2018. június 10., vasárnap

HÉTVÉGI RÁADÁS: SCHWEIZ/SVÁJC - HOGY AZOK IS LÁTHASSÁK, AKIK NEM TUDNAK SVÁJCBA UTAZNI

YOUTUBE
Szerző: YouTube
2018.06.09.



VIDEO CONTENTS: 0:01:35 Zurich 0:07:05 Rapperswil 0:11:48 A Drive through Eastern Switzerland 0:29:06 Heidiland 0:34:02 Lungerersee Lake 0:35:28 Aare Gorge 0:43:29 Bernese Alps 0:46:51 Grimsel Pass 0:53:19 Furka Pass 0:56:37 Rhone Glacier 1:06:02 Devil's Bridge 1:08:18 Suworow Monument 1:10:15 Tell Monument 1:11:11 Schaffhausen 1:13:30 Rhine Falls 1:19:33 Swiss Rail: Zurich to St. Moritz 1:30:28 St. Moritz 1:33:21 Bernina Express: Pontresina to Poschiavo 1:46:49 Glacier Express: St. Moritz to Zermatt 2:02:05 Zermatt 2:06:19 The Matterhorn (Cable Car) 2:24:34 A Walk through Zermatt 2:34:06 Visp 2:35:46 Geneva 2:50:34 Golden Pass: Geneva to Interlaken 2:59:20 Interlaken 3:03:53 Jungfrau Railway 3:14:54 The Sphinx 3:29:37 Grindelwald 3:36:35 Bern 3:37:19 Lucerne 3:41:52 Swiss Folklore Show 3:47:34 Stanserhorn (Funicular & Tramway) 3:55:09 Horse-Drawn Carriage Country Tour 4:06:17 A Walk through Old Town Lucerne 4:18:06 Mount Pilatus (Gondola, Tramway & Funicular) 4:32:32 Lake Lucerne Boat Cruise 4:38:56 Zurich Airport (Departing Flight)

The Bernina Express

ÉS-KVARTETT - ORAVECZ IMRE ÓKONTRI CÍMŰ REGÉNYÉRŐL

ÉLET ÉS IRODALOM / KÖNYVKRITIKA
Szerző: KÁROLYI CSABA
2018.06.09.


Károlyi Csaba Deczki Saroltával, Szilágyi Zsófiával és Takáts Józseffel beszélgetett 2018. május 30-án, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni a Youtube-on (youtube.com), az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb ősszel új felállásban folytatjuk.

Károlyi Csaba: – Ez a 69. kvartett. A tizedik sorozat kezdetekor mindenki megnevezett egy művet, amelyre 10 pontot adna. Szilágyi Zsófia éppen Oravecz Imre Halászóember című nagy verseskötetét mondta, Deczki Sarolta Tar Sándor A mi utcánk, Takáts József Weöres Sándor Psyché, én pedig Déry Tibor Ítélet nincs című kötetét. Ehhez is mérhetők a mostani pontjaink. Az Ókontri, melyről most beszélgetni fogunk, A rög gyermekei című regénytrilógia harmadik része. Oravecz már a Halászóemberben földolgozta a szajlai családtörténetét. Majd pedig mindenkit meglepő módon elkezdett regényt írni ugyanerről. Az első kötet az Ondrok gödre (2007), mely Szajlán játszódik, az Árvai család történetét a XIX. század második felében három generáción keresztül követi. A második kötet a Kaliforniai fürj (2012), mely a harmadik generációhoz tartozó Árvai István Amerikába való kivándorlásáról szól. Nem egyeznek apjával, ifjabb Jánossal, ezért István kimegy családjával, hogy pénzt gyűjtsön, majd hazajöjjön földet venni. Végül persze nem jönnek haza, hanem Kaliforniában vesz földet. A harmadik kötet, az Ókontri története az 1930-as évek közepétől 1956-ig tart, István fia, Steve elveszti autószerelői munkáját a nagy világválság idején, betársul apja farmjába, de ők se egyeznek, ezért egy hirtelen ötlettől vezérelve hazajön a nevelt fiával, hogy Szajlán kezdjen gazdálkodni, újra megnősül, saját fia is születik, majd azzal ér véget a regény, hogy ’56-ban végre elmenekülnek innen. Tudtommal a szerző nem folytatja a regényt, pedig érdekes lehetne, mi történik hőseinkkel 1956 után, sőt az ÉS-ben Kenyeres Zoltán reflexiója azt is jelezte, mennyire érdekes lehetne főhősünk élete a NER korszakában, csakhogy akkor több mint száz évet kéne élnie. De most már elárulom a pontokat:

Deczki Sarolta: 10 pont

Szilágyi Zsófia: 9 pont

Takáts József: 8 pont

Károlyi Csaba: 8 pont,

ez összesen 35 pont, a legmagasabb ebben a sorozatban, az átlagunk: 8,75. Tompa Andrea regényére 34 pontot adtunk összesen, Vida Gábor, Szeifert Natália és Papp Sándor Zsigmond regényére 30-at, Szijj Ferencére 26-ot, Totth Benedekére 23 pontot. A Kaliforniai fürjről is beszélgettünk annak idején [ÉS, 2013. 10., márc. 8.] akkor összesen 34 pontot adtunk, Saci akkor is 10-et, én akkor is 8 pontot adtam, Bárány Tibor 9-et, Kálmán C. György 7-et. Kérem a most adott pontok indoklását!
...

AMIT MOST SVÁJC MEGPRÓBÁL, OLYAT MÉG SENKI SE CSINÁLT

INDEX
Szerző: STUBNYA BENCE
2018.06.10.


Svájcban vasárnap arról lesz népszavazás, hogy a kereskedelmi bankok ne hozhassanak többé létre pénzt. Hogy ez totális pénzügyi káoszt, vagy kánaánt eredményezne, abban megosztottak a támogatók és ellenzők. Az biztos, hogy az ötletet soha nem próbálták még ki a világban.

Svájcban vasárnap arról fognak népszavazást tartani, hogy megtiltsák-e az országban működő kereskedelmi bankoknak, hogy pénzt teremtsenek. Az intézkedés támogatói szerint az új szabályozás véget vetne a bankok igazságtalan nyerészkedésének, a bankok túlhitelezésének megszűnése csökkentené a válságok kialakulásának kockázatát, gyakorlatilag nullára csökkenne a bankpánikok kialakulásának esélye, ráadásul a nagybankok csődje esetén nem kellene az adófizetők pénzét bankmentésre költeni.

Az ellenzők szerint ugyanakkor a válságot követően már amúgy is szigorítottak a szabályozáson, az új szabályok mellett is kialakulhatnának bankpánikok, és mivel soha sehol nem volt még ilyen pénzügyi rendszere egy országnak, teljesen kiszámíthatatlan, hogy a gazdasági szereplők hogyan reagálnának a reformra. Arról nem is beszélve, hogy az ellenzők szerint a konkrét javaslat nem részletezi elég pontosan, hogy az új rendszer hogyan működne.

Támogatók: pénzügyi káosz helyett kiszámítható rendszer

A népszavazást kezdeményező svájci civil szervezet, a több mint 110 ezer aláírást összegyűjtő Monetäre Modernisierung érvelése szerint a svájci jegybank 1891-es létrejöttekor kizárólagos jogot kapott pénzkibocsátásra. Azóta viszont a bankjegyek és érmék mellett a gazdaságban forgó teljes pénzmennyiség hatalmas része csak számlán létezik, fizikai formája nincs. Ezt a pénzt a kezdeményezők szerint a svájci kereskedelmi bankok hozzák létre számlapénz formájában, és ebből szerintük csak és kizárólag ők is profitálnak.
Az állami pénzrendszer létrehozását támogatók azt szeretnék, ha az elektronikus pénzt is a jegybank hozná létre, de ennél tovább is mennek. A népszavazási kezdeményezés melletti érveket egy magyar tanár, a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára, Joób Márk magyarázta el, aki a svájci népszavazás egyik kezdeményezője is (Joób az Unverität St. Gallen Gazdaságetikai Intézetének kutatója is).

A népszavazás kezdeményezői szerint annak ellenére, hogy az emberek többsége úgy tudja, hogy csak a jegybank hozhat létre pénzt, és a bankok csak közvetítőként nyújtanak hiteleket a náluk elhelyezett betétekből, valójában a kereskedelmi bankok is pénzt teremtenek. Hogyan? Vegyünk például egy lakáshitelt: az állami pénzrendszer támogatói szerint amikor egy kereskedelmi bank ilyesmit ad, akkor nem a nála elhelyezett betétekből finanszírozza a hitelt, hanem pont fordítva, hiszen új számlapénzt hoz létre. Így a hitel kihelyezésekor növelik a gazdaságban jelen lévő teljes pénzmennyiséget, a hitel visszafizetésekor pedig csökkentik.

A bankok viszont nem tudnak végtelen mennyiségű pénzt teremteni, ugyanis ha olyanoknak adnak hitelt, akik nem fizetik vissza a pénzt, akkor csődbe mehetnek. Emellett arra is figyelniük kell, hogy egyensúlyban legyenek a pénzügyi forrásaik (betétek és saját tőke) az általuk kihelyezett hitel mennyiségével.

Arra ugyan a bankokat jogszabály kötelezi, hogy bizonyos mértékű saját tőkével és jegybanki tartalékkal rendelkezzenek, ezen felül annyit hiteleznek, hogy nem vállalják túl magukat, és mennek csődbe. A saját tőkére vonatkozó előírást tőkemegfelelési mutatónak hívják, és ez alapján az összes kihelyezett hitelük kockázatának arányában rendelkezniük kell a hitelek összegének egy bizonyos arányával...

KÖNNYEK BAJCSY-ZSILINSZKY ELŐTT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: FRISS RÓBERT
2018.06.09.


Az ország talán legöregebb és legtöbb történelmi tapasztalattal bíró szociáldemokratáját, a 93 éves Vitányi Ivánt, a DK örökös tiszteletbeli elnökét kérdeztük a baloldal esélyeiről.

- Lehet-e a szociáldemokrácia esélyeiről egyáltalán beszélni egy újabb kétharmados Fidesz-győzelem után?

- Elég öreg vagyok már ahhoz, hogy ne a pillanatnyi helyzetet nézzem csak, hanem a történelmi helyzetet, hiszen ezzel a történelemmel, szociológiával foglalkoztam egész életemben. Arról van szó, hogy a világ részekre oszlik, amint Immanuel Wallerstein és nálunk Bibó István elmondta: van a centrum, van a periféria és van az ezeken kívüli világ. Mi a perifériához tartozunk. Miben különbözik a periféria a centrumtól? Abban, hogy a centrumban a feudalizmus alatt már a XV-XVI. századtól kezdve kiépült egy új rend, nyomában lehetővé vált a demokrácia megteremtése. Vannak, akik úgy fogalmazzák ezt meg, hogy vannak a kétharmados és vannak az egyharmados társadalmak. A régi társadalmak piramisnak néztek ki. Felülről lefelé egyre szélesebbek, felül csak nagyon kevesen voltak, lent nagyon sokan. Ez a forma a XV-XVI. századtól kihasasodott, kupolaformát öltött. A nyugati, vagyis az észak-amerikai és a nyugat-európai társadalmakra azt lehet mondani, hogy ezek kétharmados társadalmak. A kétharmad viszonylagos jólétben élt és él. Tudnak írni, olvasni, ez nálunk is megvan, de olvasnak is, a művészethez is van valami közük, az életmódjuk is műveltséget, jólétet tükröz. Ezzel szemben a mi periférikus világunk - egyharmados társadalom. Egyharmadnak van valamilyen jóléte, a társadalom kétharmada pedig máig küzd az élettel és nem ér rá magasabb célokkal foglalkozni. A felső réteg megfelel a nyugatinak. Zeneszerzőik nem rosszabbak, az íróik, a történészeik nem rosszabbak a nyugatiaknál, de ez a réteg szűk az egészhez képest. A társadalom nagy része elmaradt és nem tudja az életét szépen leélni. Ez a helyzet, erről már Arisztotelész is értekezett. Azt mondta, hogy ezekben a társadalmakban kialakul egy feudális jellegű forma, amely nem diktatúra, de egyeduralom, amit ő tiranniának nevezett. Egy olyasfajta diktatúra, amelyikben élni lehet. Mi történt nálunk? Az történt, hogy időnként föllázadt a társadalom. 1848-ban, 1919-ben, 1956-ban, 1990-ben. Aminek az lett az eredménye, hogy jött egy diktátor, egy tirannus, Ferenc József, Horthy Miklós, Kádár János. Diktátorok voltak, külföldi erővel leverték a forradalmat, akasztófákat állítottak, kivégezték azokat, akik a forradalomban részt vettek. Egy ideig mindenki behúzta fülét-farkát, de aztán a tirannusok megváltoztak és a nép apja akartak lenni.

- Lettek is: Ferenc József, Horthy, Kádár...

- És lett viszonylagos jólét, ami nem egy nyugati típusú jólét volt, de volt. Miután az akasztófákat eltüntették, a nép apja lettek, amit viszonylag jól csinálták. Kialakult az egyeduralom és a tirannia, de egy jóságos tünetekkel megtűzdelt diktatúra. Egyik, még az ellenállásból ismert barátomat, aki az építőmunkásoknak volt a vezetője, egyszer megkérdezte Kádár János: hogyan viszonyul őhozzá a nép. A barátom azt válaszolta: az elején azt mondták róla, hogy gyilkos, később azt, hogy diktátor, most pedig azt, hogy vezér. Ami még távol áll attól, hogy imádják, de azért már valami. Na, most is ez történik. A társadalom sokkal kisebb része él nyugatinak megfelelő életet, ennek a kisebb rétegnek megvan az a kultúrája, ami már a múlt század óta megvolt. De ez egy sokkal szűkebb réteg, mint amilyet a nyugati társadalomban látunk. A jelenlegi hatalmi rendszer is azt az utat követi, hogy a nép kegyes atyját játssza, de nem tesz semmit azért, hogy valójában el lehessen fogadni, mint a nép apját. Nem közelítjük a nyugati államokat, nem hogy a demokráciát, de még a késői Ferenc József, Horthy Miklós, Kádári-korszakot sem. A jelenlegi uralom azt játssza, amit már Arisztotelész pontosan megmondott, hogy ebből jön a tirannia, hogy benne van a totalitarizmus és nem igazán a nép apja. Nem tesz meg semmit ezért, hanem megmarad a maga szűk diktatúrális, totalista rendszerében, és a társadalom nem jut el a jólétnek az európai fokára. De ez egy szűk, felső réteg, amelyet nem támaszt meg egy mobilis középosztály. Mert az maga is szűk. A felső réteg viszonylag jól felépített, a középréteg szűk, és az alsó réteg széles. Ez egy rögzült állapot, amelyből nem lehet egyik napról a másikra kikerülni. Ahhoz hosszú és kemény politika kell. Nem is elegendő az, amit Kádár csinált, hogy a nép apjává igyekezett változni, miközben a mai hatalom nem is igyekszik a nép apjaként megmutatkozni. Illetve igyekeznek, de zord apának igyekeznek lenni. Tehát itt egy rögzült állapotban vagyunk, amelyből tovább lépni nagyon nehéz...

SZINTE BÁRMIÉRT FEL TUDNAK JELENTENI SZOMSZÉDAINK

VÁROSI KURÍR 
Szerző: MTI
2018.06.10.


Több jogszabály, köztük a társasházi törvény módosítását is indokoltnak tartja a birtokperek országos vizsgálata nyomán a Kúria – mondta Orosz Árpád, a Kúria tanácselnöke, a joggyakorlat-elemző csoport vezetője a vizsgálat eredményeit összegző háttérbeszélgetésen.

Évente több ezer birtokvédelmi eljárás indul országszerte. A szomszédjogok megsértése többnyire zajjal, fénnyel, piszokkal történik. Falusias településeken főként állattartás, a másik telkének közlekedésre vagy mezőgazdasági munkák során történő használata miatt indul eljárás, de pereskedtek már kidőlt kerítés miatt is. Városokban gyakoriak a társasházakkal kapcsolatos birtokperek, a zajhatásoktól a beázásokon át a parkolóhelyek használatáig.

A “gazdagabb” fővárosi kerületekben vezetett már jogvitához, hogy a szomszéd erkélyen cigarettáztak, zavarta a lakótársakat a kutyaugatás vagy akár a kapunyitó motor zaja. Megjelentek azok az ügyek, amelyekben a szomszédok vagyonvédelmi célból felszerelt kamera miatt indítanak magánszférájuk védelmében birtokvédelmi eljárást, és időről időre előfordul, hogy egy üzem szennyezi a környezetét – ismertette a kúriai bíró.

A jegyző arról a ténykérdésről dönthet, hogy fennáll-e a birtokvédelmi helyzet. A bíró már olyan mérlegelést igénylő jogkérdésekben is eljár, hogy például a szomszéd zavarása szükségtelen mértékű-e vagy még köteles tűrni az érintett. A jegyzők gyakran alaptalanul állapítják meg hatáskörük hiányát arra hivatkozással, hogy a birtokláshoz való jogosultságról csak a bíróság dönthet, hiszen “a jog is lehet tény”. A jegyző döntésének megváltoztatását a kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet kérni a bíróságtól – magyarázta a szakember...

ELLENSÉGBŐL KISEBBSÉG: MIÉRT ÉS HOGYAN OLVADTAK BE A KUNOK A MAGYAROK KÖZÉ?

QUBIT
Szerző: BÉRES ATTILA
2018.06.10.


A Nagykunságon él egy csoport, akiket a „konok kunok”, a „kunmagyarok” névvel illetnek már több száz éve. Van, aki makacsnak, önfejűnek, büszkének tartja őket, és e jelzőknek van is valóságalapjuk. Kun őseikre ma is büszkén gondolnak az itt élők, bár már régen nem beszélik a nyelvet.

Hogy ma ki mondja magát kunnak, egyéni döntés kérdése. A közéjük tartozók szerint kunnak lenni azt jelenti, hogy valaki konok, nyakas fajta, a sziken is megél. Zárt világukba régen csak nehezen engedtek be idegent, még más vallásút is alig. Ahogy teltek a századok, a kun kultúra és nyelv beleolvadt a magyarba, és annak sajátos része lett. Elég, ha csak a hungarikumnak nyilvánított karcagi birkapörköltre gondolunk, amit csakis a Nagykunság fővárosában élők tudnak igazán jól elkészíteni. A kunok történelme jó példája az összetartozásnak, az integrációnak.
Ellenségből bevándorló

A kunok korai történelme felettébb hiányos. Nevük is rengeteg volt. Emlegették őket a kumanoi, cuni, valwen, polovcy, kuman neveken is, a legtöbb megnevezés jelentése ‘fakó’ vagy ‘halvány sárga’. Magyar nyelven a kun elnevezés került be a köztudatba. A kunok ősei nagy valószínűséggel Kelet-Ázsiában, a Sárga-folyó nagy kanyarulatától keletre éltek török népek szomszédjaiként. A kitajok miatt kényszerültek vándorlásra, majd a 11. század közepére már a kipcsak nép szomszédai lettek Délnyugat-Szibériában. A viszony olyan jó lett, hogy a két nép egybeolvadt, kipcsak-kun törzsszövetséget alkotva. Alig egy évszázaddal később már ők uralták a sztyeppét az Irtis folyótól az Al-Dunáig...

PÁKH IMRE A GOLGOTÁRÓL: MOST MÁR BÁRMI MEGTÖRTÉNHET

24.HU
Szerző: EMBER ZOLTÁN
2018.06.09.


Az amerikai-magyar üzletember elárulta, miből él, kinek köszönheti a vagyonát, és azt is, hogy mostanában az amerikai marihuánaüzletben lát befektetési lehetőséget. Pákh Imre arról is beszélt lapunknak, miért éppen Munkácsyt gyűjti, és miért tartja fontosnak a népszerűsítését külföldön is.

A Kúria iránymutatását követve a bíróság nemrégiben hatályon kívül helyezte az állami védettséget Munkácsy Mihály Golgota című festményén. Mindez azt jelenti, Pákh Imre tulajdonos bármikor kivihetné az országból a képet. Ő ezt nem akarja, szerinte a képnek állami tulajdonba kellene kerülnie. Hatalmas, kítűnő ízlésel berendezett újlipótvárosi lakásában beszélgettünk Pákh Imrével üzletről, festményekről, életútjáról.

Sokak szerint ön a leggazdagabb magyarok közé tartozik, bár egy évtizede nem sorolták be a TOP 100-as listába. Szeretne rajta lenni?

Nem szeretek listákon szerepelni. Úgy nőttem fel a Szovjetunióban, hogy a listázott ember az megbélyegezett ember. Bár, gondolom, nem lenne különlegesen nehéz felkerülnöm a magyar gazdaglisták előkelő helyeire, ez nem célom.

Első milllióját a rendszerváltás környékén szerezte orosz-ukrán műtrágya exportból. Kritikusai szerint üzlettársával együtt lefizettek ukrán politikusokat, köztük Julia Timosenkot, hogy kereskedhessenek a műtrágyával Amerikába.

Mi biztos, hogy nem fizettük le Timosenkót. Ellenünk ilyen vád soha nem merült fel. Nem is találkoztam vele. Amikor aktívan üzleteltem, ő még nem is volt hatalomban...

ÉS AKKOR ORBÁN ÉS SOROS MEGTALÁLTA A KÖZÖS ELLENSÉGET

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2018.06.10.


Orbán Viktor és Soros György szerint is közelít az európai válság; 54 ezer forinttal többet kapnak a nyugdíjasok jövőre; egyetlen országban sem talált annyi gyanúsan elköltött pénzt az OLAF, mint itt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Orbán Viktor és Soros György végre valamiben egyetért. Előbb a befektető (a NER-szótárban spekuláns), utána egykori pártfogoltja is arról beszélt, hogy nyakunkon az újabb európai válság. A kormány tagjai is őket ismétlik – sőt, már az Állami Számvevőszék elnöke is így nyilatkozott – és ennek szellemében készül a 2019-es költségvetés is.

Sokatmondó, hogy a miniszterelnök azt is kizártnak tartotta, hogy az év vége a pénzosztás időszaka lesz, így nagy reformokra sem lehet számítani egyelőre, hiszen azokhoz is pénz kell. De Orbán az Európai Bizottságnak is üzenhetett, a testület ugyanis a legutóbbi országjelentésében éppen azt nehezményezte, hogy a magyar kormány letért az adósságcsökkentés vállalt útjáról. Más kérdés, hogy a 2019-es költségvetés nem csökkentené annyira a hiányt, mint ahogyan a kormány azt vállalta...

AZ OMBUDSMAN MIRE VAN?

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.06.09.


Jogsértőnek találta a szakgimnáziumi érettségit az ombudsman. A tavalyi érettségit. Idén.

Azt a szakgimnáziumi érettségit, amelynek már levezénylése előtt tiltakozott a szakma, és amelynek jogsértő mivoltát egyébként egy másik ombudsman is elismerte, még az érettségi előtt. De nem történt semmi.

30 ezer diák érettségizett így tavaly, rajtuk utólag már nem sokat segít, hogy egy ombudsmani jelentés megint megerősíti azt, amit mindenki, aki részt vett ennek a folyamatnak a levezénylésében, tudott.

Felmerülhet a kérdés tehát, hogy mégis mi végre van az ombudsman?


A bármikori országgyűlési biztosok függetlenek más állami szervektől, a parlament választja őket, és csak őket megválasztó országgyűlésnek tartoznak felelősséggel. Nem hozhatnak kötelező intézkedéseket, nem alkalmazhatnak jogi szankciókat. Magyarán jelezhetik a problémát, hogy például valamely hatóság sérti az emberek alkotmányos jogait, de arra nem kényszeríthetnek egyetlen hatóságot sem, hogy megszüntessék jogsértő gyakorlataikat.

Erre az Emberi Erőforrások Minisztériumának működése számos példát szolgáltatott a közelmúltban, és még csak nem is kizárólag az oktatásban tapasztalt visszásságok terén.

De azért a szakgimnáziumi érettségi esete különösen jól mutatja, hogy ma, amikor kétharmados többséggel választ a parlament ombudsmant hat évre, mennyire vannak biztonságban az emberek alkotmányos jogai.

Mert a tavalyi szakgimnáziumi érettségi ellen rengetegen tiltakoztak, sőt, még bőven az érettségi előtt a Független Diákparlament, a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform ajtóról ajtóra járt, és próbálta jelezni, hogy baj lesz. A szakoktatásért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium válaszra sem méltatta őket. Balog Zoltán, az oktatásért is felelős emberi erőforrás-miniszter válaszra sem méltatta őket. Palkovics László, közoktatásért felelős államtitkár elutasító választ küldött nekik, egy olyan jogszabályra hivatkozva, mely nem kapcsolódik közvetlenül a diákok felvetéseihez...

A CSORNAI CSÁRLSZBRONZONRÓL


JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.06.08.


Említettem már, a Berlini Filharmonikusok valakije rendszeresen küld nekem különféle klipeket a zenekar legújabb eseményeiről. Ezt itt most szeretném, ha megnéznék, mert bár kilenc perc, az sem fog unatkozni, aki nem beszél sem angolul, sem németül. Azért kicsit segítek.

A Berlini Filharmonikusok, közelebbről Simon Rattle feladott egy emailt, amiben meghirdette, hogy műkedvelő muzsikusokat várnak a berlini Philharmonie épületébe, ahol a belőlük összeállított zenekar Brahms I. szimfóniáját fogja eljátszani a Filharmonikusok vezető karmesterével. Aki valószínűleg nemcsak a zenészek körében világhírű. Aki Abbado halála óta sokak számára a világ elsőszámú karmestere (ebben a "sokak"-ban én is benne vagyok). Aki például már vezényelt gyerekekből összeállított zenekart is, ahelyett hogy a saját nagyszerűségétől ájuldozna. Most kiválasztottak 100 muzsikust, van köztük mérnök, fogorvos, ügyvéd, jöttek Kanadából, az Egyesült Államokból, Hong Kongból, Bolíviából, Hollandiából és valamennyien életük egyik legnagyobb élményének tartják, hogy ott lehetnek Berlinben. Én is életem nagy élményének tartom, hogy erről értesülhettem, kár, hogy nem lehettem ott a koncerten. Hadd ajánljam még figyelmükbe az akció és (gondolom, bár erről nem volt szó) a zenekar elnevezését: a "Be Phil" betűszó egyrészt lehet a Berliner Philharmoniker egy bővebb jele, másrészt angolul jelentheti azt, hogy "Legyél Barát" (talán nem túl nagy képzettársítási bakugrás a "phil" kimondott változatából a görög "filosz", azaz "barát" elő- vagy utótagként használatos - lásd például filantróp vagy bibliofil - alakját asszociálni).
Ha nem értették esetleg az utolsónak hallható instrukciót, ideírom magyarul: "inkább nemesen, mint agresszíven. Ez jó szólás (vezérmondat) volna az egész világnak is."
Namármost. Barátom (egyetlen e nemben) elküldte nekem a miniszterelnökségnek egy közleményét, tudván, hogy én ilyeneket nem olvasok. Midőn vettem a küldeményt, elhatároztam, ezt én hálából megzenésítem. Először azt gondoltam, nem teszem ide az egész förtelmet, legyen elég, hogy az én gyomrom már felfordult tőle, de aztán rájöttem, ennek a részleteitől nem foszthatom meg azokat, akik ezt első kézből nem ismerik. 
Íme:...

HA ÉN ORBÁN LENNÉK, KETTÉSZAKÍTANÁM A JOBBIKOT

1000 A MI HAZÁNK BLOG
Szerző: HaFr
2018.06.10.


...Ha én Orbán Viktor lennék, feltétlenül szükségem volna a házi kereszténydemokráciámban egy megbízható szélsőjobbos pártra -- tele olyan hülyékkel, akik valóban a szélsőjobboldal nyelvén, szellemében és tradíciójában gondolkodnak, miközben engem persze nagyon nem érdekel a szélsőjobb (ahogy a liberalizmus és a kommunizmus sem, és -- az igazat megvallva -- mind közül a legkevésbé a kereszténydemokrácia, a tömjénfüst meg a hiszekegy), engem, olvasó, a hatalom érdekel, a többi a gyávák és a hülyék asztala, de hát jók az ilyen hasznos hülyék, hogy a leghasznosabb hülyék -- a választók -- beszívják a port. Szóval, ha én Orbán Viktor lennék, kellene nekem a Toroczkai meg a Dúró meg a seregeik, hogy majd könnyebben ki tudjam nyírni a centrista Jobbikot, és nem sajnálnék erre némi baksist és ráhatást. Kell ugyanis a médiának az ellenzék, a happening, a hype, kell, aki kitölti a tért (amennyi maradt belőle), kell a hivatalos ellenzék, amelynek éppen olyan érdeke ütni a nem hivatalosat (tegyük fel, valaha kedve lenne egy ilyennek feltámadni), mint nekem. A Parlament (is) én vagyok.

De ez az egész olyan unalmas (ásítanék), annyira unom már Augiász istállójának folyamatos összeganézását, már legalább a kisgazdák kinyírása óta csinálom, unom, de ez van. Rendnek kell lennie in my style, az átkozott demokrácia még mindig a szavazattöbbségen múlik. Mert ha nem lesz többségem, hát demokrácia sem lesz, és ezt nem akarhatom.

BRÓDY JÁNOS: "TÚLLÉPTÜK A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK SZÁMÁRA ENGEDÉLYEZETT SZABADSÁGOT" - INTERJÚ

24.HU / KULTÚRA
Szerző: SZEGŐ PÉTER
2018.06.10.


Bródy János szerint nagyon valószínű, hogy a februári volt az utolsó Fonográf-koncert. Az Illés, majd a Fonográf énekes-gitáros-furulyás-steel gitáros-szájharmonikás-billentyűse, de legfőképp szövegírója december 10-én, az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata megjelenésének hetvenedik évfordulóján koncertet ad. Az Illés tagjaként Kossuth-díjas előadóművész nagyon reméli, hogy Magyarország az Európai Unió tagja marad. A közeljövőben Amszterdamban, majd Veresegyházon koncertező Bródy szerint igen valószínű, hogy Felföldiné Csillag Hajnalka trilógiájának második részét nem írja meg. Szegő Péter interjúja.

A Miskolci Illés Emlékzenekar (MIEZ) péntek este a Fővárosi Művelődési Házban bemutatta az Illés 1970-ben fölvett, de csak most megjelent nagylemezét, a Goodbye, Londont. Az együttes 1970 márciusában Londonban turnézott, ahol a zenekar tagjai interjút adtak a BBC magyar adásának. Bár az interjúban semmilyen igazán meredek dolog nem hangzott el, az interjúnak vagy az interjú tartalmának hála, különböző retorziók érték az Illést, így akkor ez az anyag nem jelenhetett meg. A számokat utóbb, 1971-ben és 1972-ben kiadták, de nem egyben. A pénteki koncerten jelen volt és egy-egy szám erejéig énekelt a zenekar még élő három tagja, Bródy János, Szörényi Levente és Szörényi Szabolcs. A 24.hu interjúja közvetlenül a koncert után készült Bródy Jánossal.

Lényeges különbség az Illés és a Fonográf között, hogy a Fonográfnak még az összes tagja él. Várható még Fonográf-koncert vagy a február 16-i volt az utolsó?

A bölcs mondás szerint soha ne mondd, hogy soha, de nagyon úgy tűnik, hogy ez volt az utolsó.

Miért?

Van a zenekarnak olyan tagja, aki már erre a koncertre is nagyon nehezen és jelentős unszolásra vállalkozott.

Kicsoda?

Nevet nem mondanék.

Jó, akkor én kérdezek: Szörényi Szabolcsról van szó? Róla ugyanis megjelent, hogy nagyon nehezen állt kötélnek, s ennek vélhető egyik oka, hogy az egyik fülére öt éve megsüketült.

No comment.

December 10-én, az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata megjelenésének hetvenedik évfordulója alkalmából koncertet ad a Kongresszusi Központban. Mit tudhatunk erről a koncertről?

Számomra az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 1948. december 10-én elfogadott nyilatkozata – mint az az eszmény, amelynek elérésére minden népnek és országnak törekednie kell – egy nagyon fontos alapokmány, mondhatni sorvezető az életemben. Úgy gondoltam, hogy a magam módján – akárcsak 1971-ben, akkor egy oratóriummal, most egy koncerttel – hívom föl a figyelmet erre a dokumentumra. Részleteket még nem tudok a koncertről. Biztos, hogy lesznek az alkalomhoz illő dalok is, de nyilván azok a számaim is elhangoznak, amelyek nélkül a közönség csalódottan menne haz
a...

ITT OLVASHATÓ

JÓL TETTÉK, HOGY HAZAJÖTTEK?

INDEX - CINEMATRIX BLOG
Szerző: LIBOR ANITA
2018.06.09.


A héten három részletben mutattuk be az Index közreműködésével készült Menjek/Maradjak sorozat negyedik részét, az Édes otthont, ami a Magyarországra hazaköltözőkről szól. Mostantól a teljes filmet meg lehet nézni egyben az Indafilmen. Mi már korábban láttuk a Verzió Fesztiválon, akkor írtunk róla...

...A film forgatása és a premierje között eltelt időről is beszélgettünk a szereplőkkel, ebből kiderült, hogy Zsófi sajnos nem tudott itthon elhelyezkedni, Mirjamot már Brazíliavárosban értük utol, Reni pedig tartja magát ahhoz a gondolatához, hogy neki itthon van dolga...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ  

KÉMVILÁG MAGYARORSZÁGON

VÁROSI KURÍR - BANÁNKÖZTÁRSASÁG
Szerző: ADORJÁN GYÖRGY
2018.06.09.


Aki olyan kém, arról mindenki tudja, hogy az.

Mindenki tudja rólam, hogy kém vagyok. Még az anyósom is. Persze a médiában tagadom. Egy kém nem is tehetne másképp. Errefelé kémek csak a szélsőbalon és a szélsőjobbon vannak, középen nem is lehetnek. Mert a kém az mindig a szélen van, borotvaszélen. Aki a moszkvai nénikéje segítségével még ott is végzett, ahol az lakik, az nem is lehet más, csak kém.

A kém idehaza szabadlábon furikázik, persze nem olyan járgánnyal, mint akik kémnek kiabálják, az drága őneki. Mert a kém szegény, nem fussa neki több száz hektárra, sem egy tucat trafikra, de még zsíros állásra sem. Mert a kormányerők régóta tudják róla, hogy kém.

A kém az közellenség, aki meg kövér és mészáros az hazafi

A kém szégyenlős, bár nyelveket beszél és még a rezsigladiátor is tudja róla, hogy kép és hangfelvétel bizonyítja azt, hogy ő az első számú közellenség. Mert a közép, az közép. Mint a „B” közép, fedhetetlen, kulturált és nemzeti érzelmű. Ezért kémek itt nincsenek, csak a középtől balra, vagy jobbra. És a mentelmi jogot is akkor kell kérni felfüggeszteni, amikor a köznép tudja, hogy semmi értelme, mert választási idő jön Európában, és ilyenkor annyi, mintha nem is kérnék. De kérni kell, mert a látványtervezésnek a köznép számára jelentősége van.

Hogy Kövér mitől hazafi, azt követheted a 444 nyomán, Mészáros meg azért, mert már majdnem ő a leggazdagabb magyar, ez azért nem semmi ugyebár.

A TEK pedig behatol majd Ukrajnába, mert telefonált egy magyar, hogy valószínű elrabolták keleten, és menjenek érte. Keleti nyitás van, ezért menni kell. A kémeket is propagálni kell, mert a haza veszélyben van, és a haza nem lehet sem ellenzékben, sem veszélyben, mert egy a zászló és egy a tábor, sőt soha nem látott egységben a magyar. Kémek jönnek, mennek, a nép meg marad.

Szegény Zemplényi, nyugodjon békében, lenne a megmondhatója, hogy a nagy ember mire képes, nem csak arra, hogy furmányosan haza hozassa. Tek ide, tek oda, a lényeg, hogy napsütés lesz megint ismét végre. Megvilágosodik újból minden és lesznek olyanok, akiknek melege lesz, mert túl közel merészkedtek a politikához, akik meg eltávolodtak tőle, azok akár rá is fázhatnak. Hát ilyen a kémvilág ma Magyarországon, és a többi ehhez hasonló!
...

HOGY-LÉT INDEX: IDÉN MÉG CSAK-CSAK, DE JÖVŐRE...

TÉNYGYÁR 
Szerző: ZÁVECZ TIBOR
2018.06.07.



- A lakosság gazdasági helyzetértékelése ugyanolyan kedvező, mint fél évvel ezelőtt, de a jövőre vonatkozó várakozások sokkal pesszimistábbak lettek
- Negatív fordulat az országra vonatkozó prognózisokban is: 24-ről 33 százalékra emelkedett a gazdasági lejtmenetre számítók aránya
- A jelenlegi helyzetértékelésből és a várakozásokból – százfokú skálán – számított Hogylét-mutató értéke a múlt év decemberi 56 pontról mostanra 47 pont lett, erős közepesről gyenge közepesre módosult

Decemberben az emberek 31, most 30 százaléka értékelte úgy az helyzetét, hogy nincsenek megélhetési gondjai, mi több, spórolni is tud. Fél éve a lakosság 14, most 16 százaléka érzékelte az ország dinamikus gazdasági fejlődését. Ugyanakkor 19-ről 31 százalékra nőtt azok aránya, akik a következő egy évben háztartásuk pénzügyi helyzetének romlására számítanak – ezek a legérdekesebb eredményei annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet a Ténygyár és a ZRI Závecz Research készített 2017 decemberében és 2018 májusában. A felmérések az ország felnőtt népességét reprezentáló, 1000 fős mintán készültek, telefonos adatfelvételi módszerrel.

A magyar lakosság többsége, 55 százaléka úgy jellemzi anyagi helyzetét, hogy szűkösen, de megél a jövedelméből. Jelentős, 30 százalékos azok aránya is, akiknek nincsenek egzisztenciális problémái, még félretenniük is sikerül. Az emberek 6 százaléka csak úgy tudja átvészelni a hónapokat, ha korábbi megtakarításaihoz nyúl, 8 százalék pedig külső segítségre szorul. Decemberben a mostanihoz nagyon hasonló értékelések születtek, egyetlen érdemi változást észlelünk: akkor csupán 4 százalék említette, hogy anyagilag másokra kell támaszkodniuk...

AMI HIÁNYOZNI FOG MAGYARORSZÁGON

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.06.10.



Külföldön Magyarország hiányzik, Magyarországon külföld – vagy legalábbis mindenhol valami a másikból. A mai válogatás egyik írása éppen ezt a témát boncolgatja. Aztán megnézzük, hogyan „kezdődött” Svédországban a következő tanév (igen, nem elírás), végül belekeveredünk egy jó kis kapuzárási pánikba.

Nemrégiben volt már szó arról, hogy a Fromázs blog szerzője közel 2 év után visszaköltözik Magyarországra. Most azt szedte össze, mi az az öt dolog, ami hiányozni fog neki Franciaországból.

Tolerancia és multikulti

A japán zongoraművész barátnőm, akinek szintén 5 éves kisgyermeke van és Korinával pajtások, japán szerzők műveit mutatta be, illetve gyerek és felnőtt kórusokat vezényelt egy szombat délutáni rendezvényen. (Ingyenes volt, csak regisztrálni kellett!)

Amellett, hogy fantasztikusan játszott, öröm volt látni a vegyes társaságot a nézőtéren. egyrészt sok francia érdeklődő volt, másrészt felvonultak a francia-japán vegyes párok gyermekeikkel. Gyönyörű látvány volt a közönség! A gyerekek persze a japán anyukákra hasonlítottak és a szőke-barna francia apukák lelkesen tapsoltak az éneklő gyerekeiknek, feleségeiknek.

Úgy látom, hogy itt nagyon nyitottak és kíváncsiak a más kultúrák iránt az emberek. Volt olyan angolos, ötvenes! tanítványom, aki ógörögül tanult. Amikor kérdeztem, hogy miért ezt választotta, azt mondta, hogy „mert érdekli”. Ennyi. Érdekli őket a világ, akár hasznos dologról van szó, akár nem.

A kisgyerekek és babák bevonása az életbe

Itt megint a szombati koncertet említeném, amely délután háromkor kezdődött. Ez azt jelentette, hogy a közönség tele volt babákkal, kisgyerekekkel és kiskamaszokkal.

Egy ajtót nyitva tartottak, hogy a gyerekekkel ki lehessen menni pisilni, illetve kiengedni a gőzt, ha kell. Nem a műsort vágták rövidebbre, hanem lazábbá tették a körülményeket.

Magamtól soha nem jutott volna eszembe egy 5 évessel egy 60 perces komolyzenei koncertre elmenni, de Franciaországban valahogy tudtam, hogy rendben lesz, illetve tudtam, hogy ha ki kell mennünk nem fognak a többiek megkövezni, hogy micsoda szülő, micsoda viselkedés! (...)

Nem csak a kultúra terén látható ez, hanem az élet minden más területén hamar igyekeznek megmutatni a gyereknek, hogy mi hogyan működik és elvárják tőle, hogy amit tud, azt csinálja is meg.

Egy példa erre a késsel vágás. Egészen kicsi korban már megmutatják a gyerekeknek, hogy hogyan működik a kés. Persze, óvatosan, segítséggel és mindig felnőttel, de megmutatják.

Nem vágják fel a banánt a gyereknek, mert az gyorsabb és csak gyorsan legyünk már túl az uzsonnán! Nem. Ha kéri, akkor türelmesen, együtt csinálják a gyerekkel.

Ezen a téren nekem még sokat kell tanulnom… de látom a dolog későbbi pozitív hatásait a saját családomban, ahol jól nyomon tudom követni a 4 unokatesó nevelését...


MAGYARORSZÁG JOGÁLLAM, JOG ÁLLAM, AVAGY TÖRVÉNYEKET NEM MINDIG KELL BETARTANI

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: PETÉNYI JUDIT
2018.06.09.


…Milyen érdekes, hogy amikor más nyelven beszélünk, megtanulunk másképp gondolkodni is. Kanadában írok, ahol jogállam van, ahol a törvényeken belül is tisztelik az emberi jogokat, és ezért viszonzásul be is tartják a törvényeket. Törvények összessége: jog, egyének tisztelete: állampolgári és emberi jog. Ugyanaz a szó magyarul, de mára már mindkettő elveszíti értékét és tartalmát. Becsapás, átvágás és tiszteletlenség veszi át helyét a köznapokban….

Elgondolkodva megyek a város egyik kis utcájában, azon morfondírozok, mivel tudnám életre kelteni a következő tananyagot. Velem szemben jön vagy öt gyermek, talán öt évestől tizennégyig. Akkor látom, hogy mindegyik kezében ott lóg egy papírtekercs-ecske. Elfordulnak, de a füst elárulja őket. Persze nem hazudtolom meg önmagamat, megállítom őket. Honnan szereztétek a cigit? Hát otthonról. Most a legidősebbhez fordulok, akinél a csomag is van. Miért adod a kisebbeknek is? Hát én is hét éves koromban kezdtem, ők sem akarnak kimaradni. Öt testvér, akik egy pillanat alatt függővé váltak, örökre...

ÚJ KÖZÉPKOR, ÚJKAPITALIZMUS, ÚJ BALOLDAL

MÉRCE
Szerző: ERŐSS GÁBOR
2018.06.09.


Minden új, csak a társadalmi igazságtalanság felett érzett düh a régi. Az átfogó társadalomelmélettől és az elmúlt 50 év társadalomtörténetétől a marxi elidegenedés-fogalom újraértelmezésén keresztül az elitek szociológiájáig, a politikai pszichológiáig, az önéletrajzi esszéig terjed Szalai Erzsébet új könyvének horizontja; mégis szoros egységbe fűzi a heterogén szöveg-együttest az a szellemi attitűd, amit ő jobbára „rendszerkritikus baloldaliságnak”, míg a Szabad Kezdeményezések Hálózatának történetét felidéző írásában „radikális demokratának” hív. Én baloldali humanizmusnak, vagy Bibó nyomán realista lényeglátásnak nevezném.

2018. április 8. óta egymást érik a konferenciák és ellenzékkritikus dolgozatok, amelyek a Fidesz győzelmének okait firtatják. Hosszú tanulmány tárgyalja például azt a paradoxont, hogy a magyarok attitűdjei, értékválasztásai baloldaliak, szavazni mostanában mégis jobbra szavaznak. E paradoxon feloldására a baloldali kínálat hiánya a bevett magyarázat. Kétféleképpen. Az ellenzéki pártok önigazoló diskurzusának központi eleme az a – csak részben valós – tény, hogy az üzenetük el se nagyon jutott sok-sok kistelepülésen élő választóhoz; míg e pártok kritikusai egyszerűen az ellenzék hitelességét hiányolják, vagy, itt a Mércén is, a gyávaság, önzés, szűklátókörűség három vádpontját olvassák a fejére. Szalai Erzsébet nem politológus, hanem – képzettségét tekintve – közgazdász, szakmáját tekintve szociológus. Őt nem a puszta attitűdök, a pártpolitikai felszín, hanem maga a valóság, a társadalmi tények (és intézményesült diskurzusok) sűrű szövedéke érdekli. De érdekli a mindenkori hatalmi elit eredete és struktúrája is. E két főtéma köré szerveződik a kötet...

A FIDESZ MELLETT NEM ÉL MEG MÉG EGY NÁCI PÁRT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.06.08.


A Jobbik válságának alapvető oka az, hogy a szélsőjobboldal politikai képviselete megoldott és a magyarok jobban szeretik a “keresztény” szólamok hazugságába burkolt fasizmust és nácizmust, mint a nyíltan rasszista, antiszemita radikalizmust. Horthyt is jobban szerették a kényes ízlésű magyar antiszemiták, mint Szálasit, aki nem is tett annyira kedvükre: Horthy a “keresztény Magyarország” zászlaja alatt több zsidót küldött a halálba, mint Szálasi.

Vona “cukináci” pártja a Jobbik csúcspontja volt, mert eszesebb, egyenesebb, szellemesebb ellenzéki magatartást tanúsított, mint az egész balliberális ellenzék, leginkább Simicskának köszönhetően, aki nemcsak pénzt, hanem egy kis észt is adott ehhez. Olyannyira, hogy a liberális értelmiség egy része is elcsábult, nemcsak azért, mert szükség lett volna a Jobbik szavazóira is Orbán leváltásához, hanem azért, mert elfogadható formában volt hatékony.

A Jobbik Simicska pártja lett, amit a választásig eltűrt a párton belüli nyilas ellenzék, amely a választás után megpróbálta átvenni a hatalmat. A Jobbik végül ugyanazon bukott el, ami a sikerének kulcsa volt: Simicskán. Simicska ugyanis nem tudta legyőzni a balliberálisokkal szembeni zsigeri utálatát, amikor nyitott a baloldal felé, akkor nem összefogni akart velük, hanem csak elhódítani a neki hiányzó baloldali szavazókat. Sokan ezt észre sem vették.

Amúgy Simicska zsigeri elutasítása mögött abszolút tisztánlátás húzódott meg, ezekkel az emberekkel ugyanis, akik ma Orbán ellenzékében vannak, nem lehet mit kezdeni. Ezeket össze kellene kötni, s elvinni valahova nagyon messze a politikától, hogy közük se lehessen hozzá. Aki ezekkel összefog, politikai értelemben aláírta a halálos ítéletét. Ezért Simicska mindent egy lapra tett fel, hogy a Jobbikkal megdönti Orbánt vagy visszavonul.

Simicska ugyanis nem hobbinak tekinti a politizálást, nem is megélhetésnek, önmutogató hajlamai sincsenek. Neki ez mindig is egy eszköz volt, és most sem tekintette másnak. A tragédiája az volt, hogy a gyomorforgató és kontraproduktív ballib ellenzéken kívül csak egy náci párt kínált lehetőséget, hogy őket felhasználja erre a feladatra. De ezek a nácik a ballib szavazók meghódítására nem volt képesek, és szoros volt az idő is...

AZ ELLENZÉKI PÁRTOK SIKERTELENSÉGÉN NEM LEHET LEMÉRNI A FÜGGETLEN SAJTÓ TELJESÍTMÉNYÉT: MÉG EGYSZER A SAJTÓ ÉS A VIDÉK KAPCSOLATÁRÓL

ÁTLÁTSZÓ BLOG
Szerző: B. SIMON KRISZTIÁN
2018.06.07. 


A független sajtó tényleg rengeteget tesz azért, hogy a vidék problémái eljussanak az olvasókhoz, de ez még nem elég ahhoz, hogy tényleg értsük is, mi történik a fővároson kívül, vagy épp ahhoz, hogy a vidéki olvasókhoz eljuttassuk a legfontosabb országos problémákat. B. Simon Krisztián válasza Bátorfy Attilának.


Bátorfy Attila áprilisi írása rávilágít a jelenlegi magyar újságírás pár komoly problémájára, helyretesz bizonyos tévhiteket, és fontos válaszokat kínál egy sor olyan kérdésre, amelyek a szabad híráramlás híveit foglalkoztatják. Ám a kérdéskörnek sok másik aspektusa is van, melyeket figyelmen kívül hagy a szerző – ezek közül próbálok meg néhányat megvilágítani. A szerző talán maga is elismeri, hogy sok minden, amit ír, nem több mint spekuláció – számos kérdésben ugyanis egyszerűen nem áll rendelkezésünkre megbízható adat, és ennek megfelelően az én válaszom is leginkább spekulációkra alapul. Ennek ellenére fontosnak tartom, hogy megosszam meglátásaimat, hátha alapját tudja képezni a jövőben egy kiterjedtebb elemzésnek vagy egy komolyabb kutatásnak.

Rögtön a közepébe vágnék, és a „sajt és a kukacok” érvet támadnám meg (miszerint a vidéki olvasókhoz eljut a korrupciós esetek híre), hiszen ez az a kulcspont, ahol szerintem Bátorfy félreérti a helyzetet. A szerző ugyanis azt írja, hogy ha Menocchióhoz, a 16. századi molnárhoz is eljutott a reformáció híre, akkor öt évszázaddal később, a mostani technológia mellett simán el kell jutnia a kormányközeli korrupciós esetek hírének is a magyar vidékre – ami persze részben igaz lehet. Viszont figyelmen kívül hagyja, hogy Carlo Ginzburg mikrotörténeti könyvében kifejti azt is, miképpen értette félre a molnár az általa olvasott szövegeket, és eszkábált magának egy zavaros világképet, amelyben a világ teremtését az állni hagyott sajt és a benne megjelenő kukacok példázatával próbálja magyarázni.

Az írott szöveg ugyanis önmagában még nem tud csodát tenni. Részben Budapesten élő újságírókként nekünk egyértelmű lehet egy-egy nagyobb nyilvánosságot kapott oknyomozó riport tartalma, hiszen hivatásunk miatt folyamatosan olvasnunk kell a sajtót, barátaink is jórészt a sajtóban forgó témákról beszélnek, és könnyen előfordul, hogy pár korsó sör mellett elbeszélgetünk pár órát Rogán Antal egyre növekvő lakásáról vagy Mészáros jachtjáról. De a miénk egy speciális eset – mondhatni, a mi helyzetünk a budapesti médiabuborék átkos vagy áldásos hatásából fakad. Miközben sok vidéki településen nincsen már se közösségi ház, se kocsma, így az ott lakóknak esélyük sincsen megbeszélni, mit is lopott el legutóbb a miniszterelnök jóbarátja...

NEM A "KARRIER ÉS CSALÁD" ÖSSZEEGYEZTETÉSE A MAGYAR NŐK PROBLÉMÁJA, HANEM AZ, HOGY BELESZAKADNAK A MUNKÁBA

444
Szerző: HORVÁTH BENCE
2018.06.04.



- Szexizmus, férfi-női hatalmi harc, önmegvalósítás - a közbeszédben gyakran úgy tűnik, mintha ezek lennének a magyar nők elsődleges problémái.

- A Nőügyek 2018 című kötet szerzői szerint viszont a kiszipolyozó munkahely, a megélhetés miatt való aggodalom és a kapcsolatokban való anyagi függés lényegesen fontosabb a magyar nőknek.

- A magyar nők érzékelik, hogy tőlük várják a „demográfiai fordulatot”, és 
ezt rájuk nehezedő elvárásnak élik meg.

- Közben a gondozói válság is a vállukat nyomja.

Az a nyelv, amelyen az aktivisták, a média és a politikusok nőügyekben beszélnek, és amilyen problémákkal foglalkoznak, sokszor nem találkozik azzal a valósággal, amit a magyar nők valójában átélnek.

Ez volt az egyik alapvető felvetése a Nőügyek 2018 című kötet szerzőinek, vagyis Kováts Eszternek, a Friedrich Ebert Stiftung (FES) német politikai alapítvány tudományos munkatársának és Gregor Anikó szociológusnak.

Felsőbb osztálybeli nőkről, női vezetőkről, valamint speciális élethelyzetben lévő, például GYES-en, GYED-en lévők vagy épp mélyszegénységben nehézségeiről még csak-csak készültek felmérések, itt viszont jellemzően átlagos, vagy az alatti élethelyzetű nőkkel beszélték végig a hétköznapi problémákat.

Így pedig az rajzolódott ki, hogy sok minden, ami sokszor alapvetésnek tűnik a nyilvánosságban, amikor nőügyekről beszélünk, egészen máshogy fogalmazódik meg magyar nőknél. Klasszikus közhely például, hogy női probléma a “karrier és család összeegyeztetése”, de Kováts Eszter szerint a valóságban nem így merült fel

Nem úgy tevődik fel a kérdés, hogy jaj, a gyerekek és az anyám gondozása visszafog a munkaerőpiaci kiteljesedésben, hanem éppen ellenkezőleg. A munka az, ami erodálja a kapcsolatainkat, és szétfeszíti a családokat is
- mondja...

KÁCSOR ZSOLT: JULISKA NÉNI ÉLETE ÉS HALÁLA

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: KÁCSOR ZSOLT
2018.06.09.


Ferikéék a kétszobás, lakótelepi panellakásukba befogadták Juliska nénit, de nem nagyon örültek neki. Ferike meg is mondta neki, hogy reméli, kevesebbet fogyaszt, mint egy első szériás Suzuki Swift, amit Juliska néni nem értett, viszont tényleg keveset fogyasztott. Nyolcvanhét éves volt, étvágytalan és beteges. Azért kellett befogadni, mert a lakásában már nem tudta ellátni magát, otthonba viszont nem akart menni, ezért költözött a lányához, akit Kisjuliskának hívtak a családban, hogy megkülönböztessék az anyjától. Az említett Ferike a vő volt tehát, Kisjuliska férje, hatvan körüli, elhízott rokkantnyugdíjas, aki reggel nyolckor bekapcsolta a tévét, este kilenckor pedig kikapcsolta, ide-oda váltott a magyar és külföldi csatornák között, és olykor a fotelben ülve elaludt, pedig a tévé maximális hangerőn bömbölt, Ferike ugyanis süket volt, de szégyellte, és hallókészüléket nem akart hordani. Juliska néni a kisszobába költözött, és igyekezett meghúzni magát, mert Ferike mogorva volt vele, nem örült az anyósának, ingerülten kaffogott, amikor meglátta. Kisjuliska még eljárt dolgozni, egy éjjel-nappali kisboltban volt pénztáros, nem úszta meg, hogy egy hónapban egy-egy hétre be ne osszák éjszakára. Olyankor reggel fél 7-re ért haza, bedőlt az ágyba, és másfél óra múlva arra ébredt, hogy Ferike bekapcsolja a tévét, és maximális hangerőn bömbölteti. A kurva anyád, üvöltötte ilyenkor Kisjuliska, a tied, üvöltette vissza Ferike, miközben Juliska néni a kisszobában kuksolt, és mindent hallott, csak nem mert szólni, félt, hogy kiteszik. A tizedik emeleten laktak, Juliska néni azzal szórakoztatta magát, hogy az ablakból bámulta a kőbányai lakótelepet, ahol mindig akadt látnivaló, igaz, az emberek kevésbé érdekelték, a madarakat jobban szerette, főleg a varjakat, mert azok szerinte okosabbak voltak, mint az emberek, de legalábbis Ferikénél biztosan. Juliska néni egy tuskónak tartotta a vejét, nem is értette soha, hogy a lánya miért ment hozzá. A maga módján hitt Istenben, és azt gondolta, hogy az Isten direkt Ferike miatt nem engedte, hogy Kisjuliska teherbe essen. Miért akarta volna a Jóisten, hogy egy ilyen tuskó, mint a Ferike, még szaporodjon és sokasodjon is? Juliska néni egy évben csak egyszer ment templomba, mégpedig karácsonykor az éjféli misére, és olyankor külön kérte a Jóistent, hogy legyen kegyes a lányához, és ne adjon neki kisbabát. Ez mindig bejött.

Aztán Kisjuliska elérte azt a kort, amikor már nem is lehetett gyereke, úgyhogy Juliska néni ezután meg azért imádkozott az éjféli misén, hogy a Jóisten szabadítsa meg a lányát a Ferikétől, ettől a tuskótól. De ez meg nem jött be. Egy-egy, gondolta Juliska néni, és végső soron elégedett volt az eredménnyel. Igyekezett tartani magát, hogy ne legyen Ferikéék terhére, még a gyógyszerét is saját maga váltotta ki, pedig két órájába telt, míg a járókerettel eltipegett a legközelebbi patikába...