2018. február 20., kedd

ÁPRILIS NYOLCADIKA FONTOSABB TÉTJEI

MÉRCE
Szerző: DOROSZ DÁVID
2018.02.20.



Kevesebb mint két hónap múlva parlamenti választások lesznek Magyarországon. Az eredményt előre lehet tudni: a Fidesz kapja majd a legtöbb szavazatot. De nagyon nem mindegy, hogy mennyivel és hogyan. Ezért minden rossz előjel ellenére is el kell menni szavazni – április 8-ának van tétje.

Ebben a cikkben amellett fogok érvelni, hogy akinek egy kicsit is számít, hogy merre megy az ország, annak részt kell vennie az előttünk álló országgyűlési választáson. Mert a leadott szavazatoknak – minden látszat ellenére – igenis lesz tétje. Nem a hagyományos formában és mértékben: a kormányváltásról nagy valószínűséggel nem dönthetünk – ez most nem adatik meg nekünk. Ehhez képest csak korlátozott sikereket és hatásokat remélhetünk egy jó választási kimeneteltől – viszont ezek sem elhanyagolható jelentőségűek, főleg a legutóbbi közvélemény-kutatások fényében.

Közpolitikai tétek

A Fidesz 2010 óta tartó rendszerépítése két ciklust követően végéhez közeledik – szinte nem maradt olyan intézmény, amely valódi veszélyt jelenthet az Orbán vezette “család” vagyonrablást szolgáló hatalmi bebetonozására.

A gépezet szépen lassan mindent elfoglalt vagy ledarált: a Parlament mára csak díszlet, a közmédia bezsebelve, “kemény” munkával mellé jött a hagyományos és digitális sajtó 80%-a is (vidéki körzetek esetében 100%). Ügyészség, Számvevőszék, Médiahatóság, állami apparátus, rendőrség, ombudsmanok, választási hatóságok mind fideszes ellenőrzés alatt.

Ezek együtt készséges díszletként szolgálják azt a mindenre kiterjedő gazdasági rablássorozatot, aminek révén egy szűk, pár ezres kör ellopja közös jövőnk erőforrásait. Mert minden más csak showelem és bűvésztrükk – ez a lényege a rendszernek.

Mégis van még két terület, ami időről-időre, bátortalanul és esetlenül, de gátat vagy legalábbis akadályt tud képezni az ország teljes lenyúlásának során. Olyan intézmények ezek, amelyek – minden hibájuk mellett – még nyomokban tartalmaznak demokráciát, erkölcsöt, jogállamiságot, sőt szakértelmet is. Ezek az önkormányzati rendszer és a bíróságok.


És ha Orbánnak ismét kétharmada lesz, akkor az ellenállásnak ezeket az utolsó bástyáit fogja lerombolni – hatalma teljes, gyakorlatilag kikezdhetetlen lesz.

Az önkormányzatoknál már az elmúlt évek is arról szóltak, hogy fokozatosan egyre több hatáskört és így pénzt vettek el tőlük. Minden valódi, téttel bíró döntési jogkör a központosított rendszerekbe került. Így meggyengülve, anyagilag kivéreztetve várják az utolsó csapást.

Hiszen egy újabb kétharmad esetén, az eddig kiszivárgott tervek alapján már szimplán meg is szüntetik a jelenlegi rendszert, eltörlik a helyi önkormányzatokat. Azaz nem lesz helyben választott, a helyieknek felelős vezetése az egyes kerületeknek, városoknak, falvaknak. Ehelyett minden fontos ügyben egy központilag (értsd a kormány és így Orbán Viktor által) kinevezett “prefektus” fog dönteni.

Lehet persze nem szeretni, kritizálni a jelenlegi önkormányzati rendszert, bagatellizálni jelentőségét, de a helyi közösségek autonómiájának ilyen jellegű teljes eltörlése mégis kulcsfontosságú lépés.

Meghatározó páldául a Fidesz szemében még mindig “vörös Budapest” szerepe, hiszen egy ekkora méretű és jelentőségű város minden országban a központi hatalom ellensúlya lehet. A főváros esetében a veszély kettős Orbán szempontjából: egyrészt egy ellenzéki önkormányzati győzelem a főváros szintjén fontos, szinte elengedhetetlen mérföldkő egy épülő ellenzéki erő vagy politikus számára.

Másrészt a kerületi fideszes polgármesterek az utolsó olyan szereplők a rendszerben, akiknek a miniszterelnöktől független politikai felhatalmazása, hatalma és így mozgástere van (elég csak Pokorni Zoltánra és a 12. kerületre gondolni).

Tehát a jelenlegi fővárosi önkormányzati rendszer megszüntetésével mindkét probléma egyszerre és könnyedén kezelhető Orbán számára: az ellenzéknek nem lesz lehetősége egy erős bástyát kialakítania, a potenciális fideszes renegátok pedig elvesztik hátországukat. Mindez persze a szokásos “hatékonyságnövelés”, “bürokráciacsökkentés” és politikusellenesség kommunikációs jelmezébe lesz bújtatva.

A bíróságok nehezebb falatot jelentettek, legalábbis eddig – nem véletlen, hogy a Fidesz 2010 óta több rohammal sem tudta teljesen maga alá gyűrni az igazságszolgáltatás legfontosabb ágát. A kiemelt figyelem persze indokolt: egy jól működő demokráciában a státuszában független, szakmai alapokon álló bírói hatalom a legerősebb gátja a végrehajtó hatalomnak (történelmileg számos példát találhatunk a bírói hatalomnak az önkénnyel szembeni kiemelt szerepére, egészen a Habeas Corpus születésétől a Watergate botrányig).

Orbán hiába alakította át gyökeresen a bírósági rendszert, helyezte a tetejére a családi barát Handó Tündét, kényszerített nyugdíjba 270 idősebb és így tapasztaltabb bírót (köztük sok bírósági vezetőt), a bíróságok nem váltak kezes báránnyá. Az évek alatt egyre több, nem a Fidesz szája ízének megfelelő ítélet született a politikailag érzékeny közigazgatási, büntető és adatkikéréses ügyekben.

Meg is született a Fidesz válasza: az új szabályok alapján a közigazgatási bíróságokat (ahol büntető ügyeken kívül minden érzékeny ügy landol) saját, az államigazgatásból átejtőernyőztetett embereivel töltheti majd fel a rendszer. A hírek szerint 200 ilyen új “bíró” kaphat majd kinevezést rövid idő alatt – ők pedig évtizedekre meghatározhatják, milyen döntések születnek ezekben a kényes ügyekben.

Ez már önmagában is súlyos probléma, de eltörpül azokhoz a lépésekhez képest, amiket a Fidesz egy újabb kétharmaddal a zsebében meg merne lépni.

Miközben pontos terveket nem láthatunk, az biztosan kijelenthető, hogy kezdésként visszajönne a külön bíróságok egyszer már elkaszált ügye. Ezt pedig még durvább a bírók személyét, függetlenségét érintő rendelkezések követhetnek majd. Ezt mutatja, hogy az utóbbi időszakban a Habony-művek hozzákezdtek a Fidesz-szavazók retorikai megdolgozásához az ügyben: Budai Gyula, LázárJános és Halász János személyében lassan egy tucatnyi “kommunikációs nagyágyú” tartott értekezést a bíróságok elfogadhatatlan, nemzetietlen működéséről.

Politikai tétek:...

ORBÁN RÉME

VÁROSI KURÍR 
Szerző: Városi Kurír/MTI
2018.02.20.


A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap kommentárban és egy összeállításban foglalkozott Magyarországgal és Orbán Viktorral keddi számában.

A „Soros terv” hangsúlyos antiszemita utalásaival teljességgel elfogadhatatlan

Az Orbán réme című kommentárban a szerző, Reinhard Veser kiemelte, hogy 2015-ben, a menekültválság kezdetén fel lehetett fedezni egy „racionális magot” Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a migrációról, a társadalmak befogadóképességéről és az EU külső határának biztosításáról szóló kijelentéseiben, és lehetett róla tárgyilagos vitát folytatni.

„Ennek azonban vége, és az az eljárás, ahogyan a miniszterelnök azóta eszközként felhasználja ezt témát, megerősítésként hat mindazok számára, akik mindig is minden rosszat el tudtak képzelni róla” – írta a FAZ szerzője, hangsúlyozva, hogy nem lehet vitát folytatni az olyan összeesküvés-elméletekről, mint “a „Soros terv”, amely „nemcsak groteszk, hanem a hangsúlyos antiszemita utalásaival teljességgel elfogadhatatlan”.

Orbán Viktor elhagyja a demokrácia útját

Hozzátette, hogy Orbán Viktor ezzel a „rémmel” indokol a civil szervezetek ellen egy törvényt, amely Magyarországot a Vlagyimir Putyin Oroszországában uralkodó állapotok felé tereli. Orbán Viktor ezzel elhagyja a „demokrácia útját” – áll a FAZ kommentárjában.

A lap A taktikai manőverek bajnoka címmel közölte Stephan Löwenstein összeállítását, amelyben a szerző kiemelte, hogy Orbán Viktor a szabadság és a demokrácia védelmezőjeként ünnepeltette magát a Kereszténydemokrata Internacionálé budapesti tanácskozásán, azért is, hogy elterelje a figyelmet gondjairól...

NAGY BAJBAN LEHET A FIDESZ, HA EGY BARKÁCSBOLT REKLÁMJÁVAL KAMPÁNYOL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.02.20.


Egyesek szerint Bauhaus-stílusú, ám szerintünk inkább a Baumax barkácsbolt hirdetéseire emlékeztető az a kormánypárti óriásplakát, melyen fennen hirdetik: Soros György és ellenzéki politikuscimborái a déli határon emelt ideiglenes határzár lebontására szövetkeznek. Hogy elég egyértelmű legyen Marika néni számára is az összeesküvés lényege, a derék amerikai milliárdosnak irtózatosan hosszú karokat photoshoppoltak a mű alkotói, hogy azzal ölelgethesse Gyurcsány Ferencet és Vona Gábort. A biztonság kedvéért hatalmas drótvágó fogót adtak a politikusok kezébe, ami különösen Szél Bernadettnek áll rosszul, ő ugyanis biztos nem az barkácsolós fajta.

Ha van az ideológiai zűrzavarnak vizuális csúcsteljesítménye, akkor a Fidesz barkácsboltos hirdetése tarthat igényt erre a kétes dicsőségre. Az hagyján, hogy egyetlen magyar párt vállalja fel egyértelműen, hogy szeretné lebontani a kerítést, amelynek vezetője történetesen fel sem került a meglehetősen bugyuta csoportképre. Szigetvári Viktor ugyanis, aki az Együtt miniszterelnök-jelöltje korábban kifejtette:„Emberi jogi alapokon álló párt ebben nem pávatáncolhat. Az öngyilkosság az, ha bensővé tesszük Orbán szabadságkorlátozó politikáját. Nem képes változtatni, aki nem mer valós választ adni fontos bajainkra.” Bátor szavak egy olyan országban, ahol a kormánypárt a biztonság szimbólumává emelt egy kerítést, amely most éppen nem véd senkitől, de, ahogy egy ősi magyar mondás tartja, jobb félni, mint megijedni.

Ennél a durva hazugságnál persze sokkal nagyobb bajok is vannak a Fidesz üzenetével. Egyrészt, mert jó előre eldöntötte, mit is akarnak azok a pártok, melyek a kormánypárt vetélytársaként indulnak az április 8-i választáson. Egy olyan párt, amely a tényeket figyelmen kívül lényegében bármilyen akarattal azonosíthatja ellenfeleit nem igazán sértődhetett volna meg azon, hogy a Jobbik saját plakátjain tolvajoknak nevezte a kormány néhány prominensét és cimboráikat. Habony Árpádnak, Mészáros Lőrincnek, Rogán Antalnak, és nem utolsó sorban Orbán Viktornak ugyanis még a Fidesz hívei szerint is több köze van a korrupcióhoz, mint Soros Györgynek és a magyar ellenzéknek a déli kerítés lebontásához.

Nem nehéz persze felidéznünk a 2014-es kampány „bohócos” plakátjait, mely ugyan a Fidesz mostani ízléstelen és gátlástalan kampánystratégiának egy finomabb változata volt, ám előképe volt annak a vizuális környezetszennyezésnek, amit az utóbbi négy esztendőben az utcákon és tereken elkövetett a kormány. Visszasírjuk a „Magyarország erősödik” vagy a „Magyarország jobban teljesít” szlogeneket, melyek ugyan nem állítottak igazat, de legalább nem rágalmazták az ellenfeleket. Azzal, hogy a Fidesz ennyire ráfeküdt a migráció, a kerítés, és Soros György témájára azt üzeni a választóknak, hogy tulajdonképpen nem is kell dicsérnie saját kormányzati teljesítményét, elég, ha lejáratja az ellenzéket. Ez a kampánystratégia kizárólag arra helyezi a hangsúlyt, hogy a kormány plakátrengetegétől megcsömörlött bizonytalan szavazókat otthon tartsa, a híveket pedig az urnákhoz szólítsa...

KÉREM SZÉPEN, NE NÉZZÜK EGYMÁST HÜLYÉNEK!

KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG
Szerző: GOITEIN VERA
2018.02.20.


Kedves Bernadett, drága Ferenc, és mélyen tisztelt egyéb trollok, telefonbetyárok, meg hasonlók!

Ezúton szeretném jelezni, hogy baromira nem adtam meg semmiféle elérhetőségemet senkinek abból a célból, hogy ti teleszemeteljétek virtuális postaládámat. Ez sem sokkal kellemesebb élmény ám a gyanútlan honpolgárnak, mint amikor a valódi postaládájában megpillantja, hogy „Tisztelt Honfitársam, azért írok önnek, mert Soros György…” vagy hogy „Nemzeti inzultáció a Jobbanteljesítésről” vagy hogy „Jaj, migránsveszedelem!” Csak elektronikus levéllel nem lehet még begyújtani, vagy ülepet törölni sem.

Kérem szépen, ne nézzük egymást hülyének! Az persze addig rendben is van, hogy én annak nézlek titeket, de visszafelé kikérem magamnak. Én ugyanis nem csinálok magamból bohócot azzal, hogy politikai alternatívának képzelem magam, pedig csupán szélkakas, pardon, kiskakas vagyok egy 93 ezer négyzetkilométer területű szemétdombon, ami mellesleg egy ország, csak a kormány és az ellenzék közösen egy jókora, egyre büdösebb szemétdombot méltóztatott csinálni belőle számos „elmútnyócév” során.

Azt meg már hagyjuk is, hogy tuti rajta vagyok számos érthető listán (mint adófizető, TB-jogosult, választópolgár, meg ilyenek) és valószínűleg más egyéb, kevésbé érthető listákon is (mint irreleváns kis szálka a NER mindent látó szemében), mégsem sikerült helyesen leírnotok a nevemet… LMP-nek fél pont, mert legalább megpróbálta, a DK „kedves barátom” megszólítására csak annyit mondanék, hogy ennél azért kényesebben válogatom meg a baráti körömet.

Inkább beszéljünk arról, hogy a virtuális postaládákba szórt ígérgetésen kívül mi a kínálat.


Lesz túlélhető egészségügy, ha valamelyikőtök kormányra kerül?

Lesz pártatlan jogalkotás?

Lesz közérthető, elérhető közoktatás?

Lesz újra törvénybe iktatott joga minden állampolgárnak a lakhatáshoz, a szociális ellátáshoz?

Lesz a közmunka helyett rendezett munkaerőpiac?

Lesz az alacsony keresetűek számára kevesebb terhet kirovó adórendszer?

Lesz biztos nyugdíj?

Lesznek értelmes felzárkóztató programok a hátrányos helyzetű csoportok, térségek számára?

Lesz a hajléktalanok emberi méltóságát is figyelembe vevő megoldás az utcán élők helyzetére?

Lesz végre valahára olyan életszínvonal, ahol senkinek a szavazata nem vásárolható meg egy zsák krumpliért, egy liter tejért, egy ígéretért, hogy ha beállsz a sorba és oda teszed az ikszet, ahová mondjuk, akkor megtarthatod a munkahelyed?

Legközelebb nekem akkor írogassatok, ha ezekre választ tudtok adni. És magyarázatot.

Addig maradok tisztelettel, azaz nem igazán… ):

MÁRIS NEM TÁMOGATÓKAT, HANEM SZEMÉLYES ADATOKAT GYŰJT A FIDESZ

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.02.20.


A szükséges ötszáz ajánló aláíráson felüli adatokat nem ellenőrzik a választási szervek, a kormánypártok mégsem állnak le. Az ajánlóívek másolása szigorúan tilos, ugyanakkor már 2014-ben is gyakori volt az ezzel való visszaélés.

Már az első napon leadta az induláshoz szükséges aláírásokat a Fidesz-KDNP sok-sok egyéni képviselőjelöltje. Mindezzel maguk a kormánypártiak dicsekedtek el a Facebookon, azt is egyértelművé téve ugyanakkor, hogy márciusig a szükséges 500 aláírás megléte ellenére folytatják az aláírásgyűjtést.

A jelöltajánlás február 19-én kezdődött el, és március 5-én 16 óráig tart. A jelöltek az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodáktól igényelt ajánlóíveken gyűjthetik az állampolgári aláírásokat. A sikeres jelöltállításhoz minden választókerületben 500 érvényes ajánlás szükséges.

A választópolgár az ajánlóív kitöltésével és saját kezű aláírásával ajánlhat jelöltet a lakcíme szerinti választókerületben. Az ajánlóívet a lakcímkártyán szereplő adatok alapján kell kitölteni. Az ajánlóívre más személy is beírhatja az ajánló választópolgár adatait, azonban az ajánlóív csak akkor lesz érvényes, ha az ajánló választópolgár azt saját kezűleg írja alá. 

Az ajánlóívek másolása szigorúan tilos, ugyanakkor már 2014-ben is gyakori volt az ezzel való visszaélés. Egy választópolgár ugyanis több jelöltet is ajánlhat, azonban egy jelölt csak egy ajánlással támogatható. Az ajánlás nem vonható vissza.

Ajánlást a jelölő szervezet képviselője vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve annak képviselője – a polgárok zaklatása nélkül – bárhol gyűjthet. NEM gyűjthető azonban aláírás a következő helyeken:
  • munkahelyen,
  • államigazgatási szerveknél,
  • a Magyar Honvédségnél,
  • tömegközlekedési eszközökön,
  • iskolákban, óvodákban,
  • kórházakban, rendelőkben.
A Facebook-nyilvánosságból az is kiderül, hogy a Fidesz-KDNP technikája a „lakásra menés", sok-sok idős embert látogattak meg így hétfőn, s több bejegyzés azt ígéri, a képviselőjelöltek munkatársai hamarosan felkeresik a választópolgárokat. Már csak ezért is fontos tudni:

A sikeres jelöltállításhoz 500 érvényes ajánlás szükséges, ezért a jelölt által leadott aláírásokat is addig ellenőrzik, amíg 500 érvényes aláírást találnak. Az ezeken felül – esetleg több ezer – ajánlás ellenőrzésére már nem kerül sor.

Kérdéses tehát, hogy miért is van szüksége további állampolgári adatokra az alábbi kormánypárti politikusoknak...

MINDENKINEK KÖTELEZŐ - NEM CSAK AZ X, Y ÉS Z GENERÁCIÓNAK

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2018.02.20.



  A vajdsági származású színész, Molnár
  Áron rappelve magyarázza el, mi a
  különbség migráns, menekült és
  bevándorló között. A legfontosabb:
  legyenek kérdéseink!

  Fölösleges agyonmagyarázni a most 
  megjelent dalt. Egyszerűen: tökéletesen 
  foglalja össze, mi a probléma a ma 
  Magyarországával és mi jelentheti a kiutat. 
  Minden generáció számára kötelező 
  végighallgatni:...

VONA: MEGLEPETÉSRE SZÁMÍTOK (INTERJÚ)

INDEX
Szerző: MIKLÓSI GÁBOR, ROVÓ ATTILA
2018.02.20.


A Jobbik elnökét a párt néppárti fordulatának ellentmondásairól, a jobbikos értelmiségi holdudvar rejtőzködéséről, a migrációról, Simicska Lajos és vagyona megítéléséről kérdeztük. Vona Gábor már úgy látja, hogy elveszett a demokrácia, de a baloldallal akkor sem működik együtt.



Ha Orbán Viktor most azt mondaná, hogy a konszolidáció korszaka jön, békés hangvételt üt meg, a kormányközeli médiafelületek nem támadják tovább személyükben az ellenfeleket, akkor ön szerint ez mennyire lenne hiteles?

Semennyire. 2014 előtt elhangzott ez az ígéret. Láthattuk, hogy nem valósult meg. Nem hiszek abban, hogy ez a Fidesz képes konszolidálódni, miközben a politikai változásban hiszek, hiszen a Jobbik is egy változáson ment át...

Ha Orbán Viktornak nem hihető, akkor Vona Gábornak hihető egy ilyen ígéret?

Orbán Viktor nyolc évig kormányon volt. Lett volna lehetősége konszolidálódni, de ő már nem tud, és valószínűleg nem is akar. Egyébként a változás a politika természetes része. Nincs olyan párt ma Magyarországon, amely ne esett volna át változáson. A Jobbik egy nemzeti radikális rétegpártból lett a bal- és jobboldali megosztottságokon átlépő nemzeti néppárt. A Fidesz liberális pártból lassan egy szélsőjobboldali párttá vált. Az MSZP Moszkva-barát, kommunista pártból egy brüsszelista szocdem párttá. Hogy a mi fejlődésünk hiteles-e? Az elmúlt időszakban számtalan olyan pillanat volt, amikor többre volt szükség, mint kommunikálni a változást, demonstrálni kellett, hogy ez politikai tartalmat is jelent. A vizsgahelyzetekben jól teljesítettünk.

De mintha még mindig kétfelé igyekeznének játszani. Ott van alelnökként Toroczkai László, aki még mindig elég radikális hangot tud megütni. Morvai Krisztina is jobbikos színekben politizál, Kovács Bélánál nem sikerült hitelesen cáfolni az oroszbarátságot, mégsem búcsúztak el tőle. Ilyen egy néppárt?

Egy néppártban sokféle hangnem elfér. Amikor azt kellett bizonyítani, hogy a Jobbik egy európai értelemben vett demokratikus erő, amelyiknek a programjától senkinek sincs félnivalója, szerintem az elmúlt években mindig tisztességesen vizsgáztunk, léptünk, szólaltunk meg...

HOGYAN LEGYÜNK DIKTÁTOROK EURÓPA KÖZEPÉN? - OSZTOGATÁSI ÉS FOSZTOGATÁSI MÓDSZEREK (ONLINE KÖNYV 19. RÉSZ)

KARVALYOK FÖLDJE BLOG
Szerző: Karvalyok Földje
2018.02.19.



Osztogatási és fosztogatási módszerek

Előző rész itt.

Közép-európai teljhatalmú uralkodóként milyen lehetőségeink vannak nélkülözhetetlen segítőtársaink (támogatóink, híveink, vazallusaink) kifizetésére?

Először is követhetjük a középkori török módszert, mely alapján ameddig nem kapja meg emberünk a selyemzsinórt, azaz ki nem ebrudaljuk a pozíciójából, addig úgy rabolja le a neki juttatott területet, ahogy csak akarja. Például polgármesterként a kedvező helyi döntésekért cserébe elfogad halastavat meg kiserdőt, az önkormányzati beruházásokból és megbízásokból pedig annyit csippent (vagy inkább harap) le, amennyit csak nem szégyell, netalán „védelmi pénzt” szed minden egyes működő üzlethelyiségtől. Természetesen neki is ki kell fizetnie azokat, akik segítségét muszáj igénybe vennie, például a testületi és bizottsági tagokat vagy az önkormányzat vagyonkezelő cégének vezetőjét, ám ez nem lehet indoka a szemérmetlen lenyúlásoknak. Gondot okozhat számunkra ugyanis, ha a kedves helyi vezető vérszemet kap és olyan szemérmetlenül lop és zsarol, hogy az már eléri a kínos szintet. Mikor történhet ez meg? Például akkor, ha harácsolása rossz fényt vet ránk és pártunkra (Mr. 20 Százalék és hasonló ragadványnevek meghonosodása), illetve olyan döntéseket hoz anyagi haszonért, amelyek felvállalhatatlanok (sertéshizlaldát engedélyez városának szélére úgy, hogy az uralkodó szélirány miatt folyamatosan bűzben fuldoklik a lakosság, csak akkor engedélyez cukrászdát a város főterén, ha az üzemeltető havi apanázst fizet neki ezért). Hosszú távon az sem kifizetődő számunkra, ha megkerülhetetlen kiskirályként viselkedik emberünk és erős háttér országot biztosítva magának akár még a mi babérunkra is törhet. Statuáljunk példát és eresszük el az ilyen kapzsi politikus kezét és verjünk rá olyan pitiáner ügyet (közlekedési baleset okozása, kábítószer fogyasztás, nőügyeinek bulvármédiába kikerülése, stb.), amely miatt kénytelen lemondani jó időre búcsút intve a helyi és országos politikának. És örülhet, ha mindezt nem kerül a teljes vagyonának elkobzásába és nem vonul rács mögé.

A török módszernél célravezetőbb megoldás az, ha egy-két bizalmi emberünk segítségével központosítjuk a rendszer szintű lopást előre meghatározva, hogy milyen értékhatár felett tartozik hozzánk az összes gazdasági ügylet (beruházások, tárgyi eszköz beszerzések, bérletbe adás, állami és önkormányzati vagyok eladása és vétele, szolgáltatás igénybevétele, stb.), ők pedig napi szinten referálnak ezekről nekünk vagy legbizalmasabb gazdasági tanácsadónknak. Ha mindenről tudunk, akkor azt is eldönthetjük, melyik üzletet ki kapja meg és azt is, hogy ennek fejében pontosan milyen kötelezettségeket kell, hogy teljesítsen felénk. Ha minden résztvevő számára ismertek a játékszabályaink, akkor a szabálysértők pontosan tudják, mikor és hogyan kerülhetnek feketelistára – így az elbitangolni szándékozó bárányok (vagy inkább farkasok?) előre mérlegelhetik az átverésünk kockázatát, azaz mi éri meg és mi nem. És nemcsak a saját büntetésüket, hanem hetedíziglen minden rokonuknak és számukra kedves egyéb személynek – ha sok a veszteni valójuk, kétszer is meggondolják, érdemes-e velünk ujjat húzni és hűtlenségre adni a fejüket.

Osztogassunk mindenkinek érdeme szerint.


Az államkincstárunknak vannak olyan kurrens javai, amelyekért garantáltan tülekednek a híveink, ilyen például a termőföld, az erdő, a nagyméretű vidéki ingatlanok (kastélyok, uradalmak, stb.) vagy éppen városi paloták, iparterületek, beépíthető vagy éppen tömbrehabilitálható körzetek. Üssünk több legyet egy csapásra: indítsunk kommunikációs hírdömpinget, miszerint az előző kormány áron alul adta bérbe ezeket az ingatlanokat vagy még csak nem is hasznosította, hanem hagyta ott lerohadni, ahol vannak, mi ellenben mindent megteszünk azért, hogy megszüntessük ezt a tarthatatlan állapotot. Mi nem tékozoljuk az állami vagyont és azt sem szeretnénk, az adófizetők pénztárcáját túlságosan megterhelje ezen állami földek és egyéb ingatlanok fenntartása, így a további pazarlás elkerülése érdekében soron kívül intézkedünk. A hősies-spórolós tűzoltásunkról szóló hírfolyamot spékeljük meg „le a külföldi nyerészkedőkkel, fel a hazai gazdákkal”, „a nemzeti föld a nemzeti vállalkozóké” és más hasonló szlogenekkel, hiszen „a haza nem lehet ellenzékben”.

Tálaltassunk elrettentő történeteket külföldi gazdákról meg tulajdonosokról, akik csakis nyerészkedés céljából vásároltak náluk földet és egyebet, ráadásul zsebszerződésekkel strómanok nevére, nehogy napvilágra kerüljön, kié is valójában a haszon, ki nyerészkedik a nemzet testén. Ezeket az összeesküvés-elméletes sztorikat bennfentes pletyka formájában szellőztessük meg – ha jó a körítés, futótűzként terjed majd a nép körében, kiváló felület erre a Facebook és más közösségi oldalak, de a nyugdíjas klubok hangadói is sok választópolgárhoz elérnek. A hírek valóságértékét nem kell bizonyítanunk, a suttogó propaganda teljes mértékben elegendő célunk eléréséhez, ha pedig valamelyik sziporkánkról kiderül, hogy oltári nagy hazugság, csak tárjuk szét a kezünket, nem mi találtuk ki, mi az egész pletykaáradatról semmit sem tudunk.

A gondosan megtervezett és kivitelezett rémhírterjesztés haszna, hogy az átlagválasztó kellően megutálja az idegen parasztokat-háziurakat, ahogy azokat ez előző kormány által preferált nagygazdákat is, akik kapcsolataik révén bagóért bérlik a földeket. És nem utolsó sorban az is egyértelmű lesz a választóink többsége számára, hogy felesleges és igen drága mulatság az állami földeket az állam tulajdonában tartani. Jöhet a tuti és maximálisan irányítható megoldás, az előre beharangozott árverések, amelyek során a földhöz és egyéb ingatlanhoz jutás feltételeit már úgy határozzuk meg, hogy csak a mi kegyeltjeink futhassanak be nyertesként. Azaz azok, akik az állammal kötött üzleteknek köszönhetően már egyébként is extravastag tollazatot növesztettek, a profitrátájuk pedig magasan a piaci átlag felett van köszönhetően a túlszámlázásoknak és korrekt teljesítést nem követelő, előre lezsírozott megbízásaiknak.

Előírhatunk helybenlakást (természetesen csak a licitálás napjára kötelező jelleggel), mezőgazdasági végzettséget (elfogadjuk a karosszékből bárki által elvégezhető internetes kurzust is, vizsga e-mailben, mégcsak az sem szükséges, hogy a bizonyítványért folyamodó személy üljön személyesen a számítógép előtt) vagy bármi mást, amit csak a még éppen elfogadható kategóriába tartozónak vélünk. Ki és miért kifogásolhatja azt, ha a helyi polgármester műkörmös végzettségű felesége akar hirtelen parasztként élni sok-sok hektár, eredetileg természetvédelmi besorolású területen? Vagy netalán államtitkáraink és országgyűlési képviselőink a fővárost eddig még soha el nem hagyó feleségei, sógorai éreznek hirtelen vonzódást az anyaföldünkhöz? A mi kiváltságunk arra lehetőség adása, hogy az államtól lenyúlt pénzekből „barátaink” tartós, értékálló vagyontárgyakra tehessenek szert potom árért.

Rezsimünk lényege azonban az, hogy soha senki se érezhesse teljes mértékben nyeregben magát, így a tényleges adásvételi szerződéseket úgy fogalmaztassuk meg a jogászainkkal, hogy ezek a földek és egyéb ingatlanok különféle álindokok segítségével – megművelés-fenntartás elhanyagolása, jelentős köztartozás, stb. – bármikor visszaszállhassanak a kincstárra, azaz ránk. Az eladható földek és egyéb ingatlanok mennyisége ugyanis véges, a teljes kiárusítás után pedig újabb hívek kifizetése csakis a már meglévő hívek kárára történhet. És aki felségárulásban vétkesnek találtatik, attól bizony a vagyona, azaz az ingatlanjai visszaszállnak a koronára és valljuk be, túl sok kreativitás nem szükséges ahhoz, hogy valakire egy tollvonással sokmilliárdos köztartozást bizonyítsunk. Így volt ez már a régi időkben is, miért ne eleveníthetnék fel ezt a gyakorlatot?

Az állami cégek magánkézbe juttatása is kiváló megoldás – vazallusainkat és legfőképp a saját strómanjainkat juttassuk olyan helyzetbe, hogy állami tulajdonú bankot, erőművet, bányát, cementgyárat, stb. vásárolhassanak igen kedvező áron. Ki ne örülne egy olyan kőbányának/cementgyárnak, amelyből aztán tartósan ki lehet elégíteni az állami (önkormányzati) út- és vasútépítés, valamit csatornázás igényeit? Az sem szükséges, hogy a vevőnek használható gazdasági-cégvezetési ismeretei legyenek, hiszen az állami rendelések felülárazottsága garantálja, hogy még véletlenül se billenjenek át ezek a cégek veszteségbe és milliárdos osztalékokat biztosítsanak barátainknak (illetve strómanunkon keresztül nekünk).

Használjuk fizetőeszközként a koncessziós jogokat is. Ebben az esetben is az osztogatás fő szempontja az, hogy amit jogunk van adni, azt jogunk legyen bármikor vissza is venni – egy random törvénymódosítással akár egész gazdasági szektorokat rendezhetünk újra egyetlen nap alatt, újabb és újabb területeket koncesszióba vonva, de bármikor módosíthatjuk a koncessziótulajdonosok körét vagy éppen a koncesszió jövedelmezőségének mértékét is.

Nagyszerű kifizetési eszköz az állami megbízások odaítélése is. Az udvari beszállítók rendszere azonban nemcsak jutalmazó, hanem kiváló fegyelmezési eszköz is, hiszen a közbeszerzési pályázatokra meghívható cégek listájára nemcsak felkerülni lehet, hanem bárki bármikor le is húzható róla. A megbízások segítségével azonban nemcsak biztos megélhetést nyújtunk a kormánybarát vállalkozóknak és azok alvállalkozóinak meg munkavállalóinak, hanem a felülárazás gátlástalan rendszerének köszönhetően a tulajdonosokat extra mértékben fel is tőkésítjük. Kiváló lehetőségeket nyújt erre például az építőipar, az IT-szektor, a különféle eszközbeszerzések és az olyan látszattevékenységek, mint a reklám (kiadványok készítése, arculattervezés, stb.), a közvélemény-kutatás, különféle tárgyú tanácsadások, a tanulmányírás, rendezvény- és utazásszervezés, valamint a legváltozatosabb oktatási és felzárkóztatási programok megtervezése és kivitelezése.

Minél nagyobb egy beruházás, annál nagyobbat lehet rajta fogni, így nem csoda, hogy a kormányok kedvenc projektjei az autópályák, a vasúthálózatok, a vízvédművek, a stadionok, a metró, a kormányzati, felsőoktatási, kulturális és egyéb épületkomplexumok, hogy olyanokról már ne is beszéljünk, mint az atomerőmű, mert ha regnálásunk alatt ilyenre lehetőségünk nyílik akkor nyugodtan mondhatjuk, megfogtuk az isten lábát. Ezeknél annyi gond azért van, hogy a teljesítés minősége sok-sok évig visszaellenőrizhető, a kudarcok pedig igen széles körben kapnak nyilvánosságot. Elég kínos magyarázkodni a megroppant támfalak, beázó múzeumok, működésképtelen berendezések, vagy éppen üzemzavar miatt leálló vasútvonalak miatt, ezért mindig legyen kéznél olyan alvállalkozó alvállalkozója, akire minden szívfájdalom nélkül rá tudjuk tolni a felelősséget.

A nagy beruházásokhoz hasonlóan kiemelkedő hasznot hajthatnak a megfoghatatlan tartalmú szolgáltatások (és gürizni sem kell annyit), különösen ha még keretszerződésbe is foglaljuk ezeket. Ki tudja megmondani, hogy egy lazán dokumentált szóbeli tanácsadás mit is tartalmazott, egy nagyobb tanulmány elkészítése valójában hány munkaórát igényel, vagy egy nagy kártérítési perhez, kartellügyhöz, nemzetközi szerződés előkészítéséhez hány ügyvéd igényeltetik és hány munkaórára? Ezekben az esetekben az alapanyagigény minimális, az élőmunka hatékonysága pedig a minimálisra is csökkenthető, hiszen ki vitathatná azt a tényt, miszerint jó munkához idő kell? Ha pedig kudarc a projekt, még mindig rá lehet azt fogni külső/belső ellenségre, összeesküvésre, stb. ...


ÍGY SEGÍTI A FACEBOOK A VILÁG DIKTÁTORAIT

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2018.02.19.


- A Facebook magát politikától független vállalatként hirdeti – a valóság azonban egészen máshogy fest

- Zuckerberg és politikai csapata számos politikus kampányát segíti, cserébe pedig kedvezőbb állami szabályozást és adózási feltételeket kaphat a politikusoktól
- A Facebook politikai csapata gond nélkül dolgozik gyilkos diktátorok stábjával is

Valószínűleg kevés olyan politikai vezető van hivatalban ma a világon, aki néha azzal dicsekszik, hogy saját kezűleg ölt embereket. Ezek egyike a Fülöp-szigetek diktátora, Rodrigo Duterte, aki néha Hitlerhez hasonlítja magát, néha pedig arról beszél, hogy ha a saját fiának köze van a drogokhoz, meg kell halnia. Duterte az egyike azoknak a politikai vezetőknek, akiknek a Facebook vállalatként képezte a kampánystábját. De persze nemcsak diktatúrák vezetői vannak a cég ügyfelei között, segítették például Donald Trump amerikai elnök kampánycsapatát is, ahogy felajánlottak ilyen segítséget ellenfelének, Hillary Clintonnak is a 2017-es elnökválasztás alkalmából – csakhogy utóbbi elutasította azt.

Talán meglepő lehet a demokrata párti Mark Zuckerberget ismerve, de a Facebook kormányzati és politikai csapatát Katie Harbath, egy korábbi republikánus kampánytanácsadó vezeti, aki többek közt Rudy Giuliani New York-i polgármester 2008-as kampányáért felelt. Harbath-ot 2011-ben igazolta le a közösségimédia-cég, azóta pedig a Facebook egyre kiterjedtebb kapcsolatot ápol a világpolitikai szereplőivel. Az Egyesült Királyságtól Németországon át – ahol többek közt a szélsőjobboldali AfD-t segítették – Brazílián át Indiáig a Facebook munkatársai sokszor kvázi kampánycsapat-tagként dolgoztak választások alkalmával. Ez pedig lehetőséget biztosít a világcégnek ahhoz, hogy jó kapcsolatot ápoljon a később megválasztott vezetőkkel. Akik ezt jobb esetben „csak” további megrendelésekkel honorálják, rosszabb esetben pedig a szabályozás enyhítését (vagy szigorításának elhagyását) adhatják a Facebooknak cserébe.

Sokan vannak, akik azt gondolják, hogy ez veszélyes gyakorlat. Az viszont igen ritka, hogy valaki a Facebook vezetői közül is azt gondolja, hogy rossz, amit csinálnak. Elizabeth Linder egyike a kritikusoknak: ő a Facebook európai, közel-keleti és afrikai politikai divízióját vezette 2016-os felmondásáig. Linder azzal indokolta távozását a cégtől, hogy bár eredetileg motiválta a kormányokkal és politikusokkal való kapcsolattartás, „ami nemcsak a politikai vezetőknek lehet jó, hanem a földgolyó teljes állampolgárságának”, később aggasztónak találta, milyen szoros összefonódás alakul ki politikusok és a vállalat között. És ezzel nincs egyedül: a Freedom House nevű tekintélyes amerikai civil szervezet arra hívja fel a figyelmet egy tavaly novemberi jelentésében, hogy egyre több ország próbálja befolyásolni a közösségi médiát annak érdekében, hogy alááshassa a demokráciát.

Erre nem csak az ad lehetőséget, hogy a diktátoroknak és tekintélyelvű vezetőknek gyakran több pénzük van állami trollokat foglalkoztatni és hirdetéseket vásárolni a Facebookon, mint elnyomott ellenfeleiknek – hanem a manipulációs eszközök finomodása is. Mára lehetséges olyan videókat készíteni, amelyen úgy tűnik, mintha egy politikus (vagy mondjuk a kormányok egy kritikusa) olyasmit mond vagy tesz, ami a valóságban sosem hangzott el vagy történt meg. Hogy durva példát hozzunk: ha elegendő pénze van valakinek, bármikor csináltathat egy ál-pornóvideót arról, akit le akar járatni – és hiába fogja nagy valószínűséggel a Facebook törölni egy idő után a tartalmat, a cáfolat nem biztos, hogy mindenkihez eljut, aki látta a manipulált videót.

Nem véletlen, hogy az elmúlt években számos politikai kritika érte a Facebookot, amit többek közt politikai részrehajlással és gyűlöletpropaganda terjesztésével vádolnak. Zuckerberg egy idő után kénytelen volt reagálni: letiltotta például a görög neonáci Arany Hajnal párt közösségi oldalát, hogy amerikai nácik csoportjait és az Iszlám Állam terrorszervezet videóit is cenzúrázta a cég.

Azonban a magát politikailag semlegesnek valló óriásvállalatnak nem jelentett problémát Duterte vagy a demokratikus országban működő, de sokak szerint rendkívül káros német szélsőjobboldali AfD kampányának segítése sem. Ehhez képest kevésbé tűnik súlyos ügynek, hogy a cég az indiai miniszterelnök, Narendra Modival is dolgozott, de a Bloomberg cikke felhívja arra a figyelmet, milyen etikai kihívásokat okozhat a Facebook és a politika kapcsolata:...

ITT OLVASHATÓ

HARRY POTTER HARCA JÁNOS VITÉZZEL: AZ ELMÚLT NYOLC ÉV AZ OKTATÁSBAN

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: BALLA ISTVÁN
2018.02.20.


Példátlan átalakítást hajtott végre az oktatási rendszerben az Orbán-kormány 2010-től. Példátlanul sok területre kiterjedőt és példátlanul mellőzve a szakmai érveket, nemzetközi trendeket, a párbeszédet. A reformok átgondolatlanságát az mutatja legjobban, hogy az utóbbi évek már a saját intézkedéseik visszaalakításáról szóltak. 

Az "eredmények" már jól látszanak.

"Felborult a nemzeti műveltség, Harry Potter lassan kiszorítja János vitézt" – jelentette ki 2010-ben az oktatási területért felelős KDNP-s államtitkár, Hoffmann Rózsa.

"Inkább Harry Pottert olvassanak alsóban, mint Jókait" – mondta tavaly az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős Csépe Valéria.

Akár jelképes is lehetne az elmúlt nyolc év oktatáspolitikájáról ez a két mondat, hiszen a hoffmanni kirohanást tettek követték (az ellenreformot leíró köznevelési törvény és alaptanterv megalkotása 2011-ben), most pedig ezek káros hatásának a korrigálására látunk kísérleteket.

Elszalasztott lehetőség


2010 előtt elég sok, és egyébként jól dokumentált problémája volt a magyar oktatásnak az elaprózódott fenntartói rendszertől a szociális esélykiegyenlítés hiányán át a gyenge tanulói eredményességig (igaz, akkor még legalább a PISA-átlag körül voltunk, ez azóta jelentősen romlott!) – ezeket korábban itt foglaltuk össze.

Egy új, pláne kétharmados felhatalmazással bíró kormánynak történelmi lehetősége lett volna ezeket orvosolni. Ehelyett a 2010-es (és a 4 évvel későbbi) kampányban egy szó nem esett arról, mire készül az Orbán-kormány a magyar iskolákban. A kormányalakítás során a területet átadták a KDNP-nek, jött Hoffmann Rózsa (akinek hiperaktivitása állítólag magát Orbánt is meglepte), és másfél év alatt véghez vitte mind a közoktatás, mind a szakképzés, mind a felsőoktatás mélyszántását átszabását. Közben lecsökkentették a tankötelezettség felső határát 18-ról 16 évesre...

FURCSA IDŐPONTCSERÉVEL HOZTÁK NEHÉZ HELYZETBE A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁGOK ELLENZÉKI TAGJAIT

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2018.02.19.


Az eredeti, február 21-i időpont helyett február 19-ére, hétfőre hozta előre a választási bizottsági tagok eskütételét, és a delegáltak jegyzői oktatását Hódmezővásárhely polgármesteri hivatala.

A levelet, amely az utolsó pillanatban az időpont-változásról tájékoztatja a szavazatszámláló bizottságban résztvevőket, információnk szerint pénteken a helyi fideszes jelölt kampányanyagaival együtt dobták be a hódmezővásárhelyi delegáltakhoz.
Csakhogy Márki-Zay szavazatszámláló delegáltjai közül (több mint 100 emberről van szó) 70 helyi delegált mellett, Budapestről, a Közös Ország Mozgalom aktivistái közül érkeznek majd harmincan. Az ellenzéki delegáltak döntő többsége a hétfői időpont ellenére nem kapott hivatalos értesítést az időpont-változásól, és közülük többen nem is tudják megoldani az időpontcserét, értesült a Mérce.

Az ellenzéki delegáltak közül végül 95 ember a megváltozott időpontra, február 19-ére, utólagos gyors szervezés után el tudott menni, és ekkor le tudta tenni a hivatalos esküt is...

VÉGSŐ HATALOMÁTVÉTEL?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.02.19.


Sokan ismerjük már a Fidesz választási szlogenjét: Folytatjuk! Ezt pedig úgy látszik nagyon is komolyan gondolják, ugyanis kiszivárgott információk alapján, egy újabb kétharmados választási győzelem esetén, megváltoztatnák az önkormányzati választások rendjét. Méghozzá olyan formán, hogy az 5000 lakosnál kevesebbel rendelkező településeken – a tervek szerint – nem tartanának polgármesterválasztást. Úgynevezett járási elöljárót választanának, vagy központilag neveznének ki. Az ok pedig természetesen nem az összes, eddig független település Fidesz hatalom alá vonása, dehogy. Költségcsökkentés!

Amennyiben ez a terv valóban életbe lép, úgy a diktatúra egyik újabb elemét köszönthetjük. Ugyan temérdek polgármester teszi ugyanazt kicsiben, amit tesz a kormánypárt nagyban – az emberek kifosztása -, eddig mégis volt valamiféle korlátja a dolognak. A saját lakosaikat kifosztó polgármesterek tarthattak tőle, hogy a következő választások alkalmával búcsút inthetnek hivataluknak és vele hatalmuknak. Azonban amennyiben ez az akadály elhárul előlük, úgy teljes mértékben szabad kezet kapnak az ország kirablásához.

Ma még léteznek olyan települések, melyek független, vagy épp ellenzéki polgármester irányítása alatt állnak. Ezek a települések egyfajta utolsó bástyái az ellenállásnak. Nem félnek véleményt alkotni és sokszor még attól sem félnek, hogy ellenszegüljenek a kormánypártnak. Olyan települések ezek, melyek több alkalommal is megmutatták már, van élet a közmunkán és a korrupción túl. Van lehetőség arra, hogy önellátóvá válva ne legyen kiszolgáltatva a mindenkori hatalom kényének és kedvének.

Amennyiben elveszik a választás lehetőségét a kistelepülések polgáraitól, úgy el fogják mélyíteni a diktatúrát Magyarországon. A független és ellenzéki polgármesterek kiiktatásával valóban elhárul minden akadály a Fidesz teljes országot érintő hatalomátvétele elől. Nem lesz többé olyan település, amelyért harcolni kell, sem olyan, ahol a választók előtt bizonyítani kell rátermettségüket.

Központilag kiosztják a települések feletti irányítást, így befolyásolva több millió választópolgárt. A cél a teljes országot behálózó Fidesz-KDNP uralom. A hatalom minden egyes fokának birtoklója a Fidesz-KDNP lesz, mely azt tehet mindenféle ellenállás nélkül, amit csak szeretne. Egy esetleges újabb kétharmados győzelem esetén nem lesz már visszaút a diktatúrából. Az pedig, hogy a jelenlegi kormánypárt mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy akár tiszta, akár mocskos körülmények között, de újra kétharmados többséget szerezzen a parlamentben, senki ne legyen kétsége
s...

ITT OLVASHATÓ

POLITIKAI FÖLDINDULÁS ÉRDEN: VISSZALÉPETT TÓBIÁS JÓZSEF, AZ MSZP VOLT ORSZÁGOS ELNÖKE

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: KIS ZOLTÁN
2018.02.19.


Lemondott Érd és környékének képviselő-jelöltségéről Tóbiás József, az MSZP országgyűlési képviselője, a párt volt elnöke, holott pár napja még közös kampányfotót jelentetett meg az MSZP-Párbeszéd kormányfőjelöltjével, Karácsony Gergellyel. A hétvégén viszont hivatalossá vált, hogy a Pest megyei 1-es választókerületben a szocialisták a DK-val, az Együttel és a liberálisokkal közösen a volt SZDSZ-es, majd helyi civil politikussá vált Csőzik Lászlót indítják. Csőzik legfőbb riválisa a Fidesz-KDNP színeiben induló Aradszki András lesz – Aradszky kampányfőnöke pedig T. Mészáros András jelenlegi érdi polgármester. A szálak itt futnak össze, Csőzik ugyanis korábban éppen T. Mészárosnak volt alpolgármestere. Bónusz: így működik a Fidesz-Jobbik kvázikoalíció Érden.

A szocialisták, a DK, az Együtt és a helyi civilek szövetsége egy országosan kevésbé ismert helyi képviselőt, Csőzik László volt SZDSZ-es politikust indítják tavasszal a választókerületben, miután az MSZP Érden visszaléptette egy hónapja kampányoló jelöltjét, Tóbiás Józsefet, a párt igazgatóját, egykori országos pártelnököt. Igaz, Tóbiásnak így is jók a bejutási esélyei, miután nem sokkal korábban befutónak számító helyet kapott az MSZP országos listáján.

Vasárnap délután Tóbiás azzal indokolta visszalépését a most civil színekben politizáló Csőzik javára, hogy így szeretnék szélesíteni a kormányváltó együttműködést a kampányban. Az MSZP pártigazgatója egy hónappal ezelőtt jelentette be indulási szándékát az április 8-i választásokon.

“Az elmúlt időszakban ezért két önkormányzati választáson is indítottuk jelöltjeinket, de lokálpatrióta egyesületként igyekeztünk távol tartani magunkat az országos pártok hatalmi játszmáitól. Belátjuk, ez ebben a formában nem mehet tovább” – írja a “20-30” nevű érdi egyesület szombati közleménye, azt magyarázva, miért adják fel a pártonkívüliséget, és lépnek szövetségre a baloldali pártokkal. “Ha igazán odafigyelünk az itt élők igényeire, ha igazán őket szeretnénk képviselni, bele kell szóljunk a jövőben abba is, ki képviselje őket, ki képviseljen minket a magyar Országgyűlésben

Közleményük egyúttal megerősíti a múlt héten elterjedt híreket Csőzik indulásáról. A bejelentést két nappal azelőtt tették, hogy hétfőn hivatalosan megkezdődött az országban a képviselőjelölti ajánlások gyűjtése.

A döntés hátterét ismerő forrásunk szerint Tóbiás visszaléptetésében szerepet játszott, hogy időközben a szocialisták felső vezetése úgy döntött, hogy Tóbiás fogja levezényelni a párt országos kampányát. „Ezért nem marad ideje Érdre” – nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő forrásunk. Az információt a helyi szocialisták elnöke, Szűcs Gábor is megerősítette érdeklődésünkre. A helyi szocialista képviselő, közgyűlési frakcióvezető szerint

nem titok, hogy Karácsony Gergely Tóbiás Józsefet kérte fel az MSZP-PM-szövetség országos kampányának vezetésére...

SZAVAZATI JOG: ISMÉT A CSALÁNOSBAN

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: ENDRE ISTVÁN SIMAY
2018.02.19.


A Demokratikus Koalíció kampánynyitója kétségtelenül felbirizgálta az állóvizet. Ennek valószínűleg több oka van, és ezek egyikét rosszmájúan úgy is megnevezhetnénk, hogy talán egyedüliként volt képes tematizált, és tematizáló kampánynyitót tartani. A Fideszt is beleértve. De talán ez nincs így. Még akkor sem, ha a határon túl élők szavazati joga kapcsán azért felhorgadtak a decibelek.

Ennek az egyik oka valószínűleg az, hogy olyan témát feszeget, amelyben nem szívesen exponálódnak az ellenzéki pártok. A Jobbik már csak azért sem, mert a saját szavazóinak valószínűleg elég jelentős részére taksálhatja azt a decibel-hazafias réteglakót, akikre a Fidesz is szemet vetett. De az is kétségtelen, hogy a Fideszben csúcsra járatot nemzetiesen nemzetieskedő nemzeti demagógia másokat is óhatatlanul befolyásol. Annak ellenére, hogy elég egyszerű lenne meghúzni a határt a nemzeti identitás-tudat, illetve az országos döntéshozatalban való részvétel jogi aktusa között. De az sem véletlen, hogy Orbán, illetve a Fidesz kommunikációja görcsös erőfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy az emberek fejében elmaszatolja ezt a határt. Mert ezzel tudja elérni azt, hogy a magyar nemzeti, illetve a határon túl nemzetiségi öntudattal árukapcsolja a a személyes következmények nélküli döntéshez való jogot.

Noha, egy nagyon egyszerűsítő hasonlattal élve, akkor is igen kevesen szeretnék a szomszéd beleszólási jogát a családi életükbe, ha egyébként elfogadják, hogy a szomszéd is ugyanabban a házban, utcában lakik. Sőt! Nem egy féltékenységi jelenetnek éppen az lehet az alapja, ha valaki mégis feltételezi ezt a beleszólást. De, ugyanígy, aligha szeretné bárki, ha a szomszéd házban lakók döntenének arról, hogy a saját költségén mi legyen a vacsorája, illetve ki legyen a hálótársa. Noha nyilván sokkal könnyebb úgy megmondani, hogy a másik kivel éljen, ha aztán a döntés következményét nem a döntést hozó viseli. Ami nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan rendszerek, ahol akár a házastárs is központi kiutalás tárgya, illetve fejadagban határozzák meg kívülről az étkezést, és még egy társadalmi szervezet vezetőjét is külső hatalom nevezi ki. Ezeket a rendszereket azonban általában nem a „demokratikus” jelzővel szokták illetni. Függetlenül attól, hogy ezek az intézkedések a havi költség, a havi időbeosztás mekkora hányadát érinti.

Ezért, magánvéleményként, teljesen felesleges számháborúnak, terelésnek, illetve maszatolásnak érzem, amikor a határon túliak választójogával kapcsolatban a szavazók lehetséges számával, a szavazók szimpátiaviszonyaival, vagy a megszerezhető képviseleti hellyel érvel bárki is. Ahelyett, hogy néhány elvi kérdést, álláspontot próbálna tisztázni. Többek közt azt is, amit már érintettem. Azt, hogy mennyire demokratikus, ha valaki a másik megkerülésével, a másik kockázatára hoz bármilyen döntést? Szerintem nem igazán az. A másik kérdés természetesen az lehetne, hogy mennyire áll a moralitás talaján az, ha valaki ilyen helyzetet kialakít? Esetleg kiegészítve azzal, hogy mennyire tekinthető morálisnak, hogy az így kialakított helyzetet hallgatással, vagy akár tevőlegesen támogassa? Akár az olyan végletes fellépésig, amelyik gyűlöletkeltőnek minősít minden olyan megnyilvánulást, amelyik elutasítja a máséval csalánt verő szavazati rendszert...

VÁSÁRHELYI MÁRIA: A MAGYAR FOCI NEM VÉLETLENÜL, HANEM DIREKT ILYEN SZ@R

VÁROSI KURÍR - KERÍTÉSEN INNEN
Szerző: VÁROSI KURÍR
2018.02.20.


Jávor Benedek, a Párbeszéd EP- képviselője, megszerezte az Európai Bizottságtól a magyarországi TAO – sporttámogatási rendszer jóváhagyásának teljes dokumentációját amiből az derült ki, hogy addig folyhatnak háborítatlanul a százmilliárdok, amíg nem vagyunk tényezők Európában

Addig jó, amíg rossz


A TAO -átirányítási program elfogadtatásához az Orbán-kormánynak arról kellett meggyőznie a Bizottságot, hogy a profi sportba áramló közpénz nem fogja jelentősen torzítani az európai sportpiacot. Mivel ez leginkább a focira igaz – ahol tényleg nem vagyunk tényezők –, a magyar fél jellemzően a legtöbb tao-támogatást fölszívó labdarúgással érvelt, a klubszinten kifejezetten erős magyar kézilabdával viszont sosem. A tao-program addig folytatódhat a jelenlegi mederben, amíg a csapataink – mindenekelőtt a fociban – továbbra is eredménytelenek, és a magyar nevelésű játékosok sem jutnak ki az európai piacra.

Vásárhelyi Mária közösségi oldalán adott hangot véleményének:

Akkor tehát mostan az derült ki, hogy a magyar foci nem véletlenül, hanem direkt ilyen sz@r. Hiszen, amint megtudtuk, az EU csak addig nézi el a kormánynak, hogy – amúgy abszolút közösségi normákat sértő módon – tömje a közpénzeket a fociba, amíg az ilyen gyengén teljesít.

Addig tehát, amíg nem zavarja az EU meghatározó országainak köreit. Ám ha a magyar foci egyszer mégis életre kelne és versenyképessé válna Európában, akkor mindjárt kiderülne, hogy nem lehet a közpénzeket számolatlanul odatolni. És gondolom azonmód újabb kötelezettségszegési eljárást indítanának Magyarország ellen, és akkor a magyar adófizetők pénzét az oktatás és egészségügy helyett már nemcsak a foci nyelné el, hanem értelemszerűen a kötelezettségszegési eljárás végén kirótt büntetés is.

A jelenlegi helyzetből kiindulva persze minderre aligha van esély, hiszen a magyar foci éppen olyan züllött, mint maga a NER, és a futball elitet éppen úgy Orbán nevezi ki, mint a gazdasági és kulturális elitet.Ennek megfelelően a teljesítménye is éppen olyan színvonal alatti, mint az egész Orbán-rendszeré. . De most már legalább tudjuk, hogy mindez tudatos döntés eredménye, mivel a NER éppen abban érdekelt, hogy a foci ilyen reménytelen is maradjon, hiszen csak addig működhet közpénz-nyelő automataként. És ezt sajnos akár szimbolikus történetnek is tekinthetjük az Orbán-rendszer és az EU viszonyát tekintve.

Tényleg állítsuk már meg Brüsszelt, de az ellenkező irányból!

"LÓF.SZT FOGNAK ADNI OLYAN TERÜLETRE, AHOL NEM FIDESZES A KÉPVISELŐ"


B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2018.02.20.


...De Tamás Barnabás talán úgy érezhette, mégsem fogalmazott teljesen egyértelműen tavaly októberben. Ezért hát most, a helyi kistérségi társulás egy hete tartott ülésén – ahogy arról a HírTV beszámolt – kicsit világosabbá tette a NER-beli helyzetet:

"Gyurcsányt a s*ggem egyik felére, Vonát meg a másik felére rajzoltatom és hagyom, hogy rugdossák. Maximum fájni fog, de megéri, mert oda valók. A Fidesz nyer, mert azzal azért tisztában vagytok, hogy nyer, és ha nem fideszes lesz a képviselőnk, akkor bizony sz*pni fogunk. Lóf*szt fognak adni olyan területre, ahol nem fideszes a képviselő. Az az igazság, hogy én sem adnék. Ahol nem ránk szavaznak, mert az úgyis kiderül, ott megnézhetik magukat."

Mit is tehetnénk ehhez hozzá? Derű, humor, önirónia – Fidesz-módra.

JOGSÉRTŐ-E AZ ERZSÉBET-UTALVÁNNYAL GYŐZKÖDNI A SZAVAZÓKAT?

A TASZ JELENTI BLOG
Szerző: MRÁZ ATTILA
2018.02.19.


Hódmezővásárhelyen nem csak a kampány dübörög, hanem a gazdaság is: minden nyugdíjas tízezer forintos Erzsébet-utalványt kap a helyi önkormányzattól, amely már nem is tudja hova tenni halmokban heverő költségvetési tartalékát. De van bármi baj azzal, ha kicsit könnyebbé teszi az önkormányzat a nyugdíjasok februárját? Jogsértő kampánytevékenységről van szó, vagy tisztességtelen, de jogilag kifogásolhatatlan gyakorlatról? És hogyan lehet fellépni a tisztességtelen kampány ellen?

Mitől kampány a kampány?


A kormánypárti kommunikáció igyekszik azt is tagadni, hogy a hódmezővásárhelyi osztogatás egyáltalán kampánytevékenységnek minősül. Idézzük Lázár János miniszter urat: “azt kérem, mindenki tartsa vissza magát, és ne sértse meg a hódmezővásárhelyi nyugdíjasokat azzal, hogy azt állítja, a 10 ezer forintos utalvánnyal szavazatot lehet tőlük venni”. A miniszter úr kérése azonban félreértésen alapul. Az utalvány-osztogatás nyilvánvalóan a kampány része. Minden eszköz, tevékenység a kampány része ugyanis, ha a kampányidőszakban kerül rá sor, és a választói akarat befolyásolására irányul, vagy akár arra alkalmas. Az Erzsébet-utalványok osztogatása nem azért a kampány része, mert a nyugdíjasokat ennyivel meg lehetne venni. Hanem azért, mert az osztogatás időzítését semmi más nem indokolhatja, mint az a cél, hogy az önkormányzat a választások eredményét, a választók döntését befolyásolja. Nem lenne mindez ilyen egyértelmű, ha az osztogatás nem kiemelkedő jelenség lenne, hanem a lakosságnak rendszeresen nyújtott változatos szolgáltatásokba illeszkedne. A nyugdíjasokat tehát nem az sértegeti, aki nevén nevezi a dolgokat -- hanem az a közhatalom-gyakorló, aki feltűnően a kampány közeledtével figyel a nyugdíjasok, vagy bármely más szavazói csoport jólétére.
Jogsértő-e az osztogató kampány?

Azt már kimondtuk: az Erzsébet-utalványok osztogatása Hódmezővásárhelyen a kampány része. De jogsértő-e az ilyen kampány? A válasz éppilyen egyértelmű: igen, jogsértő. Az önkormányzat ugyanis nem szállhat be egyetlen jelölt, párt javára sem a kampányba. Lehet, hogy az önkormányzati képviselő-testület többsége az egyik versengő jelölttel szimpatizál, de ettől még az önkormányzat kizárólag a köz érdekét szolgálhatja. Nem hozhat olyan döntéseket, amelyek célja egyik vagy másik jelölt győzelemhez segítése. A kampány céljaira különösen tilos a már kialakult bírósági gyakorlat szerint állami, önkormányzati infrastuktúrát, közpénzt felhasználni. A röplapokat a pártirodában, nem pedig az önkormányzati hivatal költségvetésén lehet nyomtatni; a kampány költségeit a párt költségvetéséből, nem pedig az önkormányzati költségvetésből kell kifizetni. Márpedig minden körülmény arra mutat, hogy az önkormányzat kifejezetten a Fidesz-KDNP javára igyekszik közpénzből befolyásolni a választói akaratot.

Az osztogatás jogsértő mivoltát ráadásul akkor is könnyen beláthatjuk, ha megnézzük: úgy általában mire való a kampány. A kampány minden demokratikus választás előfutára. De csak akkor van értelme, ha minket, szavazókat segít a tájékozódásban, a felelős, tudatos választópolgári döntéshozatalban. Az utalványok, tojások, laptopok stb. osztogatása nyilvánvalóan nem segít ebben: legfeljebb manipulál, nem pedig meggyőz; nem segíti, hanem aláássa a felelős döntést...

MEGNÉMULT A BELÜGY

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CZENE GÁBOR

2018.02.19.


A fideszes kormány energiáit teljesen leköti a civil jogvédők elleni küzdelem, a neonáci csoportokkal szembeni fellépésre már nem marad ereje.

Az úgynevezett „becsület napján” rendezett szélsőjobboldali demonstráción bőrfejű és neonáci szerveződések is megjelentek a budai Várban. A Betyársereg, a 64 vármegyések, a Magyar Önvédelmi Mozgalom vagy a Skins4Skins (S4S) mellett felbukkant például egy társaság, amelynek tagjai „Blood C18 Honour, Hungary” feliratú zászlóval érkeztek.

A C18 a Combat 18 rövidítése. A „combat” csatát jelent, a „18” az ábécé első és nyolcadik betűjét jelöli: „a” és „h”, azaz Adolf Hitler. A Combat 18-at a neonáci – nevét a Hitlerjugend jelmondatából származtató – Vér és Becsület (Blood & Honour) katonai szárnyaként emlegetik. A nemzetközi hálózat helyi csoportjait Angliától Oroszországig többfelé összefüggésbe hozták már gyilkosságokkal és merényletekkel. A Combat 18-at régebben még a magyar szélsőjobboldal is vállalhatatlannak tartotta, tagjait többször felkérték, hogy maradjanak távol rendezvényeiktől.

A mostani becsületnapos szervezők ellenben csak arra figyelmeztették a jelenlévőket, hogy nem szabad nyilatkozniuk az újságíróknak. A helyszínen így nem volt lehetőségünk megkérdezni a C18 Hungary képviselőit, mennyiben pártolják a rasszizmus erőszakos formáit. Az elnevezés, a külsőségek és a szervezet blogja alapján csak abban lehetünk biztosak, hogy neonáci csapatról van szó. Ahogyan korábban a Betyársereg vezetője, Tyirityán Zsolt sem titkolta, hogy nemzetiszocialista (náci) eszméket vall. Újabban „realista jobboldalinak” nevezi magát.

„Vörös mocsok”, „kommunista söpredék”, „a liberális média patkányai” – néhány kifejezés a méltóságteljesnek minősített megemlékezésen elhangzott szónoklatokból. A szervezők ugyanakkor ügyeltek rá, hogy a rendőrségnek ne adjanak okot a közbelépésre. Tételesen tiltott önkényuralmi jelképeket nem lehetett látni, és ezúttal – szemben előző évi beszédével – Tyirityán sem dicsőítette a Waffen SS-t.

A "becsület napjának" több mint húszéves története kacifántosan alakult. A Kossuth tér, a Hősök tere vagy a Normafa is szerepelt már a helyszínek között. Volt rá példa, hogy magánterületen, a sajtónyilvánosság mellőzésével tartották meg a rendezvényt. Előfordult, hogy a bíróság jóváhagyásával a rendőrség betiltotta a demonstrációt, máskor a bíróság visszavonta a rendőrségi tiltó határozatot. Idén is ez történt....

MAMMA MIA!

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.02.20.


A mai poszt Olaszországba visz, és talán a címből is kitalálható, hogy az anyaságról lesz megint szó. Ami meglepő, hogy amennyire családközpontúak az olaszok, annyira elengedik a szülők kezét a gyermek születését követően. Éva beszámolója következik, aki egy Torino melletti kisvárosban hozta világra gyermekét. (Köszönöm neki a képeket!) A sorozat korábbi részeit itt olvashatjátok.

„Bár én programozott császárral szültem, de ezen kívül természetes szülésnél még az orvos sincs jelen, csak jól felkészített szülésznő (ha nincs baj).

Torino mellett lakom egy kis faluban (régen a Nagy városban), Torino mellett szültem. Torinóban van egy híres-neves, csak szülészetre specializált kórház, a hozzá tartozó szintén híres gyerekkórházzal.

Ha nagy a baj, vagy problémás a terhesség, akkor ez a kórház ajánlott. Sokakat megkérdeztem, tapasztalat, stb., de a legtöbben azért erre a kórházra azt mondták, kicsit olyan mint a „vágóhíd”, mivel annyian vannak, hogy szinte futószalagon megy a szülés. Úgyhogy én úgy döntöttem, hogy nem ezt választom.

A faluban van egy kedves szülész-nőgyógyász, aki ráadásul nem csak magánúton, de kórházban is dolgozik a szülészeten. Azért is választottam őt, mivel este 19 után, vagy hétvégén is fogadott, mivel itt az irodai munka általában 9-18-ig tart.

A vizsgalat díja a többihez képest nem volt sok (70 euró), és minden hónapban ekográfiát is csinált (egy főorvosnál a 250-et is elérheti ekográfia nélkül).

Ha nem a magánutat választja az ember, akkor vannak az un. consultoriók (rendelők), ahol általában szülésznők (ritkán orvosok) vizsgálnak ingyen, periodikusan.

Vissza az orvoshoz! Amikor megállapítja a terhességet, ad egy ún. terhességi naplót, amiben beutalószerű papírok vannak, például a vérvételről, Down-kór szűrésről, stb., hetekre lebontva. Ezek ingyenesen igénybe vehetők..."...

ÁTVERTÉK AZ EU-T - STADIONPROGRAM LETT A SPORTTÁMOGATÁSBÓL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BERNAU PÉTER, HARGITAI MIKLÓS
2018.02.20.

Ebben az évben kap új otthont a Diósgyőr (az átadás tervezett időpontja február 2. volt, amit nem sikerült tartani), a Videoton és a Vasas. Utóbbi két klub esetében nyáron kell elkészülni az ütemezés szerint, tehát ezek a csapatok csak a 2018/19-es szezonban játszhatják ismét saját stadionjaikban a hazai mérkőzéseiket. A másodosztályban a Cegléd, a Kisvárda és a Budaörs avathat új létesítményt, összesen 5 milliárd forintért.

Amikor az Európai Bizottság 2011-ben megállapodott Magyarországgal a tao-programról, a (Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője által megszerzett) jóváhagyó levélben az alábbiakat rögzítették: „A program fő célkitűzése az, hogy a polgárok sporttevékenységekben való részvételének növelése révén fejlessze a sportkultúrát és a testnevelést, javítsa a polgárok egészségét, és ösztönözze a testmozgást.” A Bizottság azt is igyekezett kizárni, hogy az állam olyan fejlesztésbe fogjon, amelyet a piac (a magánszektor) magától is megvalósítana: „Az Ellenőrző Szervezet például ellenőrizni fogja, hogy az új létesítmények építését indokolja-e az, hogy az ilyen szolgáltatások hiányoznak az érintett területen/régióban, és nem lehet őket a meglévő létesítmények korszerűsítésével biztosítani.” Csakhogy az ellenőrzések sokszor elmaradtak.

Ha ez az ellenőrzés ténylegesen megvalósult volna, nem fordulhatott volna elő, hogy a vidéken épült stadionokhoz – most éppen Szombathelyen a Haladáséhoz, Diósgyőrben pedig a DVTK-éhoz – nem találnak üzemeltetőt (hiszen ha egy létesítmény piaci rést tölt be, akkor nem jelent problémát az üzemeltetése). Az újonnan épült stadionok közül a debreceninél még közelítőleg sem valósult meg az az uniós előírás, hogy a saját bevételnek el kellene érnie a teljes üzemeltetési költség és az amortizáció 50 százalékát: az árbevétel jellemzően az értékcsökkenés tizedét sem fedezi. Felcsúton, illetve az MTK-nál az említett adatokat nem hozták nyilvánosságra, holott azoknak az Európai Bizottság előírásai alapján fönt kellene lenniük a klubok honlapján (a titkolózás arra utal, hogy nekik sem akad sok büszkélkedni valójuk a bevételekkel)...