2018. április 26., csütörtök

RÁADÁS-1: A BŐRÜK VOLT A BŰNÜK - ROMAGYILKOSSÁGOK MAGYARORSZÁGON 2008-2009


YOUTUBE
Szerző: X. KOMMUNIKÁCIÓS KÖZPONT


Magyarországon a második világháború óta nem látott faji indítékú támadássorozat zajlott romák ellen 2008-2009-ben. Hatan meghaltak, többen súlyosan megsebesültek. Az X Kommunikációs Központ filmje a négy halálos helyszínen, Nagycsécsen, Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön és Kislétán történteket idézi fel a vádirat, a bírósági eljárásban elhangzottak és médiatudósítások alapján.

RÁADÁS-2: A SZOLGÁLÓLÁNY MESÉJE (HBO GO)

HBO / HBO GO
Szerző: MARGARET ATWOOD
2017-18. 



1. ÉVAD:
Az Egyesült Államok romjain totalitárius állam épült, amelyben a nőknek nincs joga. A még megtermékenyülésre képesek egyetlen feladata az utódnemzés, szolgálóként dolgoznak az uralkodó osztály tagjainál. Margaret Atwood regényéből...

2. ÉVAD:
Az Amerika romjain kiépült totalitárius államban szexuális rabszolgaként tartják a megtermékenyülésre képes nőket. Az Emmy-díjas sorozat második évadában Offred azért küzd, hogy megszabadítsa leendő gyermekét Gilead disztópikus horrorjától.


MINTHA A DON-KANYARBÓL JÖTTEK VOLNA VISSZA A GYEREKEK

ABCÚG BLOG
Szerző: PRÓKAI ESZTER
2018.04.26.


Óriási stresszt rak a gyerekekre a hatosztályos gimnáziumba való felvételizés, sokan nem esznek és alig alszanak a vizsga előtt. A felvételi követelmények a rengeteg plusz tanulás ellenére sincsenek összhangban a hatodikos tananyaggal – állítja több édesanya is. De a pedagógusok is csak tovább nehezítik a szülőnek, gyereknek amúgy is megterhelő időszakot: sokan ugyanis személyes sértésnek veszik, hogy valaki 12 évesen gimnáziumba készül.

12 éves gyerekek valószínűleg első igazi vizsgaszituációját jelentette az év eleji felvételi a hatosztályos gimnáziumba. Az, hogy ez kinek hogyan sikerült, április végén derül ki. Az eredeményekre várva édesanyák meséltek arról, szerintük miért nem működik egészségesen a rendszer, hogyan hatott gyerekükre a felvételi és az azt megelőző időszak, és miért nem szép, amit néhány pedagógus csinál az általános iskolát elhagyni készülő diákokkal. Az anyukák, akikkel beszéltünk mind fontosnak tartották elmondani, hogy a gyerekük saját maga kezdeményezte, hogy gimnáziumban szeretné folytatni a felső tagozatot, nem pedig valamilyen szülői nyomásra felvételiztek.

Túl sokat követelnek

Az egyik legelső probléma, amit minden interjúalanyunk említett, hogy az a tudásszint, amit elvárnak a gyerekektől a felvételin, sokszor nincs összhangban a hatodikos tananyagi szinttel. “Van egy erős kontraszelekció az egész folyamatban, azzal, hogy aki nem jár valamelyik gimnázium fizetős előkészítőjére, az jóformán labdába sem rúghat a felvételin. Erre pedig nem nyílik mindenkinek lehetősége, és nem csak a dolog anyagi része miatt. De még az előkészítőn végigült hónapok sem jelentenek garanciát arra, hogy valóban olyat kérnek majd számon a felvételin, amiről már legalább hallott a gyerek” – kezdi egy gyerekpszichológus, aki saját 12 éves gyerekén és annak társain is látta, milyen hatással volt rájuk a felvételi.

Több szülő említette, hogy mennyire nehéz volt a magyar írásbeli első feladata, “egy trükkös feladat”- ahogy egyikük fogalmazott. Szavakat kellett kitalálni szinonimák alapján, egy betű eltéréssel: zárda, járda, gárda. Ezek nem annyira közkeletű szavak, az anyukák szerint ezzel indítani egy dolgozatot eleve sokakat elbátortalanított. “Aki erre érzékenyebb, szorongósabb típus, annak ez eléggé rossz kezdés volt” – mondta egyikük.

“A magyar írásbelin azért veszítettünk rengeteg pontot, mert három olyan feladat is szerepelt benne, amit még nem is tanultak. Nem értem, hogy mi van azoknak a fejében, akik a feladatsorokat összeállítják, de nehéz ezt másképp értékelni, mint kicseszésként” – panaszolta egy másik anyuka, akinek kislánya felvételizett az év elején.

“Tavaly a matek volt túlzóan nehéz, idén a magyarral játszották el ugyanezt. Mintha nem tudnák jól belőni, hogy mi egy hatodikos gyerek átlagos tudásszintje” – mondja a gyerekpszichológus, aki szerint a magas követelmények is a rendszer hibájára mutatnak rá: ha nem lenne ekkora túljelentkezés az egyes, főleg budapesti gimikbe, akkor nem kéne ilyen erős szűrőt tenniük a felvételire. “Sokszor tényleg fél pontokon múlnak a helyek” – teszi hozzá.

Bár az írásbeli feladatok központilag mindenkinek egységesek, arról, hogy szóbelin mit kérnek számon a gyerektől, az egyes gimnáziumok maguk dönthettek. Így fordulhatott elő, hogy míg az egyik helyen valóban a gyerekre voltak kíváncsiak, és inkább beszélgetéssel, ismerkedéssel telt az idő, addig a másik iskolában kőkemény tételhúzás és feleltetés volt. Ez utóbbira a gyerekpszichológusként dolgozó anyuka szerint külön fel kell készíteni a gyereket, hogy lássa: így néz ki egy felvételi, egy vizsga a valóságban. De olyan történetet is hallottunk, amikor az egyik szóbelin megkérdezték a kislánytól, hogy hányadik helyen jelölte meg az adott gimnáziumot, holott a tanárok pontosan tudják, hogy ezt a jogszabály nem engedi tudni a gimnáziumoknak. A tanár ezzel – az érintett kislány anyukája szerint – nemcsak etikátlanul és jogszerűtlenül viselkedett, hanem a gyereket is hazugságra kényszerítette...

EGY VALTONOS KIÜTÖTT EGY LIGETVÉDŐT, A RENDŐRÖK MEG NÉZTÉK


24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2018.04.26.


A mérce.hu kirakott egy videót, amin az látható, hogy a Ligetvédők egy csoportja, és a Liget-projektet védő kormányközeli Valton Security emberei dulakodnak. A kedden történt összetűzést rendőrök is nézik a helyszínen, de ez nem akadályoz meg egy valtonost abban, hogy kiüsse Antal Nikolettát, a Nikó néven elhíresült nőt, aki szinte mindenhol feltűnik, ahol lehet tüntetni valami ellen...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ


AZ ELLENZÉK CSAPDÁJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2018.04.26.


...Most a rajtvonalnál sokak szerint az vár eldöntésre, be kell-e, be szabad-e ülnie az ellenzéknek a NER harmadik kiadásának parlamentjébe.

A rendelkezésre álló tapasztalat nyolc év, amiből az utolsó hármat még csak nem is kétharmados többségben kormányozta végig Orbán, és aminek a végére a parlamenti ellenzék a belső átrendeződés ellenére pontosan ott tart, ahol annak előtte: egyharmadon. Ebből nem következik automatikusan, hogy a parlamenti jelenlét volt a kudarc oka, hiszen elképzelhető, nélküle még szűkebb lett volna az ellenzéki pártok hatóköre. Annál inkább számot kell most vetni azzal, mire mehetnek a parlamentben vagy azon kívül a NER továbbépítése idején.

Három fő érv hangzik el a parlamenti munka felvétele mellett: képviselet, nyilvánosság, pénz. Ezekkel kapcsolatban valóban megfontolandó érvekre találhatunk, amelyek mérlegelése nyomán születhetne a következő évekre szóló stratégiai döntés az ellenzéki oldalon.

A képviseleti érv lényege, hogy a választók, akik ellenzéki jelöltekre voksoltak, nem azért tették ezt, hogy utána a megválasztott képviselők ne vegyék fel a munkát az Országgyűlésben. Az állampolgárok tudták, hogy a szavazatuk parlamenti jelenlétet eredményez, ezt várják most el. Felvethető azonban, hogy az ellenzéki választói motiváció az Orbán-rendszer nyolcadik évében elsősorban annak szólt, hogy Orbánt leváltsák. A képviselet kérdése ettől kezdve viszont főként arról szól – miután a leváltás nem sikerült –:

vajon az ellenzéki parlamenti jelenlét és tevékenység alkalmas-e a rendszerellenes politizálásra? Vagy, éppen ellenkezőleg, a parlament elhagyása nyitna erre több lehetőséget? Például azáltal, hogy a NER díszleteit elhagyó ellenzék társadalmi hitelességet nyerne e lépésével.

A második érv a parlament által biztosított nyilvánosság, hogy például az ülésterem az egyetlen hely, ahol Orbánnal közvetlenül vitába lehet szállni. Jelen körülmények között a megszólalás és a hallatszódás e porondja különösen fontos, mivel itt a képviselők nemcsak bírálhatnak és vitázhatnak, hanem speciális jogaikkal élve értékes közadatokhoz juthatnak. Másfelől viszont megfontolásra érdemes, volt-e eredménye, hatása az Orbánnal folytatott parlamenti asszóknak. S vajon elvi szempontból mennyi értelme van az ellenzék által autokratának tartott vezetővel vitatkozni? Vajon nem kizárólag a tüntetések nyelve volna-e az, amin beszélni kellene Orbánhoz, s vajon nem a Házon kívül kellene-e kommunikálni az Orbán hatalmától szabadulni akarókkal?

A képviselők által kikérhető közadatok rendkívül értékesek, sokat segítettek a hatalom valódi természetének feltárásában. De nem úgy áll-e a helyzet ma már, hogy nem újabb fontos részletek feltárása, hanem az alternatív országvízió megfogalmazása, az erős ellentábor kiépítése, valamint a változás reményének fenntartása az ellenzék fő politikai feladata?

Végül ott van az állami pénz, ami a kiéheztetett ellenzéki pártok számára szó szerint létfontosságú. Ahogy Kunhalmi Ágnes fogalmazott: ha egy doboz papírt kapunk, arra is szükségünk van. A kérdés az, hol áll meg ez a logika, hiszen minden országgyűlési tisztség, pozíció újabb forrásokat nyit meg, egyúttal azonban a stallumok behúzzák az ellenzéki képviselőket a NER establishmentjébe. Igaz, minden poszt fontos a parlamenti munka legalább kicsiny befolyásolásához, csakhogy az alapvető ügy az, van-e értelme az egésznek. Érdemes lenne meghatározni azt a minimumát a parlamenti beágyazódásnak, ami a még használható ellenőrzési jogosítványokat működésben tartja, egyúttal azonban demonstrálja, az ellenzéki képviselők felfogták, hogy ők maguk is a NER foglyai.

Ha a parlamenti ellenzéki pártok nem találnak, netán nem is keresnek a ciklus indításaként legalább ilyen köztes lehetőséget a benti és kinti létre, akkor saját magukat írják ki a kormány- és rendszerváltást sürgető közvélemény maradék bizalmából. Az ellenzékváltás ugyanis nem csupán divatos indulat, hanem egyre inkább politikai eszköznek tűnik sokak szemében a rendszerváltáshoz. A parlamenti ellenzék csakis önmaga megváltoztatásával felelhet erre, máskülönben végképp elveszíti létezésének értelmét.

KÜLFÖLDÖN VAN BANKSZÁMLÁJA? LEGYEN RÉSEN!

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.04.25. 


Változtak a szabályok, így az osztrák bankszámlával rendelkezőknek önállóan kell bevallaniuk a kint szerzett tavalyi kamatjövedelmet. Az újabb – 2016 októberétől nyitott – számlákhoz, ha valaki nem akar kétszeresen fizetni, még be kell szerezni egy úgynevezett illetőségigazolást a magyar adóhatóságtól. Nem érdemes „lapítani”, az adatokat ugyanis automatikusan megküldik.

Bő hat évvel ezelőtt szinte megrohamozták a magyarok az ausztriai bankokat. Korábban néhány ezren rendelkeztek kinti megtakarításokkal, 2011-ben azonban ez a szám már több tízezerre gyarapodott, majd még tovább nőtt. Nagyon sokan a mai napig nem szüntették meg a kinti számlát, esetenként a pénz nagy részét, vagy akár egészét is rajta hagyták. Sőt, a számlanyitások száma időnként ismét nőtt.

A titkos vagyonokat kint tartók 2017. június 30-ig dönthettek úgy, hogy kamat, osztalék, árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelmük után 10 százalék adót – valamint önellenőrzési pótlékot – fizetnek. Akik ezt megtették, azok mentesülnek az esetleges, bármikor bekövetkező, adóhivatali revízióval járó jogkövetkezmények alól. Az adóhatóság (NAV) 2017. szeptember 30-tól megismerheti az eddig eltitkolt külföldi bankszámlák egyenlegét. Annak, aki legális pénzt tart külföldön – derítettük ki korábban ki –, nem kell ijedeznie, és külön köröket futnia sem.

Itthon külön kell vallani

A helyzet azonban azért nem ennyire egyszerű azok számára sem, akik úgy érzik, semmi titkolnivalójuk nincs. Az osztrák szabályok ugyanis időközben változtak. Mint az egyik, jelentősebb magyar ügyfélkörrel rendelkező banktól megtudtuk: a 2016. szeptember 30-ig nyitott számlák esetében az ügyfelek meglévő ügyfeleknek minősültek, így tőlük 2016. év végéig automatikusan levonták a kamatadót. 2017. január 1-jétől azonban az automatikus kamatadó-levonás megszűnt, így a meglévő ügyfelek a betétek utáni kamatnyereségüket az állandó lakóhelyük szerint illetékes adóhatóságnál (magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező meglévő ügyfelek tehát Magyarországon) kötelesek bevallani és megfizetni is...

ORBÁN MEGPRÓBÁLJA A LEHETETLENT

INDEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2018.04.26.


Egyelőre kevés konkrétumot tudunk a két héten belül megalakuló új kormány terveiről, de egyvalami biztos: a következő ciklus egyik fő szlogenje is a családbarát kormányzás marad. Már most is kimagaslóan sokat költünk családpolitikára, de ha hihetünk a sejtetéseknek, Orbánék még jobban ráfekszenek majd a népesedési témára, és megpróbálják megállítani a magyar lakosság természetes fogyását. De sikerülhet nekik számottevő bevándorlás nélkül?

Átfogó megállapodást szeretnék kötni a magyar nőkkel. A demográfia rajtuk áll, vagy bukik, ez az ő döntésük. (...) A kormánynak az a dolga, hogy ha gyermeket szeretnének vállalni, és el tudják mondani, hogyan mehet ez könnyebben, akkor azt meghallgassuk, megértsük, és nem négy, hanem tizenöt-húsz-harminc évre megállapodást kötni velük a magyar jövőről, hogy a kormány részéről mit tudunk nekik nyújtani.

Az újabb kétharmados választási győzelem után adott első Kossuth rádiós interjújában a kormányfő megint elővette a népszaporulat kérdését, jelezve, hogy az a következő években is kiemelt ügy marad. Ha a Fidesz-KDNP-t nem söpri el valami váratlan esemény a 2022-ben esedékes következő parlamenti választásokig, úgy az eddigiekkel együtt 12 évük lesz egyhuzamban demográfiai céljaik megvalósítására, ami már értelmezhető időtáv: 12 év alatt egy gyerek eljut a csecsemőkortól a hatodik osztályig, egy családot alapító pár három-négy gyereket is vállalhat, ha ezt tervezi.

Ennyi idő után már semmiképp nem mondhatja majd Orbán Viktor, hogy nem volt elég tér vagy idő végigvinni a népesedési koncepciójukat, amiről a héten új részletek is kiszivárogtak. Bizonyos trendek azonban már most, 8 év után is látszanak, nézzük meg, ezek alapján honnan hova jutott el fideszes vezénylettel a magyar családpolitika, és mik a realitások...

ISZONYTATÓ LECKÉVEL FOLYTATÓDIK A SZÜLŐGÉPEK SZTORIJA

INDEX - KULTÚRA
Szerző: MATALIN DÓRA
2018.04.25.



A szolgálólány meséjének első évada megnyert mindent, amit csak lehetett: Golden Globe- és Emmy-hegyeket, az tévés szakmai szervezetek díjait és nem utolsósorban ezt választottuk az Index kedvenc sorozatának tavaly. A díjesőnél csak a médiavisszhangja volt nagyobb: több száz cikk, esszé, vitairat született a sorozat kapcsán elsősorban persze Amerikában, de itt, Magyarországon is sokat foglalkoztunk vele. A jó sorozatok szerencsére egyáltalán nem ritkák. A sorozatgyártás soha nem látott minőségi magasságokba jutott, jól megírt, rendezett, eljátszott sorozatok tucatszám jönnek ki minden évben. 

Kapcsolódó: Saját világunkra ismerünk a szülőgépek sztorijában

AZ VISZONT, HOGY EGY TÉVÉSOROZAT ENNYIRE TELIBE KAPJA A KORSZELLEMET, MÁR SOKKAL KEVESEBBSZER FORDUL ELŐ.

A sorozat alapjául szolgáló 1985-ös regény szerzője, Margaret Atwood maga is elismerte, hogy könyvének, amit megjelenésekor sokan túlzónak tartottak, kifejezetten jót tett Trump elnöksége. A szolgálólány meséjét az író elmondása szerint a 17. századi Amerika inspirálta, melynek légköre szerinte a jelenlegi politikai helyzetben ismét “felbugyog”. Utalt ezzel többek között a Trump által hozott abortuszellenes intézkedésekre, vagy az amerikai elnök nőkkel kapcsolatos nyilatkozataira. Atwood ebben a 17. századi Új-Anglia puritán értékeinek visszatértét látja, amikor is a nők helyét a társadalmi hierarchia alján jelölték ki...


A Hulu által készített és Közép-Európában az HBO Europe által vetített sorozat első évada úgy tudott baromi izgalmas lenni, hogy aki ismerte a regényt, annak az ég világon semmilyen meglepetést nem tartogatott. A készítők, Bruce Miller producer-íróval az élen, ugyanis tartották magukat a könyvhöz. A valaha volt Egyesült Államok területén jártunk, egy Gileád Köztársaság nevű totalitárius államban. Sorozatos katasztrófák miatt az ország területének nagy része lakhatatlan, súlyosan szennyezett, itt végeznek kényszermunkát az állam ellenségei. A többiek kasztrendszerben élnek, ahol a férfiak uralkodnak, a nőknek nincsenek jogaik, nincs tulajdonuk, nem végezhetnek fizetett munkát. Mivel a szennyezés miatt a többség meddő, a kevés termékeny nőt, a szolgálólányokat kiutalják az állam vezetőinek, hogy nekik szüljenek gyerekeket. Főhősünk, Offred (Elisabeth Moss) is egy ilyen szülőgép, aki a köztársaság egyik fontos vezetőjének (Joseph Fiennes) és feleségének (Yvonne Strahovski) házában él.

Az első évad végén a szolgálólányok fellázadtak, és Offred vezetésével megtagadták, hogy halálra kövezzék egyik, bűnösnek mondott társukat...


ORBÁN VÉGSŐ ÖSSZECSAPÁST ÍGÉRT A NYUGATTAL, DE LEHET HOGY CSAK CSAK MÉSZÁROS LŐRINCNEK JUT KEVESEBB EURÓ

444
Szerző: MAGYARI PÉTER
2018.04.26.7


- Orbán Viktor azzal kampányolt, hogy júniusban Brüsszelben végső nagy összecsapás lesz közte és a nyugati vezetők között, a kvótáról.

- Az Európai Bizottság kvótajavaslatát két éve söprik a szőnyeg alá a tagállamok vezetői, és nem kizárt, hogy most sem erőltetik majd.

- A keleti tagállamok ellenállása viszont jó hivatkozási alap lehet a nyugatiaknak arra, hogy 2020-tól miért adnak majd kevesebb pénzt nekik.

- A levegőben lógó, a menekültügy szabályozására készített bizottsági javaslatok többsége egyébként szigorítaná a rendszert, de ezekről a magyar kormány sohasem beszél.

A Fidesz választási propagandájának egyik kulcseleme volt, hogy ha nem Orbán Viktor lenne a miniszterelnök megint, akkor a júniusi EU-csúcson a nyugatiak migránsok tízezreinek betelepítésére kényszerítenék Magyarországot.

Már az előző, márciusi csúcsra is azzal ment el Orbán, hogy kamerába mondta:

"De a döntő kérdés, amellyel foglalkoznunk kell majd a csúcson (...) a bevándorlás. (...) Át akarják préselni, gyötörni rajtunk az új, bevándorlást bátorító és támogató európai szabályokat. (...) A döntő ütközet majd júniusban következik be. Fontos, hogy Magyarország a választások előtt és a választások után is képes legyen megvédeni saját érdekeit."...

HOZZÁSZÓLÁS HELYETT - ARRÓL A "SZENT" ANYASÁGRÓL, AMI KORMÁNYZATI FEJEKBEN LAKOZIK

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÁTESI MARGIT
2018.04.25.


(A Föld S. Péter ‘Szüljetek a köpcösnek’ c. írása alatti vitához)

Beszéljünk az ostobaságról magáról, ami nemcsak a kormányzati intézkedésekből süt, hanem minden megnyilatkozásukból – és aminek a legnagyobb kára, hogy berögzít egy olyan hamis világképet, amiből itt a hozzászólásokból színes körkép bontakozik ki, szinte függetlenül attól, hogy férfi vagy nő írta azokat.

A legújabb aranyköpés: egy ellenzéki képviselő kudarcát azzal magyarázta – hivatalos, helyi lapban! – egy mameluk, hogy az illető ellenzéki impotens: hiszen csak lányai vannak! Engedelmetekkel nem foglalkoznék ezekkel a bodaságokkal – az ember a muslincát is csak elhessenti a dinnyeszelete fölül, nem száll vele vitába, és főképp nem permetezi le méreggel, hogy ezzel a dinnyét is ehetetlenné tegye.

Hanem arról már érdemes lenne beszélgetni, amiről itt Figyelő, Lalika és sokan mások is abajogtak: a “szent nemzeti kötelességről”, meg “áldott anyaságról”. Érdekes, hogy ez a szempont az apasággal kapcsolatban szinte sose merül föl, még a nők részéről sem.

Elvi leszögezések helyett inkább elmesélném, mi indított engem, hogy anya legyek. (Nem a kormány.) Nem kapkodtam el – hála azoknak, akik a családtervezést lehetővé tették -, mert megéltem, hogy mekkora hátrány “sokgyerekes” (pedig csak hárman vagyunk testvérek) családban még a környező szegénységnél is keményebb helyzeteket megélni, mert három pár cipő mindig drágább, mint egy pár. (Más kérdés, hogy megőrülnék, ha a testvéreim is nem tartanának a tenyerükön, és hogy a fiamnak mennyire hiányzik a testvér. A féltestvéreit, meg az unokatestvéreit próbálja pátyolgatni – kevés sikerrel.)

Én hát nagyon “okosan” csak 26 évesen (az én korosztályomban a 26 éves már öregnek számított első gyerekhez), öt éves házassággal a hátunk mögött kezdtem foglalkozni a gyerekvállalással. (Még mindig nem volt lakás, a nagymama egyszobásában éltünk.) Ez is egy hülye szó: gyerekVÁLLALÁS. Szegény gyereknek esze ágában sincs “vállalódni”, az ember saját maga miatt akarja látni az utódát. Meg a párja miatt. Tapasztalataim szerint ezt a legtöbb férfi képtelen fölfogni: hogy nemcsak magamat, őt is szeretném látni a folytatásban. Ezért aztán nagy kényelmesen – ráadásul úgy vélve, hogy ezzel nagyon is megengedő – azt mondja: Te döntöd el. Ezzel a felelősség nagyobbik részét is a nő vállára lőcsölve, még az is, aki aztán „jó apa” lesz: hazaadja a fizetését, és nem veri a nejét, a gyerekét is csak ritkán, és „nevelési célzattal”.

Szóval, döntöttem. Talán sosem voltam olyan boldog, sőt szép(!), mint a várakozás ideje alatt. Én sem szeretem a terhes szót, pedig bizony teher az, nem is kicsi. Nekem a legnehezebb az volt, hogy nem gyújthatok rá – 1974-ben ezt ugyan nem vették még olyan szigorúan, de azért én tudtam, hogy mekkora kárt okozhatok ezzel a jövevénynek. Dolgoztam majdnem az utolsó pillanatig, az összes helyemen. Igaz, a vezetést a Wartburgban vettem át, mert csak abban fért el a hasam a kormány mögött.

Vessetek meg – attól féltem a legjobban, hogy mi lesz, ha nem tudom majd annyira szeretni ezt a várt és tervezett gyermeket, mint az apját. Későbbi tapasztalataim szerint a férfiak az utódaikkal szemben érzett féltékenységükkel nem tudnak mit kezdeni: elvégre mégse ehetik meg az újszülötteiket, mint az oroszlán. Talán ezért is van, hogy – bár sokan tagadják – a lányaikat jobban szeretik, mint a fiaikat. Talán ezért akarja sok apa a fiát erőszakos barommá idomítani.

Eljött a szülés ideje – 1974 decemberében, a népesedési bumm csúcsán. Amikor a fiam a lánya születésekor megkérdezte, hogy az apja jelen volt-e a szüléskor, majdnem felröhögtem. 1974-ben? Egymás hegyén-hátán vajúdtunk, szülőszobán, kórtermekben, meg a folyosókon. Örülhetett, akinek a kórteremben jutott hely, és nem kerülgették a folyosón a szomszédos férfi-osztályra igyekvő látogatók. Még csak az hiányzott volna, hogy ott lábatlankodjanak leendő apák is.

Végülis nagyobb bonyodalom nélkül a világra jött a fiam. Néztem az ordító kis csomagot – és frászt kaptam. Jesszus, ennek nagy, fekete hajzata van, az apja meg szőke, nekem meg vörös a hajam! Én ugyan biztosan tudtam, hogy ki az apja (nem volt választék) – na de ismerjük az ilyenkor szokásos ugratásokat. Végül anyám megnyugtatott: csaknem minden újszülött haja sötét, ezt pár héten belül elhullajtja.

Na, mindegy, legalább nem néger. Bár genetikusok szerint két fehérembernek is lehet néger gyermeke, ha, akár több generációval korábban, valahol besegített a családba egy feketebőrű. És ki tudja, miken mentek keresztül az elődeim a zivataros évtizedek alatt? Az apja ugyan nem volt rasszista, de azért nem biztos, hogy túlélte volna a kapcsolatunk a „baráti” beszólásokat...

ÁLDOZATOK NYOMÁBAN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: PELLE JÁNOS
2018.04.20.


Az 1945. március 25-én Rohoncon (ma: Rechnitz, Burgenland) végrehajtott tömeggyilkosságnak, melynek mintegy 180, teljesen legyengült magyar zsidó munkaszolgálatos esett áldozatul, jelentős irodalma van. A nyomasztó témát feldolgozta a Nobel-díjas osztrák írónő, Elfriede Jelinek is Az öldöklő angyalcímű drámájában. A második világháború végén elkövetett bűntettre 2007 októberében irányult először a nemzetközi figyelem, amikor David Litchfield angol újságíró cikket közölt róla az Independent című londoni napilapban. Ő később Thyssen Art Macabre (Thyssenék művészi haláltánca) címmel könyvet is írt a Hitlerrel jövedelmező üzleti kapcsolatban álló, műgyűjtő Thyssen-Bornemisza család viselt dolgairól. A rohonci kastély úrnője Thyssen-Bornemisza Margit volt, gróf Batthyány Iván felesége. Jó kapcsolatot ápolt a helybeli náci vezetőkkel, akik parancsot adtak az odaszállított zsidók „eltakarítására”. Ezt idézi fel a grófnő unokaöccse, Sacha Bat­thyany És nekem mi közöm ehhez? című, magyarul is megjelent könyvében (Helikon, 2016). Mindeddig ez volt az egyetlen „magyar szál” a történetben, holott a rohonci horror közvetlenül összefüggött a Kőszegen és a határszéli Bozsokon felállított táborokkal, ahol mintegy hétezer, Budapestről elhurcolt munkaszolgálatost gyötörtek, és egy részüket meggyilkolták. Mindarról, ami még magyar területen történt, eddig csak nagy vonalakban olvastunk, mostanában kezdjük megismerni alaposabban az eseményeket.

2012 márciusában Rohoncon szabadtéri múzeumot avattak a 1945. március végén leégett kastélytól mintegy ötszáz méterre álló, romos keresztpajta mellett, ami azon a tragikus napon a „már semmire se jó” munkaszolgálatosok szállása volt. Az avatási ünnepségen beszédet mondott dr. Vadász Gábor, akinek apját és nagybátyját gyilkolták meg ott. A nyugdíjas sebész főorvos folytatja édesanyjának 1945–46-ban kezdett kutatómunkáját, és azóta szorgalmazza, hogy találják meg és tárják fel az áldozatok tömegsírját. Az exhumálás számos függőben lévő kérdésre adhat választ. Többek között arra is, hogy részt vettek-e Batthyány grófné előkelő, szórakozásból vadászpuskát ragadó vendégei a muszosok legyilkolásában, ahogy a helybeliek rebesgették, és Elfriede Jelinek megörökítette.

A gond az, hogy a rohonci tömegsírt még mindig nem sikerült megtalálni. A fáradhatatlan dr. Vadász Gábor 2018. január elején levelet írt Ausztria magyarországi nagykövetének, amelyet szívességből nekem is elküldött. Ebben összefoglalta az áldozatok maradványainak felkutatására irányuló eddigi erőfeszítéseket. Részlet a főorvos úr leveléből:

„Tisztelt Nagykövet Asszony!

A rohonci Kreutzstadelben őrzött apámat, ikertestvérét és kb. 180 kőszegi magyar munkaszolgálatost 1945 nagyszombatjának éjszakáján rohonci náci önkéntesek a Batthyány-kastélyban rendezett mulatság csúcspontjaként levadászták, agyonverték, agyonlőtték. Sírjukat elrejtették, mely tett világhírre tett szert. Anyám 1945 óta kereste az elrejtett sírokat, mindhiába, pedig 100 évig élt, és még a német pápát is megkereste ez ügyben.

2012-ben a rohonci Szabadtéri Múzeum avatásán részt vett Heinz Fischer úr, akkori osztrák köztársasági elnök is. Ugyanakkor a megöltekről megemlékező emlékbeszédre engem kértek fel. Ebben felhívtam az elnök úr figyelmét a nyolctonnányi gonoszul elrejtett, sokszor keresett, de soha meg nem lelt emberi maradvány megtalálásának szükségességére. Ő megígérte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a sírok megtalálásával lezárhassák Ausztria történelmének ezt a szégyenfoltját. A lényegében abbamaradt kutatás az elnök úr ösztönzésére újraindult, többek között addig hiába keresett dokumentumok is előkerültek. Sajnos az újabb erőfeszítések megint eredménytelenül végződtek. A dokumentumok újraértelmezésével 2016 óta nagyobbik, geofizikus fiammal bekapcsolódtunk további kutatások ösztönzésébe, amihez támogatást kaptunk a honi érdekeltektől is.”...

AZ ÉRTELMISÉG DILEMMÁJA (MEGJEGYZÉSPOSZT)

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2018.04.25.


Az értelmiségnek, esetünkben az énértelmiségnek az elkövetkező időszakban (a fél hétig tartó időszakban, mert utána színházba megyünk) két lehetősége van.

Az egyik az, hogy végre elmondja az ő népének, hogy mit kell tennie, mert a nép vélhetően szomjazik fenti értelmiségi ezirányú okfejtésére, rövid programot is felvázolna az értelmiségi, részben az országnak, részben az ellenzéki pártoknak, külön Márki-Zay Péternek, és csak aztán jönnének a parlamenti képviselők, miszerint igaz demokrata miért nem veszi fel a mandátumát, és persze, hogy igaz demokrata miért veszi fel, esetleg szimultán.

A másik irány a Proposition 3.1 első felének átgondolása, esetleg le is lehetne írni, hamár.

Miből fog ez a szerencsétlen magyar nép kimaradni... Ennyire volt a megváltástól, ennyire....

MÉG EGYSZER

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.04.24.


Előfordul, hogy idézek részeket 3-4-5 éves bejegyzéseimből. 6 naposat eddig még soha nem szedtem elő, különösen nem teljes terjedelmében, változtatás nélkül. Most megteszem:

Valami fontosat akarok, hátha még nem késő. Ha már késő, az baj. Úgy értem, azért baj, mert akkor a tüntetés szervezői nem elég rugalmasak, majd azt mondtam, nem elég fiatalok, akkor valószínűleg kezd nőni az a bizonyos gyep, ami által az agy begyepesedik. De az is lehet, túl szigorú vagyok.
Ne tessék pártokról beszélni. Úgy se, hogy mi lenne jó, ha a pártok mit csinálnának. Nemcsak azért, mert a normálisabb országlakosnak nagyon elege van a pártokból, hanem mert tényleg nem kellenek. Ezenkívül ne tessék különféle, jórészt értelmetlen lózungokkal a tömeget ordíttatni, az elég könnyű ugyan, de a világon semmi értelme nincs, mert nem vezet sehová.
Van még két egész nap. Bőven elég arra, hogy találjanak egy-két-három nevet, aki elég ismert, aki alkalmas lehet arra, hogy ebből a szarból, amivé a csúti gazember tette ezt a szerencsétlen országot, kalaposinast csináljon, és legfőképpen aki nem politikus. Aki legföljebb (súgok) egy szakértői kormány tagja volt, és sem előtte, sem utána nem kompromittálta magát valamilyen párttagsággal.
Ha nincs megfogható, értelmes célja a tüntetésnek, el fog halni. Ha nem most szombaton, akkor legközelebb. Értelmes cél az, ha valakiket rá tetszik bírni arra, szólítsa fel a kormányt, a fideszt, mindenkit, aki részt vett a rombolásban, hogy május 35-én (azaz egy hamarosan kitalálandó konkrét időpontban) legyen a Vérmezőn egy padnál (azaz egy konkrétan megjelölt helyszínen), hogy megtárgyalják a tennivalókat. Amiknek például az a kiindulópontja, hogy a tárgyalás lehetővé teszi a szabad eltávozást, hogy csak teljes vagyonelkobzás lesz, de mehetnek szabadon Kazahsztánba vagy ahová tetszik. Ha nincs tárgyalás és megegyezés, akkor lesz másfajta tárgyalás, ami viszont nagyon hosszú börtönbüntetést jelent (megkérdeztem okos ügyvédeket, jogilag ebben semmi hiba nincs).
Tetszik érteni? Ez reális, érthető perspektíva, amiért akárhányszor érdemes kimenni az utcára, mert arra ugye senki nem számít, hogy a csúti futballista másnap telefonál, hogy ott lesz. De arra lehet számítani, hogy az egész bagázs (Swan Edgar kifejező képét kölcsönvéve) lefossa a bokáját.
Innen így látható az alagút vége. Pártokkal, gerinctelen politikusokkal nem fog menni.
Szóljanak mindenkinek, akit illet.


Nem történt semmi, pedig ez itt nemcsak ezen a néhány ezres olvasottságú blogon jelent meg, hanem az összehasonlíthatatlanul nagyobb Kolozsvári Szalonnán is. Azt pedig nyilván olvassák olyanok, akiknek valamilyen köze van a tüntetésszervezéshez. Nyilván úgy vélik, jobban tudják, én csak ne dumáljak bele.
Nem tudják jobban. Vagy azt teszik, amit itt leírtam, vagy május 8-án akár otthon is maradhatnak. Csak tanulságul, nézzék a valószínűtlenül ostoba és jellemtelen elempés asszonyt, a csúti futballista ánuszának egyik csimbókját. Ő most felszólít és össze akar fogni.
Szóval még egyszer: vagy ott, a tömeg előtt bejelentik, hogy megalakítják az Ellenzéki Kerekasztalt vagy bánom is én, olyan civil szervezeteket, amilyeneket ki bírnak találni, és ott helyben meghirdetik azoknak a programjait (kézzelfoghatót és radikálisat), és kinyilvánítják, hogy semmiféle pártnak nincs semmiféle keresnivalója a tüntetők között, ha egy is megnyikkan közülük, vasvillával fogják elzavarni - vagy nyugodtan maradjanak otthon, és törődjenek bele, hogy a csúti gazember itt olyan világot fog csinálni, amihez képest az ötvenes évek Rákosi-rendszere maga volt a Kánaán.
Ezek nagyon egyszerű dolgok ám. Csak elkezdeni nehéz. Utána megy magától. Ha van néhány értelmes ember, aki tudja, mit kell tenni.

BARTUS LÁSZLÓ: NEM ÉRTED HARAGSZOM, ELLENED

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.04.25.


Kevés ember büszkélkedhet azzal, hogy a neve ilyen mértékben árulkodik az emberről, mint Balog Zoltán esetében. Ez a kétbalkezes, semmihez nem értő, felelőtlen karrierista, aki úgy vállalkozott több minisztériumot magában foglaló csúcsminisztérium vezetésére, hogy egyik területhez sem értett, megtestesíti a “nomen est omen” kifejezést.

Balog nemcsak nem értett semmihez, hanem annyira nem értett semmihez, hogy fel sem fogta, mire vállalkozott, és milyen felelősséget vállalt emberek életéért. Aki legalább azzal tisztában van, hogy az oktatás, az egészségügy milyen összetett, bonyolult szakterület, és hány ember jövőjét, sorsát határozza meg, az elszalad ilyen lehetetlen feladat elől.

De Balog nem szaladt el, ő vállalta, és ez a legnagyobb bűne. Nem bocsánatos bűn, mert a tevékenysége, a hozzá nem értése, a szolgalelkűsége miatt emberek ezrei haltak meg úgy, hogy nem kellett volna meghalniuk. Lelkészként emberek lelkét kellene megmentenie, de ő még a testüket sem tudta megmenteni, hanem ellenkezőleg: rossz munkája a halálukat is okozta.

Ez nem bocsánatos bűn, Balog. Nincs mentsége egy olyan embernek, aki nem azért vállalt el egy feladatot, mert képesnek érezte magát rá, és tenni akart valamit az emberekért, de azért, mert meg akart felelni szerelmes pillantásaival illetett bálványának, Orbánnak, aki a csúcsminisztériumot szándékosan bízta egy ilyen kétbalkezes, semmihez nem értő senkire.

Balog még sokáig lesz a szolgalelkűség, és a gusztustalan hajbókolás és pitizés élő szobra, ahogy idétlen vigyorával lohol Orbán után, hátha a a hátsó feléhez férhet. Nála undorítóbb csicskát még nem láttunk a magyar közéletben, ahol pedig a kontraszelektált hülyék nagy kínálata vonul fel évtizedek óta. Bárgyúsága álca, megszólalásai egy romlott emberéi.

Balog nem elmegy, hanem eltakarodik. Szégyentelen ember, aki asszisztált az oktatás, az egészségügy szétveréséhez, lepusztításához, emberek jövőjének tönkretételéhez, a mások halálához, olyan anyák, apák, gyermekek, testvérek halálához, akik ma is élhetnének. De Balog fel sem fogta, mit okozott. Arcátlan megszólalásai tették híressé, nem a tisztessége.

Balog bunkóságára mi sem jellemzőbb, hogy amikor végre távozik, méghozzá felelősségre vonás nélkül, amiben csak reménykedhetünk, hogy egyszer nem marad el, közszereplést vállal, kioktatja annak a bűnszervezetnek a kritikusait, amelynek gyűlöletpropagandájához lelkészként asszisztált, amit a jelenlétével támogatott és hitelesített...

ÖT ÉRV A POLGÁRI KONZERVATÍV PÁRT MELLETT

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.04.25.


1. 2010 és 2018 között az ellenzék közel azonos összetételben indult három parlamenti választáson, az eredmény mind a három esetben a Fidesz kétharmada lett. Mármost ha valaki ezt negyedszer is ki akarja próbálni, az látványosan nem tanul. Ezt meg lehet tenni, de nem egészséges és ellentétben áll "Magyarország rendbetételének" igényével. Vajon hogyan akarnak itt "rendbe tenni" egy országot olyan pártok, amelyeknek ellenzékben sem sikerül a minimális céltudatos rendet kialakítani maguk körül. Ez nem bon mot, ez nem blikkfang, a kérdés a lehető legkomolyabb, ezért elmondom még egyszer: mit remélhetünk azoktól a pártoktól kormányon, akik ellenzékben is tökéletesen terméketlenek? Ki akarja ezt megkockáztatni? (És akkor még nem beszéltünk arról, hogy 2002 és 2010 között mit produkáltak. Azoktól várjuk, hogy kijavítsák, akik elrontották és azóta sem tanultak?) Úgy látszik, nemcsak az ellenzék programja szűkül Orbán (legalábbis a nyilvánosságban való) elutasítására, de a szavazóiknak is elég az kormányzati felhatalmazásnak, hogy no-Orbán! Mert "bármi jobb lesz". Ez sajnos nem igaz. Inkompetens politikusok és pártok kormányon + Fidesz-hatalom ellenzékben = hosszú évek elhúzódó válsága.

2. A Fideszt ezért a saját térfelén, a jobboldalról kiindulva lehet csak visszaszorítani, amihez jobboldali párt kell, amelyik részben a Fidesz elért eredményein építkezik, részben modernizációs fordulatra ösztönzi a jobboldali gondolkodást, és ezen keresztül lehetővé teszi az elmaradt polgárosodás új körülmények között történő beindítását. Etnicista (azaz a kulturális, politikai, produktív nemzetképtől elszakadó már-már "biológiai" lényeggel operáló) terméketlen, versenyképtelen nacionalizmus helyett modernizációs nacionalizmusban kell gondolkodni. Ugyanez válasz arra a kérdésre is, miért nem alkalmas politikai álláspont a baloldali progresszivizmus: mert Magyarország nem ment át azon a polgári modernizáción, amely az autonómiákra, teljesítmény- és érdemelvűségre, piacra, a kooperatív individualizmusra, a kis közösségekre, a tradíciókra és a sikeres nemzetre alapozva történetileg megelőzte a XX. század utolsó harmadában a Nyugaton elterjedt államias, egyenlőség- és identitáselvű (posztmodern) progresszivizmust. Ami Nyugaton is bírálható -- a progresszivizmus --, az Magyarországon nagyrészt teljesen idegen, kontextuson kívüli, terméketlen, messze túl korai (ha egyáltalán szükség volna rá). Ezért -- különösen a baloldalnak a szocdem tradícióknak már a rendszerváltással megkezdődött, de 2005 körülre végleg beérett megtagadása után -- a (fő)városi progresszívok nem is fognak itt kormányra jutni. Ha bármi értelmeset el akarnak érni, az a polgári modernizáció támogatása lehet, amivel ők is közelebb jutnak a saját elveik érvényesüléséhez. Ami persze nem jelenti azt, hogy mi, konzervatívok, ne harcolnánk ezek ellen, de ők így is akkor jutnak messzebb, ha a mi első lépéseinket, amelyek Magyarország saját képességei alapján történő modernizációjának beindítását célozzák, támogatják. Mi nem kérjük az ő szavazataikat, csak azt, hogy három vesztett választás után lépjenek át az árnyékukon, a törzsi gondolkodáson és az absztrakt ideálok hajszolásán, és kezdjenek el gondolkodni...

NAGYVÁROSI ERDŐLAKÓK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VAS ANDRÁS
2018.04.26.


Hajléktalanok sokasága szállja meg a budapesti kiserdőket a jó idő beköszöntével. Van, aki sátorban húzza meg magát, más "házat" épít és veteményesről álmodik.

– Szabad itt fürdeni? – kérdezi németül egy hetvenes forma, turistának látszó pár az iroda ajtajában. Kérdésük teljesen adekvát, hiszen a Menhely Alapítvány Kürt utcai épületébe többek között tisztálkodni is járnak a hajléktalanok, a német turistákat azonban a kapu fölött látható Fürdő felirat csábította beljebb. Juhászné Tánczos Rita utcai szociális munkás aztán hamar elmagyarázza, hogy ez nem az a hely, ahol a duó szívesen tisztálkodna, majd bezárja a kaput, s indulunk a szokásos napi körútra. A jó idő beköszöntével kevesebb otthontalannal foglalkoznak, ugyanis tavasszal-nyáron sokan kikerülnek a látókörükből – mennek a fedél nélküliek az idénymunkák után, esetleg a Balatonra: ahol több az ember, több a lehetőség is.

– A VII. kerületben hetente két, a IX.-ben három kört megyünk – magyarázza, miközben beszállunk az alapítvány kocsijába. – Télen teát és takarókat, nyáron limonádét viszünk, néha élelmiszert, amikor az Élelmiszerbanktól érkezik konzerv, csokoládé, joghurt, amit kiosztunk. Az étkeztetés azonban nálunk alapvetően a Kürt utcában zajlik: reggelit és ebédet is adunk.

Előbbi 140, utóbbi cirka 150 adagot jelent naponta, csak TAJ- és lakcímkártya kell a regisztrációhoz, nem nézik, ki a valódi hajléktalan, s ki az, akinek fedél ugyan van a feje fölött, csak éppen éhezik. A Kürt utcában napi átlagban összesen 310 emberrel foglalkoznak, akadnak, akik csak fürdeni járnak be, mások mosni, de hozzájuk tartoznak a hajléktalanújság terjesztői is. Az otthontalanok nagy része erzsébetvárosi kapualjakban, átjárókban, a nagy aluljárókban húzza meg magát, míg a Külső-Ferencvárosban jellemzően az erdős területeken építenek bódékat, kunyhókat.

– A közös bennük, hogy nem hajlandóak bemenni a szállókra – magyarázza Rita. – Azt mondják, zavarják őket a tetvek, a rüh, a bolhák, a bogarak, és a sok lopás.

Azt már nem teszi hozzá, hogy a szállókon, éjjeli menedékhelyeken az alkohol is tilos, ami sok fedél nélküli számára "vállalhatatlan". Az alkohol mellett a drog is egyre nagyobb probléma.

Közben megérkezünk a Gyáli út melletti erdős területre, Rita lefékez, s hármat dudál. Ez a jel, ilyenkor elvileg kijönnek az útig a bozótosban élők, ám most semmi mozgás. Ahogyan az újabb tülkölés is hatástalan.

– Akkor bemegyünk – jelenti ki az utcai szociális munkás páros másik tagja, Szenográdi Réka, s elindul az ösvényen. Előbb egy ajtaját vesztett szekrénybe botlunk, beljebb belüket veszített matracok sorakoznak a susnyásban. Egy kisebb kanyar, s már látszik a téglaviskó: téglák stabilizálják a palalemezek alkotta tetőt, s matracok jelentik a szigetelést. Két kölyökkutya rohan elénk inkább kíváncsian, mint támadón, a lakóknak azonban semmi nyoma. – Biztos lomiznak valahol – jegyzi meg Réka, s a kunyhó környéke is őt igazolja: megannyi romos bútor, rengeteg kartondoboz, deszkák, rozsdás fémdarabok sokasága áll halomban, s két szupermarketes bevásárlókocsi az anyagmozgatáshoz. Kanapéból, fotelből annyi akad, hogy egy kisebb társasházat be lehetne velük rendezni.

Dolgavégezetlen indulunk vissza a kocsihoz, ahol két ismeretlen vár: Kovács József, és élettársa, Ágnes nemrég költözött az erdő másik végébe, de eddig senki sem tudott ottlétükről...

100 MILLIÓÉRT MEGINT KIÉPÍTIK A FŰTÉST A KISVÁRDAI STADIONHOZ

INDEX
Szerző: JÁVOR BENCE
2018.04.25.


Zavarba ejtő, ami a Kisvárda FC stadionjának fűtése körül zajlik. A közbeszerzési értesítőben kedden megjelent hirdetmény szerint a stadion fűtési rendszerének gazdaságosabbá tétele nevében mintegy 100 millió forinttal emelkedett a beruházás ára. A szerződés 2 milliárd forintról rajtolt, most tartunk majd' 2,5 milliárdnál.

És hogy ebben mi a különös?

Seszták Miklós fejlesztési miniszter városának ékszerdoboza még nem készült el teljesen, de a pályafűtést már januárban használták, erről annak idején maga a klub szakmai igazgatója, Révész Attila számolt be büszkén egy videóban .

A részleteket pedig az igazgató Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatából tudhattuk meg, vagyis

"mi a 65-70 fokos túlfolyó vizet, vagyis a felesleges mennyiséget hoztuk át egy csövön keresztül a stadionig (a szomszédos termálfürdőből), ahol egy óriási szivattyú segítségével visszahűtjük a hőmérsékletét 12 fokra, és ezzel fűtjük a gyepet. A fűtőrendszert már be is kapcsolták."

A szakmai igazgató azért hangsúlyozta ki a szakmai részleteket, hogy mindenkit megnyugtasson, Várdán nem járnak majd úgy, mint Balmazújvárosban, ahol nem lehetett bekapcsolni a termálvíz hőjét hasznosító pályafűtést, mert az túlságosan lehűtötte volna a helyi fürdő vizét. Kisvárdán viszont ilyesmitől nem kell félni, mert ott a túlfolyó – tehát kitermelt, de nem felhasznált – termálvíz úgynevezett hulladék energiáját hasznosítja a rendszer...

BUDAPEST FRANCIA SZEMMEL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.04.26.


A francia (és félig spanyol) Adrien egy nemzetközi program keretében dolgozott Magyarországon, azon belül is Budapesten. Kíváncsi voltam rá, nem csak arra, hogyan élte meg a magyarországi időszakot, hanem arra is, milyen egy vegyes kultúrájú családban felnőni, arról nem beszélve, hogy jamaicai felesége révén a kép még érdekesebb lett. Az alábbiakban tehát a vele készült beszélgetést olvashatjátok.

HÁ: Mielőtt Magyarországról beszélnénk, kezdjük egy kicsit korábbról! Például onnan, hogy félig franciaként félig spanyolként mi az, amit a két kultúrából, életszemléletből kaptál?

Adrien: Talán azt, hogy már nagyon korán megtanultam, nem létezik a dolgoknak csak egyetlen olvasata, nincs egyetlen üdvözítő megoldás. A különbözőség, a változatosság ajándék.

Milyen volt egy kétnemzetiségű családban felnőni? Ez azért lehet érdekes nekünk, mert sok, az EU-csatlakozás után külföldre költöző magyar gyermeke szembesülhet majd ezzel.

Nos, az én esetemben ez nem jelentett nagy problémát, hiszen Franciaország déli részén meglehetősen gyakori, hogy keverednek a spanyol, olasz, portugál gyökerekkel rendelkezők.

Tinédzserként ugyanakkor úgy éreztem, nekem “spanyolnak” kell lennem, nagyon érdekelt a spanyol kultúra és történelem. Azt is észrevettem, hogy a barátaim is így vannak a maguk "idegen” felével.

A feleséged jamaicai, hogyan ismerkedtetek meg?

A francia kormánnyal volt egy szerződése, melynek értelmében angolt tanított Montpellierben. Egy partin találkoztunk a közös barátaink révén.

A két kultúrát hogyan sikerült összesimítani a hétköznapokban?

Ez folyamatos alkalmazkodást kíván meg a mai napig. Például én egy halkszavú ember vagyok, de amikor a spanyol barátaimmal vagy rokonaimmal beszélgetek, muszáj odafigyelnem arra, hogy hangosabb, dinamikusabb legyek, mert ők tényleg hangosabbak, mint a franciák.

Ugyanakkor Franciaországban nem viselkedhetek így, mert ott meg “hangoskodónak” bélyegeznének ugyanezért. De például a mai napig jellemzően később vacsorázok, mint franciák, ugyanakkor esténként nem járok el annyit, mint a spanyolok.

Megtaláltam a helyem, teljesen egyértelműen francia ÉS spanyol vagyok – sem 100 százalékig francia, sem 100 százalékig spanyol. Talán 70/30 lehet az arány, ha tippelnem kellene
...

ITT OLVASHATÓ 

DRÓNVIDEÓKKAL SEGÍTIK UKRÁN CIVILEK A KORRUPCIÓELLENES HIVATAL MUNKÁJÁT - PALOTÁKAT FILMEZNEK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2018.04.25.


A 2015-ben létrehozott ukrán korrupcióellenes hivatal munkáját civilek is segítik azzal, hogy feltérképezik és drónvideókon mutatják be a korrupt elit palotáit. Az Arte dokumentumfilmje szerint viszont egyelőre nincs következmény, a főügyész szabotálja a korrupció elleni harcot, és a helyzet elég reménytelen.

2013-ban az ukrán fővárosban, Kijevben tüntetések kezdődtek, és 2014 februárjában véres összecsapások voltak a demonstrálók és a rendfenntartók között, nagyjából 100-an meghaltak, és több forrás szerint ebben orosz orvlövészeknek is részük volt. A tüntetések fokozatosan átterjedtek a kijevi főtérről, a Majdanról több nyugat-ukrajnai városba is, a résztvevők az elnök jogkörének csökkentését, az oroszbarát politika helyett az Európai Unió felé való közeledést, és a korrupció felszámolását követelték. A parlament végül megvonta a bizalmat az országot vezető Viktor Janukovicstól, aki Oroszországba menekült.


Ukrajna helyzete azonban azóta sem rendeződött: Putyin bekebelezte a Krímet, az ország keleti része lerombolt háborús terület, Janukovics helyett pedig egy másik oligarcha, Petro Porosenko lett az elnök.

Az államcsőd elkerülésére az IMF nyújtott hitelt az országnak: 2014-ben 17 milliárd dollárt (nagyjából 5 ezer milliárd forint), 2015-ben pedig további 17,5 milliárd dollárt. Cserében az ország komoly gazdasági reformokat, és a korrupció visszaszorítását vállalta. Ennek keretében 2015-ben létrehozták a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatalt (National Anti-Corruption Bureau, röviden NABU).

A NABU és az ukrán korrupcióellenes ügyészség (Specialized Anti-Corruption Prosecutor’s Office, röviden SAP) közel száz korrupciós esetet tárt fel az elmúlt években, de a NABU vezetője, Artem Sytnyk tavaly arról panaszkodott egy interjúban, hogy a bíróságok húzzák és halogatják az ügyeket, vagyis szabotálják a NABU és a SAP munkáját.

A Transparency International 2017-es korrupcióérzékelési indexe szerint Ukrajna tavaly 180 ország közül a 130. helyen állt, ahol Gambia, Irán, Mianmar és Sierra Leona is. Vagyis az ukránok rettentő korruptnak érzik a hazájukat. (Magyarország tavaly 66. lett ezen a listán.)

A főként saját gyártású műsoraiban változatos témákkal foglalkozó, francia-német tulajdonú Arte TV néhány napja tette közzé 30 perces dokumentumfilmjét az ukrajnai korrupcióellenes harcról. A német nyelvű, angolul feliratozott videó július 8-ig nézhető meg online
...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

SERES: A NAGY MÁRKI-ZAY-SEJTÉS

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: SERES LÁSZLÓ
2018.04.25.


Az antiparlamentáris demagógia akkor is kártékony, ha a parlament most éppen nem olyan, amilyennek lennie kéne (erős understatement). Vélemény.

Erősen indított a hódmezővásárhelyi polgármester, aki elhíresült programbeszédének elhangzása után két nappal lapunkkal mégis inkább azt közölte, hogy nem vágyik a messiás-szerepre. Érthető. Ha belegondolunk, mire vállalkozna jelenleg egy potenciális messiás, akkor ő, aki bárki másnál alkalmasabb lenne egy új típusú ellenzék vezetésére, nagyon is jól teszi, ha óvatos.

"A választáson a magyar nép leváltotta az ellenzéket. Be kell látnunk, hogy a magyar népnek igaza volt. (...) A magyar nép megérdemel egy olyan ellenzéket, amelyik nem csak szavakban utasítja el a korrupciót és a megfélemlítést."

Lényeges, a következő hetek-hónapok alapvetéseit meghatározó dolgokat mondott ki Márki-Zay Péter, akinek Nietzschétől ("Ami nem öl meg, az megerősít") Churchillig ("We shall never surrender") ívelő beszéde az április 8-i kudarc, a poszttraumás stressz és a tettvágytól égés valamennyi fontos toposzát érintette. A legfontosabb mozzanat mégis az volt, amikor profi populistaként (nem megbélyegzésnek szánom) közvetlenül a "néphez" fordult, és politikai követeléseket fogalmazott meg: harcolni kell az ellenzék egységesüléséért, hogy mind a 106 körzetben csak egy jelölt álljon szemben a Fideszével, ugyanakkor harcolni kell

"az ellenzékbe beépített árulók ellen, akik a jövőben is a megosztottságot igyekeznek majd fenntartani, gyűlöletet szítanak az ellenzéki pártok és választópolgárok között, az „Oszd meg és uralkodj” politikájával szolgálva a Fidesz hatalmon maradását".

Ambíciózus terv, és nem a szónok hibája, hanem a helyzetből adódik, ha egyelőre több a kérdés ezzel kapcsolatban, mint a válasz. Árulók-e például azok a bal- és jobboldali pártok, amelyek a február 25-i hódmezővásárhelyi polgármester-választásra felsorakoztak egy független jelölt, történetesen a szónok mögé, és az egyik párt (a Jobbik) még kampánystratégiai tanácsokkal is ellátta? Ott persze nem parlamenti képviselői poszt volt a tét, de a verseny anyagi és szervezeti feltételei ugyanúgy egyenlőtlenek, az állampárti kampány éppúgy személyeskedő, durva és hazug volt, mint az országgyűlési – Márki-Zay mégis nyerni tudott. A "rendszer" ugyanaz volt.

Áruló-e az az ellenzéki képviselő, aki átveszi a mandátumát? Ungváry Krisztián történész a választás után tizenkét nappal Kunhalmi Ágnest bírálja (aki azt merte nyilatkozni, hogy "be kell csekkolnunk, hogy erőforrásokhoz jussunk"), és arra buzdítja az ellenzéket, hogy ne vegye át mandátumát. Hogy miért? Azért, amit már nemhogy a kampányban, de nyolc éve tudunk. Egyenlőtlenek a feltételek, manipulált a választási rendszer, az állami média egy fos, a kormány hazugságokkal vezeti meg a választókat, úgyhogy a választás végeredménye nem fogadható el érvényesnek. Gomperz Tamás is úgy látja, az ellenzéki tüntetés szónokainak világossá kell tenniük:

"a NER részének tekintik azokat a politikusokat, akik felveszik a mandátumukat, és nem az ellenzékének."...

ELBOHÓCKODNAK OTT, AHOGY AZ ELŐDEIK AZ ELMÚLT ÉVEKBEN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2018.04.26.


Napsugaras nyári reggelt! Miután éjszakának idején kevés dolog szokott történni, nézzük, mi volt tegnap. Például:

Nem hiszek az új erőközpontokban és a nacionalizmusban – hangsúlyozta a francia államfő az amerikai kongresszusban elmondott beszédében szerdán Washingtonban.

A törvényhozás két házának együttes ülésén elhangzott beszédben Emmanuel Macron felszólította az Egyesült Államokat, hogy utasítsa el a nacionalizmust és maradjon hű az együttműködés globális ideáljaihoz, különös tekintettel a terrorizmusra és más kihívásokra.
A francia elnök hitet tett a multilateralizmus és a liberális világrend megőrzése mellett. Hangsúlyozta: lehet izolacionista, azaz elszigetelődő politikát folytatni, ám a világ ettől függetlenül nem áll meg a fejlődésben, a globális kihívásokkal együtt kell szembenézn
i. (MTI)

Valamiért az az érzésem, hogy Macron a mi szeretve tisztelt Orbán Viktorunknak is üzent ezzel a beszéddel. Meglátjuk, hogy gondolja ezt a kormány. Ha Szijjártó Péter nekilát jajveszékelni, akkor találva érzik magukat.

Csodás hír látott napvilágot a mindentől és mindenkitől (főleg a tényektől és a valóságtól) független Magyar Időkben. Azt írják ők, hogy nem kell rinyálni, alig ment el ebből az országból pár ember. Pontos számuk is van, a KSH adta ki állítólag. Szóval az van, hogy 2010 óta 173 ezer honfitársunk vándorolt ki. Összesen ennyi, nyolc év alatt. Ez meg tényleg semmi, ne sírjon a szánk. Sőt, már egy csomóan el is indultak hazafelé, mert a magas magyar bérek visszacsábítják őket. De nem csak az, hanem (idézek a cikkből):

"Évek óta bővül a gazdaság, emelkednek a bérek, szinte csak az nem jut munkához, aki nem akar dolgozni.

És ugyan melyik országban van még olyan otthonteremtési program, mint hazánkban? Hol kapunk kézbe – a megadott feltételek teljesítése esetén – ingyen tízmillió forintot? De említsük meg azt a fontos szempontot is, amely igencsak felértékelődött az elmúlt pár évben. Ez pedig a biztonság, amiben igen jól állunk. Aki persze még mindig távozni akar, kalandvágyból megteheti
." (Magyar Idők)

Tuti bennem van a hiba, amiért én máshogy látom a dolgokat. Majd magamba szállok, amint lesz pár szabad percem...

ÖNAZONOSSÁG A HULLÁMVERÉSBEN - YOSSI AMRANI NAGYKÖVET IZRAEL ÉS MAGYARORSZÁG HASONLÓSÁGAIRÓL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2018.04.25.


Olyan ország ünnepelte függetlenségének 70. évfordulóját április 19-én, amely 1948 előtt csak a bibliai időkben létezett. Több mint kétezer éve azonban mindig voltak, akik sóvárogtak utána. Egy ország, ahol a sivatagban kellett mezőgazdaságot létrehozni, amely a szegénységből indult, és ma a vezető high-tech megoldások exportőre. Egy ország, amely létezésének első évtizedeiben folyamatosan épített és folyamatosan háborúzott. Izrael állam budapesti nagykövetével, Yossi Amranival azzal kezdtük a beszélgetést, hogy mit gondol az aktuális politikai kihívásokról.

A holokauszt-emléknapon Magyar Levente külügyi államtitkár arról beszélt, hogy a magyar állam megvédi a zsidó közösségeket a veszélyektől, köztük az iszlám antiszemitizmustól. Ön szerint az antiszemitizmus elleni védelem legjobb eszköze a kerítés, a menekültek táborokba zárása, valamint a Stop, Soros! kampány, illetve az EU és az ENSZ megbélyegzése?

– Nem tudom, mi a magyar zsidók védelmezésének legjobb eszköze. Azt viszont tudom, a magyar kormány elkötelezett abban, hogy biztosítsa a zsidó közösség működéséhez szükséges hátteret. Gondoskodik a közösség boldogulásának anyagi feltételeiről, arról, hogy a zsidó vallási és kulturális élet újjászülessen Magyarországon. Láthatja a zsinagógák újjáépítésének folyamatát a budapesti Rumbach Sebestyén utcától egészen Miskolcig és Szegedig. Ez a kormány elkötelezte magát az ország zsidó-keresztény hagyományai mellett, és elismeri a magyar zsidó közösség szerepét az ország történelmében, abban, ahogyan elősegítették az ország boldogulását. A kabinet elkötelezett abban is, hogy garantálja a zsidó közösség biztonságát.

És ennek valóban a kerítésállítás a legjobb módja?

– Én a biztonság pártján állok. Robert Frost amerikai költő mondta: a jó kerítésektől jobbak a szomszédok is. Ez részévé vált a mi történelmi DNS-ünknek. Olyan időszakban élünk, amikor sokan azt mondják, a globalizmusban hisznek, egy olyan világban, ahol a határoknak már nincsen hely, nyitott társadalomra van szükség. Én magam is egy nyílt társadalom képviselője vagyok. Csakhogy egy olyan közösség, ahol az ember saját lényege, saját identitása veszélybe kerülhet, már nem érdemli meg ezt a nevet. Azt gondolom, Magyarország döntése, hogy kerítést épít, egész Európa számára segítség lehet, de nem az én dolgom, hogy ezt megítéljem...

NEM AZ IDÉN HÓDÍTOTTA MEG A FIDESZ A FALVAKAT: MÁR 2002-BEN ÁTTÖRT

24.HU
Szerző: 24.hu
2018.04.25.


A választások óta szinte teljes a konszenzus arról, hogy a Fidesz újabb minősített többségét a vidéki szavazóknak köszönheti. A körükben végzett sikeres mozgósítás legfontosabb okaként az ellenzéki politikusok és véleményformálók a migrációs kampány célba érésének, az ellenzék hiányos vidéki beágyazottságának és alacsony láthatóságának tulajdonítják. Ez utóbbi kapcsán gyakran hivatkozott körülmény a korlátozott médiapluralizmus, magyarán az, hogy a Fidesz vidéki szavazói csak a migránsokról hallanak, miközben elkerülik figyelmüket a korrupciós ügyek.

A Fidesz és a vidéki szavazók kapcsolata azonban korántsem új keletű. Az egyetlen szavazókörrel rendelkező településeken született listás eredmények ugyanis árnyalják a fent bemutatott általánosító véleményt. Választási ciklusokként 1800-2100 között mozog azon települések száma, ahol egyetlen szavazókör található. Ha az itt leadott szavazatokat vizsgáljuk meg, úgy képet kaphatunk a sokat említett kistelepülési szavazók politikai preferenciáiról. A vizsgálat során így 1990-től kezdve a legutóbbi választásig vettük sorra a pártlistákra leadott szavazatok arányát...

A SZERDAI ÜTKÖZET, IZOMAGYAK KONTRA LIGETVÉDŐK

VÁROSI KURÍR - KERÍTÉSEN INNEN
Szerző: Városi Kurír
2018.04.26.


Mivel egyre aktívabban zajlanak a Liget Projekt kivitelezési munkálatai, annak ellenére is, hogy a Ligetvédők több mint két éve próbálják megakadályozni, hogy a Városligetet múzeumi negyeddé alakítsák. 

A szerdai “ütközet”, 2018. Magyarország

Az eltelt idő alatt számtalan atrocitás érte őket, kezdve a biztonsági szolgálat kopaszaival való sokszor tettlegességig fajuló konfliktussal egészen odáig, hogy az év elején valaki rájuk gyújtotta egyik táborukat.

A jogállam leépült, a hatóságok pedig együttműködnek a fennálló hatalommal.

A Ligetvédők nem adják fel! Szerdán beindultak a Walton Security verőemberei, állítólag Nikó kórházba került.

TOVÁBB DURVULHAT AZ ORBÁN-REZSIM - KÖRÖSÉNYI ANDRÁS: EDDIG A KORMÁNY LEVÁLTHATÓ VOLT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2018.04.26.


Az Orbán-rezsim vezérdemokrácia, amelyben a vezető karizmája a kulcs. És bár a választási verseny feltételei valóban a Fidesznek kedveztek, önmagában nem magyarázza Orbán Viktor győzelmét. Ehhez a választói vágyakra érzékeny közpolitika és egy Fidesz mögötti társadalmi koalíció megteremtése is kellett – állítja Körösényi András, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének kutatója, a Corvinus egyetem professzora.

Harmadik kormányzási ciklusát kezdi 2010-es hatalomra jutása óta Orbán Viktor. A Heti Válasz a választások után ezt korszaknak minősítette, ön egy korábbi könyvében rezsimnek. Hogyan tekintsünk hát rá?

– A történelemben valóban vannak korszakok, de én inkább a rezsim fogalmát használom, mert 2010 után gyökeres fordulatot vett a magyarországi politika. Az 1989–90-es rendszerváltás során alkotmányos berendezkedést alakítottunk ki, versennyel, pártokkal, az ahhoz szükséges intézményrendszerrel. 2010 után azonban nem az intézményrendszer változott meg, hanem inkább annak működtetése, a hatalomgyakorlás módja, az, hogy a hatalmon lévők a felhatalmazásukkal miképp, milyen eszközökkel élnek, és azt mivel igazolják. Ugyanakkor megváltozott az alkotmányos berendezkedés is, és ami még ennél is fontosabb, megváltozott a pártrendszer. Gondoljunk csak az úgynevezett centrális erőtérre, ami önmagában sokkal erősebb garanciája a fideszes kormányzásnak, mint az, hogy az Alaptörvény mennyiben más, mint az alkotmány volt. Ezt igazolja, hogy bár az ellenzék is nagyjából annyi szavazatot kap, mint a Fidesz, de azok szétaprózódnak, másrészt a jobb- és baloldali ellenzék, akárhogy szerették volna is oly sokan, nem vált egy tömbbé.

És a rendszer mindig korrigál. Mert bár példátlan a hatása a közmédiára, amelyben az ellenzék meg sem szólalhat, mégis akadt egy kiskapu, amelyen keresztül a pártok kommunikálhattak reménybeli választóikkal: az óriásplakátok. Ezt felfogván a Fidesz egy kétharmados törvényt módosított feles többséggel. De számos hasonló példa akad.

– Igen, ez a technika a hatalomgyakorlás része. Az sem mindegy, milyen a jog és a politika viszonya. A kettő közti prioritás megállapítása egyfajta küzdelem, ami liberális demokráciában belső ellentmondás: ha mindent a jog szabályoz és jogi testületek döntenek el, akkor a demokrácia kiüresedik. És fordítva is igaz, ha a politika felülírja a jogállami vagy alkotmányos kereteket, mint 2010 és 2015 között, akkor a jogállam sérül. Hiszen kétharmaddal még az alkotmánybírósági döntések is fölülbírálhatók. A politika primátusát tehát a kormánypárt nyers hatalmi szempontból érvényesítette...