2018. május 24., csütörtök

EZ AZ ORSZÁG NEM KERESZTÉNY ÁLLAM, A KERESZTÉNYSÉG FOLYTONOS HANGOZTATÁSA A HATÁLYOS MAGYAR TÖRVÉNYEKKEL IS SZEMBE MEGY

ÁTLÁTSZÓ - NEHAZUGGY BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.05.24.


Aztán most már tényleg elég ebből a pünkösdi szószaporításból, de valamit még kell mondanom. Éjjel olvastam egy szöveget, nem értettem, gondoltam, álmos vagyok, majd reggel. Reggel sem értettem. Meg most az előbb sem. Olvassák el, hátha megértik, én reménytelennek tartom.

"Az eredeti történet lényege a korábbi, biztonságra épülő keretből való kilépés, a kockázatos keretek közé. A mai történés lényege a meglévő keretek demonstratív megerősítése, s a kockázatelhárításra való törekvés. Nem a megtérés, a megszokott felismerés átalakítása a mai pünkösd törekvése, hanem a hagyományos és rutinizált gondolkodás stabilizálása."

Az neki a címe, hogy “Posztpünkösd”. Mint a posztmodern. Azt is nagyon kedvelem, olyan szellemes, azt akarja mondani, hogy nem tudjuk, mi van a modern után. Mondjuk nem csodálom, minthogy azt sem szoktuk tudni, mi a modern. A “poszt” ugye azt jelenti, után. Najó. Nincs elemzés. Csak újabb borzalom.

Néhány évvel ezelőtt említettem már, hogy az osztrák acélgyáros Karl Wittgensteinnek volt két fia, az egyik zongorista, Paul, az ő jobb karját lőtték el az első világháborúban, neki írta Ravel a Zongoraverseny balkézre című valószínűtlen, zseniális művet, a zongorairodalom legkülönlegesebb és egyik legnehezebb darabját. Paulnak az öccse, a filozófus Ludwig írta: „amit el lehet mondani, azt el lehet mondani világosan, amit pedig nem lehet világosan elmondani, arról hallgatni kell”. Ehhez én azt teszem hozzá, hogy aki olyan mondatok előállítására képes, mint ennek a pünkösdi förtelemnek a világra hozója, az egyéb gazemberségre is képes...

A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A MIGRÁCIÓ ERŐSÖDNI FOG, A NYUGATI NEMZETÁLLAMOK ELSORVADÁSA ELKERÜLHETETLEN

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.05.24.


Orbánnak kb. annyira van igaza, mint Horthynak az 1920-as években: a globalizáció (a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások akadályozott, de kényszerítő áramlása) éppen úgy igazságtalan, mint Trianon volt. És, megfordítva, éppen úgy nincsen értelme vele kapcsolatban igazságtalanságról beszélni a politikai moralizáláson túl, ahogy Trianonnal kapcsolatban sincs. Ami nekünk (a magyar etnicista tudat számára) igazságtalanság, az mások (az afrikai, közel-keleti népek, illetve korábban a kárpát-medencei etnikumok) számára tökéletesen igazságos (volt). Furcsa, hogy Orbán, aki egyébként világosan látja a demokrácia alapvetően illiberális jellegét és vele szoros összefüggésben a politika hatalmi jellegét (a liberális komponens gleichschaltolása gátlástalan hatalmi harccá avatta a politikai életünket), azt sugallja a választóinak, hogy éppen az alapvető globális folyamatoknak nincs "joguk" ennyire kíméletlennek lenni. Ez utóbbi igazságtalanság! Csak neki szabad kíméletlen lenni a belpolitikai ellenfeleivel, a globalizáció kíméletlenségégét azonban hedge-elni szeretné. Ez nem fog menni.

Orbán persze pontosan tudja, hogy csak a trolloknak, a mandineres kommentelőknek és a választóinak ad tápot a magyar etnicizmussal. (Aki továbbra sem érti, mi az etnicizmus -- és miért nem szinonimája az akár termékeny nacionalizmusnak --, annak vegytisztán foglalta össze a kormányfő néhány napja, amikor arról beszélt, hogy kormánya tagjait úgy válogatta össze, hogy egységes legyen a vélemény közöttük: mindegyikük életében a legnagyobb esemény, hogy magyarnak születtek. Tehát nem embernek, illetve semmilyen egyéb erényük és eredményük nem érhet fel a születésük esetlegességéhez. Ebben persze munkál a protestáns "Sola fide" és ennek egészen hajmeresztő összekapcsolása a nacionalizmussal, de ez már messzire vezet.) Orbán valójában tisztában van a világ várható fejlődésével: hogy a globalizáció bármelyik összetevője sokkal erősebb, mint a "nemzetállamok" (az amerikai, nemhogy a magyar!) erejével. Mutatja ezt jól, hogy évi százmilliárdokért csábítja ide a globális tőkét, nem kíván versenyképes nemzeti polgárságot "fejleszteni" és igyekszik kiszolgálni a globális gazdasági trendeket (mostanában a digitalizációt belengetve). Gulyás Gergelynek a globális társaságok elleni tegnapi kirohanása a "politikailag inkorrekt" konferencián -- valójában süketelésen -- vagy azt jelzi, hogy nem ért semmit, vagy azt, hogy hazudik. (A szabadságról alkotott véleménye viszont, mely szerint az Magyarországon öltene testet, kétségtelenül az utóbbi része.)...

EGY FOCIMECCS, AMELY MÁR RÉG NEM A SPORTRÓL SZÓL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.05.24.


Hiába hívják fel a szakemberek a figyelmét arra, hogy rossz irányba mennek a dolgok, Orbán Viktor nem változtat sportpolitikáján. Nyakra-főre emelteti a labdarúgás új templomait, a stadionokban pedig TAO-pénzeken gazdagodó harmatgyenge futballisták poroszkálnak. A nézőszám csökken, a válogatott produkciója egyre szánalmasabb. Azért némi vigaszt jelent azok számára, akiket zavar az értelmetlen pénzszórás: Ebből a harmatgyenge mezőnyből a Felcsút legalább nem jutott ki a nemzetközi kupaporondra.

Kezdjük a végével: „Elbuktad Viktor, elbuktad Viktor!” Ezt skandálta az újpesti keménymag a Magyar Kupa döntője után a Ferencvárosnak otthont adó Grupama Arénában. Valljuk be, hogy jó ilyet hallani másfél hónappal a kormánypárti kétharmadot hozó parlamenti választások után. Bár nem sokon múlt, hogy nem a Felcsút kormányzati pénzen kitömött csapata és a hozzá ezer szállal kötődő fideszes arisztokrácia ünnepelhetett a mindent eldöntő tizenegyespárbajt követően, de végül mégis azok engedhették ki boldogan a hangjukat, akik szerették volna végre csalódottnak látni Orbán Viktort.

Neki ugyanis ezt a terepet még nem sikerül uralnia, hiszen a saját vazallusai csapatai ellen kell csatába küldenie a fiait. Szinte minden NB 1-es (sőt másodvonalbeli) csapat élén a Fidesz oligarchái vagy politikusai állnak, így már nem az számít igazán, hogy a Ferencváros, a Mezőkövesd, vagy a Videoton győz, hanem, hogy Kubatov Gábor, Tállai András vagy Garancsi István örül-e a meccs végén. Szóval, Orbánnak most nem letarolni kell az ellenfelet, hanem oda kellene telefonálnia a tulajnak, hogy bocsi Gábor, ezt a meccset el kéne buknia a Fradinak. Miért? Mert én mondom!

TOVÁBB HANYATLIK A VIDÉK: 2050-RE A MAGYAROK NÉGYÖTÖDE VÁROSOKBAN ÉL MAJD

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2018.05.24.


A földi populáció megállíthatatlannak tűnő növekedése mellett a lakosság urbanizációja is a huszadik század második felében gyorsult fel. Míg a Világbank adatai szerint 1950-ben az akkori 2,5 milliárd ember 30 százaléka lakott városokban, ma a bolygó 7,6 milliárd lakosának 55 százaléka urbánus környezetben él. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályának (DESA) friss előrejelzése szerint a vidékiek még inkább kisebbségbe szorulnak a jövőben: 2050-re a közel tízmilliárdos népesség 68 százaléka élhet majd városokban.

Az előrejelzések szerint azonban az urbanizáció növekedése földrajzilag meglehetősen egyenlőtlen lesz. 2018 és 2050 között a 2,5 milliárd új városi lakos 35 százalékáért három ország felel majd: India (~416 millió), Kína (~255 millió) és Nigéria (~189 millió). Ez azért is fontos változás, mert jelenleg a világ teljes vidéki lakosságának 90 százalékáért Ázsia és Afrika felel: Indiában 893 millióan, Kínában pedig 578 millióan élnek városokon kívül.
Népességi trónfosztás és megavárosok

A világ legnagyobb városai között is alapos átrendeződés várható. A mostani csúcstartó az agglomerációval együtt 37 millió lakossal rendelkező Tokió, amelynek növekedése az ENSZ előrejelzése szerint 2020-ban áll meg, míg a jelenleg 29 millió lakosával második Delhi folyamatos növekedés mellett veszi át az első helyet 2028 környékén. Ezzel egy időben India is elveszi a legnépesebb ország címét Kínától...

AZ LMP ETIKAI BIZOTTSÁGA ELTILTOTTA HADHÁZY ÁKOST MINDEN PÁRTTISZTSÉGTŐL

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2018.05.24.


A határozat kommunista szellemisége miatt kértem, hogy súlyosbítsák négy évre a büntetésemet.”- így reagált a HVG-nek Hadházy Ákos arra, hogy az LMP etikai bizottsága két évre eltiltotta őt attól, hogy bármilyen tisztségért induljon az LMP-ben.

Hadházy Ákos ellen több ügy miatt is indítottak etikai eljárást. Egyrészt azért, mert az ATV Egyenes beszédben azt állította, minden pártban, így az LMP-ben is vannak olyanok, akik együttműködnek a Fidesszel, másrészt pedig azért, mert az etikai eljárást indított szerint Hadházy a párt megfelelő testületeinek felhatalmazása nélkül tárgyalt az ellenzéki koordinációról az MSZP-vel.

Az LMP-ben más etikai eljárások is zajlanak olyan képviselőjelöltek ellen, akik visszaléptek a 2018-as választás hajrájában, vagy részt vettek a többi párttal folytatott tárgyalásokon.

Ismeretes, az egyik ilyen visszalépő képviselő, Kassai Dániel tárgyalásán támadt rá Sallai Róbert Benedek, az LMP volt képviselője Hadházy Ákosra .

BRUCK ANDRÁS: TIKETBASZKI?

CIVILHETES BLOG
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2018.05.24.


Már messze jártam a Nyugati téri aluljáró lehangoló dzsuvájától, de a fülemben még mindig ott csengett egy akkor először hallott szóösszetétel: tiketbaszki. 

Egy BKV jegyellenőr szólított meg így egy külföldi házaspárt. Sajnáltam őket, de magamat jobban. Ők talán azt se tudták, milyen gyalázat történt velük. Mehetsz bárhova a világban, ilyen embereket szolgálatban, egyenruhában sehol nem fogsz látni, ilyet nem fogsz hallani. Az ország legnagyobb vállalata. Kirakat.

Nem csak a kórházainkba halunk bele, mindenütt gyilkolnak bennünket: az utcákon, a munkahelyeken, a kormány sajtójában, tévéiben, a kisvárosok és falvak polgármesteri irodáiban. Mindenhonnan ez a tiketbaszki árad: listáznak, fenyegetnek minket, miniszterelnöki szájból is, sztárújságírók milliókat lepatkányoznak, lecsürhéznek, Kásler doktor, ez az onkológiai, ontológiai kretén pedig már egy hónap után is olyan gyakorlottan hazudik a képünkbe, mint a klán régi tagjai – csupán ebbe újabb tízezrek fognak belehalni. Gonosz szellem mindenhol: leckéztetés, számonkérés, lepattintás, míg máshol kérdeznek, érdeklődnek, együttműködnek.

Magyarország az emberi kudarc térképe: a völgyek, árkok, folyópartok undorító szemétlerakatok, Budapest büdös és elhanyagolt, ha egy mentőautó a körúti villamossíneken száguld el, fojtogató porfelhő marad utána, az Aldiban vásárló kormányhű cimbora pedig azért drukkol, hogy ne csak a CEU-t, de azt is sikerüljön bezáratni. Nem érdekli, hogy akkor neki is rosszabb lesz. Pár éve még vitatkoztam volna vele, de most már tudom, hogy ez konstans tudatállapot, ezért azt feleltem neki, tiketbaszki, igaz? ő meg nézett hülyén rám, mi van? pedig ő is az volt, egy tiketbaszki, hiába volt diplomája és rendes cipője.

Miféle önfelszámoló kultúra ez?

Egy olyan, amely április nyolcadikán ennek a beteg, vesztes kultúrának a folytatására szavazott – és immár hosszú időre. Felzárkózás többé szóba se jöhet, az, hogy utolérjük Ausztriát meg pár év és a legjobb öt közé kerülünk, kábítóinjekciók rendszeres túladagolása. De működik, a zombiknak már nincs vénájuk, de csak tartják tovább a karjukat. Mint a drogra, forrón vágyakoznak az egyre nagyobb hazugságokra.

Persze továbbra se fog egyetlen ígéret sem teljesülni. A felvilágosodás óta máig érvényes három fő téma: értelem, humanizmus, fejlődés ennél az elvetemült bandánál korlátoltsággá, szadizmussá és elkorcsosulássá alakult át, ezért a magyarok számára mára csak egyéni túlélési stratégiák maradtak: nemzetiek nincsenek többé. A Nyugat összeomlását hirdetni nem stratégia.

Új kormány viszont azonnal lett. Tévedhetetlenül a legártalmasabbakat kiválasztani minden posztra: ez a negyedszer miniszterelnök egyik legnemesebb tulajdonsága. És ha még ötödször és hatodszor is az lesz, amire az igényét már be is jelentette, akkor Magyarország addigra pont úgy fog kinézni, mint Németország nézett ki a magának szintén tizenkét évet kért Hitler uralma végén.

Nagyjából ezek a kilátások, úgyhogy, akiknek életelemük az optimizmus, azok járjanak jósnőhöz.

Április nyolcadika után persze volt egy másik sorsfordító lehetőségű nyolcadika is. Az elmúlt kedden még lehetett volna tenni valamit az egy hónappal korábbi tragédia korrigálására, de persze nem az történt. A hatalomból már rég kiszorultak úgy döntöttek, inkább újabb négyet elüldögélnek semmittevésben, mintsem a parlamenten kívül próbáljanak meg új politikai életet kezdeni. Ez már túl sok, bármely nemzet belerokkanna a politikusi minőség ilyen végzetes hiányába.

Nincs se képzelőerejük, se elszántságuk, nincsenek stabil erkölcsi kapaszkodóik, nem hisznek az újdonság felforgató erejében – ez járt a fejemben egy amerikai író következő sorainál: „Hagyd el az otthonod, hagyd el a hazád, hagyj el mindent, ami ismerős. És csak azután válhat még az olyan rutin is - mint kenyeret venni, zöldséget enni, vagy akár csak köszönni - ismét teljesen újjá. Ők azonban nem vállalták. De most már legalább sokan látják, hogy nem csak kormánypozícióból lehet sikeresen elsüllyeszteni egy országot.

Úgyhogy maradt a hatalmon lévők erkölcsi rendje: ingyen vadászat, ingyen zabálás, a gyűlölet mint nemzeti érdek, a fosztogatás mint hazaszeretet, a demokrácia a diktatúra szinonimája, a törvény egyetlen ember szolgája. Nem csoda, hogy félsz a munkahelyeden, félted az állásod, mert még azt is figyelik, miket lájkolsz, félsz a kórházban, mert tudod, hogy veszélyben az életed, félted a gyereked, ezért a lépcsőházban utána szólsz, hogy az iskolában tartsa a száját, és még folytatnád, de nyílik a szomszéd ajtaja, mire elhallgatsz, mert te is félsz, mert ahol az ország egyik fele szerint az ország másik fele vagy kommunista, vagy liberális, vagy zsidó, vagy sorosbérenc, vagy hazaáruló, vagy rohadt migránssimogató, vagy egyszerűen csak civil, ott nincs más, mint félelem, ott már senki nem ugyanaz, mint ami egy normális országban lenne, és az sem az, akitől félned kell, lelkileg az is torzult már, de a gyereked érti, és kezével a kulccsal matató szomszédra bökve jelzi, hogy jó, ne is folytasd, tudok magamra vigyázni.

Polübiosz görög történetíró szerint „Szemtanú nem lehet olyan rémisztő, vádló olyan rettenetes, mint a lelkiismeret, amely ott lapul minden ember szívében.” Minden emberében? Lehetséges, kivéve a magyar politikai osztály tagjait, az övékében egész biztosan nem.

A KITILTOTT ORSZÁG

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2018.05.23.


Kövér László újságírókat, politikusokat tilt ki a parlamentből, az Index újságíróit nem engedik be a Kisvárda legutóbbi meccsére, most meg itt a legújabb: több portál munkatársai nem regisztrálhattak Steve Bannon előadására.

Meg tudja valaki magyarázni, hogy miért kell egy futballcsapatról jót írni? Egy előadásról, vagy egy parlamenti ülésről? Miért kell úgy írni, ahogyan a regnáló hatalom elvárja?

Számtalanszor leírtuk már, és most sem tudunk okosabbat: aki újságírókat akadályoz a munkában, kitilt meccsről, parlamentből, egy szélsőséges nézeteket valló (vagy bármilyen más) ember előadásáról, az a nyilvánosságot veszi semmibe. Aki nem engedi, hogy a sajtó tájékoztassa az embereket, az nem a sajtónak árt, hanem a nyilvánosságnak, és mint ilyen, még ennél is nagyobb gazemberségekre képes.

Ha ilyen történik, az akkor is baj lenne, ha a közmédia, melyre több mint 80 milliárd forintot költenek a magyar adófizetők, tisztességesen végezné a munkáját. Tájékoztatna arról, ami Magyarországon és a világban történik – pártatlanul, hitelesen, vagyis, magas szakmai színvonalon.

Erről, tudjuk, szó sincs. A közmédia nem a valóságot mutatja, hanem azt, amit a hatalmon lévők valóságnak szeretnének látni és láttatni.

Tudom, csak ábránd, de elképzelni azért lehet, hogy minden sajtómunkás, az összes szerkesztőség és kiadó, tiltakozó levelet ír Schmidt Máriának, amiért nem engedik be a nem kormánypárti sajtó munkatársait Steve Bannon előadására. Tiltakoznának a Kisvárda elnökénél, Seszták Miklósnál, amiért az Index újságírói nem nézhették meg a csapat legutóbbi mérkőzését. És Kövér László is kaphatna egy levelet, amelyben minden jelentős újságíró szervezet nevében közlik vele, hogy ő nem főnöke az újságíróknak és az általuk képviselt nyilvánosságnak, hanem alkalmazottja, ha úgy tetszik, szolgálója.

És ha ezekre a levelekre nem érkezne válasz, vagy olyan válasz érkezne, amely nem kompatibilis a demokratikus értékrenddel, akkor mindenkinek, aki magát újságírónak tartja, bojkottálnia kellene ezeket az eseményeket és embereket. Nem írni róluk sehol, nem mutatni őket egyetlen tévében sem.

És akkor egy idő után Kövér László, Seszták Miklós, vagy éppen Schmidt Mária azon venné észre magát, hogy hiába ír róluk a kormánypárt médiája, az majdnem olyan, mint nem írna róluk senki.

Tudom, ilyen nincs, és tudja ezt Orbán Viktortól Kövér Lászlón át Schmidt Máriáig mindenki. Ha úri kedvük úgy tartja, legközelebb is kitiltják azokat, akiknek a jelenléte nem kívánatos a számukra. De nem kell örülniük azoknak sem, akik ma még bemehetnek a parlamentbe, a Kisvárda meccsére, Steve Bannon előadására. Elég egy rossz szó, egy félreérthető képsor, vagy gondolat, és a ma még kedvezményezettek egy pillanat alatt a sötét oldalon találhatják magukat.

És ha megkérdezik, hogy miért, azt a választ kapják, hogy szűk volt a terem, nem fértek be. Ami magyarul azt jelenti: közöd?

ALFÖLDI ÚJRA PACEKBA NYOMJA A KORMÁNYNAK

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió
2018.05.24.


El kell jutnunk a falig, hogy beverjük a fejünket, enélkül nem lesz változás a hazai közállapotokban – mondta Alföldi Róbert a Klubrádióban. A színész, rendező szerint a mostani világ még hosszú ideig velünk lesz, de hogy egyszer mégis eltűnjön, azért a változást akaróknak a szűkebb környezetükben is konfliktusokat kell vállalniuk. Legújabb munkái többek közt a pitiség és a gyűlölet összefüggéseiről szólnak, meg arról, hogyan lesznek aljas, szadisztikus gyilkosok normálisnak hitt szomszédokból.

Az ember legsötétebb oldalát aprólékosan is bemutató, új, társadalomkritikus felolvasóestet tervez Alföldi Róbert színész, rendező. Az előadáson Zoltán Gábor Orgia című regényének részleteit adja elő, ami szerinte mérhetetlenül megrázó szöveg, de nagyon fontos, hogy minél többen találkozzanak vele, ráadásul különös pluszt adhat a mű befogadásához, ha egy térben, egyszerre több százan hallgatják majd a felkavaró történeteket.

Az Orgia a szerző által valós események alapján, hosszú levéltári kutatás után megírt szöveg a második világháború végéről, amikor gyakran ismerősökből, szomszédokból, munkatársakból váltak kíméletlen gyilkosok. Az 1944/45 telének XII. kerületi eseményeit bemutató dokumentarista regény tele van sokkoló, embertelenséget ábrázoló részekkel, magyarok magyarok elleni rémtetteivel.
Ma már megöllek
Alföldi szerint a kérdés az, minek kell történnie ahhoz, hogy adott történelmi pillanatban hétköznapi emberek simán képesek legyenek megalázni, kegyetlenül megkínozni, és a Dunába lőni azt, akivel nemrég még békében, barátságban, munkakapcsolatban éltek egymás mellett. Az ember a gyűlölet sötét, végtelen örvényébe került, a másik pedig megszűnt számára annak lenni, ami tegnap előtt volt – fogalmazott.
Magyarország ma olyan úton megy, amelynek végén ezek a szörnyűségek akár újra megtörténhetnének. Vannak, akik azon dolgoznak, hogy az efelé mutató érzelmek újra felkorbácsolódjanak – mondta. A felolvasóestet, amelyen társalkotóként Lukács Miklós cimbalom művész is részt vesz, május 30-án tartják a budapesti MOM Kulturális Központban...


FODOR GÁBOR A MAGYAR MEGÉLHETÉSI ELLENZÉKISÉG ESSZENCIÁJA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.05.23.


Jelkép értékű lehet, hogy a rendszerváltás után megjelent új magyar politikai generáció egyik legfényesebb csillaga, aki a szocializmus évtizedei után a legvonzóbban mutatta be, képviselte és népszerűsítette a liberális elveket, mivé lett. Személyes karrierje jól mutatja, mivé lett a liberalizmus, mivé lettek a liberális értékek Magyarországon. Még akkor is, ha ez nemcsak neki köszönhető.

De az, hogy Fodor Gábor a Magyar Liberális Párt elnöke, és ezzel hivatalosan a liberalizmus képviselője, egy falat kenyér minden illiberálisnak, köznyelvi szóhasználatban: fasisztának. Aki a liberalizmust szeretné megfosztani valódi jelentésétől, és le akarja járatni, elég Fodor Gáborra mutatnia: ez a liberalizmus. Ezt akarod? Márpedig a liberalizmus Fodor ellentéte, a liberalizmus ellentéte mindannak, aki a mai Fodor Gábor. Fodor Gábor semmit nem képvisel abból, ami a pártja dolga lenne, még az elvek szintjén sem.

Magyarországon több a liberális, mint ahányan tudnak arról, hogy Fodor Gábor megélhetési politikai vállalkozása egyáltalán létezik. A Magyar Liberális Pártról csak azért nem hisszük, hogy egyszemélyes párt, amely egyetlen tagjának (egyben elnökének) érdekeit képviseli, mert Bősz Anett személyében helyette vettek be egy embert a “pártból” a Párbeszéd 5 fős parlamenti frakciójába, ahonnan Fodor Gábor máris kiléptette.

A megélhetési álellenzéknek természetesen be sem lett volna szabad menni a parlamentbe, ahol mindössze arra képes, hogy a történelem szemétdombjára kéredzkedjenek, a nevüket is megvetően emlegessék Magyarország következő nemzedékei, ha még lesznek. Nélkülük Orbán rendszere illegitim lenne. A diktatúrát pénzért fenntartják. De saját hazug logikájuk szerint is gyalázatos, hogy egy tagság és támogatás nélküli kis párt azonnal felrobbantson egy mikroméretű frakciót, a pártelnök anyagi érdekei miatt.

A Magyar Liberális Párt létezésének célja és értelme ugyanis nem más, mint Fodor Gábor megélhetése. Ez az egykor liberális demokrata, szép reményű politikus elhatározta, hogy márpedig ő életében dolgozni nem fog. Miniszterként sem tudott a munkaidő kezdetére a minisztériumába besétálni, és azóta már mindent csak ennek rendelt alá. Az “összefogás” kényszere kínálta a lehetőséget, hogy bezsarolja magát valami állandó jövedelmet biztosító parlamenti helyre. De ezt mindenki látja, ezért kipackáztak vele: Bősz Anett kapta meg a helyet...

"TUDATOS ÉS CINIKUS, DIREKT KONFLIKTUSTGENERÁLÓ STRATÉGIÁT KÖVET A MAGYAR KORMÁNY"

ZOOM
Szerző: LENGYEL TIBOR
2018.05.24.


Tudatos és cinikus, direkt konfliktusgeneráló stratégiát követ a magyar kormány, amikor a gonosz EU és a jó magyar kormány közti háborúnak, sőt szabadságharcnak állítja be vitáit az unióval. Az évek óta tartó folyamat egyik legkirívóbb példája a magyar jogállamiságot kritizáló Sargentini-jelentésre adott kormányzati válasz. Ám ez ellen is van fegyver: ha nem maradunk csendben, hanem felhívjuk a figyelmet a terelésekre, csúsztatásokra és ferdítésekre – mondta a Zoom.hu-nak Nagy Zsófia, az ELTE Társadalomtudományi karának oktatója, tanársegéd. Ő egyike annak a két fiatal társadalomtudósnak – partnere volt Labanino Rafael, a frankfurti Goethe Egyetem Politikatudományi Intézetének politológus kutatója –, akik a 444. hu cikke szerint a kormány válaszát kielemezve arra jutottak: sokkoló a dokumentum, amely tele van hamisítással és dezinformációval.

- Április végén készült el a jelentéstevő holland zöldpárti képviselőről, Judith Sargentiniről elnevezett Sargentini-jelentés, amelyet az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) vizsgálatának összegzését tartalmazza a magyarországi jogállamiság állapotáról.

- Ilyen jelentés most készült először – azért ritka, mert az a rettegett 7-es cikkely, vagyis az akár a tagállamok szavazati jogának megvonását is lehetővé tevő „EU-s csodafegyver” előszobája. Persze ez csak elvi lehetőség, még sosem éltek vele, és akár egy évig is eltarthat a döntési procedúra róla.

- A LIBE-jelentés megállapította, hogy fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, így indokolt a 7-es cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása. A jelentés azt vizsgálta, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival.

- A jelentést és a jelentéstevőt itthon mind a Fidesz és a kormány, mind a kormánypárti sajtó élesen bírálja. Gulyás Gergely azt mondta, „Sargentini és a hozzá hasonlók pedig az EU legnagyobb sírásói”. Szijjártó Péter pedig „minősített hazugságok gyűjteményének” nevezte a jelentést.

- Az eljárásrend szerint a magyar kormány reagálhatott a Sargentini-jelentésre, és meg is tette. Csaknem 60 oldalas választ küldtek Brüsszelbe, amelyben a Sargentini-jelentés tényszerű állításait igyekeznek inkább kevesebb, mint több sikerrel tagadni, gyakran kreatívan értelmezve a valóságot...

BOEING 737 VS KAMIONOS

ST22LACIKA BLOGJA
Szerző: st22lacika
2018.05.


Aminek kormánya van, azt egy kamionos elvezeti. Valóban? Videótartalom 00:00-- Hol található a gép? 00:32-- Peti bemutatása.Aki a német feliratot készíti 00:47-- A gép és a kapcsolók bemutatása 04:14-- Megyek a kifutóra 07:13-- Felszállás 09:28-- Átrepülök a Duna fölött . Városnézés. 11:43-- Mehetünk vissza. Készülés a leszállásra. 12:45-- Leszállás

ITT NÉZHETŐ MEG

TRUMP FEGYVERSZÜNETET KÖTÖTT A VÁMHÁBORÚBAN - EZEK A CÉGEK MÁRIS NAGYOT NYERTEK

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2018.05.23.


Washington és Peking szélesebb körű kereskedelmi megállapodáson munkálkodik, és erre az időre felfüggeszti a védővámokat – jelentette be Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter vasárnap, miután Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök tűzszünetet kötött az év elején kirobbant kereskedelmi háborúban. Az Investor's Business Daily szerint a szankciók felfüggesztésének hírére több olyan amerikai óriásvállalat részvényeinek árfolyama is emelkedett a New York-i tőzsdén, amelyek megsínylették a kereskedelmi háború első hadmozdulatait.

A Kínából az Egyesült Államokba érkező acélt 25 százalékos, az alumíniumot pedig 10 százalékos büntetővámmal sújtó szankciók a repülőgépgyártó Boeinget is érzékenyen érintették. A belengetett pekingi válaszintézkedések pedig tetézték a várható veszteségeket, mivel az óriásvállalat 1,1 billió dollár értékben írt alá szállítási megállapodásokat Kínával a következő 20 évre. A Boeing papírjai azonnal 3,6 százalékos emelkedéssel reagáltak a bejelentésre...

ENNÉL INTIMEBB NEM IS LEHETNE A TÖRTÉNELEM

HVG ONLINE
Szerző: CSATLÓS ANNA
2018.05.24.


Különleges szenvedélyt választott magának Kunt Gergely társadalomkutató, a Miskolci Egyetem adjunktusa: a viharos huszadik századból gyűjt naplókat. A negyvenes években élő tinédzserek naplóbejegyzéseiből már egy könyvet is írt Kamasztükrök címmel. Horthy-kultuszról, aranykormítoszokról, nyilas szimpatizánsból hithű kommunistává lett cselédlányról és a naplók keresésére indított expedíciójáról is beszélgettünk a szerzővel.

hvg.hu: A most megjelenő könyvéhez 1938 és 1956 között íródott, kamaszok által vezetett naplókat keresett, hogy így dokumentálja a „hosszú negyvenes évek” társadalmának világképét. Miben tud többet nyújtani egy napló más írásos forrásokhoz képest?

Kunt Gergely: Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy az emberek ténylegesen miként gondolkodtak egy adott korban, akkor a privát forrásokhoz kell nyúlnunk. Ezeket – a sajtóval ellentétben – a legkevésbé érintette a cenzúra, és az irodalmi alkotásokkal szemben nem csak az egykori kulturális elit felfogását tükrözik.

Engem a kutatásaim során a hétköznapi emberek érdekeltek, nem az, hogy Móricz, Márai vagy az értelmiségből bárki más mit gondolt a háború éveiről.

Választhattam a visszaemlékezések, a levelezések, valamint a naplók, mint források közül. Csakhogy a memoárral az a baj, hogy az fiktív műfaj, hiszen a szerzője sok évvel a történtek után írja meg az eseményeket. A levelezésekkel meg az a probléma, hogy ritkaság, hogy mind a két félnek fennmaradtak a levelei, és a cenzúra miatt a háborús időkben vagy a Rákosi-korszakban amúgy is meglehetősen kevesen leveleztek őszintén. Így aztán egyetlen szóba jöhető forráscsoportként maradtak a naplók. Nem akarom a naplóírást misztifikálni, mert az is egy szerepjáték, tartalmaz fikciós elemeket: az ember igazából nem csak önmagának ír, mindig ott van a hátsó gondolat, hogy azt a naplót majd egyszer elolvassa valaki. Ugyanakkor a naplók olyan világképeket dokumentálnak, amelyekről vagy nem tudtunk ideáig, vagy csak nagyon fekete-fehér, elnagyolt elképzeléseink voltak róluk. Új hangokat, új nézőpontokat hozhatnak be, és így hozzájárulnak az adott korszak jobb megismeréséhez.

hvg.hu: Ehhez valóban a tinédzserek írásai adják a legjobb alapanyagot?

K. G.: A kamasznapló rendkívüli eset, ilyenkor ugyanis az adott fiatal nemcsak a saját világképét, hanem a környezetének a társadalmi képzetét is dokumentálja. A tinik naplójából az is kiderül, hogy mit szól apa vagy anya egy bizonyos dologhoz, a család értékrendje, politikai, nemzeti identitása is feltárható.

hvg.hu: A médián keresztül próbált rátalálni ezekre a szövegekre. A könyvben 20 naplót dolgozott fel, ebből 10 úgy került önhöz, hogy az egykori, még élő naplóírók vagy azoknak a leszármazottjai válaszoltak a feladott újsághirdetéseire.

K. G.: Nyugaton nagyobb hagyománya van az egodokumentumok gyűjtésének, ott kialakult egy olyan levéltári struktúra, amelyben az állami intézmények mellett döntően civil szervezetek megpróbálják összegyűjteni a hétköznapi emberek naplóit, írásait. Hollandiában, Németországban, Franciaországban és Ausztriában is kutathatóvá teszik ezeket a dokumentumokat. Magyarországon viszont a közgyűjteményekben – a Budapest Főváros Levéltárában, az Országos Széchényi Könyvtárban vagy a Magyar Nemzeti Levéltárban – csak néhány anyag található a magánemberek hagyatékából, ezért kellett újsághirdetéseket is feladnom. Találkoztam egy volt középiskolai osztálytársammal, ő adta az ötletet, hogy próbáljak meg a médián keresztül eljutni az idős emberekhez, akik esetleg szívesen megmutatnák nekem a naplóikat...

KIVÉREZTETI IVÁNYI EGYHÁZÁT A KORMÁNY

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CZENE GÁBOR
2018.05.24.


Milliárdokkal adós a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek az állam. Szociális és oktatási intézmények sora küzd a puszta létezésért.

Sikerült megnevettetnünk Iványi Gábort. Elmeséltük ugyanis azt: a hozzánk eljutott hír szerint egyháza olyan súlyos anyagi gondokkal küzd, hogy ő már kénytelen a nyakkendőit árulni.

A valóság az – pontosított –, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség munkát ad legálisan nálunk tartózkodó, hivatalosan befogadott menekülteknek. A főleg Iránból jött afgánok között – kertészen, ápolónőn, villanyszerelőn kívül – van két varrónő is. Az egyház felajánlásként maradék textilanyagokat kapott, a menekült nők ebből készítenek nyakkendőket. Iványi adott nekik egyet a sajátjából, hogy tanulmányozhassák a szabási technikát. Az elkészült nyakkendőket az egyház egyik önkéntese árusítja, a szerény bevétel a menekülteket segíti.

A hír tehát kacsa, másfelől azonban: nagyon is igaz. Az egyház tényleg nagy bajban van. Hiába mondták ki alkotmánybírósági döntések és nemzetközi verdiktek, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget jogsértő módon fosztották meg egyházi rangjától, korábbi státuszát a hosszú évek óta húzódó procedúra ellenére máig sem kapta vissza. Ennek pedig komoly anyagi vonzatai vannak. Az egyház költségvetése normatív és kiegészítő állami támogatásból, pályázati pénzekből, saját bevételekből – például egyszázalékos felajánlásokból – tevődik össze. Ha ezekből a pillérekből akár csak egyet is kiütnek, felborul a költségvetés.

Márpedig Iványiék esetében többet is kiütöttek. A kiegészítő támogatás a felére, a pályázatokból elnyert összeg a töredékére csökkent. Az egyház – hiába felel meg az összes törvényi feltételnek – továbbra sem gyűjthet egyszázalékos felajánlásokat. A 2012-es állapotok alapján – ekkor lépett életbe az új, fideszes egyházi törvény – az állam elvileg ad némi kompenzációt, de ez a pénz is rendre késve érkezik.

Iványi elmondása szerint éves költségvetésük 4 milliárd forint körül mozog, az állam tartozása legalább 3 milliárd forintra tehető. A kormány még azt a összeget sem akarja átutalni, amit saját maga is elismert jogos követelésnek. Pedig a pénznek lenne helye: az egyház tucatnyi szociális létesítményt és iskolát működtet, hajléktalanok, rászorulók ellátásáról, hátrányos helyzetű gyerekek iskoláztatásáról gondoskodik. A kormány az ő sorsukkal packázik, amikor folyamatos bizonytalanságban tartja az intézményeket. Hónapról hónapra gondot okoz, hogy miből fizetik ki a munkatársakat. „Imádkozunk, bízunk az isteni csodában” – mondta lapunknak Iványi Gábor.

Templomaikon nincs egyetlen új vörösréz gomb sem, az összes befolyó forintot működésre fordítják – folytatta. Az egyháza elleni fellépés szerinte hasonlatos ahhoz, ahogyan a kormány a civil jogvédő szerveteket és a független sajtót próbálja ellehetetleníteni, vagy mindenki mást, aki nem hódolt be a hatalomnak...

LENYŰGÖZŐ LÉGI FELVÉTEL: 70 MÁSODPERCNYI LÉNYEG A KÖZPÉNZMILLIÁRDOKBÓL ÉPÜLŐ MATOLCSY-EGYETEMRŐL


MAGYAR NARANCS
Szerzők: NÉMETH DÁNIEL, NAGY GERGELY MIKLÓS
2018.05.24.



Soha nem látott képek arról, hol tanítanák a jövő közgazdászait.

A friss Magyar Narancsban részletesen olvashat arról, milyen körülmények között, mennyi pénzből jött létre Kecskeméten a szemérmesen csak Neumann Jánosról elnevezett Matolcsy-egyetem. Tegnapi ajánlónkban már elhintettünk pár érdekességet, de azok talán nem foghatók ahhoz, amit fentről láttunk.

További részletekért keresse a friss Magyar Narancsot!


EGYETLEN UNIÓS ORSZÁG SEM FÜGG ANNYIRA AZ UNIÓS PÉNZEKTŐL, MINT MAGYAROSZÁG

24.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2018.05.24.


Hihetetlen mértékben szórta a pénzt a magyar állam 2017-ben a legkülönbözőbb dolgokra. Összesítettük az elérhető adatokat, és arra jutottunk, hogy a választási évre hangolva új közbeszerzési rekord született, szűk közelítéssel 2883 milliárd forintot fizetett az állam tavaly különféle árukra és szolgáltatásokra. Ráadásul ennek harmada Európai Uniós forrásokból jött, amivel Magyarország lett a rekorder uniós függőségben.

És ez még nem minden, mert csak a nagyobb, európai értékhatár feletti közbeszerzések adatait lehet megszerezni. A nagyobb közbeszerzéseket ugyanis meg kellett hirdetni az EU-s közbeszerzési portálon, ahonnan nagy mennyiségben le lehet tölteni az adatokat. A magyar közbeszerzési oldal viszont semmilyen formában nem teszi lehetővé az adatok letöltését (sőt, sem kérésünkre, sem közérdekű adatigénylésünkre nem reagáltak).

2016-ban a csak a magyar közbeszerzési rendszerben meghirdetett beszerzések összege a teljes beszerzések 20 százaléka volt, ha 2017-ben is változatlan volt az arány, akkor összességében 3600 milliárd forint lehetett az összes közbeszerzés értéke (ez a becslésünk egyébként pontosan megfelel a közbeszerzési hivatal véletlenszerű közlésének). Az ábrán jól látszik, hogy minden választást megelőző évben megugrik az állami beszerzések összege, de ilyen durva pénzszórás még sosem történt...

NEMZETI BÁRGYÚ

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.05.23.


Idén január 10-én tettem föl a Jóreggelt Európa című blogomra az alanti néhány sort és a hozzávaló képet:

Láttam egy képet, idetettem. Harmadszor írom le, amit először májusban rögzítettem. 2017. május 20-án.

"Eddig egymillió-ötszázhatvanezren küldték vissza a nemzeti konzultációs kérdőívet, ami minden eddiginél magasabb részvételt jelent, „ilyen még nem volt”. Ez sokkal több, mint amennyien a baloldalra szavaztak 2014-ben, és sokszorosa annak, amivel a Momentum „megfúrta az olimpiai pályázatot” – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára pénteken Sopronban."

Ezt mondta egy parlamenti államtitkár, egy olyan párt katonája, amelyik párt évtizedek óta többet hazudik, mint ahányszor levegőt vesz, amelyiknek a kérdései is hazugságok, például ebben a bizonyos levelezésben.

De én most abból indulok ki, hogy ez igaz. Elvégeztem egy számítást, ideírom az eredményeket, azzal a megjegyzéssel, hogy természetesen tévedhetek a számokban, de nem nagyságrendileg. Azaz majdnem pontosak az adataim.
Ez a papírmennyiség nagyjából 32 tonna. Ha egymásra helyeznénk az összes levelet, az körülbelül 3150 méter magas tornyot képezne. Lévén ez képtelenség, el kell osztani, mondjuk 3 méter magas oszlopokra, ez 1050 ilyen oszlopot jelent. Préselve...

A MAGYAROK HARMADÁNAK KISEBB VÁRATLAN KIADÁSOKRA SINCS PÉNZE, KÉTHARMADUK PEDIG NEM ÉRZI, HOGY LENNE

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2018.05.24.


A magyar „létminimum érték” azt fejezi ki, hogy mekkora összegből tud megélni minimális szinten egy család, ha nincs váratlan kiadása. A váratlan kiadás pedig sokféle dolog miatt lehet, például akár egy háztartási gép nagyobb javítása, cseréje, vagy a munkából átmeneti kiesés miatti anyagi nehézség, vagy váratlan betegség. A Policy Agenda által készített kutatás azt mérte fel, hogy mit gondol a társadalom a váratlan kiadásokról, és mennyire van erre felkészülve.

2016-ban a magyar létminimum összege egy fős háztartás esetén 88 619 forint volt (a 2017. évre vonatkozó adatot hamarosan közöljük). A családi átlagok pedig azt mutatják, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő – szükségletek kielégítését. Ugyanakkor ez a bevételi szint nem nyújt lehetőséget arra, hogy belső átcsoportosításokkal, vagy ebből félrerakott megtakarításokkal legyen lehetősége tartalék képzésére, és váratlan kiadásainak finanszírozására.

Az, hogy mekkora tartalék lenne kívánatos nyilvánvalóan háztartásonként eltérő. A Policy Agenda által készített kutatás eredményei szerint

a háztartások szintjén a kisebb váratlan kiadások fedezetére átlagosan 300 ezer forintra lenne szükség. Azaz ekkora összegnek kellene rendelkezésre állnia ahhoz, hogy ne rendítse meg egy ilyen eset a családi költségvetést,

ne kényszerüljön arra, hogy külső forráshoz kelljen nyúlnia.

Természetesen befolyásolja ezt a kívánatos megtakarítási szintet, hogy mennyien élnek az adott családban. Az egy-két fős háztartásban ez az összeg 257 ezer forint, a három-négy fős esetében már 359 ezer forint. Érdekes módon az 5 fős, és ennél nagyobb háztartásoknál ez az összeg csökken, 284 ezer forintra.

Településtípusok esetén is jelentős különbségek vannak. Míg a budapesti háztartások 334 ezer forintos kívánatos szintet jelöltek meg, addig a községekben ez lecsökken 257 ezer forintra. A majdnem 25 százalékos különbség önmagában nem magyarázható az árakkal, sokkal inkább egy anyagi-jóléti pozícióval van összefüggésben.

Ennél is nagyobb különbség van iskolai végzettség alapján. Azok a megkérdezettek, akik legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek 176 ezer forintos kívánt tartalékot jelölnek meg, míg a diplomások 359 ezer forintot mondtak. Ugyanígy, ha nem is ekkor mértékben, de különbség van az aktív dolgozó (321 ezer forint) és a nyugdíjas (237 ezer) háztartások között...

JOBBAN MEGISMERED MAGAD KÜLFÖLDÖN ÉLVE

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.05.24.


Egyre inkább globalizálódó világunkban, és különösen az Európai Unión belül, egyre több ember dönt úgy, hogy (kényszerből vagy kíváncsiságból, kalandvágyból) hazájától távol vállal munkát. A döntés persze több szempontból sem könnyű, ugyanakkor vannak kifejezetten pozitív hozadékai.

Aligha lehet kérdés, hogy a határátkelésnek (mint oly sok minden másnak, természetesen) komoly hatása van az ember önértékelésére. Még pontosabban arra, mennyire látja tisztán önmagát, mennyire biztos saját magában. Ezt vizsgálta az a tudóscsoport is, melynek tanulmánya (illetve annak összegzése) a Harvard Business Review-ban jelent meg, és amit most megpróbálok röviden visszaadni.

A tanulmány öt szerzője között egészen érdekes személyiségek is vannak, mint például Adam Hajo, akiről elsőre biztosra vettem, hogy magyar származású, ami persze nincs kizárva, noha ő így ír magáról: „Négy nagyszülőm négy különböző országból származik, így én negyedrészt japán, negyedrészt dél-koreai, negyedrészt francia és negyedrészt német vagyok. Ennek ellenére mindenki szerint leginkább nagyon-nagyon német vagyok”.

Ez csak azért érdekes, mert a szerzők mindegyike élt hosszabb-rövidebb ideig külföldön, így saját tapasztalattal is rendelkeznek arról, mit jelent határátkelőnek lenni. (Ha már itt tartunk Adam Hajo az Egyesült Államokban található Houston egyik egyetemén, a Rice University-n vendégprofesszor.)

Na, de lássuk, mit írnak az okos emberek (hogy aztán majd ti meg jól megírjátok, egyetértetek-e velük)!

Másfajta átmeneti időszak

A tanulmány szerint az önértékelés tisztaságának rengeteg előnye van, ilyen a pszichológiai jólét, a stressztűrő képesség, a jobb munkahelyi teljesítmény. Ugyanakkor több tanulmány is kimutatta, hogy az átmeneti időszakok (például egy munkahelyváltás, vagy egy magánéleti változás) jellemzően megzavarják az önértékelés tisztaságát.

„Viszont mind az ötünk élt már külföldön (vagy most is ott él), és mindannyian úgy éreztük, hogy ennek eredményeképp világosabb képet kaptunk arról, kik is vagyunk valójában. Így aztán elgondolkodtunk, hogy vajon a határátkelés olyan egyedi átmeneti tapasztalat lehet-e, ami a többivel ellentétben tisztábbá teszi az önértékelést” – írták a tanulmány szerzői.

Így aztán nekiálltak és hat különböző kutatás keretében, összesen 1874 résztvevő bevonásával megpróbálták igazolni tézisüket. Az első esetben 296 embert szedtek össze, akik fele élt már legalább három hónapot külföldön, míg a másik fele még soha.

Velük kitöltettek egy olyan tesztet, amiben olyan megállapítások szerepeltek, mint hogy „Általában véve tisztában vagyok azzal, ki és mi vagyok”, vagy „Ritkán tapasztalok konfliktust személyiségem különböző részei között”. Azt találták, hogy azok, akik már éltek (vagy élnek) külföldön, világosabban látják önmagukat, mint azok, akik nem.

Aminek persze oka lehet az is, hogy azok, akik belevágnak a külföldi életbe, már eleve jobb önismerettel rendelkeznek, mint a többiek. Ezt kizárandó, a második kutatásban 136 külföldi tapasztalattal rendelkező embert hasonlítottak 125 olyannal, aki konkrét lépéseket tette a határátkelés felé (például jelentkezett külföldi egyetemre, vagy munkahelyén kilátásban volt neki egy külföldi hosszabb kiküldetés), de még nem lépte meg a dolgot.

Emellett természetesen figyelembe vettek még egy csomó más dolgot (kor, nem, családi állapot, személyiségjegyek, stb., ebbe most nem mennék bele), de ebben az esetben is az lett a végeredmény, hogy a határátkelők pontosabban látják önmagukat, mint a másik csoport tagjai...

ÍGY KELL EGYBEN TARTANI EZT A KÉTHARMADOS, VÍZFEJŰ MONSTRUMOT

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.05.24.


Szépjóreggelt! Mondjuk szépen együtt: csü-tör-tök. Ha jól emlékszem, már múlt héten is kifejtettem az én beteg kapcsolatomat ezzel a nappal, amikor is rám törnek a régi reflexek, a legrosszabb értelemben vett nosztalgia és a felejthetetlen emlékek. Azokból a régi, szép időkből, amikor ez a Lázár-Kovács duóról elhíresült szép napja volt a nemzet arrogáns, vigyorgó szemenköpésének.

Rögtön került is egy nagycsaládos, ambziciózus, túlképzett honleány, aki kéretlenül megvédte Hódmezővásárhely bukott urát az én tollamtól. Igaz, hogy senki nem bántotta szeretett Lázárját, csak annyit akartam feltétlenül világossá tenni – én, aki viszont hosszú időn át, minden csütörtökön elejétől végig követtem ezeket a produkciókat -, hogy megdöbbentő volt az a rengeteg csúsztatás, maszatolás, illetve nettó hazugság, amit a kancellária felkent minisztere megengedett magának arra a néhány kósza, valódi kérdésre, amit az elenyésző számban jelen lévő, valódi újságírók egyike-másika feltett a fényességes miniszter úrnak. A nagycsaládos, ambiciózus, túlképzett honleány nem vette a fáradságot, hogy megkeresse a kismillió cikket, amiben Lázár arcpirító disznóságaival foglalkozunk, és tételesen bizonyítjuk hazugság- és szemfényvesztés-jellegüket, ehelyett a balos sajtót ekézte büszkén, amelyik féligazságokkal kábítja az olvasóit.

Akkor most tegyük fel újra a kérdést – csak egyet a sok közül, ami nem függ össze semmivel, csak a csütörtökkel -, hogy a büdös picsában lehetséges az, hogy egy milliárdokkal elszámolni nem tudó köztörvényes bűnözőnek a haja szála nem görbült, miután felrobbantotta a romákat a munka világába visszavezetni hivatott hidat, ehelyett Lázár és elvtársai következetesen rasszistának nevezték azokat, akik Farkas Flórián viselt dolgainak következménynélküliségét feszegették. Ezt csak azért citáltam ide, mert nincs az a téma, amit a nem létező ellenzék következetesen ütni volna képes addig, ameddig a kétharmadnak nem marad más választása, mint szarelkenés helyett beleállni. Aki lop, az egy tolvaj geci, és tökmindegy, hogy mely párt színeiben teszi ezt.

Márpedig a lopás általában a hazudozással jár kéz a kézben – ez a példa viszont friss, meleg és mindennél aktuálisabb -, Schmidt Mária önkényasszony ámokfutása szépen bizonyítja ezt. Mármint azt, hogy az ordas hazugságok ragacsos máza tartja egyben a Fideszt. Miután helyhiányra hivatkozva tagadta meg, hogy a magyar és külföldi sajtó neki nem tetsző részét beeressze az általa szervezett, állítólag Európa jövőjét feszegető, rendkívüli súllyal bíró konferenciára, kiderült, hogy üresen tátongó sorok előtt tolták a bulikát. Nem hogy helyhiány nem volt, hanem kongott a Várkert Bazár. Hogy még szebb legyen a történet, a lopott pénzből működő Magyar Idők egy újságírója meg is magyarázta, miért van ez rendben, és miért kell ehhez hozzászokni: mert őt is mindig bojkottálta a szoci-szadesz-kormány vagy a szoci-szadesz-ellenzék. És szerintem ebben minden benne van, amiért ekkora morális trágyadomb magasodik körülöttünk annak a minimális reménye nélkül, hogy valaha el lehetne lapátolni ahelyett, hogy belefulladnánk. Mert ez az érvelés gerince, ez a mentalitás. Mert bezzeg azok is ezt csinálták, de most mi vagyunk a teljhatalom ánuszába szorulva, ezért most mi csináljuk ugyanazt, amit azok csináltak, akiknek a köpködése által kerültünk hatalomra...

MŰVÉSZI LÁZADÓK

ÉLET ÉS IRODALOM / FEUILLETON
Szerző: DEMÉNY PÉTER
2018.05.18.


Hajnóczy Péter, Petri György, Oscar Wilde, Ady Endre, Cs. Gyímesi Éva. Egyre jobban érdekelnek azok, akik nem tudtak mást tenni, mint amit tettek, holott abba pusztultak bele végül. És a „pusztulás” itt nem puszta szóvirág, hanem a halál brutalitása is. Hiszen ez a szegény Ady, akit hol úgy idéznek, mintha kormányszóvivő lett volna, hol meg úgy legyintenek rá cé ligás történészek, mint aki eladta magát, ő tehát gesztusok tömegével vadította el magától a barátait, kispolgári mércével mérve borzalmas életet élt, soha nem ragaszkodott igazán senkihez, és mégis mindvégig tisztán látott, már amennyire emberként egyáltalán tisztán lehet látni.

Mégis? Talán ez, a nárcizmus paroxizmusa a legfőbb titok. A névsorból senkire nem lehet ráfogni a más emberhez való ragaszkodás vádját, holott többek esetében teljesen nyilvánvaló, hogy nagyon szerettek volna igazán szeretni. Csakhogy Wilde Bosie-szerelmében is ott motoz a póz fura levegője, Cs. Gyímesi Éva pedig, Kolozsvár híres irodalomtanára és irodalomértelmezője, élete végén Istenhez próbált közeledni.

Amíg az ember egy gyermek fejével gondolkodik a világról, azt hiszi, minden egyszerű. A forradalmár fellázadt az uralkodó ellen, kardot rántott, hősi halált halt. Csak jóval később, az élet ecetes tapasztalatainak birtokában jön rá, mennyire nem így van. Hányféle lázadás van, hányféle forradalmár, milyen bonyolult ez az egész élet.

Nádas Péter mondta egyszer Kolozsváron, hogy kétféleképpen lehet lázadni: „szembeprovokálni” az olvasót, illetve úgy tenni, mintha egészen konvencionálisan írnál, és közben rántani be az egészen másba. Ki mondta volna el szebben, hogy mi a különbség közte és Esterházy között? De hát a Sorstalanság nem konvencionális–e ebből a szempontból?

Az élet, az persze nem. Sem az Esterházyé, sem a Kertészé, sem a Nádasé. De nem Esterházy döntött arról, hogy arisztokrata származású lesz, sem Kertész arról, hogy Auschwitzba kerül. Nádas persze Gombosszegre költözött, ez azonban nem úgy lázadás, ahogy én szeretném most vizsgálni a jelenséget.
*
Hajnóczy Péter, Petri György, Oscar Wilde, Ady Endre, Cs. Gyimesi Éva. Egyre jobban érdekelnek azok, akik nem tudtak mást tenni, mint amit tettek, holott abba pusztultak bele végül. És a „pusztulás” itt nem puszta szóvirág, hanem a halál brutalitása is. Hiszen ez a szegény Ady, akit hol úgy idéznek, mintha kormányszóvivő lett volna, hol meg úgy legyintenek rá cé ligás történészek, mint aki eladta magát, ő tehát gesztusok tömegével vadította el magától a barátait, kispolgári mércével mérve borzalmas életet élt, soha nem ragaszkodott igazán senkihez, és mégis mindvégig tisztán látott, már amennyire emberként egyáltalán tisztán lehet látni.

Mégis? Talán ez, a nárcizmus paroxizmusa a legfőbb titok. A névsorból senkire nem lehet ráfogni a más emberhez való ragaszkodás vádját, holott többek esetében teljesen nyilvánvaló, hogy nagyon szerettek volna igazán szeretni. Csakhogy Wilde Bosie-szerelmében is ott motoz a póz fura levegője, Cs. Gyimesi Éva pedig, Kolozsvár híres irodalomtanára és irodalomértelmezője, élete végén Istenhez próbált közeledni.

Nem emberek közé valók voltak – iszonyú ilyent leírni is, de így érzem. „Kétségtelen, hogy igaza volt, de miként a matt-fenyegetés ellen sem lehet úgy védekezni, hogy felborítjuk a sakktáblát, az igazság nehézágyúit sem lehet bevonszolni olyan törékeny szerkezetekbe, amilyenek az emberi társadalmak.” Ez az Ottlik-, illetve hát Medve-mondat jut eszembe róluk. És ne feledjük: Medve már nem él, amikor Both Benedek a kéziratát rakosgatja...

NEM ILLENEK A CIGÁNYOK A "FALUKÉPBE"

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DOROS JUDIT
2018.05.24.


Csaknem félmilliárd forintot dobtak ki az ablakon Kerecsenden: olyan már megnyert pályázatokról mondtak le, amelyekkel elesett családoknak segítettek volna.

– A falu tökön szúrta magát, nem tudok finomabban fogalmazni – ezt mondja egy középkorú férfi a Heves megyei faluban, ahol most szinte mindenki az önkormányzat legutóbbi döntéséről beszél, s arról, vajon milyen személyes érdekek vezették azokat, akik a település „nevében” lemondtak összesen majd ötszázmillió forintos fejlesztésről.

Két lépcsőben négyszázmilliót költhettek volna leszakadó családok felzárkóztatására, támogatására: egyebek mellett egészségügyi szűrőprogramokra, szociális bérlakások kialakítására, sportpályára, szolgáltató házra, járdákra költöttek volt, hogy a nyomorúságos körülmények között élő családok integrálódhassanak a falu "jobbik felébe." A másik, szintén két lépcsős pályázat a gyerekekről és szüleikről szólt: negyven-negyvenmilliós költséggel kialakíthattak és működtethettek volna egy Biztos Kezdet Gyerekházat. Az ország számos településén létezik már ilyen intézmény: amerikai kutatások szerint az első három évben megadott segítség, vagyis a korai fejlesztés hétszer nagyobb arányban térül meg, mint a később elkezdett programok, az idejáró gyerekek magabiztosabban kezdik az óvodát, iskolát, s nagyobb valószínűséggel lesz belőlük sikeres középiskolás is.

Mindez azonban szertefoszlott, mert májusban a hét fős képviselő-testület három nemmel, három igennel és egy tartózkodással „leszavazta” a megnyert pályázatok elindítását, nem járult hozzá ahhoz, hogy a polgármester aláírja a támogatási szerződéséket. A döntés következtében mindegyik projekt odaveszett
...

ITT OLVASHATÓ

LEHET SZOCIÁLISABB AZ EURÓPAI UNIÓ?

MÉRCE
Szerző: CSIBA KATA
2018.05.23.


Tavaly novemberben a svédországi szociális csúcson Európa vezetői hitet tettek a Szociális Pillér mellett. De mi ez a kezdeményezés és miért van rá szükség? A következő évek fő kérdése nem kevesebb, mint hogy képesek vagyunk-e kialakítani az európai társadalmak valódi szolidaritáson alapuló és szervesen összefonódó kapcsolatát, vagy az Európai Unió megreked félkész állapotban.

Tavaly november 17-én rendezték meg a svédországi Göteborgban a szociális csúcstalálkozót, ahol Európa vezetői találkoztak, hogy szociális és foglalkoztatásügyi kérdésekről tárgyaljanak. Itt két éves előkészítés után aláírták a Szociális Jogok Európai Pillérének nyilatkozatát, amely műfaját tekintve egy politikai deklaráció, tehát nem bír a kikényszeríthetőség erejével. Amiért azonban mégis port kavart a folyamat, az az Alapjogi Charta történetéhez való kísérteties hasonlóság – ahol egy hasonló intézmények közötti proklamáció lett végül a Lisszaboni Szerződés része –, illetve a tény, hogy a nyilatkozat, ha óvatosan is, de túlnyújtózkodik az EU jelenlegi szociál- és foglalkoztatáspolitikai hatáskörén.
A hiányzó szociális pillér

A 2008-as gazdasági válság következményeinek hatására került be a közbeszédbe, hogy az európai jogrendből fájóan hiányzik a humán politikák (foglalkoztatás- és szociálpolitika, egészségügy, oktatás) érdemi harmonizációja. Ennek hatására kilenc hónappal az Európai Bizottság által meghirdetett többlépcsős társadalmi konzultáció után 2017 áprilisában a Bizottság letette az asztalra a Szociális Jogok Európai Pillére elnevezésű kezdeményezést.
Maga a pillér, illetve az egész folyamat azért érdekes, mert ez a Maastrichti szerződés szociális kritikájára adott első európai szintű reakció.

A pillér szó a Maastrichti szerződéssel vált az európai szakpolitika meghatározó kifejezésévé. Ez a szerződés ugyanis létrehozott három ún. pillért, melyek lényegében azokat a szakpolitikai területeket jelentik, ahol az európai döntéshozatal jelentős hatáskörrel bír. Az 1993-ban létrejött három pillér javarészt Európa legnagyobb gazdaságainak integrációját hivatott szolgálni, ezért a legfontosabb gazdasági ágazatok egybeolvasztása (többek között halászat, agrárium, versenypolitika, szén és acélközösség, atomenergia), valamint az euró és közös monetáris politika bevezetése alkotja az egyezmény gerincét. Így amikor az Európai Bizottság 2016 folyamán útjára bocsátotta a Szociális Pillér nevű kezdeményezést, a labda fel lett adva. A Juncker-bizottság lényegében azt a kérdést tette fel, hogy képes-e a jelenlegi politikai aréna továbblépni az integráció egy újabb szintjére? Képes-e befoltozni a humán szakpolitikák terén tátongó lukat, ami miatt megtorpant a szegényebb tagországok felzárkózása és ami közrejátszik a szegények és gazdagok közötti szakadék növekedésében szinte minden tagországban?

MALAC-MANHATTAN

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.05.24.


A hatalmas és leleményes Kínában, a Pekinghez közeli Yaji hegyekben építettek egy lakótelepet disznók számára. Két hétemeletes épületben laknak eddig a malacok, még kettőt húznak fel, az egyik tizenhárom szintes lesz. Ha teljesen elkészül a disznóváros, harmincezer boldog röfi lakja majd, és évi nyolcszázezer malac születik itt a tervek szerint.

A grandiózus építkezés felkeltette Pártunk figyelmét a panelprogram továbbfejlesztése miatt is, de elsősorban népesedéspolitikai szempontból. A Lendvai utcában úgy vélték, ha a kínaiak ezekkel a házakkal rá tudják venni a malacokat a permanens szaporodásra, a magyar ember is képes erre, tanulmányutat szerveztek tehát.

Németh Szilárd indult volna, hogy Csepelen ezt az egészet seperc alatt megvalósítja, de Káslert küldte a Párt, mert mégis csak ő az emberminiszter, neki kell hát a disznók lakhatását és nemi életét tanulmányozni, hogy gazdag tudással térhessen aztán haza a messzi vidékről. Orbán et. is élénken érdeklődött a projekt iránt, elképzelte, amint mondhatja, mi van röfi, s pláne tömegek előtt és sokszor.

De már az érdeklődő levél megírásánál bajok mutatkoztak. Jolika, a titkárnő MKKP-t írt KKP helyett, mert azt ismerte. A miniszternek kellett felvilágosítani, hogy az MKKP, azok olyan liberális, festegetős ördögfattya, a KKP, azok meg a böcsületes kommunisták Kínából. Így, az akadályokat leküzdve megszületett a kérvény, kis idő múlva pedig ez a Kásler indulhatott is...

SIMILIS SIMILI GAUDET: BANNON NEM GYŐZTE DÍCSÉRNI AZ ESTE PESTEN ORBÁNT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.05.24.


- A nemzetközi szélsőjobb önjelölt főideológusa szerint a magyar kormányfőt azért támadják, mert meg akarja védeni Európát a végzettől, illetve őrzi a magyar határokat

- Orbánnál az ellenségkép rugalmasan változik, ezt mindig a saját politikai szükségletei szabják meg

- Kitartani! - ez a fő jelszó e pillanatban a CEU számára

Der Standard

Orbán Viktor és a Trump által elcsapott tanácsadó, Steve Bannon kedvelik egymást. Az amerikai jobboldal zászlófigurája, akitől egyfolytában szeretnének ötleteket kapni az európai populisták, nemrégiben hazafinak és hősnek nevezte a magyar vezetőt. Tegnap pedig arról beszélt Budapesten, hogy a magyarok azért választották újra miniszterelnöknek, mert a politikus meg akarja védeni a Nyugatot a pusztulástól. Nem véletlen, hogy meghívták a konferenciára. Orbán felfogta a korábbi dicséretet, így a vendég első ízben lehetett jelen egy olyan rendezvényen, amelyet az egyik európai kormány támogatásával rendeztek. Az este kifejtette, hogy Trumphoz hasonlóan azért támadják Orbán Viktort, mert az az ország határait oltalmazza. Egyébként a másik három visegrádi állam nem küldött magas rangú képviselőt a tanácskozásra, amelyről nem készült sem hangfelvétel, sem videó.

Bannon amúgy sok mindenben egy követ fúj a magyar politikussal, így a médiát illetően is. A Fidesz ügyes húzásokkal optimális sajtófeltételeket teremtett az illiberális demokráciához. A Soros elleni kampány jócskán hozzájárult a választási sikerhez. Krekó Péter szerint Orbán azzal is provokálni igyekszik mind az európai partnereket, mint a magyar liberálisokat, hogy vendégül látja a tengerentúli tanácsadót. A kérdés az EU számára az, mennyire tűri el, hogy a hivatalos Magyarország egy szélsőjobbos ideológussal kokettál. Ráadásul már nem először. Az év elején a miniszterelnök fogadta a holland jobboldali-populista vezért, Wilderst, holnap pedig Yiannopoulos lép fel Budapesten, a Schmitt Mária-féle 21. Század Intézet szervezésében. A történésznő ötlete volt az is, hogy Bannont lássák vendégül.

Guardian

A kommentár szerint túlságosan is egyszerű Európa minden bajáért a keleti tagokat vádolni, a Nyugat kényelmesen túllép a saját hibáin és nem sok megértést tanúsít a volt szocialista térség zaklatott múltja iránt. A földrész nyugati felén egyre inkább terjed a hit, hogy a társadalmak egy részét megvetéssel, illetve leereszkedő sajnálkozással kell kezelni. Mármint a Keletet. Úgy tűnt, hogy a múlt héten Macron is erre az atyáskodó álláspontra helyezkedett. A populizmus felível a térségben és ez ráerősített arra az érzetre, hogy a korábbi bővítés nélkül sokkal jobban mennének a dolgok az EU-ban. Ám itt az ideje megszabadulni néhány közhelytől, noha nem lehet tagadni, hogy vannak súlyos bajok: pl. az Orbán-féle illiberális demokrácia máris egy sor gondot okozott. Csakhogy jövőre lesz a rendszerváltás 30 éve és a Kelet egyfajta pária státuszba süllyedt. Úgy gondolják róla, hogy csakis a pénzért van benne az európai tervben. Nem a kellő mértékben működik együtt Brüsszellel, gyűlöli az idegeneket, a tekintélyelvűségre vágyódik.

Közben azonban Olaszországban a bevándorlás-ellenes populisták és szélsőjobbosok kerülnek hatalomra. Ausztriában kulcstárcákhoz jutott a szélsőséges Szabadságpárt. A németeknél az AfD 92 helyet szerzett a Bundestagban, sőt, a jelek szerint ideológiája megfertőzi a CSU-t. Azt sem lehet mondani, hogy Le Pen veresége után a franciák megszabadultak volna az idegengyűlölő és muzulmán ellenes érzelmektől. Szóval, ha szembenézünk a Nyugat saját melléfogásaival, az segíthet, hogy feléleszteni a közös erőfeszítéseket, amelyek manapság annyira hiányoznak. Mellesleg a Kelet egyáltalán nem egységes. Az itteni populisták mindazonáltal tényleges panaszokból élnek, lásd az alacsony béreket, a lassú felzárkózási folyamatot. Emellett rájátszanak a történelmi sérelmekre. Természetesen, nem szabad becsukni a szemet a demokrácia leépülése láttán. Az EU-nak meg kell védenie a saját elveit, ha túl akar élni. De előmozdíthatja a viták egy részének rendezését, ha a Nyugat elismeri, hogy a keletieknek egyáltalán nem ment könnyen a sora a korábbi évtizedekben...

ITT OLVASHATÓ