2018. május 27., vasárnap

RÁADÁS: A HETVENÉVES PRESSER GÁBOR HETVEN LEGJOBB SZÁMA

24.HU
Szerző: BORDÁS GÁBOR, INKEI BENCE, JANKOVICS MÁRTON
2018.05.27.



A legtermékenyebb és legsokoldalúbb magyar dal- és zeneszerzők egyike. Nincs ember az országban, aki ne ismerné legalább pár slágerét, akár egykori zenekaraival, az Omegával és az LGT-vel játszotta őket, akár szólóban, vagy éppen valaki másnak írta azokat, legyen az Zorán, Katona Klári vagy éppen Kovács Kati. De írt ő musicalt és filmzenét, sőt, még reklámzenét is, melyekről nem mindenki tudja, hogy Presser Gábor áll mögöttük, de a slágerei között is volt olyan, amelyikről mi sem tudtuk biztosan korábban, hogy azt is ő írta-e. Átnézve a listát, elképesztő, milyen változatos stílusokban alkotott sikerrel, és ha néha lehet is sejteni az inspirációt, mindig érezhető a könnyedség, amellyel az adott műfajt kezelte.

A 70. születésnapjára most megpróbáltuk kiválasztani a 70 legjobb szerzeményét, amit ha esetleg ő maga is látna, egész biztos nem lenne vele elégedett: „Biztos, hogy jobb zeneszerző vagyok, mint huszonöt vagy ötvenévesen. Jobb dalokat (is) írok, de ez persze nem változtat azon, hogy az új dalaim belehalnak a régiekbe, amik ott menetelnek mögöttem évtizedek óta, és kíméletlenül letaposnak szinte bármit, ami azóta születik. Az idő az ő nagy előnyük” – mondta a tavalyi interjúnkban Presser Gábor, és bizony ebben az összeállításban is egyértelmű többségben vannak a pályája első vagy második évtizedében született szerzemények. Sajnos vagy nem sajnos, a popműfaj ilyen, hogy nem feltétlenül a nagyobb szakmai tudás érvényesül benne. Vigaszként talán az hathat Presser számára, hogy ezzel nincs egyedül: Paul McCartney koncertjeire is a Beatles-számok reményében mennek a legtöbben, pedig írt ő azóta oratóriumot is, mint ahogy a Rolling Stones is a régi klasszikusait turnéztatja meg újra és újra, néhány új dallal felfrissítve a műsort.


Mindazonáltal arra törekedtünk, hogy Presser valamennyi fontos szerzői korszaka és műve képviseltetve legyen az összeállításban, de a legnagyobb durranások tényleg évtizedekkel ezelőtt születtek. Legalábbis szerintünk, hiszen vélhetően mindenkinek megvan a maga véleménye a kérdésben. Következzen hát a szerintünk 70 legjobb száma, a jótól a még jobb dalok felé haladva – a dalokat, amikhez nincs videó beágyazva, a címre kattintva lehet meghallgatni.

70. Születésnapodra (Presser Gábor – Adamis Anna), Harmincéves vagyok, 1975.

Mi mással is kezdhetnénk a köszöntést, mint Presser leginkább idevágó szerzeményével. Egy kevésbé ismert musical kevésbé ismert száma ez, pedig mennyivel frissebb és lendületesebb a torták behozatalakor kényszeresen lejátszott születésnapi dalok többségénél.


69. A szerelem jó, a szerelem fáj (Presser Gábor – Sztevanovity Dusán), 2003.

A melankolikusabb, zongora mögött dörmögős-dünnyögős szólókorszak egyik első, és máig talán legszebb darabja, egy nagy igazsággal a középpontban.


68. Ezt egy életen át kell játszani (Presser Gábor – Sztevanovity Dusán), Hevesi Tamás, 1994.

A SLÁGER, amelynek idején úgy tűnt, hogy rock and roll sztár lesz Hevesi Tamásból, csak aztán Presser nem írt neki több számot. 1994-ben a klip is elég menőnek számított, ráadásul a Postabank jóvoltából moziban (!) játszották, ami tovább emelte a renoméját.


67. Induló az indulásról (Presser Gábor – Varró Dániel), Túl a Maszat-hegyen, 2005.

Tizenkét év telt el az utolérhetetlen A padlás után, amikor Presser újabb színdarabbal jelentkezett, Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című versregényéből írtak közösen zenés kalandjátékot a Budapesti Bábszínház számára, amit aztán öt évvel később újabb öt dallal toldottak meg a Pesti Színház bemutatójára. A favoritunk már az eredetiben is szerepelt, és jó szívvel ajánljuk többek között minden kisgyerekes szülőnek, akinek problémát jelent rávenni a csemetéjét az elindulásra.

66. Sziszifuszi blues (Presser Gábor – Sztevanovity Dusán), LGT, 1980.

Egy ilyen, fél évszázadon átívelő könnyűzenei toplista nem lehet teljes blues nélkül. Az LGT diszkográfiájában párszor feltűnik ez a bűvös szó, a Loksi lemezen lévő Sziszifuszi blues viszont emblematikus dallá vált. Tökéletes hidat képez a tradicionális Royal blues (1971) és az artosabb, instrumentális Banális blues (1984) között, ami szintén Presser szerzeménye. Az élet értelmetlensége feletti mollos merengés Karácsony János Pink Floyd-os beütésű gitárszólójával ér el a csúcspontra. Aztán kezdhetjük az egészet elölről...

KÉTHETENTE ÖNGYILKOS LESZ EGY KAMASZ

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: WINDISCH JUDIT
2018.05.27.


A régi, halmozódó problémák lefoglalnak minden erőt, így sok olyan fontos kérdés itthon nincs terítéken, amellyel Nyugat-Európában kiemelt helyen foglalkoznak. Sokat kellene tenni a gyerekek mentálhigiénés állapotának javításáért is, hiszen – hogy elöljáróban csak egy adatot emeljünk ki – minden második héten öngyilkos lesz egy kamasz.

Évről évre nehezebb gyereknek lenni Magyarországon, az egymásra rakódó feszültség és a régóta húzódó, megoldatlan problémák miatt – mondja Gyurkó Szilvia, a gyermekjogokkal foglalkozó Hintalovon Alapítvány létrehozója, a 2017-ről szóló Gyermekjogi Jelentésük alapján. Ilyen problémák a gyerekszegénység, illetve a gyerekeket nevelő családok szegénysége, a gyerekbántalmazás, hogy sok gyerek családon kívül nevelkedik, hogy megkülönböztetik a fogyatékosokat.

A Hintalovon jelentése szerint 2017-ben a legtöbb család már érzékelte ugyan, hogy vége a mélypontját 2014-ben elérő gazdasági válságnak, de Gyurkó Szilvia árnyalja a képet: „a gyerekszegénység mértékéről nehéz pontos számokat kapni, mert a statisztikával is bűvészkednek. Ha például 2500 forinttal emelkedik egy család havi bevétele, kikerülhet a súlyosan hátrányos helyzetű kategóriából, miközben a helyzete valójában nem javul.

Szegénység miatt veszik el a gyerekeket

Bár Gyurkó szerint ez törvényellenes, 2017-ben a családból kiemelt gyerekek közül minden harmadik elvételét az anyagi helyzettel indokolták. A döntés viszonylag gyors ahhoz képest, mint amennyit a szülők aztán várniuk kell arra, hogy visszakapják a gyereküket. Gyurkóéknak volt egy sikertörténetük: miután bekapcsolódtak egy több hónapja húzódó eljárásba, másfél hónapon belül visszakapták a szülők a gyerekeket.


„Döbbenetesen jogellenes volt a kiemelés, a többi között arra hivatkoztak a hatóságok, hogy a szegénységben élő szülők túl sokat barátkoznak a szomszédos otthonban lakó fogyatékosokkal. Gondolkodtunk azon, hogy bepereljük a gyámhivatalt, de végül a szülők úgy döntöttek, hogy nem vállalják fel az újabb pert.”

A mélyszegénységre nincs sikeres stratégia, a hátrányos helyzetű térségekben egymásra rakódnak a problémák, kódolva van, hogy hátrányos helyzetbe kerül az oktatásban és az egészségügyi ellátásban az, aki hátrányos helyzetű településen él. „Azért egyre rosszabb a helyzet, mert a régi problémákat húzzuk magunk után, így az újakkal nem tudunk igazán foglalkozni, sok jelenségre nem terjed ki a figyelem.”...
ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR TUDATOSÍTANI AKARJA BENNÜNK, HOGY Ő A TÖRVÉNYEK FELETT ÁLL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2018.05.27.



Egyre több olyan politikai közjáték borzolja a kedélyeket, melyek a miniszterelnök tudatos provokációjának tekinthetők. Legutoljára azzal üzent barátainak és ellenségeinek, hogy bő egy hónappal a választások után visszalátogatott abba az óvodába, ahol a kampányban a gyerekeket biodíszletnek használta, és ezért meg is bírságolta őt a nem éppen ellenzéki orientáltságáról ismert Nemzeti Választási Bizottság. Előbb az NVB elnökét alázta meg ezért, most pedig az egész magyar jogállamiságot, hogy demonstratív jelleggel visszatért a helyszínre, és közös fotót készíttetett a gyerekekkel.

Komárom- Esztergom megyei Dad község óvodájának március végén azzal sikerült az országos médiába bekerülnie, hogy ott kampányolt a miniszterelnök, és mivel közös fotókat publikált az ovisokkal, az NVB 350 ezer forintos pénzbírsággal sújtotta Orbánt. Mivel ez közel a fele a miniszterelnök által bevallott készpénzes vagyonának, akár anyagilag is érzékenyen érinthette volna a politikai pedofíliáért kiszabott büntetés. A miniszterelnököt mégis az önérzetében sértette meg leginkább a Patyi András által vezetett testület, amire abban a kampányvideóban is utalt, amikor az NVB elnökét csicskáztatta a büntetés miatt.

Orbánnak egyre több „uralkodói gesztusa” sérti azokat, akik komolyan gondolják, hogy Magyarországon még mindig az európai értelemben vett polgári demokrácia szabályai szerint éljük az életünket. A negyedszer kormányfővé választott Orbán Viktor azonban már nem igazán szeretné, ha azok a törvények rá is vonatkoznának, melyeket az ő regnálása alatt hozott meg az országgyűlés. Bár visszatérést a tett helyszínére azzal magyarázta, hogy egy "szabályos és törvényes" fotót tudjon készíteni a gyerekekkel, a valódi szándék egyértelműen az volt, hogy megmutassa a hozzá hű és a vele ellenséges embereknek is: ő
nem egy polgár a sok közül, hanem személyesen Orbán Viktor, akivel ne próbáljon senki se kekeckedni sem kampányban, sem azon kívül...

ITT OLVASHATÓ

LISTÁZTUK A LEGORBÁNISTÁBB FUTBALLCSAPATOKAT

ZOOM
Szerző: CSEPREGI BOTOND
2018.05.27.



Közhely, hogy a politika, a Fidesz és úgy Orbán Viktor együttesen rátelepedett az elmúlt nyolc évben a magyar futballra. Politikusok semmiből kinőtt klubjai versengenek a kiesés elkerüléséért, oligarchák és állami milliárdokból kitömött csapatai pedig az aranyéremért. Megnéztük, hogy a fociélvonal klubjai mennyire vannak közel a NER-hez. Nem lesz nagy meglepetés, a csapatok nagy része egészen közel van, de a részletek érdekesek.

Több szempontot vettünk figyelembe, és ezek segítségével mindegyik NB I-es klubra kiszámítottuk a NER-együtthatóját. Számba vettük 
az NB I-es csapatok

- tulajdonosait: van-e valódi, piaci érdekekkel bíró tulajdonosa, esetleg egy NER-szereplő áll mögötte, vagy éppen egy sportklub, vagy önkormányzat a gazdája
- a klubhoz kötődő NER-szereplőket: somfordál el politikus vagy éppen oligarcha a klub környékén
- stadionjait: épült-e a csapatnak új stadionja 2010 óta, és az sem mindegy, hogy mekkora, milyen összegből épült fel
- a támogatókat: azt néztük meg, van-e állami cég vagy éppen NER-közeli szereplő vállalkozása a támogatók között; furcsa cégeket is idevettünk, ugyanis vannak olyan futballszponzorok, akiket/amelyeket nem sorolunk Fidesz-közelinek, csak éppen egyértelmű, hogy „szabadságuk megváltása”, vagyis állami megrendelések miatt érdemes beállniuk a sorba.

Végül pedig a fentiek alapján gyúrtunk mindegyik csapatnak egy, a fentiekből levezethető, de kicsit sem tudományos NER-együtthatót. Ezzel azt akartuk érzékeltetni, hogy mely csapatok léte milyen mértékben köszönhető/tudható be az Orbán-rendszernek. Azzal együtt értendőek a megállapításaink, hogy például a felülárazott tévéközvetítési jogdíjjal, taóval és más forrásokkal Orbán Viktor az egész magyar futballt életben tartja, tehát így az egész közeg a NER részének tekinthető. A jelenlegi, 12 csapatos NB I-es mezőny tagjai mellett a másodosztály két feljutóját, az MTK-t és a Kisvárdát is bevettük az összeállításba. Rangsort állítottunk fel és haladunk az utolsótól az elsőig...

A RENDSZEREN KÍVÜL, ÉS A SZAKMÁN BELÜL

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2018.05.27.



Néha, amikor visszanézek, pl. hétvégén az eltel hétre, tényleg elcsodálkozom, mennyi minden fért bele. Maga az alapfeladat is szerteágazó, hiszen átfog több települést és több területet, de mindig van ezeken felül is valami, ami szükséges, kell, vagy olyan dolog, ami mellett a fennmaradásért, és a továbbfejlődésért nem lehet elmenni.

Már régen mérlegelnünk kell a meghívásokat, és a hozzánk érkezők fogadását is. Mert rengeteg meghívás érkezik, konferenciákra, workshopokra, előadásokra, beszélgetésekre, civil szervezetektől, intézményektől, mindenféle szerveződéstől. Nagyon fontos persze, hogy érzékenyítsük az embereket, segítsünk másoknak a mi tapasztalatainkkal, véleményünkkel, de ha ez túl sok, akkor arra nem marad idő, ami miatt hívnak minket. Vagyis a munkára.

A mérlegelés persze nem egyszerű. Mert, ha a szakma hív, legyen az oktatásügy, vagy szociális rész, akkor az ember azt érzi, javíthat a helyzeten, és megy. Ha felsőoktatás, akkor azért, mert azt érzi, segíthet, hogy a rendszer majd a jövőben jobb legyen. Ha civil rendezvényre hívnak, akkor ott van indokként a civilek erősítésének üzenete. Ha nemzetközi a rendezvény, akkor az ügy képviselete ezen a szinten is. Ha céges, akkor az a remény, hogy a társadalmi szerepvállalás fordulhat jobban a szegénység felé. Talán egyedül a rendszeren belüli meghívások vonzanak kevésbé, itt mindig is (a korábbi kormányok alatt is) az volt az érzésem, hogy ezek nem mozdítanak előre, „kipipálós” tételek, amit az az íratlan, mindig is működő jelenség igazol, hogy a megnyitóbeszédek után a kormányzat képviselői távoznak. Nyilván, mert elfoglaltak. De az üzenet, hogy „megtettem, amit a protokoll előírt, és most már én megyek, mert ugyebár nekem komolyabb feladataim vannak, mint efféle tanácskozások” ott marad, minősítve az egészet a lényegtelen összejövetelek szintjére. És ez valószínűleg így is van. Mert nem igazán kíváncsiak a tartalomra, az ajánlásokra, mégis, mindig csináljuk lelkesen, annak a reményében, hogy egyszer hátha… De nem. Minden marad a régiben. (Az uniós pályázatok kötelezően betervezett, önigazoló, csúsztatásokkal teli, svédasztalos rendezvényeiről nem is akarok itt beszélni.)

Szóval, nehéz eldönteni, mire menjünk el. Próbáljuk a jelentőségét megítélni, pl. hogy hány embert ér el, stb. De nem egyszerű, örökös küzdelem belül, hogy jól döntöttünk-e? Mert lemondani, nekem legalábbis, elég nagy tipródás. Pár éve, mintegy önnevelésként csináltam egy kis lapot az íróasztalomnál. Ez van rajta: le bírtam mondani. És strigulák. A régi módszer szerint, négy vonal, az ötödikkel áthúzva. Évről évre növekszik, mert nő a meghívások száma. Ebben a tanévben már elérte a százat a lemondottaké. Pedig megyek sokat, hetente egy-kettő biztosan van, amire igent mondok.

És persze ilyen szám mellett a költségek is lényegesek. Mert sokaknak természetes, hogy meghív egy civil szervezetet, ám fel sem merül benne a 250 km-ről való odautazás költsége. Ami jelentős, és nyilván ránk terhelődik, akiknek erre sincs állami támogatása, nem úgy, mint az intézményrendszeren belül dolgozóknak. Nekünk ezt elő kell teremteni valahonnan. És azért az nem könnyű mérlegelési szempont, hogy az ember mire szánjon a költségvetésből: egy gyerekgyógyszert váltson ki, vagy utazzon el egy egészségügyi konferenciára, ahol a rendszeren belül dolgozóknak beszélhet arról, mit jelent, ha nincs pénz a gyerek antibiotikumát kiváltani? Nálunk nincs erre a célra üzemanyagköltség, külön autó, sofőr sem. Az autóink nagy napi logisztikával a terepi munkát szolgálják, nem tehetjük meg, hogy kivegyük ebből a szemléletváltás elősegítéséért, mert akkor megint az alapfeladatok sérülnek. Az pedig, hogy jogosítvánnyal rendelkezőt vegyünk fel, már rég szempont nálunk, máshogy nem is tudnánk megszervezni a munkát.

A látogatóknál sem egyszerűbb a helyzet. Ott próbáljuk a napi munkához illeszteni őket, nálunk nincs „kirakat” semmiben, sem órában, foglalkozásban, sem másban, csak csatlakozni lehet az adott területen, annak, aki látni akarja a gyakorlatban is ezt a munkát. Persze ez is borít sokszor mindent. Mert akik jönnek, főleg, ha látogatócsoport, egyetemről, máshonnan, őket először meg kell ismertetni a munka rendszerével, hogy kint azt lássák, ami fontos. És persze a kérdésekre is időt kell hagyni. Aki velük foglalkozik, az nem tud dolgozni, annak a munkája marad a látogatás utánra. A szakmai látogatásoknál ez talán még korlátok között tartható, de a segítőknél nehezen. Mert ők, jogosan, elvárják a plusz figyelmet, az időt, hiszen segítenek, beszélgetni akarnak, visszacsatolást arról, hogy fontos a segítő odafordulásuk, ők úgy vélik, ha jönnek, adnak magukból, akkor aznap ez legyen nekünk is a legfontosabb. Eszükbe sem jut, hogy ilyenből hetente több is van, és az sem, vajon hogyan tudjuk a napi munka mellett megszervezni, hogy ők segíthessenek. Mert sokszor vonattal érkeznek, ami azt jelenti, hogy helyben, vagy a terepre, a szállításukat is meg kell szervezni. És sokszor szállást is, meg esti beszélgetést, hiszen ők erre szánták a napjukat, és ehhez nekünk alkalmazkodnunk kell. Bele sem gondolnak, hogy közben mi is élünk, családjaink vannak, emberi kötelezettségekkel. Nos, itt úgy próbáljuk finoman terelni a dolgot, hogy amivel nekünk plusz feladataink, költségeink vannak, ott az a segítség nem biztos, hogy eléri a célját. Mert ha több munkát ad, mint amilyen a hozzáadott érték lesz, akkor nem jó. De nehéz ez, mert sérülékeny terület, és vigyázni kell a lelkes, jó szándékú, de a munkánkat nem átlátó látogatók lelkére is.

Van tehát egy megfeszített, napi munka. Több mint hatszáz gyerek művészetoktatásával, tanodával, húsz településen kríziskezeléssel, hatban más, esélyteremtő elemekkel is. És ott van Told, a közösségfejlesztéssel, és a társadalmi vállalkozással. No meg az intézményrendszerhez kapcsolódó folyamatos mediálás. Ennek az egésznek a fenntartása is nagy kihívás (hogy a folyamatos fejlesztéséről ne is beszéljek), mert csak egyetlen elem tartozik benne a rendszerhez, a művészeti iskola. Ám felnőtt mindebben egy szakmai tudás, amire igény mutatkozik másfelől is, egyre több, amit koordinálni, fenntartani lassan olyan erőpróba lesz, amivel egyre nehezebben birkózunk meg. Mert ehhez is munkaerő és forrás kellene. És nem a közvetlen célhoz kapcsolódik, de mégis, ha tágabb kontextusában nézzük, akkor ahhoz.

Tudjuk, érezzük, a munkánknak ez is fontos eleme. Mert az ügyet, a generációs szegénység ügyét, a részvételi demokráciát, az integrációt, vagy a civilek szerepét is képviseljük, képviselnünk kell. És nagyon ellentmondásos ezt a szerepet megélni, a rendszeren kívül, ám a szakmán belül. De, néha azt gondolom, talán a túlélésünk záloga is lehet ez a szakmai beágyazódás. Aminek része kell, hogy legyen a jelenlét, a lehető legtöbb helyen, a látogatók fogadása, még akkor is, ha sokszor úgy érzem, már túl nagy terhet tesz az amúgy is túlterhelt civil szervezetünkre.


KIMCSI, FÉLKÉSZEN

HUPPA BLOG
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.05.27.


Hát kérem, kollégáim megígérték volt, hogy meg fogom magyarázni a koreai helyzetet, ám legyen. Hogy aztán semmi garanciát nem vállalok ezért a levesért, ami még fő, sőt, azt sem tudom, mi lesz belőle, az egy dolog, de az ígéret szép szó, betartjuk. Akkor tessék végig is olvasni, mert különben egy szó nem sok, annyit sem fognak érteni belőle.

Ugye, ez egy leves. Én este jöttem vissza szülővárosomból, Nagyváradról, ahol sokféle levest ettem, de ez a valami leginkább csorbára emlékeztet. Csorba az a zöldségleves, amibe az ember mindent belétesz, ami a keze ügyébe akad, aztán olajat és ecetet. A legjobb pacallal.

Meg húsgombóccal.

Meg mindennel.

Nos, akkor nézzük meg a vizet. Mert abban főzzük a levest. Hát, ez bizony a Sárga-tenger vize, nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy a Koreai-félsziget időjárása jobban hasonlít Skóciáéra vagy egy tetszés szerinti balti országra, mint mondjuk Vietnamra, ami Indokína. Szóval, ha nem tetszettek véletlenül olvasni: amennyiben ott háború lészen, olyan lesz az, mintha nálunk lenne.

Úgy tessenek elképzelni...

KÉT HAZUG KERESZTÉNY

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2018.05.27.


Az MSZP azt mondja, hogyha őt nem veszik be a liberális pártok maguk közé, akkor nincs tényleges alternatíva és az elmúlt két hónap egyik legfontosabb üzenete, a szocialista érzelmű sajtóból éppen az volt, hogy a liberalizmus  sehol a világon önmagában nem meghatározó erő. 
Nekünk, liberálisoknak az a feladatunk, szerintem, hogy azt tegyük világossá a választópolgárok előtt, hogy három opció van. Három lehetőség van. Lehet választani a Hornékat, az Antallékat, meg lehet választani bennünket, a liberálisokat. 
Ezt Orbán Viktor mondta az 1994-es választások előtt.
Nagyjából akkor gondolta így Orbán Viktor, amikor a Liberális Intenacionálé egyik alelnökévé választották. Sőt, abban az időben Kövér László is elszánt liberális volt, el is tudta mesélni, miért...

Nem az a baj, hogy ez a két jómadár akkor liberális volt, most meg már nem az. Az ember változik, bár az alapvető erkölcsi normái nem kellene, hogy változzanak. Az a baj, hogy ők akkor voltak liberálisok, amikor az kifizetődő volt, amikor a hatalom közelébe lehetett vele férkőzni. Aztán illiberálisok lettek, mert akkor az volt a megtérülő üzleti modell. Most pedig keresztény konzervatívoknak vallják magukat, mert úgy látják, azzal tudnak célt érni.

Nem az a baj, hogy liberálisból konzervatív lett egyik, vagy másik. Az a baj, hogy ahogy soha az életben nem voltak liberálisok, úgy most nem konzervatívok. Nincsenek elveik, csak céljaik. Még talán ezt is el tudnám fogadni, hogy ők nem akarnak semmi mást, csak hatalmat és pénzt, ennek érdekében bármire képesek. Ettől persze nem kevésbé vetném meg őket, mint most, de tudomásul venném. Azt azonban, hogy mindezt úgy teszik, hogy naponta köpik le mindazt, amit egykor hirdettek és naponta mocskolják azokat, akik – velük ellentétben – nem változtatják üzleti alapon az elveiket, sem megérteni, sem elfogadni nem vagyok hajlandó. Egyszerűen hazug gecik. Ez a véleményem. De mutatok még valamit:...

CSŐD ESETÉN TOVÁBBRA IS PÓRUL JÁRHATNAK AZ UTAZÓK - JÚLIUSTÓL VÁLTOZNAK A SZABÁLYOK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.05.24.



Július elsejétől változik az utazási irodák vagyonbiztosítéki rendszerének szabályozása. Kedvező módosítás, hogy biztosítást kell kötniük az irodáknak, hogy ha fizetésképtelenné válnak, akkor is legyen fedezet az utasok hazaszállításra és a kényszerű tartózkodás költségeire. Kérdés persze, hogy a gyakorlatban miként válhatnak majd be az új rendelkezések.

Szinte nem telt el úgy nyári szezon, hogy a kedélyeket ne borzolta volna egy utazási iroda csődje. Tavaly a Green Holidays bukott meg. Ezt követően a szakértői nyilatkozatokból részben az derült ki, hogy ha nem a szezon elején következik be a bukás, akkor mindent fedez az előírt vagyoni biztosíték. Végül egyáltalán nem így lett. Sokan voltak kénytelenek a saját kárukon megtanulni, mi a különbség az utazásszervező és az utazásközvetítő között (akkori cikkünkben ezt is részletesen taglaltuk).

A Green „tiszta jogi helyzetű” utasai (a cég biztosítója, az Uniqa fogalmazott így) sem jutottak maradéktalanul pénzükhöz. Az ügy pedig – mint arról több jelzést is kaptunk –, a mai napig sem fejeződött teljesen be. Az Uniqa vezérigazgatója ugyan egy más kérdésről (lakásbiztosításról) tartott tájékoztatón hangsúlyozta, hogy a Green Holiday csődje miatt 2017-ben lezártak kétezer kártérítési igényt úgy, hogy velük kapcsolatban egy panasz sem érkezett, több elégedetlen ügyfél is akad
...

ITT OLVASHATÓ

MINDEN HÍR PROPAGANDA? - KRITIKAI ALAPOZÓ

MÉRCE
Szerző: KAPELNER ZSOLT
2018.05.27.


2015 őszén, a kvótanépszavazás előtt egy hónappal költöztem haza Magyarországra. Alig hittem a szememnek, mikor megláttam a kékszínű menekültellenes plakátok tömkelegét az utak mentén, a lakásom előtt. Arra gondoltam, ezt már a legnagyobb jóhiszeműséggel sem lehet “kampánynak” nevezni – ez nem más, mint gátlástalan propaganda. Valóban, a 2016-os kvótanépszavazáson, majd a 2018-as országgyűlési választáson a Fidesz minden erejét megfeszítve, a média fölötti szinte teljes uralmát kihasználva igyekezett hamis információkkal félelmet kelteni a lakosságban, hogy saját politikai érdekeit előmozdítsa, más szóval: egy propagandagépezetet működtetett.

De nem túl erős ez a megfogalmazás? Hiszen szinte minden fajta politikai kommunikációnak az a célja, hogy saját érdekei előmozdítására átformálja a közgondolkodást, meggyőzze a tömegeket. Talán az MSZP és a Jobbik választási plakátjai is propagandaeszközök? Mi a különbség a politikai meggyőzés és a propaganda között? Talán az, hogy az utóbbi hazugságokra vagy féligazságokra épül? “Európát menekültek közé rejtőzött terroristák hordája lepi el”, “a CEU egy magyarellenes ideológiai hadsereg tiszti iskolája”, “a civilek Soros György világuralmi terveit szolgálják” – mindebből egy szó sem igaz. Csakhogy a propaganda lényege nem a hazugság, nem az átverés – egy propagandaüzenetnek akár minden szava igaz lehet. A lényeg sokkal inkább az, hogy a propagandistának mindegy, igaz-e, amit mond vagy sem.

Számára lényegtelen, hogy mondandója megfelel-e a valóságnak, kommunikációját ugyanis teljes egészében az a politikai érdek vezérli, amelyet érvényesíteni akar. A propaganda sokban hasonlít arra, amit Harry Frankfurt amerikai filozófus bullshitnek nevez. Aki bullshitel, “hantázik”, azt nem érdekli az igazság – tőle lehet igaza is, de tévedhet is -, neki az számít, hogy a közönsége elhiggye, ő ismeri az igazságot, érti a dolgát és épp ezért megbízható...

SZALVÉTÁVAL MEGFOGOTT SZOLIDARÍTÁS

MÉRCE
Szerző: TURCSÁN SZABOLCS
2018.05.26.


Ungár Péter Vereségünk okai című, Népszavában megjelent cikkére válaszolva Vereségetek okai című cikkéhez Diószegi-Horváth Nóra a tompai beléptetőkapu előtt várakozók képét választotta, a kép közepén gyerekek és szomorú apuka. Cikkében is a szolidaritás hiányát rója fel az ellenzéknek, bukása fő okaként azt nevezve meg, hogy nem helyezkedik szembe a kormány migrációs politikájával – szolidaritási alapon.

Mivel a szerző írásában következetesen mindenkit felruház a ’menekült’ minősítéssel, tovább kell gondolnunk ezt a globalista baloldali gondolatot: meddig legyen szolidáris, és kivel a magyar szuverenista baloldali ellenzéki?

Nem szeretnék ott elakadni, hogy az éhínség elől menekülőt a genfi egyezmény értelmében menekültnek nevezni nem lehet, és így számára az jogokat nem biztosít. Természetesen az emberi méltóság tisztelete megköveteli az emberi elbánás minimumát az ő esetükben is, csak jelezném, hogy érvelésében itt már megbicsaklik a szerző.

A fő problémám az, hogy a szolidaritás fogalmát rosszul értelmezi, mert ugyan valóban dolgunk van azzal, hogy miért nehezedik migrációs nyomás egész Európára, és valóban valamiféle segítséget kell nyújtanunk azoknak, akik útra kelnek otthonukból, akár formálisan is a genfi egyezmény alá esnek, akár ’csupán’ klímamenekültek. De a fő felelősségünk abban van, hogy a minket megválasztók érdekeit védjük, akármennyire is zordan hangzik ez. Azonban szerencsére a nagyképben majd összeér mindkét csoport érdekrendszere...

ORBÁN SZERINT A JÉG HÁTÁN IS MEGÉLŐ FIATALOKAT KELL NEVELNI

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra / MTI
2018.05.27.


A kormány és a Magyar Cserkészszövetség közös értékalapon áll - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Pest megyei Nagykovácsiban, az országos cserkésznap nyitóeseményén, a felújított Teleki-Tisza-kastély ünnepélyes átadóján.

Az a hagyomány, világlátás és gondolkodásmód, amelyet a Magyar Cserkészszövetség és a kormány magáénak vall, egy tőről fakad - fogalmazott a kormányfő, remélve, hogy a jövőben jó ügyekben szövetségesei lehetnek egymásnak.

A kormány és a szövetség közös célja olyan fiatalok nevelése - folytatta Orbán Viktor -, akik hisznek a magyarságot ezer éve megtartó értékekben, és a jég hátán is megélnek.

- Nekünk természetes, hogy családban, hazában és az egymásért kiálló bajtársias szövetségben gondolkodunk. Hiszünk a magyarok határokon átívelő összetartozásában, valljuk, hogy a nemzet nem kitaláció, hanem egy élő közösség - fejtette ki.

A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, ha hagyjuk, a modern idők és az új kordivatok folyamatosan alááshatják azokat a kulturális alapokat, amelyek a cserkészeket cserkészekké, Magyarországot pedig magyar országgá teszik. - Ezért nekünk ma jól felvert sátrak kellenek, amelyek a legerősebb viharoknak is ellent tudnak állni - fogalmazott...

PERZSIÁTÓL A LOVASPÁLYÁKIG - A LOVAK GENETIKAI ELSZÜRKÜLÉSÉNEK TÖRTÉNELMI ÚTJA

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2018.05.27.


Az elmúlt két és fél ezer évben jelentősen csökkent a lovak fajon belüli genetikai sokfélesége. Ami nem is csoda, mivel a szelekciót a hadviselés vezérelte az elmúlt évezredekben, a ma ismert fajtákat is a harcmodorhoz igazított tenyésztés alakította ki.

Az elmúlt két és fél ezer évben jelentősen csökkent a lovak fajon belüli genetikai sokfélesége a Science-ben április végén publikált legfrissebb mitokondriális DNS-vizsgálatok szerint. Az ok a tenyésztés, vagyis a tudatos szelekció, amelynek felívelése egybeesik a genetikai homogenizáció most feltárt kezdetével.

A fellelhető csontmaradványok és a jelenlegi – az ENSZ által 60 milliósra becsült – populáció tagjainak genetikai összehasonlító vizsgálatai azt mutatják, hogy a házi ló (Equus caballus) hatezer évvel ezelőttre már bizonyíthatóan átesett a zsákmányból haszonállattá alakulás domesztikációs folyamatán. A perjefélékben gazdag, így a vadló alfajoknak is ideális közép-ázsiai pusztákon zajló háziasítás a ló viselkedési repertoárját is bővítette. A prédává válás elkerülését szolgáló, máig őrzött menekülő tulajdonságok mellett megjelent és rögzült a modern emberrel való együttműködés öröklődő képessége. A kutya után másodikként kézhez szoktatott állatfaj akkor vált élelemforrásból civilizációalakító tényezővé, amikor az ember befogta teherhordásra, később pedig felpattant a hátára.

Pusztai génszegényítés

Az Uráltól keletre, a mai Kazahsztán területén kerülhetett sor minderre, bár a téma kutatói úgy vélik, a Szibériától Európán és Kis-Ázsián át egészen Észak-Afrikáig jelen lévő vadlovak domesztikációja vélhetően egymástól függetlenül, több helyen is megkezdődött. A rendelkezésre álló archeológiai nyomok alapján az időszámítás előtt 3500-4000 évvel ezelőtt a kazah pusztákon virágzó botaji kultúra, illetve a jóval nyugatabbra, az Urál és a Dnyeszter folyók mentén kialakult jamna (másnéven: jamnaja) kultúra vadászó-állattartó életmódot folytató pásztorai már biztosan megzabolázták a lovakat. Mindez onnan tudható, hogy a magyarul féknek is nevezett, eleinte csontból majd a történelmi korszakhoz híven rézből készült zabla nyomait a kutatók megtalálták a fennmaradt lókoponyákon. Ez az eszköz a lovak növényevő állkapcsán, a metszőfogak utáni rés csupasz ínyén és a ló nyelvén fekszik, erősen meghúzva fájdalmas nyomást fejt ki. Ez az eszköz tette kontrollálhatóvá az állatok vészhelyzetben is, lehetővé téve a málházást, a fogatolást és a lovaglást – ebben a sorrendben...

ORBÁN HARCA A GLOBALIZÁCIÓ ELLEN MEGTÉVESZTÉS

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.05.27.


A legoptimistább forgatókönyv szerint uralomra jutnak Európában a nacionalista-xenofób pártok és.... és akkor mi lesz? A legoptimistább forgatókönyv szerint minden nemzetet a saját "lényege" szerint fognak kormányozni, a globális gazdaság társaságokat helyben megadóztatják, amit azok kényszerűen segíteni fognak azzal, hogy a nemzeti leányvállalataik könyveit átláthatóvá teszik, bezárják az offshore egységeiket és... és a népek attól kezdve boldogan, identitásgazdagon élnek és prosperálnak.

Nos, ez a forgatókönyv éppen annyira reális, mint a szocializmus világméretű győzelme. Megpróbálom elmagyarázni azoknak, akik a saját személyes versenyképtelenségüket a nemzetek világforradalmával akarják feledtetni. Az, hogy a világ a mai állapotában őrlődik kényszerek és lehetőségek közepette semennyire sem új. Az első tanulság tehát: a világot soha, mióta fennáll, nem mozgatták üdvtanok, hanem sok ellentétes erő folyamatos "kioptimalizálása". Nincsen koordinált nemzeti nirvána, mert nincs minden felülíró oka annak, hogy legyen. A nemzetek azért jöttek létre, hogy a modernizáció mélyen zajló folyamatait (minél több ember bevonása az anyagi és szellemi értékteremtésbe, a népek közös cselekvési programjának megideologizálása és motiválása, az társadalmi hatékonyság új szintje stb.) hatékonyabban felszínre hozzák -- ezért váltották fel az abszolutista monarchiákat, amelyek addigra elavultak modernizációs platformokként, és ezért váltja fel őket folyamatosan a globális társadalmi rend, amely bizony homogenizálást hoz.. de láss csodát, maga a nemzeti program is mélyen homogenizáló a 18. század utolsó harmadától, kesergünk is emiatt eleget mi, konzervatívok (akik értelemszerűen nem vagyunk nacionalisták).

Tehát a globális gazdasági társaságok a kényszerű és visszafordíthatatlan fejlődés második ágensei voltak már a létük kezdetén (az első az univerzalista antropológiát hirdető katolicizmus), és ez a szerepük csak erősödik száz éve, amióta a fejlődésük logikája önállóvá vált, emancipálódott a nemzeti gyarmatosítási törekvések alól. A nemzeteket lázították már fel kb. velük szemben és az általános trend ellen korábban is (lásd jobb- és baloldali fasizmusok), de ezek a lázítások mindig csak hatalmi harcok voltak nemzetipolitikai osztályok között -- és egyaránt eszközként használták és a halálba küldték azokat a tíz- és százmilliókat, akiknek az utódai szerte Nyugaton most azt hiszik, megint feltalálták nekik a nemzeti uralkodó osztályok a spanyolviaszt, és most már aztán igazán a népek érdekében, a nemzeti lényeg uralomra juttatása céljából (stb., lásd az első bekezdést), merő -- itt -- magyarbarátságból végzik a felelősségteljes napi feladatukat. Hát nem, nép. Hát nem, Fidesz-proletár. Az Orbán-kormány ugyanabba a folyóba lép, mint elődei a XX. században: hagymázas álmok és cinikus számítás kevercsével bódítják a nyomorult népet, és taszítják végül egyelőre felmérhetetlen veszteségbe...

KÖLKEDZ LE, VAGY CSINÁLTASD MEG A MELLED: ÍGY NÉZI HÜLYÉNEK A MAGYAR NŐKET A NER

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Mr Flynn Rider
2018.05.27.


Nemzethalál, afrikai migráncsok árasszák el édes hazánkat, szülj, szülj, szülj, illetve legyél szexis, trendi és fiatalos, siker, siker, siker. Meg, persze, keress sok pénzt a NER-elit segítségével. Két ikonikus videó is megjelent a héten a NER abszurd világáról.

Népnemzeti mente, fájó Trianon, afrikaiak árasszák el édes hazánkat, kontra 590 eurós Givenchi-felsőben feszítő Cilike, az "inspiráló nő" a csináltatott cicijével az Instáról.

Eközött a két nőideál között választhattak a magyar nők a héten, ezt kapták a NER-től...


ITT OLVASHATÓ 

MÁR A LAKÁSHITELESEK IS AGGÓDHATNAK A FORINTGYENGÜLÉS MIATT

ZOOM
Szerző: PAPP ZSOLT
2018.05.27.


Drágulnak az élelmiszerek, a nyaralási és utazási költségek, de a lakáshitelek törlesztői is emelkedésbe fordulnak a forintgyengülés miatt. Összeszedtük, hogy kik aggódhatnak.

Az elmúlt hetekben a forintgyengülés következtében az euró árfolyama a korábban megszokott 310-es szintről 320 forintra emelkedett. Az alig tíz forintos elmozdulásnak a látszólagosnál jóval nagyobb jelentősége van, hiszen két éve nem volt ilyen drága az euró.

A forintgyengülés nem a magyar gazdaságból indult ki, hanem elsősorban a török belpolitika és a hanyatló török líra miatti aggodalom gyengített meg néhány, vele egy kalapban lévő feltörekvő piaci devizát – így a forintot is.

Ugyanakkor a devizapiaci válság nem egyformán érinti a kelet-európai devizákat, a cseh korona és román lej is tartotta magát, míg forint és a lengyel złoty inkább gyengült.

Az MNB a héten léphetett volna a forint érdekében, ám nem tette; a Monetáris Tanács nem emelte a történelmi mélyponton lévő 0,9 százalékos alapkamatát, amivel
segíthette volna a forintárfolyam konszolidálódását.


A jegybank számára ugyan elvileg az infláció féken tartása az elsődleges feladat, de a forintgyengülés miatti esetleges inflációs nyomást jelenleg nem tartják fenyegetőnek. A másik lehetséges válasz a jegybank beismert növekedésserkentési politikájával lehet összefüggéseben. A kormány a következő négy év mindegyikére négy százalékos vagy azt meghaladó növekedést szeretne elérni, ehhez a lakossági fogyasztás magas szinten tartására lenne szükség, amihez a jegybank a kamatszint alacsony tartásával járulhat hozzá...

LÁNY AZ EGYETEMEN, GÉPPISZTOLLYAL

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ
2018.05.26. 


Kaitlin Bennett feltette a hálóra fényképét, amelyen egy AR-10 géppisztoly lóg le a válláról, miközben a kenti állami egyetem campusára igyekszik a diplomaosztó ünnepségre.

A 22 éves lány tiltakozásokat, tv-s kommentárokat, és többrendbeli leánykérést váltott ki képével, amellyel megtámogatta az amerikai fegyverbarátok mozgalmát.

„Most, hogy lediplomáztam, végre járhatok fegyveresen a campusban. Diákként is meg lehetett volna tennem, főleg azért, mert a kormány egykor négy fegyvertelen diákot ölt meg itt” – írta Kaitlin a fotó alá, utalva az 1970. május 4-i vérengzésre, amikor a vietnami háború ellen tüntető diákok közé lőttek. Két fiú és két lány halt meg, kilencen megsebesültek. Erről a tragikus esetről született Neil Young híres dala, az Ohio és ebből vonta le Kaitlin sajátos következtetését, amelynek az egykori háború ellenes tiltakozók aligha örülnek...

ÉS AKKOR 320 FORINTOS EURÓVAL KÉSZÜLHETNEK A MAGYAROK A NYARALÁSRA

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2018.05.27.


Többéves mélypontra került a forint; eljárást javasol Magyarország ellen az Európai Bizottság a gazdaságpolitika miatt; az MKB jelezte, hogy megvásárolná a Budapest Bankot. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Költségvetési kiigazítást javasol Magyarország esetében az Európai Bizottság. A testület szerint a magyar kormány „jelentős mértékben megsérti a költségvetési hiánycéllal kapcsolatban tett vállalásait”, ezért azt indítványozza a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, hogy szólítsák fel a kormányt kiadásai visszafogására. Azt pedig nem fogadta el kifogásként a bizottság, hogy a kormány a terrorizmusra hivatkozva nem tartja be a hiánycsökkentésre tett vállalását.

Az, hogy az országspecifikus jelentésben kritizálták a közmunkaprogramot, nem meglepő, de már azt is hozzátették, hogy rosszul hat a munkaerőpiacra a gyenge gyermekellátási rendszer, mert emiatt dolgozik kevesebb nő. Az adórendszer túl bonyolult, ráadásul a szegényeket aránytalanul súlyosan érinti a magas áfa. De más hibákat is soroltak: az oktatási rendszer tovább rontja a hátrányos helyzetből indulók esélyeit, a szolgáltató szektorban nincs egyenlő verseny, a korrupció megelőzése és vizsgálata terén pedig komoly hiányosságokat találtak...

HA EL IS KÉSZÜL A BUDAPESTI ELEKTRONIKUS JEGYRENDSZER, TELJESEN FELESLEGES LESZ , MERT KÖZBEN EGY ÚJ ORSZÁGOS IS ÉPÜLHET

444
Szerző: 444.hu
2018.05.27.


- Még nem használjuk, de már fizetünk érte, mi az? A budapesti elektronikus jegyrendszer.

- A legbonyolultabb megoldást szeretnék Budapesten megvalósítani, erről szólt cikksorozatunk első része.
- A szakértelem azonban hiányzik, erről szól a második rész.

- Az egész projekt fővállalkozója egy német cég, amelynek nem először gyűlik meg a baja ilyen típusú feladatokkal.

- A több éves csúszás után az sem biztos, hogy a rendszer valaha elkészül.
- Eközben több állami cég párhuzamosan tervezget egy országos e-jegy rendszert, de annál is csak a csúszás a biztos.

Van egy óriási különbség a BKK által bemutatott Deák téri beengedőkapu és Kempelen Farkas magyar feltaláló világszerte híressé vált sakkautomatája között.

Mindkettő átverés, de Kempelen automatája - ha nem is automataként - de működött, lehetett vele sakkozni. Mesterséges intelligencia híján a 18. századi polihisztor sakkozókat bérelt fel, akik a gép belsejében játszva elhitették a felhasználóval, hogy a gép működik. A BKK automatájában viszont még kis növésű kalauz sincsen, hogy elhitesse, a beengedő kapu működik.

AZAZ EGY DARAB SÜKET VASAT UJJONGOTT KÖRÜL A VÁROS AZ ÁTADÁS APROPÓJÁN...

A KAPCSOLATTARTÁS TITKAI

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2018.05.27.


Sok külföldön töltött év után is előfordul az emberrel, hogy nem teljesen van tisztában a helyi viszonyok, a kapcsolattartás sajátosságaival, ami néha kifejezetten komoly kellemetlenségeket is okozhat. Emellett ma felveszünk egy régen elejtett amerikai szálat, és ellátogatunk egy olyan helyre, ahol 170 forint egy gramm kokain (de nem hozunk belőle Magyarországra).

Minden kultúrának megvannak a saját finomságai, minden társadalomnak azok a sajátosságai, melyeket előbb vagy utóbb muszáj kitapasztalnunk, ha be szeretnénk illeszkedni. Ez még Ausztriában vagy Németországban sem egyszerű, pláne nem az, ha ennél is messzebb megyünk – például Törökországba, ahogyan a Tede in Turkey blog szerzője tette, és akinek a kapcsolattartás íratlan szabályai sok év után, a mai napig fejtörést okoznak
.

„Az emberek kapcsolati hálója itt nagyon sűrű, nincs az a pók, amely ennél szövevényesebbre tudná szőni. A kapcsolataikat a törökök aktívan ápolják, legyen szó barátságról vagy csak egy régi, de kedves kollégáról.

Ez volt az első szembetűnő dolog, amit a Törökországgal való ismerkedés hajnalán fedeztem fel, és most is az egyik legfontosabbként emelem ki, ha arról beszélek, mit tartok itt példaértékűnek.

De – és mindig van egy de –, ez is sokkal árnyaltabb annál, mint aminek elsőre látszik. A kapcsolataik tele vannak elvárásokkal, amelyekhez jó sok időnek kell eltelnie, mire megérti az ember – ha egyáltalán sikerül.

Vedd fel azt a telefont!

Sokszor hallgatom csodálkozva, amikor két török ismerős egymás között beszélgetve megemlít egy harmadik személyt, és arról pletykálnak, hogy az illető mikor és hányszor hívta, kereste őket.

Ha az alany nem telefonált elég sűrűn, és többször is egyoldalúan őt kellett keresni azért, hogy megtudakolják, mi újság, az máris fekete pont. A fekete pontok elég gyorsan gyűlnek, és akár oda is vezethetnek, hogy nincs több telefon és érdeklődés, az illető kiesik a pikszisből, a közös ismerősök pedig a fejüket csóválva, rosszallóan beszélnek az érdektelenségéről.

Az egyenlet meglehetősen sokismeretlenes, és egy ki nem mondott skálán mozog az elvárás, hogy kit milyen gyakran illendő keresni. Természetesen az is fontos, hogy mindez oda-vissza működjön, lehetőleg váltakozva, ellenkező esetben gyűlnek a fekete pontok.

Ha a mércéjüket össze akarom hasonlítani a sajátommal, nekem sokszor (hosszú) hónapok (ne haragudj, Ancsa!) telnek el úgy (téged is hívlak, Andi!), hogy nem beszélek az otthoni barátaimmal, és nem azért, mert nem akarok, vagy mert feltételezem, hogy ők nem akarnak, egyszerűen csak szalad az idő, és mire feleszmélünk, megint nem érintkeztünk hosszú ideje.

Nem számít az sem, hogy ki kezdeményezi a beszélgetést, megint ők, megint én, csak örülünk egymásnak, és onnan folytatjuk, ahol korábban abbahagytuk.

Ha az itteniekkel tenném ezt így, akkor biztosan megorrolnának rám még akkor is, ha külföldiként sok minden alól felmentésem van. (...)
...

EZÚTON IS GRATULÁLUNK NAGY ANIKÓ GERINCÉHEZ!


KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.05.26.


...Trócsányi László igazságügyi miniszter interjút adott a Magyar Időknek, melyből kiderült, nem igazán boldog a bíróságok működésével, azokat szerinte rendszabályozni kell. Fontosnak tartja, hogy a bírói szerepkör tisztázott legyen, ugyanis anélkül – illetve a jog értelmezésével – bírói kormányzás valósul meg, ami mélyen antidemokratikus. Vagyis fontos, hogy a bírók pontosan tisztában legyenek azzal, milyen döntést is kell hozniuk egyes – kiváltképp a politikailag kényes – ügyekben. A miniszter azt is kifejtette, hogy a bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga, munkája során pedig rendkívüli módon ügyel arra, hogy a bírák függetlensége semmiben se sérüljön. Ha-ha-ha. Ehhez mindössze ennyit fűznék hozzá, többet nincs értelme.

Még januárban kiderült, hogy a Szeged-Csanádi egyházmegye 20 milliárd forintot kap, mert 2030-ban ezer éves lesz. Hogy ezért miért jár pénz, azt mondjuk én meg nem mondom, de ez a lényegen nem változtat. Érkezik 20 milliárd forint közpénz, melynek majd feléből focistadion épül. De nem akármilyen, hisz unortodox módon a stadionban még kápolna is lesz. Korábban még nem igazán volt arról információ, hogy ez mégis milyen céllal épül fel – a stadion, kápolna kombináció – de erre a mai napon választ kaptunk. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke a Hír Tv kérdésére elmondta:

"Mi, ugye, elsősorban nem anyagiakkal próbálunk eredményt elérni, tehát egy kicsit nehezebb helyzetben vagyunk, mint sokan mások, de nyilván mindent megteszünk azért, hogy egyrészt Szegednek örömet szerezzünk azzal, hogy esetleg első osztályban játszik a csapat. Másrészt amiért ezt a csapatot működtetjük, a felnőtt csapatot, az akadémisták, a fiatalok lássanak egy pozitív utat előre, és ezen végig tudjanak menni."

Tehát az az egyház, amely 20 milliárd forintot! kap az államtól és annak majd felét egy stadion felépítésére használja fel, nehéz helyzetben érzi magát, mert hát szegénység van. De remélik, hogy az Egyházmegyének örömet fog okozni az a tény, hogy több milliárd forintból egy olyan stadion épül fel, melyben még kápolna is lesz. Ehhez mi innen csak gratulálni tudunk, azt pedig sajnáljuk, hogy az adófizetőknek nem volt több pénze, mert hát milyen jó is lett volna, ha mondjuk akár 30-40 milliárd forintja is van a kedves Kiss-Rigó Lászlónak arra, hogy stadiont építsen fel. Abba talán nem csak kápolna, de még egy katedrális is elfért volna. De hát kis pénz, kis foci ugye...

HIÁBA UGATUNK, HIÁBA A HULLAHEGYEK?

VÁROSI KURÍR
Szerző: Városi Kurír
2018.05.27.


A napokban is kilenc ártatlan utas halt meg Ceglédbercel külterületén, mert egy sofőr telefonozgatott. Az alábbi felvétel azóta készült, és, hogy az utasok túlélték az utazást, csak “jószerencse semmi más”. A telefon nem tehet semmiről.

Vagy vezess vagy telefonálj!

A vezetés és a telefonálás, ahogy azt az elmúlt napok is bebizonyították, gyilkos kombó, ezért mi most vállaljuk, hogy a Vidék ma videója alapján beköpünk egy gyilkossági kísérletet.

A tettes mindig az ember, bármilyen banális is, de igaz: a pisztollyal is egyaránt lehet védekezni és gyilkolni is.

"ÁRLISTÁT" VÁRNAK A GYERMEKORVOSOK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2018.05.26.


Egyértelmű szabályozást sürget a Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) a házhoz hívásokkal és azok díjazásával kapcsolatban. A szervezet elnöke, Póta György szerint ugyanis most a meglévő szabályokat mindenki a saját szája íze szerint értelmezi. Szerintük – ha nincs szakmai indoka -, a háznál zajló ellátás olyan kényelmi szolgáltatás, amiért az orvos díjat kérhet. Csakhogy az alapellátásról szóló törvényben ilyenről nincs szó. Sőt, a minap az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is úgy foglalt állást, hogy a háziorvosoknak nincs lehetőségük az indokolatlan házhoz hívásért kényelmi díjat kérni.

Május elején a Népszava számolt be arról, hogy mind több háziorvos, és gyermekorvos számol fel betegeinek az „indokolatlan” házhoz hívásért néhány ezer forintot. Akkor a lapunknak nyilatkozó szakjogász, Kovácsy Zombor is egyértelműen azt mondta, ahhoz, hogy az alapellátók ezt legálisan megtehessék, jogszabálymódosításra lenne szükség.

A téma akkora nyilvánosságot kapott, hogy félő, mind többen vélik majd úgy, joguk van az orvost térítésmentes ellátásként házhoz rendelni. Pedig Póta György szerint a háznál való ellátás hungarikum, a világon sehol sincs ilyen gyakorlat. Példaként a német kollégáikat említette, akiknek a praxisában legfeljebb havonta egyszer van olyan eset, ami indokolhatja, hogy ne a rendelőben, hanem otthon nézze meg az orvos a páciensét. Mint mondta: a hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a házhoz hívások mindössze egy százaléka indokolt. A többit vagy a sürgősségi osztályon, ügyeletben, vagy pedig a házi gyermekorvos rendelési idejében lehet/kellene ellátni. Szerinte ennél az elvnél kellene megmaradni, s jogszabályban egyértelműen rendezni, hogy amennyiben a szülő nem ér rá behozni a rendelőbe a gyereket, vagy a kicsi a nagymamánál van, aki nehezen mozog, stb., akkor az minősüljön egyértelműen kényelmi szolgáltatásnak, amiért az orvos díjat számolhat fel – mondta. Hozzátette: természetesen a szolgáltatás feltételeiről előre kell a szülőket tájékoztatni, az orvost pedig számlaadási kötelezettség terheli.

A gyakorlat most is ez...

CSINÁLD! ÉS CSINÁLD OKOSAN! - BOMBERA KRISZTINA: HISZEK A NYILVÁNOSSÁG EREJÉBEN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2018.05.26.


Nincs jogunk a hátránnyal érkezők vállára több társadalmi felelősséget helyezni csak azért, mert ők tudnának a leghitelesebben a nyilvánossághoz társadalmi problémákról beszélni – állítja Bombera Krisztina, az ATV műsorvezetője, aki egy éve indított Vloggersulit ismert vloggerekkel e általános iskolások számára. A 168 Órának arról beszélt, hogy ő mit tanít és mit tanul ebből, miért fontos a generációs és társadalmi szakadékokat áthidaló, akár új nyelvek tanulása.

A kommunikáció a lét?

– Helyzet, állapot, lét, misszió. Számomra leginkább eszköz. Én még a dinoszauruszok közé tartozom mint közszereplő. A magánéletemet erőteljesen elválasztom a közéleti, nyilvános létezésemtől, a munkámtól. Ennek az előnye az, hogy tudatosan és felelősséggel csinálom a közéleti megnyilvánulásaimat, mindig készültségben. Amikor dolgozom – az elmúlt években az ATV-n láthatnak a nézők –, akkor nyilvánosan szólalok meg, és tisztában vagyok ennek minden következményével. Utána pedig lehúzom a rolót, hazamegyek, átöltözöm, és befejeztük. Ezzel szemben azok a véleményvezérek, akik ma például videoblogokon mozgatják a követőiket, úgy úsznak a kommunikációban, mint a halak a vízben, nekik valóban az egész létük a csatornájuk. Tehát nekik a kommunikáció a lét, tényleg.

Mire, milyen nyelvhasználatra tanítod azokat az általános iskolásokat, akikkel dolgozol?

– Én a gyerekeknek csak a közéleti nyelvet tanítom, hiszen, ahogy utaltam is rá, a magánélet köz felé való kommunikálását nekem kellene tanulnom tőlük.

És tanulod is?

– Ma már lazulok ebben is, pusztán azért, mert felismertem, milyen jelentősége van annak az emberi igénynek, hogy a kulisszák mögé lássanak a nézők. Az emberek igénylik, hogy az életedből kapjanak valamit. Itt most nem a vacsorádra vagy a fürdőruhás fotóidra gondolok, hanem egy átmenetre a stúdióban való lét és a teljes kitárulkozás között. Valamire, ami te vagy, ami személyesség. Kutatások sora mutatta ki, de mindennap tapasztalhatjuk mi is, hogy sztoriban gondolkodunk. Nincs az a racionális érvelés, nincs az a ténysor, ami úgy ad át információt, mint egy jól elmondott történet, amihez érzelmi kapcsolódása van a befogadónak. Én még egy olyan világból jövök, amiben azt tanultuk, gondoltuk és csináltuk újságíróként, hogy ismertetjük a tényeket, és azok logikus felsorolásával, több szempont egymás mellé állításával kap teljes tájékoztatást a néző, olvasó vagy hallgató. De ma már szinte mindig történetként kell elmesélni a tényeket.

Ezek szerint megváltozott a tájékoztatás nyelve?

– Persze, ezelőtt húsz évvel teljesen másra szerződtem újságíróként.

De akkor hogyan tanítod a nyilvános önkifejezésre ezeket a fiatalokat?

– Nem akarom azt hazudni sem az olvasóknak, sem a srácoknak, akikkel együtt dolgozom, hogy én ezen az új nyelven beszélek. Inkább azt akarom nekik elmondani, hogy a mi régi nyelvünkből is van, amit érdemes megtartani. Például hogy mindig legyen mondanivalójuk. Legyen üzenetük, amit érdemes megosztani a másikkal, ahelyett hogy rabolod az idejét nárcizmussal, zajongsz, károsítod a környezeted a hülyeségekkel, megállás nélkül beszélsz úgy, hogy annak semmiféle értelme sincs még a magad számára sem. És ami nekem a legfontosabb: megtanuljanak úgy létezni a nyilvánosságban, hogy azzal ne okozzanak kárt se maguknak, se másnak. Mi, újságírók aláírtuk a munkaszerződéseinket, amelyekben vállaltuk, hogy elutasítjuk a gyűlöletbeszédet, megfelelünk törvényi kötelezettségeknek, vállaljuk, hogy munkaképes állapotban jelenünk meg a nyilvánosság előtt, és még sorolhatnám. Ezek olyan kritériumai a nyilvánosságnak, amelyek az új véleményvezéreknek keveset mondanak. Én arra emlékeztetem őket „a múltból”, hogy a saját nyelvükön sem a kanapén beszélgetnek privát módon, barátokkal, hanem ellenkezőleg, nagy nyilvánosság előtt, óriási felelősséggel kommunikálnak, és remélem, hogy valamit, azaz hogy üzenetet adnak át...

ÉLJEN EÖTVÖS JÓZSEF!

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2018.05.25.


Karl Marx születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a kínai kormány megajándékozta Trier városát egy négy és fél méteres bronzszoborral. Az ókeresztény eredetű dómjáról is híres város az Európai Unió, röviden Európa szívében fekszik, a sem liberálisnak, sem demokratának nem nevezhető kínai kormány pedig igyekszik minél erősebb pozíciókra szert tenni az Európai Unióban, éreztetvén, hogy ő az erősebb, és ereje marxizmusának is köszönhető. A gesztusnak tehát volt mélyebb jelentése, mondván, a történelem nekünk ad igazat, mert nem törődünk a liberális demokráciának nevezett körülményeskedéssel, ellenben kitartunk a marxi recept mellett, miszerint a tőke uralmát és a vele járó erkölcsi-pszichológiai romladékot diktatúra útján a legcélszerűbb megdönteni (nevezzük a proletariátus diktatúrájának), hulljon a férgese.

A kínai befolyásszerző kísérleteket Brüsszel általában érzékeli, sőt különféle megelőző lépéseket is tesz, már csak ezért is furcsa, hogy az Európai Bizottság kereszténydemokrata elnöke, Jean-Claude Juncker elment az emlékmű avatására, ahol lendületes beszédben védte meg a szerinte igaztalanul támadott Marxot. Nyilván nem a kínai kormány nemzetközi propagandaműveletét akarta igazolni, hanem úgy gondolta, az EU sok politikusa és más polgára nagyra tartja Marxot, munkássága tehát az európai szellemi örökség fontos és pozitív része, azaz megér egy elismerő beszédet.

A bizottsági elnök Marx-apológiája viszont két hamis vagy legalábbis téves érven alapult. Az egyik, hogy „Marx nem felelős azokért az atrocitásokért, amelyek állítólagos örökösein kérhetők számon”. A másik, hogy a marxi filozófia „tanította meg” az európaiakat arra, hogy „a mi korunk feladata” a szociális jogok erősítése. Ebből és a rá következő – például hazai – vitából az derül ki, hogy sem a neves német közíró védelmezői, sem az ellenfelei nem ismerik a politikatörténetet, benne Marx idevágó munkásságát.

Az első állítás mögött az a közkeletű tévedés munkál, hogy Marx a maga korában, valamikor a XIX. század homályában, Nyugat-Európában kidolgozott egy szép és jó elméletet a gyakorlati tesztelés szándéka nélkül. Aztán keletebbre, Oroszországban és Kínában ezt a szép és jó, de mindenképp gyakorlati-politikai folyományok nélküli elméletet gonosz emberek elbitorolták, eltorzították, és történetileg példátlan rémtetteket követtek el rá hivatkozva. Logikusan adódik a kérdés, hogy ezeknek a gonosz embereknek miért volt szükségük egy térben és időben távol dolgozó szobatudós elméletére, hogy igazolhassák rémtetteiket, illetve fordítva: nem volt-e mégis valami ebben a humanistának szánt, igazából csak filozófiai és közgazdaságtani műveltséggel követhető elméletben, ami alkalmassá tette arra, hogy ilyen műveltségnek híján lévő fenevadak megtegyék diktatúrájuk pót-államvallásának.

A válasz, szűkebb értelemben, a proletárdiktatúra mint a tőke uralma és a kommunista társadalom közötti átvezető szakasz koncepciója. Tágabb értelemben: a liberális és képviseleti demokráciával szembeni mély megvetés, romboló indulat. Szokás (nem véletlen, hanem valóban szokás) megfeledkezni arról, hogy Marx nem valamifajta egyöntetű „reakciós” vagy „burzsoá” ellenféllel szemben politizált, hanem ez a kor a klasszikus liberalizmus diadalmenetének ideje volt, függetlenül a 48-as forradalmak elbukásától. Alkotmányos berendezkedés, független bírói hatalom, a szerződések szentsége, az egyén szabadsága mint legfőbb érték (a többséggel szemben is) – ezeken alapul a modern Európa, ő ezt tagadta. Ahogy a másfajta, a liberalizálódó állammal bármilyen kompromisszumot kötő s azt nem mielőbb szétzúzni akaró szocializmusokat is. Aki nem hiszi, olvasson bele A gothai program kritikájába (1875), milyen utálkozó gúnnyal ír Marx a „demokratikus litániáról”, úgymint „általános választójog, közvetlen törvényhozás, népi jogok, népi véderő”. Igaza csak az osztályként megszerveződő proletariátusnak lehet, tehát a liberális parlamentarizmus és bármilyen, rendszeren belüli továbbfejlesztése fölösleges politikai színjáték. (Nem beszélve arról, hogy élete végén, látva, a Nyugat-Európára kidolgozott terv mennyire nem akar megvalósulni – nyilván a liberális burzsoá szemfényvesztés meg a nem kellően forradalmi szocialisták tévelygései miatt –, a politikai ideológus Marx komolyan elgondolkozott azon, nem lehetne vajon a tervvel megpróbálkozni máshol, nevezetesen Oroszországban, ahol ezek az ellenerők örvendetesen hiányoznak. Úgyhogy dehogynem felelős.)...

ENERGIA A ZAGYBA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.05.27.


Ez a Kásler miniszter, ez alig került bele a brancsba, de már olyan otthonos benne, mintha világ életében ebben szüttyögött-tocsogott volna. Rá lett találva nagyon, az már igaz. És olyannyira meg akar felelni a lebutított elvárásoknak, hogy még szerencsétlen volt diáktársait is meg akarja téríteni, mint a misszionárius a kókuszdiók országában a Péntekeket, olyan buzgalommal.

A sárvári Tinódi Gimnázium biztosan rohadt büszke hajdanvolt diákjára, hogy mennyire fölvitte az Isten az ő dolgát, viszont mi nem vagyunk eltelve a produktumtól. Mert milyen ember már az, aki egy érettségi találkozón nem arra emlékezik, hogyan szopatták meg a tanár urat nagy huncutul, hanem pártpropagandát folytat. Pedig ez a Kásler ez ezt tette, fújtak a seggéből a böjti szelek még most is, még ekkor is.

Viszont van egy világképe ennek a manusnak, azt meg kell hagyni. Kicsit zavaros, kicsit eccerű, de az övé. A tízparancsolat gyógyító erejébe vetett hite az egy dolog, ez nóvum ugyan, de akármelyik degenerált zarándok képes ilyenre. Sőt, aki a zangyal sugallata miatt új gumit kapott a tolószékére, mert kihussant belőle a gonosz, az is van ennyire debil Isten segedelmével.

Ellenben neki nem adott hatalmat a zorbán élők és holtak fölött ítélni, mint ennek a Káslernek, aki ezzel az erővel él, sőt visszaél. Gyermekeinket spirituálisan és szakrálisan óhajtja idomítani, ami egy dolog, ellenben avíttas. Sőt, a panelproli nem azért járatja oskolába a kölkét, hogy kis táltos legyen belőle, hanem, hogy bírja a szorzótáblát, meg, hogy eligazodjon a zengő ABC zegzugaiban.

Visszatérve azonban erre az érettségi találkozóra, ez a Kásler elmesélte hajdani diáktársainak a Fidesz oktatásról kiadott dekrétumait, hogy mennyire fasza már minden. És plánesőt, hogy még milyen tökélyek jönnek majd a birodalomban, de nem mondta neki a valahai padtársa, hogy Miklós, most komolyan. Sőt, cirkuszi mutatvány lesz ez a Kásler, hogy az oskola milyen kivételes és egyedi példányt adott a hazának.

Így tátott szájjal, és lehet, elalélva hallgatták ezt a bohócot, belereszketve a gyönyörbe, hogy egy levegőt szíhatnak vele, sőt, hajdan, sok évvel ezelőtt látták a csupasz seggét tornaóra előtt. S lám, most ott ül már az Atyának jobbján, mégis itt van közöttük, és mutatja az egy igaz utat. Vannak ilyen öregdiákok, őket utálta annak idején a legjobban mindenki, mégis ők érnek el ilyen sikereket, ilyen hivatalokat, ebbe döglik bele a zország úgyis...