2018. június 13., szerda

KERTÉSZ ÁKOS: A POLITIKA MINT VALLÁS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KERTÉSZ ÁKOS
2018.06.12.



Figyeld meg, mondta apám – a fölszabadulást követő alig három éves ajándék-demokrácia megfojtása után, Rákosi hatalom-átvételekor –, ezek mindenben az Egyházat utánozzák.

Apámnak ebben is igaza volt. Itt az internacionalizmus, ott a katolicizmus egyetemessége. Minden út Rómába vezet – minden út Moszkvába vezet. A főtitkár tévedhetetlen, akár a pápa. „Roma locuta, causa finita – Moszkva locuta…stb.) Itt a Párt az élcsapat, amott a papság. Az alapszervi párttitkár a plébános. Itt ideológia, ott teológia, dogmarendszer. Itt hősök, osztályharcosok, ott szentek, mártírok, És a harc is állandó: itt a tőkés világrend, ott a Sátán világrendje ellen… stb.

Mindkettő lényege a hit. (A marxizmus – tudjuk –, tudománynak indult, de a politikai gyakorlatban vallás lett belőle.)

Fontos! Diktatúráról beszélünk. Esetünkben a szovjet-bolsevista diktatúráról.
*
Miért lett a magyar vezér-demokrácia szinte első Európában, ahol a Vezér fölhabzsolta a demokráciát?

Magyarországon nem volt se forradalom, se lázadás, ami a szovjet-bolsevista diktatúrát megdöntötte volna, az orosz csapatok a világpolitikai változások hatására önként vonultak ki, ezért maga a rendszerváltás felülről bevezetett polgári demokrácia volt, ahol a társadalom átformálásával senki sem törődött, senki nem tanította meg a népnek, hogy mi a demokrácia. Pedig nagyon is kellett volna!

Mert mit tudtak a magyar tömegek a demokráciáról? A demokrácia már a Horthy-rendszerben is szitokszó volt: Trianont a nyugati demokráciáknak köszönhettük. A második világháború romba döntötte az országot, de azt nem Horthy, nem a nyilasok tették, nem azért történt, mert Magyarország Hitler utolsó csatlósa volt, nem. Azt a győztes demokráciáknak köszönhettük. Még a szovjet diktatúrát is demokráciának nézték az emberek. Minden rosszat, ami a vesztes háborúból következett, a nép úgy fogta föl, hogy „ezt adta a demokrácia”.

Öregnek lenni jó is, meg nem is; de aki olyan korú, mint én, az kristálytisztán emlékszik még a szavak dallamára, hangsúlyára, a mondat lejtésére, zenéjére, keserűségére, iróniájára, akasztófa-humorára is: „EZT ADTA A DEMOKRÁCIA!”

Ez a nép így ismerkedett a demokráciával, ez az alapélménye, alapemléke róla. Ez még csak nem is karikatúrája, ez kifordított torzképe a demokráciának.

Még ötvenhatban sem a demokráciáért mentek az utcára az emberek, azt skandálták: KI AZ OROSZOKKAL!

Semmi mással nem lehetett volna általános sztrájkba vinni, később fegyverbe szólítani az embereket, csak a nemzeti öntudat, a magyar nacionalizmus érzelmi tartalékait mozgósítani tudó KI AZ OROSZOKKAL jelszóval, ami egyúttal azt is jelentette: ki az idegenekkel, amiben burkoltan az is benne volt, hogy ki a zsidókkal, és vissza a cigányokkal az alvégre, a putriba, mert ez ébresztette újra a magyar önbecsülést és a hagyományos idegengyűlöletet!

Alig valakinek jutott eszébe itt a demokrácia.

Kádár puha diktatúrája alatt is nagyon jól elvolt a nép a mezítlábas fogyasztói társadalom kicsi, de biztonságos jóléti eredményeivel; egy kisszámú és még kisebb hatású értelmiségi csoporton kívül senkinek nem hiányzott a demokrácia. A rendszerváltástól a tömegek nem demokráciát vártak, hanem a nyugati jólétet. Ha ennek föltétele a demokrácia, üsse kő, legyen.

A nagy csalódás (pontosabban: pofára esés) ott történt, hogy a jóléti kapitalizmust a szovjet fenyegetés hívta életre, védekezésképpen. Ahogy megszűnt a szovjet fenyegetés, ami lehetővé tette rendszerváltást, nyugaton megszűnt a jóléti kapitalizmus.

Magyarországon a rendszerváltás azzal kezdődött, hogy megszűnt másfél millió munkahely, és az okostojások, a demokraták, megmagyarázták a népnek, hogy aki nem termel nyereségesen, arra nincs szükség. Hogy ki a felelős azért, hogy a melós, aki húzza az igát szakadásig, nem termel nyereségesen, azt nem magyarázta meg senki, mert a szakszervezetek jogosítványait is megnyirbálták, mint bolsevista csökevényt.

Hát megint csak ezt adta a demokrácia!

Az új komprádor burzsoázia egy vékony rétegétől eltekintve, amely megtollasodott a privatizációnak nevezett szabadrabláson, a rendszerváltásnak szinte mindenki a vesztese volt, és ezt az új demokrácia új vezérei: Antal József, Horn Gyula, Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktor elfelejtették kompenzálni.

Így történt, hogy Magyarországon a vezérdemokráciából, különösen, miután Orbán alakította a vezért, könnyen, Európában talán legelőször, kiesett a demokrácia, mert a demokráciának a tömegek csak a torzképét ismerték, nem érezték a magukénak, így hát „a mi fiúnk”, Viktor, a Vezér ellenében nem is volt mit megvédeniük.

Apám ad hoc megfigyelése arról, hogy a bolsevista diktatúra az Egyházat másolja, vagyis, hogy a politika a vallásra épül, az európai szellemtörténtben először Karl Schmidt német jogfilozófusnál bukkan föl a 20. sz. elején, de nála a tétel nem csak a diktatúrákra, általában a politikára vonatkozik. Így aztán természetes, hogy a 30-as években Schmidt nagyon közel került a nácizmushoz.

A vallásos hit erejének a hanyatlásával a politika átveszi a vallás szerepét, belép a vallás helyére.

A politika transzcendencia nélkül egy csodátlanított világ, varázslat nélküli világ (Max Weber). Olajozottan működik, intézem a dolgom, élek a lehetőségeimmel, csak racionális okok-okozatok között mozgok, a létezés pragmatikus, nincs lidércnyomás, kellemes, de üres! „Nem értem, hogy miért szenvedek.” Mert persze szenvedek. Szerelmem megcsal, barátaim elárulnak, gyerekem kiröhög, a találmányomat ellopják, üzlettársaim becsapnak, betegségek kínoznak, halálfélelem gyötör, és elmúlik az élet. És nincs utána jutalom, nincs túlvilág. A politika-vallás megteremti a túlvilágot...


NEM MONDOD, ISTVÁN?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.06.13.


Szép jó estét mindenkinek! A populizmus és a radikális jobboldal neves szakértője, a holland Cas Mudde előadást tartott a CEU-n. Ebből pedig az derül ki, amit már korábban is oly sokan, oly sok helyen elmondtak. Vagyis, hogy Orbán Viktor ugyan konzervatívnak és kereszténynek tetteti magát és pártját a Fideszt, azonban a valóságban ez inkább azt jelenti, hogy a radikális jobboldalt képviseli. A féktelen nacionalizmus sem a kereszténység, sem a konzervatív politika része. Az bizony a radikális jobboldal sajátja. A neves szakértő szerint Orbán Viktor a radikális jobboldal vezető politikusa lett, olyan nagy neveket maga mögé utasítva mint Marine Le Pen, vagy az előszeretettel Bunyós Pityuval pózoló holland Geert Wilders. A cikk megemlít még pár érdekes gondolatot a holland előadótól.

"Még mindig konzervatív pártnak tetteti magát, de ha egy párt radikális jobboldali politikát csinál és radikális jobboldali módon beszél, akkor az valószínűleg egy radikális jobboldali párt"

Közben a mai napon az is kiderült, hogy Rokker Zsolti nevet változtat. Történt ugyanis, hogy a miskolci időközi önkormányzati képviselőválasztáson induló humorista ellen indult egy egy olyan jelölt, akinek ugyanaz a neve. Rokker Zsolti hivatalos neve ugyanis Erdei Sándor, ezzel a névvel pedig valaki indított még egy jelöltet a körzetben. Az, hogy véletlenről lenne szó, szerintem senki számára fel sem merült. Egyértelműen a szavazók összezavarása a cél, mivel Rokker Zsoltit támogatja a teljes ellenzék, így esélyesként indul a választáson. Nem állítom, hogy a fura egybeesés mögött a Fidesz áll, de azt sem állítom, hogy ne ők állnának.

Miután a tegnapi napon Hollik István felmatricázta az Amnesty Internacional egyik irodájának bejáratát a borzasztóan szellemes “Bevándorlást támogató szervezet” felirattal, a mai napon gondolt egyet és úgy határozott, Karácsony Gergelyre is ez a sors vár. Hollik azért döntött eme borzasztóan agyafúrt megoldás mellett, mert Karácsony a tegnap Hollik hajbeültetése mellé agybeültetést javasolt a Fidesz-KDNP szóvivőjének. Hogy ki nyerte ezt az óvodás párharcot, azt nehéz lenne eldönteni...

ŐFELSÉGE BÍRÓSÁGA

JOG-ÁSZ BLOG
Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2018.06.13.



Egész pontosan: Őfelsége Alkotmánybírósága. Arról a legfőbb döntéshozó testületről beszélek, melynek feladata „az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása” lenne. Ők azok, akik nem mernek döntést hozni olyan ügyekben, amelyek „politikailag kényesek”, magyarán amelyek Őfelségének nem tetszenének.

Szeretem a kronológiát, mert minden további magyarázat nélkül is megmutatja a lényeget. Íme:

2017. április 4. A parlament elfogadja a Lex CEU-t. Azt a törvényt, amely lehetetlenné akarja tenni a világ 100 legjobb egyeteme egyikének, a Közép-európai Egyetemnek (Central European University) magyarországi működését.

Április 9. több tízezres tiltakozó tüntetés az egyetem ellehetetlenítése miatt („Ne írd alá, János!”). De Áder aláírta. Ha nem tette volna, az AB-nek 30 napon belül döntenie kellett volna. (Na, jól is néznénk ki!) Az AB-hoz úgy került az ügy, hogy 50 ellenzéki képviselő (LMP, MSZP, Jobbik) kért normakontrollt.

Április 12. A konzervatív értelmiségieket tömörítő Eötvös Csoport vitáján a volt köztársasági elnök, Sólyom László szerint a törvény több alapvető alkotmányos jogelvvel megy szembe, vagyis alaptörvény-ellenes, ezért azt meg kell semmisíteni.

Május 16. A nemzetközi jog három professzora beadványt nyújt be az Alkotmánybírósághoz, felsorolva azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyek megsértése miatt a Lex Ceu alkotmányellenes. Egyikük, Valki László szerint „az AB-nek hamarosan döntenie kell, a normakontrollt ez esetben nem lehet hónapokig húzni” (dicséretes naivság!).

Még 2017 áprilisában megindult a kötelezettségszegési eljárás Brüsszelben Magyarország ellen, ami 2018 februárjában a Luxemburgi Bíróságnál landolt.

Május 31. Az AB eseti munkacsoportot állít fel a Lex CEU-val kapcsolatos indítvány tárgyalásának előkészítésére (ma már tudjuk, porhintés volt).

Június 13. Sólyom László, Lévay Miklós volt alkotmánybíró és két akadémikus írásos véleményt írt a törvény alkotmányellenességéről.

Június 19. A Fidesz magabiztosan állítja, hogy az AB nem kaszálja el a törvényt. (Honnan tudták?)

Június 28. Az AB nyári szünetre elvonul.

November 24. Még nem került napirendre a Lex CEU. A sajtó szerint a választásokig már nem is fog. (Melyik választásokig? Mert lesz még önkormányzati, meg EU parlamenti választás is.)

Ilyen előzmények után Őfelsége Alkotmánybírósága hihetetlen bátorságról téve tanúbizonyságot, 2018. június 5-én elképesztő „döntést” hozott: felfüggesztette a Lex CEU-val (és a civil törvénnyel) kapcsolatos eljárását. Ehhez nem is kellett mást tennie, mint „megerőszakolnia” az Alkotmánybíróságról szóló törvény egyetlen paragrafusát. Aszerint ugyanis kivételesen felfüggeszthető az eljárás, ha „bíróság, hatóság, az EU intézménye” előtt olyan eljárás van folyamatban, amely az AB döntéséhez szükséges „előzetes kérdést” dönt el, és a felfüggesztést „a jogbiztonság, az indítványozó különösen fontos érdeke, vagy más különösen fontos ok indokolja”.

A többségi döntéssel, manapság szokatlan számú, öt alkotmánybíró nem értett egyet...


FOCI-VB: A SPANYOLOKNAK SZURKOL, A NÉMETEK SIKERÉBEN HISZ A LEGTÖBB MAGYAR

TÉNYGYÁR
Szerző: Ténygyár
2018.06.13.


- A magyarok többségét érdekli a foci vb

- A legtöbb magyar a spanyoloknak drukkol, győztesnek a németeket várják, gólkirálynak Ronaldót, de hol vannak a brazilok?
- Megdőlt egy sztereotípia is: a nőket majdnem annyira érdekli a foci, mint a férfiakat 

Ténygyár exkluzív kutatása a foci vb elé

Június 14-én kezdődik az oroszországi futball-világbajnokság. Ez alkalomból készített a Ténygyár a Pulzus applikáció segítségével országosan reprezentatív közvélemény-kutatást. A kutatásból kiderült: a magyarok 35 százalékát kifejezetten, 23 százalékát pedig „egy kicsit” érdekli a csütörtökön rajtoló vb. Tízből négy magyart ugyanakkor teljesen hidegen hagy az esemény, kevéssé meglepő módon ők azok, akiket év közben sem mozgat meg a labdarúgás...

AZ ŐSBŰN A KÖZOKTATÁSBAN VAN, A NYELVTANULÁS EGYÁLTALÁN NEM HATÉKONY

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / KOVÁCS M. VERONIKA
2018.06.13.


Motiválatlan tanárok oktatnak elavult módszerekkel idegen nyelveket, így nem csoda, hogy az uniós rangsor végén vagyunk – így látja a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. Salusinszky András a Reggeli gyors vendégeként elmondta, a munkaképes magyar lakosságnak csak 15%-a beszél valamilyen idegen nyelvet, holott Magyarország nem lehet versenyképes idegennyelv-tudás nélkül. A nyelvtanár és felnőttképzési szakember szerint.

Védekező reflex a nyelvtanulás hiánya

Egy felmérés megvizsgálta, hogy az Európai Unió munkaképes lakossága mennyire tud beszélni legalább egy idegen nyelvet. Ebben a felmérésben Magyarország az utolsó helyen van, vagyis nálunk beszélnek a legkevesebben idegen nyelvet – mondta el Szénási Sándor a beszélgetés felütéseként.

Salusinszky András pontosította az adatokat: a keresőképes magyar lakosság 15%-a beszél angolul, míg Horvátországban háromszor ennyien. Ez kisebb részt azzal indokolható, hogy Magyarországon szinkronizáljuk a filmeket. A másik gyakran hangoztatott indok szerint a magyarokra mindig idegen hatalmak kényszerítették rá a nyelveket, a németet, a latint, az oroszt, így egyfajta szembenállás volt a nyelv nemtanulás. Salusinszky András szerint ebben is van egy kis igazság.

„Egy ilyen kicsi népnél van egyfajta védekező reflex, amivel szeretné megvédeni a kultúráját” - fogalmazott a nyelvtanár. Érdekességként említette, hogy a külföldi nyaralások alkalmával is inkább a magyarokkal társalgunk, vagyis „éljük tovább a magyar életünket.”

Angoltudás nélkül nem vagyunk versenyképesek

Szénási Sándor felvetette, hogy nem csak a kis nemzetek esetében hiányzik a nyelvtudás, de pl. az angolok sem beszélnek más nyelven. Ezzel egyetértve a szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy mi – az angolokkal ellentétben – egy izolált nyelvet beszélünk.

„Ezt a nyelvet rajtunk kívül nem sokan ismerik Európában, ezért Magyarország idegennyelv-tudás nélkül nem versenyképes.”

Salusinszky András szerint ha mi többet és többen tudnánk idegen nyelveket, akkor egy gazdagabb és boldogabb ország lehetnénk. „Egy elemzés szerint ahol az angoltudás magasabb, ott az ország 74%-kal nagyobb külkereskedelmet bonyolít” - tette hozzá.

Kisebbségi érzés, mint a nyelvtudás gátja


Az okokat továbbkutatva felmerült, hogy míg a szlovákok ha helyenként hibásan is, de mégiscsak nagy számban beszélnek angolul. A felnőttképzési szakértő elmondta, ők megértőbbek magukkal szemben, mint a magyarok.

„Mi magyarok úgy gondoljuk, addig nem szólalunk meg, amíg nem tudunk hibátlanul beszélni. Holott ez a fajta perfekcionizmus leginkább a kisebbségi érzéssel rokon.”

A szakember szerint ennek következményei károsak is lehetnek. Felidézte azt a sokak által ismert képet, amikor egy budapesti belvárosi közértes a kicsit butának nézett külföldivel hangosan, tagoltan, de magyarul próbál meg kommunikálni. Ez országimázs szempontjából sem tesz jót – állapította meg...

KÉT SZÉLHÁMOS ELMEBETEG HÜLYÍTI A VILÁGOT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.06.12.


Mondhatnánk, hogy a tragédia az, hogy két ilyen elmebeteg atomfegyverek indítógombját tartja a kezében, de nem volt ez másképp korábban sem. Legfeljebb nem volt atombomba. Királyok, pápák, cárok sokasága élt hasonlóan súlyos mentális kihívásokkal, mint Donald Trump és Kim Dzsongun. A különbség annyi, hogy ma van hozzá média is, ezt pedig ők jól kihasználják.

Abban mindenki biztos lehetett, hogy semmiféle megállapodás nem lesz, azt leszámítva, hogy a világ két legmegbízhatatlanabb embere fenntartás nélkül megbízik egymásban, és megpróbálja a siker látszatát kommunikálni saját országa felé. Trump megszabadítva a hős szélsőjobb elmebeteg figuráitól, mint Bannon és társai, olyan emberekkel van körülvéve, akik próbálják elleplezni a láthatónál is borzasztóbb valóságot, hogy ki ül a Fehér Házban.

Ezért gondoskodtak arról, hogy minden diplomáciai s szakmai szabályt felrúgva még szem-és fültanúja se legyen a két zseni találkozójának. Jegyzőkönyv pedig végképp ne készüljön, amiből kiderül, hogy a világbékében reménykedő százmilliók milyen ócska trükk áldozatai, és hogy milyen szerencsétlen idióták kezében vannak. Már csak azt kellett megúszni, hogy Trump mit beszél a sajtótájékoztatón és mit oszt meg a Twitteren.

Ezt azért nem lehetett teljesen megúszni, mert aki hülye az hülye, azzal nem lehet semmit kezdeni, így Trump elárulta, hogy a másik idiótát azzal fűzte, hogy miért nem épít hoteleket és méregdrága condo-kat az észak-koreai tengerpartra a dél-koreai és a kínai gazdagoknak és a turistáknak. Mondta ezt egy olyan elmebetegnek, aki gépágyúval végzi ki az ellenfeleit és akinek országában koncentrációs táborok vannak. Trump ajánlata Kimnek az, hogy ő is legyen Trump. Mit ajánlhatna Trump bárkinek, akinek jót akar? Legszívesebben klónoztatná magát.

Ezzel azt is mondta neki, hogy szarjon le mindent, és a politikai hatalmát használja arra, amire ő, anyagi haszonszerzésre, közben pedig élvezze, hogy egy király. Ez Trump Amerika modellje. Make Trump great again! A két idióta két bűnöző is, a találkozást arra használta mindkettő, hogy ezt a tényt leplezze. Trump így próbálja az amerikaiakat lebeszélni arról, hogy lemondjanak az orosz beavatkozás vizsgálatáról és elfogadják őt legitim elnöknek. Az észak-koreai diktátor pedig azt, hogy éhezteti és mészárolja a népét. De Trumpnak volt a találkozóra nagyobb szüksége, hogy az amerikaiakat elhitesse, hogy igazi elnökük van.

Ez nem biztos, hogy sikerült, mert Trumpnak egy brutális diktátort sikerült legitimálnia, és nem kapni érte semmit. Sőt, ahogy várható volt, a nagy tárgyaló zseni ad majd a semmiért engedményeket, miközben szóvá sem teszi, hogy a világ legembertelenebb rendszere van Észak-Koreában, ahol milliók sínylődnek, ahol ártatlan amerikaiakat kínoztak halálra. Erről egy szó sem esett, viszont Kim Dzsongun kapott egy real estate ajánlatot a tengerpartra. A modell bejáratott, ezzel van tele Florida: az orosz bűnözők finanszírozták, Trump építette...

EGY FRANCIA VIDEÓ ARRÓL, MI MA AZ EGYIK LEGNAGYOBB VESZÉLY EURÓPÁBAN

MÉRCE
Szerző: DOBSI VIKTÓRIA
2018.06.13.


Alig két nap alatt 3 millióan látták egy toulouse-i kórház CGT szakszervezetének videóját, amely OrelSan Basique, azaz Alap című klipjének mintájára mondja el a döntéshozóknak, mi is a gond a francia egészségügyben.

A videó főszereplője egyébként nem a kórházban dolgozik, hanem szabadúszó ápoló, és nem is tagja a CGT-nek. Ottani ismerősei kezdték el írni a szöveget, és őt azért kérték fel, mert amatőr zenész.

A nagyon ütősre sikerült alkotásban az a legérdekesebb, hogy a megszorítások ellen jó ideje mozgósító francia egészségügyi dolgozók kritikái nagyon is hasonlítanak más európaiak, így a magyarok, a spanyolok vagy épp a britek gondjaira. Persze a magyar rendszer sokkal lepusztultabb állapotban van, mint a többi említett példa, de az elmúlt évtizedek neoliberális reformjai és a válság nyomán kikényszerített megszorítások legfőbb európai áldozatai között találjuk az egészségügyet, annak használóit és az ott dolgozókat..
.

...Oké, jól szeretném ellátni a pácienseimet, de előbb beszélnem kell a vezetőséggel.

Csinálok egy egyszerű klipet, ahol egyszerű dolgokat fogok elmondani.

Mert túlságosan hülyék vagytok. Egyszerű. Alap.

Ápolónak lenni elhivatottság kérdése, de ez nem jelenti azt, hogy nem veszítjük el a türelmünket. Alap.

Ha négy ember munkáját kettőnek kell elvégezni, nem változol Shívává, még akkor sem, ha transzba kerülsz. Egyszerű.

Senki nem akar választani egy fenék, egy zuhany és egy kötözés között. Alap.

Senki nem akar meghalni a kurva pénzügyi okokból. Egyszerű.

Ha épp a te anyádat látnám el, nem hiszem, hogy takarékoskodni akarnál. Egyszerű. Alap...


ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

LENDÜLETBŐL KÉSZÜLT A 2019-ES KÖLTSÉGVETÉS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Népszava
2018.06.13.


Lóg a levegőben a 2019-es büdzsé terve, mert az azt megalapozó számok ismerete nélkül készült. Az Országgyűlés kormánytöbbségét ez nem zavarja, július 20-án elfogadják azt.

A kormány által benyújtott 2019. évi költségvetés meglepetése, hogy nincs benne meglepetés. Így kommentálta lapunk kérésére a jövő évi büdzsé tegnap megismert fő számait Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzőjének véleménye szerint Varga Mihály pénzügyminiszter egy olyan törvényjavaslatot adott át szerdán Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, amelynek fő jellegzetessége, hogy nem kíván kedvezni a gazdaság egyetlen szereplőjének sem. A gazdaságösztönzéssel, a növekedés stimulálásával kivárnak 2020-2021-ig, amikor már elapadnak a jelenlegi uniós gazdasági ciklus során nyújtott brüsszeli támogatások. A kormány, korábbról már ismert jövő évi céljait ezért csak általánosságokban fogalmazta meg Varga Mihály: Magyarország biztonságának megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása és a teljes foglalkoztatás elérése.

Ami a lakosságot leginkább érinti az az, hogy 2019-ben is egykulcsos és 15 százalékos marad a személyi jövedelemadó, vagyis nem szándékoznak semekkora lépést sem tenni, a kormány által már többször beharangozott egy számjegyű - feltehetően 9 százalékos - adókulcs felé. A családi adókedvezmény jövőre tovább emelkedik, és a kétgyermekesek esetében 40 ezer forint lesz. Nem okozott az sem meglepetést, hogy a szociális hozzájárulási adó, amit a munkáltatók fizetnek, 19,5 százalékról 17,5 százalékra mérséklődik. Az a megtakarítás, amelyet így a foglalkoztatók elérnek több 100 milliárd forintot tesz ki, és ha kedvük tartja fordíthatják béremelésre, új munkavállalók alkalmazására, de akár zsebre is rakhatják.

Lapunk arról érdeklődött a minisztertől, hogy a 2019. december 31-én lejáró lakásáfa kedvezmény - jelenleg az általános 27 százalékos áfakulcs helyett az 5 százalékosat alkalmazzák - fennmarad-e, vagy 2020-tól visszaemelik 27 százalékra? Varga Mihály válaszából kitűnt, hogy az építési vállalkozókat és a jövendő ingatlantulajdonosokat egyaránt izgató kérdésre még nincs válasz. Megígérte, hogy mielőtt megszületik a döntés alaposan tanulmányozzák az építőipar helyzetét éppúgy, mint a lakástámogatási rendszer hatását. Mivel nyomatékosan hangsúlyozta, hogy jelenleg is kapacitáshiány jellemzi a piacot, ebből arra lehet következtetni, hogy a kedvezményes lakásáfa másfél esztendő múlva megszűnhet. A 2019 vége utáni helyzet bizonytalanságának az a következménye, hogy az építőipari vállalkozások kénytelenek kivárni azzal, hogy újabb lakásberuházásokba belevágjanak-e vagy sem, hiszen egy ilyen projektnek csak az előkészítése elérheti a két esztendőt is. Egyébként Varga Mihály bejelentette, hogy az otthonteremtés támogatására a jövő évi költségvetésben az ideinél több, 242 milliárd forintot különítettek el...

A HAJLÉKTALANSÁG CSÖKKENTÉSÉHEZ KŐMŰVESEKRE VAN SZÜKSÉG, NEM RENDŐRÖKRE

MÉRCE
Szerző: MISETICS BÁLINT
2018.06.13.



Ismét a közterületi hajléktalanság hatósági üldözésével kampányol a Fidesz, amint azt Bajkai István sajtótájékoztatója mutatja. Bajkai bejelentette: „arra kéri a kormányt”, hogy az Alaptörvény módosításával „teremtse meg annak a jogi lehetőségét, hogy a közterületi tartózkodás […] ne legyen a jelenlegi formában megengedett”.

Rejtély, hogy Bajkai – pontosabban azok, akik ezt a feladatot kiadták neki – mit szeretnének még, hiszen miután az Alkotmánybíróság 2012 novemberében jogsértőnek találta és megsemmisítette a közterületi hajléktalanság hatósági üldözéséről szóló jogszabályokat, a Fidesz csak azért is beleírta az Alaptörvénybe (már 2013 márciusában), hogy a hajléktalanság bizony büntethető, a szabálysértési törvény és számos önkormányzat helyi rendelete pedig ki is jelölte azokat a területeket, amelyeken a hatóságok intézkedhetnek a fedél nélkül élő emberekkel szemben.

Az mindenesetre önmagában is szomorú, hogy az immáron közel egy évtizede kormányon lévő Fidesznek lényegében nincsen más gondolata vagy üzenete az egyik legsúlyosabb szociális válsághelyzettel, az évről évre ezrek életét megnyomorító közterületi hajléktalansággal kapcsolatban, mint az, hogy az ilyesmi zavarja a többi városlakót, úgyhogy jobb volna hatósági úton fellépni ellene.

Sokak számára „megterhelő” a közterületi hajléktalanság, mondta Bajkai – de itt persze nem azokra az emberekre gondolt, akik fedél nélkül élnek és ebben tönkremennek, esetleg bele is halnak, hanem kizárólag azokra a lakókra, akiknek mások nyomora kellemetlenségeket okoz. A képviselő szerint a hajléktalanság „közbiztonsági”, „közegészségügyi” és a város élhetőségével kapcsolatos probléma is – az fel sem merült, hogy mindemellett esetleg szociális vagy lakáspolitikai probléma is volna.

Ráadásul Bajkai István, az új parlament egyik leggazdagabb – és alapvetően közpénzből meggazdagodott – képviselője, aki még hivatalos vagyonnyilatkozata szerint is havi 6 millió forintból él, azt gondolja, hogy a havi 54 ezer forintos közfoglalkoztatási minimálbérből valaki „rendezni tudja az életét”...

NAGYOT BUKTAK A SZÉP-KÁRTYÁSOK - NÉHÁNY MUNKÁLTATÓ A KILÉPŐKTŐL BEVONJA A PLASZTIKOT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.06.13.


Az előző évinél 60 százalékkal többet buktak el pénzükből a SZÉP-kártyások – gyűjtötte össze az Azénpénzem.hu. A bankok összesen mintegy 2,1 milliárd forintot utalnak vissza a hó végéig a munkáltatóknak a tavalyi 1,3 milliárddal szemben. Volt, aki több mint 600 ezer forintot vesztett így el.

Egyre több pénz vész el a SZÉP-kártyákról – állapítottuk meg tavaly. A plasztikot kibocsátható három bank 2017-ben több mint 1,3 milliárd forintot utalt vissza a munkáltatóknak, ami a 2015-ös mélypontot mintegy 45 százalékkal, a 2016-os értéket pedig majdnem 26 százalékkal haladta meg. Az idén viszont– derül ki az Azénpénzem.hu által összegyűjtött adatokból – a kihasználatlanul maradt pénz több mint 60 százalékkal múlja felül a tavalyit. Még szerencse, hogy ilyesmi utoljára fordul elő, megváltoztatták ugyanis a pihenőkártyára vonatkozó szabályokat...

A HATÁRÁTKELŐ TÁRSA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.06.13.


A külföldi munka nem csak azt állítja komoly kihívás elé, aki nagy levegőt véve belevág, hanem a partnerét is, függetlenül attól, hogy vele tart, vagy éppen Magyarországon marad. Ők a határátkelés sokszor meg nem énekelt hősei.

Talán elsőre furcsán hangzik, de ha jobban belegondol az ember, nem olyan könnyű eldönteni, melyik a nehezebb: maradni a megszokott környezetben a külföldön dolgozó társ nélkül, vagy vele lenni, de nem találni a helyed. (Mindezt külön nehezíti, ha már van/nak gyerek/ek is.)

Mindkettőre láttam magam is nem egy példát, és őszintén szólva egyik esetben sem irigylésre méltó a helyzet. Az egyszerűbb változat az, amikor mindez nem csak szavakban, de a valóságban is csak egy átmeneti helyzet (rengeteg család van, aki beleragadt az „apa/anya külföldön dolgozik, kéthetente hazajár” szituációba, amiből az idő múlásával egyre nehezebb kikecmeregni), de ezzel együtt sem egyszerű megélni a „másikként” mindezt.

Az otthon maradottak

Első pillantásra a két alaphelyzet közül azoké nehezebb, akik otthon maradtak, hiszen nekik a társuk nélkül kell megküzdeni a mindennapokkal, a kihívásokkal, míg ha egy pár együtt megy külföldre, akkor legalább ott vannak egymásnak.

Csakhogy a helyzet ennél bonyolultabb. Aki ugyanis otthon marad, az a megszokott környezetében él, van körülötte valamilyen szociális háló, család, barátok. Tudja, mit hogyan lehet elintézni, hova, kihez kell és lehet fordulni, ha baj van, stb. Mindezt a párja nélkül, de mégis ismerős terepen.

Ugyanakkor magam is ismerek nem egy olyan családot, ahol hosszabb-rövidebb ideig ez volt a felállás, és mint minden nehéz helyzetet, ezt is előbb-utóbb megszokja az ember.

Meg lehet szokni, hogy a párod csak kéthetente (vagy még ritkábban) jár haza, és ez egy rendkívül veszélyes alaphelyzet. Kialakul ugyanis egy nélküle zajló párhuzamos élet, és egyszer csak azon veszi észre magát az otthon maradt társ, hogy már az a furcsa, amikor a külföldön dolgozó partner otthon van. Sok kapcsolat, házasság ment tönkre így…

PEREK TUCATJAIT INDÍTOTTÁK LEJÁRATOTT ELLENZÉKI PÁRTVEZETŐK A FIDESZES PROPAGANDAGÉPEZET SAJTÓTERMÉKEI ELLEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2018.06.12.


Három politikus, (volt) pártelnökök, akikben szinte semmi közös nincsen. Különböző világokat képviselnek, eltérő eszközökkel, más-más stílusban. Abban mégis hasonlítanak, hogy messziről és szabad szemmel is ellenzékinek látszottak. Le is csapott rájuk a kormányzati álhíripar, full-kontaktban, övön alul ütötte őket, főleg a kampányidőszakban. Juhász Péter, Hadházy Ákos és Vona Gábor most sorra nyerik a pereket – ezeket elemezzük cikkünkben. Csakhogy történetük a közpénzen működtetett hazugsággyárak hatékonyságát is példázza: hiába a törvényszéken kis részletekben visszanyert tisztesség, mára mindhárman eltűntek a politika élvonalából.

Ha blogján Bayer Zsolt gecinek és szarnak nevez valakit, az alighanem inkább jellemzi a szerzőt, mint az érintettet. Nem dől össze a világ. Ettől még a közlésért indított per nyerhető, bár Bayer harmadfokon a Kúrián próbálkozik. Ha azonban egy ellenzéki pártvezérről azt állítja a kormánybarát sajtó, hogy az illető hírhedt iszlámista terrorszervezet tagja, az már komoly károkat okozhat a politikus megítélésében. Különösen, ha az állítást elsőként közlő újságból átveszi több média is. Ahogy ez történt Vona Gáborral 2016-2018-ban.

Vona Gábor perei – a Szürke Farkasok-sejtés

Vonának ez az esete kiválóan modellezi a propagandagépezet működését: az egy központból, adott esetben egy teljesen komolytalan bulvárlapból – máskor pedig alig olvasott, impresszum nélküli blogról – pár órán belül, de legföljebb másnapra vírusként szóródó tartalmakat. A másodjára/sokadjára közlők saját „értesülést” csak elvétve fűznek a szemlézett hírhez, legtöbbször az átfogalmazással sem bíbelődnek, sokszor pedig még a cím is ugyanaz marad több tucat sajtótermékben.

A 2018-as országgyűlési kampány során egyetlen közös kútfőből, tudatos menetrend szerint, időzítve terjedtek a kormányérdekű fakenews-ok. Pár nap alatt bevonva a kormányközeli trash-médiától (Lokál, Ripost) a valaha jobb napokat látott sajtón át (Origo, esetenként Mandiner) a hagyományos (Magyar Idők, Pesti Srácok) és a trendi-altright (888) kormánybarát médiát, sőt adott esetben a kereskedelmi bulvártévét (TV2) is, összesen akár 1-1,5 milliós olvasótábort is elérve...

ÉN AZ IRGALOM NÉLKÜLISÉGET TILTANÁM BE!

VÁROSI KURÍR
Szerző: KACZVINSZKY BARBARA
2018.06.13.


A segítők kriminalizálása megbukott, ezért a FIDESZ mindenhonnan a hajléktalanok kitiltását tervezi. De nézzük sorjában, miért kerül utcára sok ember! Hagyjuk fel az ostoba sztereotípiákkal, hogy minden hajléktalan alkoholista, vagy dologtalan!

Akikkel találkoztam az elmúlt sok-sok évben,

azok többsége nem szenvedélybetegség miatt, vagy jószántából került az utcára. Volt és van köztük ilyen is, de mára már nem ez a jellemző. Rengetegen vannak volt állami gondozottak, családi és más tragédiák áldozatai, sérültek, fogyatékkal élők, eladósodottak, kilakoltatottak, és nem sorolom.

Én az irgalom nélküliséget tiltanám be! A gonoszságot, amikor pökhendien kijelenthetik, boldoguljanak 40-50 ezer forintból emberek.
- Hány bérlakás épúlt az elmúlt évtizedekben?
- Hányan hagyták el kétségbeesetten hazánkat a hajléktalanság és az ellehetetlenedés miatt?
- Mennyire hatékony a szociális háló?
- Beszélhetünk-e erről még egyáltalán?
- Mi a helyzet azokkal a vidéki településekkel, ahol nincs munkahely, és közmunkához jutni, kb.annyi, mint nyerni a lottón?

A lakhatáshoz vagy a munkához való jog biztosítása nem egyfajta kegy gyakorlása a mindenkori kormányok részéről egy demokráciában. Irgalom, könyörület és szolidaritás nélkül nincs élhető ország...

ORBÁN MEGÁLLÍTOTTA BRÜSSZELT

CIVILHETES BLOG
Szerző: LŐRINCZ CSABA
2018.06.12.


Fizethetünk, mint a katonatiszt

Úgy tűnik, meghozza keserédes gyümölcsét az éveken át tartó Európai Unió – és vele önmagunk ellen is – folytatott uszítás. Brüsszel meghátrált, pont úgy, ahogy Orbán ígérte. Győzelmet arattunk, pont olyan árral, amiről Orbán megfeledkezett beszélni.

E győzelem nem jelent mást, mint azt, hogy a továbbiakban 7,6 milliárd eurótól, mintegy 2400 milliárd forinttól eshet el Magyarország. Ennyivel kevesebbet kaphat az Európai Unió közös költségvetéséből 2021 és 2027 között. Ez kellett nekünk, egy szavunk se lehet. A magyarok döntöttek. Pontosan úgy, mint amikor kétharmados bizalmat szavaztak egy ámokfutónak.

És ha ez még nem volna elég, megtudhattuk azt is, hogy

3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra eshet - derül ki a 2018-as árakon végzett átfogó számításainkból. Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4%-ponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni. /Portfolio/

Röviden összefoglalva, nehezebb lesz uniós pénzhez jutni, mint eddig, de még nehezebb lesz azt is beadni népnek, hogy miért nem lát egy megveszekedett vasat sem...

IRÁNYVÁLTÁS

FARKASVONÍTÁS BLOG
Szerző: Tarski
2018.06.13.


Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában elejtett egy olyan mondatot, amire talán kevesen kapták fel a fejüket. Eszerint egyes közgazdászok azt jósolják, hogy gazdasági válság következik be, de mi magyarok aztán ne féljünk, mert nem lesznek megszorítások. Bezzeg, gondolhatja az egyszerű honpolgár, Gyurcsány Ferenc idejében komoly megszorítások voltak és sokan mentek tönkre, árverezték el a lakását és kerültek az utcára. De szerencsére nekünk magyaroknak van ám egy kiváló miniszterelnökünk, és ahogyan Gyurcsány Ferenc állította, a gazdasági válság nem fog hazánkba érkezni, de az utóbbival ellentétben mi a kormány aztán megvédjük a honfitársainkat.

Mondom, sokan nem láttak ebben semmi különöset, de jómagam azon a véleményen vagyok, hogy itt most egy médiakampány irányváltásának a kezdetén vagyunk, lehetünk, amikor is exponálják az alapvető problémát. Eddig, ugye, a migránsválság volt terítéken, aminek a Fidesz számára megvolt a nagyon jó politikai haszna, mert most áprilisban sikerült ismét nyerniük. Most, úgy tűnik, ezt egy másik médiakampánnyal kell felváltani, nehogy túlságosan megunják az eddigieket a választók. Így gondolhattak arra, hogy majd a gazdasági világválság rémével ijesztgetik az embereket. Meg kell mondanom azt, hogy ez a téma is nagyon jó választásnak tűnhet, hiszen jellegét tekintve minden fontosabb sajátosságában megegyezik a migránsválság által felvázoltakkal. Először létezik egy reális állapot, a migránsválság, illetve a gazdasági világválság, amivel szemben az átlag honpolgár védtelen. S itt most ez utóbbi a fontos, tehát az, hogy védtelenek vagyunk velük szemben, mert ezzel a feladattal csak a hatalom képes úgy-ahogy megbirkózni. Ez a védtelenség, ez a kiszolgáltatott állapot pedig egy félelmet gerjeszt majd az emberekben, hiszen visszaemlékezhetünk a 2008 és 2013 között tomboló gazdasági világválságra, és láthatjuk lelki szemeink előtt az, hogy miként mentek tönkre sokan, közöttük talán mi is. Ebben a félelmi állapotban pedig minden józanul gondolkodó ember csak a politikai vezetői felé iramodhat segítségért, és kéri, nem könyörög neki, hogy védje meg a reája leselkedő veszélyektől.

Nem kell sokat gondolkodnunk azon, hogy ne vennénk észre azt a hűbéri társadalomra jellemző állapotot, amikor egy szegény nincstelen ember a kóbor útonállóktól, rablóktól félve a legközelebbi földesurához rohan és tőle kér védelmet. Ez utóbbi pedig a nagy emberségétől vezetve alkut ajánl számára: én megvédelek az útonállóktól, a rablóktól, te pedig szolgálni fogsz nekem. S ez így fog történni, de a szépséghibája egyebek mellett ennek az volt, hogy az útonállók, a rablók, a külföldi betolakodók ellen a földesúr éppen a szegény nincsteleneket használta fel, és küldte ellenük. Nos, ilyen helyzet lehet nálunk is, annyi különbséggel, hogy ezt a sajátos senior - vasallusi viszonyt egy liberális demokrácia modellben alkalmazzák. A legfőbb földesúr maga Orbán Viktor, aki egy olyan ajánlatot tett éppen most, hogy én megvédelek benneteket a gazdasági világválságtól, nem lesznek megszorítások, ti pedig 2022-ben újraválasztatok. Lehetne ezt egy sajátos társadalmi szerződésnek is tekinteni, de ez nem lenne azonos a Rousseau által kívántakkal...

BÉRLAKÁSOK - GÚZSBA KÖTVE TÁNCOLNAK

NÉPSZAVA ONLINE / REFLEKTOR
Szerző: DOROS JUDIT, UNGÁR TAMÁS, VAS ANDRÁS
2018.06.13.


Elköltöznek a fiatalok, a legtöbb önkormányzatnak nincs pénze arra, hogy saját erőből építsen lakóházakat, a szociális bérlakásra várók listája pedig egyre hosszabb.

Óriási hibának tartják az önkormányzatok a rendszerváltás utáni első kormány által hozott 1993. évi lakástörvényt, amelynek értelmében meg kellett szabadulniuk bérlakásaiktól. A vételi ár a forgalmi érték harminc százaléka volt, de még ezt is 40 kedvezmény könnyítette, ha a vevő egy összegben fizetett. Egy-egy településen fiatalok százainak jelenthetne helyben maradási esélyt az önkormányzati bérlakás, ehelyett inkább külföldre mennek, mert önállóan képtelenek megteremteni az első otthonukat. Nemcsak a piaci alapon működő, de a szociális bérlakások terén is sanyarú a helyzet, a temérdek rászoruló közül egy-két családnak tudnak évente valamelyest segíteni – derült ki országos körképünkből.

Néhány önkormányzat önerőből próbál úgynevezett „Otthon-házakat” felhúzni, de ez ott perspektíva, ahol az iparűzési adóbevételekből sikerül erre pénzt félretenni. Gyöngyösön is nagy ugrást jelentett, amikor 2001-ben elkészült az Otthonház első szakasza, 71 lakással, majd 2006-ban a második szakasz 54 lakással. Itt a rendszerváltás előtt még 3700 bérlakás volt, a 93-as törvény után ez a szám leapadt 520-ra. A város baloldali polgármestere, Hiesz György szerint az alacsony jövedelmű fiataloknak családi háttér nélkül lehetetlen a lakásvásárlás, s a nagyszámú kivándorlásnak is oka ez a fajta reménytelenség. Hozzátette: törvényi módosítással a vállalkozói szférát is ösztönözni kellene a bérlakásépítésre, az önkormányzatoknak pedig arra kéne lehetőséget és pénzt adni, hogy üres állami ingatlanok, volt iskolákat, üresen álló kórház épületeket alakítsanak bérlakássá...

MEGMONDÓK FÉLIGAZSÁG-PARÁDÉJA

GONDOLATVILÁGBAN BLOG
Szerző: Andrew_s
2018.06.11.


...azért azt Orbán is tudja: a diktátorok pénzügyei előbb utóbb kiterítésre kerülnek. A történelem tanúsága szerint, néha, néhanap, a diktátorral együtt. Ennek lehetőség szerinti elkerülése sokkal inkább motiválhat alaptörvény-változást, bírósági befolyásolást, kommunikációs ellenségkeresést, mint egy jelenleg inkább homályba vesző uniós ügyészség. Ugyanakkor, amikor majd az orbáni kommunikáció azt fogja harsogni, hogy egyre több követője van Orbánnak az unióban, akkor egy másik szempontot is érdemes lesz hozzávenni. Azt, hogy a nemzeti bezárkózás éppen a közös pénzalapokon fog leginkább meglátszani. Lehet tehát, hogy minél büszkébben fogják állítani a sok követőt, annál kevesebb pénz jut az országnak. Mármint akkor, ha tényleg terjed majd a nemzeti önzés politikája. Mert az uniós polgárnak azért bőven elege lehet abból is, hogy ő pénzel egy országosnak hazudott családi vállalkozást.

A HÉTEM MÉSZÁROS LŐRINC SZÉPEN BEVÁSÁROLT. MEGINT

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.06.12.


...A magyar ügyészség pont annyira szilárd, mint amennyire a gránitszilárdságú alkotmányunk. Vagyis semennyire. A Fidesz által futtatott politikai bűnözők a mai napig nem kerülnek bíróság elé, ami a legszembetűnőbb bizonyítéka annak, hogy a hazai igazságszolgáltatás a végnapjait éli. Annak, hogy a Fidesz napról napra megteheti azt, amit, Polt Péter az egyik, de inkább a legfontosabb oka. Azzal, hogy asszisztál a kormány korrupciójához, semmivel sem válik különbbé, mint egykori párttársai.

Ha már korrupcióról van szó, a CÖF a tavalyi évben nem kevesebb, mint 800 millió forintot költött el arra, hogy hont védjen. Pontosabban szellemi honvédelemre, illetve innovatív ételkreációk, komplettált élelmiszerek kifejlesztésére szólták a pénzt. Hogy ezek mégis mi a jó istent jelentenek, azt én magam sem tudom, talán Csizmadia László, a Szellemi Honvédelem mozgalom megalapítója erről bővebben is tudna mesélni. De ha erre meg is kapjuk a választ, az még mindig megválaszolatlan kérdés marad, hogy egy civil mozgalom mégis milyen innovatív ételkreációkat alkotott? De leginkább miért is tette azt? Mindenestre mi kíváncsiak lennénk ezekre az ételkreációkra.

Ha már szellemi honvédelemről volt szó, a mai napon Bayer Zsolt megírta nyílt levelét Németország budapesti nagykövetének. Ebben a bizonyos levélben konkrétan kiosztotta a német népet amiért úgy érzik, hogy a holokauszt elkövetése miatt kötelességük befogadni több millió menekültet. Aztán persze kitér arra is, hogy a menekültek 90%-a terrorista, tömeggyilkos, mocskos, nőket erőszakoló, dolgozni soha nem akaró migráns, aki tönkre fogja tenni Németországot. Bejegyzése végén természetesen felér az eszmei csúcsra: a menekültek befogadását nagyobb bűnnek tartja, mint a holokauszt elkövetését. Nemzetünk aranytollú irodalmára ismét bebizonyította, nem hiába kapta azt a lovagkeresztet...

A CONTE-KORMÁNY KÉRDŐJELEI

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAGYAR PÉTER
2018.06.08.


A három hete még tökéletesen ismeretlen Giuseppe Conte kétnapi habozás után kormányalakítási megbízást kap az államfőtől, de három nap után vissza is adja. Újabb négy nap, és újra megbízzák, s másnap leteheti az esküt kormánya, de nem ugyanaz, mint az első próbálkozásra. Eltelt egy drámai hét, amelyben szinte óráról órára változott a helyzet, taktikázások, egymásnak feszülő indulatok, fenyegetőzések az államfő címére – és amely hét alatt az olasz adófizetők elveszítettek 144 millió eurót. Évente. Ennyivel kerültek ugyanis többe az azon a héten kibocsátott rövid és hosszú (tízéves) lejáratú államkötvények, amelyekkel az olasz államkincstár folyamatosan görgeti maga előtt a 2300 milliárdra rúgó kolosszális államadósságot, ennyivel többet kell tehát beszedni adókból az adósságszolgálathoz lejáratukig. A lejáró kötvényeket meg kell újítani. S az újak ára rögtön magasabbra kúszott a korábbi árszintnél, mert a piacokat óvatosságra késztette, hogy a hivatalba lépni készülő populista kormány pénzügyminisztere egy közismerten euróellenes közgazdász lehet.

A 82 éves Paolo Savona az olasz jegybankban kezdte pénzügyes pályafutását. Volt már miniszter (1993-ban), majd vezető kormánytisztviselő Berlusconi egyik kormányában, az utóbbi években egyetemeken oktat. A pénzpiacok nem véletlenül tartottak tőle. 2015-ben publikált egy interneten ma is fellelhető tanulmányt, amelyben felvázol egy „B-tervet” Olaszország kiléptetésére az euróövezetből, ha a helyzet nehezen tarthatóvá válna. Savona nézete szerint az euró túl magasra értékelt, a németekre szabták, fokozza a gyengébben teljesítő gazdaságok versenyképtelenségét, mintegy „ketrecbe” zárja azokat. Az államadósság kezelése és a pénzpolitika szabadabb kezet kaphatna az „új líra” bevezetésével, a leértékelések lehetőségével és az infláció révén – állította. Ez volt amúgy az olasz „pénzügyi recept” az euró előtti időkben is. Ám Olaszország hitelezőit, akik 30 százalékban külföldi befektetők, valószínűleg nem nyugtatta meg túlságosan, hogy az euróban kölcsönzött pénzüket leértékelt és elinflált „új lírában” kaphatnák vissza...

4+2 ÜGY, AMIBŐL KIDERÜL, MENNYIRE "SZILÁRD BÁZISA" AZ ÜGYÉSZSÉG A JOGÁLLAMNAK

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2018.06.12.


"A magyar ügyészség a jogállam szilárd bázisa és az is marad" – hangoztatta Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség napja alkalmából tartott ünnepségen, Budapesten kedden.

A legfőbb ügyész szavai akár örömmel és bizakodással is eltölthetnék a szívünket. Csak hát az a helyzet, hogy van itt néhány ügy, amiről érdemes megemlékezni, még mielőtt a jogállam szilárd bázisát ünnepelni kezdjük.

1. Azeri mutyi: a brutális baltás gyilkost, Ramil Safarovot Orbán Viktor döntése alapján adták ki Azerbajdzsánnak, bár idehaza hosszú börtönbüntetést kellett volna leülnie. Hazatérve nem csak hősként ünnepelték a hadnagyot, de egyből őrnaggyá is előléptették. És láss csodát: valahogy pont abban az időszakban, amikor Safarovot visszaküldtük az azerieknek, egy meglehetősen gyanús, az azeri miniszterelnök-helyettes fiához köthető bankszámláról bődületes pénzek érkeztek egy szoros bakui kormánykapcsolatokkal rendelkező offshore cégnek a magyar MKB bankban vezetett bankszámlájára. Az ügyben a Jobbik és az esetet feltáró Átlátszó.hu is tett feljelentést – méghozzá hivatali vesztegetés, pénzmosás és pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának gyanújával –, mégsem történt semmi. A vicc az egészben az (már ha valakinek van kedve nevetni), hogy a Jobbik feljelentését azzal dobták vissza Polték, hogy sajtóértesülésekre támaszkodva nem indítanak vizsgálatot, az Átlátszó feljelentését meg azzal utasították el, hogy korábban sem nyomoztak, most sem fognak. Azóta sincs fogalmunk se, miért adtuk ki a baltás gyilkost, és mi lett a dollármilliárdok sorsa.

2. Rogánék gigabiznisze: a letelepedési kötvénynek többen és többször is nekifutottak, Rogán Antal nagy találmánya ugyanis bár biztos rémesen sok pénzt hozott az offshore cégeknek, viszont megannyi nemzetbiztonsági kockázatot is hordozott magában. Már önmagában a közvetítőcégek engedélyeztetési eljárása sem állta volna ki egy esetleges hatósági ellenőrzés próbáját, az pedig, hogy az elmúlt években több olyan személy is vásárolt magyar letelepedési kötvényt, akik Magyarország és az EU számára is komoly biztonsági kockázatot jelentenek, minimum egy alapos vizsgálatot megért volna. És akkor arról még nem is beszéltünk, hány milliárd forintot (20-at) bukott a magyar állam ezen a kis bizniszen, miközben a Fidesz-közeli offshore cégek taroltak… De – talán mondanunk sem kell – az ügyészség semmi kivetnivalót nem talált a dologban, vizsgálat nem indult. Ja, és a legújabb hírek szerint az egy időre felfüggesztett letelepedési kötvénybiznisz kicsit más formában újraindult. Miért is ne?

3. Kósa Lajos mesés megtévesztése: történt egyszer, hogy egy csengeri asszony felbukkant a semmiből, és úgy döntött, hogy Kósa Lajos debreceni polgármesterre bízza 1300 milliárd forintos örökségét, hogy abból a jó polgármester államkötvényeket (mi mást?) vegyen, ezzel párhuzamosan pedig ajándékozott volna 800 millió forintot Kósa anyukájának is. Minderről közjegyzői okirat is készült. Elég hihetetlen történet, ugye? Nos, az ügyészség szerint nem, sőt, hiába ismerte el félig-meddig még Kósa Lajos is, hogy az okiratban foglaltak igazak, Polték nem voltak hajlandóak vizsgálatot indítani az ügyben. Azóta szerencsére Kósa is megtalálta a bűnbakot a történetben: most éppen az ellenzék nyakába akarja varrni a sztorit.

4: Tállai „benzinárcsökkentő” András esete: személyes kedvencem a NAV-elnök közbenjárása benzinügyben, aki észlelve, hogy Mezőkövesden és térségében drága az üzemanyag, leszólt a MOL-nak, akik rögvest csökkentették is a fránya árakat. Szél Bernadett hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt tett feljelentést. Az ügyészség elutasította (meglepő, mi?), mondván, Tállai országgyűlési képviselőként „a köz érdekében járt el.

Mondjuk mi mást is várhattunk volna, miután maga Orbán Viktor is gratulált Tállainak a közbenjárásért?
...

EGYETLEN HÁLAPÉNZES ESET SEM JÁRT A BUDAPESTI ORVOSI KAMARA ELŐTT 2016-BAN

444
Szerző: HORVÁTH BENCE
2018.06.13.


Jogerős ítélet után kellett elárulnia a Magyar Orvosi Kamara budapesti szervezetének, hogy az etikai bizottságaik hány alkalommal foglalkoztak hálapénzes ügyekkel 2016-ban. 

A pert a Transparency International indította 2017 májusában, miután még márciusban megírtuk, hogy a SOTE II. klinikájának egyik főorvosa ellen etikai vizsgálat indult, mert pénzt kérhetett egy szülés levezetéséért. A TI arra volt kíváncsi, hogy hány hasonló eljárás fordult elő, ezért közérdekű adatigényléssel fordultak a kamarához, de a MOK nem volt hajlandó kiadni azokat, ezután pereltek, a bíróság előtt a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda képviselte a civil szervezetet.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság novemberi, elsőfokú ítéletében arra jutott, hogy a Magyar Orvosi Kamara Budapesti Területi Szervezetének ki kell adnia a hálapénzes adatokat, a MOK azonban akkor fellebbezett. Másodfokon a Fővárosi Törvényszék idén tavasszal megerősítette az elsőfokú ítéletet, így végül a TI birtokába jutottak az adatok.

Eszerint 2016-ban a MOK Budapesti Területi Szervezetének etikai bizottságai nem hoztak olyan határozatot, amely a kamara etikai kódexének hálapénzre vonatkozó részével lett volna összefüggésben, és ugyanígy, olyan határozatot sem, amely a Munka Törvénykönyvének vonatkozó részének megszegéséről szóltak volna...

SEGÍTÜNK, DE SOSEM GYŐZHETÜNK - A GONDOZÓK HAVI 150 EZERÉRT TESZIK KI A LELKÜKET

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BUJÁK ATTILA
2018.06.13.


A fogyatékos emberrel élő családok történetének messzire nyúló, kettős árnyéka van. A gondozottak világa két néma belvilág. Az egyik a gondozotté, aki még „nem magányos”, de a biológia törvénye szerint előbb-utóbb az lesz. A másik a szülőé, aki azzal a tudattal cipeli a terhét, hogy sérült gyermekénél előbb fog kilépni a történetből. Ahogy telnek az évek, egyre gyakoribb a néma kérdés: mi lesz veled, ha anya már nem lesz? Itt kezdődik Déri Erzsébet és Juditka története is.

A T.-i otthon halljában, a porta mellett egyre nagyobb a péntek esti láz. A lakók a fotelsoron ülnek, és várnak. Információk köröznek. „Egy Suzuki jön. Ezek, Bélus, a te szüleid lesznek.” A sarokban felugrik egy meghatározhatatlan korú fiú. Az alaphír az, hogy „jönnek”. De nem Béluska szülei. Valaki közli, az ebédnél látta Zsuzsit, most is jól nézett ki. Béluska megmutatja a vécét, az ajtót is kitárja. Két lány az udvarig kísér. Ide ritkán és kevesen járnak. Egy látogató érkezése a külső világból gyorsan terjedő alapinformáció. A kisházban a frizsider előtt Lacika ül mackóban, mindig mosolyogva. Ha a gondozó letesz egy széket, békésen megül, onnan a lányok egy fél csokit sem vihetnek ki. Lacika hetven, érte már nem jár senki, és ez húsz éve így van. Lassan fájront, ürül a nagyterem, a parkolóból kitolat az utolsó autó.

Déri Erzsébet lassan géphez ül, hogy átpásztázza a netet, főleg a fogyatékosügyeket. Londonban élő nagyfia is küldözgeti a fontosabb linkeket. Erzsébet politikusokat, hivatalokat is ostromol. 1990-ben interjút készített Juhász Zsófia református lelkésszel, a Nők Lapja közölte. Juhász Zsófia nevét ma az egykor általa vezetett őrbottyáni szeretetotthon viseli. Szeretetházba kerülni régen stigma volt. Elhagyatottság, félelem, fölöslegességérzés. Juhász Zsófia már akkor másképp látta. „A közösség – mondta –, amely nem vállal felelősséget a fogyatékosokért, maga is fogyatékos” lesz. Ezt az idézetet Erzsébet megjegyezte. Ma is ez a vezérmondata.

Igaz, akkor már „érintett” volt...

PODCASTOT INDÍTOTT A A MAGYAR NEMZET VOLT FŐSZERKESZTŐ-HELYETTESE - AZ ELSŐ RÉSZBEN A MAGYAR HANG HETILAP INDULÁSÁRÓL VAN SZÓ

ÁTLÁTSZÓ / RÁDIÓ
Szerző: Átlátszó
2018.06.13.



Az élet, meg minden címmel indított közéleti podcastot Tóth Szabolcs Töhötöm, a Magyar Nemzet volt főszerkesztő-helyettese. A nemrégiben bezárt napilap egykori szerkesztője, aki tavaly decemberig elsősorban a Magyar Nemzet online kiadását és fejlesztését felügyelte, beharangozó írásában egyszemélyes vállalkozásként jellemzi az új internetes oldalt, amely mögött sem állami pénz, sem egyelőre magánbefektetők nincsenek.

Tóth mégis bízik a sikerben, mivel úgy véli, forradalmi változások zajlanak a podcastok világában. (A podcast gyakorlatilag bármikor meghallgatható internetes rádióműsort jelent, a technológiát a mobiltelefonok fejlődése tette az utóbbi években izgalmassá.) Mint cikkében megjegyzi, Nyugaton „a nagy hirdetésszervezők és a nagy hirdetők is úgymond rámozdultak erre a piacra, a méréseket szabványosítják, a folyamatot kiszolgáló technológiát rohamléptekben fejlesztik.”

A volt főszerkesztő-helyettes szerint ez a „podcastforradalom” várhatóan Magyarországra is hamarosan begyűrűzik, ahol ráadásul a közszolgálati média színvonalának mélyrepülése olyan piaci rést is teremtett, amelyet betölthet majd a rádiózásnak ez az új formája. Mindez pedig „lehetőség, hogy olyan új magyar sajtóuniverzum szülessen, ahol a kreativitásnak és eredetiségnek nem tud versenytársa lenni a központosító tohonyaság.”

Az élet, meg minden podcast első körben hosszabb interjúkat ígér, valamint a weboldalán olvasmányos „esszéket”, mert – mint ahogy az ott található leírás fogalmaz – „igyekszik hátrébb lépni a zajtól. Értelmezni, összefüggéseket keresni. Tágítani a látóhatárt.” A podcast első interjúja Lukács Csaba újságíróval, lapigazgatóval készült, aki a volt nemzetes újságírók egy másik új vállalkozásáról, a Magyar Hang hetilap indulásáról, a kísérlet filmbe illő fordulatairól is beszél:...

LÁGEREK NÉPE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.06.13.


Orbán Viktor Mihály nem szereti a szegényszagot. Ez valami gyerekkori trauma lehet nála, mint ahogyan a nőkhöz való ambivalens viszony, a futball-fétis, és más személyiségtorzulások is. Az ilyen ember nem való miniszterelnöknek, nekünk azonban ezt dobta a gép. Máshol, más korokban is uralkodtak antiszociális pszichopaták, azokat azonban elborzadva emlegeti a történelemoktatás, nálunk azonban ilyen nincsen. Hazafias nevelés van, és otthon is vagyunk.

Már az újabb összecsalt kétharmad után bejelentette ez a mi zsebcézárunk, hogy monyolni óhajt az alkotmánnyal megint, fabrikálni rajta, hogy a gusztusának jobban megfeleljen, és innen híják diktatúrának a történetet kendőzetlenül. Úgy jelentette be ezt, hogy megnézik, mi vált be a 2011-ben elfogadott alaptörvény rendelkezéseiből, és hol maradtak szabályozási rések. Innentől nyelni nem tud az ember, csupán köpni, mert kiviláglik, hogy a bajok alapvetőek és iszonyúak, főleg, ha nem fűlik az ember foga a delikát fasizmushoz.

Onnan is megközelíthetnénk, hogy az alkotmány az nem szabályozás. Az alkotmány szerződés a nép és az államhatalom között, és ebben a nép többnyire garanciákat kap a szabadságához az államhatalommal szemben. Ez biztosítja azt, hogy az államhatalom keze meg van kötve az emberek csicskáztatásában, és ezért van az is, hogy a sikeres alkotmányok hosszú időn keresztül nem változnak. Hivatalosabban alkotmány alatt a társadalom működésével kapcsolatos érdekek és célok, az állam belső szabályozására vonatkozó alapelvek összességét értjük.

Olyat általában és úri helyeken nem foglalnak bele, hogy lehet-e pisálni az utcán. Ilyen korlátokkal már például Füst Milán is tisztában volt, pedig csak az elmélkedéseit adta közre ekképp:

“…a gondolkodás szenvedélyes szükséglete némely embereknek. Ez pedig annyit jelent, hogy akkor is gondolkodnak, ha gondolataiknak semmi kézzelfogható eredménye nincs. És akkor is, ha gondolataik a végtelenbe vagy a semmibe vezetnek. Tehát praktikus hasznuk nagyon gyakran semmi. Az itt következő megállapítások nagy része is olyan, hogy nem derül ki belőlük például ilyesmi: hogy kell-e szalonnát enni délután, vagy hogy miképp kell köszönni egy miniszternek…”


TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ: AZ EU NE ÜSSE BELE AZ ORRÁT A BÍRÓSÁGI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSÁBA - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.06.13.


- Az ENSZ emberi jogi nagykövete szerint más államokat is megfertőzhet Európában, hogy a magyar és a lengyel kormány folyamatosan megnyirbálja a demokráciát

- Most ugyan megmenekült a Földközi-tengeren hányódó több mint 600 menekült, de ha egyes országok azt mondják, hogy a csónak megtelt és nincs egységes migránspolitika, abból még nagy gáz lehet

- Meghökkenést váltott ki Orbán Viktor újabb provokatív kijelentése, mármint Olaszország végre megmutatta, miként kell a nem kívánatos jövevényekkel (el)bánni, bár a példaadásban éppenséggel Magyarország is élen jár

New York Times

Az ENSZ emberi jogi nagykövete arra figyelmeztetett, hogy Magyarország és Lengyelország lecsap a sajtóra, az igazságszolgáltatásra és az emberi jogokra, ám ez veszélyes, mert a demokrácia és a jogállam korlátozása továbbterjedhet az egész földrészen. Birgit Van Hout, aki a kontinens helyzetéért felelős a világszervezetben, rámutatott, hogy máris hasonló folyamat játszódik le az osztrákoknál, olaszoknál, máltaiaknál, románoknál és szlovákoknál. Úgy értékelte, hogy a demokrácia lebomlása forog kockán és a dominóhatás megrendítheti az európai értékeket. Hozzátette, hogy az emberi jogok védelmezői egyre nagyobb nyomás alá kerülnek. Egyben üdvözölte, hogy az EU jogállami eljárást indított Lengyelország ellen és felszólította az üzleti világ képviselőit, hogy ők is hallassák hangjukat a jogsértések ügyében.

Bloomberg

A magyar szakminiszter szerint az EU-nak nem kellene elkapkodnia, amikor értékeli nálunk az igazságszolgáltatás reformját. Trócsányi László óvott attól, hogy Brüsszel túllépje a jogkörét, mert alapvetően olyan ügyről van szó, amely nemzeti hatáskörbe tartozik, azaz az unió nem szabhatja meg a változtatások kereteit. Azzal érvelt, hogy az alapfeltétel a bírák függetlensége, azt nem érheti semmiféle kihívás és nem is éri. Hozzátette, hogy a Bizottság túl messzire menne, ha az anyagi támogatásokat a jövőben a normák betartásától tenné függővé, mert az elfogadhatatlan, hogy a testület értékelje a jogállam helyzetét, annak ugyanis óhatatlanul politikai színezete lesz.

A miniszter arra is kitért, hogy az uniónak nem kellene beavatkoznia a Handó Tünde, illetve a bírói szervezet vezetői között zajló vitába a bírák kinevezése kapcsán, mert mint kifejtette, az megint csak az országra tartozik. Fleck Zoltán jogászprofesszor ugyanakkor úgy látja, hogy a közigazgatási bíróságok felállításával veszélybe kerül még az is, ami megmaradt az igazságszolgáltatás függetlenségéből. A kormány megmutatja, hogy nem tűr el semmiféle ellenkezést. Trócsányi ezzel szemben azt hangoztatta, hogy olyan, mintha egy kirakatpert látnánk, de a bírálat elsietett, mert még senki sem tudja, miként működnek majd az új bíróságok. Azon kívül szerinte méltatlan azt állítani, hogy az általa előterjesztett javaslat veszélyeztetné a jogállamot...