2018. április 13., péntek

ELJÖTT A HIÉNÁK KORA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2018.04.13.


Gyászolok én is, mint mindenki más, aki reménykedett a változásban. Nem vártam csodát (szerintem a többség nem várt ilyesmit), csak reményt, hogy meg lehet törni a kiteljesedőben lévő diktatúrát, meg lehet gátolni a teljes kiépülését egy olyan rendszernek, amilyenre talán még nem volt példa Magyarországon. Nem a kormányváltásban bíztam – azt legfeljebb csak reméltem csendesen -, de abban igen, hogy nem lesz többségük, nem lesz kétharmaduk.

A remény elveszett és ez fájdalmasabb, megrázóbb, mint bármi más. Ahogy sokan mások, én sem hiszem el, hogy valóban ez volt az ország döntése. Nem hiszem el, hogy nem csaltak. Véleményem szerint csaltak, mert nem volt más választásuk, egyszerűen nem bukhatták a teljhatalmat. Az informatikai rendszer anomáliáit mindenki tapasztalhatta. Aki nem hisz a csodákban – én nem hiszek – az minimum gyanakszik. És meg is van minden okom a gyanakvásra. Amelyik kormány egészében és tagonként is nyolc éve szemrebbenés nélkül hazudik bele az arcunkba, az miért éppen a választással kapcsolatban ne hazudna? Hiszen az eredményen az életük múlik, azért futottak és futnak most is. Ha választani kell, hogy csalnak, vagy börtönbe mennek, ugyan mit fognak választani? Na ugye.

De mindentől függetlenül ez van és kötve hiszem, hogy ezen lehetséges változtatni. Ki vizsgálná ki, ki tenne feljelentést, ki hozna döntést? A fideszes rendőrség, a fideszes ügyészség, a fideszes bíróságok valamelyike? Ezt a rendszert választással megdönteni már nem lehet. Nem engedhetik meg maguknak. És abban, hogy ennyire csak az ő akaratukon múlhasson minden, hogy a választópolgárok akarata ne érvényesülhessen, de még csak a választás tisztasága se lehessen kétségtelen, az ellenzéki pártok szorgos munkája, vagy éppen szorgos semmittevése is nagyon kellett.

Ugyanis nem az történt, hogy a társadalom döntő többsége el akarta ezeket zavarni. Nem. A társadalom jókora hányada azt akarja, hogy maradjon a Fidesz. És pont az a réteg ragaszkodik foggal-körömmel ezekhez, amelyik réteget pontosan ez a maffiakormány tartja nyomorban, tudatlanságban, kiszolgáltatottságban. Nem véletlenül, nem azért, mert ennyire amatőrök. Nem. Nagyon is tudatosan. A tájékozatlan, a napi életbenmaradásért küzdő, a közmunkától és a fideszes polgármestertől függő ember nem lát többet, mint ami körülveszi. A köztévét nézi, mert csak az jut el hozzá. Vagy az sem. A megyei lapokat olvassa, mert csak az jut el hozzá. Vagy az sem. De a választás előtt a kiló krumpli, az üveg étolaj, a párezer forint eljut hozzá. És azt a Fidesz adja, mert a Fidesz figyel rá, törődik vele. Ezért a Fideszre kell szavazni. És a Fidesz megvédi őt és családját a gyilkosoktól, erőszaktevőktől, akiket nevezhetünk migránsnak, sorosgyörgynek, piréznek vagy bárminek, de a tudatlanság mindig együtt jár a félelemmel és a kiszolgáltatottsággal. Ha a Fidesz azzal kampányolt volna, hogy a villámlás isten büntetése, de ők meg tudják védeni ezeket az embereket a villámcsapástól, akkor is rájuk szavaztak volna, mert azt is elhitték volna.

A Fidesznek elemi érdeke, hogy ez a réteg továbbra is nyomorban és tudatlanságban maradjon, sőt, szélesíteni kell ezt a tábort.

Az ellenzéki pártok feladata éppen az lenne, hogy csökkentsék a tudatlanságot és kiszolgáltatottságot, hogy megpróbálják ellensúlyozni a tájékozatlanságot, hogy érthető, emészthető módon megfogalmazott programot hirdessenek a leszakított régiókban élőknek. Ezt nem lehet megtenni sajtótájékoztatókon, mert az ezekhez az emberekhez nem jut el, de ha eljutna, akkor sem értenék...

HOGYAN TOVÁBB?

KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG
Szerző: Informatikus
2018.04.13.


Íme az előzmény...

Az ország túlnyomó többségét egyszerűen lesokkolta a vasárnapi eredmény, a legtöbben külföldre vagy depresszióba menekülnek, az ellenzéki pártok a padlón vannak, vezetőik sorban mondanak le, a maradék független sajtó az utolsókat rúgja. Éppen ez volt a céljuk, hogy fogadja el mindenki, törődjünk bele, hogy itt ők az urak, és mindenki másnak kuss a neve.

Csakhogy! A legtöbben pontosan érzik, tudják, hogy itt valami nagyon nem stimmel. A legtöbben tisztán látják, mivel állunk szemben: egy gátlástalan, elképesztően hatékonyan szervezett, 8 év alatt az állam valamennyi intézményét a hűséges katonáival megszálló bűnszervezettel, diktatúrával. Mindenre elszántak, körömszakadtukig védeni fogják a hatalmukat, a zsákmányukat. Csak teljes összefogással győzhetők le! Mégpedig most azonnal, vagy soha. A magyar nép elképedve nézte végig az elmúlt 4 év ámokfutását, rengeteg keserű csalódást megélve, egyetlen reménye az volt, hogy a szabad választáson elkergeti majd hazug és korrupt kormányát. Ezt a reményt látszik most elveszíteni, méghozzá végképp. Ha most még ezt az utolsó békát is lenyeljük, ha beletörődünk, hogy márpedig ez így természetes, elcsalhatják még a választásokat is következmények nélkül, akkor már semmi nem állíthatja meg őket a továbbiakban. 4 év múlva, 8 év múlva is véletlenül pont annyit mutatnak majd a számok, amennyi szükséges nekik. És kontroll nélkül uralkodhatnak felettünk egészen az Orbán-Tiborcz klán kihalásáig. Ezt akarjuk?

Már szerveződik a forradalom hétvégére, ez maradt az utolsó reménye azoknak a magyaroknak, akik nem szeretnének külföldre menekülni még ebben a helyzetben sem. Szimpátiával figyelem, drukkolok nekik, de nagyon kérem a szervezőket, tanuljanak az előző próbálkozások hibáiból, különben ugyanarra a sorsra jutnak: elfárad és elhal az ellenállás mozgalma. Óriási tömeg várható, óriási a szervezők felelőssége! Az elmúlt 4 évben háromszor is ott volt a kormány torkán a kés, mindháromszor elég volt a kritikus tömeg nagysága és dühe, hogy eredményt lehessen elérni (először az amerikai kitiltás és netadós tüntetéshullámon, aztán a Pukli-féle tanártüntetésen, majd a CEU volt a harmadik apropó). Hogy nem sikerültek (pontosabban az első elért valamit, a netadó visszavonásával azonban le is szerelték az elégedetlenséget), nem az emberek elszántságán, hanem nagyrészt a szervezők hibáin múlott. Ezért a következők a javaslataim a szervezők felé:...

SIMICSKA FIÁVAL JÁRT BÖLCSIBE, LMP-S MILLIÁRDOS LETT BELŐLE - UNGÁR PÉTER PORTRÉJA

ZOOM
Szerző: LENGYEL TIBOR, ÁBRAHÁM AMBRUS
2018.04.13.


Nincs NER-pufidzsekije, milliárdja viszont annál több. A CEU-n tanult, megfordult a Fidelitas-nál, végül az LMP-ben kötött ki. Azt várták tőle, hogy megnyitja a párt előtt a budai úri szalonok ajtaját, de ez nem sikerült. Manapság pedig a Magyar Nemzet megmentőjeként szerepel a hírekben.

A május 7-én megalakuló új parlament legfiatalabb képviselője lehet Ungár Péter LMP-elnökségi tag, aki még nincs 27 éves, hiszen 1991. június 10-én született. Ekkor Orbán Viktor már egy éve parlamenti képviselő volt, viszont az utolsó szovjet katona csak 9 nappal később hagyta el Magyarországot.

Ungár a nyolcfős LMP-frakció tagja lesz. És talán sajtómogul is. Legalábbis legújabban a Magyar Nemzet megmentőjeként lép fel.
Milliárdos vagyon örököse lett

A Zoom.hu számításai szerint édesanyjával, a 12 éve még Orbán ismételt hatalomra kerülésének lehetőségét elvető, azóta a Fidesz-elnök lelkes támogatói körébe újra visszataláló Terror Háza-igazgató Schmidt Máriával közös családi cége révén Ungár Péter milliárdos vagyonnal bír. 2006-ban elhunyt édesapja, Ungár András tetemes örökséget hagyott hátra – ezért is tehetett Ungár Péter vételi ajánlatot a Magyar Nemzet-médiacsoportra, a részletekről hétfőn tárgyalhat Simicska Lajossal.

Halálakor Ungár András a Budapesti Értéktőzsde egyetlen ingatlanpiaci cégében, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF Nyrt.) részvénytársaságban volt meghatározó szereplő. Ezt a vagyonelemet örökölte meg a család: felesége, Schmidt Mária és a két gyermek Anna, valamint Péter. Hosszú részvényesi csűrés-csavarás után mára odáig jutott a történet, hogy a hármójuk által birtokolt Pió-21 Kft. lényegében teljesen bekebelezte a BIF Nyrt.-t.

A cégnek közvetve és közvetlenül 71,55 százalékos tulajdonrésze van a BIF-ben, ezt kiegészíti még mintegy 18,83 százaléknyi sajátrészvény. Ezen felül van a Budapesti Értéktőzsdén forgó 9,62 százaléknyi közkézhányad.

Ungár Péternek az utóbbi évek nagy részvénypiaci machinációja után közvetlenül a BIF-ben akad egy 3,06 százalékos, valamint a Pió-21 Kft.-ben 16,7 százalékos részesedése.

Utóbbiak, a tőzsde oldalán fellelhető adatok és a cégpapírok, valamint a BIF Nyrt. pénteki 1930 forintos részvényárfolyama alapján –kalkulációink szerint – a fiatalember vagyona csaknem 7,4 milliárd forintra tehető...

MINDEN NAGYON SZÉP, MINDENNEL MEG VAGYUNK ELÉGEDVE

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: PETÉNYI JUDIT
2018.04.13.


A szavazás másnapján a következőket tettem fel a Facebookra: “Őszinte részvétem Magyarország lakosainak. A temetésre nem megyek el”. Nem hittem volna, hogy annyi reakciót kapok, mint ami mégis bejött, de egy valami feltűnt: azok, akikről tudtam, hogy valóban hasonlóan éreznek és valóban gyászolnak, nem írtak semmit, vagy csak éppen hogy jelezték, hogy még léteznek. Pedig ismerőseimnek több, mint a fele szenved a jelenlegi helyzettől, de már a családjuk békéje, (békében hagyása) a megélhetésük biztosítása miatt nem nyilatkozhatnak évek óta.

Akik írtak viszont, azok kikérték maguknak, hogy beleszóljak abba, ami Magyarországon történik. Ott igenis béke és nyugalom van, az ország virágzik és csak a migránsoktól kellett tartani, amíg Orbán kézbe nem vette az ügyet. Most aztán megint biztonságban vannak egy darabig. Taps, függöny, vastaps, ráadás.

Volt olyan, aki azt hitte, hogy gúnyolódom és megkért, hogy innen Kanadából hagyjuk békén a magyarországi lakosokat.

A meglepő az, hogy akik ezeket írták, azok nem megkövesedett narancsisták. Egy ismerősöm írta néhány napja, hogy az igazi Fideszes alól kilophatják a széket is, akkor is hívő marad. Ez már csak így van, így kell az ilyen barátokat elfogadni. Vagy kinyomni a barátok közül, de az nem én lennék.

Ezek viszont csak egyszerű emberek, akik nem fordítanak sok energiát arra, hogy megalapozzák és felvállalják politikai hovatartozásukat, mindent megfontolva véleményt alkossanak. Jól alkalmazkodnak a környezethez és eszük ágában sincs vitatni a Tisztelt Kormányzó Úr szavait. Ők megtalálják a kiskapukat és elevickélnek a szabályozások rései között. Gerinc? De hiszen rugalmasnak kell lenni, mint a kígyónak, ami igenis gerinces állat, csak éppen nem tud lábra állni!

Kertész Ákos genetikailag alattvalónak nevezte ezeket a magyarokat. Az elmúlt napokban olvastam birkák országáról, falvak elbutulásáról, magyarok elhülyüléséről. S ezek közül csak Kertész Ákosnak kellett eltávoznia az országból. Persze ő is beleesett két óriási csapdába. Egyik, hogy általánosított, a másik pedig az volt, hogy csak ostorozott. Mind Kertész Ákos, mind a csúfolódók ha gyakorlott szülők lennének, tudnák, hogy megbélyegzéssel, kigúnyolással nem, csak jó példával lehet hatni a gyerekekre. Bátorítva, erősítve, támogatva őket. Tízmillió vagy tizenötmillió magyarból, ki melyiket szereti, most is csak 2,5 millióan szavaztak a FIDESZre, de ez a szám is kérdéses...

MTVA-S ÚJSÁGÍRÓ: A KÖZMÉDIA EGYÉRTELMŰEN HAZUDOTT A KAMPÁNYBAN

444
Szerző: ALBERT ÁKOS
2018.04.13.


A magyar közmédiáról közölt cikket pénteken a brit Guardian. A lap újságírója az MTVA több munkatársával is beszélt, akik brutális kormányzati befolyásról számoltak be, és maguk is meglepődtek azon, mennyire hatásos az általuk közvetített kormányzati propaganda.

A lap felidézte, hogy a kormánypártok kétharmados többséggel nyerték meg a vasárnapi választást, és azt is, hogy az EBESZ megfigyelői ezután közölték, a megfélemlítő és idegenellenes retorika, a média elfogultsága korlátozta a választók tájékozottságát, a közmédia hír- és véleményműsorai pedig egyértelműen a kormánykoalíciónak kedveztek.

A lapnak nyilatkozó médiamunkások azt mondták, a közmédia a menekültekkel kapcsolatban a negatív történetekre fókuszált, a bűnözéshez és a terrorizmushoz kötötte őket. Külön kihangsúlyozták, hogy a választás napján az M1 úgy hivatkozott a németországi Münsterben történtekre (amikor egy német férfi a tömegbe hajtott az autójával), mintha az egy iszlamista terrorista támadás lett volna.

“Soha nem tapasztaltam ilyet, még az MTVA-nál sem: ez egyértelműen hazugság volt” - mondta az egyik médiamunkás.

A cikk röviden ismertette, hogy a kormány két hangsúlyos üzenettel kampányolt: azzal, hogy milliónyi veszélyes migráns vár arra, hogy beléphessen Magyarországra, és azzal, hogy Soros György, Brüsszel és magyar ellenzék külföldiek beengedésével pusztítaná el az országot. Ezeket az üzeneteket pedig a tévén keresztül és a közterületekre kihelyezett plakátok ezrein keresztül terjesztették.

“Úgy gondolom, hogy ez megteremtette a félelem atmoszféráját” - mondta a közmédia egyik munkatársa. A tévében például rendszeresen olyan felvételeket mutattak Budapesten sétáló menekültekről, amelyek még 2015-ben készültek. “A tolerenciát rendszeresen kritizálni, a bevándorlásellenes retorikát pedig az egyetlen érvényes véleményként bemutatni” - tette hozzá.

Mindezeknél súlyosabb azonban, hogy a közmédiás újságírók szerint a bevándorlásellenes üzenetek közvetlenül a kormánytól érkeztek.

Ha pedig valaki egy Orbán Viktorral kapcsolatos sztorin dolgozott, ahhoz külön kulcsszavakat küldtek neki, amelyeket használnia kellett.

Sokszor teljes sztorikat diktáltak le nekik telefonon keresztül olyan emberek, akikről azt sem tudták, kicsodák.

Az újságírók szerint a kormánykritikus magyarokkal - például Gulyás Mártonnal - szembeni karaktergyilkosságokhoz egyenesen a Miniszterelnökségtől kapták a támpontokat...

A KÖRÜLTEKINTŐ ÓVATOSSÁGRÓL

JÓREGGELT EURÓPA 
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.04.13.


Úgy tudom, az általam most idézendő portál nem állampárti (azt nem mondom, hogy baloldali, mert a mi szép országunkban ez a fogalom nem értelmezhető.

A cím: "Választási csalás? Csak óvatosan"
Az aláírás: egy név és alatta a foglalkozása, politológus.

Bocsánatot kérek mindenkitől, aki úgy véli, előítéletes vagyok, mert ez esetben a gyanú nem alaptalan - nem bírtam végigolvasni a cikket. Két dolog miatt. Egyrészt ha néhány nappal a magyarországi "választás" után egy ilyen címet meglátok, felfordul a gyomrom. Másrészt ha ehhez hozzátevődik egy olyan foglalkozás, amitől legjobb esetben is - amikor virágos jókedvemben vagyok - elmosolyodni tudok, akkor tényleg még az is szép tőlem, ha az illető írásba csak bele-belenézek. Az kétségkívül menthetetlen, ha ilyen felületesség után még véleményt is mondok. Úgyhogy nem teszem. Csak azt szeretném kérni szépen, hogy ezeket a dolgokat ne tessék csinálni. Nem kell az egész család helyett tárgyilagosnak lenni úgy, hogy közben a tárgyat nem tetszik ismerni. Elmondjam még egyszer? Ezt a választási csalást nem úgy csinálták, hogy utána Mari néni legyinthessen, mennyire unja már ezeket a módszereket. A végeredmény adott, az odavezető körülményeket ismerjük. Nem szükséges óvatoskodni, mert vehemensebb olvasóból ezzel csak azt az indulatot tetszik kiváltani, ami egy kérdéssel kezdődik: mennyit fizet a fidesz egy ilyen cikkért? Amíg nincs megfejtés, nem kell összevissza dumálni, legkevésbé jót feltételezni egy bagázsról, ami soha a fennállása óta nem tett semmi mást, csak rosszat, csak olyat, amivel iszonyatos károkat lehet okozni. Úgyhogy ha szabad kérnem, ezeket ne, jó?
...

MIÉRT HALOTT ORBÁN NEMZETÁLLAMI MESÉJE?

ÁTLÁTSZÓ - DO TOHO BLOG
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2018.04.13.



Tartja magát a közvélekedés a magyar közéletben, miszerint Orbán Viktor politikai projektje azért működik, mert jól ismeri és érzi a nemzetállami narratíva nélkülözhetetlen toposzait, és ezeket bátran használja. De mi van akkor, ha a nemzetállami modell felett elrohant a történelem, és az orbánista elképzelés valójában a vesztes oldalra szorítja a magyar nemzetet és Magyarországot?

Megszűnésre vannak ítélve a nemzetállamok, írja az indiai származású Rana Dasgupta a Guardianben. A folyamat valószínűleg nagyon fájdalmas lesz, és meghatározhatja az egész 21. századot, de szükségszerű, mert a nemzetállamok ma már csak mesterséges lélegeztetésnek köszönhetően működnek, még ha ezt nehezükre is esik bevallani.

A nemzetállam konstrukciója európai találmány, amely a harmincéves vallási háborút lezáró vesztfáliai béke (1648) után született meg. Ez a békeszerződés akkor elismerte az újonnan születő államok szuverenitását és határait. A 18. században, a Francia Forradalom után, a nemzetállam az “isteni királyság” helyettesítésével valóban szuverénné vált. A 20. században, a nagy birodalmak – mint például az ottomán birodalom – és a nyugati típusú kolóniák megszűnésével ez a nemzetállami modell végül elterjedt az egész világon.

Csakhogy a nemzetállami koncepció valójában nagyon kevés helyen működött a helyi lakosság érdekében – az európai és az észak-amerikai kontinens inkább kivételeknek számítanak. A nemzetállami elképzelés Afrikában és az arab világban ugyanakkor elképesztő szenvedést, polgárháborút és kegyetlen zsarnokságot hozott el.

Az ENSZ létrejötte többek között azt a célt is szolgálta, hogy biztosítsa a világbékét, megakadályozza a háborúkat a különböző nemzetállamok között. De ez csak részben sikerült. Például 1989 óta a háborúk mindössze öt százaléka robbant ki államok között. Ezzel szemben a háborúk többsége országokon belül következett be, kilenc millió ember életébe került, és hatvanöt millió ember vált menekültté, hagyta el hazáját.

Belátható: ez a fejlemény nem túl meggyőző a nemzetállami modellre nézve, amelynek korszaka, az indiai szerző szerint, véget ér. A gazdaság és az információs világ globalizációja kihívás elé állította a nemzetállamok szuverenitását is. Még néhány évtizeddel korábban is a nemzetállamok rendelkeztek gyakorlatilag minden hatalom felett – szervezték a nemzetgazdaságot, irányították a pénzmozgást, információs monopóliumok volt – ennek a világnak azonban vége.

A Google és a Facebook átvette az irányítást, ezek a platformok ma a társadalmi valóság fő szervezői, de átvették az államoktól a térképkészítés és az ellenőrzés monopoliumát is. A digitális pénznemek ma már a pénznyomtatás állami monopóliumát támadják.

A különböző kormányok nem urai a nemzetállamoknak. A pénztőke ma adóparadicsomokban köt ki, és ez a hatalmas anyagi kár mellett elképesztő méretű erkölcsi károkat is okoz. Emlékezzünk: nem is olyan régen még mindenki egyetértett abban, hogy az állami pénzek kiszervezése morálisan elfogadhatatlan cselekedet.

Ma az adókikerülés a vállalkozás egy általánosan elfogadott formája. Például az Apple pénzügyi tartalékainak 94 százaléka különböző adóparadicsomokban landol. Ez esetükben mintegy 250 milliárd dollárt jelent, amely összeg magasabb, mint a brit kormány és nemzeti bank tartalékainak összessége...


"HA KELL, KÉSLEKEDÉS NÉLKÜL LÖVÜNK" G. FODOR GÁBOR A MANDINERNEK

MANDINER BLOG
Szerző: COPF ÁRON
2018.04.13. 


„Harcosok vagyunk, ez nem szégyen”, és „ha kell, akkor késlekedés nélkül lövünk” – mondja G. Fodor Gábor politikai gondolkodó, a 888 főszerkesztője a Mandinernek. GFG szerint az ellenzéki sajtó valójában politikai mozgalom; a centrális erőtér köszöni, jól van; a kétharmad pedig azt üzeni, hogy „a kampány pontosan úgy volt jó, ahogy volt”. Interjúnk.

A CIVILSZERVEZETEK NEM FÉLNEK, PEDIG OKUK LENNE RÁ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.04.12.


A Figyelő által listázott civilszervezetek egységesen utasítják vissza a zsidók listázására emlékeztető eljárást. A szervezetek többsége jelezte, hogy tevékenysége nyílt, átlátható és törvényes, a kormánypárti Figyelő listázását pedig nem egy újság túlkapásának, hanem a kormányzat civilek ellen indított háborúja részének tekintik. Amiképpen az is.

Az látszik, hogy az ellenzéki pártok a parlamentben totális kontroll alatt vannak, és nem jelentenek az Orbán-rendszerre valós veszélyt. A civilszervezetek és a maradék sajtó áll a totális diktatúra útjában. Ezért a felszámolásuk biztosra vehető, eldöntött tény. A probléma az, hogy ezt még maguk a civilszervezetek sem veszik elég komolyan, és nem tudni, hogy mit csinálnak akkor, ha ez megtörténik.

A NER alaplogikája a demokrácia látszatába csomagolt diktatúra, ezért nem kell attól tartani, hogy a 20. századi diktatúrák eljárásának megfelelően majd egy tollvonással betiltják, esetleg kommandóval támadják meg őket. A csalással megszerzett abszolút hatalom birtokában hoznak látszólag törvényes keretek között olyan jogszabályt, amely látszólag nem a civilek megsemmisítését célozza, viszont azt eredményezi.

Soros György és a külföldi politikai befolyás megállítása a deklarált cél, és a Stop Soros-törvény valamilyen verziójával lehetetlenítik el és végzik ki a civil szervezeteket. A Figyelő példát eljárására reagálva minden civilszervezet jelezte, hogy változatlanul végzik a társadalmilag hasznos munkájukat, de kérdés, milyen terveik vannak arra vonatkozóan, ha azt a hatalom törvénytelennek minősíti.

A legnagyobb baj, hogy a társadalom szolidaritására nem nagyon számíthatnak, mert nem ismert a munkájuk annyira, hogy az ellensúlyozhatná az ellenséges és hazug propagandát. A listázás olyan civil embereket érint, akik humanitárius segítséget nyújtanak, akik jogilag elemeznek döntéseket, helyzeteket, nem kommandós kiképzést kaptak. Nem antifasiszta földalatti szervezetekben szocializálódtak, hanem egy jogállamban, és az alapvető jogaikat gyakorolják. Nagy kérdés, milyen mozgásterük marad egy betiltásra irányuló törvény után.

Ha a civilszervezeteket akármilyen formában felszámolják, a maradék szabad és független sajtót kivégzik, gyakorlatilag totális diktatúráról beszélhetünk, még akkor is, ha formailag létezhetnek minden tényleges szereptől megfosztott pártok és a demokratikusnak álcázott, de a hatalom kezében levő intézmények. A társadalom totális kontroll alá kerül. S mivel önmagát korlátozni képes diktatúrát még nem találtak fel, ez nem végállomásnak, hanem az utolsó akadályok eltávolításának tekinthető.

A listázásnak egyedül Gulyás Márton nem tulajdonított jelentőséget, mondván hogy az csak a szokásos szájalás, amit a kormány folytat. Szerinte nem szabad erős szavakat használni, mint például a fekete alapon fehér betűkkel megjelent cikk “halállistának” mindősítése, mert szerinte elkopnak a szavak, és amikor tényleg szükség lenne rájuk, már senki nem figyel rájuk. Gulyás Márton azért téved, mert ezekre a szavakra most sem figyel senki, és nem azért, mert elkoptak volna. Abban is téved, hogy a kormány csak szájal.

Közöljük néhány érintett reakcióját, amely jól érzékelteti ezeknek a szervezeteknek az önállóságát és a társadalmilag hasznos, valódi tevékenységét...

A NEMZETÁLLAMOK AKKOR IS BUKÁSRA ÁLLNAK, HA A MEGMENTÉSÜKRE FELESKÜDÖTT NACIONALISTÁK SORRA NYERIK A VÁLASZTÁSOKAT

444
Szerző: MAGYARI PÉTER
2018.04.13.


Rana Dasgupta Nagy-Britanniában született, indiai származású író, aki két novelláskötete után mostanában esszéket és könyveket ír a globalizáció hatásairól. A múlt héten egy hosszú írással jelentkezett a Guardianben, a nemzetállamok széteséséről, és az ebből következő problémákról. Általában is érdekes írás, és különösen érdekes magyar szempontból, hiszen Orbán Viktort és politikáját fontos példaként említi elméletei 
alátámasztására.

Dasgupta szerint azért erősödnek az USA-ban és Európában a bevándorlással rémisztgető politikusok, mert a kormányok hatalma drámaian csökken, és ezért pótcselekvésekkel kell bizonyítaniuk a politikusoknak, hogy tudnak még valamit tenni az emberekért. Mivel a hétköznapi élet szervezésében a globális cégek kezdik átvenni az irányítást, ezért a politika cselekvési tere annyi az maradt, hogy az állampolgárságot és a nemzethez tartozás élményét felértékelik a választóik előtt, és utána előadják, hogy ezeket megvédik nekik.

Jönnek fel a nemzetiek mindenütt

Tanulmányát azzal kezdi, hogy végigveszi, mennyire megerősödtek az USA-ban és Európában is az elitellenes, a liberális demokráciát megkérdőjelező, a nemzetközi szövetségi rendet elutasító erők: Brexit, Trump, AfD, olasz választások stb. Ezzel párhuzamosan a demokratikus világ peremén egyre radikalizálódnak az autokrata vezetők: Erdogan és Putyin háborúkat indítanak; a mianmari, az indiai és a magyar kormány az etnikai-vallási tisztaság megőrzésére építi politikáját; és van ahol az ország vezetői átírják a törvényeket, hogy szinte teljhatalomhoz jussanak (Ruanda, Kína, Venezuela, Thaiföld, Fülöp-szigetek).

Dasgupta szerint minden érintett országban a demokráciát féltők ezeket hazájuk problémájaként élik meg, és általában úgy vélik, hogy a jogállamot romboló vezetőik gátlástalanságából fakadnak a gondjaik. Látják ugyan, hogy létezik egy világtrend, amiben Trump, Putyin és Orbán sok tekintetben ugyanazt mondják – írja Dasgupta – , de alapvetően saját megoldásokat keresnek a saját problémáikra.

Pedig Dasgupta szerint mindenütt ugyanaz a probléma jelentkezik, és e probléma miatt lettek sikeresek mindenütt a hasonló választ adó autoriter hajlamú vezetők.

A probléma szerinte az, hogy a nemzetállamok kormányai képtelenek már kezükben tartani az irányítást, mert a hétköznapi életet eldöntő dolgok jelentős része a fejük felett dől el.

Ám az emberek a 19. század óta abban élnek, hogy a dolgokat otthon, nemzetállami szinten kell és lehet megoldani. És ez ahhoz vezetett, hogy a nemzetállam feltámadását, az új nacionalizmust hirdető erők váltak népszerűekké. Ők elő tudják adni, hogy képesek érdemben csinálni valamit, míg a régi elit inkább csak apró korrekciókat tudott tenni, és látva a valódi korlátaikat még csodát sem ígértek.

A nemzetállamok valódi hatalmának eltűnésére így a válasz a nemzetállami mítosz erősítése lett: falakkal, kerítésekkel, nacionalizmussal, idegen-ellenességgel, a szuverenitás követelésével. A szerző szerint ezek már csak utóvédharcok, de akár a 21. század végéig is eltarthatnak...

KAMPÁNYGÓLEM

HUPPA BLOG
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.04.13.


Múlt vasárnap lezajlottak a választások és most már csak az eredmények kiértékelése tart? Azt maguk csak hiszik, kérem, azt maguk csak hiszik. A kampány örök, a kampány folyik, a kampány semmit sem változott, ugyanis a pártok vezetései elfelejtettek szólni az aktivistáknak, miszerint vége van, sőt az eredményt sem ismertették velük a jelek szerint.

Mondjuk ez utóbbi tényleg kockázatos vállalkozás is lett volna sok esetben. A fanatizált tömeg még a végén a szentként tisztelt vezért tépi szét, ha kiderül, hogy a csatának vége. És úgy ért véget, ahogy.

Ne feledjük, az idei (dehogy csak idei, jobb, ha úgy fogalmazunk: legutóbbi) kampányban annyi negatív indulatot, érzelmet vetettek be minden oldalon, mint még soha, és ez a sok démon nem fog majd parancsszóra visszabújni a palackba, pláne, hogy senkinek esze ágában sincs kimondani ezt a parancsszót. Hiszen most kell ütni a vasat, amíg meleg, a választási eredmények valóban rengeteg kétséget vetnek fel, magam sem tagadom.

Azt viszont tagadom, hogy a kampánynak – alapos vizsgálatok után bármire is jussanak a szakértők – szerepe volt az eredményben, akármilyen is legyen az végül. Ez a gyűlöletkampány minden fél részére valójában kontraproduktív volt. De – folyik tovább, nem lehet kiszállni, egyes elemei már be is épültek a folklórba, lesz belőlük néphagyomány, ballada, esetleg táncos mulatság is.

Ott volt, ugye, a sorosozás. Régóta mondom, hogy a kormánysajtó központi irányítása pocsékabbul van megszervezve, mint az olasz hadsereg tábori nyilvánosházai az első világháborúban. A vidéki napilapok és a Magyar Idők esetében ugyan tökéletesen működik az írások transzferálása, az anyag mindig felülről lefelé és belülről kifelé folyik, ritkán csúszik be gikszer, de a többi kormánymédiumnál hiányzik egy biztosíték. Éspedig az, ami a túlbuzgó seggnyalás ellen védene. A magukat a kormány oszlopainak tartó tintakulikat semmi sem akadályozza meg abban, hogy minden kérés és megrendelés nélkül írjanak – természetesen a kormánypolitika szellemében! – valami botrányos marhaságot, ami aztán forgószélként végigsöpör a sajtón. Sőt, rossz esetben még politikai ügy is lesz belőlük.

A kampány végével napokra eltűnt a migránsozás és a sorosozás az alaposabban irányított kormánylapokból, valószínűleg Orbán Viktor csodát tett és mellesleg, mintegy titokban megoldotta a Közel-Kelet valamint a harmadik világ összes gondját, sőt, Sorossal is kibékültek egy latte mellett. Ja, nem. Csak éppen ez az eszköz nem kellett már a kormánynak semmire, így el is engedte. Erre fel a Figyelő tegnap közli a Soros-listát: ráadásul semmi új nincs ebben a listában, csak azok csodálkoznak rá, akiknek a politikai memóriája gyengébb az átlagos aranyhalakénál, ugyanis a kampány alatt még Orbán Viktor nevezte meg ezeket a civil szervezeteket és tagságukat, vezetésüket „sorosbérencként” csak ő nem tartott névsorolvasást.

A Figyelő túlbuzgó munkatársa most megtette...

1, AZAZ EGY DARAB BAZINAGY ELLENZÉKI PÁRT KELL - AMI A KÖVETKEZŐ VÁLASZTÁSOKIG FELÉPÍTVE FEL TUDJA VENNI A HARCOT A KORMÁNYPÁRTTAL (VÉLEMÉNY)

24.HU - POSZT ITT
Szerző: TOMPA IMRE
2018.04.13.


Mindig meghat, ahogy sorban állnak az emberek szavazni. Hogy komolyan veszik állampolgári kötelességüket. Őket sajnálom leginkább, akik a választás napján hosszú órákig sorban álltak, ezrével és tízezrével, mert feltámadt a remény, hogy el lehet söpörni a NER-t, és Hódmezővásárhely (és Simicska Luí bombái) felélesztették a reményt, és

minden idők legizgalmasabb és legmulatságosabb kampányává tették ezt a néhány hónapot.

A feléledő remény vitte el szavazni a NER ellen szavazókat, és visszajött pár hétre, és egy napfényes tavaszi délelőttre az a boldogság, ami a négyigenes népszavazást és az első kampányt jellemezte. Ami után volt pár jó évünk, pár européer, liberális év, rövid közjáték, itt mindig rövidek az européer évek, amikor még azt hittük, hogy minket is befogad az Európa-ház, és vidám és virágzó hely leszünk, nem az állampárti NER szabályozta autoriter, félperiferiális, csüngőhasú, szokásos komcsi, (nyilas), mucsai vacak.

A NER, ami befelé a társadalom megosztását, a gyűlölet felkorbácsolását, tudatos hazugságokkal való kampányolást, a beáramló uniós pénzek állami szinten szervezett lerablását, az ismét újratermelődött hárommillió koldus semmibevételét jelenti, kifelé a legobskurusabb, gyilkos diktátorokhoz való dörgölőzést, Európa gyalázását és

végső soron annak a történelmi lehetőségnek az elcsalását, amit az Európai Unióhoz való csatlakozás jelentett,

valamint a beáramló Marshall-segélynek a családhoz, egy transzvesztita jellegű gázszerelőhöz és a lojális udvaroncokhoz való átirányítását.

Ez történelmi bűn...

BARTUS LÁSZLÓ: A LISTÁZÁSTÓL A HALÁLBÜNTETÉSIG

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.04.13.


Miközben fel sem ocsúdott az ország abból, hogy egyik napról a másikra a Népszabadság után megszűnt a Magyar Nemzet, az egyik legnagyobb magyar kulturális érték, méghozzá fideszes oligarchák harcában, a Schmidt Mária kezébe került Figyelő listázza már újságok és civilszervezetek munkatársait. Ez minden, csak nem sajtótevékenység. A kettő úgy függ össze, hogy még a Magyar Nemzet is Schmidt családjába kerülhet, vissza Orbánhoz.

A sajtó ellenőrzi és nem kiszolgálja a hatalmat. A Figyelő ennél is továbbmegy, a hatalom kezére adja a “halállistát”, a kivégzendő szervezetek és a meghurcolandó emberek listáját. Elébe megy a rendelésnek, a Figyelő túlteljesít. A harmincas évek fasiszta és náci sajtójával versenyez. Az előképek ott vannak Schmidt Máriánál a Terror Házában. Mint egy horrorfilm forgatókönyvében, az élet kilépett a múzeumból.

A lista ártatlan emberek neveit tartalmazza, akiket a náci propaganda megbélyegzett. A tényleges bűnük az, hogy nincsenek a rezsim irányítása és kontrollja alatt. A hatalom nem szolgálja a népet, hanem a nép fölött uralkodik, és a civil társadalom képviselőit üldözi. Ez a tény önmagában elegendő ok arra, hogy a nép elzavarja ezt a hatalmat. A nép azonban a náci propaganda fogságában van. Ezért kellett volna egyszer szembenézni a múlttal, hogy felismerjék holokauszt előtti helyzetet, és benne egykori önmagukat.

De már a múlt is az önkényuralom kontrollja alatt van, épp a történelemhamisító Schmidt Mária kezében. Ő írja át magyar történelmet minden évforduló alkalmával, elpazarolva érte néhány milliárd forint közpénzt. A magyar embereket a saját pénzükön butítják el. Schmidt Máriának sikerült a hamisításai révén koherens fasiszta ideológiát alkotnia, amely vezeti a NER “agytrösztjének” gondolkodását, S most már ő maga áll a terror élére is.

A lista “Soros zsoldosainak” nevez mindenkit, aki jogot véd, támogatja a társadalom elesett rétegeit és egyéneit, akiket a hatalom üldöz vagy csendes halálra ítélt. Az a bűnük, hogy léteznek, és anélkül, hogy az elnyomó hatalom engedélyezte vagy maga hozta volna létre őket. A bűnük az, hogy civilkontrollt gyakorolnak a hatalom fölött, ami minden demokrácia alapja.

A sajtóból egyelőre csak az oknyomozók kerültek a listára, de a lista korántsem teljes, hisz Orbánnak kétezres listája van. Erdogannak még annál is nagyobb. Törökországban Gülen (török muszlim hitszónok), Magyarországon Soros (magyar zsidó üzletember) az ellenség, és aki nincs Orbánnal vagy Erdogannal, az velük van. Minden politikai ellenfél zsoldos. Nem véletlen, hogy Erdogan halálbüntetést szeretne, és a fideszes hívek is azt követelték már.

Putyin (a modell) ezt egyszerűen megoldja, a halálbüntetéseket ő maga hozza, és a volt munkahelye végrehajtja. Magyarország egy abszurd világ, itt az életben hagyással ítélnek halálra. Elvesznek mindent, ami az emberi élethez szükséges, így ítélnek halálra, miközben a fizikai életet (egyelőre) meghagyják. A büntetés része az is, hogy érezzék a megvetést és a kirekesztettség bélyegét is, mint a nemzet ellen dolgozó zsoldosok.

Mindehhez önszorgalomból állított össze hevenyészett listát a Schmidt Mária áltörténész propagandakiadványává züllesztett Figyelő, amely maga is a zsoldos élet egyik mintaképe. Ha vannak zsoldosok, akkor az Orbán-Mészáros-Habony média tagjai és kiszolgálói azok. Ezek fizetett zsoldosok, akik Orbán és emberei utasításait hajtják végre.

Ezzel szemben a “Soros-zsoldosnak” nevezett szervezetekről és emberekről még soha senki nem bizonyította be, hogy bármi közük lenne Soros Györgyhöz, azt leszámítva, hogy Soros György alapítványai támogathatják értékalapon bármelyiket, ahogy ehhez a támogatáshoz joga van bárkinek. Van egy nagy különbség Orbán zsoldosai és a szabad civil szervezetek között: ezek a szervezetek szabadok, önállóak és függetlenek, amelyeket ha akar, Sorosék alapítványai is támogathatnak, ha egyetértenek azzal, amit csinálnak.

Ezzel szemben Orbán zsoldosai Orbán tulajdonai, akik utasításba kapják, hogy mit is kell tenniük Orbán érdekében. Orbán nélkül nincsenek, és ha nem azt csinálják, amit Orbán és emberei mondanak, akkor ők repülnek. Ezzel szemben a lezsoldosozott civilszervezet maga dönti el, mit csinál, és azzal pályázhat különböző helyeken, a Soros alapítvány pályázatain is. Ha támogatásra méltónak tartják, támogatják. Ha nem, akkor nem támogatják.

A támogatott értékek ismertek, nyilvánosak, azok között semmi olyan nem szerepel, amit Orbán zsoldosai állítanak róla. Ezek az értékek a demokrácia, a jogállamiság, a kisebbségi lét és a kultúra alapvető értékei, amelyeket egy demokratikus állam is támogat. Különbség az is, hogy ezek a civilszervezetek nem kizárólag ezekből a támogatásokból élnek, s ha egy pályázaton nem nyernek, akkor is működnek, és akkor is ugyanazt csinálják.

Amit Orbán kriminalizál, az a szabad világ működési módja. Kultúrát, emberi jogokat, demokráciát, oktatást, kisebbségvédelmet, mint a felcsúti futballstadionnál nemesebb célokat, alapítványok, nonprofit szervezetek támogatnak. Ez a polgárok önszerveződésének alapvető joga, minden ország, nemzet, állam alapvető érdeke. Kivéve a diktatúrákat, amelyek ellenségnek tartanak mindent, ami nincs az uralmuk alatt...

SZÁJER SZERINT ELSÖPRŐ MÉDIAERŐVEL SZEMBEN KELLETT KAMPÁNYOLNIA A FIDESZNEK

ÁTLÁTSZÓ - VASTAGBŐR BLOG
Szerző: Eric
2018.04.12.


Szájer József fideszes EP-képviselő kedden egy hosszú email-ben számolt be az országgyűlési választásokról az európai parlamenti frakciótársainak és az Európai Néppárt elnökének. Megköszönte a támogatást, meg az EP-s kollégáit hülyének nézve rinyált kicsit az – amúgy nem létező – ellenzéki médiatúlerőről...

MILLIÁRDOKAT VESZNEK EL A KÓRHÁZAKTÓL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2018.04.13.


A kampányban öntötték a pénzt az egészségügybe, a választás után viszont megindult a padlásseprés: az elvonás 20 milliárdos is lehet.

Megindult a választások utáni padlásseprés a kórházakban. A főigazgatókat egy nappal a voksolás után már arról értesítették, hogy tíz napon belül fizessék be a Magyar Államkincstárnak a számlájukon parkoló, „kötelezettséggel nem terhelt” maradványösszegeket.

A kampányban még zsákszámra öntötte a pénzt a Fidesz az egészségügybe, most meg visszaszedi, amit tud. Novemberben 54,6 milliárd jutott a kórházak adósságrendezésére. Ezt követően további 7,6 milliárdot adtak egyszeri juttatásként a fogorvosoknak, majd áprilistól havi 130 ezer forinttal növelték az apanázsukat. Húsz milliárdot vitt el a költségvetési tartalékból az is, hogy az érdekképviseletek nyomására előrehozták a szakdolgozók korábban kialkudott 8 százalékos béremelését. Ez ugyanis csak novembertől lett volna esedékes.

A most célkeresztbe került tartalék úgy keletkezett: a szociális hozzájárulási adót tavaly öt százalékkal csökkentették, így a kórházaknak a tervezettnél kevesebb járulékot kellett kifizetniük az intézményekben dolgozók után. Ezt a különbözetet eddig nem költhették el, csak gyűjtögethették egy külön számlára. Ez az összeg intézményenként mára akár több százmillió, összesen pedig akár húsz milliárd forint is lehet. A főigazgatók eddig azt remélték, hogy egyszer majd azt mondja valaki: fogják, és költsék el a kórházra. Utalják át a hitelezőknek, vagy fessenek ki belőle néhány kórtermet. S miután már egy éve más utasítás nem jött, van olyan főigazgató, aki el is költötte.

Így a kórházfenntartó mostani felhívása meglehetős riadalmat keltett. A főigazgatók nem is értelmezik egyformán az utasítás szövegét: van aki szerint, ha törik, ha szakad, be kell fizetni a szociális hozzájárulási adóból összegyűlt megtakarítást. És vannak, akik úgy vélik: amíg adóssága van a kórházának, addig nincs olyan pénze, amit nem terhel kötelezettség...

A PARLAMENTEN KÍVÜLI ELLENZÉKISÉGRŐL: HÁLÓZATOSODNI!

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.04.13.


Az offline személyes kapcsolatok és a hálózatok ereje döntő lehet a mai parlamenti ellenzéket is magába foglaló Orbán-rezsimmel szembeni ellenállásban. Vissza kell térni a FB előtti világba, részint mert kevésbé monitorozható, részint mert éppen az alapos személyes ismeretség és a bizalom az első a lehetséges lépés az új ellenzék megformálódása felé. A parlamenten belüli pártokat LE KELL írni, akárhogy kapálóznak, hirdetnek maguk is ellenállást, vásárolnának fel az ellenzékiség jelszavával szerencsétlen sorsú sajtóorgánumokat. Ennek döntő pontja lesz, amikor az ún. ellenzékiek átveszik a rezsim parlamentjének mandátumát.

A hálózatosodás alapvető a több körből álló, mégis érintkezésben lévő ellenzéki csoportok jövőbeni sikere szempontjából. Védelmet jelent, ha a putyinista kormány bármilyen módon elkezdni akadályozni az internetes felületek működését. Csak egy példa: én pl. a FB-ismerőseim felével még nem találkoztam a fizikai valóságukban, kilenctizedükhöz nincs elérhetőségem a FB-on kívül. Más is hasonlóan lehet ezzel. Javaslom ezért, hogy az egymást még viszonylag jól ismerő vagy egymásban megbízó internet-ismerősök előszöris cseréljenek a lehető leghamarabb telefonszámot, akár kettőt is fejenként, ha több van nekik...

CHIKÁN ATTILA A "SOROS-ZSOLDOS"

VÁROSI KURÍR - KERÍTÉSEN INNEN
Szerző: MAKÓI ERNŐ
2018.04.13.



Chikán Attila az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, az MTA tagja volt Kálmán Olga vendége a Hír Tv Egyenesen című műsorában, miután rákerült a Figyelő Soros-zsoldos listájára.

Cél: a megfélemlítés

Chikán szerint zavarodott és fenyegető a kormányzat és a lista is, nem a nagypolitikai szereplői, hanem kutatók, egyetemi tanárok szerepelnek rajta, akik egyszerűen csak elmondják a véleményüket azokról a történesekről, folyamatokról, amelyek az országban zajlanak.

Chikán nem számított arra, hogy rákerül a listára, aminek egyetlen oka az lehet, hogy a CEU igazgatósági tagja...

...A közgazdász elmondta azt is, ő a rendszerváltás előtt került kapcsolatba Sorossal, amikor azokat az ösztöndíjakat szervezte, amivel a jelenlegi kormány több tagja is nyugatra mehetett tanulni. Soros György megjelenése szerinte jelentős erőforrás volt a magyar társadalomnak a rendszerváltás idején, ezt félretenni most nem erkölcsös.

Beszélt arról is, hogy Orbánék 90-es években szerzett tapasztalatai arra vezették a jelenleg regnálókat, hogy erőszakosabb hatalomgyakorlással valósítsák meg nemzetjobbító céljaikat, amikről lehet , sőt kell vitatkozni, de az eszközök, amelyeket ehhez használnak, erkölcstelenek....


SZABÓ LŐRINC: A BOLOND KEZEI KÖZÖTT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- KLASSZIKUSOK
Szerző: SZABÓ LŐRINC
2018.04.12.


Vak kezei néha
csupa jóakarat,
nem tudja, hogy összetör,
amikor simogat.
Mi vagyok neki?
Zsákmány? dísz? drága gond?
játéka? vagy étele? – Lepkét
fogott a bolond.



Bolond hatalom
és óriás;
sors, élet, idő:
neve, keze száz.
Neve: minden, ami
nem mi vagyunk;
keze: minden, amit
nem akarunk.

Forgat a bolond, nézeget
és csavar ide-oda;
bent régmúlt századok árnya jár
vagy még a bestia;
a sok titok, amiből a jelen
kint és bent összeállt,
szerkezetemben működik
és figyeli magát.

Forgat a kiváncsi százkezű
és út se be, se ki;
törnek, rángatnak, tiltanak
a bolond kezei,
s mint gyermek törli a lepkeszárny
szivárvány-mosolyát,
szörnyeteg ujjára tapad
rólam az ifjuság.

Romboló kezek mindenütt,
pénz, munka, szerelem;
hány kéz szed szét és hány parancs
rendelkezik velem!
Kezek szélvésze motollál
örvényt körém:
mind préda vagyunk
s ki lehet szökevény?

Te, Iszonyú,
te akarod így?
Megtesszük mind, amit akarsz,
akárhogy undorít.
Kezem-lábam kitépve:
így tetszem? Igy se? Csak
nem értesz hozzám? Vagy talán
élvezed a kínomat?

Év, évre, cibálnak
idegen erők,
együtt, külön, össze-vissza,
sirók, nevetők;
év-évre lassan pusztulunk
gonosz ujjaik között,
nem tudva azt se: ki bolond
van e sok kéz mögött?

MAGYARORSZÁGON VÉGE A DEMOKRÁCIÁNAK, SŐT, IGAZÁBÓL MÁR MEG IS HALT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.04.13.


- Nem kizárt, hogy az illiberális úton haladó közép-európai államok visszajutnak Moszkva érdekövezetébe, az orbánizmus a gulyáskommunizmus reinkarnációja

- Orbán Viktor gyorsan lép,hogy valóra váltsa fenyegetését a "Soros-zsoldosokkal" szemben, a nép már nem bízhat abban, hogy érvényesülnek az alapértékek

- Heller Ágnes: a kormányfő megmérgezi és tönkreteszi a magyarok lelkét, de ajánlatos, ha Európa résen van

Washington Post

1. A Freedom House legújabb jelentése alapján a kommentár egyenesen lehangolónak minősíti a demokrácia állapotát Közép-Európában. Mint ismeretes, a felmérés azt állapította meg, hogy ezek az országokban az illiberalizmus lett a normális állapot. A cikk külön idézi, hogy az Orbán-féle illiberális demokrácia igazából visszatérést jelent gulyáskommunizmushoz, amikor csak ritkán üldözték az embereket nézeteikért, viszont nem léteztek független intézmények és nem volt különbség a párt és az állam között. És sajnálatos módon az amerikai elnök jelenlegi hozzáállása sajtóhoz csak felbátorítja ezeket a politikusokat, akik szintén álhíreket vetne be, illetve közülük egyesek a keresztény Európa védelmezőinek állítják be magukat a muzulmán invázióval szemben.

A helyzet olyannyira romlott, hogy Magyarországot és Bulgáriát már nem lehet konszolidált demokráciának tekinteni és Lengyelország is közel jár ahhoz, hogy kikerüljön ebből a kategóriából. A lap hozzáteszi, hogy Orbán Viktor ismételt megválasztásával valószínűleg csak még rosszabbra fordulnak a dolgok.

Yascha Mounk, harvardi politológus emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök puszta propaganda eszközt csinált a közmédiából, a bíráló magán sajtó jelentős részét pedig hozzá hű üzletemberek kezére juttatta. Az ellenzéki pártokra vaskos büntetéseket szabtak ki. Márpedig Orbán a nagy győzelem birtokában várhatóan még inkább érvényesíteni fogja felfogását. Ő ellenőrzi az igazságszolgáltatást, a választási gépezetet. Már többször is kinyilvánította, hogy létveszélynek tekinteni nem csak a maga, hanem a magyar nemzet szempontjából is, ha a mostani kormányellenes erők jutnának hatalomra. Immár nehéz elképzelni, hogy saját akaratából feladná hivatalát. Mounk sajnálatosnak tartja, hogy az EU elfogadta a választási eredményt és nemigen tett bármit is, hogy megbüntesse a rendszert.

Mindebből két következtetés lehet levonni: 1. a kelet-közép-európai államok eltávolodnak a nyugati demokráciáktól, és lehet, hogy visszacsúsznak Oroszország vonzáskörzetébe. Annak azonban alapvető kihatása volna a Nyugat számára. 2. Ha az Egyesült Államok nem tölt be következetes és erőteljes szerepet a demokrácia megvédésében, illetve előmozdításában, akkor annak az USA megfizeti az árát. Nem luxus, hogy legyenek demokratikus szövetségesek, sőt szükségszerű Amerika biztonsága és jóléte érdekében.

2. A világ szempontjából aggasztó, hogy Magyarországon haldoklik a demokrácia. Sőt a kommentár szerint már odáig jutottak a dolgok, hogy inkább múlt időben kellene róla beszélni. Még vannak szabad választások, de ezek már nem tisztességesek. Orbán Viktor oly mértékben a maga javára módosította a feltételeket, hogy a Fidesz a szavazatok 48 %-val jutott kétharmadhoz. A legjobban talán úgy lehet leírni azt, ami van, hogy diktokrácia (demokratúra – a szerk. megj.). Azaz gyakorlatilag egypártrendszer, ahol a vetélytársaknak nincs esélyük győzni. A legijesztőbb, hogy mindez milyen szélsebesen ment végbe. Ez részben a rossz gazdasági helyzeten, részben a balszerencsén múlt. Az emberek elűzték a gazdasági bajokért felelős szocialistákat, csak azt nem értették, mennyire veszedelmes Orbán, a maga tekintélyelvű hajlamaival. Az elit látta, csak nem tudta megállítani.

A politikus azután gyorsan kimutatta a foga fehérjét. Mindent csak azért tett immár kormányon, hogy megszilárdítsa a saját hatalmát. De a helyzet csak ezután fordult igazán rosszra. Már ott tart, hogy a nyolcadikosoknak készült tankönyvben démonizálja a menekülteket. Soros pedig a nyíltan antiszemita propaganda célpontja lett. Magyarország nem fasiszta, de nem is nem fasiszta, a kettő között van. Ráadásul a jelenséget az egész világon meg lehet figyelni, amihez még hozzájön a migránsok által keltett riadalom. Ily módon az ellentétek már nem a bal- és jobboldal, hanem a kozmopoliták és a nacionalisták között húzódik, vagyis súlyosabb, mert a tét az identitás, ami még keményebb indulatokat vált ki, mint az ideológia.

A legszörnyűbb azonban, hogy mindez bátorítja a világvége-szemléletmódot. Vagyis ha most nem győzöl, akkor oda a szeretett ország és ez azután még a legantidemokratikusabb taktikát is igazolja. A kutatók ezért mutatták ki, hogy a támogatókat nem zavarja Orbán diktatórikus fordulata. Azt csinálja, amit kell. Jópofa, hogy ha az országot elsőbbségét hirdeted, akkor az utolsó helyre rangsorolod a demokráciát.

CSAK MAGUNKAT NE CSAPJUK BE

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.04.12.


Újabb 4 nap a NER-ben, lesz még belőle jócskán, és messze vagyunk még attól, hogy egyáltalán józanul tudjunk gondolkodni azon, hogy mi történt, és mi fog még történni.

Ilyenkor könnyű elcsúszni a banánhéjon. Ne tegyük, tényleg, csak most ne, pont a legrosszabbkor.

2014-ben, a választás elvesztése után az ellenzék saját mellkasát döngetve ígért megújulást. Az összefogásról kiderült, hogy bár eszméjét tekintve szép dolog, gyakorlatban megvalósíthatatlan a jelenlegi politikai környezetben. Ez volt, kipróbáltuk, nem jött össze. Kuka.

Aztán persze rögvest jöttek a nagy megmondások: hogy az ellenzéki pártok bénák. Hogy nem szólítják meg a fiatalokat. Fogalmuk sincs a vidékről. Nem értik a társadalmat, nem figyelnek a szegényekre, nem kínálnak alternatívát, meg a többi. Ha nagyon őszinték akarunk lenni, 2014 után azonban egyik párt se látott érdemben neki ennek a munkának. Szemlesütve megmutatták, hogy szerintük ki a hibás (a másik), aztán minden ment tovább a maga útján.

Ha innen nézzük, és figyelembe vesszük, hogy azért a NER is dobott még néhány nehezéket az ellenzéki térfélen igyekvő indulók nyakába – ugyan nem túl nagy meglepetés, hogy végül 2018-ban sem sikerült kiütni a hatalomból a Fideszt.

Viszont van némi változás a mostani diskurzusban. Na, persze nem a pártok irányából érkező reakciókban – ők most is egymást ekézik, nincs itt semmi látnivaló. Ám ami új: 2014-hez képest a közélet változott meg, elment a választók és a pártok mellett is, és ha valamivel, akkor ezzel kéne kezdeni valamit. A csalódás négy évvel ezelőtt közel sem volt akkora, mint most – gondolhatnánk, de tartok tőle, hogy ezzel kapcsolatban hamis illúziókat kergetünk.

Amikor a minap az étteremben, ahol menüzni szoktunk, már a pincérnő is azt kérdezte, hogy hogy van az, hogy neki egy fideszes ismerőse nincs, és mégis nyert a Fidesz – na, pont ez az, amiről beszélek. Kérdezgetik egymástól az emberek a villamoson, az orvosi rendelőben, de még a kocsmában is, hogy hát hogyan veszthettük el ezt a választást, amikor MINDENKI kormányváltást akart?

Ami persze tökéletes önbecsapás.

A helyzet az, hogy ma azok, akik kormányváltást akarnak, sokan vannak, de még így is csak szűk térben mozognak. Például nem mozdulnak ki a személyes életterükből. Egy egyre szűkülő ellenzéki sajtóból próbálnak tájékozódni. Ami abból a szempontból minimum torzít, hogy nem tud tiszta képet adni a másik oldalról. Nem olvassák a Ripostot, nem nézik az Echo tévét, nem hallgatják a Kossuth rádiót (hacsak nem Orbán pénteki eszmefuttatását akarjuk kielemezni). Csak azt a részét látják Magyarországnak, amiben amúgy is mozognak...

ÖRÖK KÉTHARMAD?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2018.04.13.


Kedden, amikor Magyarországon az ellenzék bénultan próbált – jó esetben – szembenézni azzal, hogy mit ronthatott el ennyire a megelőző hónapokban, és bejelentették a Magyar Nemzet bezárását, Szlovákiában az volt a fő hír, hogy a Különleges Ügyészi Hivatal végre vádat emelt Ladislav Bašternák nagyvállalkozó ellen. Az ingatlanmágnásnak jó cimborája és üzleti partnere volt Kaliňák, a nemrég lemondott belügyminiszter; és az ő cégétől bérli luxuslakását Fico, a nemrég lemondott kormányfő is. Bašternák adócsalásért és más bűncselekményekért halmazatilag akár tizenkét évet is kaphat.

A két politikus azért bukott meg, mert Szlovákia történetének legnagyobb tömegtüntetései követelték távozásukat egy tényfeltáró újságírónak és menyasszonyának a meggyilkolása miatt, a demokratikusan megválasztott köztársasági elnök pedig szintén az ő távozásukat szabta meg annak feltételéül, hogy ne írja ki az előrehozott választást. Sokan meg voltak győződve, hogy a háttérből továbbra is Fico rángatja a szálakat – de ha egy választott politikus elveszíti a formális hatalmát, akkor előbb-utóbb az informális hatalmát is elveszíti, dőlnek a dominók, a bűnözőkkel cimboráló politikusokból politikai hullák lesznek, a gazemberekből börtönlakók. Így működik a demokrácia.

Ugyanaznap Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, ahol csak akkor ejtette ki a demokrácia szót („alkotmányos” jelzővel), amikor a Stop Soros törvénycsomagról kérdezték. Szerinte különben a választásokon „a magyar emberek” (úgy általában) „kijelölték a témákat”; a bevándorlás és a nemzeti szuverenitás kérdését, aztán „lándzsát törtek” a saját maguk által kijelölt témák mellett. (Pontosabban: a nemzeti szuverenitás mellett és – ezt nem hozta szóba külön, hiszen annyira nyilvánvaló volt – a bevándorlás ellen.) „Ez a döntés, erről szól a választás, erről szól a politikai harc” – mondta Orbán –, bár ez „sokaknak nem tetszik” azok közül, akik, nyilván, mert nem amagyaremberek, nem vettek részt sem a témakijelölésben, sem a lándzsatörésben.

De ha mindenki ugyanazt kell hogy akarja, különben nem számít a politikai közösség teljes jogú tagjának, akkor az lehet ugyan választás, viszont nem lehet demokrácia. Demokratikus választást ugyanis a politikai közösségen belül szoktak tartani, nem pedig a nemzet teljes jogú tagjai és mindenki más között.

Ne higgyük, hogy Orbán mindezt nem gondolta komolyan, és a tények azt igazolják, hogy ő látta jól a helyzetet, nem az ellenzék. A Fidesz–KDNP ugyanis a „nemzeti szuverenitás” (az Európában szélsőségnek tekintett nyers nacionalizmus) és az etnikai tisztaság témáját hasznosítva fölényesen megnyerte a választást. És ha a nagyon hasonló ideológiájú Jobbikot is hozzászámítjuk, ezek a politikai szenvedélyek a szavazók több mint kétharmadát mozgatják lebírhatatlanul. Ez az arány nyolc éve alig változik (2010: 69 százalék, 2014, csak a hazai eredményt nézve: 68 százalék, az idén szintén). Az ún. demokratikus pártok nyolc év alatt nem tudtak olyan mozgósító szenvedélyt és történetet találni, ami ezt az elsöprő túlsúlyt akár csak egy vastagabb hajszállal csökkentette volna. Másfelől: növelni sem növelte az, hogy az Orbán-klán módszeresen megveszi vagy kivégzi a populáris média számára elérhető részét – bármennyire fájdalmas is a szabadság híveinek, köztük olvasóknak, nézőknek és valódi újságíróknak a lapok, televíziók, portálok elvesztése.

Sok energiát és jellemerőt kívánok az ellenzéki pártoknak a „hol rontottuk el?” kérdés megválaszolásához, de ha javasolhatom, ne azzal kezdjék, hogy „úgyse lehetett mit tenni, mert a gaz Orbán nem engedte”. Például mert okosan felvásárolta a megyei lapokat, és telerakta az országot tökéletesen idióta, ám hatásosan gonosz óriásplakátokkal, így a szegény, iskolázatlan, kiszolgáltatott vidékiek ellenállás nélkül bevették a migránsozó propagandát. Tehettek volna ez ellen az ellenzéki pártok valamit? Igen...

2018 ELSŐ NEGYEDÉVÉBEN IS SZÍJJ LÁSZLÓ NYERTE A NEMZETI TŐKÉSOSZTÁLY KÖZBESZERZÉSI VERSENYÉT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2018.04.12.


Mészáros Lőrinc második lett, és a felcsúti polgármester érdekeltségei által elnyert megbízások 99 százalékát az EU fizeti.

Idén is figyelemmel követjük a nyilvános közzétételekből, hogy mennyi és milyen közbeszerzést nyert tíz Fidesz-közeli vállalkozó, illetve vállalkozás, mert ezeknek a cégeknek a bevétele jelentős részben állami megrendelésekből származik. Itt az év első három hónapjának összegzése.

Ahogy tavaly, most is kigyűjtöttük a Közbeszerzési Értesítőből, hogy a leginkább kormányközelinek mondott tíz vállalkozó/vállalkozás mekkora értékű állami megbízást kapott 2018 első negyedévében. 2017-ben is az első negyedévvel kezdtük cikksorozatunkat, ezért most is egybevettük a januárt, februárt és márciust.

A 2017-es közbeszerzési verseny állását követő táblázatunk itt megtekinthető, a későbbiekben folyamatosan frissül.

Az összegekbe beleszámoltunk a 2018 előtt kötött szerződésekhez kapcsolódó idei áremelkedéseket is...

1, Szíjj László

A tiszakécskei vállalkozó legismertebb cége az “új Közgép”-ként emlegetett Duna Aszfalt Kft., amely évek óta sorra kapja az állami megbízásokat. Szíjj több vállalkozásban is Mészáros Lőrinc üzlettársa, és 2017-ben az ő érdekeltségei nyerték a legtöbb közbeszerzést.

2018 első három hónapjában a Duna Aszfalt önállóan, illetve a Hódút Kft.-vel konzorciumban összesen nettó 145,6 milliárd értékű tender győztese lett. A megbízások többsége a Magyar Közút Zrt.-től jött. Az állami vállalat tavaly 270 milliárd értékű keretszerződést kötött a 2017-2020 közötti útfelújításokra több céggel, és az egyik szerencsés a Duna Aszfalt Kft. lett.

A két legnagyobb értékű munkát viszont a NIF Zrt.-től nyerte a Duna Aszfalt: az M44-es gyorsforgalmi út Kondoros és Békéscsaba közötti szakaszát 41,4 milliárd forintért, az M30 autópálya Miskolc-Tornyosnémeti közötti szakaszának egyik részét pedig majdnem 64 milliárdért építi a cég – utóbbit a Hódút Kft.-vel közösen.

2, Mészáros Lőrinc

A felcsúti polgármester második lett nettó 139,9 milliárd forint értékű elnyert közbeszerzéssel. Ebből 87,4 milliárd két vasútépítési megbízás a NIF-től: 48,9 milliárdért a Százhalombatta-Ercsi közötti vonalszakasz, és 38,5 milliárdért az Ercsi-Puszaszabolcs közötti pálya korszerűsítése. A Mészáros és Mészáros Kft. a két munkát a Vasútépítők Kft.-vel közösen nyerte el. Ez utóbbi vállalkozás sokáig Szijjártó Péter külügyminiszter édesapjának tulajdonában volt, de évek óta a német Wiebe International Gmbh az egyedüli tulajdonosa a Wiebe Hungaria Vasútépítő Kft.-n keresztül.

Négy megbízást nyert el a Mészáros és Mészáros Kft. az EuroAszfalt Kft.-vel közösen az NFP-től a 420 milliárdos gigatender keretében, amelynek kivitelezőit 2016-ban hirdette ki a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (Mészáros Lőrinc cége hatból három régióban dolgozhat).

A Mészáros-gyerekek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L Zrt. pedig a WHB-val és a ZÁÉV-val közösen az érdi önkományzattal kötött egy 14,8 milliárd forint értékű keretmegállapodást különböző építési munkákra.

A Mediaworks-nek is jutott közpénzes megbízás: az Újbuda című önkormányzati lapot 20,7 millió forintért nyomtatja ki.

3, Varga Károly

A szintén tiszakécskei vállalkozó 2015-ben kiszállt az addig Szíjj Lászlóval közös Duna Aszfaltból, Szíjj pedig az addig szintén közös Hódút Kft.-ből és Magyar Vakond Kft.-ből.

A két cég közül 2018-ban csak a Hódút kapott állami megbízásokat: ahogy fentebb írtuk, a legtöbbet a Duna Aszfalttal közösen a Magyar Közút Zrt.-től.

Emellett a Swietelsky Magyarország Kft.-vel, a Penta Általános Építőipari Kft.-vel, és a SADE-Magyarország Kft.-vel együtt a Hódút egy 10 milliárd forint értékű keretmegállapodást kötött a békéscsabai önkormányzattal.

4, ZÁÉV

A Peresztegi Imre tulajdonában lévő zaaegerszegi építőcég 17,4 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el 2018 első három hónapjában. Ennek nagy részét a fentebb említett, a WHB-val és a Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel közös érdi keretmegállapodás teszi ki.

5, WHB

A Paár Attila tulajdonában lévő győri építővállalat 16,9 milliárd forint értékű tendert nyert el az idei első negyedévben. Ennek nagy része az érdi keretmegállapodás, és a Testnevelési Egyetem velencei továbbképző központjának építése 1,2 milliárd forintért, amit a Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel közösen nyert el a WHB tulajdonában lévő Magyar Építő Zrt...

ORBÁN VIKTOR 2022-BEN, EGYETLEN HÓNAPPAL A KÖVETKEZŐ VÁLASZTÁS ELŐTT IS ELFOGLALHATJA A SÁNDOR-PALOTÁT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.04.13.


A kétharmados, stabil többség birtokában a kormányfő válogathatja meg, kiket helyez a közjogi funkciókba, akár több mint egy évtizedre.

Egy további évtizedre is meghatározhatja akár Orbán Viktor a magyar döntéshozatali, s közjogi intézményrendszert azzal, hogy a következő négy évben saját embereivel tölt fel mindent. Már írtunk arról, hogy a Fidesz-KDNP-nek most ismét zavartalan törvényalkotási lehetőséget biztosít a megszerzett kétharmad: az ellenzékkel való együttműködési kényszer nélkül tudják majd módosítani az alaptörvényt, vagy kedvükre változtathatják az alaptörvényben kétharmados törvényként, illetve sarkalatos törvényként meghatározott jogszabályokat. Arról is írtunk, hogy várhatóan mire használja majd az alkotmányozó többséget Orbán Viktor.

Ám ugyanez a parlamenti többség, méghozzá a képviselők kétharmados támogatása szükséges azokhoz a szavazásokhoz, amelyekkel hosszú mandátumú, súlyos alkotmányos és jogállami jelentőségű közjogi méltóságokat választ az Országgyűlés.

És hogy kiket választhatnak újra, vagy mely helyekről dönthet Orbán Viktor és parlamenti többsége a következő négy évben?

MINÉL GÁTLÁSTALANABBUL POLITIZÁL A FIDESZ, ANNÁL ERŐSEBBNEK TŰNIK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.04.12.



Orbán Viktor az erőben hisz, és természetesen a szavazói is hasonlóan vélekednek e stratégia hatékonyságáról. Magyarország többi polgára számára viszont a kormányfő által demonstrált erő a fenyegetés, a megfélemlítés, a kirekesztés eszköze. Most, hogy továbbra is rengeteg a bizonytalanság az április 8-i választás tisztasága körül, különös hangsúlyt kap ez a tény, ugyanis hivatalos részről már nem is kommentálják azokat a furcsaságokat, melyek az elmúlt négy napban felszínre kerültek. Valójában az illiberális állam működésének egy új szintjére léptünk, ahol már semmilyen kérdésre nem kell választ adnia a hatalomnak, bármennyire is szeretné ezt a társadalom nagyobbik fele.

Tudatosan megalázta az ellenzéki szavazókat a választás éjszakáján Orbán Viktor azzal, hogy helyettesét, a nemzet fővadászát küldte előre ünnepelni. Semjén Zsolt vigyori képénél semmi sem irritálhatta volna jobban azokat a tévénézőket, akik néhány órával korábban még reménykedtek a svédországi szarvasvadász és más korrupciógyanús ügyekbe keveredett kormánytagok felelősségre vonásában. Orbán cinizmusa mélyütésként érte azokat a magyar választókat, akik még hittek az állam normális működésében, akik elképzelhetetlennek tartották a hihetetlennek tűnő kormánypárti fölény ellenére is, hogy manipulálhatták a voksolás eredményt.

Pedig, ha vigyázó szemeinket Oroszországra vetjük, akkor tudhattuk volna, hogy a keleti típusú autokráciákban ez egyáltalán nem rendkívüli dolog. Sőt, a rendszer fontos eleme a manipulálás, még ilyen közvetlen módon is. Néhány héttel a magyarországi voksolás előtt ugyanis Oroszországban is tartottak egy választásnak csúfolt színjátékot. A megfélemlített ellenzék, nyomasztó kormányzati médiafölény és Putyin népszerűsége ellenére - biztos, ami biztos - több szavazókörben bizonyítottan csaltak a kormányzópárt javára. Természetesen semmi következménye nem lett az eseteknek. A nemzetközi ellenőrök megírták jelentéseiket, melyekben szabálytalanságokra hívták fel a figyelmet, aztán minden ment szépen tovább Oroszországban, ahogy valószínűleg nálunk is hasonlóképpen fog történni...