2018. április 29., vasárnap

ORBÁNÉK VETÉSE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2018.04.29.


Mert egy naiv hülye vagyok. Azt tudtam, hogy a választás után nem fog kevesebbet hazudni a pártpropaganda gépezete, mert nem az a dolga, hogy a valóságot közölje, hanem az, hogy megtámogassa a Fidesz minden egyes baromságát. De abban reménykedtem, hogy kevesebb gyűlöletkeltő ökörséget fognak beletolni az arcunkba, mert hiszen már győztek – ha rohadtul torz választási rendszerrel, ha csalás kellett a kétharmadhoz, akkor is hivatalos a végeredmény, ezek fognak tovább rombolni négy évig, ha csak a polgárok meg nem elégelik -, de nem fejezik be, keltik a gyűlöletet rendületlenül.

Bevallom, én már nem értem az okát, sem az értelmét. A választópolgárok már bokáig befostak a gyilkos migránsoktól, felkérték Orbán atyuskát, hogy védje meg őket a ránk zúduló hordáktól, pont úgy nem akar ránk zúdulni senki, mint ahogy eddig sem, akkor mire való a 888-Origo tengely folyamatos óbégatása? G. Fodor hírgyára arról számol be, hogy Horvátországban iszlám kulturális központot hoztak létre. Borzalom. A multikulti nevében. Érted, rettegő honfitársam? MULTIKULTI! Az rossz, veszélyes, mint a liberális, vagy a gender. A cikk maga lényegében egy MTI hírt közöl, akár ártatlan tényközlés is lehetne, de nem az. Egyrészt, mert ez mitől hír, az sem szokott az lenni, ha Lengyelországban felavatnak egy mosodát. Másrészt mert nagyon is jól előkészített, termékeny talajra hullik az elvetett mag.

Mutatom, mire gondolok. Ide teszem az első pár kommentet a cikk alól, válogatás nélkül, ahogy a portálon megjelent:...

EZ AZ 5 LEGGYAKORIBB TÉVHIT A FIDESSZEL KAPCSOLATBAN

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.04.29.


Miszticizmust és mélyről jövő indulatokat egyaránt hordoz a Fidesz aurája. Abban azonban nagyban hasonlítanak a jelenlegi kormánypárt ellenfelei és hívei, hogy olyan tulajdonságokkal ruházzák fel vezetőjét, melyek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. A pártot övező tévhiteket igen jól kiaknázza Orbán Viktor, aki szeretné elhitetni a magyarokkal, hogy nélküle és a Fidesz nélkül az országuk egy fabatkát sem ér. Pedig sokszor tör fel belőlünk az felismerés: Magyarország ennél többet érdemel. De lássuk, miért nem látjuk a fáktól az erdőt!

1. A Fidesz a legstabilabb politikai érő Magyarországon. Igen, ez a jelenlegi politikai viszonyokat tekintve igaz, csakhogy egyrészt nem mindig volt így, másrészt nem is maradhat ez a helyzet örökké. A Fidesz 1994-ben - amikor elindult azon a pályán, hogy liberális pártból konzervatív erővé váljon – majdnem kiesett a parlamentből. Igaz, négy év múlva megnyerte a választásokat a kisgazdákkal, a kereszténydemokratákkal és az MDF-el szövetkezve, de első kormányzása alatt is súlyos hibákat vétett. Orbán Viktor felismerve, hogy a jobboldalon nem lehet egyeduralkodó addig, amíg vetélytársakkal kell megküzdenie a konzervatív szavazatokért, nekilátott saját politikai oldalának egységesítésének, ami lényegében annyit jelentett, hogy beszántotta az összes szövetséges pártot. Ez a 2010-es választások előtt már sikerült neki, és már egyetlen zászló alatt gyűjtötte be az országgyűlési mandátumok kétharmadát. Igazi néppártot akart gyúrni a Fideszből, de lényegében gyarmatosította a kisgazda, kereszténydemokrata és MDF-es szavazótábort. Kívülről egységesnek látszik a párt, ám a belső konfliktusok megvillantják, hogy ez a szavazótábor korántsem kompakt. Már a kormányzati korrupció miatti felháborodás is jól mutatja annak az igényét, hogy legyen egy jobboldali alternatíva, amely kordában tarthatná a kapzsi kormánypárti politikusokat (ha már a miniszterelnök nem teszi ezt meg), illetve választási lehetőséget ad a konzervatív szavazóknak. Pont ezért félt nagyon Orbán Viktor a Jobbik színrelépésétől és erősödésétől, ezért összpontosította lejárató médiagépezetét Vona Gábor pártjára a választások előtt. Ezúttal sikert ért el, de ki tudja, meddig kell várni arra, hogy a jobboldali tábor megosztottsága ismét látványossá váljon?

2. Orbán Viktor tévedhetetlen. Korábban már többször foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, és minden alkalommal arra jutottunk, hogy a Fidesz vezetője sokat tévedett ugyan pályafutása során, de a hibáit mindig ügyesen relativizálta, illetve tanult is belőlük. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem fog hibázni a jövőben. A miniszterelnök ráadásul mintha maga is elhinné, hogy politikai tapasztalata és a szerencséje kéz a kézben átvezetik majd minden nehézségen. Ügyesen ropja a pávatáncot, ám egyre többen ismerték ki a taktikáját itthon és külföldön egyaránt. Nem igazán tud tehát meglepni bennünket Orbán Viktor, céljai és eszközei meglehetősen állandóak már évtizedek óta. Ő nem hiszi, hogy a konszolidációval tudná stabilizálni a hatalmát, sokkal inkább az ellenségkeresésben, a konfliktusok halmozásában, a folytonos harcban látja a szilárd kormányzás, a szavazótábor egyben tartásának garanciáját. Csakhogy közben lassan elfogynak az értelmiségiek a környezetéből, a szavazótáborát pedig egyre idősebb, egyre iskolázatlanabb tömegek adják. Orbán mindig rövidtávon gondolkodik, ami persze jó, ha gyors és látványos győzelmekre törekszel, a háborút azonban hosszútávon kell megnyerni. És ha ez megtörténik, nem árt előnyös békét kötni az ellenséggel...

ÉLETEK ÉS STRATÉGIÁK , AVAGY MIT TEGYEN EGY FIATAL KUTATÓ (MEGJEGYZÉSPOSZT)

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2018.04.29.


A Mérce publikált egy írást a fiatal magyar tudományos kutatók valóban sanyarú helyzetéről. A szerző master-szakos diplomával ment ki Berlinbe, ahol másfél évig volt pultos, hazajött és jelenleg az MTA TK PTI tudományos segédmunkatársa, politológus. 

A szöveg kicsit fura (valaki Pesten él, és akadémikusnak nevez minden olyan kutatót, inklúzíve sajátmagát, aki akadémiai intézetben dolgozik), de itt most nem erről van szó.

A szerző azt írja, hogy Németországban kétszázan jelentkeznek egy kutatói állásra, ami esetleg igaz, de egészen biztosan nem releváns. Pultosnak ment ki Berlinbe, nem doktorandusznak, ez a probléma. Az nem igaz, hogy jó magyar diákoknak óriási nehézséget jelent bejutni egy nyugati doktori iskolába.

Az nem fog menni, hogy sírunk a magyarországi helyzet miatt, és egy általunk mélyen megvetett kormányzattól követeljük, hogy emelje már fel a tudományos segédmunkatársi bérünket. A szerző nemrég az Andrássy Egyetem doktori iskolájába jelentkezett, amely- tényleg nem akarok senkit megbántani- egy nem túlságosan erős iskola.

Egy fiatal magyar politológus ne Orbán elől meneküljön el Londonba, Berlinbe, Amszterdamba pultosnak, hanem kapcsolódjon be a nyugati egyetemi életbe, szerezzen ott doktorátust, legyen posztdok, és ne azért pityeregjen, hogy "piszkosul nehéz impaktfaktoros publikációkat írni".

Én ezt nem kioktatólagosan, hanem könyörgőlegesen írom. Igen, a Nyugat valóságos versenyt jelent, igen, a valóságos verseny néha megterhelő, fizikailag és lelkileg egyaránt. Mindazonáltal, ha valaki vállalhatatlannak tart egy rendszert, akkor ne próbáljon betagozódni. Annak nem lehet jó vége.

MIÉRT SZAVAZTAK A LEGSZEGÉNYEBBEK A FIDESZRE?

24.HU
Szerző: PÁL MÓNIKA
2018.04.29.



Látszólag hatalmas ellentmondás van abban, hogy a társadalmi egyenlőtlenséget növelő, a tehetősebb rétegeket (és elsősorban Orbánhoz kötődő vállalkozókat) jutalmazó Fidesz-KDNP szavazóinak egy jelentős része a szegényebb településeken élők közül került ki. Ha viszont a jelenséget társadalom-lélektani szemszögből próbáljuk megérteni, létezik egy elmélet, ami magyarázatot adhat a jelenségre: ez a rendszerigazolás pszichológiája.

A magyarországi falvakban és községekben a korábbi választásokhoz képest is többen szavaztak a Fideszre, mint a városokban. A 10 legszegényebb faluban 83%-ot kapott a párt. A tendenciát elsősorban a migránsoktól való félelemmel és a közmunka viszonylagos pozitív hatásával magyarázzák az elemzők. A mélyszegénységben élők nagymértékben függnek az állami juttatásoktól, és bár az elmúlt 8 évvel a legszegényebbek jártak a legrosszabbul, a közmunkáért kapott bér kétszerese is lehet a korábbi segélyeknek. Ezt az elméletet igazolja, hogy kimutathatóan jobban teljesített a Fidesz a közmunkában érintett településeken, mint más községekben. Mivel ezekre a helyekre szinte csak a kormány által uralt közmédia jut el, szinte törvényszerű, hogy a „migránsveszéllyel” való riogatás is erősen hatott az itt élőkre.


A rendszer vesztesei támogatják a rendszert

Azt gondolhatnánk, hogy az elnyomott csoportok rosszul érzik magukat, ennek hatására ráébrednek, hogy változtatni kellene, és nem fognak olyan pártokra szavazni, amik fenntartják a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket. Meglepő lehet, de gyakran ennek éppen az ellenkezője igaz. John T. Jostszociálpszichológus és munkatársai a ’90-es évek elején jöttek rá arra, hogy a rendelkezésre álló pszichológiai koncepciók nem adnak elegendő magyarázatot, ezért alkották meg a rendszerigazolás elméletét. (Magyarul az „Önalávetés a társadalomban: a rendszerigazolás pszichológiája” című tanulmánykötetben lehet bővebben olvasni erről.)...

NEM ENGEDTÉK BE A PARNO GRASZT TAGJAIT EGY BUDAPESTI DISZKÓBA, MERT CIGÁNYOK


ROMNET.HU
Szerző: HIDVÉGI B. ATTILA
2018.04.29.


Származásuk miatt nem engedték be szombat este a Nyugati téri Remix diszkóba az ország egyik leghíresebb cigány zenekarának, a Parno Grasztnak a tagjait.

Cigányoknak csak mulattatni lehet, szórakozni nem. Ez a helyzet állt elő szombat este Budapesten, a Nyugati téren a Remix nevű diszkóban, ahová roma származásuk miatt nem engedték be az ország egyik legismertebb és legsikeresebb autentikus cigányzenét játszó zenekarának öt tagját. A biztonsági őrök csak annyit közöltek a Parno Graszt tagjaival, „távozzanak, nem mehetnek be”, míg más vendégek előttük és utánuk is bemehettek – mondták el a paszabi zenekar tagjai a RomNet-nek az előző este ért sérelmüket. A szórakozóhely már sokadszorra diszkriminálja a romákat, több hasonló ügy az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt van.

A Parno Graszt (Fehér ló) megszámlálhatatlan mennyiségű telt házas koncertet adott már a fővárosban az elmúlt két évtizedben. Az A38-as hajón, a Fonóban, a Kobuci kertben és más zárt és szabadtári koncerthelyszíneken rendre zsúfolásig telt ház előtt adnak koncertet. Hatalmas sikerű turnékkal bejárták már Amerikát, Indiát, Ázsiát, a világ legnagyobb televízió-társaságai készítettek már velük és róluk riportfilmet nem csak életükről, hanem a magyarországi roma kultúrát és országunkat kulturális értékeit is bemutatva. Joggal állíthatjuk, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Paszabról világhódító útra indult családtagokból és rokonokból álló zenekar nem csak a minőségi szórakoztatás, hanem a romákkal szembeni előítéletek lebontásának is élharcosa, hiszen koncertjeiknek több mint kétharmadában nem romák a vendégek. A fergeteges hangulatú koncertjeikről számtalan videófelvétel és beszámoló található az interneten. Az 1987-ben alakult Parno Graszt 2016-ban A Dal című Eurovízós versenyen egészen a döntőig jutott a „Már nem szédülök” című számával, amely még ismertebbé és népszerűbbé tette őket.

A Parno Graszt péntek este is a fővárosban, a Kobuci kertben tartott telt ház előtt koncertet. A zenekar tagjai a tavasz és nyárindító program után a fővárosban maradtak, mert a stúdióban most készül ötödik nagylemezük. Úgy gondolták, a késő estig tartott stúdiómunka után elmennek a Nyugati térre, mert az interneten látták, hogy egy Retro diszkó lett meghirdetve. Arról, hogy hova mennek, még egy vidám csoportos szelfit is közétettek a Facebokkon azzal: „Irány retrozni.”

A nagy örömből végül üröm lett. Oláh Krisztián a zenekar tangóharmonikása a RomNet-nek azt mondta, éjfél körül értek a Remix nevű szórakozóhelyhez. Többen is bementek a helyiségbe, de mikor ők szerettek volna, a biztonsági őr azt közölte velük, távozzanak. Megkérdezték, hogy miért, mire a termetes biztonsági ember annyit mondott, „fentről figyelik a bejáratot, és szóltak neki, hogy ők nem mehetnek be”. Mindeközben mások, akik szemmel láthatóan nem romák voltak, gond nélkül bemehettek a diszkóba.

Oláh Krisztián azt mondta, a stúdióból érkeztek a diszkóhoz, előtte nem fogyasztottak alkoholt, az üzemeltetőknek így csak annyi bajuk lehetett, hogy a zenekar két tagjáról, Oláh Sándorról és Németh Istvánról egyértelműen látszik, hogy romák, hiszen barna bőrűek, míg Oláh Viktor a pénteki koncertjük fellépőruháját, egy fehér alapon piros virágmintás inget viselte...

A SEMMITTUDÁS EGYETEME

HUPPA BLOG
Szerző: ILLE ISTVÁN
2018.04.29.


Volt anno egy tv-műsor, a Mindentudás Egyeteme, ahol Almár Iván, Esterházy Péter, Ferge Zsuzsa, Heller Ágnes, Romsics Ignác és mások tartottak telt ház előtt tartalmas előadásokat. Ezeket a tv is közvetítette, ezáltal meglehetősen nagy népességhez jutott el. 2011 januárjában szép csendben elhalt, folytatása, a Mindentudás Egyeteme 2.0 azonban médiaközönybe fulladt – gondolom, nem véletlenül. 2010 után Orbánéknak már nem volt érdeke a tájékozott, mi több, tudással felvértezett tömegek léte.

Ezzel együtt mondhatjuk, hogy ezt az egyetemet fennállása óta – 2002. – milliók látogatták.

Van nekünk most helyette – a Fidesz orbitális médiakampányának, valamint a tudatosan lebutított oktatásnak köszönhetően a Semmittudás Egyeteme, kb. 2,5 millió beiratkozott hallgatóval.

Egy részük racionális semmittudó. Nem is akarnak tudni semmit, mert az nekik úgy jó. Amiről nem tudnak, az nem fáj. Ők azok, akikhez nem jutnak el a kormány mocskos húzásairól szóló hírek, akiket nem érint meg a fideszesek lopásairól, korrupciójáról, hazugságairól szóló kritikus információ, mert inkább nem olvasnak utána, nem terhelik be agyukat értelmezendő dolgokkal.

Más részük az információhiányos semmittudó. A kormányzati tv, média és a helyi sajtó által sulykoltak mellett egyszerűen nincs befogadó kapacitásuk. Az bőséggel elég nekik, amit kapnak, elhiteti velük, hogy a Viktor megvédi őket – hogy kitől, lényegtelen, csak őket hagyják békén. Ők azok a semmittudók, akik gondolkodás nélkül a Fideszre szavaztak. Mert csak. Jobb a változatlan, akármilyen szar is az életük, mert ki tudja, ha nem a Fidesz győz, akkor még az a kicsi egzisztenciális biztonságuk is elvész, mert a közmunkát a polgármester osztja – aki fideszes – meg a kicsinyke segélyt a jegyző – aki fideszes – hát csak ne mozogj, mert hullámzik a szar, ami már a szájukig ér.

De a szavazatukért cserébe megkapták a megkönnyebbülés kérész életű boldogságát. Mert hát, az életük szar mivoltáért nem ők a felelősek, hanem a migráncsok, meg a Soros. Meg hogy azért is szar az életük, mert – bár ez a szegény Orbán, erején felül teljesítve küzd a külső ellenség, Brüsszel, Soros-bérenc kapitalisták ellen, meg az ugyancsak sorosista hazai civilek ellen, akik mind-mind a haza ellenségei, támadják is rendületlen. Ők, a Semmittudás Egyetemének hallgatói, persze, nem tehetnek semmiről, ők nem hibásak sorsuk ilyetén alakulásáért. Igaz, nem is tesznek a jobbulásért semmit.

Egy olvasóm személyes véleményét mellékelem, mi lett a Semmittudás Egyetemének hozama:...

TISZTELETTEL ÉS SZERETETTEL KÉREK MINDEN FIDESZEST, SEGÍTSEN NEKEM KIIGAZODNI EBBEN A SZÁMOMRA MÉG ISMERETLEN VILÁGBAN

KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG
Szerző: KERTÉSZNÉ KORMOS NOÉMI
2018.04.29.


Kedves Mindenki!

Nagyon sokan óva intettetek, hogy fogjam be végre a lepcses számat, és ne menjek szembe a hatalommal. Nos, ezennel fájó szívvel bejelentem: mostantól nem pofázok, nem megyek neki egyetlen pozícióját méltán betöltő politikusnak sem. Engedelmes, hű katonája leszek a kormánynak. Csak kizárólag kérdezek. Kérdéseimet pusztán a tanulás/tudás iránti vágy miatt fogom feltenni, és bátran válaszolhat rá bárki. Sőt! Tisztelettel és szeretettel kérek minden fideszest, segítsen nekem kiigazodni ebben a számomra még ismeretlen világban!

Mivel pedagógus vagyok, az első kérdéseimet rögtön Kásler Miklóshoz intézném. Mély tisztelettel kérem, adjon útmutatást a következőkben, mert tényleg nem szeretném, ha munkám során nem felelnék meg a Tisztelt Miniszter úr elvárásainak!

1. Erkölcstan órán használhatom-e szemléltető eszköznek (tantárgyi integráció keretein belül) az emelt szintű matematikai érettségire felkészítő feladatgyűjtemény egyik kivételesen kreatív és erkölcsi magaslatokba emelő feladatát, amely Kiszel Tünde és Havas Henrik játékát helyezi középpontba, vagy ez kizárólag matematika órán és – a remélhetőleg mielőbb bevezetésre kerülő – „hogyan legyünk tökéletes, keresztény feleségek” órán alkalmazható?
...

ÁDÁM ÉS ÉVA ALMÁT ÁRUL

NÉPSZAVA ONLINE / SZÉP SZÓ
Szerző: SZEGŐFI ÁKOS
2018.04.27.


...A tudat árapályos korszaka

Képernyőkben fürdőző embereket, az óceánokat szeméttel megtöltő fogyasztókat és a komikus frizurájú populista vezetők felemelkedését szemlélve arra a következtetésre juthatunk, hogy a tudatosság árapályos korszakát éljük. A tudat elnyomásának színhelyei és módszerei változásokon mennek keresztül. A módszerekről elmondható, hogy profibbá váltak. Három színteret azonosíthatunk, ahol a tudatosság apadásáról beszélhetünk: a politika, a kommunikáció és a fogyasztás. Három színtér, ahol Ádám és Éva köszönik szépen, inkább visszaadnák az almát (gyümölcsöt).

Legelőször a populizmus feltámadásáról kell szót ejteni. A populizmus a politika agytörzse. Zsigeri reakciók és reflexek, a populizmus személyiségünk legundokabb része, mi magunk egy kócos és korai, sikertelenségtől felhős hétfő reggelen, mikor mindenért mást hibáztatunk. A populista vezetők felemelkedése mögött elemzők ezrei azonosították már a liberális demokrácia végét, azonban a populista vezetők nagy részét kvázi-demokratikus úton emelték a hatalomba. Azok piedesztálra emelése, akik agyunk legprimitívebb részeivel kommunikálnak, valójában rólunk árul el sokat. Trump, Wilders, Maduro, Berlusconi, Orbán és a többiek – valójában mind mi vagyunk, a lehető legrosszabb formánkban. Az elnök, aki a nukleáris fegyverzetről szóló tanácskozás felénél feláll a tárgyalóasztaltól, mert unatkozik – mi vagyunk. A miniszterelnök, aki részletes jelentések elolvasása helyett inkább tévézik – mi vagyunk. A kampányszóvivő, aki egy szót se pazarol egészségügyi vagy szociális problémákra, mert nem érdekli – mi vagyunk. A miniszter, aki gonosz, sötét bőrű emberek inváziójával riogat – mi vagyunk. A lenéző cinizmus, ami kijelenti, hogy aki keveset keres az annyit is ér – mi vagyunk. Az elégedetlenül hullámzó tömeg, ami egy önmaga nagyságát és mások alsóbbrendűségét visszhangzó figurát lök ki magából a pódiumra – mi vagyunk. Van is bennünk valami morbid mód izgalmas. A világ sivár lenne az újságíróknak Donald Trump nélkül – titokban mind imádják őt. A vezetők és követők egymásra találása egy összeillésen múlik, ami a személyiségük, a történeti helyzetből adódó konfliktusaik és szükségleteik analóg megegyezése között található – írta erről Erikson 1964-ben.

Kontroll nélküli hatalom
A második a kommunikációs tudatosság változása. Az emberi társadalmakat történetek uralják, és az ezek feletti kontroll hatalmat jelent. A negyedik hatalmi ág feletti tartós hatalom megszerzése valószínűtlenebbnek tűnik, mint valaha. A divatos kommunikációs fegyverek, amilyen az álhírterjesztés, a szivárogtatás, a célzott kommunikáció vagy az influencer-pozícióra törekvés, valójában nem jelentenek tényleges kontrollt a narratívák felett, de nincs is szükség rá. Annyi már elég, hogy valamilyen zsigeri reakciót kiváltó üzenetlufit felfújnak, majd egyszerűen elengednek a virtuális tér viharában, ahol az megosztások tucatjain át eljut bárkihez, aki érzelmi alapon be tudja fogadni. Tanulságos ebből a szempontból az orosz álhírpropaganda: azt gondolhatnánk, hogy állami támogatás és az európai együttműködés elpusztításáról szóló pszichológiai mesterterv alkotják. A jelentések ezzel szemben azt mutatják, hogy ilyesmiről szó sincs: az álhíreket javarészt amatőr csapatok állítják elő tonnaszám, a Kreml propagandagépezete pedig szemezget a tálcán felkínált sztorikból, kisajátítja és felhasználja őket. Mégis hogyan váltunk ennyire sérülékennyé egy ilyen házilag barkácsolt eszközzel szemben? Borzalmas angolsággal írott, kitalált narratívák ezrei indulnak hadba, útjukat dühből ikszelt szavazócédulák, tönkrement karrierek és észbontó konspirációk szegélyezik...

GYÁRFÁSNAK VOLT INDÍTÉKA ÉS KAPCSOLATA IS - MONDJA A FENYŐ-ÜGY EGYKORI FŐNYOMOZÓJA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.04.28.


Már az 1998-as Fenyő-gyilkosság után pár hónappal képbe került Gyárfás Tamás is, nem sokkal később pedig már azt is tudták a nyomozók, hogy a sportvezető-médiavállalkozónak nem csak a befolyásos elitek, de az alvilág irányában is vannak kapcsolatai. Hogy akkkor vajon miért kellett mégis húsz évet várni a gyanúsítotti idézésre, erről árul el izgalmas kulisszatitkokat az Átlátszónak Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes, az eset korábbi főnyomozója.

Ami itt van, az nem közbiztonság” – a kemény szavakat Horn Gyula akkori miniszterelnök mondta azután, hogy 1998 februárjában a nyílt utcán, délutáni csúcsforgalomban hidegvérrel kivégezték a VICO médiabirodalom, azaz a Népszava és a Nők Lapja, valamint számos kisebb-nagyobb kiadvány tulajdonosát. Csaknem húsz év kellett ahhoz, hogy a nyomozók a szlovák Jozef Rohac személyében tettest fogjanak, majd vélelmezett a felbujtókat, Portik Tamást és Gyárfás Tamást is megnevezzék.

Fenyő János jóindulattal is ellentmondásos személyiségként volt jellemezhető: tehetségét és munkaszenvedélyét senki sem vitatta, stílusa azonban közelebb állt a vadnyugati akcióhősökéhez, mint a vállalatvezetőkéhez, számos üzletfelével volt elszámolási vitája. A nagyobb kaliberű haragosokat a mostanában sokat emlegetett Perczel-videó – Brády Zoltán dokumentumfilmje Fenyő pszichológusáról – nevezte meg: Princz Gábor bankárt, az újabban fegyverügyletekkel kapcsolatban emlegetett Székely Herbertet, aki egy ideig Fenyő titkára volt, illetve Gyárfás Tamást.

A nyomozás mégis ólomlábakon haladt, senkivel nem passzoltak a tetthelyen és környékén talált DNS-ek, a fordulat akkor következett be, amikor Jozef Rohacot lekapcsolták Prágában. Az ő DNS-se megegyezik az egyikkel, amit a helyszínen rögzítettek. Rohacot azóta elítélték az Aranykéz utcai 1998-as robbantásos merénylet és a Fenyő-gyilkosság elkövetőjeként, míg Portik Tamást az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként – csakhogy utóbbi szerepét illetően perújítási nyomozást rendelt el tavaly a Fővárosi Ítélőtábla...

A MAGYAR ELLENZÉK FELELŐS A VILÁG FASIZÁLÓDÁSÁÉRT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.04.28.


Diktatúrák mindig voltak, de azok mindig jól elkülönültek a világ demokratikus részétől. Így volt a hidegháború évtizedeiben, de a Szovjetunió felbomlása után is. Ez a helyzet változott meg, amikor a demokratikus világon belül jelent meg az illiberális önkény orbáni modellje, amely a demokrácia hamis látszatában megvalósuló egyeduralom.

A pánikot az a nem múló veszély okozta, hogy az önkény nem kívülről támadja a liberális demokráciát, hanem belülről számolják fel. A szélsőjobb demokratikus úton jut hatalomra, majd a demokrácia külső keretei közt leválthatatlan diktatúrát vezet be, melyet szörnyeteg vezet.

Az orbáni modell lehetséges alternatívát kínál a vallási nacionalizmus hazugságaival operáló szélsőjobboldalnak, hogy hatalomra kerülhetnek, és belülről lebonthatják a jogállamot, az alkotmányosságot, és szinte észrevétlenül hozhatnak létre olyan diktatúrát, amelyről saját népük is azt gondolja, hogy “ez még” demokrácia.

Kívülről nem tudták legyőzni a szabad, demokratikus világot, de megcsapta a veszély szele a Nyugatot, hogy belülről igen. Belülről legyőzhető a liberális demokrácia, ha nem mondják meg az embereknek, hogy ez egy diktatúra. Felszámolhatók a demokratikus alkotmányok, és a demokrácia kiüresített díszletei között erőszak alkalmazása nélkül egyeduralom jöhet létre.

Orbán pontosan látja a folyamatot. Túl van a kezdeti nehézségen, legitimálta a diktatúra létét az EU-ban, és a nyugati országokban ugrásra készen állnak a szélsőjobboldali pártok, amelyek bármilyen további krízishelyzetet kihasználva, előbb-utóbb hatalomra kerülnek. Ebben minden segítséget magkapnak az Orbánt is kézben tartó oroszoktól.

Oroszország fellazító üzemmódban működik, nem erőlteti a hidegháborús konfrontációt, belülről bomlasztja fel a liberális demokráciákat, a szabadságra épülő államokat, és még az értelmiségre is számíthat, akik ezt az egész primitív folyamatot valami “korszakváltásnak”, “elitellenes lázadásnak” nevezik, amivel a végzetszerűség látszatát keltik, és nem kellene védekezni ellene.

A helyzet rosszabb, mint amilyennek látszik, mert a legutóbbi nyugat-európai választások demokratikus sikerei Franciaországban és Németországban nem oldották meg a problémát, és nem számolták fel a veszélyt. Haladékot kapott a szabadság ügye, de a demokráciák nem védekeznek, míg a szélsőjobb tudatosan szervezkedik.

Az orbáni modell alapja az, hogy a diktatúra demokráciának tudja hazudni magát. Addig él Orbán rendszere, amíg ezt a hamis látszatot fenn tudja tartani. Ez a modell lényege. De ez a modell csak abban az esetben működik, ha az ország ellenzéke ezt a látszatot biztosítja. Demokratikus látszat nincs ellenzék és ellenzéki legitimáció nélkül.

Kártyavárként omlana össze az orbáni modell, ha a demokratikus látszatnak vége lenne. A világ sóhajtana fel, és le kellene számolni azzal az illúzióval, hogy ez egy életképes modell, egy megvalósítható önkényuralmi forma Európában és a világ demokratikus részein. Ezért a magyar ellenzék felelőssége nemcsak az, hogy Magyarországot a diktatúra alá nyomja.

A magyar ellenzék felelőssége az is, hogy az orbáni modell a világot fenyegetheti. Mindez 65 megélhetési országgyűlési képviselő fizetésén, kedvezményein, az őket delegáló pártok évi állami pártfinanszírozásán múlik. Ezek az emberek az egész világot fenyegetik ezért a pénzért. Elvállalják azt a szerepet, hogy a rendszer alapját jelentő hazugságot igazolják...

EGYRE TÖBB GYEREKNEK FÁJ A FEJE AZ ISKOLAI STRESSZ MIATT

ABCÚG BLOG
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2018.04.27.


Egyre több olyan gyerek kerül a gyermekpszichológusok látóterébe, akik lelki okokból szenvednek visszatérő fejfájástól. Miközben az okok sokfélék lehetnek, az egyik leggyakoribb közülük az iskolai stressz okozta szorongás: az 11-18 éves diákok egészségükkel kapcsolatos magatartását vizsgáló kutatások szerint is a fejfájás a leggyakoribb pszichoszomatikus panasz, amit ráadásul a probléma globális kezelése helyett legtöbbször gyógyszerszedéssel csak tünetileg kezelnek a diákok.

Egyre gyakrabban kerülnek pszichoszomatikus eredetű fejfájástól szenvedő gyerekek mese- és művészetterápiás csoportjainkba

– mondták a beteg gyerekeknek pszichológiai segítséget nyújtó, budapesti székhelyű Mosoly Alapítvány munkatársai az alapítvány áprilisi eleji sajtóeseményén, ahol mi is ott voltunk.

Ők már azok a gyerekek, akiknek a visszatérő fejfájására nem sikerült neurológiai vagy más szervi okot találni, ezért feltételezhető, hogy a fejfájásuknak lelki okai vannak

– magyarázta az Abcúgnak Majoros Andrea, a Mosoly Alapítványnál gyermekpszichodráma csoportokat vezető egyik terapeuta.

Majoros 8 éve dolgozik az alapítványnál, az itt végzett munkája mellett gyermek- és klinikai szakpszichológus a Budai Gyermekkórház Neurológiai Osztályán, innen érkezik a Mosolyhoz a fejfájós gyerekek egy jelentős része....

BARTUS LÁSZLÓ: A TÍZPARANCSOLAT ÁTKA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2018.04.28. 


Nem könnyű, de vegyük komolyan az új emberminisztert, aki szerint a halálos betegségek 70-80 százaléka a Tízparancsolat által elkerülhető. Nincs más dolga tehát az egészségügy felügyeletével megbízott Kásler Miklósnak, mint betartatnia a Tízparancsolatot. Lehetséges, hogy éppen azért nevezték ki emberminiszternek, mert így csökkenthetik az egészségügyi költségeket, és több marad az Orbán-családnak.

A kérdés azonban az, hogy betartható-e a Tízparancsolat? Mert ha Kásler alaptézise igaz, s a Tízparancsolat betartható, akkor tényleg úgy kell fogadni a betegeket a rendelőben, hogy melyik parancsolatot nem méltóztatott betartani, és akkor a gyógyszer helyett megtérésre kell felszólítani, és a Tízparancsolat megtartása által meg kell gyógyulnia. Ha igaz lenne az, amit az új emberminiszter állít, akkor ennek működnie kellene, azonban ennek ellenkezője igaz. A Tízparancsolat nem tud igazzá tenni, mert nem lehet betartani.

Azon túl, hogy az egész nem igaz, köze nincs a Bibliához (annak az ellenkezője igaz, amit Kásler Miklós mond), ez az eszmefuttatás még végtelenül embertelen is. A középkorba viszi az embereket, ahol ennek a vallásosságnak a csúcspontja a máglyákban teljesedett ki. Ez azt jelenti, hogy a betegek kíváncsiskodva nézik egymást a kórházakban, ki melyik bűnben lehet vétkes, miközben irigykedve bámulják a kintieket (köztük elsőként is Kásler Miklóst), akik azért nem betegek, mert nem szegtek meg egyetlen parancsolatot sem.

Micsoda képmutatás ez, miközben bűntudat alá viszi az embereket, a betegeket, szemben az evangéliummal, amely a bűntudat és a mózesi törvény, a Tízparancsolat alól szabadítja fel az embert. Jó alkalom ez arra, hogy tisztázzunk néhány olyan alapkérdést, amely egy szempillantás alatt kirántja ennek a “kereszténynek” hazudott rezsimnek az alapjait. Mert ezek azt képzelik, hogy a kereszténység a Tízparancsolat betartásából áll, nem mintha ők akár csak egyet is betartanának belőle. Elhordozhatatlan terheket raknak a farizeusok az emberekre, de ők egy ujjal sem érintik azokat...

MOLNÁR GYULA TRÜKKÖSEN SZERZETT INGATLANT, OROSZ CÉGET TOL A MAGYAR EXIMBANK - HETI LAPSZEMLE

ÁTLÁTSZÓ 
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.04.28.


Heti Válasz: több hangfelvétel is alátámasztja Gyárfás bűnösségét

Nem egy, hanem rengeteg kompromittáló hangfelvétele van az ügyészségnek a Gyárfás–Fenyő-ügyben. Ráadásul a mostani botrány csupán egy még nagyobb horderejű ügy mellékmozzanata. A felvételek a hetilap forrásai szerint az után keletkeztek, hogy Portik Tamás hazajött külföldről, ahol évekig bujkált az olajszőkítési ügyek miatt. Itthoni viszonyai rendezéséhez Gyárfással is felvette a kapcsolatot, rendszeresen beszéltek, az elhangzottakat pedig felvette. Többször szóba hozta a Fenyő-gyilkosságot, méghozzá úgy, hogy Gyárfás felbujtói szerepe világossá váljon, alkalmassá téve a hangfelvételt a későbbi esetleges zsarolásokra.

Direkt36: a magyar kormány az orosz céget segítette a magyar ellenében

Komoly külföldi megbízás közelébe került egy magyar cég még 2016-ban. A gépgyártással foglalkozó Ganz-csoport egy konzorcium tagjaként megnyert egy olyan, több százmilliárd forint értékű egyiptomi tendert, amely 700 vasúti kocsi gyártásáról szólt. A szerződést azonban végül mégsem kötötték meg. A Ganz pályázata hiába nyerte el az egyiptomiak tetszését, a magyar kormány időközben egy olyan csoport mögé állította be a 900 millió eurós (kb. 279 milliárd forintos) eximbankos hitelt, amelyben a Ganz helyét egy orosz cég foglalta el. A magyar állam azt az orosz céget segítette, amelynek tagvállalata elvégezte a 3-as metró szerelvényeinek számos kritikákat kiváltó felújítását. Az üzlet fontosságát jelzi, hogy annak részleteiről Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök is egyeztetett egymással.

Zoom: már 750 milliárd felett tart a 2024-es olimpia számlája

A 2015-ös megvalósíthatósági tanulmány összesen 3000 milliárd forint költséggel számolt a 2024-es olimpiarendezéssel kapcsolatban; jelenleg a kormány összesen, több mint 750 milliárd forint elköltéséről döntött, vagy határozott az olimpiai tervekhez illeszkedve. Újabb lendületet kaphat a Fidesz győzelmével Orbán Viktor nagy álma, a budapesti olimpia ügye. Hiába volt a NOlimpia kampány sikeres, és a népszavazás esélyét látva hiába vonta vissza rapid gyorsasággal a kormányfő a budapesti pályázatot, a helyszínek felépítése folyik, a szükséges infrastrukturális fejlesztések is előkészítés alatt vannak.

Portfolió: kartellgyanú top-nagytőkések cégeinél

Kartellgyanú miatt eljárás indult a Péti Nitrogénművek Zrt.-vel szemben, ezt a Gazdasági Versenyhivatal is megerősítette. A Bige László üzletember tulajdonában álló Nitrogénművek a legnagyobb műtrágyaipari vállalkozás Magyarországon. Az Index elemzése arra is rámutat, hogy ezúttal alapvetően azt nézi a GVH, hogy az értékesítők nem fogtak-e össze árkartellben például területfelosztással és az árak magasan tartásával a vevőikkel szemben, illetve nem fogtak-e össze az importtermékek, elsősorban Andrej Babiš cseh miniszterelnök érdekeltségeinek összehangolt kiszorítása érdekében. Számos más cég is érintett az eljárásban.

24: Molnár Gyula trükkös ingatlanszerzése

Furcsa körülmények között szerzett lakást a szocialisták – a választási eredmény ismeretében leköszönő – elnöke. Molnár Gyula még XI. kerületi polgármesterként az önkormányzattal több üzletet bonyolító ingatlanfejlesztő lakóparkjában vett ingatlant úgy, hogy akkori párttársa, a ma már DK-s Élő Norbert segített abban, hogy ne közvetlen legyen az adásvételes kapcsolat. Ilyen vételnél ugyanis felvethető, hogy az újbudai kerületi vezetés a vállalkozónak kedvező döntései összefügghetnek azzal, hogy Molnár a lakóparkjában vesz lakást. A beruházó előbb, 2007 január közepén eladott egy 130 négyzetméteres ingatlant a Molnár Gyulával akkor egy pártban politizáló Élő Norbert ingatlanos cégének, hogy aztán az két hét múlva továbbadja Molnárnak.

A CSÁCSÓ ROMÁKRÓL

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.04.28.


Kínos is meg kényes is, valószínűleg kell majd magyaráznom is, mit miért mondok, de a dolog annál fontosabb, hogy csak azért, mert kínos, ne is beszéljünk róla.
Sokat kell olvasnom, az átlagosnál is többet most, hogy írom az Ezerév című könyvemet (a Kolozsvári Szalonna közli folytatásokban), a honfoglalás kapcsán a vándorló népek történelméről keresgélek mindenfélét, így találtam egy egészen kitűnő könyvet, a Romológiai ismeretek címűt, Fábiánné Andrónyi Katalin szerkesztette és írta. Ennek egy fejezetén azért álltam meg, mert hosszú ideje próbálok rájönni egy jelenség megfejtésére, ami azért volna jó, mert szeretjük ugyan ismerni a jó dogok eredőit is, de az ártalmasságok okairól kötelező tudni, ahogyan - mint már többször említettem - a mikrobiológusok és a virológusok sem azért kutatnak, mert szeretik a baktériumokat és a vírusokat.
Nem értem, miért kell a magyar nép adóforintjaiból Szíriában kórházat építeni meg Vietnamban nem emlékszem, mit meg mindenfelé abban a világban, aminek a sajátosságai - hogy is mondjam - nem olyanok, amilyenek az európaiak, egyszóval a fejlettségnek egy másik fokán állnak. Most még. Arról meg vagyok győződve, hogy ez nem a vidéki futballista betegségének a tünete, vagy legalábbis nem pusztán az, annál mélyebben gyökeredző okokat kell keresnünk, ha ennek a gyakorlatnak a sűrű ismétlődését meg akarjuk akadályozni.
Évekkel ezelőtt a csúti kis bimbasi az udvaron kereste a gyerekeket, midőn a kommunista és fasiszta veszélytől tartott, akkor éppen az oroszok valamely megnyilvánulását bírálta (még nem működött a lift, amivel azóta Putyin seggébe közlekedik), és Angela Merkel egyik intézkedése nem tetszett neki, azért kommunistázott és nácizott, azért aggódott a magyar gyerekekért, és akart sürgősen kinézni az udvarra. Akkor ezen a szóhasználaton morfondíroztam, leírtam a kert és az udvar között mutatkozó, lényegesnek tekinthető kulturális eltérést, arra a következtetésre jutottam, ha valakiben mély nyomokat hagyott az udvar, és a viselkedése, a szóhasználata, a napi megnyilvánulásai arról árulkodnak, hogy megmaradt udvaron nevelkedett parasztnak, az nem baj, az csak akkor baj, de akkor nagyon nagy baj, ha időközben addig irtotta maga körül az embereket, amíg a miniszterelnökségig kapálództa el magát. Mert bármily keveset tartok is erről a teljesen értelmetlen és üres, tartalmatlan funkcióról, amíg a világban dívik ez a hivatal, addig oda széles látókörű, művelt, olvasott, jó külsejű, bizonyos konzervatív polgári ízlésnek megfelelő módon közlekedni képes emberek kívánatosak, mert az országlakosokról ennek a hivatalnak a betöltőjéről alkotják meg véleményüket a más országban élők (lásd: A hallgatás ideje lejárt, Lázár Gergő írása a Kolozsvári Szalonnán - 2018. április 27.).
Na jó, dehát ez még "csak" a stílustalanság, a neveletlenség, az ízléstelenség magyarázata, ehhez csak érintőlegesen tartozik hozzá az idegengyűlölet, de az udvaron, a baromfiszaros környezetben felnőtt paraszt nem épít Szíriában, és nem akarja látványosan, sok pénz átutalásával megvédeni az üldözött keresztényeket, egyáltalán, nem akarja elhitetni a közvéleménnyel, hogy ő hithű keresztény, aki szívén viseli a valahol állítólag üldözött keresztények sorsát.
Vissza a Romológiai ismeretek című kitűnő könyvhöz (tényleg remek, a világ dolgai iránt érdeklődő ember számára "kötelező olvasmány"). Megismerhető belőle a cigányság történelme, az előítéletességnek a cigány szemszögből való látképe, a butának tartott cigány kisgyerek, aki otthon beás nyelven beszél, és az iskolában nem meri bevallani, vagy alig vagy egyáltalán nem ért magyarul, hogyan tudna ugyanúgy részt venni a tanulásban, mint egy "magyar" és így tovább. Van egy rész a cigány önismeretről, azonosságok és különbözőségek a cigányságra jellemző tulajdonságokról. Ideteszek belőle néhány sort:...

AMIRE SOKAN NEM GONDOLNAK HÁZASSÁG ELŐTT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pézem
2018.04.26.


Jön az esküvői szezon, de még a házasulandók között is sokan akadnak, akik az alapvető szabályokkal sincsenek tisztában. Érdekes módon – derül ki az Azénpénzem.hu által kigyűjtött adatokból – az anyakönyvvezetők nagyon eltérő árakon dolgoznak az ország különböző területein.

A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A jegyző azonban indokolt esetben (például közeli halállal fenyegető egészségi állapot) a határidő alól felmentést adhat. A házasságkötésre irányuló szándék az ország bármely anyakönyvvezetőjénél bejelenthető. A költségek azonban – mint az ötletszerűen kiválasztott helyszíneket összehasonlító táblázatunkból is jól látszik – helyenként jelentősen eltérnek. Vizsgálatunk alapján a külső helyszínért Szombathely kérheti a legtöbbet, ott ez akár félmillió forintban is fájhat...

SÖTÉT JÖVŐ VÁR A MAGYAR NYUGDÍJASOKRA

ZOOM.HU
Szerző: PAPP ZSOLT
2018.04.29.


Feleannyi nyugdíjra számít a nem nyugdíjas korú magyar lakosság, mint amennyiből kényelmesen meg tudna élni időskorában. Ráadásul a nyugdíjrendszer a mai formájában 2030-2035-ig finanszírozható, a folytatásról hallgat a kormány.

A leendő magyar nyugdíjasok többsége lehangoló jövőt jósol magának: minden pénzt az unokákra és az orvosi kezelésekre fog költeni. Mindössze harmaduk képzeli azt, hogy hobbira, szórakozásra vagy belföldi pihenésre is tud majd költeni. A sportolás és a külföldi utazás pedig a legtöbbeknek csak távoli álom. Nem meglepő, hogy a lakosság közel 90 százaléka szerint a várható nyugdíj alacsonyabb lesz az ideálisnál – derül ki a CIG Pannónia friss felméréséből.

A CIG Pannónia reprezentatív kutatásban vizsgálta, hogy a nem nyugdíjaskorú magyarok mit várnak, milyenek lesznek a nyugdíjas éveik. Hiába az álmok, hogy majd nyugdíjaskorban jön a megérdemelt pihenés, a magyar lakosság azon része, amely még messzebb van a nyugdíjtól, meglehetősen pesszimista: feleannyi nyugdíjra számít, mint amennyiből kényelmesen meg tudna élni. A jelenlegi megtakarításait is figyelembe véve hobbira, szórakozásra vagy belföldi utazásra mindössze a megkérdezettek egyharmada gondolja, hogy lesz elegendő pénze.

Nem számítanak luxusra

A nem nyugdíjas lakosság kétharmada gyermekei, unokái támogatására és orvosi költségekre fordítja majd nyugdíja legnagyobb részét. Hagyaték létrehozásával a válaszadók nagyjából negyede, rendszeres sportolással vagy külföldi utazással pedig még ennél is kevesebben, csupán minden ötödik megkérdezett tervez. Ezek a szabadidővel kapcsolatos, életminőséget javító kiadások leginkább azok körében jelennek meg a tervek szintjén, akik 150 ezer forint fölötti nyugdíjra számítanak...

HOGYAN KÉSZÍTHET FEL AZ ISKOLA A SZÁZ ÉVIG TARTÓ KARRIERRE?

QUBIT
Szerző: Qubit
2018.04.28.


Az elkövetkező évtizedekben már megszokott lesz, hogy az emberek száz évig élnek, sőt, akár 150 évig is kitolódhat egy-egy ember élettartama – állítja David Sinclair, a Harvard Egyetem öregedéskutató laboratóriumának vezetője. Mindezzel együtt jár, hogy a munkával töltött életkor is kitolódhat a munkavállalók hetvenes, nyolcvanas, akár százas éveiig. Sinclair legalábbis így látja: ahogy az Axiosnak kifejtette, „az emberi életutat újra kell tervezni. A jövő munkahelyei egészséges, energikus 75 fölöttiektől nyüzsögnek majd, talán leginkább a nonprofit területeken, de az is lehet, hogy az idősebbek a családjuk segítésére fordítják majd erejüket. Az új technológiáknak köszönhetően a nők bőven 40 éves kor fölött kezdhetik a családalapítást.”

Miközben az előrelátók már készülnek az automatizálás és a stagnáló fizetések által meghatározott jövőbeli munkaerőpiac kihívásaira, közülük is kevesen számolnak az idős munkavállalók beözönlésére. Ha ez a trend valóban eluralkodik a közeli jövőben, még nehezebb lesz a munkaerőpiacon a vérfrissítés és a tapasztalatok felhalmozása közötti egyensúly megteremtése, nem beszélve arról, hogyan is kellene majd kinéznie annak a közoktatásnak, amely 10-15 év alatt képes a gyerekeket felkészíteni egy akár száz évig is elhúzódó karrier fordulataira.

A Pearson nevű brit oktatási cég, az innovációban utazó Nesta és az Oxford Martin School szakértői A készségek jövője – foglalkoztatás 2030-ban című tanulmányukban foglalták össze, hogyan működhet a jövő munkaerőpiaca és oktatása, ha nemcsak a sokat emlegetett gépi térhódításra fókuszálunk, hanem egy nagy lépést hátrálva a teljes képet figyelembe vesszük...

FONTOS A MAGYARSÁG?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.04.29.


Minden túlzás nélkül igazán változatos posztokba futottam bele a héten, úgyhogy van mit ajánlani. Kicsit elmorfondírozhatunk azon, hogy mit is jelent magyarnak lenni, aztán elmélkedhetünk a bizalomról, és még egy leprás faluba is ellátogatunk, hogy a végére maradjon egy plusz meglepetés is. Nem is húzom az időt, vágjunk bele!

A magyarságról gondolkodott el a Luxemb(o)urgból szeretettel blog szerzője, és feltett egy csomó jó kérdést, amire mindenki megadhatja majd a saját válaszát a kommentek között.

„Amikor megkérdezik (pl. egy hotelben), honnan jöttünk, B. általában rávágja, hogy Luxemburgból, én meg elgondolkozom, hogy erre most mit kell mondani? Magyarok vagyunk, de Luxemburgban élünk? Magyarországról jöttünk (közvetve ez igaz, csak ez egy baromi hosszú utazás akkor)?

Amikor a brüsszeli magyar nagykövetségen a választáskor megkérdezték, honnan jöttünk, egymásra néztünk zavarodottan: na itt mit kell mondani? Van annak relevanciája, hogy Luxemburgból? A kérdező látta a zavarunkat, és rögtön hozzátette: melyik választókerület? Á, na, így már világos. (…)

Magyarnak lenni nekem legeslegelsősorban azt jelenti, hogy értem, amikor valaki azt írja kommentben, hogy „félig székely, vagy tán egészen az”, és elmosolyodom, meg kicsit összeszorul a torkom, hogy egy vadidegen emberrel így közös hullámhosszon lehet lenni.

Azt is jelenti, hogy sokszor mesélek a kollégáimnak Magyarországról, nem csak a jelenről, hanem a múltról is, kicsit tanítom őket a közép-európai perspektívára (az orosz főnimet nem kell, vele elég csak összenéznem - magyarnak lenni ezt is jelenti).

A tény, hogy magyar vagyok, egészen addig nem volt fontos számomra, amíg Magyarországon éltem. Most se tudom, hogy mennyire az. Véletlennek tartom, ahogy azt is, hogy kislány lettem és nem kisfiú.

Most inkább csak hangsúlyosabb szerepet kapott a magyarságom, mert olyan helyen élek, ahol ez kuriózum (és mivel a munkahelyemen én vagyok az egyetlen magyar, ez sokszor szóba is kerül). Örülök a (sport)sikereknek, amikor vannak, de büszke nem vagyok, mert nem az én érdemem egyik se.

A saját személyes sikereim közül semmit nem kötök a magyarságomhoz. De vannak olyan tulajdonságaim, amiket igen, például a nyíltság, (néha, de egyre ritkábban kéretlen) őszinteség, egyenes nemet mondás fölösleges udvariaskodási körök helyett, humorérzék/irónia (nem a léte, a jellege). De ezeket például csak azért fedeztem föl, mert a kollégáim másmilyenek, ezért kötöttem össze a magyarságommal. Lehet, hogy tévesen. :) (...)

A magyar konyha érdekes kérdés, most pl. eléggé hiányoznak a magyar ízek, a paprikás-fűszeres zsíros dolgok, de most elég régen voltam otthon, és nemsokára megyek, ez is erősíti a hiányérzetet (nem csak a kajával kapcsolatban). (...)

A Himnusztól libabőrös leszek, és titkos vágyam, hogy Kodályt énekeljünk az itteni kórussal. Asszem, az elválasztás még várat magára...”

A teljes posztot itt találjátok, olvassátok el, érdemes!
...

BRUCK ANDRÁS: VAGY MI, A NÉP, VAGY ORBÁN ÉS A DIKTATÚRA

VÁROSI KURÍR - BLOG ZÓNA
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2018.04.28.


Megtörtént a bejelentés, május 8-án, az új országgyűlés megalakulásának napján reggel hattól délután kettőig kordonnal lesz lezárva a Kossuth tér. 

Az ellenzéki pártok ebben a helyzetben két dolgot tehetnek, amennyiben nem értenek egyet azzal, hogy a kormány akár átmenetileg is korlátozza a nép tüntetéshez való jogát.





Az igazság órája

1/ Elbontják a kordont, és őrzik az átjárókat, hogy a tömeg szabadon tüntethessen. (Emlékszünk, volt már ilyen.)

2/ Vagy bejelentik, hogy a kordonok miatt nem vesznek részt az alakuló ülésen, és virággal kimennek a tüntetők közé.

Amennyiben egyiket se tennék, azzal egyértelműen kinyilvánítanák, hogy valójában inkább vállalnak közösséget a nemzet ellen fordult hatalommal és a nagyrészt funkcióját vesztett álparlamenttel, mint a demokráciáért tüntető tömegekkel.

Nem lehet újabb négy évig eljátszani ezt a demokrácia színjátékot, ezért az ellenzéki pártok bármennyire is szeretnék megúszni, hogy színt kelljen vallaniuk, sorsdöntő „vagy-vagy” választás elé kerülnek május 8-án: vagy mi, a nép, vagy Orbán és a diktatúra...

PÉNZ NÉLKÜL NEM LEHET KUTATNI (SEM)

MÉRCE
Szerző: FARKAS ESZTER
2018.04.28.


Nagyon fontos cikk jelent meg pár napja az Indexen, amelyben az akadémiai fizetéseket hasonlítják össze más szektorok jövedelmeivel. Az információ, miszerint akadémiai fizetésből nem lehet megélni nem új, hiszen már az egyetemi jelentkezéskor arra figyelmeztettek minket szüleink, tanáraink, hogy amennyiben bölcsésznek, szociológusnak tanulunk, éhen fogunk halni, vagy jobb esetben mehetünk a McDonald’s-ba sült krumplit árulni.

És ez nagyon nincs így jól. Nem az a baj, hogy az Aldiban dolgozó eladó vagy a BKV-s buszsofőr megkeresi azt a pénzt, amiből kényelemesen meg tud élni, sőt, ez így természetes.

Noha én magam jelenleg az MTA tudományos segédmunkatársaként dolgozom, illetve egyetemi doktori ösztöndíjat kapok, másfél évig Berlinben pultosként kerestem a kenyeremet teljes állásban. És hát (mily meglepő), a fizikai munka ott is csak minimálbéren van megfizetve. Persze meg lehet csípni magasabb fizetést is, de ahhoz vagy sok tapasztalat, vagy német személyigazolvány kell. Nekem természetesen egyik sem volt. Honnan is lehetett volna? Egyetemi diplomákkal felpakolva mentem ki egy olyan munkaerőpiacra, ahol egy kutatói pozícióra körülbelül 200-szoros a túljelentkezés. Pont leszarták (párdon), hogy az évfolyam legjobbjának választották az angol nyelvű mesterszakos szakdolgozatomat az ELTE-n, vagy hogy milyen tevékenységeket végeztem szakkollégistaként. Heti 40 fizikai munkaóra után pedig ugyanolyan rossz érzés számolgatni a boltban, melyik típusú olivaolajat vehetem meg, beülhetek-e vacsorázni a barátaimmal, elmehetek-e koncertre, színházba. Remélem nem kell hangsúlyoznom, miért...

KÖTÉLTÁNCOS SHAKESPEARE - DANIEL KEHLMANN SZERINT A HAMIS HÍR ŐSI DOLOG

168 ÓRA ONLINE
Szerző: DÉSI ANDRÁS
2018.04.29.


Csúfot űz mindenkiből, pórnépből és királyból egyaránt. Nem ismer határokat és nincsenek skrupulusai. Zseniális kötéltáncos, a műfaj Shakespeare-je. Ma biztosan tévésztár lenne. Így jellemzi Daniel Kehlmann legújabb regényének, a harmincéves háború (1618–1648) idején játszódó Tyllnek a címadó főszereplőjét. A Budapesti Könyvfesztiválon vendégeskedő világhírű német-osztrák írótól először azt kérdeztük, hogy az elmúlt egy év németországi eseményei adnak-e elég témát egy regényhez, és a nagy mozgásgörbét bemutató volt szocdem pártelnök-kancellárjelöltben, Martin Schulzban látja-e egy tragikomédia főhősét.

– A komédia iránt fogékony íróként azt tudom mondani – válaszolta Daniel Kehlmann –, hogy Martin Schulz valóban sokoldalú egyéniség. Komoly benyomást kelt az emberben, de ugyanakkor rengeteg esendőség és ügyetlenség is van benne. Ami a 2017-es Bundestag-választást és a kormánykoalíció-kötést kísérő tragikomikus fordulatokat illeti, nem gondoltam arra, hogy ebből regényt írjak. Viszont remek 21. századi Bel Amit lehetne írni egy ifjú amerikai republikánus karrierjéről, ehhez azonban amerikai írónak kellene lennem.

Ön néhány éve New Yorkban él, de még mielőtt Amerikáról beszélgetnénk: miként látja kívülről Németországot?

Németország sokat változott, mégpedig elsősorban azzal, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) lett a legnagyobb ellenzéki erő. Hasonló folyamatokat már átéltem Ausztriában, ahol felnőttem. A kilencvenes években közvetlen közelről láthattam a Jörg Haider vezette Szabadságpárt (FPÖ) felemelkedését. Németországban ugyan még a kezdeti időszakban vagyunk, de a mechanizmusok visszaköszönnek. Egyre több politikai szereplő közeledik az AfD-hez, egyre gyakrabban hangzanak el olyanok, amilyeneket korábban nyilvánosan nem mertek mondani. Azt gondolom, hogy ez csak egyre erősödni fog.

És mit tapasztal New Yorkban? Gondolom, ott nem igazán találkozik Donald Trump Amerikájával.

– Igen, ez valóban így van. Viszont gyerekfejjel Ausztriában sem találkoztam FPÖ-szavazóval. A miliők Amerikában is élesen elkülönülnek egymástól, de kétségtelen, hogy Trump árnyéka mindenre rávetül. S persze mindennap szembesülök azzal, hogy milyen ember vezeti az Egyesült Államokat. Trump hívei néha kísértetként felbukkannak. A Central Parkban például, a Trumpot megjelenítő Julius Caesar-dráma előadásán. A tüntetésük azonban annyira szánalmasra sikeredett! Mint egy rakás szerencsétlenség, úgy álltak ott a darab műsorról való törlését követelő transzparenseikkel. Azért is nevetségesek voltak, mert épp az utolsó előadásra jöttek el. Néha persze belefutok Trump-hívekbe, s ezek az udvarias hangú beszélgetések végül mindig a rasszizmusig vezetnek. Ezek az emberek egész egyszerűn nem tudták elviselni, hogy Amerikának nyolc évig fekete bőrű elnöke volt. S amikor ide lyukadunk ki, olyan undor fog el, hogy jó ideig elegem lesz az ilyen beszélgetésekből...

NÉMET POFON MACRONNAK AVAGY MI LESZ A FRANCIA ELNÖK UNIÓS TERVÉVEL?

ÉLET ÉS IRODALOM  / PUBLICISZTIKA
Szerző: SOÓS ESZTER PETRONELLA
2018.04.27.


Emmanuel Macron francia köztársasági elnök április 17-én beszédet mondott az Európai Parlamentben, az európai „nép-nemzeti” konzultációi­nak mintegy szimbolikus kezdőlépéseként – az EP-képviselőknek is bemutatva nagyívű uniós reformterveit. Pár nappal később Angela Merkelnél volt berlini munkalátogatáson, ahol teljesen egyértelművé vált, amit eddig is sejteni-tudni lehetett: a német fél korántsem lelkesedik ennyire az eurózóna reformjáért. Bár június 19-én várhatóan érkeznek közös német-francia javaslatok, természetesen a többi tagállamnak is jóvá kell hagynia azokat. A június 29-i csúcs ezért izgalmasnak ígérkezik, hiszen jó néhány tagállam már csak a módszer miatt is előre jelezte elégedetlenségét. Mekkora a baj Macron szempontjából, és belebukhat-e az esetleges uniós kudarcba?

Mit akar(t) Macron?

Emmanuel Macron már választási programjában egyértelműen szólt arról, hogy külön eurózónás költségvetést, pénzügyminisztert és parlamentet szeretne, vagyis politikai és fiskális értelemben is elmélyítené az eurózóna együttműködését. A 2017 májusában hivatalba lépett új francia köztársasági elnök szeptemberben két nagyívű beszédben is vázolta, pontosan hogyan képzeli el az európai integráció jövőjét. Először Athénban – az Akropolisz lábánál – mondott egy filozofikusabb, ideologikusabb, alapvetésszerű beszédet, melyben a kultúra, a közös hagyományok és örökség, az európai szuverenitás fontosságát és szükségességét hangsúlyozta. Indoklása szerint az olyan ügyek, mint a klímaváltozás, a migráció és annak kiváltó okai, a terrorizmus, a pénzügyi rendszer válságai nem oldhatók meg nemzetállami szinten, európai szuverenitás hiányában mások, például amerikaiak vagy kínaiak döntenének az efféle, európaiak számára fontos ügyekről (2018 elején Davosban egy tízéves európai stratégia mellett érvelt, ugyancsak Kína és az Egyesült Államok kihívását említve). Úgy vélekedett, hogy a többi nagyhatalommal gazdaságilag, diplomáciailag és katonailag egy szuverén Európa veheti fel a versenyt, s ez természetesen nem áll távol a mintegy hatvan esztendeje hangoztatott francia politikától, amely a francia nagyságot közismerten az integráció eszközén keresztül igyekszik kiterjeszteni. Ugyanakkor Macron utalt az integráció és a szuverén Európa nagy problémájára, a demokratikus deficitre, az európai politikai közösség hiányára, arra, hogy az európai elitek és az európai nemzetek viszonya problémás.

Külön kiemelte, hogy Európa sokszor abszurd szabályokkal molyol, miközben az európai elitek nem vették figyelembe a 2005-ös francia és holland népszavazások eredményeit, az európaiak véleményét. Ugyanebbe a kontextusba helyezte a Brexitet is. Vagyis: Emmanuel Macron gondolkodásában a szuverén Európa egyben demokratikus Európa, nem véletlen, hogy a tagállami konzultációi révén igyekszik megérteni, felmérni, mi az európaiak elvárása az unióval szemben. Noha ezt mérésekből is meg lehetne tudni, hiszen készülnek ilyen minden tagállamra kiterjedő közvélemény-kutatások, a részvétel, a vita természetesen szimbolikus értelemben is fontos.

A pár héttel később, szeptember végén a Sorbonne-on elhangzott szöveg már jobban hasonlított egy bevásárlólistára, mint elvi deklarációra: Macron érezhetően mindent elmondott, amit elvben szeretne, amit tervezne, pontosan tudva, hogy a javaslatok egy jelentős része tárgyalási alap csupán, és nem fog megvalósulni az eredeti formájában. A francia elnök számos olyan javaslatot és ötletet megfogalmazott ebben a szövegben, amelyekről évek, évtizedek óta szó van, de a széttartó nemzeti és uniós intézményi érdekek miatt a levegőben lógnak. Ilyen a 15 tagú Európai Bizottság, a transznacionális európai parlamenti listák, az adóharmonizáció ügye, illetve a többsebességes Európa kimondott, deklarált gondolata (a francia elnök régóta hangoztatja, hogy szerinte azoknak a tagállamoknak, amelyek mélyebb integrációt akarnak, képesnek kell lenniük az előrehaladásra anélkül, hogy ezt a többiek megakadályozhatnák; mint Davosban fogalmazott, nem lehetetlen, de nehéz „eléggé ambiciózus” Európát létrehozni 27 tagállammal, ezért jobb nem várni arra, hogy mindenki egyetértsen).

A tartalomtól függetlenül a Sorbonne-beszéd lényege és politikai célja a nyomásgyakorlás volt, hiszen egy nappal a német választás után hangzott el: a francia elnök szinte nem is titkolta, hogy a német koalíciós tárgyalások folyamatára, a koa­líciós szerződés tartalmára kíván hatással lenni. Szintén a német választás árnyékában tett a francia elnök javaslatot az Élysée-szerződés újragondolására, arra számítva, hogy Németország már csak udvariassági és történelmi okokból sem mondhat rá nemet. Macron akkor még nem tudhatta, hogy a folyamat bő fél évet vesz majd igénybe, és végül egy alaposan meggyengült Angela Merkel tér vissza olyan nagykoalíció élén, amelyről a szociáldemokraták egyértelműen kijelentették, hogy nem születik meg. Ahogy nem tudhatta azt sem, hogy a folyamatba belebukik az a Martin Schulz, aki a szociáldemokraták részéről a leglátványosabban támogatta az integráció mélyítését...

ÉDESJÓISTENEM, MIT VÉTETT EZ A SZERENCSÉTLEN ORSZÁG, AMIÉRT GYAKORLÓ ELMEBETEG ÉS FÉLANALFABÉTA HÜLYÉK ÉK FOSSÁK A BETŰT AZ EGYÉBKÉNT IS LEBUTÍTOTT TÁRSADALOM ARCÁBA?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- DÜHÖNGŐ BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.04.29.


Hála istennek a legszebb, legokosabb, legtámogatottabb, legerősebb világcsodája kormánypárt és propagandistái képtelenek kifogyni az ellenségekből, mert harcolni, gyűlölködni feltétlenül remek dolog, egyébként is ez a lételemük. A külső ellenség (Soros György, Unió, NATO) és a belső ellenség (civil szervezetek, ellenzéki pártok) mellé a PestiSrácok nevű üzemegység szalagmunkása felsorakoztatta az Indexet, a Vodafone telefontársaságot és a külföldön dolgozó – vagy az tervező – honfitársainkat is. Így, egy csokorban.

Az Indexnek az a bűne – persze amellett, hogy sehogy nem akar az Origo szintjére lemenni iszapbirkózni -, hogy indított egy rovatot, ahol beszámol a külföldön dolgozó magyarok mindennapjairól. A Vodafone pedig támogatja ezt a rovatot, sőt – itt kéretik szent borzadály keretében háromszor a földre köpni -, azzal reklámozza magát, hogy az új tarifacsomaggal olcsóbban lehet az Unión belül telefonálni, tehát lényegében bátorítja az embereket az ország elhagyására. Ráadásul ezt a tarifacsomagot Vodafone Red néven vezették be a piacra. Érted, bazmeg! Red! VÖRÖS! Kurva kommunisták!

Szokásommal ellentétben most idézni fogok a cikkből, mert annyira rohadtul tökéletes, hogy csak tanulni lehet a művésztől, aki a világra hozta:

"Ha valaki úgy dönt, elhagyja a hazáját, és inkább karriert csinál külföldön, mint biciklifutár, pohármosó, virágkötő vagy akár utcaseprő, és mellette élvezi a félszobás minigarzon megosztását kilenc másik álommegvalósító sorstársával, ám legyen! – mondhatnánk, de azért mégiscsak rendkívüli fejlemény, hogy az egyik olvasott magyar hírportál – miután nem az általa favorizált pártok győztek – külön propagandát csinál az ország kiürítésének, amihez pénzt-paripát ad az egyik mobilszolgáltató is. (Reméljük, az itthon maradók megértik a célzást és mihamarabb le is mondják a hazaáruló szolgáltatónál kötött előfizetésüket!)"

HAZAÁRULÓ SZOLGÁLTATÓ! Édesjóistenem, mit vétett ez a szerencsétlen ország, amiért gyakorló elmebetegek és félanalfabéta hülyék fossák a betűt az egyébként is lebutított társadalom arcába? Mondhatnám, hogy a fiatal szerző hölgy naiv, mint a hétszentség, de nem mondom, mert aki karriert csinál abból, hogy a honfitársait ekézi, azt hazudja, hogy a külföldön dolgozó magyarok kizárólag szemét melóra valók és aki képes azt is leírni, hogy itthon már régen meglenne az egzisztenciájuk (lakás, gyerek, nyaraló) azoknak, akik kimentek külföldre nyomorogni, ahol soha nem fogják megteremteni azokat a remek körülményeket, amelyeket itthon minden gond nélkül meg tudnának teremteni. Aki ilyesmit leír, az szerintem nem naiv, hanem hazudik, mint a vízfolyás, mégpedig a saját biztos egzisztenciája és a közpénzből finanszírozott munkahelye érdekében. És ennek a remek karriernek az érdekében van pofája azokat gyalázni, azokról hazudni bődületes nagyokat, akik nem a kormány valagából kilógva akarnak jól megélni, hanem vállalják a nehézségeket, akár más országban is, de a maguk lábán, a saját erejükből akarnak előbbre jutni. Gyönyörű...