2018. május 3., csütörtök

STEPHEN HAWKING TESTAMENTUMA SZERINT AZ UNIVERZUM EGYSZERŰBB SRÓFRA JÁR, MINT EZT EDDIG GONDOLTÁK

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2018.05.03.


Új paradigmát alkottunk, de még nagyon sokat kell dolgozni rajta” – idézte a Science Thomas Hertogot, a Leuveni Katolikus Egyetem elméletifizika-professzorát, Steven Hawking testamentumnak is beillő utolsó tanulmányának társzszerzőjét.

Ahogy mi is megírtuk, a brit Stephen Hawking, a világ talán leghíresebb elméleti fizikusa halála előtt két héttel jelent meg a Journal of High Energy Physics folyóiratban – A Smooth Exit from Eternal Inflation? címen – az a 17 oldalas dolgozat, amely május 2-ától már bárki számára elérhető és olvasható. A szerzőpáros ebben az örökös infláció (eternal inflation) elméletét cáfolva új magyarázatokkal szolgál a kozmológia nyitott kérdéseire.
Örökkön örökké, vagy még sem?

A jelenleg ismert világegyetemet létrehozó ősrobbanás utáni első pillanatok történései még homályosak. A számításokkal és megfigyelésekkel is leginkább alátámasztott (felfúvódásként is emlegetett) kozmikus infláció elméletének különféle verziói a tér exponenciális terjeszkedését, majd annak lassulását írják le. Alekszej Sztarobinszkij és Alan Guth fizikusoknak az 1970-es évek végére sikerült matematikai magyarázattal szolgálniuk arra, hogy a galaxisok, galaxishalmazok miért úgy távolodnak egymástól, mintha csak a közöttük lévő tér tágulna, illetve nyúlna.

Az inflációt matematikailag modellező elméletek közül – az orosz Andrej Linde nevéhez fűződő – örökös infláció néven ismert változat szerint ennek oka, hogy az univerzumnak vannak napjainkig is inflációban részt vevő részei, de folyamatosan szakadnak le róla olyan tartományok, ahol az infláció véget ér. Ezek a tartományok új, az ismerttől mindenben eltérő, végtelen számú világegyetemet, vagyis multiverzumot hoznak létre. Az univerzum ezen inflációmentes zsebeinek egyikében található a Föld is – a gond csak az, hogy más zsebek épp a felfúvódás miatt elméletileg is elérhetetlenek az emberiség számára.

Hawking és Hertog szerint azonban nincs örökös infláció, a párhuzamos világokat rejtő multiverzum pedig feltérképezhető – még ha meglátogatni egy ilyen világot szerintük sem lehetséges...

A JOGÁLLAM UTOLSÓ BÁSTYÁJA - A BÍRÓSÁG - MÉG ÁLL. BRÜSSZEL VÉDENÉ, A KORMÁNY BESZÁNTANÁ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2018.05.03.


Noha mindent igyekezett elkövetni Szájer Józsefné, hogy megakadályozza az őt felügyelő szervezet működését, kudarcot vallott. Kimondatott: a hatalom kinevezettje a bíróságok élén sorozatosan megsérti a törvényt. Eközben Szájer Józsefnek sem sikerült megállítani Brüsszelt.

Árulás és diktatúra – kiálltja a propaganda arról az előterjesztésről, amely az igazságszolgáltatás függetlenségéhez kötné az uniós milliárdok kifizetését. A legegyszerűbb kérdés: miért? Mi a gond ezzel? Hiszen Magyarország a demokrácia csúcsa. A jogállamiság non plus ultrája. Nem? Akkor mi a sivalkodás oka?

Az Európai Bizottság ugyanis azt találta ki, hogy a 2020-2027 közötti költségvetési időszakban már nem adják puszira az uniós adófizetők pénzét. (Azt csak nagyon halkan tesszük hozzá: a 2004-es csatlakozási szerződés értelmében 2020-tól Magyarországnak nemhogy 7 százalékkal csökkentett kohéziós pénzek nem járnának, de konkrétan semmi afölött, amit a többi, régebben csatlakozott állam kap. Ha még ezek után is azon óbégat valaki, hogy csökkenteni tervezik Magyarország támogatását, jobb ha azon gondolkozik, mennyi pluszt kapunk a kezdeti megállapodáshoz képest.)

A Soros-bérenc, gaz – amúgy konzervatív, néppárti – Juncker azzal a javaslattal állt elő, hogy ne kapjon uniós támogatást az az ország, amely kifogásolható módon bánik az uniós pénzekkel – például a pályázatok harmadában egy pályázó indul és nyer –, az ügyészség látványosan kerüli a kormányhoz kötődő korrupciós ügyek kivizsgálását, tojik az OLAF fejére és nem ismeri el az uniós ügyészség joghatóságát. Mindezt azzal is megfejelnék, hogy a pénzcsapok elzárása lenne az automatizmus, míg a tagállamok többségének szavazatára lenne szükség a büntetés elkerüléséhez.

Bár eddig sem sikerült megállítani Brüsszelt, a kormányzati hazugságok és hisztériakeltés ellenére érdemes tudni: az Európai Bizottságnak nincs döntési jogköre, csupán javaslatokkal állhat elő. Ahhoz, hogy a fenti elképzelés beépüljön az EU joganyagába, a jobboldali többségű Európai Parlamentnek és a kormányokat képviselő Európai Tanácsnak kell bólintania. A Fidesz – és állítólagos barátaik – mindkét testületben jelen vannak.

Mindeközben Magyarországon érdekes események történtek tegnap – már ha valaki nem kizárólag a kormány által cenzúrázott, a magyarok számára jóváhagyott híreket fogyasztja. Ülést tartott ugyanis az Országos Bírói Tanács (OBT), amelynek legfontosabb feladata az igazságszolgáltatás legmagasabb posztján, az Országos Bírói Hivatalban elnöklő személy kontrollja. Utóbbi tisztséget – természetesen roppant független módon – Szájer József felesége, Handó Tünde tölti be. Handó sejthette, hogy nem lesz minden rendben az OBT ülésén, mivel a kezdetek kezdetén jelezte: a testület nem döntésképes, az egész ülés jogtalan...

A FIDESZ MÉG A KOMMUNISTÁKON IS TÚLTEHET

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / CSENYÁNSZKY JUDIT
2018.05.03.


Közép-Európa katolikus többségű országaiban, ahol a populizmus egyre emelkedőben van, megtörténhet az, ami még a kommunista időkben sem, elválhat egymástól egyház és társadalom. Többek közt erről ír a New York Times véleménycikkében Ivan Krastev politikatudós. Nemzetközi lapszemle a Klubrádióban.

Ha nem osztja egy tagország az uniós értékrendet, akkor ne kapjon pénzt – idézte a brit Express Guy Verhostadtot, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának vezetőjét, Az egykori belga kormányfő szerint, aki az uniós testület szerdai ülésén szólalt fel, nem Orbán családjának kell elajándékozni az EU-s pénzeket, és nem is arra kell adni ezeket az összegeket, hogy stadionokat építsen a választókörzetében, hanem az állampolgárok életét kell jobbá tenniük a támogatásoknak.

A cikk, amely a mindig vehemens Verhostadt beszédét videóval is illusztrálta, Jean-Calude Juncker, az Európai Bizottság elnökének felszólalásáról is beszámolt. A beszédből a brit lap a politikusnak az új uniós költségvetés tervezetéről tett kijelentéseit emelte ki. Juncker szerint a Bizottság javaslatai alapján egy modern, újításokkal teli, egyszerű és a korábbiaknál sokkal rugalmasabb pénzelosztást biztosító büdzséje lehet az uniónak a 2021-27-es pénzügyi ciklusban.

Győztesek és vesztesek

A Politico értelmezése szerint a szerdán vitára bocsátott új uniós költségvetési javaslat sorsa a Brexit európai megítélésénél is jobban megmutathatja, mekkora egységre képes az Unió 27 tagországa. Ugyanakkor sejteti, lesznek győztesek és vesztesek, s megvan a kockázata annak, hogy eltávolodik egymástól kelet és nyugat, azaz a nettó befizetők és nettó haszonélvezők között nő a feszültség, és a déli államok a biztonságra költendő pénzekkel jobban járnak.

Az Európai Bizottság nem is titkolja, hogy Lengyelországot és Magyarországot bünteti, pontosabban új feltételrendszert szabna számukra a pénzek lehívásában a jogállami normák megsértése esetén. A Tanács 27 tagjának egyhangú döntését követően a konkrét pénzügyi megvalósítás a Bizottság döntéseinek a függvénye lesz...


FÉLELMETES MAGYAR HELYZETKÉP TÁRUL ELÉNK A SAJTÓSZABADSÁG VILÁGNAPJÁN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.05.03.


Elfoglalták a kapuját, de az állami média nem küldött riportert a saját bejárata elé. Nyolcezren írták alá eddig a tisztességes közszolgálatiságért indított petíciót. A magyar sajtó lehetőségei katasztrofális szintre süllyedtek.

A kormány propagandagyártásra és gyűlöletkeltésre használja a közmédiát – mondta Papp Dóra a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) épülete előtt. Közös sajtótájékoztatót tartott ugyanis a Kunigunda utcai közszolgálati médiás székházánál a Mérték Médiaelemző Műhely, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) és az aHang csütörtökön arról, hogy milyen lépéseket tehetünk és kellene tenni az állami média vezetőinek a közmédia át-, pontosabban valódi közszolgálatiságot nyújtó tájékoztatási forrássá alakításáért.

Papp Dóra az aHang nevében kritizálta a jelenlegi állami hírszolgáltatást, hozzá csatlakozva pedig Polyák Gábor médiajogász beszélt arról, hogy

amit ma közmédiának neveznek, ami ezt a nevet bitorolja, az nem törekszik társadalmi párbeszédre, kizárólag egy politikai érdek kiszolgálására.

Mindezt ráadásul nagyon drágán, adófizetői pénzből teszi. Hatalmas árat, évi 80 milliárd forintot fizetünk azért, hogy kizárólag a Fidesz álláspontja, üzenetei jussanak el az ország lakosságához.

Polyák Gábor kitért arra is, hogy miközben a közszolgálatiság témájában hirdettek sajtótájékoztatót,

az állami média munkatársai a saját épületük elé sem mentek el meghallgatni a tőlük eltérő, őket kritizáló véleményeket.

Pedig a kritikára igenis van ok, a médiajogász hosszan sorolta, miféle problémák vannak, milyen lépésekkel süllyedt az álhírgyártás szintjére a magyar közmédia, s milyen egyszerűen lehetne változtatni a mai gyakorlaton, a kormánypropaganda terjesztésének napi rutinján – ehhez akár az intézmény maga is kijelölhetne kritériumokat...

KORRUPCIÓINFÓ: KLÓNOZOTT TANULMÁNYOKKAL KASZÁLT A FIDESZ-KÖZELI TANÁCSADÓ CÉG

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.05.03.


Nem bűncselekmény, hogy a Voldemort-ügyben is érintett Public Sector Consulting több településnek is eladta szóról szóra ugyanazt a tanulmányt – ezt állapította meg a NAV, és meg is szüntette a nyomozást.

Előzmények

Simonkáék nem tudnak leállni az unióspénz-szórással: egy nap alatt hat közbeszerzést toltak ki

Az Átlátszó által feltárt ügyben is nyomoznak Simonka György ellen

Korrupcióinfó: teleportált Simonka György családi cégének uniós pénzből épült autómosója

Korrupcióinfó: Milliók mentek dinnyekóstoltatásra is – így működik a Simonka György körüli cégháló

Korrupcióinfó: Fideszes országgyűlési képviselőkhöz köthető közpénznyelő céghálózatot mutatott be Hadházy

Házkutatást tarthattak a dinnyekartelles fideszes képviselőnél

“Felháborító, hogy amikor belefutnak egy menthetetlen csalásba, egyszerűen hülyének tetteti magát a NAV azért, hogy a fő bűnösöket elengedje az ügyből” – így kommentálta szokásos Korrupcióinfóján Hadházy Ákos LMP-s politikus, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közép-dunáltúli bűnügyi igazgatósága megszüntette a nyomozást abban az ügyben, amiben Hadházy tett feljelentést kartellgyanú és hanyag kezelés miatt.

Nem érezte véletlennek ugyanis a képviselő, hogy egymástól több száz kilométerre levő településeken ugyanazt a három budapesti céget hívták meg sokmilliós „egészségmegőrző” projektekre. Egyik cégnek sincsen semmi közzé az egészségügyhöz, annál inkább a Mengyi-ügyhöz. A győztes cég a Voldemort sztori főszereplője, Public Sector Kft. volt – hangsúlyozta a politikus.

A Public Sectorral együttműködő pályázatlovag céghálóról lásd a Korrupciókutató Intézet fenti ábráját...

AMIT MOST LÁTUNK, AZ A LEBOMLÁS SZAKASZA

24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2018.05.03.


Sik Domonkos szociológus azt kutatta, a társadalmi szenvedés hogyan alakulhat mentális zavarokká. Magyarország nem áll jól európai összehasonlításban: nem véletlenül népbetegség az alkoholizmus és a depresszió. A jóléti államok leépülése csak fokozza a problémákat, ám azt még nem látni, milyen társadalompolitika nyomul be a jóléti rendszerek után maradt vákuumba.

Két könyve is megjelent frissen a szenvedésről. Miért választotta ezt a témát?

A társadalmi szenvedés a 2000-es évek után előtérbe került a társadalomtudományokban, de a szenvedés kérdése már Marxtól kezdve ott volt a szociológiában. Lényegében a kezdetektől fogva kérdés volt, hogy mire lehet alapozni a társadalomkritikát. Meg lehet ezt közelíteni elméletek felől, például hogy mi az igazságosság, és a tapasztalatok felől is, aszerint hogy milyen viszonyok eredményeznek szenvedést. Vannak olyan szenvedések, amelyek indokoltak, például valamilyen erőfeszítés egy cél érdekében.

De vannak olyanok, amelyek indokolatlanok, például közönyből, vagy elnyomó viszonyokból fakadnak. Ezek olyan következményei a társadalmi viszonyoknak, amelyekről azt gondoljuk, hogy nem kellene, hogy legyenek, hogy megszüntethetőek.

Persze nem minden szenvedés vezethető vissza társadalmi okokra.

A társadalmi szenvedésnek feltétele, hogy az ember felfogja, hogy ő szenved, és a szenvedését a társadalom okozza?

Van olyan, hogy nem tudatosul a szenvedés. Vagy olyan is van, hogy a hétköznapi élet szintjén kezeljük a társadalmi szenvedést, mondjuk úgy, hogy racionalizáljuk. Valamit nem tudunk elérni, bár szeretnénk, és ilyenkor azt mondjuk, hogy az a dolog nem is olyan fontos. Ez a savanyú a szőlő tipikus esete, amikor az ember megváltoztatja a saját vágyait.

Milyen formái vannak a társadalmi szenvedésnek? Lehet ezeket csoportosítani?

Az első szint a tőkékért folytatott versengésről szól, arról, hogy miként szerzünk meg nem csak materiális javakat. A társulások megszerveződésének egy másik módja, hogy milyen kommunikációs rendszerek vannak, ennek egyaránt része, hogy emberek szóba elegyednek egymással, és az is, hogy médiumokon keresztül kommunikálunk. Egy harmadik szint az elismerési viszonyok szintje, ez is lehet teljesen privát, például ahogy intim viszonyokban szeretettel ismernek el valakit, de a társadalom egészére is vonatkozhat, úgy mint a szolidaritás, vagy a jogi elismerés. Beszélhetünk technikai szintről is, ami a tárgyakon, a környezeten keresztül fejti ki a hatását. És ezeken a szinteken mind elképzelhetőek olyan zavarok, amelyek szenvedést okoznak...

A FEJLETTSÉG BŰVÖS KOCKÁJA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAGAS ISTVÁN
2018.04.27.


A zseniális magyar találmány, a bűvös kocka forgatása emberek százmillióinak okoz örömet, és röpíti magasba a magyar innovatív gondolkodás hírét világszerte. Noha a kocka sikeres tekerése nem ördögi feladat, de jó idegeket és kitartást igényel. A fiatalabbak hamar meg is tanulják, a legrátermettebbek pedig már egyszeri látásra (ti. az induló állapot „lefényképezése” után) akár csukott szemmel is vagy éppen lábfejjel is kirakják. A forgatás pontos lépései (algoritmusa) és az eddigi forgatási rekordok az interneten régóta elérhetőek. A hatféle színnek a kocka hat lapjára való helyes forgatása összesen 6×3×3=54 kis négyzet helyre forgatását jelenti avval a rendkívüli nehézséggel, hogy minden elforgatás – kivéve e helyes lépések forgatási sorrendjét – megbontja a korábbi elrendezést, és rendre újrarendezést kíván. A magyar modernizációs kísérletek után is mintha mindig újra neki kellene futni a rendezésnek, és mintha mindig újra kellene gondolni a lépések sorrendjét.

Szinte magától adódik a kérdés: van-e a gazdasági fejlettséghez vezető útnak valamilyen kiforrott, netán mindenkor érvényes, követhető leírása, netán algoritmusa? Nem hiszem, hogy sokakat meglep: sajnos nincs. A bűvös kockának van.

Egy fejlett gazdaság és társadalom kialakításában sokkal több az idő közben is változó paraméter (ez a nehézség a kocka esetében a színek számának növelését jelentené). Ráadásul az elvárások, az igények és a domináns vélemények menet közben is folyamatosan változnak, sőt, meg is fordulhatnak. Az elméleti nehézségek ellenére a fejlettséghez vezető utakkal kapcsolatban a nemzetközi gazdaságtan tudományága sok hasznos elvet és szabályt fektet le, segítséget nyújt a durva hibák elkerüléséhez, de alapmegoldást nem kínál. A kialakítandó gazdaságbővülési modellben legalább hat fontos változót (analógiánkban a kocka színeit) nagy biztonsággal azonosíthatunk. Ezek: a növekedés fő forrásai; a piaci és bürokratikus koordináció válfajai; a működést garantáló intézmények jellege; a meghatározó ideológiai felfogások; a külső gazdasági környezettel kialakított viszony; a hatékony versenyképesség és méltányosság (társadalmi szolidaritás megfelelő elegyei, szociális ellátómechanizmus). Mindezen hat komponensnek önmagában is sokféle változata képzelhető el, akár 6×9=54 (mint a kockában), a komponensek 9 változatát elméletileg könnyedén elő lehet állítani – de csak elméletileg! A modellszerű ábrázolás ennyi változóval reménytelen, algoritmikus megoldás elképzelhetetlen. Talán emiatt is ritka az olyan ország, amely minden tekintetben elégedett a saját gazdasági fejlődésével, az éppen elért fejlettségi szinttel, valamint kormánya jövőt formáló ígéreteivel.

A növekedésért felelős tényezőket precízen elkülöníteni csak a bizonytalanság és a megmagyarázatlan jelenségek megmaradó nagy száma mellett lehet. A valóság gyakran „kifog” a növekedés belső lényegét megragadni igyekvő, technikailag (matematikailag) kifejezetten agyafúrt modelleken is, a modellezési nehézségeket fokozza, hogy a fejlődés/növekedés térben (földrajzilag meghatározott térségben) és időben szétterülő, de mindig konkrét tényezők, változók egész sorozata által determinált.

A fejlett és fejletlen országok között a távolság jóval nagyobb volt a XIX. század első harmadában. A rendkívüli megfigyelőképességgel rendelkező, utazó természettudós-óriás, Charles Darwin így írt Dél-Amerikából érkezése után, 1835‑ben, az akkori a fegyenctelep Ausztráliáról:

Este sétát tetten a városban, s csodálkozással eltelve tértem vissza, hogy milyen nagyszerű az angol nemzet hatalma. Itt, ebben a nem nagyon biztató országban két évtized alatt több történt, mint Dél-Amerikában ugyanannyi évszázad alatt. Első érzésem az volt, hogy szerencsét kívántam magamnak, amiért angolnak születtem. Persze később, mikor a várost jobban megismertem, bámulatom valamivel csökkent; de azért mégiscsak szép város. Az utcák szabályosak, szélesek, tiszták s jól gondozottak; a házak jó nagyok, a boltok berendezése megfelelő. Londonnak meg néhány más nagy angol városnak elnyúló elővárosaihoz hasonlíthatjuk a városok képét; de még London vagy Birmingham közelében sem ilyen feltűnő gyors a fejlődés. Az éppen elkészült nagy házak és egyéb épületek száma igazán meglepő volt; mégis mindenki a magas házbérekről és a házszerzés nehézségeiről panaszkodott. Miután Dél-Amerikából jöttem, ahol a városokban minden gazdag embert ismernek, semmi sem lepett meg jobban, mint az, hogy lehetetlen volt hamarjában megtudnom, kié ez vagy az a fogat.”

Darwin átlátta a korabeli angol piaci intézmények szemléletének és gyakorlatának fölényét a feudális nagybirtokrendszerű, akkoriban mérhetetlen elmaradottságot és szegénységet mutató Dél-Amerikával szemben. Ugyanakkor a fejlettség időigényét csak megsaccolta. És hol tart ma Ausztrália az egy főre jutó GDP-ben (50 000 USD per fő, 24 millió lakossal)?! Messze elhagyta az egykori gyarmattartó UK 40 000 USD per fős szintjét! Ennyit „hozott” közel két évszázad sikeres útválasztása egy „szerencsés” országnak.

A gazdasági növekedést kutatók egyik közös dilemmája a megválasztandó – adekvát – időhorizont hossza. Milyen hosszú időszak teljesítményét érdemes mérni az elemezni kívánt változásokat illetően? Mit kell mértékadónak tekinteni ahhoz, hogy a következtetés kellően általánosítható legyen? Egy markáns (növekedési) konklúzió megvonásában öt, tíz év vagy akár fél évszázad produkciója-e az, ami vajon számít? E téma nehézségét jól illusztrálja az a tény, hogy például Svédország és Japán két évszázados növekedési teljesítményének nincs egyszerűen megfogalmazható, modellezhető magyarázata. Noha az elmúlt 200 évben az egy főre jutó jövedelem Japánban és Svédországban is szinte azonos mértékben évi átlag kb. 2 százalékkal emelkedett, e növekedés mögött azonban a két esetben egészen más növekedési források és tényezők álltak. A két ország földrajzi-kulturális eltérősége nyilvánvaló, ahogy az emberi erőforrások felhasználására vonatkozó különleges képességének azonossága is...

ADJÁTOK VISSZA A MÚLTUNKAT!

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2018.05.02.


Azt mondják az okosok, hogy akinek nincs múltja, annak jövője sincsen.
Ha belegondolunk ebbe, akkor azért eléggé nagy bajban vagyunk, hiszen a rendszerváltás óta eltelt évek másból sem álltak, mint múltunk ellopásából, az általunk vallott értékek megtagadásából, életünk, apáink életének, munkájának leértékeléséből, szüleink életének leköpdöséséből.
Szánalmas dolog ez, még akkor is, ha a szülők soha nem fogják megtagadni őket megtagadó gyerekeiket, akik többnyire már ebben a szép új világban lettek felnőttek, ebben a környezetben fejlődött ki felülmúlhatatlan és kérlelhetetlen erkölcsiségük, hihetetlenül fejlett kritikai érzékük, még ha utóbbi nem is párosul ugyanilyen fejlettségű önkritikai érzékkel.

Nem mondanám, hogy mi makulátlanok voltunk, hazudnék, ha ezt állítanám, de azért ilyen mentális mélységekben nem jártunk, a mi kis megalkuvásaink sehol nincsenek a mai megalkuvásokhoz képest, miközben állítólag minden lehetőségünk meglenne egy jobb, szabadabb világ megteremtésére, mint ami nekünk és apáinknak jutott.
Mondjuk ez sem igaz, de legalább szépen hangzik, még ha a valóságban a helyzet a mai szabadnak mondott társadalomban sokkal siralmasabb, hiszen mindaz, amin nagyokat röhögtünk - lásd: a kapitalizmusban ember az embernek farkasa - napjainkra kézzelfogható valósággá is vált.

A baloldal, mely a jobboldal szerint ma már meghaladott fogalom, kétségkívül válságban van, és e válság oka, hogy szép apránként, egyesével, feladtuk elveinket, megtagadtuk múltunkat, lehajtott fejjel szégyenkeztünk, mikor a szocializmus vívmányai kerültek szóba, és arra sem voltunk büszkék, amire büszkék lehettünk volna.
Itt most kimondottan a baloldalról írok, mert ugyan nem tagadom a balliberális fogalmát, de szerepét a jövő szempontjából nem tartom meghatározónak.
Leginkább azért nem, mert a magyar társadalom nem is igen érti, hogy mit kell a liberalizmuson szeretni, és valljuk be, ennek ellenkezőjére a magyar liberálisok bőséges okot is adnak.
Aki kíváncsi arra, hogy mit is értünk honunkban liberalizmuson, az bátran nézze meg a Brian élete című filmet, és miután abbahagyta a röhögést, gondolkodjon el mélyen rajta, behelyettesítve a szereplőket a megfelelő magyar pártokkal...

AZ ÁLLAMOT SZÁZMILLIÓKKAL MEGKÁROSÍTÓ CÉGHÁLÓ MŰKÖDÖTT AZ ÚJ MINISZTER LAKÁSÁN

G7 
Szerző: FABÓK BÁLINT, JANDÓ ZOLTÁN
2018.05.03. 



Magyarország egyik leggazdagabb részén, a budapesti Rózsadomb egyik csendes utcájában áll egy felújított sorházi lakás. A 165 négyzetméteres ingatlan gondozott udvara végén már egy kisebb erdő kezdődik. Ez a lakás Bártfai-Mager Andrea tulajdonában van, akiről a múlt héten derült ki, hogy az új kormány nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztere lesz.

Bár a sorházon most semmi nem utal erre, az elmúlt pár évben nagyon aktív üzleti élet folyt benne. A 2010-es években mintegy hatvan cég volt bejegyezve Bártfai-Mager lakására, amelyek döntő többsége zavaros körülmények között megszűnt vagy elköltözött az elmúlt egy-két évben. Szinte valamennyi ide bejegyzett társaság Magyarország egyik legegzotikusabb vállalkozójához, Balogh Sándorhoz kötődött.

Baloghnak több, Afrikával foglalkozó alapítványa van, részben az ő elgondolása alapján valósultak meg a nemzeti kereskedőházak, egyik szervezője volt a Budapest-Bamako Rallynak, és sok egyéb mellett a vizes vb-t szervező Bp2017 Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója is. Cégbirodalma több száz vállalatból áll, neki egyedül több mint kétszáz társaságban van vagy volt közvetlen vagy közvetett érdekeltsége, és ezek meghatározó része már nem működik. A cégek ráadásul jellemzően nem a legbékésebb módon szűntek meg: szinte kivétel nélkül felszámolással vagy kényszertörléssel vezették ki őket...


NAGYÜZEMBEN MOSSÁK A PÉNZT A KÍNAIAK EGY RULETTES MÓDSZERREL

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2018.05.03.


Ázsia szerepe egyre nő a világ kaszinópiacán. A kínaiak tényleg szeretnek játszani, egyedi kulturális megközelítéssel viszonyulnak a szerencséhez, ráadásul nagyüzemben mosnak pénzt egy rulettes szisztémával. Mindez illegális, de hatékony pénzkimenekítést tesz lehetővé.

A pénzmosást üldöző hatóságok és az ázsiai szerencsejáték-piac bűnözői között folyamatosan egyfajta rabló-pandúr játék zajlik. Pár éve nagyon felfutott Makaó és Szingapúr kaszinóipara, most a hatóságok bekeményítettek, az elmúlt években több letartóztatás is volt, és a forgalom is visszaesett. De mi köze a rulettnek a pénzmosáshoz? Helyi forrásaink segítségével ezt a világot szeretnénk bemutatni.
Globális kaszinópiac

A világ szerencsejáték-piacának méretét nehéz megbecsülni. A legális számok szerint a kaszinóbiznisz valahol 110 milliárd dollár körül alakult 2017-ben, ám a sok tiltás és korlátozás miatt ez biztosan egy olyan iparág, ahol sok a statisztikák számára nem látható, az illegális forgalom.

A legnevesebb városokról mindenki hallott már, Észak-Amerikában Las Vegas, Atlantic City, Reno, Európában Monte-Carlo, míg Ázsiában Makaó és Szingapúr. A globális forgalomban rajtuk kívül egyre fontosabb Brazília, az arab világ környezetében mozgó nagy kaszinóhajók, de mindenekelőtt az online játékok (ebben főleg ázsiai cégek szereztek meghatározó szerepet).

A globális forgalom fele immár Ázsiához kötődik, a teljes piac negyedét a kínai játékosok adják, ők Kínában és Tajvanon nem játszhatnak, ezért főleg a már említett Makaóban és Szingapúrban próbálnak szerencsét.

Kína mindent visz

A kínaiak még mindig szerények a globális fogyasztási piacon, nem szoktak lakosságarányosan élen járni semmilyen fogyasztásban, de a szerencsejáték-fogyasztásuk felülreprezentált globálisan. Ennek legalább három oka van:
- Valóban szeretnek játszani.

- Kultúrfilozófiailag nagyon fontosnak találják az egyensúlyra törekvést, a jin-jang kettősségét. A gazdag üzletemberek örömmel veszítenek is a rulettasztalnál, mert azt tartják, hogy aki szerencsés az üzletben, annak másban (egészségben, szerencsejátékban, üzleti élete későbbi szakaszában) úgyis szerencsétlennek kell lennie.
- Sokan menekítik ki a pénzüket kaszinózás segítségével Kínából; erre létrejött egy jól szervezett rulettes maffia...

NYOMTASS TE IS!

NYOMTASS TE IS
Szerző: Nyomtass Te Is
2018.05.02.


II. évfolyam | I. évfolyam

Nyomtassteis #41
41. szám (II. évfolyam/18.) | 2018. május 02.
Tüntetésekkel, blokáddal készülnek az új parlament alakuló ülésére azok, akik szerint tisztességtelen kampánnyal jutott hatalomra a Fidesz. A tiltakozók közül sokan úgy gondolják, hogy az ellenzéknek nem is szabadna beülni az országgyűlésbe.
letöltés: nyomtatható | elforgatott

Nyomtassteis #40
40. szám (II. évfolyam/17.) | 2018. április 24.
Bár a Fidesz arra számított, hogy második alkalommal már kifullad a tiltakozás, ám a Budapesten tartott április 21-ei tüntetésen ismét sok tízezer elszánt ember vonult utcára.
letöltés: nyomtatható | elforgatott

Nyomtassteis #39
39. szám (II. évfolyam/16.) | 2018. április 17.
Budapesten százezernél többen, de a vidéki városokban és külföldön is sok ezren tüntettek, hogy kifejezzék, csalásnak tartják a Fidesz kétharmados győzelmét. A tiltakozások tovább folytatódnak.
letöltés: nyomtatható | elforgatott

Nyomtassteis #38
38. szám (II. évfolyam/15.) | 2018. április 10.
Egy biztos, a Nyomtass te is! folytatja. Soha többé nem fogjuk megengedni, hogy a hatalom elszigetelje a kistelepüléseken élőket a valódi információktól. Bizakodunk, hogy az elkeseredés ellenére elegendő társat találunk ehhez.
letöltés: nyomtatható | elforgatott

Nyomtassteis #37
37. szám (II. évfolyam/14.) | 2018. április 2.
A kormányváltás receptje már megvan: többen kell szavaznunk, mint
négy évvel ezelőtt. Az egyéniben a legesélyesebb ellenzéki jelöltre, a lis-
tán pedig arra a pártra, amelyik szimpatikus, és várhatóan elér legalább
5 százalékot. A győzelemre esélyes ellenzéki jelöltek megtalálhatóak a
4. oldalon, illetve a www.orbannakmenniekell.hu webcímen…
letöltés: nyomtatható

A megyei és budapesti választási különszámokat az esélyes ellenzéki jelöltekkel ide kattinva éred el.

Nyomtassteis #36
36. szám (II. évfolyam / 13.) | 2018. március 26.
Hódmezővásárhely bebizonyította az országnak, hogy egy addig fideszes fészeknek hitt településen is többségben vannak azok, akiket irritál a megfélemlítés és a korrupció. És ezek az emberek össze tudtak fogni, és meg tudták mutatni az országnak, hogy a Fidesz legyőzhető, van remény…
letöltés: nyomtatható | elforgatott
megyei változatok (a legesélyesebb ellenzéki jelöltekkel): Bács-Kiskun (összes vk.) | Fejér (összes vk.) | Heves (összes vk.) | Jász-Nagykun-Szolnok (2,4 vk.) | Komárom-Esztergom (1-es vk.) | Nógrád (összes vk.) | Tolna (1-es vk.) | Veszprém (összes vk.)
budapesti változatok a legesélyesebb ellenzéki jelöltekkel (kattints ide).

Nyomtassteis #35
35. szám (II. évfolyam / 12.) | 2018. március 20.
Az ellenzéki szavazók összefogásával leváltható a Fidesz!
Minden közvéleménykutatás azt mutatja, hogy az országban jóval többen vannak azok, akik változást akarnak, mint a Fidesz szavazói. Ha elég sokan megyünk el április 8-án, és a helyben legesélyesebb ellenzéki jelöltekre szavazunk, akkor le tudjuk váltani Orbán Viktort…
letöltés: nyomtatható | elforgatott

Nyomtassteis #34
34. szám (II. évfolyam / 11.) | 2018. március 13.
Minden eddiginél többen kell szavaznunk az áprilisi választáson, de sokan kellünk ahhoz is, hogy elmagyarázzuk mindenkinek, mi az a taktikai szavazás, és megismertessük a legesélyesebb ellenzéki jelölteket…
letöltés: nyomtatható | elforgatott
megyei változatok: Baranya | Békés | Somogy

Nyomtassteis #33
33. szám (II. évfolyam / 10.) | 2018. március 6.
Már a hódmezővásárhelyi Fidesz vereség előtti felmérések is azt mutatják, hogy kormánypárt népszerűsége folyamatosan esik. A Fidesz vezetői pánikban vannak, talán ezért történhetett meg, hogy olyan pártok, akikről még soha senki nem hallott tucatjával szedték össze a szükséges mennyiségű aláírásokat. Mindez jól szervezett csalás nélkül lehetetlen…
letöltés: nyomtatható | elforgatott

Nyomtassteis #32
32. szám (II. évfolyam / 9.) | 2018. február 27.
A Fidesz egyik fellegvárában, a korábban Lázár János vezette Hódmezővásárhelyen verte meg a hétvégi polgármester-választáson csúfosan a Fidesz jelöltjét Márki-Zay Péter független jelölt, akit az összes ellenzéki párt támogatott….
letöltés: nyomtatható | elforgatott
megyei változatok: Baranya | Veszprém

Nyomtassteis #31
31. szám (II. évfolyam / 8.) – 2018. február 20.
Rendkívül kínos az Orbán család számára, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala súlyos vádakat fogalmazott meg a miniszterelnök veje, Tiborcz István egyik cégével kapcsolatban. A fideszes politikusok körlevélben kapták meg, hogy milyen kérdésre, mit kell hazudniuk….
letöltés: nyomtatható | elforgatott
megyei változatok: Békés | Fejér | Tolna

Nyomtassteis #30
30. szám (II. évfolyam / 7.) – 2018. február 13.
Szervezett bűnözéssel vádolják Orbán Viktor vejét. Emiatt akár 12 milliárd forintot is vissza kell majd fizetnünk, mármint nekünk, adófizetőknek az Európai Unió számára…
letöltés: nyomtatható | elforgatott
megyei változatok: Baranya | Borsod | Heves | Somogy | Szabolcs

Nyomtassteis #29
29. szám (II. évfolyam / 6.) – 2018. február 6.
A legújabb közvélemény-kutatási adatok szerint a Fidesz népszerűsége csökkenni kezdett, miközben az ellenzék pártjai növekednek. A Fidesz-szavazók is kevesebben mondják, hogy 30 biztosan elmennének szavazni, mint egy hónappal ezelőtt….
letöltés: nyomtatható | elforgatott
megyei változatok: Veszprém

Nyomtassteis #28
28. szám (II. évfolyam / 5.) – 2018. január 30.
Múlt héten a diákok, ezen a hétvégén pedig a tanárok demonstráltak a Parlament épülete előtt a Tanítanék és az Oktatói Hálózat szervezésében…
letöltés: nyomtatható | elforgatott
megyei változatok: Baranya | Borsod | Heves | Somogy | Veszprém

Nyomtassteis #27
27. szám (II. évfolyam / 4.) – 2018. január 23.
Bár sokan borúlátók azzal kapcsolatban, hogy megbuktatható-e az Orbán kormány, de a számok mást mutatnak. Az ellenzék együtt sokkal erősebb, mint a Fidesz, és már két politikusa is népszerűbb a miniszterelnöknél…
letöltés: nyomtatható | elforgatott
megyei változatok: Baranya | Borsod | Csongrád | Somogy | Veszprém

Nyomtassteis – diák különszám
diák különszám (II. évfolyam) – 2018. január 19.
„Fiatalságunk siralmasan nagy része telik a felesleges anyagok túlrészletezésével, nem akarunk agyonhajszolt zombik lenni” – olvasható a január 19-ére meghirdetett diáktüntetés ismertetőjében.
letöltés: nyomtatható

Nyomtassteis #26
26. szám (II. évfolyam / 3.) – 2018. január 16.
Az április 8-ára kiírt választásnak nem kisebb a tétje, mint hogy kap-e további négy évet Orbán Viktor rendszere, vagy az ellenzéknek sikerül leváltania a kormányt…
letöltés: nyomtatható | elforgatott
megyei változatok: Baranya | Békés | Heves

Nyomtassteis #25
25. szám (II. évfolyam / 2.) – 2018. január 9.
Terrorellenes intézkedési tervet kér a kormány az óvodáktól és az iskoláktól. Az intézményeknek össze kell írniuk, vészhelyzet esetén milyen intézkedéseket hoznának…
letöltés: nyomtatható | elforgatott
megyei változatok: Békés | Borsod | Heves

Nyomtassteis #24 (vonatos változat, vágójelek nélkül)
24. szám (II. évfolyam / 1.) – 2018. január 2.
Húsz éve nem volt ilyen kevés a főiskolás és egyetemista. A 2017/18-as tanévben 3700-zal kevesebben jártak főiskolára vagy egyetemre, mint az előzőben…
letöltés: nyomtatható | vonatos | vágójelek nélkül
megyei változatok: Baranya | Heves | Veszprém
Tovább az I. évfolyam lapszámaihoz

VÁLASZTÁSI MATEK: A TAKTIKAI SZAVAZÁS 15 MANDÁTUMOT VITT AZ ELLENZÉKI PÁRTOKHOZ

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: GERNER PÉTER
2018.05.03.


...Az adatokból látszik, hogy a taktikai okokból átszavazók jelentős mandátumszámot vettek el a Fidesztől az ellenzéki pártok javára.

- A Fidesz 15 mandátumot (14-et egyéniben, és egyet listán), a listás szavazati arányok alapján nyerhető 148 mandátum 10%-át elvesztette az átszavazók miatt.
- Az MSZP összesen hat mandátumot nyert az átszavazók segítségével úgy, hogy 7 egyéni mandátumhoz jutott, de listája egyel rövidebb lett. Ezzel együtt az átszavazás egyértelmű nyertese az MSZP.
- A Jobbik 4 mandátumhoz jutott az átszavazók jóvoltából (3 listán és egy egyéniben).
- A DK három egyéni mandátumot nyert az átszavazással.
- Az LMP-t segítette legkevésbé az átszavazás: nyert egy egyéni mandátumot Csárdi Antal révén, de listán eggyel kevesebb mandátumhoz jutott.
- Végül az átszavazások adtak lehetőséget arra is, hogy legyen egy független mandátum (Mellár Tamás), és az Együtt is mandátumhoz jutott Szabó Szabolcs révén. Mivel ő az LMP frakciót választja, így végül az LMP közvetve ugyan, de egy mandátummal jobban áll az átszavazások hatására.

A taktikai szavazás mint a 2018-as választási kampány – szerintem – leginnovatívabb fejleménye, problémáival és félreértelmezéseivel együtt is jelentős hatást gyakorolt a választás végeredményére és a Parlament összetételére, összeségében 15-tel több ellenzéki mandátumot eredményezett. A taktikai szavazás a Fidesz ⅔-át nem tudta megakadályozni, de nagyon közel volt hozzá...

AZ EGYMÁSRA MUTOGATÁS MOST ÁGYAZ MEG EGY ÚJABB KÉTHARMADNAK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: NAGY B. GYÖRGY
2018.05.03.


Az utóbbi egy évben semmilyen innováció nem érhető tetten az ellenzéki politikában, és a baloldal meg sem próbálta elmagyarázni az embereknek, kik is ők a világban - miközben hitelességi deficittel és teljes szervezetlenséggel küszködött. A nagy balos néppárt pedig illúzió - interjú Schiffer Andrással, az LMP egykori elnökével.

Azt mondja, az ellenzéki pártokat az Orbán-ellenesség cementezi össze, nem az értékközösség. Akkor miként értékeli, hogy az LMP azt kommunikálja: ő akarja szervezni és egybe fogni e formációk együttműködését?

– Szemtelenül hadd mondjam azt: sehogy.

Miért?

– Egyszerűen nem érdekel különösebben a napi politikai taktikázgatás.

Akkor mi érdekli?
– Inkább az, hogy van-e, lesz-e olyan ellenzéki erő Magyarországon, amely képes felmutatni egy ellen-narratívát Orbán Viktor víziójával szemben. Ez nem megy ráolvasásra: első lépésben fel kell tárni a '89-es rendszer akadálytalan összeomlásának, illetve az orbáni autokratikus rendszer elfogadottságának az okait. Ezzel adósunk vagyunk – mindannyian, akik az utóbbi nyolc évben ellenzéki oldalon politizáltunk. Narratíva alatt azt értem, hogy például az Orbán-franchise az egyszerű embert sikerrel helyezte el térben és időben: kijelölte a helyüket helyben és a glóbuszon, múlthoz és jövőhöz egyaránt viszonyítva. Miközben ellenzéki oldalon, pártonként eltérő mértékben ugyan, de egyszerre ütközött ki a narratíva-, a hitelesség- és a szervezettség-hiány.

Úgy érti, a kormányfő megmondta, hogy balra van a gonosz Európa, jobbra vannak a rettenetes migránsok, közöttük mi magyarok – akikre asszonyerőszakolós, munkanélküli jövő vár, ha a kabinet nem tartja távol a menekülteket?

– A térbeli elhelyezés alatt azt értem, hogy ma magukat baloldalinak valló szereplők nem kerülhetik meg, hogy a globális kapitalizmus válságáról beszéljenek. Nem tehetnek úgy, mintha nem létezne tőke-munka, sőt, tőke-természet ellentét, nem létezne kizsákmányolás, csak éppen ezek a jelenségek ma globálisan jelentkeznek. A globális válságjelenségeket – és nem szűkíteném ezt a migrációra – először Orbán Viktor érzékelte, és le is gyártott egy jobboldali populista narratívát. Aminek egyik eleme a multiellenesség. Csakhogy miközben az Orbán-kormány retorikája roppant multiellenes, gyakorlatilag a német nagytőke cselédjévé teszi a magyar munkásokat, s ezt nem tudtuk hatékonyan leleplezni. A baloldali politikának világossá kellene tennie, hogy a nemzet az utolsó „védvonal” a globálisan szerveződő nagytőkével szemben: ha úgy tetszik, a XXI. századi baloldal elkerülhetetlenül nemzeti – és nem internacionalista. Az ellenzék nemhogy nem végezte el a „világértelmezési” munkát, de kísérletet sem tett rá – az utóbbi egy évben semmiképp. Mindeközben hatalmas hitelességi deficittel küszködött. Az MSZP-ről és a DK-ról annyit, hogy ott még mindig azok osztják a lapokat, akiknek a katasztrófa-kormányzása tisztára seperte az utat a NER előtt. A Jobbik néppártosodása pedig ingatag, mert Vona Gábor két év alatt akarta megvalósítani azt a politikai irányváltást, amit Orbán Viktor is csak tíz év alatt tudott levezényelni. Szavahihetőség dolgában még az LMP állt a legjobban….


AKIÉ A NACIONALIZMUS, AZÉ A HATALOM

1000 A MI HAZÁNK
Szerző: HaFr
2018.05.02.


Meg kell mondanom, egyre türelmetlenebb vagyok a szereplői egy részében számításon, más részében idiotizmuson alapuló ellenzéki csacsogással szemben. A számító részéhez elég ajánlanom Széky János Bárányvakság című könyvét, illetve az abban összeszedett korábbi cikkeit. Ami az idiotizmust illeti, ez tovább tagolható műveletlenségre és butaságra. A butaság adott, bele kell nézni a szemekbe. A műveletlenség átfogó, de konkrétan arra vonatkozik itt, hogy az ellenzék tisztelt értelmiségi és politikusi tagjai nem ismerik a magyar történelmet, ezen belül nem veszik komolyan, hogy a magyar nemzetet a magyar nacionalizmus hozta létre és a magyar nemzet mindenkori képességeit a nacionalizmus adott állapota determinálja...

PARRAGH MEGNYILVÁNULT IRRITÁLÁŰSTANBÓL

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2018.05.02.


Most, hogy Orbán legújabb kormány-statisztériája véglegesedni látszik, akár megnyugvással pipálhatjuk ki a holdudvar morális változatlanságát. Esetleg fokozódó önleleplező hajlamát. Elvégre ura hatalmának biztossága a csicskást is bátrabbá teheti. Ehhez hasonlók juthatnak az ember eszébe ekkor is, amikor a Parragh-interjúból olvas szemelvényeket.

Szemelvényeket, mert a teljes szöveg nyomtatásban lesz olvasható csak a jelek szerint. De a részletekből is látszik a cseppben megcsillanó lenézés tengere. Kezdve attól, hogy szerinte a világ talán legtermészetesebb dolga, hogy a felesége az MNB Monetáris Tanácsának tagja. Még akkor is, ha néhányan talán morális összeférhetetlenséget vélhetnének felfedezni. Mondjuk azért, mert a közel hárommilliós fizetéssel állást birtokló nején keresztül esetleg hatni lehet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökére, illetve azon keresztül a kamarára. Amely kamara tagjainak esetleg nem mindig esnek egybe az érdekei a hatalommal. Normális esetben. Normális országban. Normális demokráciában. Bárki választhatja a neki legszimpatikusabbat. Akár Parraghot is, aki egy ideje a Nemzeti Versenyképességi Tanácsnak is tagja. Úgyhogy senki ne féltse attól, hogy a feleségén keresztül tartják esetleg sakkban a vállalkozók kamaráját.

Már csak azért sem, mert a kamarai kamraelnök egyébként sem sokra becsüli az asszony keresményét. Elvégre ő a családfenntartó, és az MNB-től kapott három millió csak aprópénz. Parraghról legalább nem tudjuk, hogy mennyit keres. Azért persze érdekes lenne tudni, hogy miért gondolja irritálónak annak az elárulását, hogy a családi kasszába mennyit tesz be. Mert erről nyilvánvalóan két felé elroboghatnak a gondolatok. Az egyik az „irritálóan kevés” kategóriája. Mármint az, ha a felesége keresményénél nagyságrenddel tesz be a közösbe kevesebbet. Mert akkor, figyelembe véve, hogy mindenki a saját szintjén nyomorog, alig jobb firma, mint bármelyik olyan suttyó, aki a kocsmában „családfenntartó”, de valójában elvárja, hogy az asszony keressen pénzt. Amolyan futtatós mentalitással...

AZ ELLENZÉKRŐL

VÁROSI KURÍR
Szerző: KÁLMÁN LÁSZLÓ
2018.05.03.


Budapest faluja: Újlipótváros, ott élni valami egészen más dolog, mint bárhol a fővárosban. Az ellenzék viszont ebből a nézőpontból nézve sem jobb, mint mondjuk Simagöröngyösről, csak itt talán jobbak a hozzáférés esélyei, jobban futnak a lovak az információs sztrádán. Ezt erősíti Kálmán László közgondolkodó írása is. 

Egy kis antropológia.

A belvárosi, közelebbről Újlipótváros populációját vizsgálva arra jutottam, hogy bár életmódjuk meglehetősen belterjes (a “falun” kívülre nem szivesen mennek), meglepően sok szállal kötődnek a külvilághoz. Például többen vannak közöttük, akik jártak már a körút környékén, sőt azon is túl. Egy kisebbségük eljár dolgozni a “faluból”, vagy legalábbis néha elszólítja őket a munkájuk a város, sőt néha az ország egyéb részeire is. A telefon és különösen a mobiltelefon elterjedése óta egyre többet érintkeznek kívülállókkal. Legújabban egyre több idegen telepszik be, és egyre gyakoribb a vegyes házasság is: a bátrabb vegyespárok nem hagyják el a “falut”, hanem itt maradnak. Így egyre több olyan lakó van, aki az utazásain, családján stb. keresztül egész sokat tud az ún. magyarokról.

Így például a “faluban” sok olyan bennszülöttel találkoztam, aki régóta pontosan tudta, hogy az országban több százezer ember tartja az egyik legfontosabb problémának a migránsveszélyt, rengeteg ember fél a közmunka megszűnésétől, és így tovább, és ezért szavazott a Fideszre. Érdekes módon az ellenzéki pártok sorra vallják be, hogy ők viszont nem tudták. Pedig szerintem a legtöbb emberük nem a “faluban” lakik...

A SAJTÓSZABADSÁG VÉDELME A SAJÁT SZABADSÁGUNK MEGÓVÁSÁT JELENTI

JÁVOR BENEDEK BLOGJA
Szerző: JÁVOR BENEDEK
2018.05.03.


A Sajtószabadság Világnapján ideje szembenéznünk azzal, hogy a médiapiac eltorzítása, az újságírók és sajtótermékek ellehetetlenítése, tényfeltáró újságírók meggyilkolása nem harmadik világbeli, közép-ázsiai vagy az orosz médiapiacok sajátossága csupán, hanem immár Európán belül is a mindennapok része lett. Daphné Caruana Galizia és Jan Kuciak meggyilkolása, a magyar, lengyel, bolgár vagy horvát sajtóhelyzet, az álhírek és az orosz propaganda járványszerű terjedése számvetésre kell, hogy kényszerítse az EU-t. Nem maradhat az eddigi elegáns távolságtartás ezektől a problémáktól, arra hivatkozva, hogy a médiaügyek tagállami hatáskörbe tartoznak. A minőségi újságírás helyzete általában is válságos, a médiafogyasztási szokások átrendeződése, az közösségi média és az ingyenes tartalmak előretörése, a digitalizáció miatt. A tulajdonosi és tőkekoncentráció a médiapiacon a sajtó sokszínűségét, függetlenségét és kiegyensúlyozottságát veszélyezteti. Az idő- energia- és pénzigényes tényfeltáró újságírást egyre kevesebb médiaműhely engedheti meg magának Európa-szerte. Máltán és Szlovákiában Európában már rég elfeledettnek gondolt újságírógyilkosságok történtek. Magyarországon és Lengyelországban a sajtó direkt és indirekt politikai elnyomása a múlt legsötétebb árnyait hozta vissza. Három perc a magyar közszolgálati televízióból bárkit meggyőz arról, hogy hatalmas baj van – ezt a demonstrációs eszköz szerepet azért köszönjük meg az ott dolgozóknak.

Az EU-nak be kell látnia, hogy a független, minőségi média megmaradása a demokratikus működés fenntartásának az elengedhetetlen eszköze a tagállamokban, demokratikus tagállamok nélkül pedig nem csak demokratikus, de semmilyen EU nincsen. Nem lehet az Európai Unió jövőjét tervezgetni anélkül, hogy világos terv ne lenne arra, hogy hogyan védjük és erősítjük meg a független, minőségi újságírást a tagállamokban. Jogi eszközökre éppúgy szükség van, mint pénzügyi támogatásokra. És az EU-nak világossá kell tenni, hogy képes kiállni a saját értékeiért. Amíg élt az a feltételezés, hogy minden tagállam osztja az európai alapjogokat és alapértékeket, addig hivatkozhatott a Bizottság arra, hogy politikailag semleges óhajt maradni, és nem szeretne médiaprogramokat, újságírókat vagy civil projekteket finanszírozni. A helyzet azonban változott. Ma egyes tagállamok, köztük Magyarország nyíltan kérdőjelezik meg az alapjogok és alapértékek uralmát. Az EU nem maradhat közömbös az ezeket a média területén védelmezni óhajtó műhelyekkel szemben, nem hagyhatja őket magukra. Biztosítani kell az újságírók és forrásaik magas szintű, kötelező jogi védelmét a tagállamokban. Örülök, hogy négy évi munkával sikerült elérni, hogy a közérdekű bejelentők jogi védelmére egy erős és támogatható javaslatot tett le a Bizottság az asztalra – olyasmit, amit még pár éve is határozottan elleneztek. De folytatni kell ezt a munkát nem csak a javaslat átpasszírozásával annak lehető legerősebb formájában a Parlamenten és a Tanácson. De például az újságírókat elbátortalanító jogi eljárásokat korlátozó uniós jogalkotással is, amit az elmúlt fél évben kezdtünk el szorgalmazni. Meg kell vizsgálni, mit tehetünk a tényfeltáró újságírók személyes adatainak jobb védelméért is, amire a szlovákiai Kuciak-gyilkosság kapcsán figyeltünk fel...

AZ ELSŐ NAGYINTERJÚNK EGY OLYAN TANÁRRAL KÉSZÜLT, AMILYENBŐL SOKKAL TÖBBRE LENNE SZÜKSÉGÜNK

444
Szerző: 444.HU
2018.05.02.


2013-ban, a 444 első tavaszán az oktatási rendszerben elkezdett nagy átalakításoknak még inkább csak a körvonalai látszottak. A Klik még éppen csak elkezdte a munkát, az igazi központosítás még nem indult el, és hol voltunk még a Tanítanék mozgalomtól, vagy a kockás inges tiltakozásoktól.

Az viszont már akkor is jól látszott, hogy az oktatási rendszerünk egyáltalán nem a kreativitás fejlesztése felé halad, nem a XXI. század kérdéseire keres választ, hanem egyre jobban zárkózik be a maga poroszos, frontális rendjébe.

Talán ez a hangulat is közrejátszott abban, hogy az első interjúink egyike, ami nagyot szólt, a Surányi Lászlóval folytatott beszélgetésünk volt. Surányi László akkor még a Fazekas Gimnázium matematika tagozatának tanára volt, és éppen megkapta az Inspirational Teacher Award díjat a Massachusetts Institute of Technology-tól. Az interjúban pedig úgy beszélt a matematika forróságáról, a gondolkodás felcsigázásáról és arról, hogy egy tanárnak meg kell értenie, hogy a gyerekek életében nem az iskolában töltött délelőttök a legfontosabbak, hogy egyből megértettük, miért jelentett inspirációt diákok generációi számára a Fazekasban.

Surányi László azóta nyugdíjba ment, de a mondandója semmit sem kopott. Egy évvel később Kovács Erika, a Városmajori Gimnázium matematikatanára is megkapta a díjat, vele is készítettünk interjút.

Ötödik születésnapunk alkalmából egy hónapon át fel-felidézünk néhány mulataságos/emlékezetes/emlékezetesen mulatságos pillanatot a 444 első öt évéből, és gyűjtjük a muníciót a következő ötre.

Ha szeretnéd, hogy ezt a munkát folytathassuk, támogasd rendszeresen a 444 szerkesztőségét!

FUTÓSZALAGON TEHETIK UTCÁRA AZ EMBEREKET

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2018.05.02.


Április végén lejárt a téli kilakoltatási moratórium határideje, mostantól családok tömegei retteghetnek attól, hogy elhelyezés nélkül az utcára teszik őket. A Város Mindenkié (AVM) csoport budapesti figyelemfelhívó akcióján Magyari Tibor, az AVM aktivistája emlékeztetett: tavaly országosan mintegy négyezer kilakoltatás történt, vagyis 16-17 ezer ember került az utcára.

A kormány az idén – alighanem politikai megfontolásból, az április eleji választásokra tekintettel – egy hónappal meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot. Az AVM szerint ez helyes lépés volt, ám korántsem elegendő: a kabinetnek nem azt kellene törvénybe foglalnia, hogy a végrehajtók március helyett kivételesen csak májusban rakhassák utcára az embereket, hanem azt: tilos bárkit, bármikor utcára tenni. A szervezet nemrég törvénymódosítást kezdeményezett azért, hogy legalább a gyerekes családokat ne lehessen elhelyezés nélkül kilakoltatni, ám a kormánypárti képviselők a tervezet megvitatásának lehetőségét is megtorpedózták.

– Jelenleg az albérletben élők, az önkormányzati bérlakásban lakók, a devizahitelesek és a lakásszegénységben élők vannak a legnagyobb veszélyben – mutatott rá Magyari Tibor. Mint mondta, Magyarországon ma több mint másfél millió ember él olyan háztartásban, ahol előfordul, hogy nincs pénz befizetni a rezsit vagy a lakáshitelt. Ők folyamatosan abban a tudatban élnek, hogy bármikor elveszíthetik a tetőt a fejük fölül.

Magyari szerint az lenne a jó, ha a lakhatás alapjog lenne. Ehelyett azonban már májusban futószalagon tehetik utcára az embereket, minden nap átlagosan húsz kilakoltatás várható...

TÜNTETÉS AZ ELLENZÉKI KOLLABORÁCIÓ ELLEN - A CIVIL ELLENZÉK ÉS A CIVIL KEREKASZTAL SAJTÓKÖZLEMÉNYE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: POZSÁR LÁSZLÓ
2018.05.02.


Diktatúrában az Ellenzéknek az utcán a helye! 

Budapest, 2018. május 2. – Felszólítjuk a NER 2018-as választásán mandátumot szerzett ellenzéki képviselőket, hogy ne tegyék le a képviselői esküt, és ne vegyék fel a munkát a diktatúra parlamentjében! Tegyék nyilvánvalóvá, hogy többé nem a NER részei, nem kollaborálnak Orbán rendszerével, nem pénzért politizálnak és hazudnak, hanem a jogállamért és a demokráciáért küzdenek!

A Fidesz a 2011-es alkotmánymódosítással, a fékek és ellensúlyok szisztematikus eltörlésével, és az önmagára szabott választási törvénnyel megszüntette Magyarországon a demokráciát és a jogállamot, és diktatúrát hozott létre.

Az alkotmányos rend megdöntésére tett kísérlet államellenes bűncselekmény, ami ellen minden polgárnak joga és kötelessége fellépni.

Az elmúlt 7 évben Magyarország demokrata polgárai nem ismerték fel, hogy a demokrácia megszűnt, és nem értették meg, hogy egy diktatúrával állnak szemben. Ebben a legnagyobb felelőssége a magát demokratikusnak mondó ellenzéki pártoknak és politikusoknak van, akik ezt nem tették nyilvánvalóvá az ország polgárai előtt, hanem ellenkezőleg, szavaikkal és tetteikkel fenntartották a demokrácia hamis látszatát, és becsapták választóikat.

Ennek legfőbb módja az volt, hogy 7 éven keresztül elindultak a NER választásain, és elfoglalták helyüket a Parlamentben.

Ahhoz, hogy a diktatúra elleni érdemi ellenállás megkezdődhessen, széles tömegek előtt nyilvánvalóvá kell válnia, hogy Magyarország diktatúra. Ugyanis diktatúrában az ellenállás hatékony eszközei egészen mások, mint amikor a nép egy demokráciában akar változást elérni. Diktatúrát nem döntenek meg puszta tüntetésekkel, sem pedig választásokon. A diktatúrák ellen az adekvát fellépés a rendszer bojkottja, és a kreatív és jól megszervezett polgári engedetlenség.

A rendszer megbuktatásához vezető első fontos lépés, hogy megszülessen a diktatúra Parlamenten kívüli ellenzéke. Egy olyan ellenzék, amelyik a gyakorlatban is elhatárolódik a NER kereteitől és működésétől.

Mindazok pedig, akik a párttámogatásért és a fizetésért asszisztálnak a NER törvénygyárában, azok valójában a NER részei, a NER-ből élnek, a NER célját szolgálják azzal, hogy fenntartják a demokrácia hazug látszatát egy diktatúrában.

Az esemény a https://www.facebook.com/events/1755464551213660/ címen érhető el...

AZ ELLENÁLLÁSNAK ÉPP OLYAN EGYSZERŰ MÓDSZEREI VANNAK, MINT A FIDESZ KORMÁNYZÁSÁNAK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.05.02.


Léteznek-e hatékony ellenzéki stratégiák egy olyan Parlamentben, ahol a kormánypárt csak biodíszletnek tekinti a képviselők egyharmadát? Lehet-e megálljt parancsolni egy olyan centralizált hatalomnak, amely nem tűri a külső- és belső kritikát, és ledarálja azokat a szakmai- és civil szervezeteket, melyek nem hajlandók fejet hajtani a Nemzeti Együttműködés Rendszere előtt? Ha azt mondanánk, hogy ezekre a kérdésekre csak nemmel lehet válaszolni, akkor itt véget is érne a bejegyzésünk, ám a politikában se mondjuk soha, hogy soha. Van élet ugyanis Orbán Viktor negyedik választási győzelme után is.

Az április 8-i választási kudarcot követően az ellenzéki pártok még saját sebeiket nyalogatják, bűnbakokat keresnek, illetve igyekeznek úrrá lenni belső ellentéteiken. Pedig nagyon nagy szükség lenne most egy világos, minden ellenzéki erő által támogatott koncepcióra, mert egyre közelebb jutunk az új Országgyűlés alakuló üléséhez, illetve a negyedik Orbán-kormány hivatalba lépéséhez. Márpedig abban biztosak lehetünk, hogy a miniszterelnök ki fogja használni azt a kétharmados lendületet, melyet erősen vitatható eszközökkel szerzett meg, de, hogy egy klasszikust idézzünk: „A győztesek nem szoktak magyarázkodni.”

Ne legyenek hát kétségeink afelől, hogy Orbán Viktor azonnal nekiugrik néhány számára igen fontosnak ítélt területnek, erőből próbálja véghezvinni azokat az intézkedéseket, melyeket az előző ciklusban a felhatalmazás hiányában (időközben elfogyott a kétharmados többsége), vagy taktikai okokból (külföldi nyomásgyakorlás miatt) nem hajtott végre. Orbán már a választási kampányban sem rejtette véka alá azt a szándékát, hogy egy meggyőző arányú győzelem után leszámol azokkal, akik kellemetlenségeket okoztak pártjának, kormányának, a családjának, vagy személy szerint neki. Egy előnye van annak, hogy Orbán Viktor immár lassan 30 éve a magyar politikai élet fősodrában van: Nem tud meglepetéseket okozni nekünk. Így tapasztalatból tudjuk, ha ő egyszer megfenyeget valakit, azok a szavak nem szállnak el a nagy magyar pusztába.

Az ellenzéknek épp ezért kellene abból a kicsiből építkeznie, amije van. A hagyományos, demokráciákban használatos eszközök már az előző két kormányzati ciklusban sem voltak hatékonyak, ezért nem igazán lehet bízni a bizottsági munka nyilvánosságában, a parlamenti felszólalások hatékonyságában, a különböző performanszok figyelemfelkeltő hatásaiban. Ezeknél radikálisabb eszközökre van szükség, ha saját választóikat is meg akarják győzni a képviselők arról, hogy tényleg nem megélhetési politikusok. A Fidesz erőszakos nyomulása már az elmúlt négy évben is közelebb hozta a politikai palettán egymástól távol elhelyezkedő pártokat, így többször sikerült megálljt parancsolnia az ellenzéknek olyankor is, amikor pedig a kormánypárt a megfélemlítést és a megvesztegetést is csatasorba állította.

Jelen helyzetben már ez sem elég, hiszen nagyon úgy néz ki, hogy a Fidesz visszaszerezte kétharmados többségét a törvényalkotásban. Az ellenzéki pártok számára tehát az ellenállás új módszereivel kell próbálkozniuk, amibe bevonhatják a választások óta kiábrándult ellenzéki tüntetőket is. Az ellenzéki pártoknak végre meg kell érteniük, hogy ők vannak az ellenzéki szavazókért, és nem fordítva. Ha az ellenzéki pártok és az ellenzéki szavazók ismét egymásra találnak, akkor a kormány kénytelen lesz komolyan venni az ellenzéki megmozdulásokat és a Fideszen kívüli frakciókat is. Az ellenállás súlyát már nem a megdöntött kétharmad adhatja, hanem az utcai és a parlamenti elégedetlenség összehangolása...