2018. június 15., péntek

MINDENRE ORBÁN A VÁLASZ - AKI KRITIZÁL, AZ ÁRULÓ A NER-BEN

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ MARIANN
2018.06.15.



Mi valóban a tábor részének tekintjük magunkat, ha úgy tetszik, fideszesnek, csak épp igyekszünk következetesek maradni korábbi önmagunkhoz” – vallja Borókai Gábor. A mégis kilátástalan helyzetbe került Heti Válasz főszerkesztője nem ezzel a kijelentésével lett olyannyira árulóvá, hogy miközben a múlt héten a nemzeti összetartozásról hallgattunk kormánypárti szónoklatokat, a Válasz vergődésében sokan lelték és lelik örömüket a jobboldalon. Hogyan válik nemzeten, vagyis NER-en kívülivé az, aki kritizál?

A szólás- és véleményszabadság, sőt lényegében a liberalizmus jelmondataként ismerjük: „Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de halálomig harcolni fogok azért, hogy mondhasd.” Persze a régi vágású kereszténydemokráciában nem éppen illő semmi, amit liberálisnak mondanak, ami valójában ma annyit tesz: legalábbis elfogadó vagy szolidáris másokkal. Ezért is eshetett úgy, hogy egyetlen nap alatt a liberális média jelző és az azzal járó valamennyi szitok és átok rám zuhant, pedig csupán arról érdeklődtem különböző gondolkodó – értsd: író-olvasó – jobboldali embereknél, hogy a polgári oldalnak vajon miért is csípte, csípi a szemét annyira a Heti Válasz. Hiszen a hivatalos közlés alapján a Válasz megszűnésével eltűnik a mérsékelt hangnem a konzervatív oldalon, az, amely még megengedett magának valamiféle kritikai hangot is. És az újságíró-társadalom egy része, így a 168 Óra szerkesztősége is szolidáris a kollégákkal, akiknek a csődeljárás három hónapja alatt kell elhelyezkedniük egy telített, szűkülő, szűkölködő, totálisan kiszolgáltatott, sőt megsavanyodott médiapiacon. Mások meg nem szolidárisak. Egyénnel, lappal, de főként szerkesztőséggel sem. Sőt a – magukra használják e kifejezést – kormánypárti sajtó „művelői” kifejezetten örülnek a fejleményeknek.

Az egy dolog, hogy amikor fullasztják a Klubrádiót, amikor kivonják az állami hirdetést a kritikus orgánumokból, amikor felszántják a hatalomveszélyes Origót, szétzúzzák a Népszabadságot, tehát a magukat függetlennek tartó és nevező lapok és szerkesztőségek elhallgattatásakor, sőt elhallgattatásán csámcsog mindenki, aki e műhelyek kihalásától több állami hirdetést, jobb pozíciót, netán munkahelyet, de leginkább csöndet és önigazolást remél. A Heti Válasz azonban aligha illik ide, sőt még az irányt váltott Magyar Nemzet vagy épp a Lánchíd Rádió sorába sem, ennek a hetilapnak a bűne kevéssé tűnt tartalminak, mintsem inkább önmagában annak: Simicska Lajos tulajdonában maradt.

Különbséget érez a kormányellenesnek mondott és az úgynevezett óvó vagy konstruktív kritikát megfogalmazó média kormányzati megítélésében Borókai Gábor is. A Heti Válasz főszerkesztője szerint a 168 Óra vagy más független médiumok a kormány felől nézve kevésbé látszanak veszélyesnek, mint a belső kritikusok...


NEKTEK TÉNYLEG A LEGPOCSÉKABB KOMMUNISTÁK JUTOTTAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- ORDÍTOK BLOG
Szerző: Swan Edgar
2018.06.15.



Példaképem az anyaságban megmondta a tutit. Nekünk kommunistából a legpocsékabb jutott. Ez Kövér László portás véleménye és kivételesen teljesen igazat adok neki. Nekik tényleg a legalja jutott. Olyan volt komcsik, akik simán szembeköpték korábbi önmagukat. Az előző rendszerben karriert és vagyont szerzett legalja, akik a rendszerváltás első percétől azzal foglalkoznak, hogy letagadják a múltjukat és az új rendszerben is megtalálják azt a segget, amiben eljutnak a meleg szarig. Akár a rendszerváltás után is többször elő tudták adni ezt a mutatványt gond nélkül, attól függően, éppen melyik pártba bemászva lophatnak felhőtlenebbül.

Nekik tényleg komcsikból is a legalja jutott. Olyan volt elvtársak, akik pont akkora hévvel és bugyogó gyűlölettel köpködik azokat, akik valamiben nem értenek egyet velük, amilyen buzgón köpködték a rendszerváltás előtt azokat, akik nem óhajtottak belépni az MSZMP-be. Akkor azokat gyűlölték, akik nem kommunisták, most meg azokat, akik szerintük kommunisták. Ugyanazzal a pofával.

Olyan legalja jutott nekik, amelyik a saját szüleit, nagyszüleit ócsárolja és mocskolja megállás nélkül, miközben saját maga kommunistából lett demokrata, demokratából jobboldali, jobboldaliból keresztény konzervatív, ráadásul egyik sem igaz, mert a legocsmányabb szélsőjobbos, de még az sem meggyőződésből, hanem érdekből...


TÖRTÉNELMÜNK VASÖKLE

1000 A MI HAZÁNK
Szerző: HaFr
2018.06.13.


Minden történeti tanulság dacára tartja magát a sajátos pozitív előítélet önmagunkkal szemben, miszerint képesek vagyunk többre, mint amit egy Horthy-, egy Kádár- vagy egy Orbán-rendszer (nem nagyon különböző) egyensúlyi pontjai jelentenek. A progresszívok és a nacionalisták között csak a rezsimek megítélésében és "az igazi énünk" természetében van különbség, nem a közösségi illúzióinkban, miközben ezek a rezsimek és az egyensúlyi pontjaik sem különböznek annyira egymástól, mint hiszik. Mindegyik egyensúlyi pontja a piacellenes, antiliberális és antidemokratikus, alacsony hatékonyságú, ideológiai és álvitákkal, hazugságokkal és visszaélésekkel terhelt autokrácia...

TGM: ORBÁN ÚR ALKOTMÁNYT MÓDOSÍT

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2018.06.15.


Búcsúzunk az állampolgári egyenlőségtől. De mi lesz a reformátusokkal?

Az alkotmány („Alaptörvény”) legújabb módosításának közkeletű bírálatai az új szövegek abszurditását és fölöslegességét emelik ki. Idegen népességet amúgy se lehet a magyar állam területén úgymond „letelepíteni”. Az illegális bevándorlás – mint neve mutatja – egyébként is tilos. „A közterületen való életvitelszerű tartózkodást” más jogszabályok már tiltják. „A keresztyén kultúra védelme” jogilag értelmezhetetlen. És így tovább.

Ezek a bírálatok észszerűek és helytállók, de nem lényegesek.

Itt az orbáni állam végleges konszolidációjáról van szó. Erre a pillanatnyi helyzet kiválóan alkalmas. A társadalom „szolid” többségének a gazdasági helyzete tűrhető. Sok szakmában nőnek a bérek. A kormányzás alacsony színvonala nem számít, mert a modern állami működés (az újraelosztó szociális demokrácia) „ideológiailag látható” kedvezményezettei – a különféle szegények – nem népszerűek. A tömegközlekedés rohad, a szociális lakásépítés megszűnt, a kórházak, rendelők, iskolák, postahivatalok, közművelődési intézmények (pl. közkönyvtárak, könyvkiadók) stb. szörnyű állapotban vannak, de ezt lényegtelenné teszi a lehetséges szociális vetélytársak iránti megvetés vagy közöny vagy ellenszenv.

Ráadásul a rasszizmussal és szexizmussal, xenofóbiával és homofóbiával megnyert magyarhoni politikai csata beleilleszkedik a nemzetközi trendbe. Az EU menekültpolitikája a döntő pontokon: a görög-török határon, a görög szigeteken, az olasz tengerparton brutálisabb, mint Magyarországé, a predictive policing – amely az önkényesen kijelölt, ún. potenciális bűnelkövetőket épp úgy vizsgálhatja, mint eddig a már ténylegesen elkövetett bűcselekménnyel alaposan gyanúsítható személyeket – elfogadott gyakorlat pl. az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Németországban. Jogállam? Ugyan. Azt, amivel a magyar államot vádolják (joggal), a nyugati hatalmak maguk is elkövetik. S az uralkodó világnézet is egyre antidemokratikusabb és antiszociálisabb mindenütt: Orbán Viktor, a magyar állam vezetője külföldön egyre népszerűbb, hazájában a pártja vezet az összes tabellákon. Magyarellenes román, szlovák, szerb nacionalisták is sokra tartják, és próbálják ellesni a titkát.

Itt van hát az egyedülállóan kedvező pillanat.

Az alkotmánymódosítási javaslatoknak (és mellesleg a velük egylényegű „Stop Soros” törvénynek) közös elemeik vannak. A legfontosabb az alkotmányos identitásról és a keresztyén kultúra védelméről szóló szakasz. Ez se precedens nélküli a mai világban.

Olvassuk el az izraeli Háárec angol nyelvű kiadásának 2018. június 4-ei cikkét. Ebből kiderül, hogy az Egyesült Lista – ez főleg az izraeli arab kisebbség pártjainak szövetsége, benne a részben zsidó Hadas tömb (amelynek egyik eleme az Izraeli Kommunista Párt) – három képviselője alkotmánymódosítási javaslatot nyújtott be a Kneszetnek (parlamentnek), amely szerint kijelentené az állam, hogy Izrael az összes állampolgárának, lakosának az állama, nemcsak a zsidóké. A Kneszet jogi tanácsadója, Ejál Jinon kijelentette, hogy ez az indítvány megfosztaná Izraelt a zsidó jellegétől („a zsidó nép állama”), ezért a parlament elnökségének (ez nálunk a házbizottságnak felelne meg) joga van megakadályoznia a napirendre tűzését, illetve a tárgyalását, mert így az alkotmány nem tenne különbséget nemzetiségi szempontból zsidó és arab között, hatálytalanítaná a Visszatérés Törvényét, s az izraeli állampolgárság fő kritériumává nem a zsidó származást, hanem az állam valamelyik polgárához fűződő rokoni kapcsolatot tenné. A házbizottság 7:2 arányban úgy döntött, hogy az alkotmánymódosítási indítványt nem tűzi a Kneszet napirendjére. Ezt nevezzük definícióm értelmében „etnicizmus”-nak, ahol egyazon állam honpolgárainak egyik részét (kisebbségét) különböztetik meg hátrányosan a jellegadó etnikum előnyére (szemben az elvben a honpolgári egyenlőség elvére alapozott nacionalizmussal), amivel alkotmányjogilag megszüntetik a politikai egyenlőséget és a jogegyenlőség eszmei és hivatkozási alapját.

Pontosan ez következik be most Magyarországon is, ahol a ködös fogalmazás ugyan nem fordítható le maradéktalanul diszkrimináló jogszabályok nyelvére – amúgy Izraelben is csak kevés formális joghátrányt jelent a muzulmán és keresztyén arabok (izraeli állampolgárok) számára az államnak mint „zsidó állam”-nak a meghatározása, s nálunk még ennyit se –, de a már régebben elkezdődött folyamatok most kulminálnak. Már „a határokon átívelő nemzeti egység” (tehát az etnikumnak az állampolgárság fölé helyezése) – kettős állampolgárság, könnyített honosítás stb., ami távolról emlékeztet a Visszatérés Törvényére, amely szerint minden zsidó eredetű személy Izraelbe költözhet – is az állam etnikai jellegét emelte ki, s ezt most (izraeli mintára) felekezeti tekintetben is megerősítették.

Azt akarjuk, hogy Magyarország magyar ország legyen” – szokta mondani Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke. És csakugyan: éppen ez történik – az etnokulturális és vallásfelekezeti tekintetben körülírt (magyar) etnikum mint „államalkotó tényező”, ahogyan régebben mondták, alkotmányos rangra, méltóságra emelkedik.

Az önmagában nem érdekes, hogy alkotmányos alaptételek nem „operacionalizálhatók”, nem következnek belőlük konkrét intézkedések...

ROSZATOM A NAGYVILÁGBAN III: BELORUSZ BAKIPARÁDÉ

JÁVOR BENEDEK BLOGJA
Szerző: JÁVOR BENEDEK
2018.06.15.


A nukleáris energia szerepe - szemben a magyar kormányközeli szereplők által közvetített alternatív valósággal - világszerte csökken. A futó projektek jelentős része, köztük a Roszatom beruházásai is, súlyos késésekkel, költségtúllépésekkel, finanszírozási gondokkal, mindent átható korrupcióval, biztonsági problémákkal küzdenek. Sorozatom első részében Lengyelország atomálmainak zökkenőiről írtam. A második epizód témája az volt, hogy az "illiberalizálódás" útján messze Magyarország előtt járó, de Orbán Viktor számára példaképül szolgáló Törökországban hogyan küzd a mindenhatónak gondolt állam azzal, ha kedvenc projektjének, az Akkuyu atomerőműnek az árampiaci és finanszírozási lábai inogni kezdenek. A mostani, harmadik részben egy szinte minden szempontból riasztó, és az Európai Unió rosszallását is kiváltó projekt, Beloruszia osztroveci atomerőművének kálváriája kerül terítékre.

Ha van „állatorvosi ló” nukleáris iparban, akkor Fehéroroszország első atomerőműve mindenképpen az: a 2013 óta zajló projekt során eddig tucatnyi súlyos technikai melléfogás és több komoly baleset is előfordult. A beruházás leginkább arra példa, hogy miért nem szabad egy ekkora vállalkozást a Roszatomra bízni, és miért nem lehet az egyébként Paksra is szánt VVER-1200-as reaktorblokkokban megbízni.Már a telephely kiválasztásánál is hibáztak: 2008-ban úgy határozták meg a beruházás helyszínét – légvonalban alig 10 kilométernyire a litván határtól –, hogy nem végezték el az Espoo-i Egyezményben előírt, a határon átívelő környezeti hatások felmérését célzó nemzetközi vizsgálatot. Ezt most utólag készítik el, az építkezés viszont zajlik, ami az egyezmény szerint jogsértőnek minősül. Más nemzetközi szabályokat is sért a helykijelölés: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2013-as, már a fukusimai tapasztalatokat figyelembe vevő ajánlása szerint nem épülhetnek atomerőművek nagyvárosok 100 kilométeres körzetében. Ostrovec viszont mindössze 40 kilométerre van Litvánia fővárosától, Vilniustól, és egy esetleges nukleáris baleset közvetlen hatásai azonnal elérnék a litván lakosság egyharmadát.

A helyszínnel további problémák is akadnak, például a földrengésbiztonság területén. Az elmúlt négyszáz évben – ami földtani értelemben nem számít különösebben hosszú időnek – mintegy 40 nagyobb földmozgás volt a régióban; az utolsó kettőre a 80-as évek végén került sor, jelezve, hogy a terület geológiailag továbbra is aktív. A potenciális fehéroroszországi atomerőmű-helyszínek kiválasztását célzó, 1993 óta zajló kutatás Ostrovecet a nem megfelelő lokációk közé sorolta. Az, hogy ennek ellenére a nukleáris létesítményt mégis ott kezdte el építeni a Roszatom, arra utal, hogy a műszaki és a gazdasági racionalitáson kívül vannak más szempontok is. Mintha az atomerőmű Oroszország bosszúprojektje lenne a túlzott tempóban önállósuló Litvánia megbüntetésére. Ilyesmire utal a nemzetközi kötelezettségek sorozatos megsértése is. A már említett Espoo-i Egyezmény mellett a környezeti információk hozzáférhetőségéről szóló Aarhusi Egyezmény előírásait sem sikerült betartani. Az illetékes jogi fórumok az elmúlt években mindkét egyezmény megsértését kimondták (az Aarhusi Egyezménnyel kapcsolatban egymás után háromszor, 2011-ben, 2014-ben és 2017-ben is). A döntések leszögezik: Fehéroroszországban hiányoznak a közvélemény érdemi informálását és a társadalmi részvételt szolgáló jogi keretek. Sőt, semmi nem akadályozza meg például, hogy az adatnyilvánosságért küzdő civil aktivistákat börtönbe zárják. Ráadásul egy 2012-es Nemzetközi Atomenergia Ügynökség-vizsgálat azt is megállapította, hogy a belorusz nukleáris hatóság technikai hozzáértése és függetlensége sem megfelelő szintű egy atomerőmű-építés végig viteléhez...

AMIKOR ORBÁN FELSÓHAJTOTT, HOGY "VÉGRE", AZ GYILKOS INDULAT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2018.06.12.


Mivel a tengerbe nem lehet kerítést építeni, a határvédelem orbáni módja az lehetn, ha az embereket a vízbe fojtják, vagy a hajókon pusztulnak el, amelyeket nem engednek kikötni. A nem keresztény Európa eddig mentőhajókat küldött a tengerben hánykolódó menekültek életének megmentésére. Most végre a “keresztény Európa” terjed, Olaszországban is Jézus tanítványai vannak, akik halálra ítélik a menekülőket. Legalábbis ők kereszténynek nevezik magukat. Ha ilyenek a keresztények, akkor milyen a muszlimok, akikkel ijesztgetnek?

Mit mondhat emberek halálba küldésére a magyar keresztény miniszterelnök, Szent István utódja, mint azt, hogy “végre”. Ha már nem szervezhet kereszteshadjáratot az arabok legyilkolására, és nem mehet a Szentföldre gyilkolni, akkor legalább azokat az arabokat kell megölni, akiket az iszlám terroristák elüldöznek az otthonaikból. Nem a terroristák ellen harcol Orbán, hanem a védtelen, kiszolgáltatott menekülőket küldi a halálba.

Mert, amikor az olaszok embertelen, fasiszta döntésére felsóhajtva azt mondta, hogy “végre”, akkor ezeknek az embereknek a biztos halálára mondott igent. Orbán Viktor lélekben kész arra, hogy embereket gyilkoljon meg. Mindenki tudja, hogy ha nem tud a tengeren hánykolódó Aquarius nevű hajó kikötni, akkor az egyenlő a hajó utasainak a halálával: köztük nők, gyerekek és csecsemők halálával. Erre mondott igent Orbán.

Más lenne a helyzet, ha a dunai flotillával élelmet és vizet küldött volna, és valahol máshol oldotta volna meg, hogy a hajó kikössön. De Orbánnak esze ágában sem volt azt mondani, hogy az embereket meg kell menteni, de a hajót nem szabad európai kikötőbe engedni. Csak annyit mondott, hogy végre nem engedik kikötni őket. Haljanak meg, vagy legyen velük bármi. Ha meghalnak, akkor a többi majd nem indul el. Ha menekülniük kell, akkor sem. Azok haljanak meg a szárazföldön. Tetszett volna Felcsúton és nem Szíriában születni.

Ez azt jelenti, hogy az emberhalál nem drága ár Orbánnak bizonyos célok elérésére. Akinek a halál azért sem okoz problémát, mert a halálbüntetés visszaállítását is felvetette már. De ezúttal nem gyilkosokról van szó, hanem áldozatokról, ártatlan emberekről, gyerekekről, a hajón született csecsemőről. Ők is haljanak meg. Az ő bűnük, hogy nem olyan emberséges vallás hívei, mint Orbán, aki simán a tengerbe is fojtana bárkit, ha nem a magyar kultúrát sajátította el, például még a fehérvári huszárokat sem tudja félrészegen gajdolni.

Orbán faji, vallási alapon ítél halálra embereket, és a halálukkal egyetért. Menekülők halála tölti el nagy elégedettséggel. De mit várjunk attól az aljas embertől, aki a partra vetett és a tengerpart homokjában arccal fekvő kisfiú láttán részvét és megrendülés helyett a kisfiú szüleit hibáztatta, hogy minek kelt útra. Igaz, ha tudná, hogy a tenger túloldalán Orbán, a nagy keresztényfasiszta fogadja, akkor lehet, hogy inkább a mérgesgázt választja...

NEM TUDNI, MIT HOZ A HOLNAP - ETTŐL FÉLNEK A MAGYAROK

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2018.06.15.


A létbizonytalanságtól, kiszámíthatatlanságtól és anyagi nehézségektől félnek a magyarok, de a többség alapvetően optimistán tekint az ország sorsára. Az egészségügy romló helyzetét, az elszegényedést, a növekedő társadalmi különbségeket, a nyugdíjrendszer összeomlását és a migrációt tekintik legtöbben az országra leselkedő veszélyként, az ellenzéki pártokkal kapcsolatban pedig a legtöbben szkeptikusak.

Ezek a következtetések rajzolódnak ki a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung közös kutatásából, mely egy tavalyi, a magyarok álmait és reményeit feltérképező kutatás folytatása. A Magyar Rémálom című kutatás 2017 októbere és 2018 tavasza között, hét helyszínen készített fókuszcsoportos beszélgetéseken, illetve egy március 28. és április 5. között készült reprezentatív felmérésen alapszik.

Az adatok tanúsága szerint az embereket leginkább pozitív érzelmek jellemzik, 70 százalék mondta, hogy a kérdőívezést megelőző egy hétben boldognak érezte magát. A negatív érzelmek közül az elvárások miatti szorongás bizonyult a legjellemzőbbnek, ezt 39 százalék tapasztalta. Félelmet 25, gyűlöletet pedig 17 százalék érzett, miközben a megkérdezettek 80 százaléka mondta azt, hogy nem volt rá jellemző a gyűlölet, utálat érzése.

A boldogság egyértelműen kor, nem és végzettség függvénye is: minél fiatalabb valaki, annál nagyobb gyakorisággal tapasztalja meg ezt az érzést, ugyanez igaz a magasabb végzettségű, és emiatt feltehetően jobb anyagi helyzetben lévő emberekre is. Nyolc százalékkal több férfi számolt be arról, hogy a boldogság jellemezte az előző hetét, mint amennyi nő.

Gyűlöletről átlagnál gyakoribb mértékben számoltak be a férfiak (19%), a szakmunkásképzőt (20%) és a legfeljebb 8 általánost végzők (19%), illetve a két legszegényebb régió lakói, Észak-Magyarország (25%) és a Dél-Alföld (20%) is.

Hasonló tendenciák megfigyelhetők a félelem esetében is, pár jelentős kivétellel. Míg a gyűlöletről a férfiak, félelemről a nők számolnak be nagyobb arányban (28%), végzettség szempontjából pedig a legfeljebb nyolc általánost végzettek ugranak kiemelkedően az átlag fölé (37%), miközben a többi végzettségi kategóriában átlag alatt marad a félelem előfordulásának gyakorisága.

Az elvárások miatti szorongás megoszlása elég egységes képet mutat, valamivel hangsúlyosabban szembesülnek ezzel a negyvenes éveikben járók, valamint a nők...

KISISKOLÁS GYEREKED VAN? IMÁDNI FOGJA EZEKET A KIRÁLYOKAT! MEG TE IS.

KULTÚRPARA
Szerző: Arthur Arthurus
2018.06.15.


Könyvajánló - Simon Réka Zsuzsanna: Ahány király, annyi mese

Emlékszel még a magyar népmesékre? Vagy Illyés Gyula gyűjtésére, a Hetvenhét magyar népmesére? És Benedek Elek meséire? Ezeken nőttél fel, igaz? Sőt, talán első betűidet is ezeken gyakoroltad. Nos, van egy jó hírem! Ma is születnek ugyanezt a kedves, nosztalgikus hangulatot árasztó mesék, mint annak idején!

Simon Réka Zsuzsanna mesekönyve tíz királyról szól, akik a legkülönfélébb birodalmakat irányítják, és ők maguk is sokfélék. Van itt olyan király, aki mindent kékre akar festeni, olyan, aki egész nap csak bújócskázna, olyan, aki hétfőn azt ünnepli, hogy hétfő van, kedden azt, hogy vége a hétfőnek, szerdán azt, hogy süt a nap, csütörtökön azt, hogy egy hete már nem volt csütörtök, pénteken azt, hogy esik az eső... nála minden nap ünnepnap, és hatalmas vigasságokat rendez, udvartartása nagy-nagy bánatára. De szólhatunk a hólakók királyáról, akinek a birodalmában mindig hideg tél van, vagy a könyvgyűjtő királyról, aki nagyon szimpatikussá vált. :)

Tízféle király rövidke meséjét tartalmazza a könyv, és ezeknek a meséknek a hangulata számomra a régi magyar népmesék hangulatát idézi, csak sokkal jobb, kedvesebb, szerethetőbb azoknál. Vitatkozhatunk róla, hogy a magyar népmesék mennyi valódi értéket hordoznak, véleményem szerint, ha lecsupaszítjuk őket, akkor olyan dolgokat tanulhatnak meg a gyerekek, hogy ha hazudsz, jobban jársz, ha ellopod az úr akármijét, te vagy a hős, és ha ügyeskedve átversz mindenkit, akkor ravasz csibész vagy. Ennek ellenére szerettem ezeket a meséket, néha újranézem őket, illetve régebben esténként néha belelapoztam a már dirib-darabokban lévő Hetvenhét magyar népmesék kötetembe is, illetve a rajzfilmes magyar népmeséknél sokkal értékesebb és jobb Benedek Elek-gyűjteménybe is. Ez a mesekönyv pont ezt a nosztalgikus érzést adta. Jó volt olvasni, és örültem, hogy ezek a mesék elhagyták azokat a stílusjegyeket, amelyeket nem szerettem és nem szeretek a hagyományos magyar népmesékben, ugyanakkor megtartották, kissé átalakították, kissé modernebbé, játékosabbá, humorosabbá, gördülékenyebbé tették azokat, amiket viszont nagyon szeretek. Nem egyszer felnevettem a szóhasználaton, gyerekek számára is teljesen érthető, mégis új, játékos kifejezéseket használ sokszor a szerző, igen frappánsan...

AZ ÚT SZÉLÉN HAGYOTT EGÉSZSÉGÜGY

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2018.06.15.


BLÖFF - Hiába vázolt nagyívű terveket Kásler Miklós miniszter, a büdzséből az ágazatnak szánt pénz még az eddigi szolgáltatások szinten tartására is csak szűkösen elég.

"Az egészségügy feltámasztásához szükséges két feltétel közül a karizmatikus hadvezér még csak meglenne, ám a fegyverzete igencsak hiányos" – kommentálta Kincses Gyula szakértő a 2019-es költségvetés ágazatot érintő számait. Az egykori egészségügyi államtitkár úgy számolt, még csak gesztusként is 300 milliárd forint feletti többletnek kellene lennie a kasszában ahhoz, hogy látszódjon: a kormány prioritásként kezeli választói egészségét. Ezzel szemben mindössze 101 milliárddal jut több a területre a Varga Mihály pénzügyminiszter által beterjesztett javaslatban. Csak viszonyításuk: ez egy milliárddal kevesebb, mint az idei növekmény.

Ezen felül további majdnem 42 milliárd forintot terveznek az Egészséges Budapest Programra, melyből a fővárosi intézmények modernizálását valósítanák meg. További 50 milliárd juthat a budapesti és a Pest megyei szakrendelők és az egyházi kórházak megújítására. Ez utóbbi összegek külön tételként szerepelnek a költségvetésben.

A jövő évre remélt négy százalékos GDP növekedésből sovány szelet jut az egészségügynek: legfeljebb szerény szinten tartásra lehet elég. Egyes szakértők szerint a költségvetés átláthatósága nem javult, a konkrét területek forrásait több helyről kell „összevadászni.” Így például a pénzügyi tárca, vagy a Miniszterelnöki Hivatal tartalékaiból is juthat majd valami, most még nem nevesített összeg az egészségügynek. Erre utal az is, hogy miközben a főszámok között nincs forrás további béremelésre, Kásler Miklós miniszter és Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár még a költségvetési törvény zárószavazása előtt egyeztet a béremelés folytatásának korábbi ígéretéről az ágazati érdekképviseletekkel.

A papírforma szerinti 101 milliárdos többletből viszont a már eddigi ágazati béremelések fedezetére juthat, meg esetleg a kórházak adósságainak kozmetikázására. Az újabb béremelésre, strukturális reformokra már nem.

Azaz a 101 milliárd semmit nem jelent sem nővérbérben, sem a várakozási idők csökkentésében” – állítja Kincses Gyula, aki szerint ez a költségvetési terv nem kínál gyógyszert a széteső egészségügy cél és jövőkép nélküli sodródására...

ISMERNI FOGJÁK A DROGOKAT, MIRE KISZABADULNAK

ABCÚG BLOG
Szerző: FŐDI KITTY
2018.06.15.


Az unalmas iskolai droghasználatról szóló előadások után végre itt a drogprevenciós szabadulószoba. A Tudat-törő szabadulószobában 14-18 év közötti diákoknak különböző feladványokon keresztül kell kitalálniuk, hogy hogyan juthatnak ki a szobából, miközben megismerkednek különböző drogfajtákkal és végighallgatják egy droghasználó fiú élettörténetét. Ha sikerül megszerezniük az összes kódot, amivel ki tudják nyitni az ajtót, akkor a szabadulás után egy beszélgetés várja őket a szakemberekkel a kábítószerhasználatról...
.............

A XIII. kerületi Önkormányzat megnyitotta a nemzetközi szinten is első, a drogprevenciót szolgáló ingyenes szabadulószobát a Tüzér utcai Prevenciós Központban. Holopné Schramek Kornélia, a XIII. kerületi Önkormányzat alpolgármestere, a XIII. kerületi Kábítószer-egyeztető Fórum (KEF) elnöke elmondta, hogy a projekt a kooperatív tanulás, lényegében az együttműködés elvén alapul, ugyanis játékos formában ad át ismereteket az egyes pszichoaktív szerekkel kapcsolatban, miközben a közösséget is építi. A XIII. kerület drogprevenciós programjának részeként valósult meg a speciális szabadulószoba, amely a „Tudattörő” fantázianevet kapta: a szabadulószoba a függő személy tudatát szimbolizálja. A játékosok a kisebb és sötétebb térből haladnak az egyre világosabb és megnyugtatóbb terek (tudatszintek) felé. Egyre népszerűbbek a különböző tematikájú szabadulószobák, amelyekben a játékosoknak logikai feladványokat kell megoldaniuk ahhoz, hogy kijussanak a szobából. Ha a résztvevők együttműködnek, könnyebben „szabadulnak”. Vagyis a játék során meghatározó az egymásra utaltság élménye. Ez a nagyon kedvelt játékforma adta az ötletet – a XIII. kerület drogprevenciós programjának részeként – a speciális szabadulószoba kialakításához. A projekt célcsoportja (játékosai) a szerhasználat kezdete szempontjából legrizikósabbnak tekinthető 14-18 éves serdülők, akik a tanintézmények bevonásával, az iskolai drogprevenció keretében jutnak el a XIII. kerület prevenciós központjának szabadulószobájába. A fiatalok egy óra alatt megismerhetik a függő személy fontos életeseményeit, a szerhasználat rizikótényezőit, illetve a felépüléshez szükséges védőfaktorokat. A prevenciós tevékenység így személyes élményen keresztül, adott esetben intenzív érzelmi bevonódás mellett, kooperatívan valósul meg. Dr. Kapitány-Fövény Máté, a Nyírő Gyula Kórház OPAI Drogbeteg Gondozó és Prevenciós Központ pszichológusa beszélt a „Tudattörő” fantázianevű szabadulószobáról, amely a függő személy tudatát szimbolizálja. A játékosok a kisebb és sötétebb térből haladnak az egyre világosabb és megnyugtatóbb terek (tudatszintek) felé. A játékosokat – 4-5 fős csoportokat – játék közben monitor - kamera - hangfalrendszer segíti, amelyet a prevenciós központ munkatársa „irányít”. A csoportokat segítő szakember sosem direkt módon irányít, csupán a technikai eszközökön keresztül továbbadott utalásokkal, rávezetésekkel – azt is csak akkor, ha a csoportok nyilvánvalóan elakadnak. A szabadulószobában szerzett tapasztalatok a játékot követő beszélgetés során tovább mélyülhetnek. A XIII. kerület prevenciós központja által kialakított szabadulószoba abból a szempontból is példanélküli, hogy ingyenes. A résztvevők az iskolai drogprevenció kapcsán lehetnek részesei a programnak. Együttműködő partner: Nyírő Gyula Kórház OPAI – Drogambulancia és Prevenciós Központ A projekt megvalósulását az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat 3.000.000 – 3.000.000 forinttal támogatta. Drogprevenció a XIII. kerületben: A XIII. kerületben hosszú évtizedekre nyúlik vissza a drogprevenciós tevékenység. A kerület vezetése mindig fontosnak tartotta, hogy az ezen a területen dolgozó intézmények és civil szervezetek összhangban működjenek. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) filozófiája szerint csak akkor lehet eredményeket elérni a drogprevenció terén, ha a megelőzésben érdekelt minden szervezet a másik munkájának ismeretében és azt elismerve végzi a tevékenységét. A szabadulószobának otthont adó Prevenciós Központnál korábban már felújították a kerítést és a kapukat, megoldották a vízszigetelést és a tető hőszigetelését. Idén folytatódott a korszerűsítés, amelyre több mint 150 millió forintot fordított az önkormányzat. A több évre tervezett korszerűsítési munkák zárásaként 2018-ban megújulnak a hátsó udvari járdák és a parkoló burkolata, illetve a zöld területek. Minderre várhatóan 60 millió forintot költ a kerület. Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.

SEMJÉN TAVALY KÉT KANADAI VADÁSZATON IS JÁRT, DE NEM ÁRULJA EL, KI FIZETTE KI HELYETTE

444
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2018.06.15.


Egy kanadai olvasónk segítségével megszereztük British Columbia tartomány erdőkért felelős minisztériumától azokat a vadászati engedélyeket, amiket Semjén Zsolt nevére állítottak ki az északnyugat-kanadai Fort St. Johnban. 

Ezek szerint a miniszterelnök-helyettes tavaly kétszer is vadászott Kanadában bölényre, farkasra és szarvasokra, és ezeket az utakat valószínűleg ugyanúgy ajándékba kapta, mint a svédországi túrákat, mert a több milliós kiadások ellenére még növelte is a megtakarításait.

- Semjén először tavaly januárban bölényre és farkasra váltott egy nyolcnapos engedélyt.

- Szeptember elején pedig jávorszarvasra, vapitire és rénszarvasra fizetett be tíz napra...

VALAKI CSÚNYÁN KÖDÖSÍT AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN, S EBBE MÉG SOKAN BELEHALHATNAK

HVG ONLINE - ITTHON
Szerző: WINDISCH JUDIT
2018.06.15.


Miniszteri hivatalba lépése után nem sokkal kezdte el mondogatni Kásler Miklós, hogy az általa felügyelt egészségügyben a kórházi fertőzések csökkentése az egyik legsürgetőbb feladat. Bár elődje igyekezett a problémát elhallgatni, az adatok Káslert támasztják alá: 2012-ben Magyarország világelső volt a kórházi fertőzésekben.

"Az egészségügyben a legakutabb pont, amelyben lépni kell, az a kórházi fertőzések kérdése".

– mondta Kásler Miklós onkológus, az új emberierőforrás-miniszter. Az idézetet a Magyar Hírlapnak adott, június 1-én megjelent interjúból vettük, de számtalan más megszólalásában is a top három probléma közé sorolta a kórházi fertőzések ügyét. Kásler szerint már kész is a cselekvési terv, azonban azt még nem hozta nyilvánosságra. Az Emmi a hvg.hu megkeresésére nem válaszolt, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese, Velkey György azt mondja, ők sem ismerik a részleteket.

Azt, hogy a kórházi fertőzések kérdése a legakutabb probléma lenne az egészségügyben, más korábban nem mondta ki. Vagy mert nem látta annak – az Országos Onkológiai Intézet eddigi főigazgatójával ellentétben –, vagy annak látta, csak nem beszélt róla. Kívülről – és részben belülről – is inkább az első válasz tűnik helyesnek. (Az Emminél erre is rákérdeztünk, de erre sem érkezett válasz.) A kórházi fertőzések ellen küzdő Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) elnökhelyettese, Hegedűs Zoltán azt mondta,

"az eddigi országos tiszti főorvos, Szentes Tamás érdemben nem nézett szembe a valós helyzettel, és nem tett azért, hogy a kórházi fertőzések száma a gyakorlatban is csökkenjen".

Szentest az elsők között váltotta le Kásler Miklós miniszter, ami Hegedűs szerint biztató jel arra, hogy az új vezetés komolyan veszi a problémát. A TASZ régóta próbálja megtudni a kórházi fertőzésre vonatkozó adatokat, ám mindenért küzdenie kellett. A civil szervezet hatalmas titkolózást tapasztalt, harcának esélyeiről alább részletesen is szó lesz...

ORBÁNNAK MÉG VAN MIT ÁTNEVELNIE A NÉPEN: A ZEMBEREK TÖBBSÉGE BÍZIK A AZ EU-BAN, ELLENBEN RETTEG A MIGRÁNSOKTÓL - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.06.15.


- A visegrádi államok tesznek Berlinre, már amennyire ez a gazdasági függés állapotában lehetséges, viszont az olasz változások akár az EU végét is elhozhatják

- Az erős emberek mindenütt hasonló módszerekkel gyűrik le a zsenge demokráciákat, de azért nyomulásuk nem végzetszerű

- Ausztria négy nyugat-balkáni államban kívánja őriztetni az általa kiutasított menedékkérőket, amíg azokat haza lehet zsuppolni. Kurz tervei akár Merkel bukását is előidézhetik

Reuters

Az unió lakossága számára a bevándorlás és a terrorizmus jelenti a legfőbb gondot, ezen belül a migráció miatt három olyan államban aggódnak a leginkább, ahol az csak minimális mértékben jellemző: Magyarországon, Csehországban és Észtországban. Ugyanakkor erősödik a bizalom az EU iránt és az emberek derűlátóbbak a jövőt illetően is. Ezt mutatja a Bizottság legújabb közvélemény kutatása a 28 tagállamban. A jó félmilliárdos össznépességből 38 % mondta azt az Eurobarometernek, hogy menekültkérdésnél nincs fontosabb. 29 % a merényletek lehetőségét tette az első helyre, de itt a magyarok nincsenek benne az első hétben. Ellenben a fél évvel ezelőtti 41 %-kal szemben most 42 válaszolta azt, hogy hisz az integrációban, 48 % viszont továbbra is szkeptikus. Paradox, hogy Brexit ide vagy oda, Nagy-Britanniában – 58 %-kal – három éve nem volt akkora a bizalom Brüsszel iránt, mint most. Az egész EU-t nézve szintén 58 % gondolja úgy, hogy Schengen jó dolog.

Economist

1. Németországnak problémás a viszonya a Visegrádi Csoporttal, ám Berlin korlátozott nemzetközi befolyására utal, hogy a V4-eket nemigen érdekli, mit gondol Merkel. Olyannyira nem, hogy a viszony mostanában mélypontra került. Német oldalról tekintve a kapcsolat a csehekkel és a szlovákokkal barátságosabb, mint Magyarországgal, nem is beszélve Lengyelországról. De a benyomás az, hogy a térség távolodik a német politikától. Ennek egyik oka, hogy a kancellár három éve az érintett államok megkérdezése nélkül húzta fel a sorompókat a menekültek előtt. Az ellenérzéseket csak fokozta a kvótadöntés. Nem egyértelműen boldogok Keleten a német tőke hatalma miatt sem. A háborús emlékek folytán az olyan tekintélyelvű vezetők, mint Kaczynski és Orbán, könnyen rájátszhatnak a németellenes érzelmekre, lásd a Szabadság téri emlékművet. Az Északi Áramlat 2 tovább ront a helyzeten a lengyelek esetében.

Minden gazdasági erő ellenére Berlin nem volt képes rávenni a négyeket, hogy azok befogadjanak pár száz migránst. Merkel ma már többet beszél a külső határok védelméről, amit a visegrádiak szorgalmaznak, mint a menekültek befogadásával együtt járó terhek megosztásáról. Emellett Németország nem úgy érzi, hogy túl sokat tudna tenni az EU-n belül az autokrácia nyomulásával szemben. Ez magyarázza, hogy a kancellár nem ítélte el Orbán támadásait a civilek, illetve az ellen, hogy a politikus az antiszemitizmussal kokettál. A kereszténydemokraták védik a Fideszt, nehogy azt kizárják az Európai Néppártból.

Az óvatosság egyik magyarázata az, hogy egyre erősebb Kína jelenléte a régióban, de vannak akik idesorolják azt is, amit az amerikai kormányzat csinál. Főleg a német üzleti világ, valamint a CSU amellett van, hogy meg kell nyerni a V4-eket. A berlini kabinet inkább ott látja a megoldást, hogy szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat Franciaországgal, a visegrádiakat pedig a lazábban kötődő partnerekhez kell átsorolni. A kancellár a demokratikus normák számonkérését már így is ráhagyja Brüsszelre. De a jelek szerint igaza volt Kohlnak, aki azt mondta, hogy ha stabil Európát akarunk, akkor Németországot szoros szövetségeseknek kell körülölelniük. Jelenleg ugyanis új falak emelkedtek a régióban és a földrész félhegemón vezetője képtelennek látszik eltávolítani azokat.

2. Az erős emberek felemelkedése jelenti a legnagyobb veszélyt a pluralizmusra nézve a gyenge államokban, ahol még nem tudtak megszilárdulni a fékek és ellensúlyok. A pénzügy válság óta riasztóan romlott a demokrácia állapota, de azért itt differenciálni kell. Amerikában az intézmények feltartóztatják még a leghataloméhesebb elnököt is. Az éretlen demokratikus rendszerekben viszont gyorsan előre tudnak törni a keménykezű vezetők, Venezuelától Magyarországig. Módszereik nagyon hasonlóak. Általában négy szakaszban rombolják le jogállam védelmi falát. Először is kell hozzá az általános elégedetlenség a fennálló renddel szemben. A magyarokat megrendítette hitelválság, majd menekülthullám. Az önjelölt vezérek azután kijelölik, hogy a dühös szavazóknak kit kell felelőssé tenniük. Ez nálunk Soros György. Amikor pedig már a félelmet meglovagolva megszerzik a hatalmat, szépen felszámolják a szabad sajtót, a független bíráskodást, vagyis ami „liberális” egy liberális demokráciában.

Ez már az illiberális demokrácia fokozata, amelyben aláásták az egyéni jogokat és a jogállamot, de az erős emberek itt még előadhatják, hogy demokraták. Hiszen szabadnak látszó választásokon győznek. Ám az utolsó szakaszban jön a demokrácia halála, hiszen véget vetnek a liberális intézményeknek. Elhallgattatják a független megfigyelőket, átalakítják a választási körzetek határait, megváltoztatják az alaptörvényt. A folyamat azonban nem elkerülhetetlen és nem gyógyíthatatlan. Még Törökországban is jók ellenzék esélyei a választások megnyerésére. Ugyanakkor közös az erős emberekben, hogy sokszor letaglózza őket a korrupció miatti felháborodás.

Mindennek vannak tanulságai: először is, hogy fontosak az intézmények. A független bírák és a lármás újságírók a demokrácia első védvonalát alkotják. A támogatóknak és a civileknek meg kell kettőzniük erőfeszítéseiket a jogállam és a szabad sajtó érdekében, bár az autokraták bizonyosan idegen ügynökként bélyegzik meg őket. További lecke, hogy a visszalépést a megalkuvó erős emberek mozgatják, nem pedig az, hogy az emberek átveszik az illiberális ideológiát. Emiatt ezek a rezsimek törékenyek. Amikor a tekintélyelvű politikusok túl pofátlanul lopnak, azt nem lehet eltitkolni a nép elől. Végül pedig számít az érett demokráciák példája. Hiába ütközik bele odahaza korlátokba Trump, a világban terjed a példája: a sorozatos hazudozás, az, hogy diktárokhoz törleszkedik és leendő autokratákat fedez. Összefoglalva: nincs szó arról, hogy vége volna a demokráciának, de bajban van a rendszer és olyanok kellenek, akik megvédik.

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY ÚJABB ROHAMA A HAJLÉKTALANOK ELLEN

ÁTLÁTSZÓ / VASTAGBŐR BLOG
Szerző: ERIC
2018.06.14.


...A Fidesz eddig sem arról volt híres, hogy támogatná a legszegényebbeket, és most is inkább arra törekszik, hogy egy új törvénnyel betiltsa az életvitelszerűen utcán élést, és a hajléktalanokat eltakarítsa az emberek orra elől. Mert amiről nem tudok, az nem fáj, amit nem látunk, az nincs – gondolhatják a kormányban, és az egyetlen érvük az, hogy szerintük elég helyet biztosítanak a hajléktalanok számára a szállókon. Noha a 100 ezer bizonytalan lakcímű honfitársunkat nem lehet és nem is szabad rögtön hajléktalannak tekinteni, az leszűrhető, hogy óriási a szakadék a tényleges hajléktalanok és a hajléktalanszállós férőhelyek között.

A Városmindenkié néhány éves közérdekű adatigényléséből összefoglalható, hogy 2015-ben
- 12000 ember kényszerült arra, hogy legalább egy éjszakát éjjeli menedékhelyen húzódjon meg.
- 9000 ember élt átmeneti szálláson, több, mint
- 30000 ember vett igénybe nappali ellátást és
- 3000 ember élt az utcán.
- És még közel 9000 ember élt családok átmeneti otthonában, vagyis ennyi ember volt, akinek a családjával együtt nem volt hol laknia.

Ezeknek kapásból ellentmond Czibere Károly, az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelő volt államtitkárának 2017 decemberi nyilatkozata.

Czibere elmondta, hogy 2017 november utolsó két hetében átlagosan 72 százalék volt a kihasználtsága az éjjeli menedékhelyeknek, melyekből téli időszakban 9600 férőhely áll rendelkezésre országosan. Ennek a 72%-a 6912 fő, majdnem a fele a 2015-ös adatnak, pedig november végéről beszélünk. Azonban az államtitkár kiemelte: ma Magyarországon senkinek nem kell kapacitáshiány miatt az éjszakát közterületen tölteni.

Ezekből a számokból két dolog látszik világosan. Az egyik, hogy ha a kormányt kérdezik, akkor durván lehazudják a hajléktalanok számát és a probléma súlyosságát, a másik pedig, hogy ha mindenki életvitelszerűen egy menedékhelyre vagy átmeneti otthonba költözne, akkor bizony nagyon nem lenne elég hely, hiába állítja a kormány ennek ellenkezőjét. És akkor még ott a kérdés, hogy egy munkanélküli, hajléktalan ember miből fizetné ki a térítési díjat?
...

KISTELEPÜLÉSEK

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.06.14.


A falunknak van egy futballpályája. Olyan a gyepszőnyege, hogy ha a Real Madridtól meglátná valaki, sírva könyörögne az itteni módszer leírásáért. Körbe is van kerítve, hatalmas oszlopokon a pálya négy sarkában világítótestek, nappali fényt szórnak a külön épített edzőpályára is, aztán van még műfüves kiskapus is, ezek mind külön körül kerítéssel elválasztva egymástól. Klubház, öltözők, fürdő, kiépített, lépcsőzetesen emelkedő nézőtér.
Negyedik éve lakom itt, talán tízszer láttam valamilyen labdajátékra bazírozó rendezvényt, abból a tízből egyszer én is ott voltam, a legidősebb unokám csapata játszott körmérkőzést egy csomó más, nyolcévesekből álló csapattal. Néha látni tizenvalahány embert futkározni, általában este, villanyfénynél.
A faluban nyolcezren lakunk. Úgy tudom, a falunak nincs futballcsapata. A falunk lehetne szép is, virágos, füves, gödörmentes utakkal, boltokkal, kirakatokkal, közösségi terekkel, nyitottakkal, fedettekkel. A falunk nem ilyen. Nincsenek boltok, nincsenek kirakatok, az utcában, aminek a sarkán lakom, egy elefántmama a legkisebb gödörben is meg tudná fürdetni a borját. Ilyen utca van jónéhány a mi falunkban. És a mi falunk így is az egyik legszebb az országban.
A közelmúltban eltöltöttem két hetet egy nagyjából akkora településen, mint a mi falunk, területét illetően is körülbelül akkora. Az utakon egy repedés sincs, vannak viszont virágok és nyírott fű mindenütt. Uszoda, strand, éttermek, cukrászdák, boltok a központban. Egyvalami nincs. Futballpálya. Pedig ez a bizonyos település Németországban van. Németország négyszer nyert futball világbajnokságot, ennek a ma kezdődőnek is esélyese.
A minap beszéltem a mezőőrrel, tőle tudom, hogy bár ez egy tömény fideszfalu, az önkormányzatot Magyarország kormánya kényszerítette a futballpálya építésére. Azt nem kérdeztem, mennyi pénzt visz el csak az üzemeltetés. Közgazdasági ismereteim nem haladják meg a művelt laikus szintet, de azt nem nehéz kiszámítani, mi mindenre futná, ha az a pálya nem volna, ami különben a falu lakosságát semmi módon nem érdekli.
Mi csak a milliárdos stadionok építéséről értesülünk. Pedig nem tartom valószínűnek, hogy egyedül a mi falunknak van az ismertetett körülmények között épült és fenntartott futballpályája.
A csúti dagadt gazember pusztítása sokkal nagyobb annál, mint amit el tudunk képzelni.

ÖTEZERMILLÁRDOT ADUNK INGYEN A BANKOKNAK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.06.15.


Gyakorlatilag semmit nem fizetnek a bankok a pénzünkre, ezért történelmi csúcson áll a folyószámlákon lekötetlenül tartott pénz mennyisége. Ugyanakkor az emelkedő infláció miatt egyre kevesebbet ér a megtakarításunk. Az MNB-t nem izgatja a gyenge forint, így egyelőre nem is reménykedhetnek a megtakarítók a kamatemelésben.

A jócskán gyengélkedő, sok éves mélyponton járó forint nem ingatta meg a jegybankot abban az elhatározásában, hogy az alapkamatot továbbra is a két évvel ezelőtt meghatározott 0,9 százalékon tartsa. Az USA-ban szerdán – idén másodszor – emelt kamatot az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, ami a hetedik alkalom a 2015 decemberében elindított kamatemelési ciklus kezdete óta. Így 25 bázisponttal 1,75-2 százalékra nőtt az irányadó kamatsáv az USA-ban...

A NER TUDOMÁNYA, AVAGY AZ MTA OSTROMA

HARMADIK SZEMPONT BLOG
Szerző: harmadikszem
2018.06.14.


orbán viktor megint mert nagyot álmodni: olyan Magyarországot, ahol azt is ő mondhatja meg, hogy ki, hol, mennyiből és mit kutathat.

Igen drasztikus lépésre szánta el magát ismét Magyarország kormánya: elkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia bevétele. S noha hűséges olvasóim, ha vannak ilyenek, észrevehették, hogy újévi fogadalmamnak megfelelően igyekszem távol tartani magam a magyar politika ügyes-bajos dolgaitól, most mégis billentyűzethez kellett kapjak.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) valódi demokratikus szimbólum, no nem azért, mintha tökéletes lenne. Mert nem az. Az MTA bizonyos értelemben egy eléggé kivénhedt struktúra hordozója, mellyel szemben magam is igen kritikusan szoktam megnyilatkozni. Szóval hozzá kellene nyúlni, kétségteleneül – na de nem mindegy hogy kiknek és hogyan.

Mert azt még én sem tagadhatom, hogy az MTA – hibáival együtt is – egy többé-kevésbé meritokratikus, vagyis a kiválóságot legalább részben figyelembe vevő intézmény. És mint ilyen, lassan az egyetlen példánnyá válik hazánkban. Ez azt jelenti, hogy ha kiváló teljesítményt mutatsz egy adott tudományterületen, akkor anélkül is megkaphatod az MTA anyagi és erkölcsi támogatását, hogy valakinek a valakije lennél, például orbán viktoré. Ezt egészen könnyen tudom igazolni, hiszen én magam is nyertem rangos MTA díjat, és ha valakiről, akkor magamról tudom, hogy egyáltalán nem volt se szószólóm, se támogatóm, nem vagyok sem rokona sem ismerőse senkinek a döntnökök közül. Ha már akkor is a Palkovics tehát a fidesz tehát orbán viktor döntött volna a díjak odaítéléséről, akkor én egészen biztos vagyok benne, hogy nem kapom meg. Az egy nagyon-nagy egészségtelen, sőt, kifejezetten nagybeteg dolog, ha a tudomány legmagasabb fórumát párközponti irányításnak vetik alá. Erről nekem kifejezetten a román kommunizmus rettenetes évei jutnak eszembe, ahol a tanulatlan diktátor gyakorlatilag analfabéta felesége irányította a tudományos akadémiát. A tudomány intézményét demokratikus viszonyok között természetesen folyamatosan reformálni kell, de ezek a reformok szigorúan belülről, szakmai alapról indulhatnak el.

A fidesz természetesen nem ma kezdte a tudomány pártállamivé tételét. Első körben a kancellária intézménye által az egyetemekkel alakított ki függőségi viszonyt, majd hozzákezdett az alternatív magyar tudományosság megszervezéséhez. Különféle, szakmailag röhögséges ún. kutatóintézeteket és think tank-eket alapított és tömött ki mérhetetlen pénzzel. De ez úgy látszik nem nagyon jött be. Az ilyen helyekre azért tipikusan a vagy nagyon kezdő, vagy másod és harmadvonalbeliek jelentkeztek pozícióért. Egy valamire való tudósnak amúgy se nagyon lehet (és ami még fontosabb: nem is érdemes) megmondani, hogy mit kutasson, márpedig a fideszes alternatív „kutatóintézeteknél” ez pont így működik. A kis gömböcnek ez kevés: működő, már kialakult intézményeket akar bekebelezni. Vagy, ha más nem sikerült, akkor legalább tönkretenni.

Meglátjuk sikerül – e. Ha igen, akkor itt hosszú ideig nem terem kövön k
ő.

MINDENT FELADVA A KARIBI SZERELEMÉRT

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Kriszta
2018.06.15.


Nem kis lelkierő kell ahhoz, hogy az ember (nem kevés tipródás után) egyszer fogja magát és nekiinduljon az álmai megvalósításának. Különösen megnehezíti a dolgot, ha ehhez olyan messzire kell menni, amilyen messzire Kriszta ment. De összeszedte minden bátorságát és belevágott. Az ő története következik a saját képeivel illusztrálva.

„Kriszta vagyok, budapesti, örök álmodozó, latin táncos, tánctanár. A nyugodt kis életemet, a kellemes munkámat, mint pénzügyi és HR főmunkatárs feladtam, a barátaimat, a családomat ott hagytam, mert szerelmes lettem.

A karibi életbe.

2016 februárjában több hetes vitorlás katamarán túrán vettem részt a Karib-szigeteken, jó pár kisebb-nagyobb szigetet látogattam meg és bár rengeteg csodás élményben volt részem, az igazi táncos életbe nem igazán tudtam belekóstolni, így mindig foglalkoztatott a gondolat, hogy visszatérjek.

Egyik nap a budapesti salsa iskolám fellépésére kerestem zenéket, néztem videoklipeket és totál magával ragadott a latin életérzés, úgy, mint még sosem. Azt éreztem, hogy nekem ezt át kell élnem, látnom kell, hogy valóban milyen is a Karib-térségben a táncos világ.

Minden nap éreztem ezt az égető vágyat, néztem a remek táncosokat és ábrándoztam arról, hogy ott éljek. A zenének és a táncnak tényleg sokkal nagyobb szerepe van az életükben, mint nálunk?

Miben más az ottani táncos élet? Tényleg sokkal muzikálisabbak az átlagnál? Vajon ugyanúgy táncolják a salsát és a bachatát mint mi Európában? Ezek a kérdések foglalkoztattak leginkább...

AKADÉMIKUSOK TILTAKOZNAK AZ MTA KUTATÓINTÉZETEINEK ÁLLAMOSÍTÁSA ELLEN

INDEX
Szerző: NÉMET TAMÁS
2018.06.15.



...A Magyar Tudományos Akadémia doktoraiból és akadémikusaiból álló Stádium 28 Kör most közleményben ítéli el ezt a pénzügyi kontrollt, az autonómia elleni súlyos támadásként értékelik. Közleményükben azt írják:

"A kormány újabb támadása a tudomány autonómiája ellen.

2018-ig a Magyar Tudományos Akadémia önálló költségvetési fejezete tartalmazta az akadémia kutatóintézeteinek központi költségvetési összegét. A kormány által készített 2019-i költségvetés tervezete ezt az összeget az MTA helyett az új Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetébe utalja.

A CEU-ügy után ez újabb súlyos támadás a tudomány autonómiája ellen. A minisztérium, rendelkezve a kutatóintézetek költségvetéséről, jogot formálhat arra, hogy kutatási programjuktól személyzeti döntéseikig minden anyagi vonatkozású kérdéssel kapcsolatban feltételeket szabjon.

A korábbi hasonló intézkedések ismeretében nem meglepő, de felháborító, hogy a kormány ezt a magyar tudomány teljesítőképességét alapvetően veszélyeztető támadást az MTA-val való egyeztetés nélkül, puccsszerűen vezette fel, ezzel a költségvetési tárgyalások idején eleve védekező helyzetbe hozva az akadémiát.

Tiltakozunk a magyar tudomány autonómiáját ért újabb támadás ellen, és követeljük, hogy az MTA kutatóintézeteinek költségvetése maradjon a Magyar Tudományos Akadémia önálló költségvetési fejezetében."

A költségvetési tervezet miatt péntekre rendkívüli elnökségi ülést hívott össze Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Ezt az MTA Kommunikációs Főosztálya is megerősítette nekünk, hozzátéve, hogy az ülésen „várhatóan részt vesz Palkovics miniszter úr is, azt követően pedig az MTA elnöksége közleményt ad ki”.


ÁDER JÁNOST IS ELÉRI AZ ALKOTMÁNYREVÍZIÓ

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Népszava
2018.06.15.


A bírói önigazgatás lehet a kormány célkeresztjében a miniszterelnök által múlt pénteken a közrádióban bejelentett „alkotmányrevízió” keretében. A Népszavának egy magas rangú fideszes politikus arról beszélt: a kormány elégedetlen a bíróságok működésével, ráadásul „a magyar bíróságok sok esetben korrupt módon működnek, ítéleteket lehet megvásárolni”. Forrásunk szerint ennek egyik oka az önigazgatás rendszerében keresendő. Ez azért érdekes, mert a jelenleg a bíróságok felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanácsot a 2011 áprilisában elfogadott új alkotmány nyomán már az Orbán-kormány hozta létre az abban az évben decemberben kihirdetett 2011. évi CLXI. törvénnyel „a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról”. Igaz, az „alkotmányrevízió” célja Orbán Viktor szerint éppen az, hogy megvizsgálják, mi az, ami nem úgy működik az alaptörvény elfogadása után, ahogy szeretnék. A bírói önigazgatás megszüntetése a jelek szerint már el is indult, legalábbis így lehet értelmezni, hogy a kormány egy alkotmánymódosítással kivenné az OBT hatásköre alól a közigazgatási bíróságokat. Hogy ki fogja ezentúl felügyelni ezeket a testületeket, egyelőre még nem teljesen világos, de már idézett forrásunk Franciaországot hozta fel példaként, mint ahol az igazságügyi miniszter felügyeli a bírók működését, „mégsem mondja senki, hogy az egy diktatórikus megoldás lenne”.

Ezen felül a legjelentősebb változásokra egyelőre Áder János készülhet, forrásunk szerint a köztársasági elnök jogköreit érintheti még jelentősen a revízió. Elvehetik például a honvédség főparancsnoki tisztségét tőle...

TETSZHALOTT, HALDOKLÓ, HALOTT? - NEKROLÓG A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGRÓL

ÉLET ÉS IRODALOM 
/ PUBLICISZTIKA
Szerző: HALMAI GÁBOR
2018.06.15. 


2010 óta többször temettem az Alkotmánybíróságot ezeken a hasábokon (is). Először 2010 júliusában, amikor Búcsú a jogállamtól címmel mindenekelőtt az Alkotmánybíróság bevételére irányuló első lépések alapján kongattam a vészharangot (ÉS, 2010/29., július 23.). A cikkből vita bontakozott ki, amelyben az egyetértő vélemények mellett két ellenvélemény hangzott el. Az egyik, leginkább Metzinger Péter által képviselt álláspont szerint a Fidesz nem lottón nyerte a kétharmadot, és mindaddig, amíg a választójogi szabályok garantálják a választói akarat érvényesülését, bármikor megbuktathatóak, akár ugyanilyen aránnyal (Kié a jogállam?, ÉS, 2010/37., szeptember 17.). Sajnos már a 2014. évi, majd az idei választások újra igazolták, hogy a választójogi szabályok mindig éppen a kétharmad megszerzését biztosítják. A másik ellenérvet Avar János szolgáltatta, aki szerint Európa akadályát képezi a jogállam kiiktatásának (Lehet-e diktatúra az EU-ban? Ha igen, miért nem? ÉS, 201/36., szeptember 10.). Időközben kiderült, hogy az Európai Unió immáron Magyarország mellett Lengyelországban sem tudta/akarta megakadályozni a jogállamiság lebontását. Nem szeretnék triumfálni, különösen nem a magyarországi demokrácia kárára, de úgy tűnik, hogy a vitát lezáró írásomban nem minden alap nélkül állapítottam meg, hogy egy „jogállami ellenforradalomnak”vagyunk tanúi ([ÉS, 2010/37., szeptember 24.] Újraolvasva a cikk alcímét, elfogott a rossz érzés, hogy valakinek ötletet adtam a cél megnevezéséhez. Az alcím – négy évvel a tusdnádfürdői beszéd előtt – ez volt: illiberális demokrácia. Persze hol vagyunk már ettől? Már legfeljebb az illiberális maradt a jelzős szerkezetből)...

ITT OLVASHATÓ

ÉLJEN A NEM KERESZTÉNYI, NEM DEMOKRATIKUS, DE LEGALÁBB TÖRVÉNYTELEN HAZAI IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2018.06.14.


Mostanság meglepően csendes volt Handó Tünde és az általa teljhatalmat birtokló OBH. Ez a jótékony csend azonban nem tartott sokáig. Amióta az OBT-be olyan tagok kerültek, akik megelégelték Handó mindenek feletti hatalmát, konfliktusok tucatjai alakulnak ki a két intézmény között. Az OBT ugyanis az a szervezet amelynek – papíron legalábbis – feladatai közé tartozik az OBH és Handó Tünde munkájának ellenőrzése. Ezzel nem is volt gondja a fideszes Szájer József feleségének egészen addig, ameddig a jó káderek helyére olyanok nem kerültek, akik valóban kérdéseket mertek feltenni.

Ennek következményeként Handó megpróbálja ellehetetleníteni és megfélemlíteni az OBT munkatársait. Amellett, hogy saját hatáskörben eldöntötte, hogy ő bizony nem ismeri el az OBT-t, mint törvényesen működő szervezetet, állandó támadás alatt tartja annak ellenzéki bíróit. Noha Handóról bebizonyosodott, hogy hatalmával visszaélt, amikor egyszerűen megsemmisített egy nyertes pályázatot – egymás után kétszer – , mert a számára nem szimpatikus bíró lett volna annak győztese. De hát ez kit érdekel ugye? Ez ugyanis a magyar igazságszolgáltatásban erény, nem pedig gusztustalan, a pozícióval összeegyeztethetetlen viselkedés.

A hazai sajtó a napokban hozta le a történetet, miszerint 3 OBT tag megfélemlítésével próbálnak üzenni a renitens bíróknak. Történt ugyanis, hogy 3 bíró megjelent az OBH épületében, hogy iratokat vegyenek át ellenőrzésre. Erre azért volt szükség, mert noha az OBT feladata az OBH munkájának ellenőrzése, utóbbi – vagyis annak vezetője, maga Handó Tünde – többszöri kérés ellenére sem volt hajlandó a kért papírok átadására. Így hát megunva az üzengetést, az OBT három tagja személyesen ment átvenni a korábban kért, de át nem adott iratokat.

De nem az történt amit várna az ember. Noha előre szóltak, hogy pontosan mely iratokért mennek, megérkezésükkor ezeknek még csak nyomát sem találták. Tehát Handó magasról leszarta, hogy az őt ellenőrző hivatalnak kiadja a kért iratokat. Hogy ezt mégis miért tette? Mert pontosan tudta, hogy megteheti. Az OBT ugyanis nem rendelkezik saját épülettel, annak irodája az OBH épületében van, amely iroda titkárnőjének Handó Tünde a munkáltatója. Nagyszerű nem? Demokrácia felső fokon...

FOCIVÉBÉ A TEKINTÉLYURALOM ÁRNYÉKÁBAN

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2018.06.14.


Ott, ahol jogról, szabadságról beszélni sem lehet, most futballoznak, és a világ az országban dúló terror helyett csak a gauchók és a tangó hazájával ismerkedik meg a tévéközvetítések nyomán” – írta a nyugatnémet Stern magazin az 1978-as, Argentínában rendezett labdarúgó-világbajnokság azóta sokat idézett, rezignált summájában. [1]

Ironikus, hogy a világ egyik legnagyobb sportünnepe, a glóbusz népeit Tokiótól New Yorkig megbolondító játék csúcseseménye pontosan 40 évvel a politika által talán leginkább beárnyékolt világbajnokság után költözik Vlagyimir Putyin Oroszországába.

Az olimpiákhoz hasonlóan a labdarúgó-világbajnokságok gyakran a rendező állam kirakateseményeiként funkcionálnak, amelyek azt hivatottak üzenni a nagyvilágnak, hogy az országban minden rendben, az aktuális torna pedig a történelem legszenzációsabbja lesz. 40 évvel ezelőtt Argentínában Jorge Rafael Videla juntájának rémtetteit jótékonyan leplező látványosság lett a focivébéből.

A tábornok diktatúrája a hivatalos adatok szerint 13 ezer, jogvédő szervezetek szerint mintegy 30 ezer halottat követelt. A Videla és társai által 1976-ban felállított katonai kormány a kommunizmus elleni harc nevében felszámolta a politikai pártokat, ellenőrzése alá vonta a szakszervezeteket, cenzúrázta a médiát, megkínoztatott és megöletett több ezer „felforgató elemet”. Még a világbajnokság döntőjének otthont adó Buenos Aires-i El Monumental stadiontól alig egy kilométerre is embertelen körülmények között fogva tartott politikai foglyok sínylődtek a haditengerészet főiskolájában berendezett börtönben. Ráadásul ekkortájt Videla nem csak a belföldi állapotok elé szeretett volna paravánt húzni: a dél-amerikai kontinens jobboldali kormányai az összehangolt, Condor hadműveletnek nevezett program kereteiben munkálkodtak a baloldali politikai ellenzék megsemmisítésén. A leszámolások áldozatainak számát kutatók 50 ezerre becsülik, 30 ezer személyt nyilvánítottak eltűntnek, további 400 ezer embert pedig jogtalanul börtönöztek be...

NAGYOT KASZÁL, AKI MEGNYERI A LABDARÚGÓ-VILÁGBAJNOKSÁGOT

QUBIT
Szerző: MONEYFIELD
2018.06.14.


A győztes az aranyérem és a kupa mellé 10 milliárd forintot kap, de ha egy csapat még a csoportjából sem jut tovább, akkor is legalább 2,5 milliárddal lesz gazdagabb

Magyar idő szerint csütörtök délután 5 órakor az Oroszország-Szaud-Arábia mérkőzéssel megkezdődik a focivébé, amelynek Oroszország tizenegy városának 12 stadionja ad otthont. A FIFA nem kevesebb, mint 791 millió dollárt különített el az eseményre, amely közel 40 százalékkal több, mint a négy évvel ezelőtti brazíliai tornáé. 448 milliót közvetlenül a résztvevő országok labdarúgó szövetségei között oszt szét a FIFA, amíg a maradék 343 millió dollár a játékosokat adó klubok kaphatják meg. Pontosabban az utóbbi összeg 60 százaléka jár azoknak a kluboknak, amelyek játékost adnak a tornára (Club Benefit Programme), amíg 134 millió dollárt arra különít el a FIFA, hogy a tornán megsérülő játékosok klubjait kompenzálja (Club Protection Programme).

Bár a négy évvel ezelőtti vb-hez képest a nemzeti csapatoknak járó pénzek is növekedtek (ez két részből áll: felkészülési pénz, ami fix összeg, és a helyezés után járó pénzdíj, ami eredménytől függ), közel sem akkora mértékben mint a kluboknak járó összegek. A Club Benefit program összege megháromszorozódott, míg a Club Protection programra félretett pénz összege 34 százalékkal nőtt.
Kinek mennyi?

A csapatoknak járó pénzek 10 százalékkal növekedtek. A felkészülési pénz nem változott az előző vb-hez képest, most is 1,5 millió dollár jár egy csapatnak. Ez ugyebár azt is jelenti, hogy ha egy csapat nem jut tovább a csoportjából, akkor is minimum 9,5 millió dollárral lesz gazdagabb. Tehát ha a magyar válogatott most vb-résztvevő lenne, akkor a Magyar Labdarúgó Szövetség költségvetése nagyjából 2,5 milliárd forintos plusz bevételhez jutott volna. A torna győztese 3 millió dollárral vihet haza több pénzt, mint a négy évvel ezelőtti bajnok, Németország...

BIVALYSÜLT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2018.06.15.


– Mit früstökölnél édes, jó Lajosom? – Tette fel a szokásos kérdést urának a nő, virágos otthonkában, masszívan rögzített, frissen áztatott protkóval, és mamuszban, ezt el ne feledjük. Annyi ideje éltek együtt, hogy Lajos hasonlatossá vált a nejéhez, légzésének ugyanaz a sípoló ritmusa, fejének egy ütemű rángása és coregás mosolya volt, ellenben nem virágos otthonkában, hanem bizonytalan színű atlétában üdvözölte a felkelő Napot, és nem kontyban hordta a haját.

– Egy kis bivalyt ennék, drága jó Jolánom. – Ezt válaszolta a férfi, és tüsszentett egyet, hite szerint megerősítve az igazát, hogy csak úgy rezgett a kezében a nyomdaszagú újság, amelyről maga a nagy “Ő” mosolygott feléjük, körötte óvodások, kezében kósza kajak, tekintélyt sugárzó gyomrát pedig szögletes kevlár takarta, bár titkolni igyekezett, ezért lógott ki a nyelve a szája sarkából, mint valami szomjas kutyának. A fotós nagyszerűen kapta el a pillanatot, amely az egy vagyok közületek témájára született a Kossuth-nóta dallamára.

– Mit? – Értetlenkedett Jolán, mert azt hitte, rosszul hall.

– Bivalyt, Jolán, bivalyt. – Ordította Lajos, mert nagyot hallott kicsit, meg hülye is volt. Ez a következőkből ki is derült, mert látszott, fogalma sincs róla, mi lehet az a bivaly, amikor hajdanvolt filmélményére hagyatkozva szarvakat formált magának, hajlongott, ingatta a fejét, és azt üvöltözte: – Tatanka, tatanka.

Ekkor lépett be a szomszéd Józsi, csipás szemekkel, zsíros hajában párnából ott maradt tollakkal, kezében a házi kotyvasztású kisüstis üveggel, persze, hogy közösen, mód szerint, valamint illőn dicsérjék az urat. Együtt döbbent meg a Jolánnal, leesett az álla, nézték a férfit, aki hullámzott a konyha kövén, és üvöltözte ezt a tatankát. Azt hitték, rossz gyógyszert vett be, attól ment el az esze, de rázta az újságját, abban lehetett hát a baj...