2018. július 4., szerda

HONT: KILÉPEK AZ EURÓPAI UNIÓBÓL

HVG ONLINE
Szerző: HONT ANDRÁS
2018.07.04.


Nem kellett Brüsszelt megállítani, ácsorog az magától is.

Tisztelt Európai Unió, Kedves Seggfejek!

Miközben Önök az internetes mémek betiltásán ügyködnek mindenféle szerzői jogi részletizék fölött fontoskodva, tájékoztatnám Önöket, hogy ezalatt mi történik egy uniós tagország nyilvánosságával.

Magyarországon – merthogy rólunk van szó – az úgynevezett „választást” követően megszűnt az egyik legrégebb óta működő, országos napilap, így a kormánytól független napilapok száma – tessék figyelni –: 1. Az is – annak ellenére, hogy egyelőre még tisztességes és elkötelezett újságírók dolgoznak ott – egy átláthatatlan, kevéssé ízléses háttéralkunak köszönheti létét, és nem tudni, hogy a kormánynak milyen eszközei vannak az azonnali bedöntésére, ha mégsem kedve szerint muzsikál.

A megyei lapok az elmúlt négy évben kerültek egytől egyig hatalom közeli oligarchákhoz, a helyi orgánumokat pedig – az elsöprő többségben a kormánypárt káderei által irányított – önkormányzatok adják ki. Az állami média soha nem látott színvonalon terjeszti a hatalmi agitációt és uszít a rendszer vélt vagy valós ellenfeleivel szemben. Ugyanennek a tevékenységnek rendelték alá a nemzeti hírügynökséget.

A választás után egyből beszüntette a sugárzást az egyik utolsó olyan rádió, ahol nem a központi hírügynökség gondosan irányított propagandaanyagaiból állították össze a hírblokkokat. Ez az adó annak a pénzembernek a tulajdonában volt, aki elévülhetetlen „érdemeket” szerzett a rendszer kiépülésében. Vicces, de az a helyzet, hogy a hatalommal szembeni ellenpontot egy sértett oligarcha jelentette, és részben az ő pénze tette lehetővé, hogy ellenzéki szereplők, független értelmiségiek is képernyőre jussanak, és hogy a köztereken ne csak a kormány üzenetei látszódjanak...

MEKKORA VESZÉLYT JELENT AZ AUTOMATIZÁCIÓ A KELET-EURÓPAI MUNKÁSOKRA? - INTERJÚ JAN DRAHOKOUPILLAL

MÉRCE
Szerző: FORDULAT
2018.07.06.


A nyugatról kiszervezett gyári munkán alapuló kelet-európai gazdaságok erősebben ki vannak szolgáltatva az automatizáció, robotizáció hatásainak, véli Jan Drahokoupil, az Európai Szakszervezeti Intézet kutatója. Meglátása szerint azonban az oktatási rendszer gyengeségei sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a régió lakói számára, ahogyan a szociális ellátórendszer leépülése is rossz irányba hat.

Az interjú a Fordulat társadalomelméleti folyóirat friss, huszonharmadik számában jelent meg, amelynek célja, hogy feltérképezze a kortárs technológiai átalakulások, illetve a digitális kapitalizmus életünkre gyakorolt hatását. A teljes lapszám itt szerezhető be.

A digitalizáció és az automatizáció hosszú ideje gyakorol folyamatos és jelentős hatást a munkavégzésre és a munkaszervezésre. Mégis, ha megfigyeljük a témáról folytatott tudományos és közéleti diskurzust napjainkban, akkor sokszor az lehet az érzésünk, hogy valami radikális változás előtt állunk és kvázi az utolsó órában vagyunk, mielőtt minden munkát átvesznek az algoritmusok és a robotok. Mi indokolja ezt a felfokozott hangulatot?

Nehéz megmondani, hogy pontosan mi áll most emögött, mindenesetre ez a fajta pánikhangulat rendszeresen felüti a fejét, amikor olyan új technológiák jelennek meg, melyekben benne van a potenciál, hogy létező állásokat szüntessenek meg.

Ezt sokszor megtapasztalhattuk már. Ha beleolvasunk a Lyndon B. Johnson idején tevékenykedő Technológiát, Automatizációt és Gazdasági Fejlődést Vizsgáló Nemzeti Bizottság jelentéseibe, akkor azt látjuk, hogy az ezekben szereplő néhány megállapítás gyakorlatilag teljesen megegyezik a napjainkban megjelenő prognózisokkal. A munkahelyeket megsemmisítő technológia rémképe tehát nem új jelenség.
Az a helyzet azonban, hogy senki nem tudja biztosan, hogy a manapság megfigyelhető folyamatok pontosan milyen hatást gyakorolnak majd a foglalkoztatottságra.

Frey és Osborne sokat hivatkozott tanulmánya szerint (2013) a jelenlegi munkahelyek akár 50%-a is automatizálható lesz húsz éven belül. Sok hasonló tanulmány azonban szinte egyáltalán nem foglalkozik a folyamatban rejlő munkahelyteremtő potenciállal. Vannak kutatások, amik figyelembe veszik a digitalizáció és automatizáció ezen aspektusát is, és ezek szerint körülbelül a munkahelyek 10%-a van csak veszélyben. Ezek abból az egyszerű közgazdaságtani kalkulációból indulnak ki, hogy ha a technológiának köszönhetően nő a termelékenység, az az árak esését és így nagyobb keresletet von majd maga után.

De ahogy említettem, voltaképpen senki nem tudja, hogy valóban a munkaerőpiaci átalakulások új korszakába léptünk-e.

Természetesen a technológiai fejlődésnek vannak olyan következményei, amik már most is komoly hatást gyakorolnak a munka világára (még ha ezek sem teljesen új jelenségek, hanem hosszabb távon kibomló folyamatok eredményei): ilyen például a munkaerőpiac polarizációja, melynek során az újonnan létrejövő munkahelyek vagy kevés szakértelmet igénylő és alulfizetett pozíciók, vagy jól 
fizetett, kiemelkedő képességeket igénylő munkák, miközben a középréteg szép lassan eltűnik. Ez tovább fokozza a már napjainkban is aggasztó méreteket öltő társadalmi egyenlőtlenségeket.

Egy másik fontos következmény a munkások megfigyelését és teljesítménymérését lehetővé tevő egyre szofisztikáltabb technológiák terjedése, valamint a platformok által létrehozott újfajta rugalmas foglalkoztatási formák megjelenése...

EURÓPA ELKEZDTE AZ OKOSTELEFONOKAT HASZNÁLNI AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÓK KISZŰRÉSÉRE

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2018.07.04.


Az okostelefonok eddig is fontos szerepet töltöttek be az elmúlt évek migrációjában Európa felé: a legkedvezőbb útvonalak megtalálása és a rokonokkal való kapcsolattartás mellett az embercsempészekkel való kommunikáció is szinte elengedhetetlen kellékké tette a mobiltelefonokat a bevándorlóknál.

Európa most megfordítja az egyenletet, és az okostelefonokat használja fel az illegális bevándorlók kiszűrésére.

A Wired írása szerint a kontinensre vándorlók ma olyan mobilkriminalisztikai technológiával néznek szembe, ami képes minden lényeges információt kiszedni a telefonjukból, legyen az üzenet, helyadatok vagy WhatsApp-híváslista. Erre az elmúlt időben a kormányok is elkezdtek reagálni.

2017-ben Dánia és Németország is olyan törvényeket hozott, amelyek engedélyezik az érintett országok bevándorlási hivatalainak, hogy a menedékkérők telefonjaiból adatokat nyerjenek ki. Az Egyesült Királyságban és Norvégiában már évek óta életben van ilyen törvény, de Ausztria és Belgium is fontolgatja a bevezetését...

HIÁBA SOK AZ ÚJ AUTÓ, VÉSZESEN ÖREGSZIK A HAZAI GÉPJÁRMŰPARK

CIVILHETES
Szerző: Híres ember
2018.07.04.


A magyar járműpark átlagéletkora egyre magasabb, miközben az emberek harmada azért nem vág bele az autóvásárlásba, mert nincs elegendő önrésze.

Legtöbbet a szervizelésre és a gumicserére költenek, és meglepően kevesen kötnek cascót, derül ki a Škoda legfrissebb, reprezentatív kutatásából, amely a 18 és 59 év közötti korosztályra fókuszált.
A válság óta évről-évre egyre több új autó kerül forgalomba Magyarországon, de ez sem javít a hazai gépjárműpark átlagéletkorán, amely a kutatás szerint jelenleg 13,6 év. A helyzetet jól tükrözi, hogy a 18 és 59 év közötti, autóval kapcsolatos döntésben résztvevőknek csak a harmada mondta azt, hogy 10 éves vagy annál fiatalabb autója van. Ők elsősorban a nők, a felsőfokú végzettségűek és a városban élők.
Az autókkal kapcsolatos kiadások jelentős részét az előre nem tervezhető szervizelési és javítási költségek teszik ki (évi 65 ezer forint). A kutatásban résztvevők tapasztalatai alapján az autóval kapcsolatos terhek éves szinten elérik a 214 ezer forintot. Ez az összeg az új autót vásárlók esetében jelentősen magasabb: 260 ezer forint. Akinek 10 évnél idősebb autója van, annál ez valamelyest 200 ezer forint alatt marad...

KILENCMILLIÁRD FORINTOT KÖVETELNE VISSZA MAGYARORSZÁGTÓL AZ OLAF EGY HATALMAS CSALÁSI ÜGY MIATT, A SZÁLAK MATOLCSY GYÖRGY UNOKATESTVÉRÉNEK A VOLT CÉGÉIG ÉRNEK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÁGOSTON ZOLTÁN
2018.07.04.


- Fiktív fióktelepekre és számlákra,

- hatalmas, akár hatszoros túlárazásokra
- és szabálytalanul fizetett munkatársakra

is bizonyítékot talált abban a Magyarországra, Lettországra és Szerbiára nyomozásban, amelyet egy két tucat társaságból szőtt cégháló visszaélései miatt indított el az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – írja a 24.hu.

Magyarországon 2015 őszén névtelen bejelentés nyomán két magyar nonprofit kutatóközpont, a Pillar Europa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft. és a BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft. ügyében kezdtek el nyomozni. A két cég a versenyképességet innovációval elősegítő EU-s operatív program támogatásaiért indult. Volt projekt, amelyben kiterjesztett valóság alapú rendszerekkel akartak interaktívvá tenni felhasználói útmutatókat, egy másikban közösségi hálózat segítségével ajánlottak volna pénzügyi termékeket, de pályáztak „Hangok vizuális felismerhetőségének kifejlesztése halláskárosultak számára” címmel is. kiderült azonban, hogy a céljuk egyértelműen az volt, hogy csalással minél több pénzt szedjenek ki az Európai Unióból.

Ennek az egyik eszközeként a Pillar Europa és a BME-Infokom fiktív fióktelepeket hozott létre Bicskén és Téten, illetve Bicskén és Etyeken, a Dávid-majorban. Ezekre a fiktív fióktelepekre azért volt szükségük, hogy a más régiónak szánt támogatási pénzekre rátehessék rá a kezüket, amely nem ment volna azzal a 2050 négyzetméteres, 190 fő befogadóképességű irodával, amelyet a két cég 2014 januárja és 2016 januárja között bérelt Budapesten. Az operatív programban nem szerepelt közép-magyarországi régió, amelyhez Budapest tartozik. Bicske és Etyek a közép-dunántúli, Tét pedig a nyugat-dunántúli régióban fekszik. Az OLAF a nyomozás során jött rá, hogy a Pillar Europa és a BME-Infokom csak papíron alkalmazott embereket távmunkában, mindent egy budapesti irodában végeztek el. Találtak e-maileket, amelyekben papíron vidéki fióktelepen lévő munkatársakat utasítottak, hogy ellenőrzésekor a látszat kedvéért jelenjenek meg „a megvalósítási helyszíneken”, és kiderült az is, hogy bár a pályázati kiírás szerint ezekből a kutatás-fejlesztési projektekre szánt EU-s pénzből a felsőfokú végzettségű kutatókat és fejlesztőket, illetve a középfokú végzettségű segédszemélyzet bérét lehet kifizetni, amihez képest a két cég pályázati pénzből állta az egyik pénzügyi igazgató, a számviteli és HR-osztáy, az ellenőrzési és marketingszemélyzet, a titkár és a recepciósok munkabérét...

NYUGAT, 1911.

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2018.07.03.


Nem ismerem Szabó Dezső munkásságát. Azaz nem tudok róla eleget ahhoz, hogy azt állíthassam, ismerem Szabó Dezsőt. Bán Zoltán András, az irodalomtudó emberek között az egyik legszínesebb és legtudóbb, akinek az irodalomtudására mélységes tisztelettel tekintek, ezt írta róla: "A sértődöttség Herkulese volt, a különvélemény Toldija: antiszemita, aki utálta az antiszemitákat; fajvédő, aki vitriollal higított epével támadta Németh Lászlót és általában is a mélymagyarokat; náciellenes, németellenes, Horthy-ellenes, Bethlen-ellenes, nyilasellenes, kommunistagyűlölő, ugyanakkor plebejus szellemű, aki a keresztény-nemzeti kurzust csak „görénykurzusként” emlegette. Antimodern prózaíró, viszont stiláris expresszionista. Szabó Dezsőre minden és mindennek az ellenkezője is igaz." Azt most hagyjuk, hogy én miért nem kedveltem sosem Szabó Dezsőt, mert a magam felületességét sem bírom jobban elviselni, mint a másokét.

Viszont találtam valamit, amit muszáj megosztanom az olvasni tudókkal és hajlandókkal. Kerestem valamit (ahogy szoktam), megint úgy, hogy körülbelül tudtam, az a valami hol keresendő (amióta falusi lettem, és végre - három év alatt - úgy ahogy rendbe tettem a könyvtáramat, most már itt is csak körülbelül sejtem, mit hol keressek). Azt tudom, hogy a Nyugat valamelyik évfolyamában van a tízes évek elejéről, de csak ennyit, két napja lapozok, persze folyton találok valamit, amit még nem olvastam... na egy ilyet akarok most idetenni:...

BÜROKRÁCIACSÖKKENTÉS FIDESZ MÓDRA: ELSZÁLLT A LÉTSZÁM ÉS A KIADÁS

ZOOM.HU
Szerző: PAPP ZSOLT
2018.07.04.



- 2019-ben várhatóan 66 ezer fővel többen dolgoznak majd az államigazgatásban, mint 2010-ben, ez bő 1600 milliárd forinttal kerül többe az adófizetőknek.

- Az elmúlt kilenc évben több látványos bürokráciacsökkentő intézkedést hozott a kormány, minden eredmény nélkül.
- Néhány intézet valóban megszűnt, de újak jöttek a helyükbe, és kevesebben sem lettek a köztisztviselők.

A 2019-es költségvetés számai szerint jövőre a minisztériumokban és a háttérintézményeikben 560 603 fő dolgozik majd – ez 3983 fős növekedés az idei évhez képest és 66 443 fős bővülés 2010 december 31-éhez képest, amit költségvetési szempontból az egymást követő Orbán-kormányok nullpontjaként tekintünk. Az elmúlt nyolc-kilenc évben hatalmas változások mentek végbe az államigazgatásban, több száz szervezet tűnt el és születtek újak. Azonban ezek eredőjeként sem olcsóbb, sem kisebb nem lett a közigazgatás: 2010-ben még az összes költségvetési kiadás 15,3 százaléka ment el az állam működésére, 2019-ben pedig már 18,1 százalék lesz, pedig időközben a torta jóval nagyobb lett.

Százmilliárdokkal ugrott meg a kiadás


Az állam működési kiadásai jövőre már 3612 milliárd forintra rúgnak, szemben a 2010-es 2068 milliárd forinttal – vagyis 1544 milliárd forinttal többre, ami 75 százalékos növekedést jelent. Beszédes, hogy 2010-ben a GDP 7,6 százaléka ment el bürokráciára, míg 2019-ben lényegesen több, a GDP 8,2 százaléka lesz ugyanez – mindez a kormány adataiból derül ki.
Vagyis akármelyik mutatót nézzük, a magyar állam nemhogy olcsóbban, hanem lényegesen drágábban működik, mint nyolc évvel ezelőtt, és a hatékonysága semmit nem javult...

IDEJÖTT AZ AMERIKAI NAGYKÖVET, ÉS RÖGTÖN BE IS SZÓLT SZIJJÁRTÓNAK

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2018.07.04.


Cornstein a demokrácia és a szabadságjogok tényleges, nemcsak verbális tiszteletét szabta a kiegyensúlyozott magyar-amerikai kapcsolatok feltételéül. 

Július 4-e, az amerikai függetlenség napja alkalmából tartott kerti partit az amerikai nagykövetség, ahol David B. Cornstein, az USA új budapesti nagykövete beszélt. A rövid ünnepi szónoklatot nehéz másként értékelni, mint
figyelmeztetésként.

- Cornstein a bevándorlók pozitív szerepét említette, hogy ugyanis hogy július 4-e az amerikai bevándorlóknak is ünnep, az elsőéves és a negyedik generációs bevándorlónak egyaránt.
- Továbbá kiemelte, hogy számára a szólás-, vallás- és sajtószabadság, valamint a demokrácia olyan alapvető értékek, amelyet nem csupán szavakkal, hanem tettekkel is ki kell fejezni, és harcolni kell értük.

Ugyanakkor egyetlen szót sem ejtett a keresztény Európa védelméről, nem dicsérte meg az Orbán-rezsimet, hogy meghallja a választók szavát, vagy hogy milyen remek a gazdaság állapota, de még azért sem, hogy a magyar kormány teljesíteni igyekszik a NATO-vállalásokat.

Az is jelzésértékű volt, amit mondott, és az is, amit nem mondott.

A Szabadság téri partira meghívott Szijjártó, ott helyben válaszolt is Cornsteinnek, bár mind a ketten úgy tettek, mintha a jelenlévő közönségnek beszélnének, valójában egymásnak üzentek.

- Szijjártó emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány megígérte a katonai költségvetés növelését, amit Trump elvár a NATO-tagországoktól.
- Orbán szóvivője szerint az Egyesült Államokban és Magyarországban közös például, ahogy a bevándorlást kezelik, meg ahogy a nemzetközi sajtó bánik a pillanatnyi kormányzattal.

- Azt is hangoztatta, hogy a magyar kormány nem fog beállni azoknak az európaiaknak a kórusába, akik most már lassan hobbiszerűen bírálják az Egyesült Államokat. Magyarország továbbra is "kiegyensúlyozottan, mindenfajta kritikát és kommentálást mellőzve fog hozzáállni" az amerikai kül- és belpolitikai döntésekhez.

Ami egyfelől azért jelez némi mértéktévesztést, ti. hogy érdemként adja el, amire úgyse lenne képes (beleszólni az amerikaik dolgába). Másfelől viszont ezzel burkoltan arra utal, hogy mert ők nem szólnak bele az USA ügyeibe,

cserébe Washington se szóljon bele az ő dolgaikba.


Ami azonban láthatólag nem egyezett meg az amerikai nagykövet szavaival. Cornstein a demokrácia és a szabadságjogok tényleges, nemcsak verbális tiszteletét szabta a kiegyensúlyozott magyar-amerikai kapcsolatok feltételéül...

NEM ÉRTEM EZEKET AZ ŐSTAHÓKAT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2018.07.03.


Vicces ez a Fidesz fejétől bűzlő magyar közélet úgy, ahogy van. Francot. Egyáltalán nem vicces, és lassan már az is érthetetlen benne számomra, ami korábban teljesen világos volt. A választás előtti, kampánycélú sorosozás jegyében találta ki a nagyszerű Orbán Viktor (ki más?), hogy a Soros Györgyhöz köthető CEU-t érdemes volna kipaterolni Magyarországról. Azért is, mert bár a nagyon kevés, nemzetközileg is jegyzett és elismert Magyarországon bejegyzett oktatási intézmények közé tartozik, a magyar nemzetre áskálódó amerikai spekuláns baromságait oktatják ott (genderliberálnyitotttársadalmibuziságokat), és ez rendkívül veszélyes az elhülyülésre hajlamos, sajátosan sikeres nemzeti gógyinkra. Röviden: a CEU ellehetetlenítéséért folytatott háború jól jön a kampányban, a rongyosra zsibbadt aggyal gyűlölködő hívek repesnek majd, hogy a mindenre is gondoló államvezetés megvédi őket még egy ellenségtől. Jó, hogy fingjuk nincs, merre nyílik az ajtó a CEU-n és Soros Györgyöt is leginkább a kék plakátokról ismerik, de az mindegy. A vezér mögé beállni és csatakiáltásra bégetni, többet ér az anyukánk életénél is, ugye.

Végignéztük a Kovács Zoltán CEU-növendék és Lázár János mindent tudó főszereplésével hetente előadott szappanoperát arról, hogy visszamenőleg hogyan nem felel meg a hatályos törvényi előírásoknak a CEU, és hogy márpedig a törvényeket még Soros Györgynek is be kell tartania Magyarországon. Beütött az újabb kétharmad, és miközben a kormány újabban leginkább mélyen kussol az ügyről, amikor nem, akkor meg bagatellizálni próbálja a kérdést (ráérünk faszságokkal foglalkozni, a döntés minősége fontosabb, mint annak időpontja – mondta nemrég a dakota vezér), a CEU csuklóztatása terén semmi nem változott. Megállapodás nincs, patthelyzet van. Jól értesült sajtóorgánumok jól értesült újságírói tudni vélik: fideszes berkekben a CEU-ügy nincs napirenden, így nem valószínű, hogy nyáron lesz megállapodás...

NAPI EGY NYUGODT SZEX - TÖRTÉNELEMFORMÁLÓ NEMI VÁGYAK

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: Klubrádió / BÓDY GERGŐ
2018.07.03.


Hogyan vonul végig az emberi histórián a szexualitás, és hogyan befolyásolta azt? Erről beszélgetett a Klubrádióban Kopcsik István, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke, aki számos példával illusztrálta mondanivalóját.

Bár a történelemkönyvekben nem találni róla túl sokat, a szexualitás végigvonul az emberi histórián a maga hagyományaival, a hozzá kötődő társadalmi és biológiai szokásrendszerrel. A történelem tele van hatalmas szerelmekkel, olyan férfiakkal és nőkkel, akik koruk szabályrendszereit megszegik, ami aztán történelemformáló erővé válik – erről beszélt Kopcsik István, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke a Klubrádióban.

Mint a szakember a keddi Ötösben elmondta, már a Bibliában szereplő Dávid és Salamon is ebbe a körbe sorolható, akiknek több száz fős háremeik körül számos botrány alakult ki, majd jóval később az arab kalifátus és a szultanátusok kora is ebbe a vonalba illeszthető. Érdemes megemlíteni az antik világot is, amelynek sok, és talán még több hírhedt szereplője volt, ami a nemi élet krónikáját illeti. Az egyik ilyen Néró római császár volt, akitől kortársai szerint csak a legyek voltak biztonságban, más senki, így testvére sem.

Mint a szennycsatorna

Természetesen a keresztény Európa sem maradt ki a szexualitáshoz kapcsolódó skandalumok történetéből. Kontinensünk ókor utáni szerelmi történetéhez a reneszánsztól állnak rendelkezésre bővebben források. Ezekből kiderül, hogy az egyház igazából nem tudta kezelni a szexualitással kapcsolatos szabályszegéseket, sőt szinte törvényszerűnek tekintette a prostitúciót.

A kuplerájok szabályzatait gyakran kolostorokban, illetve a püspökségeken hozták, elfogadva, hogy a társadalomban szükség van az e fajta feszültséglevezető szelepekre is. Aquinói Szent Tamás is úgy látta, hogy a prostitúció nélkülözhetetlen, olyan mint a palotákban a szennyvízcsatorna. Szent Ágoston pedig arról értekezett, ha nem volnának a pénzért szexelő embertársaink, akkor a parázna vágyak tombolása lerombolná a társadalmat....



ITT A KAMU, HOL A KAMU

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2018.07.04.


Tetszik ismerni a játékot, ugye? Nem is európai, aki nem ismeri. Áll a fickó a sarkon, három egyforma valamit keverget, kártyát, gyufaskatulyát vagy gumikorongot, be kell dobni egy közepes bankjegyet, és aki eltalálja, melyik van a három közül megjelölve, viszi a bankot. Nem lehet benne nyerni, de szerintem már Mohenjo-Daróban is játszották, mármint, akik hülyék voltak.

És Mohenjo-Daróban is a szervezett csalás egyik ügyes formája volt. Már az ottani zsandárok is kergették a csibészeket, akik így szabadították meg javaiktól a palimadarakat. Nem mennék bele a részletekbe, de az a lényege, hogy mikor rá tetszenek bökni a megjelölt tárgyra, akkor már nulla az esély a győzelemre. És nem egy ember dolgozik ott, aki kavarja a lapokat, gyufaskatulyákat, korongokat, hanem legalább öt: páran figyelik a rendőrök mozgását, van a csapatban zsebes is és legalább két hivatásos nyertes, hogy kedvet csináljanak a palimadárkodáshoz.

Na, most tessék ugyanezt elképzelni sajtóban. Ez az álhírlap. Az olvasó azt hiszi – mármint a betegesen naiv olvasó – hogy hírt talál, annak is néz ki, de nincs abban, amit kap, semmi, illetve ha van, az szemenszedett hazugság. És ahogy a pirosozásnál, az álhírlap esetében is van, aki ezredszer is bedől.

Igen, haragos vagyok, mert most már olyan marhaság terjed futótűzként a közösségi oldalakon, ami hét éve megdől. Hét éve, kérem, ez a kamu életkorát tekintve már elemibe jár! És osztják az amnéziás emberek, ahogy szerintem osztották már évekkel ezelőtt is, megcáfolták ezerszer, de osztják... csodáljuk, hogy a magyar választó politikai emlékezete gyengébb az aranyhalénál, ha azt sem ismerjük fel, amit már évek óta bámulunk? Ja, persze, politikában is így van. Akkor lássuk, miről beszélek...

AZ INGATLANÉRTÉKESÍTÉS ÉS -BÉRBEADÁS FŐBB ÁFASZABÁLYAI2018-BAN

PERFEKT SZAKMAI BLOG
Szerző: Dr. RÁKOSI FERENC
2018.07.04.


1. Új vagy annak minősülő beépített ingatlan értékesítése: 27%-os áfa fizetendő, de
a) többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás esetén, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, az áfa mértéke: 5%.
b) egylakásos lakóingatlan esetén, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert, az áfa mértéke 5%.
2. Beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése: áfamentes, kivéve,
a) ha az első rendeltetésszerű használatbavétel még nem történt meg,
b) az első rendeltetésszerű használatbavétel megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év;
c) a beépítés az építési szabályok szerint egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.
3. Építési telek értékesítése: 27%-os áfa fizetendő.
a) Építési telek, amely beépítésre szánt területen fekszik, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m, továbbá amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak,
b) illetve telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál, és amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak).
4. Beépítetlen ingatlan (rész), építési teleknek nem minősülő egyéb telek, pl. magánút értékesítése: áfamentes...

MEGYEJÁRÓ 1. - MIRŐL ÍRTAK A MEGYEI NAPILAPOK A VÁLASZTÁS ELŐTTI PÉNTEKEN?

ÁTLÁTSZÓ - MÉRTÉK BLOG
Szerző: Mérték Blog
2018.07.03.


A Magyarországon megjelenő 19 megyei napilapot elemeztük egy szűk keresztmetszetben, egy kiválasztott nap, a 2018. április 6-i lapszámok segítségével. A központi és a megyei közéleti tartalmakat vettük górcső alá. Az elemzés egy új sorozat első része, amit havonta újabb beszámolók követnek a megyei lapok tájékoztató tevékenységéről.

A Magyarországon ma megjelenő 19 megyei napilapot elemeztük egy szűk keresztmetszetben, egy kiválasztott nap, a 2018. április 6-i lapszámok segítségével. A központi és a megyei közéleti tartalmakat vettük górcső alá, amely alapján megállapítottuk, hogy – bár különböző mutációkban – minden lapban ugyanazok a kormányt támogató országos és külföldi hírek kaptak helyet, a megyei oldalakon pedig főként a helyi fideszes országgyűlési képviselőjelöltek szerepeltek. A központi oldalak konzekvensen elhallgattak olyan országosan felkapott témákat, amelyek a kormányra nézve kellemetlenek lehettek volna, ugyanakkor az ellenzék szinte kizárólag csak negatív konnotációval kerülhetett be a hírekbe. E tekintetben a legengedékenyebbek Andy Vajna lapjai voltak, amelyek – ha csak oldalsávban is, de – beszámoltak az ellenzéki pártok kampányáról.

Mint ismert, a megyei lapok piacán az elmúlt években teljes átrendeződés történt, minden lapcsoportnak új tulajdonosa lett. Tizenhárom újság Mészáros Lőrinchez, három Andy Vajnához, három pedig az osztrák Heinrich Pecinához került. Elemzésünkben azt vizsgáltuk, miről és hogyan írtak a megyei napilapok az országgyűlési választás előtt két nappal, voltak-e közös központi tartalmak, egyformán megjelenhetett-e minden politikai vélemény és szereplő, vagy torzítottak-e valamilyen irányba a cikkek. Az elemzés ezúttal nem terjedt ki a nem közéleti cikkekre (ld. sport, szórakoztatás, PR cikkek stb)...

TUDOMÁNYOSAN BIZONYÍTOTTÁK, HOGY ORBÁN VIKTOR EGYRE INKÁBB PARÁZTAT

444
Szerző: MAGYARI PÉTER
2018.07.04.


- Nagyot változott Orbán Viktor szóhasználata 1999 óta, mutatta ki egy tudományos igényű tanulmány.

- A legérzékletesebben a félelemmel, szorongással kapcsolatos kifejezéseket hozza elő, 2004 óta különösen sok ilyen szót használ.

- 2014 óta a háborús retorika vált meghatározóvá.

- A politikával, a magyar gazdasággal kapcsolatos szavak viszont elkezdtek kikopni a nagy beszédeiből, különösen az utóbbi négy évben nagyon feltűnő, hogy kerüli ezeket a témákat.

- Az EU-ról sokáig csak pozitív vagy semleges hangvételben szólt, de mostanra az ellenségévé vált.

Készült egy igen alapos elemzés Orbán Viktor beszédeiből, ami statisztikai módszerekkel vizsgálja a miniszterelnök szóhasználatának változásait 1999 és 2018 között. A tanulmányt komoly, szakmájukban elismert kutatók készítették, de csak álnéven kívánták publikálni a szövegüket. Ez jól mutatja, hogy a mai magyar tudományos életben milyen a hangulat.

A kutatók Orbán Viktor évértékelő, tusványosi és március 15-i beszédeit vizsgálták az elmúlt 19 évből. Egészen pontosan az évértékelőket 1999 - 2018 között, a tusványosiakat 2007 - 2017 között, a március 15-i beszédeket pedig 2007 - 2018 között, így összesen 41 beszédét elemezték.

A módszerük lényege az volt, hogy csoportosították és megszámolták Orbán szavait, és ez alapján vontak le következtetéseket. A módszernek nagy előnye, hogy kizárja a szubjektív értékeléseket (mint például azt, hogy "úgy éreztem, most nagyon harcias volt"), továbbá figyelembe veszi azt is, hogy amikor nem közvetlenül beszél például háborús helyzetről, akkor is milyen sűrűn használ a harcra, véres küzdelemre utaló szavakat, ezzel keltve hatást a közönségben.

A beszédekben lévő szavakból az alábbi csoportokat alkották:
- félelemmel kapcsolatos szavak, amelyek szorongásról, fenyegetettségről szólnak;

- harccal, háborúval kapcsolatos szavak;

- a kormányzással, gazdasági folyamatokkal, közigazgatással kapcsolatos szavak;

- az EU-ra utaló szavak;

- a menekültekkel, migránsokkal kapcsolatos szavak.

Vizsgálták részben ezek előfordulási gyakoriságát, részben pedig azt is, hogy van-e kapcsolat sűrűsödésük vagy kikopásuk között...

OTT IS LEÉPÍTIK A KÖZMUNKÁT, AHOL NAGY SZÜKSÉG LENNE RÁ

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VARGA DÓRA
2018.07.04.


A munkaerőhiányra hivatkozva fűnyíróelv-szerűen csökkenti a közmunkások létszámát a kormány, holott a keleti országrészben és a kisebb településeken továbbra is nagy szükség volna a programra.

Nem vette figyelembe a magyar munkaerőpiac területi egyenlőtlenségeit a kormány, amikor gyakorlatilag fűnyíróelv-szerűen hajtotta végre az elmúlt másfél évben a közmunkáslétszám drasztikus csökkentését – derül ki a Policy Agenda lapunknak küldött elemzéséből. A Belügyminisztérium adatai szerint 2016-ban még 223 ezren dolgoztak közmunkásként, az idei év első négy hónapjában ez 150 ezer főre apadt: vagyis országosan 33 százalékkal csökkent a közfoglalkoztatotti létszám. Nem véletlenül: a kormány az idén mintegy 40 milliárd forintot vont ki a közmunka rendszeréből, miközben a munkaerőhiányra hivatkozva igyekszik visszaterelni a közfoglalkoztatottakat a mesterségesen felduzzasztott rendszerből az elsődleges munkaerőpiacra. Jövőre további 45 milliárd forint kivonásával 180 milliárdra csökken a „közmunkás büdzsé”, amivel 130 ezer alá eshet a közfoglalkoztatásban részt vevők száma. A munkalehetőségek ugyanakkor nem azonosak az ország különböző területein: a kisebb településeken, különösen az elzártabb aprófalvakban, illetve a keleti országrészben a közmunkások nagyobb aránya mellett is jóval magasabb a munkanélküliségi ráta, mint a nagyvárosokban, illetve a nyugati megyékben. A Policy Agenda ezért településtípusok és megyék szintjén is vizsgálta, hogyan ment végbe a közmunkáslétszám leépítése. Arra jutottak, hogy a közmunkások eloszlását tekintve településtípusok szerint nincs lényeges eltérés 2016 és 2018 között: a teljes közmunkás-állomány 56 százaléka dolgozott 2016-ban és 2018-ban is a legkisebb településeken, mintegy harmaduk két éve és most is a városokban, 9 százalékuk pedig a megyei jogú városokban él. Vagyis arányaiban minden területen ugyanannyi embert vettek ki a rendszerből. A 73 ezer fős létszámcsökkenésből 41 ezer a falvakat, 24 ezer a városokat, 8 ezer a megyei jogú városokat érintette.

Megyék szintjén sem látható érdemi törekvés az eltérő munkaerőpiaci helyzethez igazított létszámcsökkentésre: országosan 33 százalékkal zsugorodott a közmunkás létszám, a keleti megyékben 24-32 százalékkal. A kormánynak figyelembe kellett volna vennie a munkaerőpiac területi egyenlőtlenségeit, és a keleti megyékben csak kisebb, 10-20 százalékos arányban kellett volna csökkentenie a közfoglalkoztatotti létszámot, valamint a falvakban is kevésbé kellett volna szűkítenie a keretet, mint a nagyvárosokban – vélekedett érdeklődésünkre Kis Ambrus, a Policy Agenda vezető elemzője...

ÍGY IS ÁTVERHETIK AZ IDŐSEBBEKET

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.07.04.


Egy 66 éves ügyfelet rábeszélt az ügynök arra, hogy lakásbiztosításához kössön olyan kiegészítő elemeket, amelyek csak a 65 év alattiaknak valók. A dolog úgy bukott ki, hogy a biztosító ügyintézője kérdezett rá az „indokolatlanul magas” díjra. Ha valaki azt hiszi, a dolog végül minden tekintetben megnyugtató módon zárult, téved.

Rövidesen – mint minden évben – nyári szünetre megy a pénzügyi békéltetés. A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) 2018. július 23. és a 2018. augusztus 10. közötti időszakban szünetet tart. Az utolsó meghallgatási nap 2018. július 20. péntek, az első 2018. augusztus 13. hétfő lesz. A szünet időtartama az eljárások határidejébe nem számít bele.

Az egyik, alighanem az utolsók közé tartozó döntés (valahogy mostanában meglehetősen kevés ügy kerül nyilvánosságra) mintegy 100 ezer forintot hozott egy ügyfélnek, aki nem nyugodott bele, hogy olyan biztosítást adtak el neki, amit életkora miatt eleve nem is vehetett volna igénybe. Tény viszont, hogy ő összesen 322,2 ezer forintra számított. A vita tárgya lakásbiztosításhoz kiegészítőként kötött kiegészítő elemek voltak.

A lakásban egyedül élő ügyfél a szerződéskötéskor már elmúlt 66 éves, de rásózták a baleset- és az életbiztosítást is. A neki eladott balesetbiztosítás azonban csak a biztosított 65 éves korának betöltéséig nyújt fedezetet, az életbiztosítás pedig ebben a korban csupán a biztosítási összeg 30 százalékos mértékében fizethető ki a biztosított halála esetén. A dolgot még pikánsabbá teszi, hogy a dolog úgy bukott ki, hogy az ügyfélnek a biztosító ügyintézője telefonon jelezte: indokolatlanul magas díjat fizet...

KEVESEBBEN MENNÉNEK KÜLFÖLDRE DOLGOZNI

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2018.07.04.


Minden idők egyik legátfogóbb, frissen megjelent felmérésének eredményei azt mutatják, hogy ma világszerte kevesebben vállalnának külföldön munkát, mint négy éve, a legutóbbi hasonló kutatás idején. Magyarországon is csökkent a határátkelést fontolgatók száma – vajon mi lehet a jelenség oka?

Összesen 197 országban 366 ezer embert kérdezett meg a Boston Consulting Group (BCG) a The Network nevű online nemzetközi munkaerő-toborzó céggel közösen arról, elmennének-e külföldre dolgozni. A most megjelent felmérés eredményei kifejezetten érdekesek.

Ha egy mondatban kellene összefoglalni az elemzés következtetését, akkor az körülbelül az lenne, hogy csökkent a külföldi munka iránti érdeklődés. A BCG szerint ennek több oka van: egyrészt a bevándorlási szigorítás nyomán romlott a potenciális munkavállalók körében az Egyesült Államok megítélése.

Másrészt a britek kilépése az Európai Unióból is inkább visszafogja a lehetséges munkavállalókat, harmadrészt pedig az erősödő nacionalizmus sem kedvez a határátkelésnek. A BCG elemzése emellett megemlíti még a menekültválságot, az ázsiai gazdaság erősödését és a kelet-európai gazdaság fellendülését.

Összességében mindez azt jelenti, hogy míg a 2014-es felmérésben a megkérdezettek 64 százaléka mondta azt, hogy szívesen dolgozna külföldön, addig ez az eredmény most 57 százalék, ami ugyan még mindig elég magas számnak tűnik, de érzékelhető csökkenés...

ÁLLAMI VAGYONT ADHATNAK A FIDESZ-HOLDUDVARNAK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARNITZ ISTVÁN
2018.07.04.


A kormány lényegében bárkit kinevezhetne az állami társaságok tulajdonosi joggyakorlójának – derül ki egy, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvénymódosítás mellé csempészett, szokás szerint egyéni képviselői indítványként benyújtott fideszes javaslatból.

Az állami cégek tulajdonosi jogait a jelenlegi szabályok szerint leginkább a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. gyakorolja. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi törvény ezt kibővíti a miniszterekre, a központi költségvetési szervekre, valamint a 100 százalékban állami gazdálkodó szervekre és cégekre. A fideszes Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke most ezt egészítené ki azzal, hogy az állam tulajdonosi jogait „az a)-d) pontban nem nevesített, a kormány egyedi határozatában meghatározott személy” is képviselheti. Ezt ráadásul a jövőben csak kétharmaddal lehetne módosítani. Egyszersmind törlik a Nemzeti Ménesbirtokról szóló törvény ama kitételét, miszerint a gazdaság feletti tulajdonosi jogokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja.

A jog bugyrai

A tulajdonosi joggyakorló például nyilvántartja a rábízott vagyont, ellenőrzi annak használóját, köthető vele vagyonkezelési szerződés, vagy épp ingyenesen átruházhatja a leselejtezett tárgyi eszközöket. Egyedi szabályaira egyes ágazati törvények szintén kitérnek.

A képviselő nem vesződik a tulajdonosi joggyakorló „személynek” szánt szerep pontosításával és mellékelt magyarázata is megejtően egyszerű: eszerint azért indokolt a módosítás, mert szükség van rá. A tegnapi parlamenti vita során Fónagy János, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára a javaslatot azért tartotta szükségesnek, hogy a legmagasabb szakmaiság alapján választhassanak ki személyeket vagy intézményeket e szerepre...

EGYSZER CSAK JÖTT FENTRŐL AZ UTASÍTÁS, HOGY LE KELL ÁLLNIA

INDEX
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2018.07.04.


Hazai börtönökben még soha nem szöktettek meg rabot helikopterrel, de évente kétszer-háromszor is előfordul, hogy egy fogvatartott megpattan. A TEK folyóiratának legutóbbi számában a titkosszolgálat munkatársa részletezte a rizikókat, köztük a hazai börtönökben tapasztalható korrupciót is.

Ha tömeges fogolyszökéstől nem is, egyéni szökési próbálkozástól mindenképpen tartani lehet a jövőben – figyelmeztet a Terrorelhárítási Központ legutóbbi folyóiratában írt dolgozatában az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik munkatársa.

A szerző, a hazai börtönök nemzetbiztonsági aspektusait vizsgáló Kiskopárdi Zsolt János szerint hiába túlzsúfoltak a magyarországi börtönök, a fogvatartottak többsége elégedett az elhelyezés körülményeivel. Ahogy azt is tudják a rabok, hogy egy esetleges tömeges fogolyszökés, börtönlázadás leverése után sokat csorbulnának az eddig kivívott jogaik és kényelmi szolgáltatásaik.

Az AH munkatársa éppen ezért a külföldi, komoly fajsúlyú bűnözők esetében tartja fokozottabbnak ezt a veszélyt, mivel nyugat-európai bűnözői körökben több pénz forog. Ráadásul, ahogy a szerző fogalmaz,

a számukra elmaradottnak vélt és tapasztalt bv-s infrastruktúra nem jelent akadályt egy komolyabb akció véghezvitelében
.

Az, hogy a nyugati bűnözőknek több pénzük van erre, mi sem bizonyítja jobban, mint az, ami a hétvégén Franciaországban történt, amikor egy csúcsbűnözőt helikopterrel szöktettek meg állig felfegyverzett társai egy francia börtönből...

KAMUIRODÁKKAL FEJTÉK MEG BRÜSSZELT, ÓRÁNKÉNT 400 EZER FORINTOS SEBESSÉGGEL

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2018.07.04.


Az Elios-ügyhöz fogható csalássorozatot göngyölített fel az OLAF, amelyben csaknem 9 milliárd forint uniós támogatáslenyúlást koreografáltak Budapestről. A több mint két tucat cégből szőtt hálózatba szerb, szlovák és lett vállalkozásokat is beépítettek, de a szereplők között volt Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvérének cége is. Durva túlárazás, kamuirodák, 403 ezer forintos órabérért megírt tanulmány is szerepel az OLAF-vizsgálat zárójelentésében, amelyet megszerzett a 24.hu.

Továbbra is Orbán Viktor vejének egykori érdekeltsége, az Elios vezeti a ranglistát, közbeszerzés-taroló ügyletei kapcsán összesen 13 milliárd forint uniós támogatás visszafizettetését javasolta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). De nem ez az egyetlen, sokmilliárdos és magyar cégeket érintő ügy. A hivatal 2017-es jelentésében bukkant fel egy kutatás-fejlesztési (K+F) program, amelynek több tucatnyi projektjével kapcsolatban Magyarországon, Lettországban és Szerbiában is vizsgálódtak. Az OLAF a magyar hatóságoknak azt ajánlotta, hogy a kedvezményezettektől kérjenek vissza 28,3 millió eurót, azaz 8,5-8,7 milliárd forintot.

A rövid összefoglalóból csak annyi derült ki, hogy a csalás szereplői alvállalkozói szerződések segítségével mesterségesen feltornázták a költségeket, eltitkolták, hogy a végső beszállító cégek kapcsolatban állnak egymással, valamint kamuirodákat hoztak létre, hogy így szerezzenek uniós támogatást.

A 24.hu-hoz eljutott dokumentum alapján azonban ennél jóval cifrább a történet: csalási módszerek arzenálját vetették be a kéttucatnyi tagból szőtt céghálóban, a túlárazástól a fiktív számlákon keresztül a szabálytalanul fizetett dolgozókig.

Cikksorozatunk első részében a jelentés főbb megállapításait közöljük:...

ÚJ NEMZETI BAJNOK A BANKPIACON?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2018.06.29.



Szaporodnak a kormányfő hatókörébe vont bankok Magyarországon. Elvesztett autonómiájuk növeli a magyar bankrendszer működési kockázatát, aminek terhe a tulajdonosok mellett (gyakran helyette) a társadalom szélesebb köreire: a betétesekre és hitelezőkre, esetenként az adófizetőkre hárul. Még inkább megnőhet ez a kockázat, ha a politika szolgálatába állított bankokat egy szervezetbe vonják össze, amelyet baj esetén a „túl nagy ahhoz, hogy elbukjon” elv alapján kell megmentenie az államnak.

A jelek szerint folynak az előkészületek arra, hogy a szétaprózott tulajdonosi köre és tőzsdei jelenléte miatt nehezen befolyásolható OTP mellé egy jobban kézben tartható nagybankot kreáljon a kormány. Ám sajnálatos módon nem azért, hogy kiegyensúlyozottabbá váljanak az erőviszonyok a hazai bankpiacon, ami erősíthetné a versenyt az ügyfelekért, javíthatná a banki szolgáltatások minőségét és árát. Ha ez volna a célja, akkor nem sújtotta volna tetemes különadókkal a kormány a hitelválság miatt amúgy is meggyengült, méretesebb bankokat, és nem terelte őket volna maga is a „zombi” (© Felcsuti Péter) állapot irányába.

A kirajzolódó cél ezzel szemben meglehetősen szűkkeblű: olyan versenytársat létrehozni, amely egyfelől meggyengíti az üzleti világ már ma is meglehetősen kisszámú, viszonylagos autonómiát élvező magyar prominensei egyikének a hatalmát, másfelől, ezzel párhuzamosan, megnöveli a kormányfőtől erősen függő szereplők befolyását a gazdaságba. A Csányi Sándor irányította OTP-csoport ugyanis amellett, hogy szép jövedelmet biztosít tulajdonosainak és felső menedzsmentjének, olyan gazdasági erőt is megtestesít, amely alkalomadtán politikai hatalomra váltható....

PUTYIN SZEMÉLYESEN RENDELTE EL AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSBA TÖRTÉNT BEAVATKOZÁST

INDEX
Szerző: TÓG
2018.07.04.


"Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el az orosz beavatkozást a 2016-os amerikai választási folyamatba, hogy Donald Trumpot segítsék győzelemhez Hillary Clintonnal szemben "-

állapította meg az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága legújabb, kedden publikált jelentésében.

A demokrata és republikánus szenátorokból álló bizottság jelentésében leszögezte, hogy a hírszerző közösség értékelése Oroszország beavatkozását illetően helytálló volt, Moszkva "egyértelműen" Donald Trumpot, a republikánusok elnökjelöltjét részesítette előnyben.

A bizottság republikánus elnöke, Richard Burr észak-karolinai szenátor, valamint demokrata párti kollégája, Mark Warner virginiai szenátor - ellensúlyozandó Donald Trump többször kifejtett kételyét - hangsúlyozták:

NINCS OK A HÍRSZERZŐK KÖVETKEZTETÉSEINEK KÉTSÉGBE VONÁSÁRA.


A szenátorok szerint az orosz erőfeszítések a 2016-os amerikai választások befolyásolására csak

"Moszkva azon régi óhajának legutóbbi megnyilvánulásai, hogy aláássa az Egyesült Államok vezette nyugati liberális demokráciákat"...

KÁDÁR NAGYFÁRA SZÁMŰZTE ŐKET, ORBÁN AZ "ALKOTMÁNYOS RENDTARTÁSBA" - MEGFORDÍTANÁK A VÍZ FOLYÁSÁT A HAJLÉKTALANSÁG BETILTÁSÁVAL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BUJÁK ATTILA
2018.07.04.


Folyamatosan pallérozódó alkotmányunk (Alaptörvényünk) egy új, szigorító rendelkezéssel gyarapodott. Az állam az életvitelszerű köztéri tartózkodást, az utcák-terek „lakás célú használatát”, azaz a hajléktalanságot büntetőjogi kategóriává tette. A rendelkezés ezzel tovább szűkíti az önkormányzatok szabályozó jogkörét, a hajléktalanok ellen vívott küzdelemben megerősíti az állam szerepét. A rövid betoldás Orbán Viktor volt ügyvédjének, Bajkai Istvánnak a jogi remeklése. Bajkai egyébként úgy látja, hogy a NER virágzó rendszerében nincsenek igazi hajléktalanok, legfeljebb hanyag, önpusztító emberek, akik nem hajlandók szállóra vonulni, akiknek látványa mérgezi a közhangulatot. A módosítás a hajléktalanokat gondozó civil szervezetek körében elsőre megdöbbenést keltett: akadt, aki felháborodott, mások óvatosan hallgatnak. Egyetlen réteg van Magyarországon, amely nem is hallott a változásról. Maguk a hajléktalanok.

...A szakma hosszú ideje kísérletezik azzal, hogy a budapesti hajléktalanok számát belője. Általában hét-nyolcezer emberről beszélnek. Pontos szám nincs és valószínűleg nem is lesz. Misetics Bálint szociológus azt mondja: érzése szerint a fő gond, hogy a rendszer „felülről töltődik fel”. A jobb helyekre nem a legszegényebbek, hanem magasabb státusú emberek kerülnek.

Olyanok, akik lakásból jönnek. Például egyre több a devizahiteles. A sajtóhírt, hogy valaki „elvesztette feje fölül a fedelet”, nem úgy kell érteni, hogy azonnal utcára is került, állítja Misetics.

Akik a köznép előtt feltűnést keltenek, akik ellen az önkormányzatok kampányolnak,akiket a NER most el akar az utcákról takarítani, jó, ha háromszázan lehetnek. Ők tíz-tizenkét aluljáróban táboroznak. A legkeményebb terep a Blaha.

Aluljáróként húsz-harminc, nehezen tolerálható lakó él. Ez az a „kritikus háromszáz” – a szakmában utcásoknak mondják őket –, akik „piszkukban henteregnek, ordítozva kommunikálnak, közveszélyesen koldulnak”. A kampányok ellenük irányulnak. Kádár Nagyfára száműzte őket, Orbán az „alkotmányos rendtartásba”.

Maga az aluljáró strukturált szerkezet. Akinek van hozzá türelme, feltérképezheti maga is. Mi a Nyugatiba indulunk. A tágas térben külön oszlopnál állnak a dílerek. Öt méterrel odébb a kerítők és a „májerek” (stricik). Az illemhely előtt prostituáltak cirkálnak, a rangsor végén mindig a hajléktalanok állnak vagy inkább fekszenek. A határokat átlépni tilos, de nyilván ez is egyszerűsítés. Ha egy „jól lekoldulható” lépcsőért kitör a harc, első vérig is eltarthat.

A hajléktalanok zöme azonban a hallgatag többséghez tartozik. Ahhoz a többséghez, amelyről néha azt sem tudjuk, hogy hajléktalanok.

Van, akinek rendszeres jövedelme van, elfogadhatóan öltözik, vannak, akik néha munkát is vállalnak, BKV-bérletet, lakcímkártyát váltanak, mosnak és tisztálkodnak, szórólapoznak, újságot árulnak.

A Széll Kálmán téri melegedőben öt éve még neves vendég volt Kálmánka, a magányos mozdonyvezető. Fényesre glancolt cipőben járt, aktatáskával, télen irhabundában. Lakása nem volt, de nem bírta ki a szállón. Reggeli után az állomásra ment, fejből tudta a menetrendeket. Reggeltől estig utazott. Öt éve eltűnt, elvonatozott.

Átrándulunk a Fóti útra, a Twist Olivér Alapítvány rehabilitációs szállójába. A Twist Olivér a világi hajléktalan- és szegénygondozás klasszikus intézménye. Mezei György szociálpolitikus alapította, aki azóta elhunyt, a Twist Olivér fennmaradt. Gondozott villaépületben működik a Fóti út elején. Délután van, a levegő szikrázik a hőségben, a kert zöld és árnyas. Az előcsarnokban egy asztalon Tesco-zöldség, egy tegnapi adomány maradéka. A szállónak nappali melegedője (hűsölője) is van. Reggel kilenctől működik. Mivel az alapítvány Újpestet fedi le, arra számítottunk, hogy találkozunk Zazával, a helyi aluljáró dalnokával, Somával, az ukráncigi-biznisz első emberével, a bonyolult és zavaros újpesti csöveskultúrával. De a Fóti úton közülük senkivel sem találkozunk. Tápi Eszter, az intézmény vezetője világosít fel: akiket most az otthonban látok, nem újpestiek. Az alapítvány lakói szerte az országból toborzódnak – Sajóbábonytól Pusztaszabolcsig. A képlet általában az, hogy a vidéki csöves feljön Pestre, s látva a „korlátlan lehetőségeket”, végleg itt ragad. A Széll Kálmán melegedőjében Gyula ezt így fogalmazza meg: „Ha hazamennék Sajószentpéterre, két hét alatt éhen halnék.”...

ORBÁN KIKÖTÉSEKKEL UGYAN, DE HAJLANDÓ VISSZAVENNI A MENEDÉKKÉRŐKET - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.07.04.


- Ha a német kormány megállapodik Ausztriával, az pedig Magyarországgal a nem kívánatos menedékkérők visszatoloncolásáról, akkor a magyar kormány kész tárgyalni Németországgal is a kérdésről.

- Jobboldali fordulat az európai menedékpolitikában, ám az elhozhatja az EU végét, ráadásul kivitelezhetetlen - német lapvélemények az uniós csúcsról, illetve a CSU-CDU-egyezségről.
- Az EU-n belül Magyarországon van leginkább veszélyben a jogállam, mondja az Európai Parlament jelentéstevője.

US News and World Report/Reuters/FAZ


Berlini látogatása előtt egy nappal Orbán Viktor közölte: hajlandó megállapodni Merkellel a német határon elutasított menedékkérők visszafogadásáról, de csak akkor, ha Berlin előbb egyezségre jut a kérdésben Ausztriával. A politikus a Bild c. bulvárlapnak nyilatkozott, és azt mondta, hogy nyitott a párbeszédre, de a sorrendet be kell tartani. Vagyis a magyar fél csak akkor tárgyal Béccsel, ha az már megegyezett a németekkel. Ez esetben lehet azután szó arról, hogy leüljenek a magyar és a német kormány képviselői. Megismételte, hogy meg kell erősíteni a külső határok védelmét, illetve hogy tranzitközpontokat kell létesíteni az EU-n kívül. Továbbá hogy a főként muzulmán migránsok beáramlása fenyegeti az európai keresztény civilizációt.

A miniszterelnök hamarosan találkozik osztrák kollégájával is, mert ahogy mondta, szeretné vele megvitatni a jószomszédi kapcsolatok következő teendőit. A jelentés hozzáteszi, hogy a német vezetésnek a CSU-val kötött szerződés sikere érdekében meg kell szereznie az érintett államok beleegyezését, mármint hogy visszaveszik a menekülteket. Az olaszok azonban továbbra sem hajlandó a kétoldalú toloncegyezményre, azt követelik, hogy a többiek vegyenek át tőlük menedékkérőket.

Die Welt


A luxemburgi külügyminiszter úgy gondolja, nem jó az, hogy Ausztria az EU soros elnökeként ennyire a visegrádi államok oldalára áll a migráció kérdésében. Asselborn szerint ez a megközelítés árt az uniónak, mert a érdemi megoldást csak az hozhatja el, ha kiegyensúlyozottan elosztják a menedékkérőket. Az európai liberálisok strasbourgi vezetője viszont kétli, hogy valóban válságról van, hiszen a számok egyáltalán nem támasztják azokat, akik a félelmet gerjesztik. Az év első négy hónapjában pl. mindössze 45 ezren érkeztek. Verhofstadt úgy látja, hogy a menekülteket ürügyként használják fel, itt valójában az Orbán-, Salvini-, Seehofer- és Kurz-féle populizmus mozgatja a szálakat.

Az újság hozzáteszi, hogy az osztrák kancellár megerősítve látja saját, bezárkózási politikáját. A német uniópártok megállapodása után Ausztria várhatóan szigorúbb ellenőrzést vezet be a Brenner-hágón és megerősíti déli határainak védelmét is, ám ezzel dominóhatást indít be. Kurz azonban hivatkozhat arra, hogy ő maga az európai megoldást szeretné, csak hát a németek külön útja nem hagy más választást számára. Egyben pedig újult erővel követeli a külső határok őrizetét, hogy a migránsok ne juthassanak be Európába.

FT

Az elemzés úgy ítéli meg, hogy a Merkel-Seehofer-egyezség nem érinti a menekültügy mélyebben fekvő okait, így az őszi bajor választások után bármikor ismét beüthet a válság. A mostani vita véget vethetett volna a nagykoalíciónak, sőt mindkettejük politikai pályafutásának is, de ezt most megúszták. Ám megmaradt köztük a bizalmatlanság, arról nem beszélve, hogy igazából nem oldódott meg a fő gond. Mert a CSU megkapta ugyan, amit akart, azaz tranzitközpontokba küldik az osztrák-bajor határon kiszűrt migránsokat, és ha ott kiderül, hogy valamely más EU-tagállamban már adtak be menedékkérelmet, akkor visszatoloncolják őket oda. Már ha van hozzá kétoldalú megállapodás. A nagy többség azonban előreláthatólag marad Németországban.

Az az amatőrség, amit a két politikus tanúsított az ügyben, jóvátehetetlen károkat okoz mindkettejüknek. Ugyanakkor Európa nem jutott előbbre a Dublini rendszer reformja kapcsán. Mint ahogy azt sem látni, miként lehetne megakadályozni, hogy a migránsok Dél felől tovább menjenek Németországba, miközben a kérelmük még folyamatban ott, ahol először léptek az unió területére. Seehofer ugyanakkor megfelelő kampánytémát adott a szélsőséges AfD-nek, a bajor választásokra, és ha a keresztényszociálisok leszerepelnek az erőpróbán, akkor nyakunkon az újabb válság, az pedig visszaüthet – pusztító erővel...