét kívánalmának.)

Ám a legszomorúbb hozománya az egésznek az, hogy durván befolyásolja a párkapcsolatok világát is mindez.

A pornó radikális elterjedése és főleg a tapasztalatlan tinik számára rossz modelleket sugárzása, a nők tárgyként kezelése

régi nagy probléma, a Tinder pár másodperc alatti döntést kicsikaró, csak a külsőségekre fókuszáló „társ” keresése is tragikus, a másik súlyos hozomány pedig az érzések olcsósítása...

"NE TESSENEK ELHINNI, HOGY A MAGYAR GAZDASÁG HASÍT!"

QUBIT
Szerző: RÁCZ JOHANNA
2018.02.12.


Magyarország versenyképessége egy évtizede nem javult, a magyar innováció pedig létezik ugyan, de nem sok segítséget kap. Bojár Gábor, Chikán Attila, Pálinkás József és Lovász László vitázott pénteken a magyar gazdaság és a tudomány állapotáról.

„A magyar versenyképesség helyzete szomorú, ne tessenek elhinni, hogy a gazdaság hasít, politikamentesen is látszanak a komoly problémák” – zárta előadását a Stádium 28 Kör pénteki beszélgetésén Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, a Corvinus Egyetem volt rektora, az MTA rendes tagja.

Az est témája a versenyképesség és az innováció volt, olyan résztvevőkkel, mint Bojár Gábor, a Graphisoft CAD és a budapesti Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója, Lovász László MTA-elnök, Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Szegedi Egyetem rektora, Inzelt Annamária közgazdász, az MTA doktora, az IKU Innovációs Kutató Központ alapító igazgatója, valamint Pálinkás József volt MTA-elnök, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap elnöke, aki utóbbi minőségében az állam álláspontját is képviselte a vitában.

Chikán a World Economic Forum globális versenyképességi rangsorát elemezve azt mondta, hogy bár a legfrissebb listán Magyarország 9 helyet javított az előző évi mélyponthoz képest, nagy baj, hogy az elmúlt 10 évben a versenyképességünk lényegében stagnál, és a volt szocialista országok nagy része az elmúlt bő másfél évtizedben elhúzott mellettünk. Míg 2001-ben Magyarország 29. volt a listán, és első a posztszocialista országok között, ma a 60. helyen áll, és csak Romániát (valamint Horvátországot és Szerbiát) előzi meg..."...

LE TUDJA-E GYŐZNI KARÁCSONY SZOCIÁLIS DEMOKRÁCIÁJA ORBÁN ILLIBERALIZMUSÁT?

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.02.11.


Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt olyat tett az MSZP-kongresszuson elmondott beszédében, mint azelőtt egy ellenzéki politikus sem a 2009-es Orbán óta: narratívát kezdett felvázolni. Jobb később, mint soha. Karácsony szociális demokráciáról, a "nagytőke" visszaszorításáról, egyenlőségrőlkezdett el beszélni, ami merőben szokatlan gesztus Magyarországon egy ún. demokratikus-baloldali párt képviseletében. Ő megtette. Baloldali unortodoxia. Jól tette? Jól.

Azt mondta: "A szociális demokrácia azt jelenti, hogy szakítunk azzal a három évtizedes modellel, amikor a gazdaság növekedését arra akartuk alapozni, hogy idecsalogatjuk Magyarországra a külföldi tőkét. Az elmúlt nyolc évben a Fidesz sokkal messzebb ment el, mint bárki más ebben a filozófiában. Bármit is mondanak a multikról, kétszer annyi egyedi támogatást adtak nekik, mint bárki korábban. Szándékosan szétverték a szakszervezeteket, szándékosan lenyomták a béreket, szándékosan szétverték a munkavállalói jogokat, szándékosan szétverték az oktatást, hogy (sic!) tálcán kínálják a külföldi tőkének a magyar munkavállalókat. Letérdepeltették őket a nagytőke előtt.(ováció) Ezen fogunk változtatni, és egy olyan Magyarországot építünk, ahol nem a tőke kiszolgálása, hanem az emberi tőkébe való beruházás lesz a jövő záloga."

Nem az a lényeg itt és most, hogy Karácsony baloldalisága kb. annyira manipulatív, mint Orbán etnicizmusa (=nemzeti szocializmusa) és semmivel sem visz közelebb az igazsághoz (ahhoz ti. hogy mitől lesz végre jó országunk). Hanem annak a belátása a részéről, hogy senkit sem érdekel az igazság 1. a politikában, 2. a magyar politikában pedig különösen nem. Karácsony megtette, hogy zárójelbe tudta tenni értelmiségi léte maradványait és úgy döntött, politikus lesz. Ez azonnal elhozta számára a felismerést, hogy a nemzeti szocialista retorikát egy polgárosulatlan, a centrum tulajdonosi erejét nélkülöző országban csak a kommunista retorika győzheti le, amelynek elengedhetetlen része a dimitrovi fasizmus-értelmezés - preventív - felelevenítése (,,a finánctőke legreakciósabb, legagresszívabb, legsovinisztább csoportjainak nyílt terrorisztikus diktatúrája”)...

TIBORCZ-ÜGY: MEGNEVEZTE AZ OLAF, HOL KELL KERESNI A CSALÁS SZERVEZŐIT

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2018.02.12.


Hét céget és ennél is több magánszemélyt nevezett meg érintettként az Elios-ügyben az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF a birtokunkba került jelentésében. Ennyi résztvevő bőven elég a bűnszövetséghez vagy a bűnszervezethez, de persze csak akkor, ha a Polt Péter vezette ügyészség vizsgálata talál bizonyítékot bűncselekményre. Az uniós szervezet mindenesetre költségvetési csalás gyanújával adta át a dokumentumokat a magyar hatóságoknak és javasolta a szervezett bűncselekmény nyomainak vizsgálatát is. Bemutatjuk az ügy eddig kevésbé ismert szereplőit is.

Milyen alapon állítja az OLAF, hogy szervezett csalás nyomaira bukkant az egy időben a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségében álló Elios Innovatív Zrt. által elnyert, uniós támogatásból megvalósult közvilágítási projekteknél? Ezt részletezzük cikksorozatunkban, amelyben már vázoltuk a csalás általános receptjét, bemutattuk, milyen durva tenderbefolyásoló ügyletben nem vizsgálódott érdemben a rendőrség Szekszárdon, és mivel adott kezdőlökést Lázár János jelenlegi kancelláriaminiszter még hódmezővásárhelyi polgármesterként az Eliosnak. Most a projektek körül bábáskodó cégek és magánszemélyek hálóját vesszük számba.

A szervezőt nem az egyes önkormányzatoknál kell keresni, hanem inkább a tanácsadók, illetve az azok mögött álló magánszemélyek között.

Erre következtetett az OLAF abból, hogy a vizsgált 35 beruházás mindegyikében hasonló koreográfia alapján zajlottak a pályázatok. Rendre ugyanazok a tanácsadók bukkantak fel, ráadásul közöttük, illetve a tendernyertes Elios között átfedéseket, némelykor összeférhetetlenséget tártak fel. Az összeférhetetlenség pedig az uniós szabályok szerint a legsúlyosabb szankciót vonja maga után: 100 százalékos támogatásmegvonást. Mint megírtuk, éppen ez a javaslata a csalás elleni hivatalnak, az Elios-beruházásokra adott teljes, 13,1 milliárd forintnyi támogatás visszafizettetését tartja indokoltnak. Ez nem sokkal kevesebb, mint a pályázatokon taroló Elios összes, durván 15 milliárd forintos árbevétele 2012 és 2015 között...

TGM: NÉMET VÁLSÁG, EURÓPAI VÁLSÁG

HVG ONLINE - ITTHON 
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.02.12.


A Merkel-éra lezárulása joggal tölt el mindenkit bosszúsággal és aggodalommal. Az establishmenten belülről is furcsa hangok hallatszanak. Vélemény.

Martin Schulznak, a Németországi Szociáldemokrata Párt lemondott elnökének a konfliktusa Sigmar Gabriel (ugyancsak szociáldemokrata) külügyminiszterrel önmagában szokványos hatalmi harc két politikus között. Martin Schulz lemondott arról is, hogy a következő nagykoalíciós kormány külügyminisztere legyen, kijelölt utóda még nincs. Ragyogó karrier vége, de végső soron nem számít.

Kérdés, hogy ez nem rendíti-e meg ismét a konzervatív középpárti CDU/CSU-val kötött egyezséget, és létrejön-e a koalíciós kormány. Valószínűleg mégis megalakul, bár a koalíció sorsa a szociáldemokrata párt, az SPD belső szavazásától függ, amelynek ezt meg kell erősítenie még. A Juso (a fiatal szocialisták szervezete) lankadatlanul kampányol a nagykoalíció ellen, s a pártba több tízezer balos lépett be az elmúlt két hétben, hogy a nagykoalíciót megfúrja. Schulz lemondása hirtelen ismét nyílttá tette a „szövetségi politikára” vonatkozó vitát...

CHARLOTTESVILLE KÖZÉP-EURÓPÁBAN - EGY NEONÁCI POLITIKAI GYILKOSSÁG TÖRTÉNETE CSEHORSZÁGBÓL

ÁTLÁTSZÓ - DO TOHO BLOG
Szerző: BOTOS BOTOND
2018.02.11.


Tíz évvel ezelőtt történt az első ideológiai alapú gyilkosság a demokratikus rendszerváltás (1989) utáni Csehországban. A Magyarországon nem ismert eset részleteit most elolvashatja a Dotoho-Átlátszón.

Egy tizennyolc éves fiú halála rázta meg 2008 januárban Csehországot. A két évvel idősebb, a neonáci szubkultúrához tartozó, militarista helyi lakos, Jiří Fous megkéselte a barátait védő antifasiszta Jan Kučerát, aki a helyszínen elvérzett. A tragikus pillanatokat ipari kamera rögzítette.

Náci karlendítéssel kezdődött

Egy cseh kisvárosban, a Prágától nem messze található Příbramban, évek óta konfliktusban álltak a helyi antifa és neonáci fiatalok a 2000-es években.

Péntek este, 2008 január 18-án Jan Kučera a Restaurace na Chmelnici söröző-étteremben tartózkodott. Néhány asztallal arrébb egy másik, szintén fiatalokból álló csoport is sörözött aznap este. A két társaság első pillantásra hasonlított egymásra, de valójában éles ideológiai különbségek választották el őket.

Kučera és társasága az antifasiszta skinhead szubkultúrához tartozott, a szomszédos asztaltársaságot ellenben neonácik alkották. Utóbbiak az este folyamán náci karlendítéssel provokálták Kučeráékat, ami végül szóbeli összecsapásba torkollott...

TERHESSÉG ÉS SZÜLÉS NÉMETORSZÁGBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Rita
2018.02.12.


Amikor néhány napja megjelent Fanni posztja arról, milyen tapasztalat külföldön szülni, nem hittem volna, hogy így megindulnak az írások a témában. De megindultak, hiszen pár napra rá megjelent Zsófi története arról, miként zajlik mindez Ausztriában, ma pedig Németországba látogatunk Rita segítségével, aki ott adott életet gyermekének. (A képeket neki is köszönöm!).

„A történet 2016 januárjában indul, amikor kiderült, hogy a mi kis csodánk az orvosokat meghazudtolva mégis csak megfogant. Ami egy másik jó sztori, de ma nem erről írok.

A terhesgondozás

Az első alkalommal megállapította nőgyógyászom, hogy tényleg ott a baba és elmagyarázta, milyen vizsgálatok lesznek a jövőben. A Krankenkasse 3 ultrahangot áll, trimeszterenként egyet, bár hallottam olyat is, hogy orvosfüggő a dolog.

Az én orvosomnál lehetett ultrahang-csomagot venni 150€ - ért, minden alkalommal csinált ultrahangot, de van, akinek ez nem került pénzbe. Vannak fizetős vizsgálatok, de ha a számlákat megőrizzük, akkor visszakaphatunk valamennyi pénzt. A 36. hét körül ír egy beutalót a kórházba, azzal lehet majd menni szülni.

A kórház kiválasztás

Mi a 27. héten voltunk Infoabenden, ami minden kórházban van, általában meghatározott napokon. Nagy meglepetésre volt itt minden, üdítő, szendvics, süti, tudják a németek mi kell a terhes nőknek.

Itt orvos, aneszteziológus és a Hebamme, aki szülésznő és védőnő egyben, voltak jelen és magyarázták el, hogyan megy a szülés az adott kórházban. Az előadás után megmutatták a szülőszobákat és a kórtermeket.

Itt csak egy papírt kellett kitölteni, azt elfaxolni, kérdezték a vércsoportot a szülés várható időpontját és, hogy milyen szobát szeretnénk. .."...

BELÜGYI BECSÜLETPUCCS?

GONDOLATVILÁGBAN
Szerző: Andrew_s
2018.02.11.


Arra emlékezve, hogy a németek, illetve a velük szövetséges magyar csapatrészek vissza akartak csatlakozni a náci csapattestekhez ismét rendeztek megemlékezést. Az alaposabb szélsőjobbos agymosás érdekében egyre kiterjedtebb eseménysorozattal. Közte emléktúrákkal. No meg várbéli összejövetellel.

Az utóbbiról szóló tudósításban van egy ugyanakkor egy utalás a miniszterelnök megnyilvánulására, ami mellett nem érdemes szó nélkül elmenni. Mindjárt a tudósítás elején: „Megint megtartották az úgynevezett becsület – más néven: kitörés – napját, pedig Orbán Viktor is a rendezvény megakadályozására kérte a Belügyminisztériumot”. Az esemény megtartása azt jelzi, hogy a Belügyminisztérium nem tartotta szükségesnek meggátolni a paramilitáns erőkkel kapcsolatot tartó, és ezt egyenruha-jellegű öltözettel is kinyilvánító szélsőjobb felvonulását. Amiből a paritás elve alapján az is következik, hogy amennyiben a volt munkásőrségre kíván valaki megemlékezni, és ehhez a pufajkásokra emlékeztető ruházatban jelenik meg, azt is lehetővé kellene tenni. Utána már csak tippelni lehetne, hogy ez mikor vezetne nyílt utcai összecsapásokhoz. Amennyiben az utóbbi ellen fellépne a rendőrség, abból az következne, hogy a Belügyminisztérium egyértelműen a szélsőjobboldal pártján áll...

NŐ ÉS FÉRFI VISZONYÁRÓL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.02.11.


Nő lehet Párizs polgármestere. Ez a hír.

Jó.

És?

Ez miért hír? Így, hogy lehet Párizs polgármestere. Ó irgalom atyja ne hagyj el, egy nő lesz a legfőbb elöljáró egy akkora városban, mint amekkora a francia főváros.

Nem olyan ez a mondat? Ha jóindulatú vagyok, kellemes meglepetést üzen ennek a hírnek a megfogalmazása, ha kevésbé vagyok derűlátó, akkor meghökkenést. Hogy ugyanis tetszett már ilyet hallani? Nahát. Egy .

Nem az a hír, hogy egy bizonyos választáson a legtöbb szavazatot kapta Nathalie Kosciusco-Morizet, még csak nem is az, hogy ő valószínűleg valamilyen leszármazottja az amerikai függetlenségi háborúban George Washington oldalán harcolt Kosciuszko Tádénak (ez a magyarosított neve a lengyel hadvezérnek), hanem az, hogy .

Különben örülök, persze. Meg azt is tudom, hogy még most ez a „természetes”, összecsapjuk a kezünket, nadeilyet, nem elég ez a Merkel a németeknél, most a franciáknál is, ebből a nőből még elnök is lehet.

A minap valakire azt találtam mondani, hogy fantasztikus ember. Egy diplomás lecsapott rám, hogy az nő, nem? Dehogynem, akkor azt kellett volna mondanom?

A nő nem ember. A magyar faluban ma is ember van meg asszony, gyerek van és lány (a lány ugyanúgy nem gyerek, ahogyan az asszony nem ember).

Megkérdeztem a diplomást, aki kijavított, ő hol született. Pesten, miért? Csak kérdeztem.

Falun azt mondják, ember meg asszony, a magyar sajtóban meg azt, hogy nő lehet a párizsi polgármester...

HOGYAN ISMERJÜNK FEL EGY DIKTATÚRÁT?


MÉRCE - KRITIKAI ALAPOZÓ
Szerző: KAPELNER ZSOLT
2018.02.11.


Magyarország évek óta csúszik egyre lejjebb a Freedom House éves jelentésén, azaz egyre „kevésbé szabad”, és egyre távolabb kerül a ranglistán az olyan demokráciáktól, mint Kanada vagy Finnország, és közelebb az olyan diktatúrákhoz, mint Azerbajdzsán vagy Észak-Korea. De mi kell ahhoz, hogy egy ország átlépje a határvonalat, hogy már ne egyszerűen egy rosszul működő demokrácia, hanem telivér diktatúra legyen? Magyarország el fog érkezni ide, vagy már itt is tartunk?



Csak a totalitárius rendszerek diktatúrák?


Sokak szerint azok, akik arról beszélnek, hogy itthon diktatúra működik, túloznak, pánikolnak. Elvégre ma Magyarországon a titkosrendőrség nem szállítja munkatáborba az ellenzéket, a kormányfő képe nem függ kint az iskolák falán, van többé-kevésbé szabad sajtó, vannak demokratikus választások. Szerintük Magyarország akkor lenne diktatúra, ha a demokráciának és véleményszabadságnak az írmagja se létezne, ha a teljesen központosított hatalom az élet minden területét felügyelné, sőt, még az emberek gondolkodását és lelkivilágát is át tudná formálni propaganda és ideológiai indoktrináció segítségével.

A Freedom House egy amerikai civil szervezet, amely a demokrácia, a polgári és az emberi jogok kérdéseivel foglakozik. Éves jelentése, a „Szabadság a világban” minden országban méri a demokrácia állapotát, összességében és egyes részterületekre lebontva is. Magyarország a Freedom House jelentése szerint az elmúlt években egyre rosszabbul teljesít; míg összességében az ország a „szabad” kategóriába tartozik, addig a média már csak „részben szabad”.

Akik ezt mondják, általában úgy képzelik el a diktatúrákat, mint a George Orwell 1984 c. regényében bemutatott társadalmat. Az ilyen rendszereket, a diktatúrának ezt a formáját nevezzük totalitarizmusnak. A totalitárius államok olyan, nem demokratikus államok, amelyekben az egész társadalmat egyetlen vezérlő ideológia nevében mozgósítják, aminek eredményeképp a lakosság a központi hatalom fanatikus híve lesz, aki pedig nem, azt hideg vérrel kivonják a forgalomból. Ma Magyarországon nyilvánvalóan nem ez a helyzet, úgyhogy meg lehet nyugodni, nincs diktatúra. Igaz?

Nos, a helyzet kicsit összetettebb ennél. Először is, kétséges, hogy létezett-e egyáltalán valaha ilyen totalitárius állam. Ezt a fogalmat a huszadik század közepén a náci Németországról és a Szovjetunióról kialakult elképzelések ihlették, ma már azonban sok kutató úgy gondolja, hogy a totalitárius állam ilyen képe felszínes általánosításokon alapul, amelyek erőszakosan közös nevezőre akarták hozni ezt a két, egészen más módon működő rendszert. Szerintük a totalitarizmus elképzelése tehát nem a tényszerű leírása annak, ahogyan a diktatúrák valójában működnek, sokkal inkább az elnyomásról és az antidemokratikus államokról szóló fantáziák egy kifejezője.

De még ha egyébként léteznek is ilyen totalitárius államok – Észak-Koreára például nagyjából illeni látszik a leírás –, a diktatúra akkor is számos más alakot ölthet.
Sok olyan diktatúra van, amelyben nincs semmiféle vezérlő ideológia, és a lakosság nem annyira fanatikus támogatója, mint inkább megtűrője az uralkodó elit végérvényesen bebetonozott hatalmának.

Bizonyos rendszerekben nem a közvetlen megfigyelés és a propaganda, hanem a nyers erőszak, a terror és a közvetlen életveszély tartja fenn a diktatórikus hatalmat. Ilyen katonai diktatúra (úgynevezett junta) működött Görögországban 1967-74 között, Ugandában Idi Amin uralkodása alatt, és egyesek szerint Thaiföld is ebbe az irányba halad a 2014-es puccs óta.

Máshol a fegyveres erőknek nem kell állandó jelleggel terrorizálniuk a lakosságot, a hatalmon lévők egyeduralmát az ellenzék és a tüntetések betiltásával, egypártrendszer bevezetésével, az uralkodó (elnök, kormányfő stb.) életreszóló kinevezésével érik el. Ilyen rendszer működik Türkmenisztánban, ahol az elnök egyszerre állam- és kormányfő, ellenzéki pártok nincsenek, megalakulásuk csak 2012 óta legális...

BEZZEG A FOLYTATJUK! MEKKORA HATALMAS VÁLASZTÁSI PROGRAM VOLT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.02.12.


...megint előkerült egy átkozott időkapszula, ami kereng-bolyong az interneten és arra emlékeztet, hogy a jelenleg regnáló pártnál köpönyegforgatóbb, következetlenebb gyülekezetet keresve sem lehet találni a törékeny magyar demokrácia történetében. A bezzegelmúltnyolcévezésrőlhírhedtté vált Fidesz Áder Jánosa, akkor közönséges parlamenti képviselő egy huszonöt évvel ezelőtti felszólalásban tette világossá, miért nem kérnek a külföldön élő magyarok szavazati jogából. Áder János közönséges, mezei képviselő 1993-ban ezt mondta a szájával:

Mert elvileg sem tartjuk helyesnek, hogy Magyarország legfontosabb belpolitikai kérdéseiben olyanok is döntsenek, akik nem élnek Magyarországon, akik nem adófizető polgárai az országnak, és akik a két választás között semmilyen formában sem tudják az általuk választottakkal kapcsolatos véleményüket elmondani, ráadásul sokaknak semmilyen kötődése nincs is már az országhoz.

Öröm és boldogság látni, hogy ez ma már nem probléma a Fidesz számára, nem találnak benne kivetnivalót, sőt, ma azért dönthetnek a fenti jellemzőkkel leírható magyarok az ország sorsáról, mert ha a Fideszre szavaznak, akkor semmi gond nincs ezzel. A határon túli magyarok állampolgársága mellé járó fideszes szavazati jog ma már evidencia és olyan megkérdőjelezhetetlenség, hogy aki megkérdőjelezi véletlenül, az csak hazaáruló lehet. Így megy ez.

Van aztán annak valami ótvaros bűbája, hogy miközben a miniszterelnök úr vejére a bűnszervezetben elkövetett csalás gyanúja vetül az OLAF szerint, a propagandaoldalakat annyiban rázta meg ez a hír, hogy napok óta próbálják Simicska Lajosra kenni az ügyet. Ehhez képest a lopott pénzből működő Magyar Idők ma reggeli cikkében arról ír, hogy a 4-es metró korrupciógyanús szerződéseinek ügyében az ügyészség május 23-ig hosszabbította meg a nyomozás határidejét, meg hogy az Alstom-kocsik 2006-os beszerzése ügyében három gyanúsított van. Meg hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal szerint 167 milliárd forintnyi szerződés lehet szabálytalan a baloldali kormányok legsúlyosabb, korrupciógyanús ügyében...


ITT OLVASHATÓ

VÁRATLANUL POLT PÉTER LETT AZ ÁPRILISI VÁLASZTÁS KULCSFIGURÁJA

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.02.11.


Polt Péteren a világ szeme, hiszen most úgy tűnik, ő döntheti el az áprilisi országgyűlési választás végkimenetelét. Sokan csóválhatják a fejüket e kijelentés hallatán, ám a legfőbb ügyész kormányszimpátiája az Elios-ügy kapcsán kezd másodlagossá válni. A szokásos „nyomozunk, nyomozunk, aztán meg nem találunk indokot arra, hogy vádat emeljünk” módszere ugyanis ezúttal nem tűnik könnyen járható útnak. A Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég ügyében az óvatoskodás, időhúzás, mellébeszélés most akár vissza is üthet a főügyészre.

Egyre erősebb a gyanú, hogy az OLAF (az Európai Unió csalás elleni hivatala) csalinak használta a 4-es metróról szóló jelentés tavalyi nyilvánosságra hozatalát. Akkor a Fidesz mit sem sejtve a precedens megteremtéséről, örömmel publikálta a főként a baloldal politikusaira nézve kompromittáló megállapításokat tartalmazó dokumentumot. Így most, hogy a kormányfő vejének cégéről derített ki meglehetősen kínos tényeket az uniós szervezet, már kissé átlátszó az a magyarázkodás, hogy az ügyészségi nyomozás érdekeire hivatkozva jegelnék a szöveg nyilvánossá tételét. Főként akkor nehéz ilyen érvekkel operálni, amikor a jelentés részletei egymásután jelennek meg a hazai sajtóban.

Nem véletlen, hogy Lázár János kancelláriaminiszter azzal vádolta az OLAF-ot, hogy beavatkozik a magyar választásokba. Lázár hisztije érthető annak fényében, hogy személye is érintett lett az ügyben amiatt, hogy három hónapja egy Kormányinfón kikotyogta, hódmezővásárhelyi polgármesterként Tiborcz Istvánnal közösen találták ki a közvilágítási tenderek rendszerét, és az alföldi városban már a kormányfő veje érdekeltségébe tartozó cég is vitte el ezt a pályázatot. Ebben az ügyben a DK feljelentést is tett a volt polgármester ellen. Lázárnak azért is különösen kínos a mostani jelentés, mert szülővárosában javában zajlik az időközi polgármester-választás kampánya, így ha a helyi korrupció gyanúja lengi be ezt a küzdelmet, az gyengítheti a kormánypárti jelölt esélyeit a győzelemre...

"AZ INTERNET NEM FELEJT", DE EGYRE NEHEZEBB LESZ MEGTALÁLNUNK RAJTA, AMIT KERESÜNK

HVG ONLINE - TECH
Szerző: ILLÉNYI BALÁZS
2018.02.12.


Megkezdődhet a magyar internettartalmak módszeres mentése – évekkel a hasonló külföldi kezdeményezések után, és csak akkor, ha elhárítanak számos technikai és jogi akadályt.

Az első szoftver megtervezi és elindítja, a második pedig elvégzi a mentést. A harmadik elmenti azt is, amire a második nem volt képes, a negyedik segítségével pedig a felhasználók megnézhetik, mi került az archívumba. Már ha került egyáltalán valami. Mert igen gyakran előfordul, hogy hiba történik, és csak részlegesen vagy sehogy sem tudják menteni egyik-másik oldalt. Valahogy így működik most az internetarchiválás fáradságos folyamata, amellyel mostanában az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szakemberei is küszködnek.

Egy évtizednyi tervezgetés után egy munkacsoport ezekben a hónapokban készíti elő, hogy (remélhetőleg) jövő évtől módszeresen tudják menteni a magyar interneten fellelhető tartalmakat. Erre annál is nagyobb szükség van, mert bár inkább azt szokás emlegetni, hogy „az internet nem felejt”, egy-egy weboldal átlagos élettartama mindössze egy-két hónap, aztán eltűnik vagy megváltozik. A hírportálok esetében pedig ez az idő sokszor csak egy-két napnyi. Az elmúlt két évtizedben folyamatosan nőtt a kizárólag az interneten megjelenő (majd onnan eltűnő) tartalmak aránya.

Korlátozott kereshetőség

A világ legnagyobb internetes archívuma, a San Franciscó-i székhelyű Internet Archive (IA) nonprofit szervezet 1996 óta rendszeresen készít ugyan mentéseket, de az sem elég, hogy már több mint 300 milliárd weboldalt gyűjtött össze. Az információk mentése szórványos (ami például egy bizonyos újságcikk megtalálását igen valószínűtlenné teszi), és a tartalom nincs indexálva. Ezért nem működik az olyan címszavas kutakodás, mint a megszokott internetes keresőgépeknél, hanem csupán az található meg, amiről a kíváncsiskodó már tud valamit: dátum, internetcím (URL) és – tavaly óta – az oldal neve alapján lehet keresgélni.

A teljes szövegű keresés a tervezett reprezentatív (vagyis lehetőleg teljes körű) magyar internetmentések esetében sem fog működni, hiszen azokat hasonló módszerrel és szoftverrel végzik majd, mint az IA gyarapítását – magyarázza az OSZK-s munkacsoport vezetője, Drótos László főkönyvtáros. A szakmában webaratásnak nevezett művelet kulcsszereplője, a Heritrix nevű szoftver válogatás nélkül „dobálja” egy fájlba a talált adatokat, aztán lezárja ezt a „tartályt”, amikor elér egy megadott méretet, mondjuk egy gigabyte-ot. Az ebben lévő tartalom indexálva lesz ugyan, és készíthetők róla statisztikai kimutatások, sőt akár a benne található linkek kapcsolati hálója is összerakható, de a benne lévő szavakra keresni már nem lehet. Ráadásul, mivel az aratások párhuzamosan rengeteg honlapon zajlanak, egy weboldal részei akár több konténerbe is kerülhetnek...

ÁDER SZERINT, AKI RÉSZT AKAR VENNI A VÁLASZTÁSOKON, AZ KÖLTÖZZÖN HAZA

SZTÁRKLIKK
Szerző: Sztárklikk
2018.02.11.


A Fidesz nem támogatja, hogy olyanok is szavazhassanak, akik nem élnek Magyarországon és nem adófizetői az országnak - mondta Áder János egy archív felvétel szerint.

Mint ismert, a teljes népesség mindössze ötöde ért egyet azzal, hogy a határon túl élők is voksolhatnak a parlamenti választáson. Még a Fidesz-szavazóknak is csak a 37 százaléka ért egyet a szavazati jog 2010 utáni kiterjesztésével, 26 százalékuk a baloldaliak többségéhez hasonlóan visszavonná a döntést, további 32 százalék pedig érvényben hagyná ugyan, de nem ért vele egyet.

Bizony, a Fidesznek sem mindig tetszett, hogy olyanok szóljanak bele a belpolitikai dolgokba, akik nem élnek Magyarországon.

Egy 1993-as videón Áder János teljesen egyértelműen arról beszélt, hogy a Fidesz nem támogatja a külhoni magyarok szavazati jogát.

A jelenlegi köztársasági elnök a beszédében több okot is felsorolt, hogy miért nem támogatja a választójognak azt a kiterjesztését, amit aztán 2011-ben a Fidesz kétharmados hatalma birtokában mégis megszavazott:

- Nem támogatjuk azért, mert elvileg sem tartjuk helyesnek, hogy Magyarország legfontosabb belpolitikai kérdéseiben olyanok is döntsenek, akik nem élnek Magyarországon,

- akik nem adófizetõ polgárai az országnak,

- és akik a két választás között semmilyen formában sem tudják az általuk választottakkal kapcsolatos véleményüket elmondani, ráadásul sokaknak semmilyen kötõdése nincs is már az országhoz.

- Nem támogatjuk a választójog kiterjesztését azért sem, mert sokkal nehezebben ellenőrizhető a választások tisztasága
...

"HAZUG, ÖNKÉNYES ÉS KÁRTÉKONY" - INTERJÚ LÉDERER ANDRÁS CIVIL JOGVÉDŐVEL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: RÁDAI ESZTER
2018.02.09.



„A magyar kormánynak egyfelől az az elvárása, hogy csak a tranzitzónákban nyújtsanak be menedékkérelmet, másrészt ellehetetleníti, hogy a tranzitzónákban benyújtsanak menedékkérelmet” – ekként foglalja össze az Orbán-kormány legutolsó, tranzitzónánként napi egy-egy, tehát összesen két menedékkérelem beadását lehetővé tevő döntésének lényegét a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. Az interjúban – mindennek kifejtéséül – szó esik a menedékkérelmük beadására Szerbiá­ban várakozó és ott csapdába esett ezrekről, a tranzitzónákban fogva tartott százakról, a velük együtt szögesdrótok mögé kényszerített gyermekekről és a mindezt lehetővé tevő jogszabályi környezetről. Tehát úgy általában a magyar menekültügyi gyakorlatról.

A Helsinki Bizottság mit tud arról az 1291 Magyarországon hivatalosan befogadott, oltalmazott és menekült státust szerzett emberről, akikről Altusz Kristóf helyettes államtitkár Máltán beszélt, és akiknek a léte nagy izgalmat váltott ki a magyar ellenzéki pártokból? Kik ők? Nem lehet, hogy többségükben azonosak azokkal, akiket a legutóbbi időkig naponta ötösével bocsátottak be a tranzitzónákba, hogy ott ismeretlen ütemben elbírálják a kérelmüket?

– Bár feltehetőleg így van, biztosan nem tudhatjuk, mikor és hol léptek be ők Magyarország területére, és azt sem, 2017-ben vagy korábban nyújtották-e be kérelmüket. Egyetlen dologban lehetünk biztosak: hogy 2017-ben 1110‑en kaptak oltalmazott és 106-an menekült státust. A többi 75 személy pedig úgynevezett befogadott, tehát nem részesül védelemben, de valamilyen okból nem lehet visszaküldeni a saját országába. Vagyis ez mindössze annyit jelent, hogy tavaly ennyi pozitív döntés született menedékkérelmet benyújtott személyek ügyében.

Az tudható, hányan vannak ma közülük az országban?

– Erre pontos választ valószínűleg senki nem tud adni.

Akkor mégis mivel magyarázható az ellenzék meglepetése, sőt, izgalma emiatt, az általuk kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülés, a médiában mutatkozó tanácstalanság, azok a kicsit komikus diskurzusok, amelyek már-már a rezsim zord külseje mögött rejtőző érzékeny szívről szólnak?

– A világon semmivel. Ezeket a számokat a Bevándorlási Hivatal is minden hónapban közli, ahogyan 2016 eleje óta a Magyar Helsinki Bizottság oldalán is folyamatosan olvashatóak az erről szóló anyagok, magyarul és angolul.

Arról a vélekedésről mit gondol, hogy ezzel a magyar állam voltaképpen eleget tesz a kvóta által támasztott igénynek?

– A kettőnek semmi köze egymáshoz. A kvóta arról szólna, hogy a Görögországban és Olaszországban várakozó emberek közül 1294-nek az ügyét Magyarország bírálja el. Nem ennyi embert kellett volna idehozni, hanem ennyi kérelmet kellett volna megvizsgálnia a magyar hatóságnak...


A SZEMBENÉZÉS CSŐDJE - UNGVÁRY KRISZTIÁN A SZŐNYEG ALÁ SÖPÖRT MÚLTRÓL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2018.02.12.


Az ügynökügyek igazi nyilvánosságának elmaradása csak része a múlttal való szembenézés csődjének, amiben a politika és a társadalom is tettestárs. A szembenézés hiánya című kötet szerint részben ez az oka a mai korrupt és demokráciahiányos rendszer kialakulásának. A szerzővel, Ungváry Krisztián történésszel beszélgetünk.

Könyve alapján az ember korunk hősének érzi a kutatót, akinek ostoba és korlátozó jogszabályok sűrűjén kell átvergődnie, ráadásul néha nincs is miért. Hiszen a törvény azt sem képes jól definiálni, hogy ki számít ügynöknek.

– Valóban, a munkát még ma is rengeteg körülmény akadályozza. Az iratok jelentős része be sem került a levéltárba, ami pedig ott van, nehezen kutatható. Ráadásul a jogszabályok olyanok, hogy esetenként szinte lehetetlenné teszik a szikár tények leírását is. Hiába világosabb a napnál is például, hogy Martonyi János fedőnéven jelentéseket írt, amikért anyagi juttatásban is részesült, és rendőrökkel konspiráltan találkozott, ha bírósági ítélet van arról, hogy ő mégsem nevezhető az állambiztonság ügynökének.

Ki foglya itt kinek? A politika a titkosszolgálatoknak, vagy fordítva?

– Az előbbi teljes képtelenség, a titkosszolgálatok mindig csak végrehajtók voltak. Magam igen sok olyan embert ismerek, aki ezeknél a szolgálatoknál dolgozik vagy dolgozott. Tudom, mit beszélek.

Erről a könyvben azt írja, hogy 2001 és 2012 között a különféle színezetű kormányok kizárólag olyan adatvédelmi biztosokat jelöltek, akik az információs szabadság ellenfelei voltak. Nem túlzás ez?

– Szerintem elég egyszerű a dolog: egyik politikai erő sem volt érdekelt abban, hogy olyan adatvédelmi biztos működjön, aki tőlük független. A szocialisták ezen a téren cseppet sem voltak különbek, mint a mostani kormányzat, és nagy hibának tartom, hogy erről egy ellenzéki összeborulás jegyében sokan el akarnak feledkezni. Csak Sólyom László törte meg ezt az összezárást a szocialisták és a Fidesz között, amikor Jóri Andrást jelölte a posztra. Nem véletlen, hogy a Fidesz első dolga volt, hogy intézményét felszámolja, azzal sem törődve, hogy uniós jogot sért. Az is rendkívül sokatmondó, hogy az új adatvédelmi posztra éppen a szocialisták korábbi favoritját, Péterfalvi Attilát nevezték ki. Itt látszik, hogy mutyiban összeér, ami összetartozik...

KATATÓNIA ÉS HOKIMECCS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.02.12.


Mint a reménytelen helyzetben lévő ellenzéki média ótvaros tagja, kötelességemnek tartom, hogy ismét reagáljak Puskás Imre – Fidesz szóvivő, vagy mi a rossebb – vasárnapi elmebajára. Mert, bár rohadtul tele van vele a tököm, de így kell cselekednem, mert ezt követeli a rommá lőtt haza, és nem tehetek úgy, mint Störr kapitány apukája, aki „Unom én ezt az egészet, unlak én benneteket, de nagyon. – Mondta, és csendesen elhunyt.” gesztussal került be F. M. feleségének történetébe.

Stopsoros, perszehogy. Ezt, ha például én vért hugyozok, vagy épp te, drága olvasó, akkor is elfogadják, különben sírba süllyed a nemzet, vagy O. V. potroha, ez még nem eldöntött véglegesen. Viszont ez a Puskás egészen sajátosan kezdett el beszélni a stopsorosról, mint akadálypálya, úgy föstötte le azt, valamint kisnyúl is, ha jól odafigyelünk. Aztán olyan új fogalmak is elhangzottak, mint határvédelmi illeték, amelyet majd attól szednek be, akitől csak akarnak, mert például kajla neki a füle, vagy görbe a farka.

És még sok mindent mondott ez a Puskás, amit most nem idéznék ide, mert mindenkinek a könyökén jön ki már, ami miatt voltam bátor elmondani, hogy én is unom, holott munkaköri kelességem ilyeneket olvasgatni. E tevékenységem során egyre inkább elhatalmasodik rajtam az a képzet, hogy ez a mi országunk valami ismeretlen sötétség felé tart, mintha egy orbitális fekete lukba zuhannánk, és utunkat, mint jelzőkarók, ilyen Puskás féle katatón mocskok jelölik ki.

Ilyenben kell szenvednie a fideszes bagázsnak, mert a robotika még nem elég fejlett, és a szingularitás is gyerekcipőben jár, e kettő híján pedig csak a fent emlegetett kór ritmusos rohamai magyarázhatják a vég nélküli ismétléseket. Viszont, hogy ezt is tudjuk, attól még egy csöppet sem lesz jobb, sőt, olyas érzés keríti hatalmába az embert, mint az A. E. Bizottság tánczenekar lemezborítóját, amely a következő bölcsességgel ajándékozta meg azt, aki harminc évvel ezelőtt tanulmányozta: „Dagdugó, varázslólekvár, minden számít, semmi sem használ.” – és ez, valljuk meg, olyan igazság, amivel nehéz vitatkozni...

AZ EURÓPAI JOBBOLDAL MEGALKUVÁSA CSAK OLYANOKNAK SEGÍT, MINT ORBÁN - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.02.12.


- A nagykoalíciók hosszabb távon destabilizálják a demokráciát, és kérdés, hogy képesek-e, hajlandóak-e visszaszorítani a populizmust

- Az Európai Néppárt önös érdekekből nem rakta ki idáig a Fideszt

- Soros emeli a tétet Nagy-Britanniában: kész további 100 ezer fontot adni a Brexit elleni mozgósítás céljaira

New York Times

Kemény sors vár az európai középpártokra, ha megfeledkeznek a köztük lévő különbségekről. Erre figyelmeztet az elemzés, miután Németországban ismét nagykoalíció alakul. Merthogy az immár instabilitáshoz vezet, elidegeníti a szavazókat, és nem képes megakadályozni a szélsőjobb megerősödését. Vagyis a végéhez közeledik Európában egy politikai korszak, és sokan félnek attól, hogy ami követi, az igen súlyos következményekkel jár a demokráciára nézve. A hagyományos erők visszaszorultak Hollandiában és Franciaországban. Egy szakértő szerint az ok az, hogy a főleg a munkásosztály tagjai, illetve az alacsony jövedelműek úgy érzik: őket már nem képviselik ezek a tömörülések, az elit csak a saját érdekeivel törődik. Az eredmény: a pártellenes érzelmek felerősödése, illetve az, hogy ezek a rétegek egyfajta bosszúból a szélsőjobbra voksolnak.

Ezáltal tovább gyengül a rendszer, a társadalmak még megosztottabbá válnak, ami viszont tovább nehezíti a nagy gondok, pl. a menekültválság megoldását. A politikusoknak egyensúlyozniuk kell a nemzeti, illetve európai érdekek között, az új pártok nyomása közepette. A demokrácia erejének nagy vizsgája, hogy a politikai vezetők együttműködnek-e a szélsőségesek felemelkedésének megakadályozására. Ebben a nagy pártok a kapuőr szerepét töltik be, amihez meg kell szabadulniuk saját soraikban a szélsőjobb képviselőitől, nem szabad támogatniuk demokrácia-ellenes jelölteket, és el kell szigetelniük a szélsőségeseket. Ha nem ez történik, figyelmeztet egy nemrégiben megjelent könyv, akkor arra a sorsra jutnak, mint Magyarország, Venezuela és Törökország, ahol a választott vezetők belülről, apránként döntötték be a demokráciát. És senki se gondolja azt, hogy az ő országuk megúszhatja a populisták vezérelte visszaesést. De ha nem tesznek ellene, akkor az súlyos kihatással lesz a demokráciára az egész világon.

Spiegel

A populizmus egyik elismert szakértője arra figyelmeztet a német kormányalakítási nehézségek láttán, hogy idáig mindig döntő módon a jobboldali populisták kezére játszott, ha valahol felütötte a fejét a opportunizmus, miután a hagyományos pártoknak nem volt elképzelésük a hogyan továbbról. Jan-Werner Müller szerint szintén fontos, hogy a populisták soha nem jutottak kizárólag a saját erejükből hatalomra, mindig voltak kollaboránsaik a politika legfelső rétegeiben. Ahol viszont a konzervatívok, illetve a kereszténydemokraták szembeszálltak velük, ott nem sok babér termett számukra. Ausztria bizonyította, hogy mennyire nem célszerű őket bevenni a kormányba, mint ahogy az osztrákoknál az is hamar ki fog derülni, hogy nem hoz sikert, ha a jobboldal utánozza a populistákat. Ha a fő áramlat egy országban a populistákhoz dörgölőzik, ott a politika folyamatosan sodródik mind jobbra. És mire észbe kapnak, már késő.

És akkor még ott van, hogy az uniópártok, azon belül is főleg a CSU hallgatólagosan összejátszanak Orbán Viktorral, akinek a politikája már jobbra áll Le Penétől. A kormányfő nem csupán a saját országát alakította át tekintélyelvű vonásokat mutató rendszerré. Állami hecckampányokat folytat a menekültek és a nép olyan, vélt ellenségei ellen, mint Soros. Mert hogy az állítólag muzulmánok életveszélyes millióit akarja Európába hozni, hogy megsemmisítse a földrészt, illetve Magyarországot. Egy-két keresztényszociális politikus négyszemközt elismeri, hogy mennyire gusztustalannak tartja az egészet. Közben azonban a Fidesz az Európai Néppárthoz tartozik, amely ugyan időnként kizárással fenyegeti, csak éppen nem történik semmi, mert az veszélyeztetné a pártcsalád vezető pozícióját az Európai Parlamentben. Azon kívül Orbán tudja, miként kell féken tartani protektorait az Audinak és a Mercedesnek juttatott zsíros ügyletek révén.

A konzervatívok régebben jobban tisztában voltak azzal, milyen értékeket képviselnek. A populizmus napjainkban a pártdemokrácia válságát tükrözi. Az nem baj, ha a pártok határozottabb politikai élt mutatnak. Ám az nem jelentheti azt, hogy a populisták módjára állandó kulturkampfot gerjesszenek, illegitimnek nyilvánítsák az ellenfelet, és azt állítsák, hogy csakis ők beszélnek a „nép”, illetve a „hallgatag többség” nevében. Mert az nem csupán provokál, hanem veszedelmes a demokrácia szemszögéből...

A KORMÁNYPROPAGANDA SZERINT A BEVÁNDORLÓK ANYASZOMORÍTÓK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AN
2018.02.11.


A HVG-nek sikerült megszereznie egy titokzatos, a magyarok kivándorlását csökkenteni hivatott könyvet, melyet a Szász Jenő vezette Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) adott ki 2017-ben.

Azért a “titokzatos” jelző a 115 oldalas “Menjek vagy maradjak?!” című alkotással kapcsolatban, mert nem derült ki, hol lehet hozzá jutni, mennyibe kerül, hány példány készült belőle, stb. stb. Az NSKI-n semmilyen információ nem található a kötetről.

Mindenesetre a belső borító szerint a kötet a Kárpát-haza könyvek sorozat része, a bevezető alapján pedig alapötletét a Kós Károly nevével fémjelzett szülőföldkutató és honismereti tábor adta, amit 2016-ban és 2017-ben is megrendeztek a Hargita lábánál, és ahol válaszokat kerestek „arra az egyéni, de közösségi sorsot is meghatározó kérdésre, melyek alapfelvetése minden esetben a menni vagy maradni kételye volt”.

Az elmenők új igazodási pontokat keresnek vágyaikhoz, jobb életminőséget és új munkahelyet, anyagi biztonságot, lelki békét remélnek a szülőföldön túl – így a bevezető -, míg akik maradnak, azok megőrzik a szülőktől vagy ösztönösen elsajátított szellemi, erkölcsi értékeiket, megtartják barátaikat, szorosabbra fogják családi kötelékeiket.

A könyv célja az volna, hogy segítséget nyújtson a menni vagy maradni kérdés eldöntésében...

HORTHY-HÍVŐK EGYMÁS KÖZT - MISE A KEDVENC TISZTELETÉRE

VÁROSI KURÍR - KERÍTÉSEN INNEN
Szerző: Városi Kurír
2018.02.12.


A jeles dátum – Horthy halálának évfordulója – alkalmából istentiszteletet tartottak a Szabadság téri református templomban. A Tett és Védelem alapítvány fejtágítóval készült a hívőknek.

Numerus clausus


A Népszava helyszíni tudósítása szerint a vasárnapi istentiszteletet a Horthy Miklós Társaság szervezte. A rendezvénynek Hegedűs Lóránt református lelkész Szabadság téri temploma adott otthont. Az a templom, amelynek előterében – az utcai részen – Horthy mellszobra látható.

A Köves Slomó vezette EMIH-ez tartozó Tett és Védelem Alapítvány munkatársai abból indultak ki, hogy a történelmi ismeretek hiánya az egyik legfőbb oka a kirekesztő, antiszemita megnyilvánulásoknak, ahogyan az arra méltatlan, egykori közéleti személyek rehabilitálását célzó kezdeményezéseknek is. Ezért kiadványt készítettek: mindenfajta kommentár nélkül közölték a jogfosztó numerus claususról szóló törvény és a három zsidótörvény eredeti szövegét. Mindegyiket Horthy Miklós írta alá.

Vegyes fogadtatás

A tudósítás szerint istentiszteletre érkezők vegyesen fogadták a templom közelében osztogatott kiadványt. Némelyek kézbe sem vették, mások azonnal visszaadták, de akadtak olyanok is, akik megtartották. „Köszönöm, jó napot kívánok! Áldás, békesség!” – mondta például udvariasan egy decens asszony. Mások ellenben szitkozódtak.
Ellentüntetés

A Tett és Védelem Alapítvány akciójától függetlenül ellentüntetést is tartottak. A mintegy harminc főből álló, uniós zászlókkal demonstráló csoport a templommal szemben gyülekezett. A hangszóróból Bródy János és – egyebek mellett – Pajor Tamás dalai szóltak...